Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-06 / 185. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek / A csehszlovák-szovjet barátság hatalmas, lelkes manifesztációja LENINGRÁDBAN NOVOTNÝ ELVTÁRS Kronstadtba látogatott SZLOVÁKIA KOMMUNISTA P AKTJÁNAK NAPILAPJA 1958. július 6. vasárnap 30 fillér XI. évfolyam, 186. szám. Leningrád (ČTK) — Antonín Novotný és N. Sz. Hruscsov elvtársak látogatásának tiszteletére a leningrádi Palota téren, július 4-én délután volt a város dolgozóinak hatalmas gyűlése. Harcra fel a CSKP XI. koagresszusa határozatainak teljesítésére! Közlemény Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 1958. július 4-én és 5-én teljes ülést tartott Bratislavában. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Karol Bacílek elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodája tagjának, az SZLKP KB első titkárának beszámolója alapján foglalkozott azokkal a következtetésekkel, melyek a CSKP történelmi jelentőségű XI. kongresszusának határozatai értelmében vonatkoznak a pártra Szlovákiában. A vitában 18 elvtárs szólalt fel. Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tárgyalása kifejezésre juttatta azt a törhetetlen akaratot, hogy teljesíteni fogjuk mindazokat a feladatokat, melyeket a CSKP dicső XI. kongresszusa tűzött az egész párt elé és így megvalósítjuk a hazánk szocialista építésének befejezését célzó fő irányvonalát. Az SZLKP KB az ülés befejező részében határozatot hozott Karol Bacílek elvtárs beszámolója alapján, ezenkívül egyes káderjellegü intézkedéseket foganatosított. Az SZLKP KB ülése az Internacionálé elének lésével ért véget. KAROL BACÍLEK ELVTARSNA az SZLKP KB első titkárának beszámolója Elvtársak' Röviddel pártunk dicső XI. kongre'szusa után ülünk össze. Ez a kongresszus pártunk történetében olyan kongresszusként íródik be, amely kitűzte a szocializmus építése befejezésének fő (irányvonalát hazánkban. — Bacílek elvtárs a továbbiakban a köztársaság szocialista építésének sikeres eredményeiről beszélt, ahogy azokat a CSKP XI. kongreszszusa értékelte. Hangsúlyozta, hogy mindezeket a sikereket a CSKP vezetésével érte el, amely mindig a marxizmus-leninizmus tanaihoz igazodott, alkotó módon érvényesítette a szocialista építés gazdasági törvényszerűségeit és használta fel a gazdag szovjet tapasztalatokat Csehszlovákia viszonyai között. Egyúttal erélyesen vissza tudta verni mindazokat a kísérleteket, amelyekkel mozgalmunk elméletébe és gyakorlatába revizionista és opportunista elemeket akartak bevinni. Ezután kiemelte azokat a iövö fa feladatokat, amelyek a XI. kongresszus határozataiból hárulnak ránk és rámutatott arra, hogy továbl i munkánk összefügg a jelenlegi nemzetközi helyzettel és a nemzetközi munkásmozgalom jelenlegi állapotával. Bacílek elvtárs beszámolójának további részében a következőket mondotta: A CSKP Központi Bizottságának beszámolója megállapította: „Szlovákiában lényeges gazdasági átalakulásokra került sor. Felépült az ipar, gyarapodott a mezőgazdaság és bekövetkezett a kultúra nagy fejlődése. Ezáltal már nagymértékben kiegyenlítődött a cseh országrészek és Szlovákia közötti különbség. A szocialista ország építés befejezésének időszakában testvérnemzeteink tovább közelednek egymáshoz mint szocialista nemzetek." Szlovákia iparosítása a CSKP programja lett és oszthatatlan részét képezte a Csehszlovák Köztársaság népgazdaságfejlesztési tervének. Ezen iparosítás jellegzetes vonása a termeié növelésének gyors üteme. 1957ben az ipari termelés térfogata Szlovákiában 6,7-szer volt nagyobb, mint 1937-ben és 3,5-szörte nagyobb, mint 1948-ban. Szlovákiának a Csehszlovák Köztársaság ipari termelésében való részaránya az 1937. évi 7,3 százalékról 1957-ben 16,7 százalékra emelkedett. Az egy lakosra eső ipari termelésben Szlovákia 1957-ben meghaladta a cseh országrészek 1949. évi színvonalát. Növekedett a fő iparágak hányada, a gépipar, a tüzelőanyagipar, a/ energeťka, a kohászat, q venyiipar, az építöanyagipar terjedelme. Alapvető változások következtek be a feldolgozó iparágak belső összetételében is. Szlovákia gazdaságában beállott strukturális változások eredményeként gyorsan növekedett a társadalmi munkatermelékenység és az ipari foglalkoztatottság. 1957-ben a munka termelékenysége az iparban 1948-cal szemben l:ét és félszeresére emelkedett, az építkezésben 192 százalékkal, a mezőgazdaságban 61 százalékkal volt. nagyobb. A munkatermelékenység színvonala az egyes ágazatokban — a mezőgazdaságot kivéve — jelentős mértékben megközelítette a cseh országrészekbsn elért színvonalat. A munkatermelékenység növelését elsősorban fejlett műszaki berendezéssel ellátott új vállalatok építésével, a mezőgazdaságban a szövetkezeti nagyüzemi termelés fejlesztésével, és annak anyagi-műszaki alapja bővítésével értük el. Az iparban a dolgozók száma 1957ben az 1948-as évvel szemben 127 ezer személlyel emelkedett, emellett az ipari dolgozók részaránya a szocialista szektorban dolgozók egész számában az 1948. évi 12 százalékról 1957-ben 20 százalékra növekedett. A mezőgazdasági dolgozók hányada ezen időszak alatt 60 százalékról 43 százalékra csökkent. A termelőerők fejlődése Szlovákiában megnvilvánult a lakosság életszínvonala rendszeres emelkedésében. A lakosság pénzbevételeinek fejlődését Szlovákiában kedvezően befolyásolta nemcsak a foglalkoztatottság növekedése, hanem az átlagkeresetek emelkedése is a magasabb átlagbérekkel rendelkező, igényesebb ágazatok fejlesztése következtében. A szocialista szektor dolgozóinak béralapja 1957ben — az 1948-as évhez viszonyítva — 3,3 szorosára emelkedett; emellett az átagos havi bér több mint 60 százalékkal növekedett. Ez a fejlődés viszatükröződik a kiskereskedelmi forgalom növekedésében, amelynek terjedelme 1957-ben 2,1szeresen meghaladta az 1949-es évét. A népgazdaság fejlődésének alapja továbbra is — a CSKP XI. kangreszszusának határozata szerint az iperi termelés lesz, amelynek az 1958—1965 -ös években országos viszonylatban 90—95 százalékkal kell emelkednie. Ezáltal az ipari termelésnek döntő része losz « nemzeti jövedelem terjedelmének általános gyarapításában. A termelőerők fejlesztése érdekében Szlovákiában a XI. kongresszus kitűzte azt a távlatot, hogy be'átható időn belül el kell érni Szlovákia és a cseh országrészek gazdasági színvonala kiegyenlítődését, Az iparban a nyerstemelésnek 1965-ben az 1957-es évhez viszonyítva több mint kétszeresére kell emelkednie. X mezőgazdaság terén a kongresszus kitűzte azt a feladatot, hogy a legközelebbi években Szlovákia hasonló természeti feltételei között el kell érni a mezőgazdasági termelésnek a cseh országrészekben elért belterjességét. Az ipar fejlesztésének az 1958— 1965-ös évekre kitűzött üteme azt mutatja, hogy nemcsak a termelés folyamatos növeléséről van szó úgy, mint az ötéves terv első és második éveiben. Látni kell, hogy 1957-ben elértük az 1937-es év ipari termelésének több mint 6,5-szeresét és ezt a magas alapot 1965-ig meg akarjuk kétszerezni. E téren tehát rendkívül mozgósító, de teljesíthető feladatokról van szó. »Az átlagos évi növekedés Szlovákia 1937. évi ipari termelésének egész terjede'mét teszi majd ki. Szlovákia ipara fejlesztése feladatainak konkretizálása azt mutatja, hogy elsősorban a fő iparágak, vagyis a kohászat és a vegyiipar jelentős növelését kell elérni az energetikai források kihasználásának egyidejű fokozása mellett. Ez azt jelenti, hogy a fejlődő gépipari termelés mellett, amely továbbra is a gazdasági fejlődés fő láncszeme marad — Szlovákiában jelentős súlyúvá válik a kohászat és a vegyiipar. Ezen ágazatok fejlesztésének lehetősége függ egész népgazdaságunk forrásaitól. De függ a szocialista tábor országaival, főleg a Szovjetunióval, mint gazdaságunk egyes létfontosságú nyersanyagainak, a különböző ércfajtáknak és a nyersolajnak fő szállítójával való elmélyülő együttn üködésünktől. Ehhez járulnak további előnyös feltételek, mint egyes fontos melléknyersanyagforrások kohászati és vegyiipari termelésünk számára. az elegendő számú munkaerő, a kedvező vízgazdasági feltételek stb. A kohászati ipar fejlődése nagy jelentőségű lesz nemcsak a termelés általános növekedése, hanem a nyersanyagalap megteremtése szempontjából is az eHhez fűződő iparágak — főleg a kokszon alapuló vegyi termelés, a gépipar, az építőanyagipar nagy fejlesztése szempontjából. Ennek következtében jelentősen megváltozik az ipari termelés összetétele Szlovákiá(Folytatás a 2. oldalon.) A kora délutáni óráktól kezdve a város utcáin felvonultak a leningrádi iizemek és hivatalok dolgozói. A Télipalota előtti hatalmas térséget 17 órakor teljesen betöltötték. A tarka néptengerböl kivillanak a vörös és csehszlovák lobogók, a nagv Lenin, Antonín Novotný, N. Sz. Hruscsov és K. J. Vorosilov elvtársak arcképei A Téli-palota bejárata előtt elhelyezett fö emelvénnyel szemben épült házr.kon olvasható a központi jelszó „A marxizmus — leninizmus zászlaja alatt, a kommunista párt vezetésével előre a kommunizmus győzelméért!" Pontosan 17 órakor — moszkvai időszámítás szerint — foglalják el helyüket az emelvényen az egybegyülekezett dolgozók viharos éljenzése mellett Antonín Novotný, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Kopecký, Barák, Hendrych, Strecha.i elvtársak. Dávid miniszter és Vošahlík nagykövet. Szovjet részről jelen vannak azok az elvtársak, akik Novotný elvtársat útján kísérik. A gyűlést I. V. Szpiridonov, a Szovjetunió Kommunista Pártja leningrádi területi bizottságának első titkára nyitotta meg. Melegen üdvözölte Novotný elvtársat, mmt Csehszlovákia népének kimagasló fiát, a munkásosztály és a világbéke fáradhatatlan harcosát, Csehszlovákia Kommunista Pártjának további képviselőit és kifejezte örömét N. Sz. Hruscsov újabb leningrádi látogatása felett. A leningrádi dolgozók képviselői üdvözlő beszédeikben hangsúlyozták, mily mély értelmű a szövetség szó, amellyel a csehszlovák — szovjít kapcsolatokat fejezik ki. Sok sikert kívántak Csehszlovákia munkásainak, parasztjainak, értelmiségének és az ifjúságnak. Hatalmas tapsvihar tört ki, amikor Antonín Novotný, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Köztársaság elnöke vette át a szót. Beszédét több ízben tapssal szakították félbe. A lelkesedés' a beszéd végén Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a csehszlovák népnek éltetésében érte el tetőfokát. A Szovjetunióban tanuló csehszlovák diákok ütemesen a Szovjetuniót éltették. A gyűlés résztvevői nagyon melegen üdvözölték N. Sz. Hruscsov elvtársat, aki beszédében értékelte Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának hü lenini irányvonalát. Hruscsov elvtárs rámutatott azokra az alapvető változásokra, amelyek a Szovjetunióban a Nagy Októberi Forradalom óta végbementek és felvetette a jelenlegi nemzetközi helyzet több kérdését. A felejthetetlen manifesztáció befejező részében, amikor valamennyi jelenlevő az Internacionálét énekelte, Csehszlovákia és a Szovjetunió államférfiai köszönetet mondtak a lelkes ünnepléséért. A manifesztáció, amelyén mintegy 300 ezer ember vett részt, ismét megerősítette a csehszlovák és szovjet nép örök barátságát. Novotný és Hruscsov elvtársak, valamint kíséretük leningrádi tartózkodásuk első napjának estéjén az Sz. (Folytatás a 6. oldalon.) Aitonín Novotný elvtárs Borisz Szinyevvel, a Kirov-gyár kiváló munkásával beszélget, a gyár meglátogatásakor. (ČTK - Telefoto) Augusztusban megjelenik a kommunista és munkáspártok „A béke és a szocializmus kérdései" című folyóirata (ČTK) — Augusztus második felében megjelenik a kommunista é munkáspártok „A béke és a szocializmus kérdései" című elméleti é. tájékoztató havi folyóiratának első száma. Az új folyóirat hasábjain foglalkozik majd azon problémák magyarázatával, melyek ma az egész világon érdeklik az embereket. Elméletileg feldolgozza a tudományos szocializmus, a nemzetközi munkásmozgalom, a békeharc lényegbevágó kérdéseit, a tudomány és a kultúra szerepét a társadalom fejlődésében, a nemzetközi és gazdasági kapcsolatokat. A folyóiratot cseh, orosz, kínai, koreai, lengyel, magyar, román, bolgár, angol, spanyol, francia, olasz, német és vietnami nyelven adják ki. A folyóirat cseh kiadása megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Az orosz és a spanyol kiadás megrendelhető „A béke és a szocializmus kérdései" folyóirat kiadóvállalatánál, Prága 6., Sadová 3. A folyóirat más nyelvű kiadásait illetőleg a kiadóvállalat 'szolgál tájékoztatással.