Új Szó, 1958. május (11. évfolyam, 120-149.szám)

1958-05-14 / 132. szám, szerda

szocialista tábor gazdasági egYü ttmúködése | f s S m © % iár 1920-ban rámutatott Lenin „az séges világgazdaság kialakulására den nemzet proletariátusának kö­tervei szerint". szocializmus győzelme a Szovjet­iban. valamint a népi demokrácia :ágainak megalakulása Európában Ázsiában valósította meg ezt a in által előre megjósolt időszakot, kor a gyakorlatban szervezni dték a tervszerű világgazdaságot, egyenlőség, kölcsönös előnyök és ;ársi kölcsönös segélynyújtás >ján fejlődött ki a szocialista or­Sok közötti széles alapú gazdasá­együttműködés. Ez ma már nem­k az árucserére, a kölcsönös tech­ai segélynyújtásra és a kölcsö­:re vonatkozik, hanem a gazdasági csolatok magasabb formájára is, kor az egyes szocialista országok dasági fejlődésük tavlati terveit Ssszhangba hozzák. népi demokrácia országainak dasági együttműködése a Szovjet­óval 1955-ig elsősorban az áru­re-forgalomban nyilvánult meg. háború utáni első években ez az csere-forgalom évente kétoldalú eskedelmi megállapodásokon ala­t, melyekben pontosan lefektették kölcsönös szállítások terjedelmét, itán. hogy a népi demokrácia or­gai is áttértek az ötéves tervekre, r hosszú lejáratú kereskedelmi gállapodások létesültek, melyek lyban elősegítették az árucsere­galom hatalmas növekedését, inkívül a hosszúlejáratú megálla­lások sok évre előre biztosították ermelt gyártmányok állandó elhe­iését. !zek a szocialista országok közöt­kereskedelmi szerződések elsősor­í a meglevő ipari termelésre tá­szkodtak, anélkül, hogy bármilyen tozással is számoltak volna a irtás összetételében vagy színvo­ában. Az árucsere-forgalom, habár sszabb időre szólt, csak közvetle­1 volt befolyással a szocialista or­gok közötti munkamegosztásra. hosszúlejáratú megállapodások •ábbi lépést jelentettek abban az elemben, hogy ekkor a szocialista izágok kölcsönös gazdasági kapcso­aiban először vette kezdetét a •vezés. \ gyakorlat 1955-ben már megkö­tette a szocialista országok gyártá­programjainak és beruházási ter­inek összehangolását. Ebben az iszakban ugyanis a szocialista tá­r országai gazdasági fejlődésükben ir olyan fokot értek el, melyben eddigi gazdasági kapcsolatok for­» már nem feleltek meg. ö'ösleges párhuzamosság tgy keletkezett az ipari termelés­n a fölösleges párhuzamosság, ily erősen fékezte a kölcsönös ke­skedelmi forgalom további növé­dését. Az egyes országokban a bel­piac számára hasonló termékeket ártottak kis sorozatokban. Ily mó­n például fölösleges „kettős vá­ny" keletkezett a fémmegmunkáló pek gyártása terén Csehszlovákiá­n, a Német Demokratikus Köztár­ságban és Lengyelországban. A szocialista világgazdaság fejlő­sében egészen új fokot jelent már mostani időszak, amikor ezt az észségtelen párhuzamos gyártási ndszert megszüntetjük. Ez a szo­ilista tábor távlati terveinek össze­mgolásában jut kifejezésre. Ma már m szükséges, hogy minden szocia­;ta ország egyformán fejlessze a hézgépipar minden ágazatát. Ezt a ntos feladatot a szocialista orszá­k közösen — egy gazdasági tömb, ty nemzetközi gazdasági rendszer rétén belül oldhatják meg. A szo­alista világgazdaság ma a tervszerű unkamegosztás rendszerét jelenti, melyben mindig nagyobb szerep jut a gazdasági tervek összeegyeztetésé­nek, ami megfelel a közös érdekek­nek: egyre fokozni a termelést, és emelni a nép életszínvonalát. Az egyes országok, amelyek részesei ennek* a rendszernek, fő figyelmüket elsősorban azoknak a gazdasági ága­zatoknak fejlesztésére fordítják, amelyek számára országukban a leg­kedvezőbb feltételek állanak fenn. Hatalmas termelőerő A szocialista világrendszer ez idő szerint hatalmas termelőerők felett rendelkezik, ami a világ ipari ter­melésének egyharmada. Nagyon gaz­dag ásványi és más nyersanyag-kész­leteivel biztosíthatja korszerű ipará­nak sikeres fejlesztését. így a szo­cialista országokban található a világ vasérc- s bauxitkészletének a fele, a szénkészletek 60 százaléka, a káli­só-készletek háromnegyede, a man­gánérc 90 százaléka, stb. A nemzetközi szocialista munka­megosztás harmonikusan és tervsze­rűen történik. Fő jellemvonása a gazdaságilag kevésbé fejlett orszá­goknak nyújtott segítségben mutat­kozik, hogy elérjék a legfejlettebb országok színvonalát. A nemzetközi szocialista munkamegosztásban részt vevő országok teljesen egyenjogúak és ezért közös érdekük az együtt­működés. A szocialista gazdasági rendszer nemzetközi munkamegosz­tásában részt vevő egyes államok gazdasági keresztmetszete sokban a természeti feltételektől, a termelés bizonyos hagyományaitól, a társadal­mi munkában elért munkatermelé­kenység színvonalától, a munkaerők képesítésétől és az egész szocialista tábor védelmi képességétől függ. Ezért a szocialista államok népgaz­dasági terveinek összehangolása is teljes mértékben biztosítja minden ország természeti és gazdasági fel­tételeinek legcélszerűbb kihasználá­sát mind saját gazdaságának fejlesz­tése, mind az egész szocialista világ­rendszer megerősödése érdekében. A Szovjetunió és a népi demokrá­cia országai a nemzetközi szocialista munkamegosztás rendszerének kere­tén belül kölcsönösen kiegészítik egymást és megszüntetik az ipari fejlődésben fennálló kirívó különb­ségeket. Ha ezek a különbségek a minimálisra csökkennek, akkor lesz majd lehetséges a szélesebbfokú specializálódás és együttműködés az egymással összefüggő ipari ágazatok­ban. Ugyancsak fontos a szocialista tá­borban levő beruházások hatékony­ságának összehasonlítása, amihez szükséges a beruházások legcélsze­rűbb felhasználása. Egyáltalában el­kerülhetetlen lesz a nemzeti jöve­delem, a termelés önköltségeinek, az életszínvonalnak, a fogyasztásnak, az áraknak összehasonlítását szolgáló módszer kidolgozása. Nemzetközi szerv Az a nemzetközi szerv, amely mindezeket a nehéz feladatokat hi­vatott megoldani, a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa, melyet még 1949-ben alakítottak. (KGST) La­punkban már többször foglalkoztunk a KGST müködésévll. Tudjuk, hogy az európai szocialista országokon kívül a KGST ülésein még - mint megfigyelők vesznek részt: a. Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság és Jugoszlávia is. A KGST feladata, hogy segítségére legyen az európai szocialista álla­moknak, hogy azok előbb egymás közt összeegyeztethessék népgazda­sági terveiket és ezeket azután összhangba hozza a Szovjetunió gaz­dasági terveivel. Ugyanakkor a KGST segíti a tagállamokat azon törek­véseikben, hogy az árucsere-forgal­mat és a technikai-tudományos együttműködést is kibővíthessék. Egészséges specializáció Az első jelentős kísérlet 1956-ban történt, amikor a tagállamok össze­egyeztették hosszúlejáratú távlati terveiket. Meg kell jegyezni, hogy ezek a távlati tervek csupán az egyes legfontosabb termelési ágazatokat ölelik fel. A KGST berlini értekezle­tén elhatározták, hogy 90 fajta gép, gépi berendezés, hajó, 16 fajta me­zőgazdasági termék, 27 kohóipari ter­mék és 23 fajta vegyiipari termék gyártását ajánlják 5 évre az eddigi terjedelemben. Ez a megállapodás biztosítja a gépipar és az optikai ipar kapacitásának teljes kihaszná­lását az NDK-ban, Csehszlovákiában és más tagállamokban. Ugyanakkor a Szovjetunió vasércben, szénben, kokszban, hengerelt vasban és kő­olajban fokozta szállításait. Nagy­mértékben és kölcsönösen összhang­ba hozta gazdasági feladatait a Szov­jetunió és a Kínai Népköztársaság. A specializáció segítségével vi­szonylagosan ugyan csökkentették egyes termékek fajtáinak számát minden országban, ugyanakkor azon­ban növekedett ezen termékek gyár­tásának terjedelme és sorozatszáma. Például a különféle típusú fémmegmun­káló gépek típusainak száma a követke­zőképpen csökken: Magyarországon 20 típusról 16-ra, az NDK-ban 64-ről 56-ra, Lengyelországban 40-ről 35-re, Csehszlovákiában 62-ről 42-re. To­vábbá a gőzturbinák gyártásánál megegyeztek abban, hogy az 50 ezer kW teljesítményig terjedő turbinákat a Szovjetunió, az NDK. Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, 100 000 kW-ig a Szovjetunió, NDK és Cseh­szlovákia, a 100 000 kW-on felüli tel­jesítményű turbinákat csupán a Szovjetunió fogja gyártani. Gabona­kombájnokat a Szovjetunió, NDK, Magyarország és Lengyelország gyártja, míg országunk ezeket a gé­peket ott fogja beszerezni. Ezzel szemben Csehszlovákia gyártja majd a lenkombájnokat. Megállapodás ké­szül a vasúti kocsik gyártására vo­natkozólag is. A specializáció vonat­kozik a tervező és konstrukciós mun­kákra is. Testvéri szolidaritás A tapasztalatcsere, — beleértve a technikai dokumentációt, a szabadal­makat, gyártási jogokat, — teljesen díjtalan. Ezzel fejezik ki a kölcsönös segítséget, a' testvéri szolidaritást. Jelenleg a kölcsönös kereskedelem a tagállamok között kétoldalú keres­kedelmi és pénzügyi megállapodások alapján bonyolódik le és ezen oknál fogva minden államnak külön kell kiegyenlíteni az egymás közti forgal­mat. Ujabban már kezd kifejlődni a többoldalú elszámolás. Ennél elegen­dő, ha minden tagállam fizetési mér­legét kiegyenlíti az összes többi ál­lammal együttvéve, és nem kell, hogy minden egyes országgal külön rendezze kötelezettségeit. A mérleg aktív egyenlege az egyik országgal felhasználható más országokkal való passzív egyenleg kiegyenlítésére. A népgazdasági tervek összeegyez­tetését nagyban elősegíti a 10—15 éves távlati tervek kidolgozása. So­kan azt kérdezhetnék, reális lehet-e az ilyen terv. Igenis, erre szükség van, mert sok beruházás, például egy szénbánya feltárása 7 évig is eltart és más építkezések üzembehelyezése több évig elhúzódik, amit a tervben figyelembe kell venni. Éz az egyre erősödő gazdasági együttműködés legfényesebb példája a szocialista nemzetköziségnek. g-k A nagy fordulat (Veľký prevrat) Lenin születésének 88-ik évfordulója al­kalmából érdekes doku­mentumfilm-montázs­ban elevenedett meg előttünk az oroszor­szági forradalmi mun­kásmozgalom történe­tének néhány fényes lapja. A filmet Sz. Gurov rendező a Szov­jetunió Állami Köz­ponti Levéltárában, az Állami Filmarchívujti­ban talált anyagból, orosz, francia, angol és német híradó- és já­tékfilmekből állította össze. Az elején a háború előtti Oroszország képe tárul elénk. Az egyik oldalon a cári család pompakedvelő környe­zete, a másikon meg a milliós éhező tömegek. Rohanásszerüen suhan­nak a filmbein az egy­mást követő esemé­nyek: Ferenc Ferdi­nánd megölése Szara­jevóban, a hadüzenet, a véres imperialista háború. A filmkrónika megörökítette a lö­vészárkokban lezajlott mészárlásokat nagy Az Uljanov• család (Uljanovova rodina) Az ifjú Lenin életét ás családi környezetét eleveníti men Nyevio­rov rendező SHmje. Megismerkedünk a ha­ladó gondolkodású csa­lád belső viszonyaival, az Uljanov-fiúk és lá­nyok világnézetének kialakulásait befolyáso­ló körülményekkel, az ösvénnyel, melyen az ifjú Vlagyimir IljiicS elindult a munkásosz­tály mozgalmihoz ve­zető forradalmi úton. A film hiteles és megragadó képekben ábrázolja Lenin ifjúko­tengeri ütközeteket stb. Fokozódik az éhség. Asszonyok hosszú so­ra áll az üzletiek előtt, s vár a hiányos fej­adagra. gyakran hiá­ba. A párt fokozza ön­fcudfltosító munkáját. A bolsevik sajtó mühely­rői-mühetyre vándorol és tájékoztat a front és az ország helyzeté­ről. Eljutunk a> februári forradalomig. A Ke­renszkij-kormány nem tud és nem is akar békét adni a népnek. Csalódás, kiábrándulás íMidemitt... A bolse­vikok aktivitásba lép­nek: „Minden hatalmat a szovjeteknek!" — hangoztatják a jelsza­vaik, melyek mögött Oroszország milliós ki­zsákmányolt tömegei állnak. Eljön 1917 no­vembere, a világ leg­nagyobb eseménye: a nagy fordulat — a Nalgy Októberi Szocia- ( lista Forradalom. A bemutatott film­krónika értékes alko­tás, mert a képek túl­nyomó részében ritka és eddig ismeretlen eredeti filmfelvételek­re támaszkodva gyor­san pergő, de összefo­gó eleven képet ad az oroszországi forrada­lom történetéről, s a hiteles okimányok rend­kívül nagy meggyőző erőről tanúskodnak az orosz proletariátus ere­jéről. rát és családi életét, azokat a körülménye­ket és eseményeket, melyek szorosan össze­függnek forradalmi munkásságára való fel­készülésével. Figyelem­re méltó művészi ala­kítást nyújtott Sz. Giacirrtová — Maria Alekszandrovna, V. Korovin — VoJogya és F. Jevorszkij — Szása szerepében. (&) Merre visz az út a nyolcadikból Múzeumi hét A csehszlovákiai múzeumok, né­pünk történelme, művészete és tech­nikájának kincsestárai május 11-től 18-ig múzeumi hetet rendeznek, hogy ezzel is felkeltsék a közönség érdeklődését a múzeumok iránt. Ez alatt a hét alatt a kassai mú­zeumok reggel 8-tól este 8-ig nyit­va tartják kapuikat 40 filléres le­szállított egységes belépődíjak mel­lett és különféle előadásokat és kiállításokat rendeznek. (W. A.) Megjelent a Korunk A Korunk legújabb számában a többi között Kallós Miklós: Lenin Marxról, Atanasle Jója: A materia­lista dialektika és napjaink tudo­mánya és Zsakó János: Dialektikus módszer a kémiában című írása ta­lálható. A Tények és érvek című rovat többek között Világnézeti ne­velés az orvosképzésben és A szov­jet mezőgazdaság gépesítésének új kérdései címmel közöl cikket. A Ko­runk legújabb száma gazdag anyagot tartalmaz. (b) A város és a falu kulturális élete Serdülő ifjúságunk életében az első legjelentősebb élet­zsgára a nyolcadik osztály végén kerül sor. A „kis­•ettségire" készülő diák gyermekkora álmainak közeli egvalósulását érzi, amikór erre a „döntő ütközetre" 'szül. Mi leszek, ha nem is egészen két hónap múlva kijutok T iskola padjából ? Ezzel a nagyon is nem közömbös kérdéssel nemcsak tanulók, de az illetékes pedagógusok is foglalkoznak nyolcadik osztály első tanítási napjától kezdve. Az j munkaerő elhelyezéséért azonban nemcsak a szülők ; a tanítók felelősek, de ez gondja egész társadal­tunknak. Mindenkinek érdeke, hogy munkatársa kedvvel, vonzó­issal, odaadással végezze munkáját. Lehetőségeink természetesen ezen a téren is sokkal agyobbak, mint pl. tíz-tizenöt évvel ezelőtt voltak, zt magával hozta hazánk nemzetgazdaságának gyors­temü fejlődése. Nem szabad azonban egyoldalúan szem­elni a lehetőségeket. Helyesen járnak el például a Szenei Magyar Nyolc­ves Középiskolában. Száz nyolcadikos vágyainak teljes ielégítése úgyszólván lehetetlen, azonban az eredmé­yes, meggyőző munka meghozta a kívánt sikert. Polák Imre igazgató elvtárs nagy gondoskodással gyancsak lelkén viseli a dolgot, és a nyolcadik A, B és i osztály osztályfőnökeivel, valamint a járási munka­ügyi előadóval karöltve eredményes munkát végez a legifjabb nemzedék elhelyezése érdekében. Nagy örömmel vették tudomásul, hogy a felsőbb szervek határozata alapján sžeptember elsején Szencen is megnyílik a magyar tizenegyéves iskola. — A kilencedik osztályba azonnal 38 jelentkezőt ír­tunk össze — jegyezte meg Jánosovics Rozália tanítónő. — Sokan jelentkeztek továbbtanulásra. Többen jelent­keztek ipariskolába, de nem egy választott asztalos-, kőműves-,' kárpitos-, traktorjavítő mesterséget, stb. — Gyakran találkozunk azonban a szülők ellenveté­seivel — mondja Polák elvtárs. — Tizennégy fiú jelent­kezett a Novákyi Szénbányákba, de a szülői befolyás mindössze kettőre korlátozta a számukat, jóllehet a diákok részéről megvolt az érdeklődés és a kedv. Csécs Antal és Dömény István szilárd elhatározással döntöttek a bányászfoglalkozás mellett. Nem vett rajtuk erőt az a megrögzött felfogás, hogy veszélyes a bánya­munka, oda nem érdemes menni. Szép számmal jelentkeztek a mezőgazdaságba, illetve mezőgazdasági iskolába is. Lassan talán megértik a szü­lők meg a diákok is, hogy a mezőgazdasági munka semmivel sem alacsonyabbrendű az Iparinál. Hiszen máról holnapra növekszik szövetkezeteinkben a gépesítés és nemzetgazdaságunk lendületes fejlődési üteme min­den ágazatban megköveteli a teljes megértésen alapuló együttműködést. Szabó Géza Vágsellye Kamenár Ervin Vágsellyéröl küldött tudósításában arról számol be, hogy a községben a napokban vitát ren­deztek Katarim Lazarová Darázs­fészek című könyvéröü. Az összejöve­telen — melyen körülbelül háromszá­zan vettek részt és sokan felszó­laltak, — részt vett az írónő is. A vi­tafelszőlalók egyhangúlag d.csérték a könyv érdemeit, amely rámutatva a fialu szocializálásában elkövetett hi­bákra, megmutatja a szocializmus felé vezető helyes utat. A vita végén az írónő köszönetét fejezte ki a fel­szólalóknak és megígérte, hogy lehe­tősége szerint ezután is igyekezni fog olyan könyveket írni, amelyek a népről, a népnek szólnak és a való­ságot tükrözik Nagykeszi A napokban a komáromi magas­építkezési vállalat üzemi klubjának esztrád csoportja Nagykeszin vendég­szerepelt. Csita Béla tudósítónk eb­bő! az ailkomból többek között eze­ket írta: — Községünkben régen láttunk X ilyen szívvel-lélekkel játszó csopor­v tot. Műsorukat, — melynek során a ív legújabb magyar és szlovák táncda­$ lókat és villámtréfákat adták elő, — nem volt hiábavaló megnézni. Játé­kukért a csoport összes tagjai di­cséretet érdemelnek, de Berec Júlia, Érsek Lenke és Tdth János alakítá­sát külön meg kell dicsérnünk. A műsor végén Rekos Márton ezeket mondta: Munkánk célja, példát mu­tatni a falusi ifjúságnak, hogyan le­iiet szépen, kellemesen eltölteni az estékeit. KirályKelmec Molnár János levelezőnk legutóbb arról tudósított, hogy a királyhelmeci mlagyar tannyelvű tízanegyéves is­kola tanulói kulturális téren is egyre nagyobb odaadással dolgoznak. Jelen­leg Alolnár Ferenc Pál utcai fiúk című háromfelvonásos színmüvét tanulják. A színmű betanítását Molnár Zoltán tanító végzi. Kisabony Csibrei Anna jelenlegi tudósításában a május 1. ünnepségekről számolt be s többek között elmondta, hogy falu­jukban két színjátszó csoport alakult. Az egyiket a nőszövetség, a másikat a tűzoltók! és a Vöröskereszt tagjai alakították. A utóbbiak színjátszó csoport.ia a napokban egyfelvonásos színművekkel mutatkozott be, a kö­zönség legnagyobb megelégedésére. A műsor betanításának fáradságos munkáját Trebatický József igazgató­tanító végezte. m ĎJ SZÓ 5 * 1956. május 14

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom