Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)
1958-07-10 / 189. szám, csütörtök
Sokáig emlékezik majd Bratislava közönsége a szlovákiai testnevelési ünnepségekre. Képünkön a férfiak talajtorna-bemutatójának egyik részét látni, amit nagy sikerrel mutattak be a Slovan-stadionban a bratislavai közönségnek. (Zelenay felvétele) «200C 0 Brüsszel: A belga fővárosban újabb nemzetközi röplabda-mérkőzésre került sor. A csehszlovák válogatott 3:1 arányban győzött Magyarország felett. A lengyel válogatott csak heves küzdelem után gyözött 3:2 arányban Jugoszlávia felett. A Lengyel—Jugoszláv visszavágó mérkőzésen viszont a jugoszlávok győztek 3:2 arányban. # Pau: A Franciaország körüli kerékpárverseny XIII. útszakaszát a francia Bergaud nyerte. A csapatversenyben Franciaország együttese lett az első. Az összetett egyéni versenyben a dél-franciaországi Gemininaini vezet, a csapatküzdelemhen pedig Franciaország válogatottja áll az élen. Csütörtök, július 10. A BRATISLAVAI MOZIK MŰSORA: HVIEZDA: Kasszafúrók (cseh) 15.30, 18, 20.30, SLOVAN: Utolsó taps (szovjet) 16,30, 18.45, 21, POHRANIČNÍK: Toréro (mexikói) 36.15, 18.30, 20.45, PRAHA: Till Eulenspiegel kalandjai (francia) 10.30, 14, 16, 18.15, 20.30, METROPOL: A vándor (svájci) 16, 18.15, 20.30, LUX: Az utolsó paradicsom (olasz) 16, 18.15, 20.30, DUKLA: Dr. Laurent esete (francia) 18.15, 20.30, PALACE: Gábor diák (magyar) 18.30, 20.30, LIGA: Forró ég alatt (egyiptomi) 17, 19.15, MLADÝCH: A Leopárdvölgy foglyai (szovjet) 16, STALINGRAD: A Spanyol-téri lányok (olasz) 18, 20, NÄDEÍ: Árvíz (cseh) 20, ZORA: Lissy (német) 19.30, PARTIZÁN: Alázatosan jelentem (cseh) 17.45, 19.45, DIMITROV: Fiatalkor játéka (dán) 17.30, 20, OBZOR: Májusi mese (cseh) 18, 20.15, MÁJ: A benderáthi eset (német) 18.15, 20.30, POKROK: Négy lépés a fellegekben (francia) 17.45. 20.15, ISKRA: Tisztességes utcalány (francia) 18, 20, OSVETA: A Spanyol téri lányok (olasz) 18, 20. A BRATISLAVAI SZÍNHÁZAK MŰSORA: NEMZETI SZÍNHÁZ: Tosca (19), ŰJ SZÍNPAD: Anna Frank naplója (19). A KASSAI MOZIK MŰSORA: SLOVAN: Négy lépés a fellegekben (francia), ÜSMEV: Dyz.ma Nikodémus karrierje (lengyel), TATRA: Ilja Muromec (szovjet). A KASSAI ÁLLAMI SZÍNHÁZ MŰSORA: MA: Orpheus és Euridyke (19), HOLNAP: Társbérlet (19). A KOMÁROMI MAGYAR TERÜLETI SZÍNHÁZ MŰSORA: NAGYKAPOS: A kalandor grófnő (19.30). A BRATISLAVAI TELEVÍZIÓ MŰSORA: 19.00: Televíziós híradó. 19.30: Jacques Offenbach: Párizsi élet, operettközvetítés a karlini Állami Színházból. A nap visszhangja. A SZOVJETUNIÓ BIZTOSAN NYERTE a férfi csapatversenyt Csehszlovákia kiharcolta a bronzérmet Az egyéni küzdelemben a szovjet Sahlin bizto; n gyčzCtt IDŐJÁRÁS Változó felhőzet. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet 22—25 fok. Nyugat- és Délnyugat-Szlovákiában 25—27 fok. Enyhe északi szél. Moszkvában befejeződött a szertorna-világbajnokság eiső része. A férfiak csapatküzdelme Igen érdekes küzdelmet hozott. Az elsőségért folyó vetélkedésben a szovjet tornászok már a kötelező gyakorlatokban elönvt s/ereztek s ezt tartani tudták a szabadgyakorlatokban is. Igen érdekes küzdelem alakult ki a harmadik helyért. Mint ismeretes, a kötelező gyakorlatokbap Csehszlovákia a harmadik helyen, szorosan mögötte Finnország csapata végzett. A szabadon választott gyakorlatok első felében azonban a finnek megelőzték válogatottunkat. Az első három gyakorlat után Finnországnak 409,5 pontja volt, míg Csehszlovákia csak 408,9 pontot szerzett. A további három gyakorlat során a mieink javítani tudtak, és így kiharcolták a bronzérmet. A férfiak egyéni küzdelmében a szovjet Sahlin a szabadon választott gyakorlatok első három bemutatója után 87 ponttal állt az élen, 2. honfitársa, Titov, dki 86,4 pontot szerzett. A japán Ono 86,3 ponttal a harBratiszlavában is lesz jégkorong VB-mérkőzés E napokban ül össze a Nemzetközi Jégkorong Szövetség, hogy jóváhagyja jégkorong-osztályunk versenyszabályait, melyeket az 1959. évi jégkorong VB-re írt ki. Jégkorong-osztályunk a versenyszabályok kidolgozásában 12 ország részvételével számít. Ezek alapján a selejtező mérkőzéseket Bratislavában, Ostravában, és Brnóban játszanák, míg a döntő csoport mérkőzéseire Prágában kerülne sor. Prágában a VB-re egy úi, korszerű fedett téli stadiont építenek. Küldöttségünk az említett értekezleten továbbá javasolni fogja a gyengébb csapatok tornáját. E vetélkedésen részt venne Jugoszlávia, Magyarország, Franciaország, Románia, a Kínai Népköztársaság, Japán, Bulgária stb. A gyengébbek tornáját a javaslat szerint Plzeňben, Karlovy Varyban és Olomoucban játszanák. A rendező bizottság az 1959. évi VB-vel kapcsolatban ígéretet kapott a Kanadai, Szovjet, Svéd és az USA Jégkorong Szövetségétől, hogy részt vesznek a prágai VB-küzdelmein. Ez természetesen nagyban növelné a VB jelentőségét. Az említett értekezletre a bratislavai Matador-gyár elküldte legújabb jégkorong-gyártmányát. Ha a nemzetközi szövetség jóváhagyja a mintákat, akkor a prágai VB mérkőzéseit a bratislavai Matador-korongokkal vívják. madik helyen végzett. Daniš, a legjobb csehszlovák versenyző, az első három szabadgyakorlat utár 82,75 pontot szerzett. A szabadgyakorlatok utolsó három részében, mint már említettük, a legnaovobb küzdelem a csehszlovák és a finn versenyzők között alakult ki. Végül is a mieink 12 tized-pontikülönbséggel kiharcolták a bronzérmet. A szertorna-világbajnoksáq férfi csapatküzdelmének végeredménye a következő: 1. Szovjetunió 575,45 pont, 2. Japán 572,60 pont, 3. Csehszlovákia 549,30 pont, 4. Finnország 549,15 pont, 5. Lengyelország 541,85 pont, 6. Jugoszlávia 541,05 pont. A további sorrend 7. USA, 8. NSZK, 9. NDK, 10. Bulgária. Az egyéni küzdelemben a világbajnoki címet a szovjet Sahlin szerezte meg 116,05 pontos összteljesítménnyel. 2. a japán Ono 115,06 pont, 3. a szovjet '"itov 115,45 pont, 4 Takemoto (japán) 115,30 pont, 5. Sztolhov (szovjet) 114,75 pont, 6. Ahira (japán) 114,30 pont. A női szertorna-világbajnokság egyéni küzelmében a csehszlovák Bosákoyá és Svédová bekerült a legjobb hat közé. Bosóková a talaj-tornában és a korláton a harmadik helyen végzett, Svédová pedig a (korláton az ötödik helyen végzett. • A női kötelező gyakorlatok egyes versenyszámaiban a következő sorrend alakult ki: Talaj-torna: Latyimyinova 9,700 pont, Muratova (mindkettő szovjet) 9,600 pont, 3. Bosáková 9,600 pont. Gerenda: Latyinyiinova 9,666 pont, Muratova 9,533 pont, Tanaika (japán) 9,500 pont. Korlát: Muratova 9,766 pont, Lat.yinyinova 9,733 pont, Bo• Prága: A Spartak Praha Stalingrad labdarúgó-együttese a Szovjetunióba utazott. A Spartak csapata négy mérkőzést játszok a Szovjetunióban. séková 9,700 pont, Asztahovova (szovjet) 9,633 pont, Svédová (csehszlovák) 9,566 pont. Lóugrás: Latyinyinova 9,500 pont, Manyinova (mindkettő szovjet) 9,500 pont, Collinqh (svéd) 9,465 pont. világbajnoki küzdelmek a nők szabadgyakorlataival folytatódnak. A bainoki pontoí ért A bratislavai kerületi labdarúgóbajnokság a testnevelési ünnepségek következtében eltolódott. Az I. „A" osztályban újabb két mérkőzést játszottak. A Dukla Sered' 2:2 arányú döntetlent ért el Nové Mesto csapatával, a Slavoj Sered' pedig 3:l-re győzött a Dukla Sered 1 ellen. E csoportban még három mérkőzés van hátra. Jelenleg a tabella állása a következő: Slavoj Sered' 33 18 7 8 69:39 43 Sl. Pezinok 32 18 6 8 72:37 42 Iskra Senica 33 17 6 10 60:50 40 Iskra Holíč 33 16 6 11 67:47 38 Sl. D. Streda 33 13 11 9 47:43 37 De v. N. Ves 33 12 9 12 66:57 33 D. Trenčín „B" 32 11 7 14 52:47 29 Sp. Myjava 33 13 2 18 51:74 28 Nové Mesto n. V. 31 11 5 15 42:69 27 Sp. St. Turá 33 8 9 16 40:66 25 T. Galanta 32 10 4 18 51:65 24 D. Sereď 32 8 8 16 36:59 24 A bratislavai vidéki kerület I. „B"osztályában a következő mérkőzéseket játszották: Malacky—Malé Leváre 2:0, Kúty—Lozorno 2:4, Rastice— Stupava 1:2, Vel'kü Biel—Lehnice 0:0. E csoportban hátra van még a Lehnice— Horná Potôň-mérkôzés, melyet a felsőbb szervek utasítására kell ismét lejátszani. Az utolsó mérkőzés elótt a tabella állása a következő: Lozorno 33 24 3 6 92:32 51 Malacky 33 22 5 6 109:57 49 Stupava 33 19 3 11 89:47 41 Zohor 33 19 3 11 68:45 41 Záhorská Ves 33 18 3 12 97:80 39 Čalovo 33 16 6 11 61:54 38 Kúty 33 13 4 16 77:69 30 M. Leváre 33 11 5 17 61:76 27 V. Biel 33 8 7 18 54:81 23 Rastice 33 10 1 22 44:109 21 Hor. Potôň 32 7 4 21 46:100 18 Lehnice 32 6 4 22 38:86 17 megjelennek az „örök paraszti ideálok"! az idealizált falusi erkölcsök, megszaporodnak * „népiek" írásaiban „helyesen alkalmazkodó", okosan kivárni tudó hősök stb. A folyamat ilyen alakulásába súlyosan belejátszottak a pártpolitikában elkövetett hibák s a párt megalapozott ideológiai állásfoglalásának hiánya a „népiekkel" szemben. Mivel a párt 1948-1949-ben - számára igen kedvező helyzetben — elmulasztotta a beható ideológiai vitát a „népiekkel", utóbb, a torzulások bekövetkezése után, a marxista kritika képtelen volt elfogadtatni a közvéleménnyel azt, hogy a „népiek" müveiben megfogalmazott bírálat egy antimarxista koncepció része, hogy a bírálatuk nemcsak a hibákat veszi célba, hanem a rendszer alapjait is érinti már. Azért is lehetetlen volt ennek a felfogásnak elfogadtatása, mert a párt vezető politikusai a fordulat éve után sokszor nem elvi következetességgel, hanem taktikázó, udvarló gesztusokkal közeledtek a „népiekhez", csak az összekötő mozzanatokat hangsúlyozták, s nem fejtették ki az elválasztó tényezőket. 1953 után még jelentősebben megnövekedett a „népiek" befolyása írókra és olvasókra egyaránt. Ehhez hozzájárult a párt politikájának határozatlansága is. A revizionizmus megerősödése a párton belül, általános politikai és ideológiai bomlást idézett elő az egész országban. Ekkor került sor egyes korábban nem megjelenő „népi" írók műveinek kiadására. Hiba Volt hogy munkáik közül egyeseket korábban ném adtak ki, de még nagyobb hiba volt, hogy ezek most megfelelő bírálat nélkül jelenhettek meg. így az a látszat keletkezett, hogy a „hallgató" „népieknek" volt iaazuk, s hallgatásuk alapoka a párt helytelen politikája volt. Ez pedig távolról sem felelt meg a tényeknek! Az ellenforradalom eszmei felkészülése során támaszkodott a „népi" ideológiára, mint olyanra, amely a maga „harmadikutas" jellegével kendőzi a szocializmus elleni nyílt támadásokat, és ezáltal legális fórumot teremt a rendszer elleni ideológiai és politikai fellépésre. A „népi" írók, ha nem is játszottak központi szerepet, alkalmas helyzetekben, kellő időben mindig megszólaltak, és helytelen irányban befolyásolták az események menetét. A cikk ezután hivatkozik Veres Péter és Szabó Pál egyes megnyilvánulásaira, amelyek azt tükrözik, hogy a „népi" írók régi ideológiájuk igazolását olvasták ki 1956 nyarának fejleményeiből. A tanulmány példákkal illusztrálja a „népiek" magatartását, a párt vezető szerepe ellen irányuló megnyilatkozásait az 1953 —55-ös irodalmi viták szakaszában is. Amikor 1956 tavaszán a problémák az irodalom síkjáról áttevődtek a politikára, kiderült, hogy a „népiek" ideológiája és a revizionisták nézetei között sok a rokonság; a revizionisták nem is keveset merítettek a „népiek" eszmeköréből, a „népiek" viszont szövetségest jelentettek, és az ifjúságra gyakorolt hatásuk révén tömeget szállítottak a revizionisáknak. Az ellenforradalom idején nyíltan rn gmutatkozott, hogy a „népiek" ideológiájának „harmadikutassága" és nacionalizmusa egyet jelent az ellenforradalom ideológiai igazolásával, elvezet az ellenforradalommal kötött politikai szövetségig. Megalakították a Petőfi Pártot, napi- és hetilapot indítottak. Eredeti elképzeléseiknél azonban nem tudtak megállni, a reakciós tömeghangulat nyomására a Petőfi Párt vezetősége szinte óráról órára tolódott jobb felé, nem fogadták el Erdei Ferencet, az eszmei vezetés a régtől jobboldali Bibó István kezébe került, mellette Farkas Ferenc játszott jelentős szerepet. A „népiek" alapgondolata az volt, hogy az elmúlt tíz évben volt társadalmi haladás Magyarországon, de nem volt nemzeti felszabadulás. A feladat tehát most nemzetileg szabaddá tenni a magyart, nemzeti szemléletet állítani az osztályszemlélet helyére. Tamási Áron november 1-i nyilatkozatában olvassuk: „Legyen gondunk arra, hogy se a politikai életbe, se a szellemi életbe ne térjenek vissza az osztályjellegü harcok" (Oj Magyarország 1956. november 2.). Ezt Tamási Áron akkor jelentette ki, amikor az uralkodó osztályok képviselői polgári restaurációs céljaik elérésére a teljes nemzeti egység jelszavát adták ki, s közben írtóhadjáratot kezdtek a magyar nép legodaadóbb fiai, a kommunista munkások, a tsz-parasztok, értelmiségiek ellen. Tamásiéhoz hasonló gondolatok tükröződnek Németh László ekkori cikkeiben (Emelkedő nemzet, Pártok és egység, Nemzet és írók). Németh ismét feleleveníti a régebbi „szocializmus marxizmus nélkül" tételét s ezt a marxizmustól megfosztott „szocializmust" szembeállítja az egyetlen létező szocializmussal, amely a Szovjetunióban már megvalósult. Németh László cikke a „harmadikutas" nacionalista vonal felmelegítését jelentette az ellenforradalom körülményei között. Ezen mit sem változtat az a tény, hogy Németh Lászlót emberi becsületessége arra késztette, hogy fellépjen november 2-án a polgári restaurációs tevékenység részét képező fasiszta terror ellen. A „népiek" az ellenforradalom fegyveres leverése után sem könnyítették meg a konszolidációt. Személyi tekintélyükkel, az írószövetségben elfoglalt vezető pozícióikból továbbra is éles ellenzéki álláspontot képviseltek (Gond és hitvallás. Veres Péter szereplése az 1956 decemberi közgyűlésen). Bár szórványos és erőtlen önkritikái kísérletek történtek, a „népi" írók többségére álláspontjuk fenntartása jellemző. Még semmi jele annak, hogy átgondolták volna az ellenforradalom és benne a saját szerepük felvetette tanulságokat. Pedig észre kellene végre venniök, hogy az ellenforradalom alatti és utáni magatartásuk a mozgalom nacionalista, „harmadikutas" jellegének lelepleződése, az ellenforradalom leverése, az élet konszolidálása, a marxizmus állásainak megerősödése: a mozgalom ideológiájának végső bukása. Mostani visszahúzódásuk, egyesek ellenzéki magatartása annál veszélyesebb, mert legális bázist adhat a népi demokrácia ellen törő, vagy azzal elégedetlen elemek számára. A „harmadikutas" ideológia mai osztálytartalma már félreérthetetlen: a szétvert uralkodó osztályok, az ingadozó kispolgári elemek, egyes problémákkal küzdő s helyüket nem lelő értelmiségiek ideológiája. Igaz, van még hatása bizonyos, de egyre csökkenő számú paraszti rétegekre is, objektíve azonban a „népiek" ideológiája már nem fejezi ki a dolgozó parasztság egyetlen rétegének érdekét sem, legfeljebb a paraszti konzervativizmusnak válik segítőjévé. A magyar parasztság mai helyzete, hűsége a munkás-paraszt hatalom iránt a legjobb cáfolata a „népi" ideológiának. Azok, akik szándékuk szerint a szegényparasztság képviselőiként indultak, ma a történelem által elavultnak nyilvánított nézetek hordozóivá lettek, s mindinkább egy szűk réteg képviselőivé válnak. A nyugati disszidens sajtó hangos a „népiek" dicséretétől. A londoni Irodalmi Ojság és a Látóhatár Illyés Gyulában és társaiban látja nézeteinek hazai képviselőit. A „népiek" egykori polgári ellenfelei és jelentéktelen újsütetű hazaáruló tollforgatók tűzik zászlójukra nevüket. Á történelem állítja — immár utoljára — válaszút elé a „népi" írókat: kiket követnek, kik felé tájékozódnak? Az Ignotus-Faludi-Cs. S. abó — Kovács Imre-féle áruló emigráció felé, vagy a szövetkezeteit megvédő magyar dolgozó parasztság, a nép érdekeiért következetesen kiálló kommunisták felé? Képesek-e szakítani évtizedes tévedéseikkel, képesek- • elutasítani maguktól a polgárság tetszésnyilvánításait, vagy továbbra is rabjai maradnak téves eszniéiknek és írói hiúságuknak, mely jelentősebbnek láttatja szemükben néhány francia író dicshimnuszát, mint az ellenforradalommal szembeforduló magyar nép elmarasztaló ítéletét. 5 Á tanulmány befejező része öszszegezi a „népi" írók érdemeit, de rámutat arra a súlyos felelősségre is, amely a mozgalmat a második világháború idején az antifasiszta harc, a felszabadulás után a szocialista fejlődés bénftásában terheli. Különös súllyal felveti felelősségüket az ellenforradalom szellemi előkészítésében és az ellenforradalomban, aláhúzza, hogy harmadikutas, nacionalista ideológiájuk objektíve az ellenforradalom malmára hajtotta a vizet. Leszögezi, hogy a „népi" írók, ha nem ragadják meg a mai alkalmat sem, végképp elszigetelődnek a történelem és a haladás igazi erőitől, tehát azzal a táborral vállalnak közösséget, amely éppen legutóbb, 1956 októberében bizonyította be, hogy a magyar munkások és parasztok esküdt ellensége. Ami a kritikát illeti — a „népi" írók értékes alkotásainak megbecsülése, progresszív törekvéseik támogatása mellett —, szakítani kell a marxista kritika eddigi behódoló passzivitásával, az elvtelen, udvarló taktikázás helyett határozottan meg kell bírálni „harmadikutas", nacionalista nézeteiket. A „népi" írók - állapítja meg végül a tanulmány - akkor alkották legmaradandóbb müveiket, amikor a mozgalom radikalizálódott, kapcsola tot talált a munkásmozgalomnál, a történelem igazi hajtőerejével — s ez példa lehet a jövőre is. Az önvizsgálat, a megtett út felmérése, a szakítás a történelem által megcáfolt „harmadikutas" nacionalista ideológiával — ez az útja a „népi" mozgalomhoz tartozó írók művészi, emberi, politikai továbblépésének. „OJ SZO' kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőség: Bratislava. Gorkého u. 10, sz. lelefon: 347-16. 351-17, 232-61. - főszerkesztő: 352-10, - főszerkesztő-helyettes: 262-77. titkárság 326-39, - sportrovat: 325-89. Kiadóhivatal Bratislava, Gorkého 8., telefon^ 28 Előfizetési díj havonta Kčs 8,-. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda. Szlovákia Kommunista PártA-552178 1a Központi Bizottságának kiadóvállalata. Bratislava 'Í