Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-05 / 184. szám, szombat

NEPMÜVESZETÜNK SEREGSZEM k Csemadok második országos dal- és táncünnepélyének keretében .iúnius 28-án Zselizen tartotiaK meg a nazai magyar énekkarok első országos fesztiválját. Képeinken a fesztiválon résztvett énekkarok láthatók. Balról-jobbra: a rimaszombati, a galántai, a rozsnyói és az érsekújvári énekkar. (ČTK) felvétele) Romániai vendégeink így látták z*. mziC/Yzui éuekkziRok első orszáqos feszríváljztvmk Részrvevőí A Csemadok II. Most, hogy utána vapyunk Zseliznek 5s a kétnapos dal- és táncünnepélyről nérleget készítünk, emlékezetünkbe <ell idéznünk a Csemadok VI. közgyűésének határozatait. A lassan két éve negtartott VI. közgyűlés, amely a szervezet életében különös jelentőségjel bírt, a helyi csoportok népművé;zeti munkájának feladatát tűzte, logy a helyi hagyományokra támaszkodva gazdagítsák népi táncmüvészeünket, zene- és énekkari mozgalmunkat. Nézzük, mi valósult meg ebből, nennyire tükrözte a második országos lal- és táncünnepély a VI. közgyűlés latározatainak teljesítését. Már az első országos dal- és táncinnepélyen is jelentős sikerek szüettek és a bemutatkozó csoportok egtöbbjénél látható volt, a közgyűlés latározatainak teljesítésére való töekvés. Az azóta eltelt idő azonban i csoportok életébe új színt, új erőt A Csemadok második országos dalozott. így az idei bemutatóról szólva őljáróban is elmondhatjuk, hogy a ioportok mindegyike a VI. közgyűlés rellemében és határozatainak teljetése jegyében szerepelt. Különösen szembeötlő fejlődést nekkari mozgalmunk mutatott fel. ävaly három énekkarral találkoztunk : országos dal- és táncünnepélyen, z idén mindössze eggyel többen mutkoztak be. ezeket azonban sokkal ibb énekkar közül választották, mint tavalyiakat. Ha művészetüket illetőleg még vanik is értékbeli különbségek, az elmerés egyaránt szól mind a négy: rimaszombati, a galántai, a rozsról és az érsekújvári énekkarnak. Az Érsekújvári Kodály Zoltán Énekir alig négyhónapos múltra tekint ssza. Zselizen léptek másodszor a izönség elé. így természetes, nem 'újthattak olyat, mintha már sokéves pasztalatokkal rendelkeznének. Külöisen dinamikájukban és hangképzékben volt kifogásolni való. E fogyakosságot azonban a lelkes együttes innyen leküzdheti. A kilencvenhárom éves múltra viszatekintő rozsnyói bányászénekkar az szág leggazdagabb hagyományokkal ndelkező énekkarainak egyike. Az szágos dal- és táncünnepélyen múlthoz méltóan szerepelt. Különösen isorpolitikája érdemel dicséretet, iek a mozgalmi dalokhoz, és báászvárosuk forradalmi hagyomáaihoz. Sokirányú és gazdag progmmjukért Zselizen is sok dicséretet ptak. Elismerést érdemlő volt feelmezett felvonulásuk is. A hangpzésre azonban a jövőben még enk az együttesnek is több gondot U fordítania. Azt természetesen m lehet megszabni, hogy az énekkar <ből tevődjék össze. A rozsnyói ekkarban vannak bányászok, földívesek, értelmiségiek. Jó lenne és táncünnepélyének megnyitása. (Suchý M. Emil felvétele) hanem a fejlődés, a tökéletesedés jellemző, így joggal reméljük: a jövő országos dal- és táncünnepélyen énekkarainktól a mostanitól is szebb teljesítményt láthatunk majd. Ez vonatkozik a tánc- és énekkarokra is. Az idén bemutatkozott tánc- és zenekarok teljesítményét akkor értékelhetjük igazán, ha figyelembe vesszük a tavalyi bemutatón látottakat. Az idén ugyanis a tánc- és énekkarok esetében is mind mennyiségileg, mind minőségileg jelentős előrelépés történt. A bemutatón fellépett 18 helyi csoport játékát nem elemezhetjük különkülön. Szólni kell azonban a pozsonypüspöki, a koloni, a zselízi és a rozsnyói helyi csoportok teljesítményéről. A pozsonypüspökiek a Gyöngyvirágtól hóhullásig cípiű tánckompozíciót a tőlük megszokott művészi teljesítménnyel mutatták be. Meglepő volt a zselízi táncosok teljesítménye is, akik a helyi hagyományok alapján feldolgozott Garam menti lakodalmassal arattak nagy sikert. A népi hagyományok igazi mesterkéltség nélküli tolmácsolását a koloniaktól kaptuk, akik Viszik a menyasszony ágyát című műsorukkal arattak osztatlan sikert. A rozsnyói tánccsoportnak elsősorban azért jár elismerés, mert a helyi hagyományok alapján feldolgozott Bányászlakodalmas című játékkal új színnel gazdagították a dal- és táncünnepélyt. Eddig legtöbbször a falusi életet feldolgozó játékokat láthattunk népművészetünk bemutatóin. Csak üdvözölni lehet, hogy a. rozsnyóiak a Bányászlakodalmassal most a munkások népművészetét is felelevenítik, és ezzel gazdagítják népművészeti hagyományainkat. Az említett tánccsoportokon kívül minden elismerést megérdemel a licei, a magyarbéli, a deméndi, a sárosfai, A zselízi volt grófi kastély évszázados fái között a párás, üde gyepen sétá'gatunk sok pirult arcú, fellépésre készülő népi-művész , s látogató körében két kedves erdélyi vendégünkkel. Tamás Gáspár író a kolozsvári Magyar Állami Színház igazgatója és Balogh Edgár, a kolozsvári Bolyai Egyetem történelemtanára jöttek el örömmel szlovákiai látogatásuk sodrán a Csemadok zselízi népi kultúr. versenyéré. Az idősebbek Szlovákiában jól ismerik Balogh Edgár fáradhatatlan egyéniségét, aki 1935-ig közöttünk élt. A zselízi parkban is számos régi ismerőse lelkesen, szinte meghatódottan üdvözli. Balogh elvtárs történész] aki tudja, hogy a történelem fő tényezője, mozgató ereje a nép, de azt is tudja, hogy az igazi művészet legfőbb forrása is a nép művészi tevékenysége. Már fiatal korában számos vándorút ján Szlovákia-szerte megfigyeli, összegyűjtött, sőt kiállított népművészeti szokásokat, emlékeket. Öt :s, mint annyi más névművészeti tudományos dolgozót különösen a Zobor vidéki szórvány-magyarok dalai, táncai, szokásai, népviselete fogták meg. Így fokozatosan érdekes, mi a véleménye Balogh Edgárnak a Csemadok népművészeti munkájáról három évtized plasztikus távlatában. „Örülök, tiszta szívből örülök — mondja lelkes, tanáros modorában —, hogy rövid szlovákiai tartózkodásom alatt láthatom a Csemadok népművészeti seregszemléjét. Az út, amelyen az itteni kultúrmunka halad, helyes és eredményei szemmel láthatóak: a népi hagyományok széleskörű feldolgozása, amibe a szakember, a koreográfus céltudatosan nyúl bele. Különösen a koloniak bemutatója ragadott meg. Már 1926-ban, népszokásokat 'gyűjtve jártam ebben a faluban és le is írtam a legényavatás akkor még élő népszokását. A férfikorba serdülő ifjút legénytársai jelképesen láncra verik s addig tartják így, míg meg nem váltja magát néhány liter borral. A most bemutatott vánkostánc a népszokások primitív összhangját mutatja, ahol a tánc, a mozgás, a játék, a párbeszéd s az ének egysége még megvan és az egészen még érezni az élettél való közvetlen kapcsolatot. A püspökiek figyelemre méltó művészi színvonalú bemutatójában is mindenütt megvannak a népi elemek, amit a hozzáértő szakember keze fog egységes, hangidatos egészbe dísze. Fontos lenne — mondja Balogh Edgár —, hogy a Csemadok gyakorlati népművészeti tevékenysége összhangban fejlődjék tovább a tudományos folklórkutatással, hogy a még meglevő vagy kielemezhető népszokásokat eredeti formájukban megmentsük és lerögzítsük még mielőtt a jószándékú, de mégis csak elstilizáló szakemberek keze meg nem változtatja azokat. Nálunk, Erdélyben a tudományos kutatás eredményei voltak azok, amelyek még idejében megmentették, lerögzítették az élő népszokásokat és így lehetővé tették a népművészet jövőbeni művelői számára is, hogy ebből, az igazi művészet legtisztább forrásából mentsenek. Szlovákia fővárosának utcáin járva meghatódottan láttam a Klarissza-kolastor falán Bartók Béla emléktábláját. Mikor én jártam harminc évvel ezelőtt a zobor-hegy környékét, még emlékeztek Bartók és Kodály ottani falujárására, különösen Kodály jellegezetes „malaclopóját" emlegették. A népművészet-kutatásnak tehát Szlovákiában nagyszerű hagyományai vannak, mi sem természetesebb, mint hogy ezt az egyedülálló anyagot a modem folklórkutatás eszközével is fel kell dolgozni." Nem kevésbé érdekes, amit Tamás Gáspár mond a Zselizen látottakról. Az énekkórusokat fejlödésképesnek tartja, különösen az Üjvári Kodály Zoltán Énekkar jó anyag, amelynek a vezetője is jó zeneérzékü ember. Érdeklődik a kórusvezető-képzés módszere iránt nálunk és megemlíti, hogy ők Erdélyben erre fektetnek elsősorban súlyt. A Székely Népi Együttes három évvel ezelőtt alakult meg és fejlődésében immár eléri a nemzetközi színvonalat. Nagy hatással van a népi együttesek fejlődésére a kolozsvári kamarakórus, amely Nagy István, Kodály-tanítvány, zeneművészeti főiskolai tanár irányításával útmutatótag hat a többi együttes munkájára. Tamás elvtárs lelkesedéssel beszélt a színművészet terén Csehszlovákiában látottakról. Prágában tizenegy élőadást tekintett meg, Bratislavában kettőt, a Fehér kórt és a Galileit látta, valamint Egri Viktor és Dávid Teréz legújabb darabjait. A csehszlovákiai színművészet nagyszerű realista útkeresései és eredményei ragadták meg legjobban figyelmét, különösképpen a rendezők munkáját látja példamutatónak. Kívánatosnak tartaná a kultúresere megvalósítását a színművészet és a népi együttesek terén is csehszlovák-román viszonylatban. Hazafelé utunkat a Garam völgyén át vesszük, megállunk a Garam fölötti magas parton álló újjáépített bényi templomnál. Balogh Edgár a inütörténész szakérteimévet mutatja, magyarázza a középkori, XII. századbeli egyik legértékesebb művészeti Emléket, a temp'om egyik oszlop fe-> jébe vésett, korabeli, erősen mongol típusú magyar vadászokat ábrázoló féldor borművet. További utunkon Komárom felé Sárkány, Köbölkút villaszerű új építkezései, s a hatalmas szövetkezeti épületek ragadják lelkes csodálatra erdélyi vendégeinket. Már kigyúlnak a lámpák, mire Komáromba érünk és Balogh Edgár szinte meghatódottan néz• a „fecske'fészkek" egykori Komáromának a népi demokráciában épült ellentétét: a komáromi hajógyá

r hatalmas üzemi épületeit, korszerű lakótelepét. Felejthetetlen nap benyomásaival suhanunk az éjszakában a modern betonút varázsszőnyegén Bratislava felé. Sz. L. Sírj csak vén idő, hullajtsd könnyedet, — Mi nem gyászolunk, nem sírunk veled: Ünnepet érzünk szívünk rejtekén, Ma nem fölöttünk, — nyomunkban a fény! Lobogtasd utca zászlóid színét, S támadj szél, segíts felhőt tépni szét. Sátorozzatok öreg tölgy, platán; Ünnep nyit ránk az idő ajtaján. Muzsikálj utca lépteink alatt, S míg elönt színes, táncos áradat; Bontson rád derűt szárnyaló dalunk, S visszhangozd: élünk, s vidámak vagyunk! — Hogy borongós az ég, — mit árt nekünk?! Szlovák, magyar összeölelkezünk Itt a gróf nyomán, hol a fü kinőtt, Táncba vesszük a megifjodott időt! azonban, ha az énekkar munkájába a tanítók is bekapcsolódnának. Rozsnyón közel 100 tanító dolgozik. Ezek közül jelenleg csupán egy tagja az énekkarnak. A Galántai Kodály Zoltán Énekkar és a rimaszombati énekkar művészi teljesítménye megelőzte az előbbi kettőét. Az értékelő bizottság azonos véleménye szerint a rimaszombati énekkar az ország egyik legjobb műkedvelő énekkara. Művészi teljesítmény tekintetében nem sokkal marad mögötte a galántai énekkar sem. Az előbbieknél azonban a műsorpolitikán, az utóbbinál pedig a taglétszámon kellene változtatni. A /rimaszombatiaknak műsorra kell tűzni mozgalmi dalokat és mai feldolgozásokat is. A galántaiaknak viszont taglétszámukat kellene lényegesen bővíteniök. Ha meg is említettük az egyes fogyatékosságokat, a Zselizen bemutatkozott énekkarokra nem a hiányosság. a garamgyörgyi, a füleki, a fülekpüspöki, a szinai, a rimaszombati, a farkasdi, a bodrogszerdahelyi és a többi tánccsoport, valamint a népi zenekarok. Különös elismerést érdemel a partizánskéi Augusztus 29. Üzem üzemi klubjának Jánošík népművészeti 'együttese, amely vendégszereplöként lépett, fel a Csemadok országos dalés táncünnepélyén. Az együttes fegyelmezett magatartásával, értékes művészi számaival, például szolgált és hitet tett a népek barátsága mellett. A Zselizen bemutatkozott csoportok játékán általában a gondos készülés, az alapos kiművelés, és a hozzáértő, népművészetünket komolyan vevő kezek nyomai látszottak. A Csemadok második országos dal- és táncünnepélye így nemcsak hivatását teljesítette, nemcsak azt példázta, hogy a helyi csoportok teljesítik a VI. közgyűlés határozatait, A kedvezőtlen időjárás miatt a minden tekintetben értékes országos dalés táncünnepélyt, sajnos, nem tekinthették meg annyian, mint szerették volna. Jó lenne ezért, ha a Csemadok Központi Bizottsága valamilyen formában módot találna rá, hogy a magas színvonalú népművészeti csoportok játékával azok is megismerkedhessenek, akiknek Zselizen erre nem nyílott alkalmuk. Balázs Béla. Csontos Vilmos: ZSELIZ -1958 ÜJ SZÓ 7 * 1958 július