Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-09 / 189. szám, szerda

A nemzeti bizotts ágok tapasztalataiból A verseny Jobb munkára serkent A kassai kerületben értékelték a nemzeti bizottságok között folyó szocialista munkaversenyt. A leg­eredményesebb munkát a levočai járásban végezték. A második és harmadik helyre rozsnyói, illetve a poprádi járás került. A verseny célja az volt, hogy az egyes nem­zeti bizottságok a lehető legjobban teljesítsék országos jellegű és helyi vonatkozású feladataikat, a dolgo­zók minél szélesebb körű részvé­telével. Annak ellenére, hogy a kerületi nemzeti bizottság tanácsa már az 1957-es év eredményeinek értekelése­kor rámutatott az efl.yes osztályok helytelen munkájára a szocialista munkaversenyben, azok továbbra is csak formális jelleget tulajdonítanak a versenynek, és nem is nyújtanak hathatósabb segítséget a járási és a helyi nemzeti bizottságoknak. A ver­senyt nem kísérte figvelemmel az is­kola és kulturális ügyek osztálya. Nem segíti, nem támogatja és nem is irá­nyítja az egyes nemzeti bizottságokat a kereskedelmi osztály sem. Egyáltalán nincs reális áttekintése a verseny le­folyásáról. De a mező- és erdőgazda­sági osztályon sem sokkal jobb a helyzet. Lényegében más azonban a felvásárlási osztály munkája, amely nemcsak tanácsokkal, útmutatásokkal Játja el az egyes nemzeti bizottságo­kat, de személyi segítsjfrget is nyújt a felvásárlási akciók megrendezésé­ben. Úgyszintén a helyi gazdálkodási osztály, amely a verseny jó irányí­tása révén eléri a vállalatokban a ter­melési terv mennyiségi és minőségi teljesítését, jól gondoskodik a ver­seny minél sikeresebb, lefolyásáról. Hogy a nemzeti b'zottságok között folyó versenyben általános javulás következzék be, a KNB tanácsa hatá­rozatot fogadott el, melynek értel­mében az egyes osztályok kötelesek bekapcsolódni a versenybe, azt a leg­messzebbmenően kiszélesíteni, ellen­őrizni és irányítani . kötelesek. A nemzeti bizottságokat úgy kell ve­zetni, hogy azok a szocialista verseny révén képesek legvenek a fokozottabb feladatok teljesítésére. Az elköyetkező időszakokban a KNB tervbizottsága ellenőrzi majd a verseny lefolyását, negyedévenként értékeli és a verseny­ben elért eredmények alapján megál­lapítja az egyes járási nemzeti bizott­ságok sorrendjét. A határozat felada­tul állítja minď a KNB, mind a kerü­let összes járási és helyi nemzeti bi­zottsága elé, hogy a verseny érdeké­ben mozgósítsák a nemzeti bizottsá­gok minden tagját, és a községek la­kosságát is, hogy kötelezettségválla­lásaikat és tervfeladataikat teljes mértékben teljesíteni tudják. Peter Míček, Kassa. Ötven százalékkal több joghurt ' Joghurtot Szlo­vákiában a kerü­leti székhelyen le­vő tejüzemek állí­tanak elő. A Brati­slavai Tejüzemek n. v. bratislavai anyaüzemében éis fióküzemeiben, Szencen, Galántán, Trnaván Trenčinben és Nové Mesto n. V-ban 50 száza­lékkal növelték a joghurt oyártását. A joghurtos üve­geket eddiq egyen­ként töltötték me" Ez az eljá­rás azonban hosszadalmas, ezért u , szerkesztettek, amellyel egyszerre 30 vállalat technikusai most töltőgépet | üveget lehet joghurttal megtölteni. Nagy változások Orösön A királyhelmecl járásban meghúzódó Űrös község lakossága ls bekapcsoló­dott a város- és faluszépítési akció­ba. Csinosítják a házakat, fákat ültet­nek. 1948. óta több mint 50 új ház épUlt a faluban. Sok lakást átépítettek, megjavítottak s már végképpen eltűn­tek a sövény- és kórókerítések. örös falu életében az elmúlt tíz év soha nem tapasztalt lendületes fejlődést jelentett. Majercsik László, őrös TALLÓS híres falu, de... Tallós községről azt beszélik — híres falu. Valójában az is volna, ha a helyi vezetők többet törőd­nének a község építésével, fejlesz­tésével, A falu ifjúsága már régen tervezi egy_park létesítését és egy kultúrház felépítését. Megkez­denék, de hogyan, amikor nem tá­mogatják tevékenységüket. Nincs megbeszélés, nincs gyűlés, ahol kö­zösen határoznának, s aztán megin­dulhatna a munka. Két éve szép épületeket kapott a helyi gép- és traktorállomás. Az épületek mutatósak voltak, de csak új korukban. Ma nagyon megron­gált állapotban vannak. A falak megjavítása már túlságosan idősze­rű lenne. Hasonló eset van elég a faluban is. A híres falunak szépnek is kell lennie, de ez a tulajdonság Tallósra bizony nem mondható. Van Tallósnak egy vendéglője s annak egy udvara. Mennyire ideá­lis lenne, ha az ember alkonyatkor, a hűs lombok alatt, muzsikaszó mellett, fáradtságos munkája után szürcsölhetné a fehéren habzó sört. Igen, ez is elképzelhető, csakhogy a valóság mindettől nagyon mesz­sze van. Az udvar felfordultsága el­len hadjáratot kellene indítani, s rendbet éve kellemes szórakozóhe­lyül szolgálhatna a falu lakosságá­nak. Nagyon hasznos lenne a felsőbb szervek alaposabb ellenőrzése. MANDÁK JÁNOS, Tallós. Új iskola, strandfürdő Ipoly nyéken Az ipolynyéki új iskola E 1 nyhe dombok között, a szeszé­lyesen kanyargó Ipoly mentén húzódik meg Ipolynyék szövetkezeti falu. Ha bejárjuk a községet, lépten­nyomon azt látjuk, hogy a helyi nem­zeti bizottság által vezetett nyéki dolgozók szép eredményeket érnek el a jobb jövőért vívott küzdelemben. Erről beszélnek a kényelmes családi házak sorai, az új iskola, az ipolysági járás egyik legszebb épülete és az épülő korszerű strandfürdő. A falunak jól gazdálkodó szövetke­zete van. A tagok egyetértő akarássál, szorgalmas munkával szilárd, egységes gazdaságot építettek ki. A jól működő EFSZ is nagyban elősegíti a falu gyojrs fejlődését. Agócs Vilmos, Ajáricskő Alkoholizmus és munkaképtelenség Az utolsó öt év alkoholfogyasztása alapján készített statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy az egy főre eső tiszta szesz fogyasztása állandóan nő. 1953-ban 3,39 litert tett ki az egy főre eső évenkénti fogyasztás, 1955­ben ez 3,94 literre és 1957-ben már 4,48 literre emelkedett. Vagyis öt év alatt közel egyharmadával nőtt az al­koholfogyasztás. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az alkoholfogyasztás emelkedése nem oszlik meg egyenletesen a lakosság között és nem kívánatos forrtiában történik, aminek aztán káros kö­vetkezményei vannak. Állandóan emel­kedik például azon bíróság által el­ítéltek száma, akik tettüket alkohol hatása alatt követték el. Míg 1952­ben ezek száma 14 százalékot, 1957­ben már 22,7 százalékot tett ki. Az alkoholfogyasztás erősen befő­Ismertetjük új törvényeinket Nagy jelentőségű üléssel fejezte be a minap nemzetgyűlésünk ta­vaszi ülésszakát. Pénteki számunkban közöltük Široký miniszter­elnök elvtárs beszámolóját a legutóbbi moszkvai tanácskozások eredményeiről és hírt adtunk arról a forró ünneplésről is, amellyel nemzetgyűlésünk a köztársaság dolgozói nevében fogadta a baráti Lengyel Népköztársaság szejmjének küldöttségét és Czeslaw Wy­cech elvtársnak, a szejm elnökének népeinket egyesítő közös gon­dolatról elmondott magas.veárnyalású szavait. Szükségesnek tartjuk, hogy a nemzetgyűlés által elfogadott új törvényeinket is ismertessük. Az Állami Bank tevékenysége bővítéséről szóló új törvény kiegé­szítő része azoknak az intézkedések­nek, amelyek népgazdaságunkba be­vezetik a vezetés, tervezés és a pénzellátás új rendjét. Az Állami Bank eddig a szocialista szektor szervezeteinek csupán üzemeltetési jellegű, rövidlejáratú hiteleket nyúj­tott. A Beruházási Bank folyósította az EFSZ-ek számára a hosszúlejáratú hiteleket és intézte, egyben ellen­őrizte a beruházási jellegű építkezé­sek pénzellátását. Az üzemeltetési kiadásokat tehát külön kezelték a be­ruházási jellegű kiadásoktól. Erre a megkülönböztetésre már nincs szük­ség, mert a termelő egységek (válla­latok stb.) maguk gondoskodnak anyagi forrásaikról. A jövőben kizá­rólag az Állami Bank gondoskodik majď a pénzellátásról és ellenőrzése hatékonyabb lesz már csak azért is, mert áttekintést nyer nemcsak a fo­lyó gazdasági év, hanem a távolabbi fejlődés minden mozzanatáról. Az egyetlen bank rendszere, melyet 1959 január elsejéig következetesen meg­valósítanak," lényeges egyszerűsítést és megtakarítást is jelent. Új törvény szabályozza a hír­lapok kiadását és a Csehszlovák Új­ságírók Szövetségének tevékenységét. A törvény célja, hogy fejlessze hír­lapíróink eszmei tudását, hogy az eszmei alapon működő szövetség bí­ráló magatartást tanúsítson a hírlap­írók munkája iránt és ezáltal elérje, hogy a hírlapírók soraiban csupán eszmeileg és erkölcsileg magas szín­vonalon álló, öntudatos, tehetséges egyének lehessenek. Az újságíróknak rendszeres tanulmányaikkal növelni kell eszmei és szakmai színvonalukat marxista-leninista tudásukat és fej­leszteniük kell alkotó kezdeménye­zésüket. Vonatkozik ez a fiatalabb és idősebb hírlapíró-nemzedékre egy­aránt. Új törvényes intézkedések szabályozzák egyes elítélt egyének nyugdíjjáradékának folyósítását. Az országos vita során több dolgozó bí­rálta, hogy nálunk teljes nyugdíjjá­radékban részesülnek azok a szemé­lyek (illetve hozzátartozóik), akiket államellenes tevékenységért vagy a szocialista vagyon ellen elkövetett súlyos bűncselekményekért elítéltek. A dolgozók kívánságára került sor az új törvény elfogadására, mely maga után vonja egyes elítélt személyek (il­letve hozzátartozóik) nyugdíjjáradé­kának megvonását, esetleg csökken­tését. A döntés a nemzeti bizottságo­kat illeti, egyrészt hatáskörük to­vábbi fokozása következményeként, másrészt azért, mert a nemzeti bi­zottságok rendelkeznek a legalapo­sabb helyi ismeretekkel az elitéltek, illetve családtagjaik viszonyaira vo­natkozólag. Ezt a hatáskört a kerületi és járási nemzeti bizottságok taná­csai mellett működő szociális bizto­sítási bizottságok fogják gyakorolni. A törvény főbb elvei a következők: a) A járadékot azon esetben lehet megvonni, illetve csökkenteni, ha az igényjogosult személy a köztársaság alapját és biztonságát, gazdasági rendszerét veszélyeztető, illetve a szocialista tulajdon, nevezetesen a nemzeti és szövetkezeti vagyon eltu­lajdonítását és szándékos rongálását veszélyeztető bűncselekményt köve­tett el. A feltétel, hogy az ítélet szi­gorúbb, mint két évre terjedő sza­badságvesztés. Ilyen szigorú bünte­tésben az osztályellenség részesül. b) A járadék megvonásának, illet­ve csökkentésének lehetősége meg­szűnik, ha a büntetés kitöltése után a járadékigény beálltáig több mint tíz év telt el. A törvény életbelépte előtt kiszabott járadékok felülvizs­gálhatók abban az esetben is, ha a büntetés kitöltése után több mint tíz év eltelt. Ezáltal következetesen megszüntetik az indokolatlanul ma­oas járadékokat. c) Abban az esetben is, amikor sor került a járadék megvonására vagy csökkentésére, a jövőben ismételten megadhatják, illetve felemelhetik a járadékot a törvényes kereten belül. Ennek az a magyarázata, hogy egy­részt megváltozhat a járadékjogo sult személyi Viszonya, másrészt megváltozhat a társadalommal szem­ben tanúsított magatartása. Ez a könnyítés vonatkozik a régebbi ese­tekre is. Eddig kizárólag kegyelem gyakorlása következtében a köztár­sasági elnök intézkedhetett a meg vont nyugdíj újbóli folyósításáról. d) Az új törvény vonatkozik a fegyveres erő tagjaira is. A dolog természetéből folyik, hogy ezekben az esetekben a Nemzetvédelmi-, il­letve a Belügyminisztérium illetékes szervei döntenek. A törvényhozás módosította a szociális biztosításról szóló tör­vény egyes intézkedéseit. A járadék­igények szempontjából megszűnt a különbség a rendes szolgálatukat tel­jesítő és a hivatásos katonai személyek között. Ennek gyakorlati jelentősége a részleges rokkantság esetében mu­tatkozik meg. Lehetőség nyílik továbbá arra, hogy azoknak a régebben önálló keresetű személyeknek, akik csupán rövid ideig voltak alkalmazásban, a jára­dékát felülvizsgálják. Az 1957 január elseje előtt érvényben volt szabályok alapján ugyanis a régebben önálló keresetű személyek négy évi alkal­mazás után azonos kereset mellett ugyanannyi járadékban részesültek, mint húsz évi alkalmazás után. Ezek a személyek 65 éves korukban ugyanannyi vagy magasabb járadékot kaptak, mint a munkások 20 évi al­kalmazás után. Ezt az igazságtalan­ságot úgy küszöbölik ki, hogy ezek­nek a személyeknek, illetve hozzá­tartozóiknak a járadékát felülvizsgál­ják és az 1957. január elsejétől érvé­nyes jogszabályok alapján számítják ki. Ez az újabb jogszabály már te­kintettel van az alkalmaztatás idő­tartamára. Ugyancsak mód van arra, hogy a volt politikai és gazdasági rendszer jelentős tényezőinek, illetve hozzá­tartozóinak járadékigényét csökkent­sék. Ilyen tényezőknek számítanak pl. a volt miniszterek, ismert reakciós politikusok, nagybankok igazgatói és cégvezetői, gyárosok, nagybirtokosok, részvénytulajdonosok, a volt állami apparátus főtisztviselői, volt magas­rangú katonatisztek stb. A szocialista demokrácia gondola­tának elmélyítését szolgálja a már említett szociális biztosítási bizott­ságok létesítése. Ezeket a bizottsá­gokat, mint saját végrehajtó szer­veiket, a kerületi és járási nemzeti bizottságok választják. Ezek a bizott­ságok fognak dönteni mindazon ese­tekben, amidőn szükségessé válik a járadék megvonása, csökkentése, il­letve újból való odaítélése. Hatáskö­rükbe tartozik továbbá a szociális já­radék megadása. A Szociális Biztosí­tás Állami (Szlovákiai) Hivatala elnö­kének javaslatot tehetnek a törvény esetleges túlszigorú intézkedéseinek kiküszöbölésére. A jövőben tehát nem egyes hivatalnokoké, hanem a bizott­ságokba beválasztott dolgozóké lesz a döntő szó. • # * Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának kezdeményezésére nem­zetgyűlésünk törvényesítette a tar­tásdíjak külföldi behajtására vonat­kozó nemzetközi egyezményt. Az egyezmény megkönnyíti a külföldi bí­róság hatáskörébe tartozó tartásdíj jak behajtását és a jogosult személy államába való gyorsabb átutalását. Törvényes szabályozást nyertek bizonyos igények és kötelezettségek, melyek Kárpát-Ukrajnának az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasággal való egyesüléséből adódtak. Az ülésen Zdenék Fierlinger elv­társ, a nemzetgyűlés elnöke tájékoz­tatta a képviselőket a nemzetgyűlés elnökségének az előző plenáris ülés óta tett intézkedéseiről, nevezetesen a szocialista szektor szervezeteinek. házbér-fizetéséről és az EFSZ-tagokJ bizonyos kötelezettségeinek megfize­tésére és kamatozására adott haladék további szabályozásáról. Ezekhez a jelentős új törvények­hez nem szükséges bővebb kommen­tár. Az eddig ismertetett tényekből' is kitűnik, hogy magukon viselik pár-\ tunk XI. kongresszusának szellemét ' védik, erősítik a dolgozó parasztokkal ( örök szövetségre lépett ŕmmkásosz- J tály, a népi hatalom érdekeit. JÖ SÁNDOR i lyásolja a munkaképességet is. 1954— 56. között százezer betegbiztosításban részesülőre mértéktelen alkoholfaj­gyasztás miatt 80 munkaképtelén esett. A férfiak persze „fölényben" vannak, nőkre, ebből kb. 6—7 szá­zalék esik. A munkaképtelenség tar­tama a férfiaknál átlagban több mint harminc nap, a nőknél 14 nap. Ezek az adatok azonban csupán azokra az alkoholistákra vonatkoznak, akik. in­tézeti gyógykezelésben Részesülnek. Az alkohol okozta munkaképtelensé­gek száma tulajdonképpen sokkal na­gyobb. Sok esetben a munkaképtelen­nek elismert személy túlzott alkohol­fogyasztás következtében betegedik meg, noha más diagnózis is szerepel a beteglapján. Egyes országokban évek óta sta­tisztikát vezetnek arról, hány meg­betegedés esik az absztinensekre és hány az alkoholistákra. Svédországban megállapították, hogy a megbetege­dések száma az elfogyasztot-t alkohol mennyiségével emelkedik. Az abszti­nenseknél a megbetegedés 3 százalé­kot, az enyhe alkoholistáknál 5 szá­zalékot és az erős alkoholistáknál 11 százalékot tett ki. Franciaországban arra az eredményre jutottak, hogy az alkoholistáknál egy év alatt a mun­kából való távolmaradás 48—60 szá­zalékkal nagyobb veit, mint a többi embernél. A balesetveszély még az enyhe al­koholfogyasztás következtében is emelkedik. Megállapították, hogy a termelésben dolgozóknál, ha vérük csak egy ezrelék alkoholt tartalmaz, már 4—6-szor nagyobb a baleset ve­szélye. Egyik üzemünkben megvizsgál­ták 77 sérültnek a vérét. Csupán hu­szonhétnek, azaz 35 százaléknak nem találtak alkoholt a vérében, három­nak egy ezreléken felül, a többinél a baleset egy ezreléknél alacsonyabb al­koholszinten következett be. Milyen tanulságot vonhatunk le az elmondottakból? Elsősorban azt, mennyire fontos a munkahelyek al­koholmentes italokkal való rendszeres és elegendő mennyiségű ellátása. Azo­kon a munkahelyeken, ahol a nagy forróság miatt a dolgozók kénytele­nek többet inni, a hét- és tízfokos sörök fogyasztása már az alkohol ha­tásának veszélyével jár. Az alkoholmentes frissítő italok fo­gyasztása lényegesen csökkenti a balesetek számát, ezáltal a munka képtelenséget és a népgazdaságnak ebből eredő veszteségeit. —va Cserépgyár a poltári járásban Pondelokon a szövetkezeti tagok az elmúlt napokban egy új cserép gyárat helyeztek üzembe. A gyár épí­tését Ján Sýkora. a szövetkezet elnö­ke kezdeményezte, s elsősorban az ő érdeme, hogy a gyár mir teljes '.itemben készíti a cserepet Az új üzem egyúttal újabb munkalehetősé­get jelent a háztartásban foglalkoz­tatott nők számára. Sólyom László, Losonc ÚJ SZÖ 4 '* 1958. július 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom