Új Szó, 1958. május (11. évfolyam, 120-149.szám)

1958-05-14 / 132. szám, szerda

4 FALUSI PÁRTSZERVEZETEK hatoljanak a mezőgazdaság problémáinak mélyére Kevésnek bizonyulnak a leg­•zebb szavak is, ha jellemezni vagy leimérni szeretnők azt a hatalmas lel­kesedést és tenniakarást, amelyet a szocializmus építése befejezésének közeli lehetősége váltott ki a dolgozók széles tömegeiben. Szlovákia Kommu­nista Pártja küszöbönálló kongresz­szusának küldöttei tehát olyan időben jönnek össze, amikor az egyre foko­zódó munkalendülét következtében csupán a terven felüli termelésből na­ponta milliós értékekkel gazdagodik az ország. A CSKP XI. kongresszu­sának előkészítését, amelynek elvá­laszthatatlan tartozéka az SZLKP kongresszusa, az üzemek dolgozóinak és a falu népének nagyszerű alkotó készsége fémjelzi. Mindez mindennél ékesebben bizo­nyítja, hogy a szocializmus építése befejezésének ragyogó távlatai egyre alaposabb építömunkára serkentenek minden becsületes munkást, parasz­tot és értelmiségit. Ez azonban egy­úttal azt is jelenti, hogy jól össze­fogjuk ezt a hatalmas alkotó erőt a történelmi jelentőségű cél mielőbbi elérése érdekében. Hogy ez valóban így legyen, különö­sen nagy gondot kell fordítanunk a falusi pártszervezetekre, amelyek fel­adata, hogy hatoljanak a mezőgazda­ság gazdasági problémáinak mélyére. Ez főképpen azt jelenti, hogy a falusi pártszervezetek rendszeresen foglal­kozzanak a mezőgazdasági termelés növelésének problémáival, szövetkeze­tek alakításával, politikai és gazda­sági megszilárdításával. Egyszóval va­lóban vezető erővé váljanak a falun. A mezőgazdaság előtt álló feladatok határozottan nem kicsinyek s teljesítésük megköveteli, hogy min­dent megtegyünk a siker érdekében. Ugyanakkor már most számtalan pél­dát sorolhatunk fel, amelyek teljes mértékben igazolják a CSKP KB irányelveiben kitűzött feladatok reális voltát. A szövetkezeti termelés állan­dó növekedése, az egyéni gazdálkodás feletti döntő fölénye, a gyengébben és jól gazdálkodó szövetkezetek kö­zötti eredmények különbsége mind azt mutatja, hogy mezőgazdaságunk­ban óriási tartalékok vannak, ame­lyeknek teljes mértékű kihasználása az ötéves tervben megszabott ter­melési szint túlszárnyalásához is ve­zethet. Sok százra eipelkedett már az olyan EFSZ-ek száma, amelyek tagsága az évek során szerzett ta­pasztalatok és a szövetkezeti ter­melésben rejlő lehetőségek alapján már 1959-ben elérik az 1960-ra meg­szabott termelési szintet. Sőt, számos olyan EFSZ-ünk is van, mint például az Ifjúsági Falu-i, ipolyviski, bože­techovi, tanyi, král'ovai és sok más szövetkezet, amelyek tagjai a főbb mutatószámokban már évek óta az 1960-as évi termelés szintjén mozog­nak s egyre jobb feltételeket terem­tenek a mezőgazdasági termelés to­vábbi fokozására. íme, sok már a példa, amely előre mutatja az utat. A nagy cél elérésé­hez azonban ez még mindig kevés. A legjobbak szintjére kell emelni az összes szövetkezetet, hozzásegíteni az ujakat, hogy mindjárt az elejé­től kezdve használják ki a nagyüzemi termelés összes lehetőségeit a hek­tárhozamok és az állattenyésztés fo­kozására. Emellett tovább és kitar­tóan folytatni'' kell a szövetkezetesí­tést, hogy a nagyüzemi gazdálkodás, amely Szlovákiában ez idő szerint csaknem a mezőgazdasági földterület 70 százalékán folyik, még ebben az évben döntő győzelmet arasson a falun. Ezzel kapcsolatosan minden kommunista az előtt a sürgős fel­adat előtt áll, hogy növelje a párt­szervezet szerepét, emelje munkája színvonalát. Ezekben a napokban, amikor a kerületi és a járási pártbizottságok és a pártalapszervezetek a CSKP KB tevékenységéről szóló és a XI. kong­resszus elé terjesztendő téziseiről tárgyalnak, mindenütt szem előtt kell tartani, hogy a kommunisták aktivi­tását, harci szellemét elsősorban az fokozza, ha mindegyiket pártfelada­tokkal bíznak meg. Ha a falusi párt­szervezet valóban a mezőgazdasági termelés kérdéseinek mélyére akar hatolni, így kell eljárnia. Jozef Beňo, a bánovcei járásban levő rybanyi EFSZ elnöke, a Pártélet 9 számában az EFSZ-ben működő pártcsoport munkájával foglalkozva egyebek között konkrét példákkal bi­zonyítja, mit jelent, ha a pártszer­vezet konkrét feladatokkal bízza meg a kommunistákat. A CSKP KB-nak a falusi pártszervezetek munkájáról szóló határozatának tárgyalása során — mint Beňo elvtárs írja — ébredtek tudatára annak, hogy a falusi párt­szervezet igen keveset törődött a kommunistáknak a szövetkezetben ki­fejtett munkájával. Ez a felismerés komoly fordulathoz vezetett. A KB határozatából kiindulva a falusi párt­szervezet a pártcsoport tagjait a szö­vetkezeti tagok soraiban kifejtett nevelőmunka elmélyítéséhez vezeti. A szövetkezeti munkaiskola szakelő­adásain kívül a kommunisták egyes munkacsoportokban megkezdték a rendszeres tízpercesek egybehívását, ahol a napihírek megvitatása mellett a csoportok tagjai foglalkoznak a munkahelyek legfontosabb kérdéseivel is. Például az állattenyésztők cso­portja foglalkozott a takarmánypa­zarlással, kereste az okát annak is, miért ér el a szövetkezet gyenge eredményeket a malac- és borjűelvá­lasztásban. A kommunisták gyakran beszélnek ezekről a kérdésekről a szövetkezeti tagokkal. Ezek a beszél­getések elősegítik a tagok nevelését és végeredményben a fogyatékosságok megszüntetéséhez vezetnek. A pártcsoport azért fejthet ki egy­re sikeresebb munkát, mert a kom­munistákat kellően helyezték szét az egyes munkahelyeken. Minden munka­szakaszon dolgoznak kommunisták, akik felelnek a feladatok teljesíté­séért. Ezáltal fokozódik a párttagok kollektív felelőssége a pártmunka megjavításáért a z EFSZ-ben s ugyan­akkor még jobban eggyékovácsolódnak a kommunisták, megszilárdul a cso­port egysége. Ez legjobban akkor mutatkozott meg, amikor a szövet­kezet vezetősége javaslatot tett arra, hogy az EFSZ már 1959-ben elérje az 1960. évi termelési szintet. A kom­munisták nemcsak hogy egyöntetűen magukévá tették a javaslatot, de egyéni kötelezettségvállalásokkal mu­tattak példát a többi tagnak. Ennek alapján az EFSZ versenyre hívta a járás többi szövetkezetét, amely sk közül 19 követi a rybany-i szövet­kezetesek példáját. Számos példát lehetne még fel­sorakoztatni annak megvilágítására, hogy mit jelent, ha a kommunisták figyelme a termelés kérdéseinek mé­lyére hat a szövetkezetben. Az érsek­újvári II. EFSZ vezetőségében évek?n keresztül egyetlen kommunista sem volt. így nem csoda, hogy az osztály­ellenség — befurakodva a vezetőség­be — éveken keresztül igyekezett elsorvasztani a szövetkezetet. Amikor azonban tavaly megalakult a szövet­kezetben a pártszervezet és a kom­munisták azokra a helyekre kerültek, ahol legjobban elősegíthették a szö­vetkezet fellendülését, gyökeres sn megváltozott a helyzet. A szövetke­zetben a kommunisták példája nyo­mán rohamosan javult a munkafegye­lem és' a május elsejei menetben a II. EFSZ tagjai már azzal büszkél­kedhettek, hogy több állattenyésztési termékben magasan túlteljesítették a beadást. Ugyanakkor az előző évekre való sorozatos ráfizetés he­lyett. (vagyis nem volt pénz a munkaegységekre), ma már 16 koro­nát fizet a szövetkezet munkaegysé­genként a természetben ieken kívül. A szövetkezet földjeinek megművelé­sében is nagy javulás állott be, úgy­hogy az idei nyár sokat ígér a szövet­kezeteknek. Az új szövetkezetek előrehaladása is elsősorban attól függ, hogy -a falusi pártszervezet mennyire törődik a szö­vetkezet megszilárdításával, s azzal, hogy úgy irányítsa a helyi nemzeti bizottságban és a szövetkezetben dolgozó kommunistákat, hogy azok mindannyian felelősek legyenek egy­egy munkaszakaszért, ellenőrzi mun­kájukat, hogy eleget tettek-e a párttól kapott feladatuknak. Az ipoly­sági járásban levő Inám község új szövetkezetében a pártszervezet nagy kezdeményezésekhez vezette a kom­munistákat, akik helyes irányban be­folyásolják a szövetkezet fejlődését. Ennek az lett az eredménye, hogy a szövetkezetesek mindjárt elejétől kezdve igyekeztek a szövetkezeti mintaszabályzat szerint gazdálkodni s minden figyelmüket a mezőgazda­sági termelés fokozására irányítják. A szövetkezetnek így minden lehető­sége megvan arra, hogy a fő mutató­számokban még 1960. előtt elérje a megszabott termelési szintet. Végül ismét hangsúlyozni kell, hogy a falusi pártszervezeteknek döntő szerepük van abban, hogyan fejlődik a falu, mennyire növekedik a mezőgazdasági termelés. A XI. kongresszus előkészítése megnövelte az egész nép munkalendületét. Matíil­mas tőke ez, a szocializmus építése befejezésének szilárd biztosítéka. Ezt az erőt a falun is minél jobban a j mezőgazdasági termelés fokozásának | szolgálatába kell állítani; hogy a : nagyszerű távlatokból mihamarasb • örömteli valóság legyen. Miklya János zöoelkezefi lakodalom I t — Aha, már jön­nek, látom — hal­latszott a, kerítés Ö mögül. A fiatal lá­5 nyok és fiúk kí­§ váncsian tekinget­ni tek a felvég felé, £> majd mint a szét­y riasztott csirkék ^ kifutottak az ut­s5 cára, s a fényes, kidíszített parádés N hintákat körülvéve C vidám kacajjal, 5 csevegéssel kísér ­n t ék végig a falun. 2 Az ajtókból, ka­g púkból, a függö­5 nyök mögül asszo­Q nyok, gyerekek, Hintóba száll a vőlegény s elindul szerető pár­íj fiatalok és öregek jáért, hogy aztán együtt tapossák az élet útját. Az alsósajói elvarázsolt villanymotorok A jó hír gyorsan terjed, a rossz még gyorsabban — szoktuk mondani. Rosszról lévén szó, nem csoda tehát, hogy Alsósajón már a verebek is csi­ripelik az alábbi históriát. 1957 egyik szép forró nyári napján Alsósajóra jöttek a kassai Stavomon­táže vállalat František Bruňanský ve­zette csoportjának dolgozói, hogy két villanymotort szereljenek fel a mani­pulációs épületbe. Idejében gondos­kodtak arról, hogy télen ne kelljen fagyoskodniok a dolgozóknak az öltö­zőben; a villanymotorokat ugyanis me­legítő agregátok meghajtására szánták A szerelők a maga rendjén és módján mindent bekapcsoltak, felszereltek. Amikor azonban a motorok megindí­tására került a sor, egyre gyakrabban hangzottak el az „ördög vigye el" és hasonló felkiáltások. A szerelők gon­dolkoztak, gondolkoztak, de nem tud­tak semmi hibára rájönni. Végül is sorsára bízták a gépet — a fő dolog, hogy az átvételről szóló irás a zse­bükben volt és szépen otthagyták az építkezést. Néhány hét múlva az építkezésre érkezett a kolaudációs bizottság, amely rájött a csalásra. A bizottság határ­időt tűzött ki, ameddig üzembe kell helyezni a motorokat. A szerelőknek nem maradt más hátra, gondolkoztak hát tovább az elvarázsolt motorok fe­lett. Végül is elhatározták, hogy az elvarázsolt, álmukból felébredni nem kívánó motorokat a kassai műhelybe szállítják. Az elszállítás előtt azonban még egyszer megnézték a gépeket, és ilyen következtetésre jutottak: „Ezek biztosan nem hazai gyártmányú mo­torok, azért nem értünk a kezelésük­höz." Ezért megváltoztatták eredeti elhatározásukat és a Kovoslužba vál­lalathoz szállították őket, mondván, ott jobban értenek az ilyen bonyolult dolgokhoz. A Kovoslužbában néhány napig pi­hentek a motorok, s azután a szerelők kezébe kerültek, akik valószínűleg varázslók lehettek, mert egyszeriben felébresztették a mozdulni nem akaró gépeket sokhónapos álmukból. Elég volt megnyomni a kapcsológombot, a motorok felbúgtak, minden a legna­gyobb rendben volt. Egy bonyolult ja­vítás árát írták a számlára és azt a motorokkal együtt elküldték a Stavo­montái vállalatnak. Nagy volt az öröm, amikor a vil­lanymotorok hosszú útjuk után vissza­tértek Alsósajóra. Bekapcsolásukhoz a helyszínre érkezett maga Barczi \fini­rás, a villanyszerelők fö mestere is. A szerelők öröme azonban nem tar­tott sokáig. A motort bekapcsoltak, az azonban meg sem mozdult. Mit lehet itt tenni? Fogták a mo­torokat, újra leszerelték és a Gömöri Vasércbányák alsósa jói üzemének ja­vítóműhelyébe szállították őket. Azóta sok idő múlt el, és a beruhá­zónak elfogyott a türelme. Végül is „felszámlázott" a Stavomontáže válla­latnak 180 ezer korona pönálét. Ogy látszik, a pönálé összegének nagysága volt az a varázsvessző, amelynek alap­ján a szerelők megértették, hogy nem a motorok rosszak, hanem egyszerűen a villanyvezetékben van a hiba. Lám, milyen csodák történnek még ma is! Ladislav Lipták, Košice Megn yíl t az első iparcikkeket kölcsönző bolt Bratislavában A belkereskedelem vezetősége el­határozta, hogy még május havá­ban Szlovákia nagyobb városaiban iparcikkeket kölcsönző boltokat nyit. Az első ilyen különleges üzlet. Bra­tislavában a Suché Mýto 26. szám alatt már meg is nyílt. A szaküz­letben varrógépeket villamos mo­sógépeket és egyéb villamos konv • hai készülékeket, továbbá porszívó­kat, rádiókat, kerékpárokat és mis hasonló cikkeket igen előnyös felté­telek mellett tetszés szerinti idő-e kölcsönöznek. Már a megnyitás nap­ján nagy volt az érdeklődés a kiii csönző bolt iránt és az elért áru­forgalom túlhaladta a tervet. Két­ségtelen, hogy a lakosság szélo' rétegei ezt az új szolgálatot nagybe igénybe fogják venni, KI mosolyogva nézték a különös parádét. — De mi ez? — Szövetkezeti lakodalom, is többel, mint azt a mintaalap­szabályzat előírja. B Egyik legnagyobb érdeke a szö­- Ah, azért hát ez a parádé... ékezetnek, hogy a fiatalok-- ott 5 nem i s akármilyen. Valami- maradjanak a szövetkezetben és R t 0r Üye n Untokban csak a gazdag eressék az t_ A f iatal ok b an % kisasszonyokat vittek az esküvőre, * , S most meg nini: Julinka Selinková la tl ak a legertekesebbet, - a szo­Ő és Svätopluk Lipner, a stepánovi vetkezet jovojét. S talan eppen szövetkezet (olomouci 'járás) tag- ezért gondoskodtak a szociális alap 5 iai osztják boldog mosolyukat. Őket dotálásáról: Százhuszonötezer ko­rónát helyeztek a ^ l^sj"]! múlt évben erre az R iRb alapra. Különféle terveket szőnek, • ' « J^L.. w melyek a szövetke­zet javát hivatot­tak szolgálni. Nö­velni akarják a ta­gok szaktudását, gyarapítani akarják az egyes szociális berendezéseket, — és már azon is gondolkodnak, hogy rsaládi pótlékot juttassanak a szö­vetkezeteseknek. Mindez ebben az „Sok szerencsét, boldogságot az új életben" - évben még további mondja Jozef Lukeš, a szövetkezet elnöke. .^onaoKkat szapo­A fiatal és az öreg Lipner-pár megérdemli a roaiK. tzekoen az jókívánságokat, mert becsületesen dolgoznak. fýefr « említett viszi a szövetkezet négy pár leg- „gondokból" születtek, — az jobb parádés lova a helyi nemze- ifjú Lipner házaspár is részesült: ti bizottság elé, hogy aztán az es- Julinka, mint a szövetkezet egyik küdtetö teremben, tanúk előtt fiatal állatgondozója, Svätopluk pe­„igent" mondjanak. Kettős öröm dig, mint a szövetkezet kocsisa, volt ez, mert — a ma már boldog Mindketten úgy érzik magukat a ifjú házaspárral — ott volt a vő- szövetkezetben, mint otthon a sziik legény apja, anyja, akik épp' ezen családi körben. Megszerették a szö­a napon ünnepelték ezüstlakodal- vetkezetet, s ez a szeretet sarkal!'a mukat. A stepánovi szö­vetkezet már ki­nőtte „gyermekbe­tegségét", s egyre D szilárdabb alapon h áll. A szövetkezet Q közös vagyona Q mindinkább szapo­fa rodik, gazdagabb a V tagok asztala, n örökre lekötelezték ^ magukat a szövet t> kezetnek. Igaz <í ugyan, l\ogy a szö­2 vetkezet megalakít ­£ lásakor — 195f>- A s zi; v etkezeti lakodalom tetejébe... még egy £> ban — nem hiá- kjs ajá n (jék" - mondja a szövetkezet raktáro­£ nyóztak az ilyen s a Ágynemű, háztartási kellékek és apró aján­rí hangok sem: „Nem dékok a szövetkezetesek tői. £ fog az menni, ha­q marosan szétesik". De nem esett őket odaadó, becsületes munkára. C szét! A szövetkezetesek becsületes A í iata l Lipner-pár — de a többi B munkájukkal bebizonyították, hogy i s,~ a szövetkezetben latja S ' , , "... .. , * . boldogulását, ott, ahol számukra b fl parasztember egyedül, jarhato egyr e y meghitteb b környezetet, szó­rakozási lehetőséget és jó munka­körülményeket 1 teremtenek. S hogy a szövetkezet lakodalmat vetkezet Huszonnyolc koronát fize- csapott és különféle ajándékkal tett egy-egy munkaegységre. Ezen- megjutalmazta a fiatal házaspárt, "ü útja a szövetkezeten keresztül ve h zet a boldoguláshoz. A közös gaz 5 dálkodás második évében a szö c r.r/ !?d'i'qozott munkaegység ezzel elismerését fejezte ki, s ugyanakkor bebi­zonyította, hogy a fiatalokkal ezen a % a jUjOl, téren is törődik. És r 1 pfife. a fiatalok mindezt látják: mi mindenre kiterjed a szövet­kezet figyelme, ho­gyan gondoskodik róluk. Ez a „titka'*, annak, miért köte­lezték le magukat o szövetkezetnek, miért maradnak meg otthon. Otthon, falujuk­ban is megtalálják S mindennapi kenye­2 ok íoitak a szövetkezeti lakodalom gazd- raket és örömüket. £ i -iszonyai. A vendégek választhattak, volt min- c„,. .„ ,, . .' S lenből bőven - és ízlett... * LT - í ­£ mondhatnank meg ^ rtékébol két koronát helyeztek az a szövetkezeti lakodalomról és ma­üzemi alapra, ami összesen har- gáról a szövetkezetről is. Am száz mincezer—háromszáz koronát szónak is egy a vége — meg az­H tesz ki. De még ez sem minden. Az tán a képek is mondarÜN&jbalamit: ^ oszthatatlan alapot kétszázötven- öröm, boldogság egy ilyen szövet­ÍS négyezer koronával dotálták vagy- kezeti lakodalom. (ks) S SZÓ á 1958. május 11 V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom