Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-04 / 183. szám, péntek

Egyre meggyőzőbben hat a szocialista világrendszer példája Viliam Široký miniszterelnök beszámo'ója a nemzetgyűlésben a moszkvai tanácskozások eredményeiről Tisztelt nemzetgyűlés, Képviselő elvtársak! Má.jus végén két nagyfontosságú tanácskozás zajlott le Moszkvában A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai kommunista és munkáspártjai képviselőinek értekezlete a Kínai Népköztársaság és a többi ázsi3> államok részvételével, továbbá a Varsói Szerződési tagállamai politikai tanácskozó bizottságának tanácskozása. A szocialista államok kommunista és munkáspártjainak tavaly novemberben kiadott nyilatkozata leszögezi, hogy a szocialista államok a teljes egyenjogúság, kölcsönös előnynyújtás és elvtársias kölcsönös segítségnyújtás alapján széleskörű gazdasági és kulturális együttműködést fejtenek ki, ami fontos szerepet játszik minden egyes szocialista ország gazdasági és politikai függetlenségének és az egész szocialista állam közösségnek megszilárdításában. A nyilatkozat továbbá kijelenti, hogy a szocialista államok továbbra is bővíteni és tökéletesíteni fogják gazdasági és kulturális együttműködésüket. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai kommunista és munkáspárti képviselőinek tanácskozása nagyon fontos lépés volt a szocialista államok gazdasági együttműködésének továbbbi elmélyítésére és töké'etesítésére. A tanácskozás résztvevői arra az egyöntetű következtetésre jutottak, hogy a gazdasági együttműködés eddigi formái kiváló szerepet játszottak a szocialista államok gazdaságának fejlesztésében és történelmi fontosságú új kapcsolatokat teremtettek közöttük. A tanácskozás a szocialista államok további gyors gazdasági fejlődésének . szükségéből kiindulva ugyanakkor megállapította, hogy minden feltétel és lehetőség mr-van arra, hogy áttérjenek 3 gazdasági együttműködés fejlett formáira. a termelésnek a nemzetközi szocialista 'munkamegosztás alapján történő szakosítására és a termelési kooperációra különösen a nyersanyag, energetikai alap és-a -gépgyártás közös fejlesztésében. A proletár nemzetköziség és a kölcsönös segítségnyújtás szellemében folytatott gazdasági együttműködésnek ez a magasabb formája lehetővé teszi, hogy minden ország élvezhesse azokat az előnyöket, melyek abból származnak, hogy az erőket és forrásokat a szocialista államok közös fő problémáinak megoldására, a nagyvonalú sorozatgyártás bevezetésére s ily módon az önköltségek csökkentésére, a társadalmi munkatermelékenység magas színvonalának elérésére összpontosítják. A nemzetközi szocialista munkamegosztás alapelveinek következetes megvalósítása lehetővé teszi, hogy a szocialista gazdasági világrendszer államai szüntelen fejlődésükben döntő lépést tettek előre a kapitalizmussal folytatott bekér- gazdasági versengésükben. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa egyes tagálhmai ipari termelésének terjedelme 1965-ig az eddigi színvonalhoz viszonyítva a valóságban megkétszereződik. A Szovjetunió ipari termelése ugyanakkor megközelíti az USA termelésének terjedelmét. A közgazdaságát mérföldes léptekkel fejlesztő Kínai Népköztársaság hatalmas természeti és gazdasági forrásait kihasználva feladatul tűzte ki, hogy történelmileg rövid időn belül a vas- és acélgyártásban utóiéri a második gazdaságilag legfejlettebb tőkés államot — Angliát. A többi szocialista államok is merész feladatokat tűznek ki a tőkés államokkal folytatott békés gazdasági versengésben. E téren nemcsak politikai rendszerük általános fölényét és a milliók felszabadult munkájának eredményét, han?m szocialista gazdasági rendszerük előnyeit is igénybe .vefczik. A szocialista államok gazdasági együttműködésének tökéletesítése, a szakosítás és kooperálás jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a két rendszer gazdasági versenyében a mérleq határozottan és véglegesen a szocializmus javára billenjen. Ezért érthető, hogy a moszkvai tanácskozások eredményei nemcsak a szocialista tábor államaiban, hanem világszerte élénk visszhangot váltottak ki. A tanácskozás igazolta, hogy a szocialista tábor államai egy nézetet vallainsik a nemzetközi szocialista munkamegosztás kérdései megoldásának módjáról és felkészültek az ezzel összefüggő fontos kérdések meqoldására, Igazolta az egyes államok készséqét, hogy a proletár nemzetköziség és az elvtársi megértés alapelveinek szellemében mindent megtesznek a többiek szükséglete érdekében, amivel csak elősegíthetik a termelőerők gyors fejlődését és közös általános gyarapodását. A szocialista gazdasági rendszernek ezt az újabb győzelmét akkor aratjuk, amikor a kapitalizmus gazdasági törvényeinek kíméletlen logikájából kifolyólag véget ér az úgynevezett „örökös prosperálás" időszaka, amikor a tőkés államokban egyre élesebb körvonalakat ölt a kialakuló gazdasági válság. Az USA ipari termelése tavaly szeptembertől az idei februárig 11—12 százalékkal csökkent. A munkanélküliek száma a hivatalos adatok szerint 2 és fél millióról 5 millió 200 ezerre eme'kedett. Érzékenyen csökkent a megrendelések száma, csökkent a beruházás, növekedett a kihasználatlan termelési kapacitások száma, nagyobbak lettek a készletek. A nyugateurópai országokban már érzik a csökkenés megnyilvánulásait. A konjunktúra "tetőfokát túlhaladták. A tőkés államok kialakuló válsága ismét igazolja a kapitalizmus általános válsága időszakának tőkés fejlődéséről, az imperialista hatalmak között a piacokért és befolyási övezetekért dúló konkurrens harcok heves kiéleződéséről szóló lenini tanítás helyességét. Bebizonyul, hogy csődöt mondanak az imperialisták és kormányaik ama kísérletei, hogy mindenképpen halogassák vagy gyengítsék a válságot. A válság következményei teljes súllyal nehezednek a dolgozó tömegekre. Kétségtelen, hogy a tőkés államok dolgozó tömegeire egyre erősebb hatást fog gyakorolni a szocialista világrendszer példája. A szocialista világrendszer a szocialista tábor minden államának érdekében fejleszti valamennyi állam gazdaságát. A szocialista világtáborban nem hatnak a kíméletlen versengés és a gyöngébb versenytársak erősebbek által való felfalásának ragadozó törvényei. Itt a proletár nemzetköziség és kölcsönös segítség alapelvei érvényesülnek. Egyre erősebben fog hatni a szocialista gazdasági világrendszer példája, mivel a szocialista gazdasági világrendszer nem ismer válságokat, hanem a nemzetközi szocialista munkamegosztás alapelveinek állandó fejlesztésével szüntelenül szilárdítja és bővíti a szocialista világpiacot és minden egyes szocialista állam gazdasági és természeti feltételeinek és a szocialista államok közös érdekeinek megfelelően feltételeket teremt stabilizált, zavartalan fejlődésükre. A szocialista világban, melynek központja a Szovjetunió, éppen a Szovjetunió a tudományos, műszaki és gazdasági fejlődés gyorsan fejlődő alapja és forrása, melyre a többi országok támaszkodhatnak és- ahonnan sokoldalú támogatásban és segítségben részesülnek, hogy nagyon kedvező feltételek közepette a szocialista nemzetek érdekeinek, a dolgozó nép szükségleteinek megfelelően maximális ütemben fejleszthessék gazdaságukat. Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusa megállapította, hogy ha nem támaszkodtunk volna a Szovjetunió nagylelkű segítségére és együttműködésére, a többi szocialista országokkal folytatott együttműködésre, nem tudtunk volna olyan nagy } sikereket elérni népgazdaságunk fejlesztésében. Ma, amikor a CSKP XI. kongresszusa kitűzhette hazánk szocialista építése befejezésének jelszavát, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztás további intenzívvé tétele és általános elmélyítése e történelmi feladat elválaszthatatlan szerves része és feltétele. Minél nagyobb haladást és sikereket érünk el ezen a téren, annál jobban segítjük a magunk és a szocialista országok egész rendszerének érdekeit. Ezért a szocialista tábor érdekeivel oszthatatlan egységben ítéljük meg és fogjuk a jövőben is megítélni saját problémáinkat. Tudjuk, hogy csak akkor segíthetjük elő becsülettel a közös ügyet és arathatuajs sikereket, ha a többi szocialista országok is sikeresen fognak fejlődni. Közgazdaságunk, mint tudjuk, nem rendelkezik teljes nyersanyagalappal, viszont feldolgozó ipara már igen fejlett. Nagyszabású behozatallal szerezzük meg a nyersanyagot, amelyért elsősorban kész, főként gépipari termékek kivitelével fizetünk. A külkereskedelem már ezért is rendkívül nagy szerepet játszik közgadaságunkban. Legyen tehát a szívügyünk, hogyan biztosítsuk szilárdan a szükséges behozatalt és hogyan szerezzünk állandó kiviteli piacokat. Ezért arra törekszünk, hogy kibővítsük gazdasági kapcsolatainkat a szocialista államokkal, tervszerűen megvalósítsuk, megszilárdítsuk és elmélyítsük a nemzetközi szocialista munkamegosztást, mert lényegesen befolyásolja gazdasági fejlődésünk szilárdságát. Képzeljék el egy pillanatra elvtársak, mi lenne népi demokratikus rendszerünk nélkül. Képzeljük el, milyen helyzetben lenne ma gazdaságunk, milyen távlatok kecsegtetnék dolgozó népünk életét a gazdasági válság küszöbén. Ez nem elvont akadémikus feltevés, hanem népünk többségének még mindig élő tapasztalata. Gondoljunk csak vissza, milyen intenzíven nyilvánult meg a gazdasági válság a hatalmas imperialista országok monopóliumaihoz ezerféle kötelékekkel fűzött gazdaságunkban. Gondoljunk csak vissza, milyen éles és pusztító volt az imperialista országok minden egyes gazdasági ingadozásának visszahatása nálunk, milyen rombolóan hatott a válság a dolgozó tömegek életszínvonalára. Ma a tőkés világ államainak már egész sora a tőkés Csehszlovákiához hasonló helyzetben van. A szocialista Csehszlovákiának ma egészen más gondjai vannak. A győzelmes szocialista forradalom és a megvalósult szocialista iparosítás a nép érdekében egyszer s mindenkorra megoldotta gazdaságunk függetlenségének és szilárdságának problémáját azzal, hogy közgazdaságunkat beillesztette a szocializmus gazdasági világrendszerébe, mely nem ismer válságot és amelyben köztársaságunk szilárd és tisztes helyet foglal el. Ebből ered népünk biztonságérzete, mellyel a jövőbe tekint, ebből ered hazánk gazdasági és politikai ereje, nemzetközi tekintélye és súlya. Ezért nagyra értékeljük azt a jelentős lépést, amelyet a moszkvai tanácskozások a nemzetközi szocialista munkamegosztás, a termelési szakosítás és a kooperálás elmélyítésének folyamatában elértek. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó tagállamok kommunista és munkáspártjai tanácskozásának résztvevői arra az egyöntetű következtetésre jutottak, hogy elsősorban a gazdasági együttműködés tökéletesítésének gyakorlati részét kell szem előtt tartani. Megegyeznek a nézetek abban, hogy a további közös munkának elsősorban a nyersanyag és energetikai alap s a gépipari termelés kiszemelt kulcsfontosságú kérdéseire kell irányulnia. Már ezekből a problémákból látható, hogy egyaránt a szocialista országok problémáiról, mint saját fő problémáinkról van szó. A népi demokratikus államok az elmúlt években lemaradtak a nyersanyagalap terén. A szűk keresztmetszetek kiküszöbölése a nyersanyag, tüzelőanyag és energetikai alap terén a szocialista világrendszer államai további gyors gazdasági fejlődésének feltétele. Egyik legkomolyabb közös feladat az energetikai alap fejlesztése. Ez azonban megköveteli, hogy mindenekelőtt lényegesen fokozzuk a szénfejtést, biztosítsuk a kőolajszállítást, fokozzuk a kölcsönös villanyáram-szolgáltatást és használjuk ki a Duna erőforrásait. Természetesen az energetikai alap fejlesztésének nemcsak mennyiségi biztosításáról van szó. Nem kevésbé szó van arról is, hogy lényegesen fokozódjék a folyékony tüzelőanyag és gáz része és csökkenjen a szilárd fűtőanyag része, mivel a szilárd fűtőanyag néhányszorosan drágább, mint a folyékony fűtőanyag és gáz. A Szovjetunió kőolajszállítmányai maximálisan előnybe helyezik a népi demokratikus államok szükségleteit. A népi demokratikus államok fejlődése szempontjából nem kevésbé fontos kérdés a fekete fémek termelésének lényeges növelése. Fontos, hogy javaslatokat dolgozzanak ki, hogyan fejlesszék maximális mértékben a népi demokratikus államok is-* mert kokszolható szénkészleteinek, vasércfejtése fejlesztésének és a szovjet vasércszállítmányoknak alapján a népi demokratikus államok fekete kohászatát. Fontos továbbá, hogy javaslatokat dolgozzanak ki a népi demokratikus államok értékes fémszükségletei teljesmérvű biztosításának módjára. Csehszlovákia egyike azoknak a népi demokratikus államoknak, melyeknek megvan a feltételük ahhoz, hogy a kokszolható jó minőségű szén. saját tüzállóanyagok, vasércfejtésük kibővítése és a növekvő szovjet vasércbehozatal alapján fejlesszék fekete kohászatukat. A népi demokratikus államoknak e téren folytatott együttműködése hozzájárul ahh^z, hogy az egyes országok nyersanyaglehetőségeinek tekintetbevételével helyesen fejlesszék kohászatukat is. Ugyanakkor lehetővé válik nagyobb egységek építése, főként nagy hengerművek építése, előnyösebb elhelyezésük megszabása és alapvető hengerelt anyagfajták kölcsönös szállítása. Úgyszintén valamennyi állam érdeke, hogy kidolgozzák a színes fémek, főként a réz, ólom, cink és alumínium kohászatának maximális fejlesztését. A vegyiipar egyike azoknak a területeknek, amelyeken a szocialista államok nagy feladatokat tűznek ki. A CSKP XI. kongresszusa is feladatunkká tette vegyiiparunk gyors fejlesztésének biztosítását. Valamennyi állam érdeke, hogy az egyes államok nyersanyagforrásai legjobb kihasználásának alapján javaslatokat dolgozzanak ki a vegyiipar maximális fejlesztésére. Főként a műkaucsuk, műfonalak, klasszikus anyagok és műtrágyafélék gyártásáról van szó. > A gépipar fontos helyet tölt be a termelőerők fejlesztésének meggyorsítása szempontjából. A népi demokratikus államok gépiparának eddigi fejlődése kevéssé használta ki a nemzetközi szakosítás és kooperálás előnyeit. A népi demokratikus államok rendszerint a gépipari termékek egész választékának termelését fejlesztették. Ennek következtében kis sorozatokban és gyakran nem kielégítő műszaki színvonalon termeltek. A szocialista piac fennállása emellett lehetőséget ad, hogy a gazdaságilag kisebb népi demokratikus államok is ugyanazokat az előnyöket élvezhessék, mint a nagy orsz'qok. Ugyanis megszervezhetjük a lehető legnagyobb sorozatgyártást és kölcsönösen szállíthatunk egymásnak gépipari termékeket. A népi demokratikus államok gépipari termelésének döntő szakaszain történő munkamegosztás, szakosítás és kooperálás olyképpen való további elmélyítésének kérdése, hogy a mai helyzethez viszonyítva lényegesen csökkenjenek az egy termékegységre eső költségek és emelkedjék a gyártott gépek és berendezések műszaki színvonala, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa által kjdoigozott egyik kérdés volt. A szakosítás és kooperálás alapelveinek érvényesítése a gépiparban ránk nézve is azt jelenti, hogy további változásokat kell eszközölnünk a gépipari termelés szerkezetében. Ezek a változások lehetővé teszik nagyöbb sorozatok gyártását, a munkatermelékenység fokozását és az önköltségek csökkentését. Ugyanakkor tág tér nyílik munkásaink és műszaki dolgozóink képességének és alkotó tehetségének érvényesülésére, mivel éppen munkásaink és műszakijaink nagy tehetségét tekintetbe véve számítunk arra, hogy átvesszük a műszakilag igényes, korszerű gépek és berendezések gyártását. Tekintettel gépipari kivitelünk jelentős terjedelmére és összetételére, nagy felelősséget is vállalunk azért, hogy termékeink minőségükkel megfeleljenek a legmagasabb világszínvonalnak. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó tagállamok kommunista és munkáspárti képviselői tanácskozásának részvevői arra a következtetésre jutottak, hogy fokozni kell a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának és szerveinek szerepét. Konkrét kulcsfontosságú gazdasági problémák kitűzése és e problémák aránylag rövid időn belül történő megoldásának gyakorlati szüksége — mégpedig oly módon történő megoldása, hogy a tanács tagállamai 1965-ig terjedő népgazdaságfejlesztési tervének alapjává válhassék — megköveteli, hogy konkrét határidőket tűzzünk ki és kellő műszaki-szervezési intézkedéseket tegyünk e problémák megoldására. •E kérdésekkel a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának az elmúlt napokban Bukarestben tartott ülése foglalkozott, amelyen konkrét intézkedéseket hagytak jóvá. A szocialista államok a moszkvai tanácskozás alapelveivel összhangban gyakorlatilag már két- és többoldalú tárgyalások és egyezmények útján valósítják meg az említett alapelveket. Közgazdaságunk fejlődésére döntő befolyást gvakoro! a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés további bővülése, az a naav segítség melyet a Szovjetuniónak hosszúlejáratú, az ipar fejlesztését szo!qáló nyersanyaoszállítmánvai és a lakosság ellátását biztosító merőnazdasági termékszállítmányai jelentenek. E szállítmányok ipari termékeink hosszú időre biztosított átvételével együtt közgazdaságunk rendkívül jelentős stabilizáló tényezői. A Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködésünk, az önzetlen tudományos és műszaki segítséget is beleszámítva, a csehszlovák népgazdaság műszaki fejlődésének jelentős forrása. Különös jelentősége van a népgazdaság szűk keresztmetszeteinek kiküszöbölésére irányuló közös törekvésünknek. A Szovjetunió hoszszú időre biztosít számunkra főként nagymennyiségű vasérc, színes, fém, kőolaj, gyapot és gabonaszállítmányokat, biztosítja továbbá gépipari termékeink nagy mennyiségének átvételét. A többi államokkal folytatott gazdasági együttműködésünk is sikeresen fejlődik .így például köztársaságunk és a Lengyel Népköztársaság szerződést kötött, mely szerint részt veszünk a lengyelországi szénfejtés bővítésében. A Lengyel Népköztársasággal további egyezményt kötöttünk a lengyelországi kénfejtési berendezések építésében folytatandó együttműködésről s a lengyel kén átvételéről, az Albán Népköztársasággal megállapodtunk, hogy részt veszünk a vasnikkelérc fejtésének fejlesztésében és szállításában. Ezenkívül egy 600 MW teljesítőképességű földgázhajtású villanyáramfejlesztőtelep közös építéséről tárgyalunk a Román Népköztársasággal. Az ázsiai szocialista országokkal, különösen a Kínai Népköztársasággal ápolt gazdasági kapcsolatok fokozódó jelentőséggel bírnak közgazdaság nkban és a többi szocialista államok gazdaságában. Az említett országokká' ápolt gazdasági kapcsolatok egyre inkább túllépik a puszta kereskedelmi árucsere keretét és jelentősen befolyásolják a szocialista államok munkamegosztását. Ezt az is bizonyította, hogy az említett államok képv'selői részt vettek a moszkvai tanácskozáson és készségüket fejezték ki, hogy tevékenyen részt kívánnak venni a szocialista államok gazdasági együttműködésében. Látjuk, elvtársak, hogy a szocialista államok öntudatos és tervszerű munkamegosztása sikeresen fejlődik. A magunk részéről kötelességünknek tartjuk minden erőnkkel elősegíteni meggyorsulását. Emellett természetesen a nem szocialista államokkal fenntartott gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére is törekedni fogunk, amint azt a békés egymás mellett élést hirdető politikánk érdekei feladatunkká teszik. Abból indulunk ki, hogy a kölcsönösen előnyös gazdasági és. kereskedelmi kapcsolatok a béke és a nemzetek közötti megértés ügyét szolgálják. A nem szocialista állai.lókkal fenntartott gazdasági kapcsolataink ápolásában állandó figyelmet szentelünk a gazdaságilag kevésbé fejlett, önállóságukat csak nemrégen kivívott éís az imperialisták nyomása elleni küzdelemben saját népgazdaságuk fejlesztésére törekvő országokkal folytatandó gazdasági együttműködésünk bővítésének. A nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlesztése a világfejlödés egi're jelentősebb tényezőjévé válik; jelentősen meggyorsítja a szocialista államok termelőerőinek fejlődését, fokozza a szocialista világrendszer hatalmát és erejét, fontos tényezője annak a küzdelemnek, amelyet a népek az imperialista elnyomás és beavatkozás, a háborút áhító körök fondorkodásai ellen folytatnak, hata'mas erő a szocializmusért vívott küzdelemben és a kapitalizmussal folytatott gazdasági versengésben. Elvtársak, tisztelt nemzetgyűlés! A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai a kommunista és munkáspártjai képviselőinek tanácskozása után közvetlenül Moszkvában megtartották a baráti, együttműködési és 'kölcsönös segélynyújtási Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó bizottságának értekezletét. Ez az ülés és az ülésen elfogadott Deklaráció fontos mértékben hozzájárul a világ valamennyi békeszerető erejének az új háború veszélyének elhárításáért, a nemzetközi ifeszültség enyhítésének eléréséért vívott harcához. A politikai tanácskozó bizottság ülése hatalmas felhívást jelentett arra, hogy ne engedjenek Európa és a világ feszült helyzetének rosszabbításához vezető további lépéseket, hanem ellenkezőleg, el kell érni a (Folytatás a 3. oldalon ) ÜJ SZÖ 2 * 1958. július 4.