Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-02 / 181. szám, szerda

A csehszlovák-osztrák együttműködés a baráti egymás mellett é és pozitív példája lehet (Folytatás az 1. oldalról.) támogatására és külpolitikájával arra törekedett, hogy aktív lépésekkel já­ruljon hozzá az összes sürgős nem­zetközi kérdések megoldását célzó törekvésekhez. Ezzel kapcsolatosan a csehszlovák kormány azon állásfoglalására is gondolok, melyet a lengyel kormány­nak a közép-európai atommentes övezet létesítésére irányuló javaslata kérdésében tanúsított. Jóllehet egyes qrszágok kormányai e javaslat kér­désében negatív álláspontra helyez­kedtek, az atommentes övezet terve továbbra is olyan reális részjavaslat, melynek megvalósítása csökkentené Európában az atomháború veszélyét j és megnyitná az utat a lefegyverzés­sel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó további intézkedések foganatosításá­hoz. A csehszlovák kormány emellett abból a tényből indult ki, hogy azok a legújabb kísérletek, melyek Euró­pát atomháborúba akarják sodorni, nemcsak Csehszlovákia számára je­lentenek veszélyt, hanem a többi európai nemzetek számára is. A Csehszlovák Köztársaság és a sem­leges Ausztria biztonságát minden bizonnyal megerősítené, ha Közép­Európában atommentes övezet léte­sülne. Úgy vélem, hogy az atomháború veszélyének megszüntetésére irányuló törekvések és a nemzetközi feszült­ség enyhítését célzó javaslatok együttes támogatása nemcsak a vi­lágbéke érdekeit, hanem országaink érdekeit is szolgálná. A háborús veszély minimálissá csökkentésére világszerte irányuló béketörekvések ilyen együttes aktív támogatása nézetem szerint kétség­kívül kellő hatással lenne a világon uralkodó feszültség enyhítésére, po­zitív visszhangot keltene a világ közvéleményében és elsősorban hoz­zájárulna Ausztria és Csehszlovákia, e két különböző társadalmi rendszerű ország baráti, békés együttműködése továbbfejlesztéséhez. A Csehszlovák Köztársaság az együttműködés ilyen nagyvonalú fejlesztése mellett foglal állást és meg vagyok róla győződve, hogy Ausztriában is megvan minden feltétel az országok közötti békés együttműködésre. Már az a tény is, hogy Ausztria semleges államnak nyilvánította magát, hozzájárult a közép-európai viszonyok megszilár­dulásához, valamint Ausztria jelentő­ségének a nemzetközi politika szem­pontjából való növeléséhez. Ez a tény megnyilvánult abban is, hogy Auszt- i riát választották olyan fontos nem- j zetközi szervnek, mint az atomener- ! gia nemzetközi ügynökségének szék­helyéül. Szövetségi Kancellár Ür, ön bizo­nyára egyetért velem abban, hogy srszágainkban megvannak a kellő feltételek a gazdasági és kulturális kapcsolatok további, kölcsönösen előnyös fejlesztésére. Megelégedéssel leszögezhetjük, hogy szomszédos or­szágaink között számos gazdasági és egyéb ágazatokat illetőleg már most is sikeres együttműködés bontako­zik ki és az ezen együttműködés te­rén szerzett tapasztalataink mindkét fél előnyére válnak. Erről tanúskod­nak egyes egyezményeink, például a határmenti körzeteknek villanyener­giával való kölcsönös ellátásáról,, kö­tött egyezmény, a Wolfsthal melletti dunai vízierőmű építésének terveze­te, mely erőmű felépítésében és ki­használásában mindkét fél vesz majd részt. A külkereskedelem terén is örömmel fogadjuk, hogy a legutóbbi években egyre fokozódik a kölcsönös árucsere terjedelme növelésének irányzata. Jóllehet e téren nem érté­kelhetjük kedvezőtlenül az eddigi helyzetet, úgy vélem, hogy az nem felel meg régi hagyományainknak és eddig még korántsem merítettük ki az összes lehetőségeket a széles ala­pokra fektetett kölcsönös együttmű­ködés megvalósítása terén. Hiszen le­hetőségünk van kereskedelmi kap­csolataink igen lényeges kibővítésére úgy, hogy e kapcsolatok olyan széles keretet érjenek el, mint a múltban. Az ilyen törekvésekhez kétségkívül hozzájárulna egy hosszútartamú ke­reskedelmi szerződés, mely kölcsönös előnyök nyújtása alapján megszabná a két ország népgazdasága szem­pontjából fontos árucikkek legfőbb tételeit. Nem fér kétség ahhoz, hogy az árucsere nagyfokú fellendítése nemcsak Csehszlovákia, hanem Ausztria számára is előnyös lenne. Véleményem szerint más gazdasági ágazatok terén is széleskörű együtt­működést bontakoztathatunk ki, or­szágaink ipari fejlettségére, valamint az országaink közvetlen szomszédsá­ga nyújtotta lehetőségekre támasz­kodva. Meg vagyok győződve arról is, hogy megvannak a feltételek a tudomány, a technika és a kultúra terén való együttműködés fejlesztésére, a vám­kérdések, a vasúti és légi közlekedés, a jogi kérdések, stb. terén fennálló kapcsolatok szerződéses rendezésére, valamint az országaink között fenn­álló nyílt kérdések rendezésére is. Ezen megfontolásokból és abból a meggyőződésből kiindulva, hogy önt, Szövetségi Kancellár Or, és önijel együtt az egész osztrák kormányt ugyanaz a békés törekvés és jóaka­rat vezeti, mint a csehszlovák kor­mányt, úgy vélem, semmi sem állhat annak útjában, hogy megegyezzünk a Csehszlovákia és Ausztria közötti kölcsönös kapcsolatok nagyfokú el­mélyítésére és fejlesztésére irányuló elvi intézkedéseket illetőleg. Meg va­gyok győződve arról, hogy e cél el­éréséhez jelentős mértékben hozzá­járulhatnak országaink képviselőinek személyes találkozásai. Ezért engedje meg, hogy személyes találkozást ja­vasoljak, mely véleményem szerint a lehető legrövidebb időn belül megva­lósulhatna. Nagy örömmel töltene el, ha önt Prágában üdvözölhetném, de hajlandó vagyok önnel Bécsben is találkozni. Szövetségi Kancellár Or, meg va­gyok győződve róla, hogy állandóan igyekeznünk kellene megtenni min­den olyan erőfeszítést, mely a többi országoknak példát mutatna két kü­lönböző társadalmi rendszerű szom­szédos állam békés együttélésére. Találkozásunk konkrét kedvező ered­ményei, amiről nem kételkedem, minden bizonnyal kormányaink pozi­tív hozzájárulását jelentené a világon uralkodó feszültség enyhítéséhez és a béke megszilárdításához. Abban a meggyőződésben, hogy ja­vaslatommal egyetért, érdeklődéssel várom válaszát, valamint esetleges oly értelmű javaslatait, miként já­rulhatnánk hozzá országaink együtt­működésének kibővítéséhez és elmé­lyítéséhez nemcsak országaink érde­kében, hanem a békés együttműködés és Európa békéjének érdekében is. Fogadja tiszteit Szövetségi Kan­cellár Or legmélyebb tiszteletem ki­fejezését. Viliam Široký A lengyel parlamenti küldöttség Kartový Yaryban A Lengyel Népköztársaság szejm­jének küldöttsége hétfőn megtekin­tette Brnoi várost. A küldöttség a dél­utáni órákban a kninicei duzzasztó­gát közelében levő üdülőközpontba látogatott. A Lengyel Népköztársaság szejmjének küldöttsége innen Karlo­vy Varyba utazott. Az SZNT elnökének köszönete (ČTK) — Ľudovít Benada elvtárs cí­mére a Szlovák Nemzeti Tanács elnökévé való választása alkalmából számos sze­rencsekívánatot kifejező távirat, levél és személyes gratuláció érkezett közéletünk tényezőitől, az ipari és mezőgazdasági üzemek dolgozóitól, az SZNF szerveinek, a társadalmi szervezeteknek és intézmé­nyeknek, a nemzeti bizottságoknak és az ifjúságnak képviselőitől. Ľudovít Benada elvtárs ezúton mond szívélyes köszönetet mindazoknak, akik ez alkalomból üdvöz­letüket küldték, szilárdan megvan győ­ződve arról, hogy kommunista pártunk vezetésével, közös erővel, győzelmesen befejezzük drága hazánkban a szocializ­mus építését. Fogadás a prágai szovjet nagykövetségen I. T. Crisin, a Szovjetunió rendkí­vüli és meghatalmazott prágai nagy­követe és neje hétfőn, június 30-án A. Novotnýnak, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Csehszlovák Köz­társaság elnökének és a kíséretében levő elvtársaknak a Szovjetunióba baráti hivatalos látogatásra indu­lása előtt fogadást rendezett a nagy­követség épületében. Az ünnepi esten jelen volt A. No­votný, a CSKP KB első titkára, a Csehszlovák Köztársaság elnöke és kíséretének tagjai: V. Kopecký, a CSKP KB politikai irodájának tagja, miniszterelnökhelyettes, R. Barák, a CSKP KB politikai irodájának tagja, belügyminiszter, J. Hendrych, a CSKP KB politikai irodájának tagja, a CSKP KB titkára, R. Strechaj, a CSKP KB politikai irodájának póttagja, a Megbízottak Testületének elnöke és V. Dávid külügyminiszter. A fogadáson jelen voltak ezenkí­vül pártunk és kormányunk további képviselői: P. Dávid, Zd. Fierlinger, V. Široký, J. Hlina és L. Jankovcová, továbbá O. Cerník, a CSKP KB titká­ra, dr. Emanuel Šlechta, dr. J. Ploj­har és dr. J. Kyselý, a Nemzeti Front pártjainak elnökei, a kormány tagjai és közéletünk további képviselői. Az ünnepi esten jelen voltak a prágai diplomáciai kar tagjai is. Megtették a szükséges intézkedéseket (ČTK) — A Megbízottak Testülete mel­lett működő Központi Árvízvédelmi Bi­zottság július 1-én további ülést tartott Bratislavában. A bizottság leszögezte, hogy a június 30-ról július l-re virradó éjszaka nem került sor rendkívüli eseményekre az ár­víz által .veszélyeztetett területeken. A Vág felső folyásának, valamint a Ky­suca, Orava, Torysa és Poprad folyók­nak szintje csökken. Az e folyók mentén lévő területeken megteszik a kellő intéz­kedéseket az árvíz okozta károk helyre­hozására. Megjavítják a hidakat, a vasút­vonalakat és egyéb közlekedési vonala­kat. Továbbra is komoly a helyzet a Vág alsó folyásánál, ahol a gátak közötti te­rületeket árvíz fenyegeti. A bratislavai és a nyitrai kerületek árvízvédelmi bizott­ságai megtették az árvíz által veszélyez­tetett területek termésének és egyéb anyagi értékeinek megmentésére irányuló intézkedéseiket. A bizottság a mentési munkálatok ope­ratív irányításának érdekében jóváhagyta a Vág alsó folyása mentén a Hlohovec— Sered'— Šaľa—Komárno területen szüksé­ges munkák biztosítását. A bizottság munkaerőket küldött az említett terület­re és gondoskodott a mentési munkála­tokhoz szükséges eszközökről. A bizott­ság jóváhagyta a további folyók mentén lévő területeken szükséges mentési mun­kálatok elvégzését is. Felhívás a cukorrépatermesztőkhöz a levéltetü irtására (ČTK) — A legveszélyesebb kártevő, — a levéltetü ez idén is nagy mennyiségben támadta meg a cukorrépát. A legutóbbi években az e kártevő által megtámadott földeken helyenként több mint 60 mázsá­val csökkent a cukorrépa hektáronkénti hozama. A Szlovákiai Cukorgyárak Szövetségének Tanácsa s a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal növényorvosi szolgála­ta felszólítja a cukorrépatermesztöket, hoqy a GTÁ-kal együttműködve kezdje­nek minél előbb hathatós harcot a le­véltetü ellen. A kártevő lelőhelyeit dy­nollal, floronnal vagy más vegyi esz­közök fecskendezésével kell ártalmat­lanná tenni, ahol a levéltetü nagy mér­tékben található, ott a nemzeti bizott­ságokkal megegyezve, a GTÁ-k rendel­kezésére álló ekatínt kell használni. A Cukorgyárak Szövetségének Tanácsa ÉRTÉKES ARCHEOLÓGIAI LELET (ČTK) — A boskovicei járásbeli Šebe­tov községben végzett építkezési munkák során e napokban az uneti kultúrájú korábbi bronzkorszakból, azaz időszámí­tásunk előtti 1700—1600 évekből szár­mazó sírra bukkantak. A sírban guggoló csontvázat, néhány égetett agyagból ké­szült edénycserepet, egy díszes bronz­karperecet és bronz ruhacsattot találtak. javasolja a cukorrépatermesztőknek, hogy a cukorrépát, mely az eső következtében igen elgyomosodott, az ekatín felhasz­nálása előtt sarabolják meg. Ahol a cukorrépát már nagy mértékben meg­támadta a levéltetü, de kevesebb a gyom, ott haladéktalanul alkalmazzanak eka­tínt és a répát kb. egy hét múlva sara­bolják. ® A határvidékre újabb 530 dolgozó költözött. Az itteni egységes földmű­vesszövetkezetekbe, a gép- és trak­torállomásokra és az állami gazdasá­gokra az év elejétől már több mint 2600-an jelentkeztek. A nyári hóna­pokban nemzeti bizottságainknak újabb kétezer dolgozót kell megnyerniök. a határmenti vidék benépesítésére. • Komenský-napok kezdődtek hét­főn, június 30-án Uhorský Brodban, J. A. Komenskýnak, a népek nagy taní­tójának szülőfalujában. Ez alkalomból háromhetes konferenciára gyűlt egybe 400 pedagógus és nevelő köztársasá­gunk minden részéből, hogy a nevelés egyes elméleti és gyakorlati kérdései­vel foglalkozzék. Boldog, virágzó Szlovákiát építünk írta : Rudolf Strechaj, a CSKP KB politikai irodájának póttagja, a Megbízottak Testületének elnöke Csehszlovákia -Kommunista Pártjá­nak és Központi Bizottságának helyes és bölcs lenini politikája olyan ered­ményekhez vezet, melyekre méltán lehetnek büszkék derék polgártár­saink. Gyarapszik és virágzik hazánk, egyre szebb a dolgozó nép élete. A szlovákiai adatok is meggyőzően igazolják ezt. Szlovákia jelenlegi szocialista épí­tését is az jellemzi, hogy Szlovákia ipari nyerstermelése növekedésének évi átlagos üteme az elmúlt tíz év alatt 15 százalékot képezett. Az ipar döntő fontosságú népgazdasági ága­zattá vált. Része az általános terme­lésben 70 százalékot tesz ki. Az ipari nyerstermelés csupán a legutóbbi öt év alatt 71 százalékkal emelkedett. A villanyáramfejlesztés 1952-hez viszonyítva 2,4-szerte na­gyobb. Megjegyzendő, hogy még ez a nagy mennyiség sem képes fedezni a sikeresen fejlődő népgazdaság foko­zódó igényeit. A szén- és lignitfejtés ugyanekkor 1,7-szerte, a vasércfejtés 1,5-szerte fokozódott. Szlovákiában 66,1 százalékkal több cementet, 80 százalékkal több égetett téglát, 36,5 százalékkal több bőrlábbelit terme­lünk. A termelés növekedésének Szlovákia történetében páratlan gyors lendüle­tét elsősorban azzal értük el, hogy a népgazdaság valamennyi ágában éven­te újabb alapvető eszközöket adunk át rendeltetésüknek. Tavaly 165,3 szá­zalékkal többet hoztunk üzembe, mint 1952-ben és elértük a 10 milliárd 947 millió korona értéket. Ennek eredményeképpen ezrével adódnak új munkaalkalmak. Szlovákia 'szocialista szektora ma már több mint egymillió dolgozót foglalkoztat. Jelentős tény az is, hogy Szlovákia mezőgazdasági földterületének már majdnem a kétharmad része a szocia­lista szektoré. A kis- és középpa­ifsztok a CSKP vezetésével elszántan törekszenek a falu szövetkezetesítésé­nek befejezésére és szocialista ter­melési viszonyainak megszilárdítására. A mezőgazdasági termékek piaci termelésében is jelentős haladást ér­tünk el. Szlovákiában tavaly 38,3 szá­zalékkal több szarvasmarhát, borjút, sertést és baromfit gyűjtöttünk be, mint 1952-ben. A sertések begyűjtése 73,9 százalékkal, a baromfié 2,4-szerte volt nagyobb. Ugyanebben az időben 23,7 százalékkal több tejet és 34,9 százalékkal több tojást gyűjtöttünk be. Nem azért említem ezeket a szám­adatokat, hogy elégedettségünket fe­jezzem ki velük. Tudjuk, hogy ha fo­kozottabban gondoskodunk a földalap­ról, az EFSZ-ek és állami gazdaságok termeléséről, minden feltételünk meg­lesz még nagyobb sikerek elérésére. Az ipari és mezőgazdasági terme­lés, a beruházási építkezés növeke­dése, továbbá a nagyobbfokú foglal­koztatottság döntően kihat a dolgozó nép életszínvonalának emelkedésére. E téren is meggyőző adatok és szá­mok egész sorát említhetném, me­lyek igazolják, hogy pártunk politi­kája ' helyes és jó eredményeket hoz népünknek. Ezért túlzás nélkül állíthatom, hogy Szlovákia népi demokratikus köztár­saságunk — gazdasági és kulturális téren — valóban virágzó részét al­kotja. A szocialista építés eddigi nagy és örvendetes sikerei után a XI. kong­resszus feladatunkká teszi, hogy már 1965-ig kétszeresen növeljük Szlo­vákia ipari termelését. A mezőgazda­sági termelés színvonalát 60 százalék­kal kell emelnünk. Még gyorsabb lendületet vesz a beruházási építke­zés. Nagy fejlődés vár Kelet- és Dél-Szlovákia vidékeire és a többi ke­rületekre. A legközelebbi 10 éven be­lül a lakásépítés hazánkban olyan nagy méreteket ölt, hogy ezt a prob­lémát is nagyjából megoldjuk. Az ilyen nagyvonalú konkrét távlatok kétségte­lenül lelkesedéssel töltik el a szlová­kiai dolgozókat. Áldozatkész, alkotó és építő elszántságra serkenti őket, úgy, hogy semmilyen megoldhatatlan feladat nem létezik számukra. Eddigi életünk igazolja, hogy dol­gozó népünk képességei kimeríthetet­lenek, kezdeményezés és lelkesedés tölti el népünket. Ez a biztosítéka annak, hogy a CSKP vezetésével el­érjük a kitűzött célt. Olyan tények ezek, melyeket a ludák gárdista áru­lók és a nemzetből kiközösített emi­gránsok hazugsága és népámítása sem képes megcáfolni. Nincs olyan erő, mely Szlovákia dolgozóit le tudná téríteni a szocializmus útjáról, melyet eddigi építésünk nagy konkrét ered­ményei ékesítenek és amelyek körvo­nalazzák a pártkongresszusunkon ki­tűzött új, gyönyörű távlatokat. Mi fékezi még Szlovákia szocialista építését? E felelősségteljes feladatok következetes sikeres teljesítéséhez nem elegendő csupán a lelkesedés. Könyörtelen küzdelmet kell folytat­nunk a mindeddig megnyilvánuló fo­gyatékosságok ellen is, s a népgaz­daság valamennyi szakaszán rendsze­resen meg kell javítanunk az állam­és gazdasági apparátus munkáját. Pártunknak az ipar és építészet irá­nyítása gazdasági hatékonyságának fokozására irányuló intézkedései, nép­gazdaságunk irányításának, pénzellá­tásának és tervezésének új megszer­vezése megfelelő feltételeket teremt a hibák kiküszöbölésére. Most az a fontos, hogy mindenütt következete­sen megvalósítsuk ezeket az intézke­déseket és hogy főként a beruházási építkezés megjavítására és a tervtel­jesítés ellenőrzésére irányítsuk figyel­münket. Az állami terv jóváhagyása után fontos, hogy elsősorban a miniszté­riumok biztosítsák az állami terv szét­írásakor valamennyi részének maxi­mális összhangját, mert ez a terv sikeres teljesítésének fontos felté­tele. Hisz a hatékonyságért folytatott küzdelem, melyre pártunk állandóan felhívja figyelmünket, már az illeté­kes minisztériumok szervező csoport­jainak munkájában kezdődik. Ha a terv szétírásakor nem biztosítjuk va­lamennyi részének összhangját, ez lehetőséget ad arra, hogy a kevésbé felelős dolgozók különféle elmélete­ket eszeljenek ki a feladatok nemtel­jesítésének objektív okairól. Ide nyúl­nak ugyanis az építkezések nagyfokú és nem gazdaságos félkész állapotának gyökerei. Ennek következtében nem helyezik meghatározott időn belül üzembe az alapvető eszközöket, csök­ken az új, korszerű gépek maximális kihasználásának lehetősége, elodázzák olyan termékek termelését, melyekre népgazdaságunk bizton számít, bizo­nyos nehézségeket okoznak a belföldi vagy külföldi piacon s mindebből fölösleges gazdasági károk származ­nak. Főként a gépek és géppark szállít­mányainak terén, valamint az építé­szeti szerelési munkálatok tervében mutatkozik jelentős diszharmónia, és­pedig mind a beruházások arányának, mind a határidők betartásának tekin­tetében az építészeti szerelőmunkála­tok és a termelő berendezések között. Elég gyakran szemtanúi vagyunk an­nak az ártalmas gyakorlatnak, hogy a gép- és gépparkszállítmányok rend­szerint az év utolsó hónapjaiban ér­keznek meg, ami az építés és a ter­melés harmonogramjának megbontását okozza. Még mindig nagy arányban nyilvánulnak meg az anyagi-műszaki ellátás fogyatékosságai, melyeket az országos vitában különösen gyakran bíráltak. Arról is említést kell tennÄink, hogy statisztikai számításaink merevek. Egy négyzetméter lakásterület hasznos megterhelése nálunk egy métermá­zsával nagyobb, mint bármely más államban. Mit jelent ez a gyakor­latban? Túlméretezett betonacél-, elő­gyártmány- és egyéb építőanyag-fo­gyasztást s ezzel kapcsolatban ter­mészetesen nagyobb költségeket. Hi­hetetlen, hogy műszaki dolgozóink a kutató dolgozókkal karöltve ne tudnák ezt a problémát is megoldani. Ezzel kapcsolatban a beruházási építkezés köréből egy másik jellegzetes példát is említhetünk. Egy Monolit szerke­zetű •nyolcosztályos iskola jóváhagyott terve 10 tonnával több acélt,igényel, mint hasonló falazott épülettípus. Az ilyen építkezések alapjainkban fölös­legesen elvonják az acélt. A tervezésben például eddig mát sikerült érvényesítenünk a haladó technológia egyes elemeit, ám ugyan­akkor nem nyernek megoldást az el­lentétes termelési irányzatok. A pro­jekciós terveknek és az építőanyagot és előregyártott részeket gyártó üze­mek termékeinek összehangolássáról van például szó. Nézzük, hogyan végző­dött a metrikus formátum gyártása az agyag rossz minősége miatt. A ter­veket ezért újra át kellett dolgozni, aminek következtében egy lakásegység költségei több mint 1000 koronával nagyobbodtak. A nevezett és a többi fogyatékos­ságok azt bizonyítják, hogy az anyagi­műszaki ellátás mérlegelésének ed­digi globális módszere önmagában nem elegendő és komoly tudományos átdolgozást kíván. A tervek részletes szétbontásával és összhangjával is ez a helyzet. A népgazdaság valamennyi szakasza, főként azonban az ipari termelés feladatai és anyagi mérle­gei tervének konkrét tudományos fel­dolgozásával már előbb sikerül kikü­szöbölnünk, vagy legalább lényege­sen csökkentenünk az aránytalanságo­kat, s nem csak akkor, amikor már jelentős károkat okoznak — mint ez a polgári lakásépítkezés terén álta­lánosan ismert tény. A CSKP országos konferenciája irányelvül tűzte ki, hogy ne adjuk fel a lakásépítés eddigi lendületét. Hisz a lakásépítés nem rövidlejáratú ÜJ SZÖ 2 * 1958. július 2,..

Next

/
Oldalképek
Tartalom