Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-09 / 189. szám, szerda

Csak egy kéznyúifásra—százmillióik J • IIIIIIIIIIIMIIIIIIIIHIIIIIlllMlllllllllll A CSKP XI. kongresszusa határozatainak aíapján 1965-ig köztársaságunkban a hektárhozamokat iz 1957. évvei szemben búzában 20,6 métermázsáról 26 métermázsára, árpában 20,5 métermázsáról 25 métermázsáre, a cukorrépában 312 métermázsára stb. kell növelni. Merész célkitűzés ez és sok millió tonna kenyértöbbletet, sört, húst és cukrot jelent. Sok módja van ennek, elérni a magasabb hektárhozamokat. Van azonban egy módja, amelyet mezőgazdászaink eddigelé még elhanyagoltak, melynek -ddig kevés figyelmet szenteltek. módon előállított trágyában pedig 20%. Sajnos, a mi szántóföldjeink szerves anyagban, televényben elég szegények. A szántóterület átlaga csak 1,3% himuszt tartalmaz, helyenként. pl. Somorján ez az átlag csak 0,36%. Az volna a kívánatos, hogv az átlag legalább 4—5 százalék legyen. AMI CSAKNEM INGYEN VAN Tudjuk, többféle trágya van. Istállótrágya és műtrágya. Ezenkívül komposzttrágya. A növénytermelés hulladékaiból és istállótrágyából készült komposzt nagyon értékes, televényben (humuszban) gazdag trágya. Hulladék pedig m.ndenütt rengeteg van, melyet eddig pusztulni hagytak, vagy elégettek, gödrökbe vagy árkokba hánytak, illetve beszántották a talajba. Ennek következtében a szántás vagy vetés nehezebbé vált és a hulladékokban átteleltek a kártevők, amelyek később kikeltek és nagy veszteségeket okoztak a növényzetben. A köztársaságban évente 56 millió métermázsa, Szlovákiában 21 millió métermázsa hulladék van. A BRATISLAVAI CSISZ AZ ÉLEN A bratislavai kerület CSISZ-szervezeteinek tagjai voltak a kezdeményezők, akik rájöttek arra, hogy milyen óriási rejtett tartalékokról van itt szó. Kiszámították, ha minden CSISZ-tag c„ak 2 köbméter komposztot fog előállítani, akkor 80 000 köbmétert hoznak össze. Ezt vállalták is az év végéig. Eddig már 20 000 köbmétert állítottak elő. Ezután jön csak a fő . idény, amikor majd a kapásnövényeket fogják betakarítani. Örömmel kell tehát fogadni a CSISZ kezdeményezését a bratislavai kerületben, melynek titkára, Gustáv Šedivý elvtárs agilisan szervezi a komposztozást növényi hulladékokból és tőzegből. Amint értesültünk, máris több kerület jelentette be csatlakozását e mozgalomhoz. MILYEN HULLADÉKOKRÓL VAN SZÖ? Elsősorban burgonyaszár, dohány-, és napraforgószár, a kukoricakórónak az a része, amit nem lehet silózni, vagy etetni, zöldségből pedig, amit nem lehet feletetni, sőt minden gaz, melynek nincsen felhasználható magja, azonkívül a vizek beiszapolása következtében elrothadt szálastakar- i mány is. A jó komposztban 30% szerves anyag foglaltatik, a hideg | 6680 AUTÓVAL TÖBB Képzeljük el, ha a bratislavai kerület ifjúsága teljesíti kötelezettségvállalását: kitermeli a 80 000 köbméter komposztot, annak értéke egyenlő 6660 autóval, amit nem kellene kivinnünk az országból, hanem itt maradhatnának. Ez pedig csak egy kerület. Köztársasági viszonylatban hatványozódik ez az összeg. A laikus előtt jelentéktelennek tűnik ez a kérdés, de ha közelebbről vizsgáljuk, látjuk, hogy ennek a részletkérdésnek megoldása is milyen nagymértékben tudja elősegíteni a mezőgazdasági termények hozamainak növelését. Ilyképpen köztársaságunkban több terményt és takarmányt nyerhetünk, amivel szlovákiai viszonylatban a föld művelői kétszázötven millió koronával növelhetnék jövedelmüket. KALKULÁCIÓ ÉS RECEPT így a korai burgonyánál visszamaradt szár értéke, ha kb. 100 mázsa burgonyaszárat veszünk, ebben 36 mázsa szerves anyag van, amit anynyit jelent, mintha 4—6 év alatt 200 mázsa istállótrágyát adnánk a földbe. Azért nagy kár, ha elégetjük a burgonyaszárat, mert 36 mázsa szerves anyagot és 139 kg ásványi anyagot veszítünk. A statisztikai adatok szerint Szlovákiában egy hektárra évente 51 kg ásványi anyagot teszünk a földbe. Elégetés esetén a 139 kg tiszta ásványi anyag megfelel 2.75 hektáron elhasznált műtrágya értékének. A feladat azonfrán nem "čgýsžéri, hanem állandó. Komposztot az egész éven keresztül kell termelni, azért, mert annak megérése is bizonyos időt igényel. MIT MOND LISZENKO AKADÉMIKUS? Egyelőre a legtöbb helyen kézzel imiMimiimiHimmimiMiMiimiii végzik ezt a munkát, pedig kellő gépesítéssel hatékonyabb lenne. Már az SZKP XX. kongresszusán felszólalt Trofln Gyenyiszevics Liszenko akadémikus, Micsurin hü tanítványa, aki többek között ezt mondta: „Ajánlom, hogy a trágyát sekélyen tegyük a földbe, éspedig nem a szántásnál, hanem a vetési kultivációnál, vagy pedig a vetéssel egyidőben a vetőmaggal egy szinten, esetleg kevéssel mélyebben". Ez fontos, sarkalatos tétel, amit mezőgazdáinknak meg kellene jól fontolniok. Liszenko szavai nyomán prototípus formájában nálunk már el is' készült egy ilyen kombinált vetőgép, melyet nemrég eredménnyel próbáltak ki. Már régen törte fejét ezen Rosenberg Ede elvtárs, idősebb mezőgazdasági szakember, aki éjjelt nappallá téve, fiatalos lendülettel kezdte prőpagálni ezt az elgondolást, és addig tervezett, kalkulált, s kilincselt a különféle minisztériumi és megbízotti hivatalokban, addig futkosott ide-oda, míg megszületett az első ilyen gép. A további terv olyan gépet szerkeszteni, amellyel majd gyorsabban és nagyobb mennyiségben lehet komposztot előállítani. Rosenberg elvtársnak ez az életcélja és tűzbe jön, ha a komposzt jelentőségéről beszél. Nem hiába, nevezték el ismerősei tréfásan „komposzt-királynak". AZ ELSŐ PROTOTÍPUS Sok vajúdás után megszületett a gép prototípusa, mely a szenei GTÁ-n készült Báláz igazgató, Konečný mérnök és Merkanc technikus közreműködésével. A géppel először Szencen és Egyházfa EFSZ-ében kísérleteztek. Miután egészen nem felelt meg, néhány évi tapasztalat alapján a Komáromi Mezőgazdasági Fejlesztőműhelyben javított kiadásban új gépet szerkesztettek. Itt újabb lelkes kollektíva vette kezébe az ügyet: Rybár igazgató, valamint Stelcer, Szantner, Molnár Béla és Szabó mechanikusok, és társai. Az első sikert már elkönyvelték. Ugyanis a gépet már üzemeltették a gadóci EFSZ-ben, s az utolsó kísérlet a komáromi mezőgazdasági ipariskolában is jól sikerült. De a fejlesztők kollektívája nem akar ezen az úton megállni. Máris befejeződik egy másik gép szerkesztése, melynek az a rendeltetése, hogy a vegetáció ideje alatt-rak.. a_földii&Jlmr_ muszt a kapásnövények sorai közé, miközben majd elvégzi a sarabolást is. Mindezekről bárki meggyőződhetik a komáromi mezőgazdasági iskolában. Grek Imre A svinnai Nitratex kisipari termelőszövetkezet dolgozói sokféle színben és minőségben készítenek szép kelimszőnyegeket Az építészek tapasztalatai az űj szervezésben JÚLIUSTÓL KEZDVE KÉT ÜJ NEMZETI VÁLLALAT MŰKÖDIK A BRATISLAVAI KERÜLETBEN Az építészeti nemzeti vállalatok bratislavai kerületi szövetségének kéthónapos tevékenysége pozitív eredményeket hozott. Juraj Šén, a kerületi szövetség igazgatója a CSKP XI. kongresszusának határozataiból a szövetség munkája és feladatai egyes problémáira vonatkozólag a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának a következőket mondotta: „A szövetség az április 1-i átszervezés óta figyelmét elsősorban a terv teljesítésének biztosítására irányítja. Itt főképp a bratislavai Magasépítkezési Vállalat elmaradásának behozásáról van szó, amely az első öt hónapban már 12 millió koronára rúgott. Júniusban e téren már jávulás állott be, még pedig azon kötelezettségvállalások teljesítésével, amely.eket az építkezési dolgozók a CSKP XI. kongresszusára fogadtak el. Ezt az elmaradást a vállalat dolgozói a harmadik és negyedik negyedév folyamán fokozatosan akarják behozni. Az új szervezési intézkedés és az irányításban beállott változás az előjelek. szerint elősegíti a téglagyárak munkáját is, amelyéíT májusban' és júniusban egészben véve javították a tervteljesítést és az 1 millió 700 ezer darab tégla elmaradását már mintegy felére csökkentették. A tetőcserép gyártása tervének teljesítésében lehetőség nyílott arra, hogy az elmaradást július végéig behozzák. Most olyan intézkedéseket valósítunk meg — mondotta az igazgató, hogy tökéletesítsük a téglagyártás technológiáját, amelytől bizonyos javulás várható a téglagyári dolgozók feladatainak teljesítésében. A szövetséget szervezetileg tovább építjük. Július 1-től a kerületi hatáskörrel rendelkező eddigi Magasépítkezési Vállalat két új nemzeti vállalatra szakadt. Az egyik a bratislavai Magasépítkezési Vállalat, amely Nagy-Bratislava területén fogja megvalósítani a polgári és lakásépítkezést. A másik vállalat a Trnavában székelő Magasépítkezési Vállalat, amelynek hatáskörébe esik a bratislavai kerületben folyó építkezések megvalósítása. A CSKP kongresszusi határozatának irányelvei értelmében a terv egyenletes teljesítésének biztosítása mellett a figyelmet főképpen a gazdaságosság, a munkatermelékenység és az építkezési időtartam lerövidítésének kérdéseire irányítjuk. A szövetség eddigi rövid gyakorlata és tevékenysége azt mutatja, hogy az eddigi problémákat az új szervezeti csoportosításban sokkal hatékonyabban lehet megoldani és ezzel jobban lehet biztosítani a CSKP XI. kongresszusi határozatának teljesítését. Falvainkon e napokban fejezik be az 1959. évi mezőgazdasági termelési tervek felbontását. Az EFSZ-ek átvették a járási nemzeti bizottságoktól az 1959. évre szóló állatnj tervben lerögzített feladatokat a mezőgazdasági termelés legfőbb mutatóira, a kötelező állami beadás normáira vonatkozólag és tájékoztató adatok formájában a mezőgazdasági termékek begyűjtésével és az állami felvásárlással kapcsolatos feladatok ismertetését. A tervezés egyszerűsített módszerei a szövetkezeteknek utasítás formájában csak egyes alapvető termelési feladatokat szabnak meg. A növénytermesztéssel és az állattenyésztési termeléssel kapcsolatos feladatok túlnyomó részét maguk az EFSZek határozzák meg a kötelező beadások, az állai.ii felvásárlás és a szövetkezet szükségleti normái alapján. A */eľké Čanikovce-i EFSZ is ezen elvek értelmében s a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal dolgozói segítségével dölgozta ki ideiglenes termelési tervét. Az 1959. évre szóló terv javaslatának kidolgozása céljából a következő alapvető adatokat kellett ös§zegyüj"Tteni és elemezni: Az állami termelési terv feladatait a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal illetékes osztályának és a pezinoki JNB tanácsának közlése alapján, a kötelező állami beadások normáit és öszszefoglalóan a begyűjtéssel kapcsolatos feladatokat a pezinoki JNB tanácsa begyűjtési osztályának értesítése alapján, az 1958. évre szóló termelési tervet, az 1959-1960. évekre szóló távlati tervet és a szövetkezet eddigi gazdasági predményeiről vezetett. kimutatásokat. A növénytermesztési terv összeállítása előtt összegeztették a szántóföldekre vonatkozó adatokat. Az adott esetben nem mutatkozott semmilyen eltérés a JNB és az EFSZ adatai között. A földterület terjedelmének megA Yetké Čanikovce-i EFSZ jövő én termelési terve állapítása után megkezdték az úgynevezett döntő fontosságú földterület terjedelmének kiszámítását, hogy ennek alapján hozzávetőlegesen megállapíthassák a kötelező állami beadások 1959. évre szóló terjedelmét. A szóban forgó EFSZ-bm 1959-re a következő lesz a begyűjtéssel és a mezőgazdasági termékek kötelező beadásával kapcsolatos feladatok terjedelme: Termék o •Si i s | iis-s Sll <2 a* •X x <a ra w — o :o Is N c w £ a o b c Szemes gabona 4289 q 3936 q 495 kg összesen sertéshús 609 q 384 q 45 kg marhahús 382 q 273 q 32 kg tej 182 300 1 127 900 1 105 1 tojás 108 500 db 76100 db 90 db A növényi terményeknél a kötelező állami beadásnak a begyűjtés egész terjedelméből való hányada meghatározása után kiszámították a jövő évre szükséges vetőmag és ültetőanyag mennyiségét, a takarmányalapok, a biztosítási és szociális alapok, valamint a munkaegységenkénti díjazás szükségletét is. E tételek összegezése eredményezte az egyes növényi termények termesztésére vonatkozó adatokat, vagyis azokat a mennyiségeket, amelyeket 1959-ben kell a szövetkezetnek elérnie. Az EFSZ a mezőgazdasági termelési terv kidolgozása során fokozott figyelmet fordított az elegendő takarmányalap problémájának megoldására. Érre a takarmányalapra az állatállománynak a tervben előirányzott gyarapítása és a gazdasági állatok hasznosságának növelése érdekében van szükség. Az állattenyésztési termeiésíel kapcsolatos feladatok helyes kitűzése megkövetelte, hogy a szövetkezet elemezze a fő feladatok eddigi teljesítését és kiszámítsa, hogy az év végéig milyen állatállomány várható. Mérlegelni kellett azt is, hogy 1959ben az állattenyésztési termelésben elérhető eredményeket mily mértékben fogja befolyásolni az állatok eddiginél jobb istállózása, a helyesebb etetési technika és a jobb munkaszervezés. Az EFSZ vezetősége mindezen körülmények megfontolása után kitűzte az állatok hasznossága fő mu tatóinak tervét, mégpedig a tehenek átlagos évi tejhozamát, a borjak és malacok nevelését, a vágómarha átlagos élősúlyát és a tojáshozamot illetően. A tervben meghatározták, milyen legyen 1959 végéig azon állatok állománya, melynek tervezését nem szabták meg kötelezőleg. Jelen esetben ez a sertés- és a lóállományra vonatkozott. Az állattenyésztési tervjavaslat kidolgozásának fontos részét képezte azon adatok kidolgozása, milyen legyen 1959-ben a szarvasmarha, a tehenek és a sertések állománya. Ezek az adatok mutatták meg, hogy az EFSZ saját forrásaiból mily mértékben érheti el a tervben előirányzott állományokat. A szövetkezet kénytelen lesz tagjaitól különösen borjakat vásárolni, bár vágóhídra csak igen kevés borjút ad majd. Az állattenyésztési termelési feladatok meghatározása után ki kellett számítani a takarmányszükségletre vonatkozó adatokat. A takarmányalap struktúrájának és az etetési normáknak tekintetbe vételével megszabták az egyes állatkategóriák szerint a darabonkénti és évenkénti takarmányszükségletet. A számítások alapján megmutatkozott, hogy a szálas és az erőtakarmányok mérlege — a szemes gabonát is beleszámítva — kedvező. A Veľké Canikovce-i EFSZ a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés terén javasolt feladatok teljesítése érdekében számos műszakiszervezési intézkedést foganatosít. A növénytermesztés terén gondoskodni fognak különösen a takarmányfélék idejében való begyűjtéséről, a magszaporító-telekrészek minőségéről, az istállótrágya gondozásáról és felhasználásáról. Jó minőségű ültető burgonya nyerése céljából 0,5—1.0 hektáron nyári próbaültetést valósítanak meg. A takarmányfélék mérlegének, különösen a fehérjetartalomnak feljavítása érdekében ez idén alávetésként 60 hektárt baltacímmel vetettek be, ugyanakkor a lóherefélékkel bevetett terület a szántóföldek 15 százalékát teszi ki, a jövő évben pedig 20 százalékot fog kitenni. Elegendő mennyiségű silótakarmány biztosítása céljából 35 hektárt kukoricával vetnek be és silózni fogják az őszi keverékek jelentős részét is. Bevezetik a mezőgazdasági termelés különféle hulladékanyagának komposztozását és 15 hektáron kísérletképpen a zöldtrágyázást. A hústermelést túlnyomórészt bikaborjúk hizlalásával biztosítják és csak olyan darabokat fognak leadni, melyek súlya eléri legalább a 400 kg-ot. Hogy a szövetkezet az^llami terv követelményei értelmében gyorsabb ütemben növelhesse a szarvasmarhaállományt, a marhahús beadási kötelezettségét részben baromfi beadásával fogja teljesíteni. E célból 1959ben 4 ezer fiatal kakast és 1000 kacsát fog hizlalni, és így 60 mázsa vágóhídi baromfit termel. A szövetkezet különös figyelmet fordít majd a nevelésre szánt üszők istállőzására, hizlalására és idejében való fedeztetésére. A Veľké Čanikovce-i EFSZ vezetősége, mely a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal dolgozói segítségével elkészítette a mezőgazdasági termelési terv javaslatát, biztosítja annak megvitatását az egyes munkacsoportokban és a taggyűlésen is. A taggyűlésen való jóváhagyás és a pezinoki JNB tanácsa mező- és erdőgazdasági osztályának megítélése után ez az ideiglenes terv az 1959. évre szóld* termelési terv kidolgozásának alapjává válik. A Veľké Čanikovce-i EFSZ-ben szerzett tapasztalatok alapján ajánlatos, hogy az 1959. évre szóló ideiglenes mezőgazdasági terv kidolgozását a következő szempontok figyelembevételével végezzék: 1. össze kell gyűjteni az adatokat a szövetkezet gazdálkodásának elemzésére, aminek alapjául az elmúlt években és a folyó évben elért eredmények szolgálnak. 2. össze kell egyeztetni a szántóföldek területére vonatkozó adatokat a JNB adataival és meg kell oldani a szántóföldek területe kibővítésével kapcsolatos feladatot, ahogy azt az állami terv előírja. 3. Ki kell számítani a döntő fontosságú földek területének terjedelmét és számadatokban fel kell tüntetni a kötelező állami beadásra, valamint az állami felvásárlás "céljaira szükséges termékmennyiséget, a JNB által megállapított begyűjtési kötelezettségekkel összhangban. 4. Meg kell állapítani a növénytermesztéssel és az állattenyésztési termeléssel kapcsolatos feladatokat, emellett be kell tartani az állami tervnek a vetésterületekre, valamint a gazdasági állatállományra és a begyűjtési feladatok egész terjedelmére vonatkozó mutatóit. 5. össze kell állítani a takarmánymérleget, azaz meg kell állapítani az egyes állatfajták számára szükséges takarmányadagokat és ki kell számítani a takarmány egész menynyiségét. 6. Ä termelési terv teljesítésének biztosítása érdekében ki kell dolgozni az agro- és zootechnikai intézkedéseket. Karol Snopko mérnök és Vojtech Bárta, oki. agronómus, a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal dolgozói. ÚJ SZÖ 5 '* 1958. július 5.