Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-02 / 181. szám, szerda

< Világ proletárjai, egyesüljetek, SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. július 2. szerda 30 fillér XI. évfolyam, 181. szám. Alapvető feladatunk XI. kongresszusunk tárgyalásaiban jelentős helyet foglaltak el a szocialista demokrácia kérdései. A Központi Bizottság beszámolójában egyenesen kimondja, hogy a szocialista építés befejezésére kitűzött programunk megköveteli, hogy a társadalmi-gazdasági alap fejlesztésével egyidejűleg szüntelenül, minden téren elmélyítsük és tökéletesítsük a szocialista demokráciát. E kérdések vezérgondolata a nép részvétele hazánk minden ügyének irányításában és intézésében. Mindenki, aki csak egy kevéssé is figyelemmel kíséri politikai és közéletünket, bizonyára megfigyelte, hogy a szocialista demokrácia elmélyítése és tökéletesítése jellemezte pártunknak a X. és XI. kongresszus közötti egész időszakában folytatott tevékenységét. Létrejöttek az anyagi alapjai annak, hogy a nép egyre fokozottabban részt vegyen az igazgatásban. A párt jelentős határozatai közé tartozik elsősorban a vállalatok és az üzemek, valamint a nemzeti bizottságok jogkörének bővítése, továbbá az ipar és az építkezés irányításának átszervezése. Meg kell mondanunk azt is, hogy a Központi Bizottság maga járt elől példával ennek az elvnek gyakorlati alkalmazásában. Elég, ha emlékeztetünk a második országos konferenciát megelőző nyilvános vitára, a múlt év végén lezajlott vitára, és végül arra a tényre, hogy a pártszervezetek már két hónappal azelőtt, mielőtt a küldöttek Prágában összeültek volna, kézhez kapták a Központi Bizottság kongresszusi beszámolójának téziseit. Tehát minden lényeges és fontos intézkedés megtörtént művünk sikere érdekében. A XI. kongreszszus azonban egyenesen feladatul tűzi ki, hogy e vonalon tovább haladjunk, — a népnek az igazgatásban és irányításban való részvétele eddigi formáit kimélyítsük, és szüntelen új formákat keressünk erre. Látnunk kell azonban azt is, hogy még nem értették meg mindenütt ennek a dolognak komolyságát. Vannak olyan pártszervek és szervezetek, nemzeti bizottságok, gazdasági és szakszervezeti szervek, amelyek nagyon lassan léptetik életbe ezt az elvet. Ezt természetesen gyorsan meg kell változtatni. Elsősorban szükséges, hogy mindenütt megértsék: a n,ép részvétele hazánk ügyeinek irányításában és igazgatásában — amint a kongresszusi beszámoló mondja — „szocialista építésünk befejezésére irányuló törekvéseink alapvető feladata". Ha ezt más szavakkal fejezzük ki, annyit jelent, hogy a szocialista országépítés befejezése megköveteli, hogy szocialista demokráciánk alapelvei mindannyiunk ügyévé váljanak, hogy a népnek az irányításban és igazgatásban való részvétele kimélyüljön, bővüljön és tökéletesebbé váljék. Vegyük fontolóra azonban ezzel kapcsolatban azokat a feladatokat, amelyekről most a legtöbb szó esik, és amelyeket a szocialista építés befejezésének feladata tűz elénk. Ma már ismeretes, mily nagy dologról van itt szó. 1965-ig csaknem kétszeresére kell emelnünk az ipari termelést és 40 százalékkal növelnünk a mezőgazdasági termelést. Ez üzemek, villanyművek építését és kibővítését, a lakásépítés lényeges meggyorsítását jelenti, annyit jelent, hogy több gépet kell adnunk mezőgazdaságunknak, s az eddiginél két és félszer több műtrágyát. És mivel hazánkban nem a termelésért önmagáért termelünk, hanem minden igyekezetünk a nép jobb életére irányul feltételezzük, hogy az életszínvonal is 45 százalékkal emelkedik. Ha ezeket a számadatokat kifejezőbb példákra vetítjük, azt látjuk, hogy azt a mennyiségű acélt, amelyet most egy év alatt állítunk elő, 1965-ben körülbelül fél év alatt kell termelnünk. Jelenlegi szénfejtésünk alig hét hónap fejtésének felel majd meg, stb. Mélységesen tévedne' mindenki, aki azt hinné, hogy a szocialista építés befejezésével kapcsolatos gazdasági feladatok különállóak és nem függnek össze a szocialista demokrácia elmélyítésével és tökéletesítésével. Nemigen érne el sikert az a pártszervezet, szakszervezet, vagy ifjúsági szervezet, az a nemzeti bizottság, az a szövetkezeti vezetőség, vagy az az üzemi igazgató, aki ma e feladatok teljesítéséhez úgy fogna hozzá, hogy „egyrészt gondoskodna a termelés növeléséről, és másrészt tenne valamit annak érdekében is, hogy a nép fokozottan részt vegyen az irányításban és az igazgatásban". Ezt a két dolgot nem lehet egymástól elválasztani, mert a sző szoros értelmében egyetlen egészet alkotnak. Itt van például az ipar és az építkezés irányításának új szervezése. Kétségtelen, hogy az első jelek is azt mutatják már, hogy ez az átszervezés jó. Feltételezi azonban, hogy valamennyi fontos kérdést a párt és a szakszervezetek oldják meg és minden kérdéshez állást foglaljanak, véleményt nyilvánítsanak a munkások és a technikusok is. E téren jó eredményeket csak akkor várhatunk, ha következetesen harcolni fogunk a bürokratizmus minden megnyilvánulása ellen és ha érvényesülnek az új munkamódszerek és munkaformák, amelyek elősegítik a dolgozók legszélesebb tömegeinek megnyerését a gazdaságunk fejlesztése irányításában való tevékeny részvételre. Az előbb említettekből látható azonban az is, hogy itt nem valamilyen ideiglenes jelszóról, az előttünk álló feladatok miatt kitűzött jelszavakról van szó. A szocialista demokrácia elmélyítése és tökéletesítése előre vezető utunk oszthatatlan részét képezi. Ez a vonal nincs semmilyen ellentétben a demokratikus centralizmus lenini alapelvével. Sőt, éppen a demokratizmus és a centralizmus megbonthatatlan egységben való érvényesítése nyit széles teret a dolgozók kezdeményezésének és aktivitásának. A szocialista demokrácia elmélyítése azonban feltételezi hazánk védelmét, vívmányainknak megvédését is, és a rendszerünket gyűlölő elemek elleni harcot. A szocialista demokráciát éppen az időben mélyítjük tovább, amikor újból tanúi vagyunk- a dolgozók jogai további megnyirbálásának a tőkés országokban. Tovább haladunk azon az úton, amelyre a szocializmus építésének kezdetén léptünk. Teljesítjük Leninnek azokat a híres szavait, hogy minden egyes gazdasszonyt meg kell tanítani az állam irányítására. Ez az alapvető feladatunk annál sürgősebb, minél közelebb érünk a kommunizmushoz! A csehszlovák miniszterelnök személyes levele az osztrák szövetségi kancellárhoz Ä csehszlovák-osztrák együttműködés a baráti egymás mellett élés pozitív példája lehet V. Široký találkozót javasol Julius Raab mérnöknek Prágában vagy Bécsben Ügy vélem, hogy országaink nem hagyhatják figyelmen kívül azt a tényt, hogy határaik legszorosabb közelségében atomtámaszpontokat és rakétafegyverek kilövésére szolgáló berendezéseket építenek, valamint azt, hogy országaink szomszédságában egyre nagyobb méreteket ölt a háború veszélye. A nemzetek közötti ellenségeskedés politikájával szemben, a hidegháború céltudatos fokozásával, a fegyverkezéssel és az atomháborúra való előkészítéssel szemben egyre nagyobb mértékben növekszik a nemzeteknek a békére, a nemzetközi feszültség enyhítésére, a hidegháború megszüntetésére, és a nemzetek közötti bizalom érvényre juttatására irányuló törekvése. Ezekkel a törekvésekkel kapcsolatosan az egész békeszerető világban nagy visszhangot keltettek a szovjet kormánynak a csúcsértekezlet megrendezésére vonatkozó javaslatai, valamint a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a mindennemű atom- és hidrogénfegyverekkel végzett kísérletek egyoldalú megszüntetéséről szóló határozata, továbbá a Varsói Szerződés tagállamainak megnemtámadási szerződés megkötését célzó javaslatai is. A csehszlovák kormány, népe óhaját kifejezésre juttatva, szintén többször lépett fel a vitás kérdések békés rendezésére és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló törekvések (Folytatás a 2. oldalon.) (ČTK) - Dr. Richard Ježek, a Csehszlovák Köztársaság ausztriai rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere június 21-én felkereste Július Raab mérnököt, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárját, akinek átadta Viliam Široký, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke levelét. A levél szövege a következő: Tisztelt dr. h. c. Július Raab mérnök úr, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja, Bécs. Prága, 1958. június 14-én. Tisztelt Szövetségi Kancellár Or! Figyelemmel követtem az osztrák kormánynak a jelenlegi lényegbevágó világproblémákkal szemben tanúsított magatartását és ezzel kapcsolatos összes nyilatkozatait, különösen azokat, melyekben az osztrák kormány azt a hajlandóságát fejezte ki, hogy részt akar venni a nemzetközi feszültség további enyhítésében és a fontos nemzetközi kérdéseknek békés úton való megoldásában. Tisztelt Szövetségi Kancellár Or, tudomásom van arról, hogy ön nagy jelentőséget tulajdonít a nemzetek közötti békés együttműködésnek. Minden ilyen állásfoglalás értékes hozzájárulást jelent a béketörekvésekhez, különösen ma, amikor a nemzetközi kapcsolatok terén még nem nyilvánul meg a szükséges kölcsönös bizalom és ezért nagyra kell értékelni a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló minden törekvést. Ezzel kapcsolatosan meg szeretném jegyezni, hogy a Csehszlovák Köztársaság kormánya mindig cselekvően járult hozzá a békés együttműködés politikájának megvalósításához. Annak szükségessége, hogy betartsuk és érvényre juttassuk a békés együttélés elveit a nemzetközi kapcsolatokban, melyeket országaink létfontosságúnak tartanak, fontos politikai követelménye a jelenlegi nemzetközi fejlődésnek, melyet az Egyesült Nemzetek Szervezete XII. közgyűlésének 1957 decemberében hozott határozata juttatott kifejezésre. Mind Ausztria, mind Csehszlovákia a határozat elfogadása mellett szavazott. Engedje meg Szövetségi Kancellár Or, hogy ezzel kapcsolatosan közöljem önnel a Csehszlovák Kormány bizonyos elképzeléseit, amelyek országaink kölcsönös viszonyára és békés együttélésére vonatkoznak. Semmiképpen sem leplezhető, hogy az Északatlanti Tömb tanácsülésén elfogadott közismert határozat megvalósítása, miszerint egyes európai országokban rakétalövedékek kilövésére alkalmas támaszpontokat építenek és a szövetségi parlamentnek a Német Szövetségi Köztársaság hadserege atom- és rakétafegyverekkel való felfegyverzésére irányuló határozata különösen Európában további fegyverkezéshez, valamint a fokozott mértékű bizonytalanság és aggodalmak légkörének kialakulásához vezet. Szlovákia teljesítette a sertéshúsbeadás fé'évi tervét Az Élelmiszeripari és Mezőgazdasági Termékbegyűjtési Megbízotti Hivatal jelentette, hogy június 29-én a reggeli órákban Szlovákiában határidő előtt két nappal 100,1 százalékra teljesítették a vágósertéshúsbeadás félévi tervét. A sikerekben nagy részük van a Banská Bystrica-i, žilinai, prešovi és nyitrai kerületek földműveseinek, akik tervfeladataikat nemcsak teljesítették, hanem még 1650 tonna sertéshúst adtak be terven felül és ezzel kiegyenlítették a bratislavai és kassai kerületek hiányát. Közlemény a Megbízottak Testületének üléséről Űj feladatok hárulnak a nemzeti bizottságokra A Megbízottak Testülete június 30-i ülésén a CSKP KB 1958. június 10-i határozata értelmében foglalkozott a kormány 1958. június 27-i Intézkedésével, mely a szlovákiai nemzeti bizottságok igazgatása alatt levő gazdaság irányítása gazdasági hatékonysága növelését célzó elvek megvalósítására vonatkozik. Az új intézkedések a nemzeti bizottságok végrehajtó szervei összetételében eszközlendő megfelelő módosításokat követelnek meg, melyeket 1958. július 1-ével, továbbá 1959. január l-ig valósítanak meg. E módosítások célja, hogy a lehető legkedvezőbb feltételek alakuljanak ki a valamennyi fokozatú nemzeti bizottságok egyre nagyobb feladatainak sikeres teljesítésére. E nagy feladatok különösen a mezőgazdasággal, az építészettel, a helyi gazdálkodással, a keresAz ifjúság dunai találkozóján részt vett pionírok Bratislavából való elutazásuk előtt megemlékeztek azokról is, akik lehetővé tették számukra mai boldog gyermekkorukat. A pionírok kegyelettel adóztak a hős szovjet katonák emlékének a bratislavai Slavínon, ahol megkoszorúzták az elesett szovjet harcosok sírjait. Š. Petráš (ČTK) felv. kedelemmel, az úti forgalommal, az egészségüggyel, az iskola- és kulturális ügygyei, valamint egyéb szakaszokkal kapcsolatos jogkör és felelősség decentralizálásából adódnak. A Megbízottak Testülete ezzel kapcsolatosan jóváhagyta a nemzeti bizottságok tanácsai apparátusában dolgozók legmagasabb létszámit, azzal a kikötéssel, hogy mind a dolgozók számát, mind az ezzel kapcsolatos költségeket illetőleg reális megtakarításokat érjenek el. A Megbízottak Testülete határozatot hozott a kerületi és a járási nemzeti bizottságok tanácsai tagjai számának növeléséről és a kerületi nemzeti bizottságok elnökhelyettesei számának megállapításáról. A jövőben egyes szakosztályok vezetését a kerületi nemzeti bizottságok, a KNB-k és a JNB-k tanácsainak tagjaira bízzák. A Megbízottak Testülete egyben meghagyta a kerületi nemzeti bizottságok tanácsainak, tárgyalják meg a JNB-k tanácsainak a járási nemzeti bizottságok tanácsai tagjai számának növelésére irányuló javaslatát és állapítsák meg, melyik osztályok vezetésével bízzák majd meg a JNB-k tanácsainak tagjait, továbbá biztosítsák hasonló Intézkedések foganatosítását a nagyobb városokban működő , HNB-k tanácsai azon tagjai számának megállapítására, akiket fel kell menteni funkciójuktól s tegyék meg a szükséges intézkedéseket a helyi nemzeti bizottságok tanácsai irányító tevékenységére vonatkozólag. A Megbízottak Testülete megtárgyalt? továbbá az árvízvédelmi bizottság beszámolóját, a Szlovákiában fennálló helyzetről, ahol a legutóbbi esők egyes fo lyók szintjének emelkedését és árvize ket okoztak. Egyben megtette az árví okozta károk helyrehozására, valamint károsult lakosságról és községekről vb gondoskodásra irányuló intézkedéseket. A zselízi járás földjein érik a gabona. Még néhány szép nap és a földeken megkezdődik a szorgalmas munka. Kíváncsiak voltunk, vajon felkészülve találja-e az aratás a gépés traktorállomást, s ezért meglátogattuk Bartlik elvtársat, a GTÄ főmérnökét, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. Hogyan készültek fel az idei aratásra és cséplésre? — Sokkal jobban, mint tavaly. Azt az alapelvet tartottuk szem előtt, hogy az aratás sikeres elvégzése jó előkészítést igényel. Néhány gépjavítónk — Hámorňík, Füri, Kurucz és Béres elvtársak — INDULASRA KÉSZEN érdeméből már akár holnap is megkezdhetnénk az aratást. — Hány kombájnnal és kévekötőgéppel kapcsolódnak be az aratási munkába? — 58 kombájnt és 85 kévekötőgépet készítettünk elő. Mindez azonban kevés és ezért brigádosokkal is számolunk. — Minden gépet a gépállomáson javítottak? — A kombájnokat mi javítottuk, a kévekötőgépeket és néhány cséplőgépet a traktorosbrigádokon javították. Ez idén is alkatrészhiánnyal küzdöttünk, ami jelentősen. befolyásolta a javítási munkák elvégzését. Mindamellett azonban a gépeket jól megjavítottuk. — Mennyi ideig fog tartani az aratás és a cséplés? — A terv szerint 10 nap alatt 12 500 hektár gabonát kell learatnunk. A mi kombájnosaink és traktorosaink azonban ezt a határidőt lerövidítik. — Gondolnak az egyénileg gazdálkodó földművesekre is? — Igen, nyolcszáz hektáron learatjuk gabonájukat. Legtöbbet azonban a cséplésnél segítünk nekik. TJ ány vándormühellye

1. " számolnak? — Nem szívesen felelünk e kérdésre, mert 5 vándorműhellyel nem sokat érünk el, legalább 8 műhelyre lenne szükség. — Hogyap biztosítják a szalmakazalozást és a tarlóhántást? — Eddig 35 kazalozót készítettünk elő, ha azonban megkapjuk a szükséges anyagot, úgy műhelyeinkben további 15 kazalozót készítünk. V. F. Zselíz