Új Szó, 1958. május (11. évfolyam, 120-149.szám)

1958-05-01 / 120. szám, csütörtök

AHONNAN ELINDULTAK S zécsénykovácsiban nem Is olyan régen még zsúpfö­deles házikók bámultak a főutcára. Égetett cserépre nem futotta a napszámos filléres keresetéből és bizony sokszor az is előfordult, több családban is, hogy a kenyér­hez való sem volt meg. A környék iparral nem rendel­kezett. így hát a falubeliek több­sége odahaza Himler, Bródy és Hermán földbirtokosok gazdaságá­ban volt kénytelen dolaoznl ugyan­csak sovány keresetért. Elhagya­tottak, szegényesek voltak a nap­számosok, kisparasztok kunyhói, de annál pompásabbak a földbirtoko­sok kastélyai, melyek már messzi­ről kiemelkedtek a falu alacsony viskói közül. Ez a keserű múlt lassan feledés­be megy és csak mint emlék él az apák visszaemlékezésében, akik sokszor elmondják Maiknak, uno­káiknak, hogy ebben a faluban há­rom ember 1100 hektár földet bito­rolt és a falu 600 lakosa 150 hek­tár földjén cselédsorsban tengette keserves életét. Érdemes vissza­emlékezni a múlt tényeire, hiszen így sokkal jobban kidomborodik a jelen, mely hatalmas gazdasági és kulturális felemelkedést hozott a lakosság számára. Nézzük csak kö­zelebbről, miről is beszélnek a tények? ( Idősebb Lavrík Mihály bácsi I már megközelítette a het­ven esztendőt. Az évek deresre festették hajszálait. így emlékezik: — Községünk fejlődéséről csak azt mondhatom, hogy 1920-tól az 1950-es évig mindössze egy új csa­ládi ház épült. Kultúrház, villany­fény sem volt a faluban, de még a környékbeli falvakban sem. Igen szegény volt ez a táj. — A táj gazdag volt, csak a munkásember volt itt szegény — igazítjuk ki Mihály bácsit, aki nem fukarkodik a szóval és kiteregeti mindazt ami a szívén fekszik. Igaz, ő még az öreg lakásban la­kik, de Laci fia már az Üj-tel­keknek nevezett funduson épített szép új lakásba költözött, melyet közös erővel építettek. Rajtuk kí­vül még harminchármán építettek új családi házat rövid nyolc év le­forgása altt. Lassan kicsinosodnak a falu ré­gebbi házai is. Az apró ablakokat tágas dupla-ablakok váltják fel. Ez mind anak a jele, hogy megválto­zott a lakosság élete, az emberek előtt gazdag kereseti lehetőségek IE a kínálkoznak nemcsak a helyi szö­vetkezetben, hanem a pótori bá­nyákban és egyéb építkezéseken, ahová igen sokan járnak dolgozni. i z egyben azt is mutatja, hogy a falu ugyancsak nagy fejlődésen ment keresztül, ahol már a köz számára szolgáló be­rendezések is épültek. Ilyen a kul­túrház is, melyet a lakosság ön­segélv útján a földbirtokosok egy­kori raktárából alakított át kultu­rális központtá. Bár ez a létesít­mény nem régi keletű, alig féléves fennállásra tekíthet vissza, mégis már sok kulturális megnyilvánulás színhelye volt. Itt lépnek fel a helyi és a szomszédos kultúrcsopor­tok. Ezekben a napokban várják a Bratislavai Faluszínház érkezését, mely előadások Iránt igen nagy érdeklődést tanúsít a kultúrszom­jas lakosság. Persze, a község továbbfejlesz­tésében nincs megállás, hiszen a HNB tagjai minduntalan arra tö­rekszenek, hogy még efctoen az év­ben kikövezzék az utcákat, járdát építsenek és körülkerítsék a kul­túrházat. Erre a célra 10 ezer ko­ronát kaptak a JNB-tőI. Ezt az összeget úgy használják fel, hogy a társadalmi munkával létrehozott érték több mint 100 ezer koronát tegyen ki. És a legfontosabb feladat, amely rövid időn belül megoldásra vár: a helyi szövetkezet gazdálkodási színvonalának emelése. Hrubík Béla, az EFSZ könyvelője felsorol­ta a szövetkezet elért sikereit, me­lyek évről évre a fejlődést iga­zolják. Két éve az előlegen kívül már részesedést is fizettek a tag­ságnak. Tavaly például több mint 560 ezer koronát osztott ki a szö­vetkezet, ami a természetbeni já­randósággal együtt jelentős bevé­telhez juttatta a szövetezeteseket. bevételek növekedését mi sem bizonyítja jobban, minthogy a falubeliek sorozatosan vásárolják a rádiókat, a bútort és egyre többen új lakás építését szorgalmazzák. Eltűnt tehát erről a tájról is a nyomor és a családok­ban boldog, megelégedett élet ho­nol, amely a pártunk által vezetett hatalmas harc árán csak a felsza­badulást követő években valósul­hatott meg. Erről emlékeznek meg szerény kis falujukban a szécsémy­kovácsiak a 13. szabad május el­sején. Szombath Ambrus MUNKA ÉS KALÁCS Olomouctól éczakra a sternberki járásban fekszik az iezer léleknél alig többet számláló falucska- Troubelice. | A falu közepén egynéhány emeletes ház ágaskodik, to­i vább egyszerű házak, hosszan, lerakva az úttest mindkét 1 oldalán. A szövetkezet a falu közepén egy volt birtokon , ütött tanyát. Pavlík Ján, a szövetkezet elnöke kísért végig a portán. ) Középkorú, mosolygó tekintetű. Megjelenése azonban tekintélyt kölcsönöz külsejének — komoly, megfontolt gazda. Szívesen beszél, s az érdeklődő egyre tisztább;! képet alkothat a szövetkezet, az emberek életéről, mun­i kájáról. — Hét évvel ezelőtt kezdtünk közösen gazdálkodni — ! mondja az elnök. — Mindjárt az elején, meggyőződés j alapján. Ml kommunisták legfontosabbnak tartottuk, ' hogy az emberek meggyőződésből dolgozzanak a közös­i ben. Ez a jó munka alapja s ehhez tartjuk magunkat ma (is. Még vannak egyénileg gazdálkodók a faluban, de i ebben az évben megnyerjük őket s a még kint levő száz­| negyven hektár földet. AZ ÖTÉVES TERVET 1 NÉGY ÉV ALATT TELJESÍTIK A BEADÁSBAN IS TEW Ff? JTffK 8 £" R DRS T EHW FSÍÜLI Q FfJOfíS TEW Ff? JTffK -is 56 •Í9S7 T EHW FSÍÜLI Q FfJOfíS TEW Ff? JTffK Szír z 6'­cĹe 4 e s ieny/ŕ^aj tényleges T EHW FSÍÜLI Q FfJOfíS öiUR 530 i ún i. 6í?n i.Ut «. 86i 58 ž­5S í Í3 ? i9k 3­m í ŔHPfí *iSS i. 866 S­SU s­Í.142 t. HU C.\UomiBf 14*50 i U.LSl % 1WU 4. 5ER.T.HÚS ÍZi í Hoí i. •tto s. SÍT- 3­NHWifílícis 1*3 i Xíí S­Í8f i htl i 3i? T£3 C 2SSJ10 t tífíolt SSISÍ 3 i T0JŔS i}, m M 3i, W M 11555 i í ilSODOdt A fenti táblázatból kitűnik, hogy ä szövetkezet valóban S mint később megtudtam, minden téren az alapos-< s zé P eredményeket ért el — és hogy az 1960-ra előírt nra tnrplípHnplí Pŕlrtáni • lirvív mA ^nvŕw-rfiU onvínilon í badását már 1959-ben, tehát egy évvel előbb teljesíti. A szövetkezet eddigi terven felüli beadása már-már fedi az 1960-ra előírt tervet. S ha a következő két évben növelik a hozamokat — rrijnt ahogy azt célul tűzték ki —, célkitűzéseiket előreláthatólag hamarább is elérik. ságra törekednek. Például: hogy meggyőzzék az egyénileg 1 gazdálkodót a közös gazdálkodás előnyeiről, öt évre előre | kiszámítják, milyen eredményt érhet el egyénileg és mi­lyet a szövetkezetben. NÉZZÜK AZ EREDMÉNYEKET TERMÉNY 13if 195i 19S9 TERMÉNY tcrva.2itt t\éri. lerv&lltt VdCj-mníi. ttrva.Zi.tt iralíjzíndt BCIZB 15,50 1 3?,90 i Zfc,5o 5. Hr r 1150 <3. 3(r 9. R.OZS Vrr a. Ifo,9f S. Z5r i n- s­lt>r 9­Hr i­ŔRPR U5o 2 jo.yc 3­lír 1 32,- í Ur l. 33," i. CU.KORR.E.PR 3-iO- S. 40 9 r 1­3 i?.- i JiOO ­32.5.- 3. A szövetkezet gazdálkodásának alapja a föld. S ez itt jó termő — hasonló, mint a csallóközi. Egészen természetes, hogy erre építik tervei­ket. Ebből indultak ki akkor is, ami­kor elhatározták, hogy az ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítik. És az elnök erről büszkén beszél, mert terveiket nem légből kapott számokra ^lapozták, hanem az eddig elért ered­ményekre. S ha végigtekintünk a táb­lázatok mutatószámain, meggyőződhe­K Í9S? 1S 59 K tt'.V "i PW.-TJ. eléri tery i ka-v. V"dLlÓ­•52MIU. ier i -fuL-ni iTctlO; üttttí MRRHtf­KltS 80 tVfej J3 t, ?3 % K h 2>s.n.Tés­HUS H0 ^ 130 fcj lVo^ TBI tou m e SSOC 920 t si s e i j 0001 TODÓS m M 3lldrt MÍM i'tOdri 3 IS0M tünk róla, hogy tervüket valóra is váltják. Az első táblázat a hektárhozamo­kat mutatja. Amint látjuk, ez évről évre igen szépen emelkedik. A jövőre is tekintve, a terv és a valószínűség között lényeges különbségek mutat­koznak s mindezt a föld jó megmű­velése teszi lehetővé. A földnek meg­adják, amit megkíván. Hasonló a hely­zet az állattenyésztés terén is. Például eay tehén napi át­lagos tejhozama kilenc liter és a szövetkezet évente több tízezer liter­rel teljesíti túl kö­telező beadását. Az egy hektárra eső húsmennyiség is kedvező, ami azt bizonyítja, hogy rendelkeznek a öt kilométernyire van Ban­ská Bystricától Kremnička. Nem a véletlen sodort ebbe a kis község­be ... Nagy és történelmi jelentőségű esemény játszódott le e vidéken 1944 augusztusában. A nép megelégelte az elnyomók uralmát s jegyvert fogva szállt szembe a fasiszta barbárokkal. A felkelés szíve Banská Bystrica, e község lakossága is egy emberként állt ä felkelők oldalára... És ezután jött a megtorlás. A valamikor csen­des, békés kis falu fasiszta gyilkosok színtere lett. Rettegés, félelem szállta meg az embereket. A fasiszta hordák nemcsak a környéken elterülő erdőkbe bujdosott partizánokat, a felkelésben részt vett harcosokat, hanem asszo­nyokat, gyerekeket kergettek a halál­ba. Ján Krnáč, a szövetkezet raktárosa csak tizenöt éves volt akkor, de még ma is emlékezetében élnek azok a szörnyű gaztettek, melyeket a néme­tek, s velük együtt a hlinkások elkö­vettek. — Teherautók zúgása verte fel a korahajnali csendet — emlékezik vissza a raktáros — majd jajveszéke­léstől, gyerek sikoltást ól volt hangos a táj... A falu egyszeriben talpon volt. Hová mennek a teherautók? Miért ölik meg a gyerekeket? Egy­szerű emberek előtt érthetetlen volt mindez. A falutól nem messze levő nagy tankcsapdánál történt a rémtett. A faluból kevesen láthatták, mi tör­tént ott, a „hóhérok" nem engedtek a közelbe senkit. Ján Krnáč, mint fia­tal suhanc mégis csak odaférkózött s igen sokat látott. — Bár ne láttam volna ilyet soha az életben. Ma is borzongok, ha visz­szagondolok az akkori képre. A fa­siszta gyilkos széken ülve, cigarettáz­va lőtte agyon a tankcsapda széléhez állított védtelen embereket, gyereke­ket. Szörnyűség! Ki tudja, hány embert öltek így meg a fasiszták Kremničkän, hogy megfélemlítsék a népet. A felszabadu­lás után 747 halottat exhumáltak, de a faluban azt mondják, több mint ezer ember lelte halálát a tankcsapdában a fasiszták golyójától... Elszámították azonban magukat a barbárok, mert a nép ellenállása egyre nagyobb lett, s a felszabadiló szovjet katonák segít­KESERVES MÚLT, BOLDOG JELEN, BÍZTATÓ JÖVŐ szükséges állatállománnyal — sőt a tervezettnél többel is, aminek kö­vetkeztében beadásukat itt is jóval túlteljesítik. A FIATALOK ÉLENJÁRNAK Egynéhány tényezőre rá kell mu-. tatnunk, melyek elősegítették az em­lített eredmények elérését. A siker feltételezi a jó munkakörülményeket, meghitt környezetet, rendet és nem utolsósorban a szövetkezetesek szak­tudását. S a troubelicei szövetkezet­ben mindez megvan. Ami pedig a fia­talokat illeti... — De szóljon erről Mila Kappelová, a szövetkezet fiatal könyvelője: — Szövetkezetünkben negyvennégy fiatal dolgozik. A fiatalok mindenütt ott vannak. Például az állattenyésztés­ben két ifjúsági munkacsoport szor­goskodik. A tizenötéves Anička Urbáš­ková és a tizennyolcéves Ružena Kappelová a hizlaldában több mint 250 sertés gondoznak. A múlt évben ez a két lány 335 mázsa húst ter­melt terven fjeiül. Munkájukért meg­kapták a jutalmat: egyenkint több mint húszezer koronát és harminckét mázsa természetbeni járulékot. És így sorolhatnánk a többieket is. A KITÜNTETÉST MEGÉRDEMLIK A szövetkezet tervszerűen és gaz­daságosan dolgozik. Sikereiket saját erejükre alapozzák. Megmutatkozik ez például abban is, hogy mindeddig az építkezéseket saját erejükből végzik, kihasználják az adott lehetőségeket. Szem előtt elsősorban a termelés fo­S kozását és a szövetkezet megszilárdí­tását ségével új harcba kezdett a fasiszták ellen. S ez a harc, melynek megterem­tője az 1944. augusztus 29-i Szlovák Nemzeti Felkelés volt, végül is győ­zelemmel végződött. Azóta esztendőről esztendőre az egész országgal egyetemben ünneplik e nap évfordulóját Kremnička lakói: 1952-től pedig dupla évfordulót ülnek e napon: a szövetkezet megalakításá­nak napját is. Az első megteremtette minden van. E kis, alig 150 hektárnyi szántón gazdálkodó szövetkezet tagjai már eddig is megmutatták s bebizo­nyították nagyszerű békeharcukat. Büszkén beszél az elnök arról is, hogy ebben a faluban négy egyé­nileg dolgozó paraszton kívül (9 hek­tár földjük van együttvéve) az egész falu tagja a szövetkezetnek. — A terméseredmények? — vála­szol a feltett kérdésre az elnök — a a munka nehezebbik végét, az ered­mények arról tanúskodnak, hogy a ' kremničkai szövetkezetesek megadják az államnak, ami kijár, minden esz- i tendőben. Emellett a párt XI. kong­látják. Míg például 1955-ben negyven koronát fizettek egy-egy munkaegységre, ma ezt huszonnégy koronára csökkentették és csökken­tették a természetbeni járulékot is. Ugyanakkor azonban majd 250 ezer koronával dotálták az oszthatatlan alapot. Figyelemre méltó munkát végeznek a szövetkezetesek. Nincs is olyan nap, hogy meg ne látogatnák őket a kör­nyékről. S bizony van látni való; és tanulnivaló is! Elsősorban azért, mert a szövetkezetben jól működik a párt­csoport, a kommunisták feladatuk ma­gaslatán állanak. Nem zárkóznak el a környéktől sem — segítenek a kör­nyező szövetkezeteknek, agitálnak a szövetkezet mellett. A troubelicei szö­vetkezetesek szorgalmasan dolgoznak szövetkezetük felvirágzásán, tartva magukat egy régi cseh közmondás­áéi? J hoz, mely maoyarul így hangzik: — i nyomban arra ^ Munka nélkw"nincs kalács. Becsületes munkájukkal kiérdemel­ték a Munkaérdemrendet is. A raktáros és az elnök tervezgetnek mázsa sertéshúst, 50 mázsa marha- V' húst, 70 ezer liter tejet, 8 mázsa K sajtot, 30 ezer tojást és 6 mázsa gyapjút adnak be terven felül. Az elmúlt néhány esztendő eredmé­nyei igen bíztató képet adnak a je­lenről, de a szövetkezet mostani ter­vei m$g biztatóbb jövöt ígérnek ... Kevés a föld? Szaporítani kell? De hogyan? Az elnök erre is megadja a választ. — Elsősorban közénk vesszük a négy egyénileg dolgozó parasztot. Igaz* ezzel még nem teljesen oldjuk meg a földkérdést. Nagyobb munka lesz és ezzel megteremtjük a szövetkezet további fejlődésének a lehetőségét: sa­ját erőnk bevetésével 64 hektár eddig vizenyős talajt lecsapolunk — mert erőben nincs hiány szövetkezetünkben — jóval többet termelünk, s ebből több jut az országnak, s a tagok is még jobban élnek majd. Kihangsúlyozta jobbant" az elnök gondoltam, hogy most sem élhetnek itt rosszul a tagok. Harminc koronát ér egy munkaegység. Ehhez járul még a természetbeni jutalmazás. Így bi­zony azoknak, akik becsülettel helyt­állnak a munkában, van mit apríta­niok a tejbe. Ondrej Homoľa fejőgu­lyás évente 30—35 ezer korona jutal­mat kap szorgalmas munájáért. Ond­rej Lestók 60 esztendős ember, kocsis a szövetkezetben. Idős kora ellenére is egy év alatt 18—20 ezer koronát megkeres... De hosszan sorolhatnánk ezt a KEREKES ISTVÁN az alapjait a másiknak, a másodikkal tisztelettel adóznak az első évfordu­lónak ... A falu határában elfolyt vér pedig emlékezteti és kötelezi a falu dolgozóit: Soha többé nem szabad en­nek bekövetkeznie sem Kremničkän, sem ebben az országban... Es ho­gyan harcolhatnak ezek az egyszerű emberek a békéért, a biztos jövőért? Erre megadja a választ Ján Kollár, a szövetkezet elnöke. — Kitartó szorgalmas munkával. Az új élet megadta erre u lehetőséget s ezzel élünk is. Az elnök egyszerű szavai mögött sok mi nehéz talajunkból soha az életben nem hozhattunk volna ki annyit, mint most a szövetkezetben. Lovakkal bi­zony nehéz volt a szántás, hiszen ha néhány centiméterre eresztjük az ekét, a kövekbe ütközik vasa. A gép mégis csak jobban bírja. Ha feldobja is a köveket, leszedjük a talaj felszínéről, s már úgy is „termőtalajt" nyerünk. Akármennyire is nehéz a talaj, 19 — 20 mázsa búzát mégiscsak kicsikarunk hektárjából jó agrotechnikával és szorgalmas munkánkkal. ILabár meg kell fognia eb­ben a szövetkezetben minden tagnak Köszöntik május elsejét A szövetkezetek közötti párosversen), L mcy/vcrca ... ue nusszun suruiriumuritc a értékelése alkalmából szövetkezeteselnl. a példákat, melyek mindegyike mu- ŕ ú j. ab b. Ajánlásokat tettek, Május 1. kü­tatja, hogy a kremničkai kommunisták ľ """ " <* l r e' áldozatos harca nem volt hiábavaló, s», * beIy l "°ľ e' kezet 3 7 állattenyésztés ma is a szövetkezet pártonkívüli tag- ö ' ei ,es2tes e erdekeben tett s,o„ ahsta kön­jaival vállvetve azon mi hogy a szabad, békés élet, _ mokrácia nyújtotta lehetőségeket fel- ^ tert termel. \ sertéstenyésztésben az ed­használják a falu lakásainak javára. V d' a vállalt 0,40 kg súlygyarapodás helyett a szövetkezet gyarapodására, elöreju- t 0,50 kf l" ot ernek e l­tására. A kremničkai szorgalmas em- % * líS,csönö s értékelésnél a bacskai szö­. , . ... „ V vetkezet sem maradt le Vállalták, hoov a berek megmutattak orszag-vilag előtt: \ tervezett tejhozamot 18(10 literről 1650 II­örökre eltűnt ebből a faluból a keser- \ terre emelik s a sertések siílyg.varavwlísit ves élet, a rettegés, a nyomor. Boldog, V 0'™ ko rfi l °' 48 kf l" r a fmeilk. Fqyidejif.g ^ • V"*, sokatígérő a jövő. ' J—£ TTM— T", „M/, » *,.„ V "M'esziese erueKeoen tett szocialista Uöti­VtOnKlvull tag- \ lezettségvállalásában többek között vóllal­munkalkodnak, 0 ta, hog,y a tervbe vett 1900 liter egy le­ilet, a népi de- r, hénre eső te.ihozammal szemben 1950 II­MÉRY FERENC - ki — UJ SZÖ 7 * 1958 május 1,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom