Új Szó, 1958. május (11. évfolyam, 120-149.szám)

1958-05-08 / 127. szám, csütörtök

BacŤiHä T.' " ' .' ' i . W' ' iu :i iii . .ľ Áitmi fii tA WiASTfs M - M SSSSÜM SJ Az ENSZ európai gazdasági tanácsa ülésének eredményei Megvannak a sokoldalú együttműködés reális lehetőségei NÉHÁNY NAPPAL ezelőtt ért vé­get Genfben az ENSZ európai gaz­dasági tanácsának sorrendben már a tizenharmadik rendes évzáró ülése. Ez a bizottság az Egyesült Nemzetek Szervezete fontos szerveinek egyike és az a feladata, hogy összhangba hozza az európai gazdasági 'együtt­működést. Ez nem csekély feladat, ha tekintettel vagyunk arra, hogy egyes nyugat-európai államok még mindig azon erők befolyása alatt ál­lanak, amelyek háborús céljaik ér­dekében küiönféle gazdasági csopor­tosulásokat akarnak létesíteni az Északatlanti Tömb keretében (így pl. a közös piacot) és követelik, hogy továbbra is érvényben hagyják a Ke­lettel folytatott kereskedelmi kap­csolatok korlátozásait. Ezek a körök a háttérben az el­múlt években is a lehető legnagyobb mértékben akadályozták a tanács munkáját. És éppen ezért, habár az európai gazdasági tanács munkájá­ban bizonyos sikereket ért el, vala­mennyi lehetőség még távolról sincs kihasználva. Az ez idei ülés jelentős mértékben eltért a múlt évek üléseitől. Egyes esetek kivételével valamennyi kül­dött elismeréssel nyilatkozott a szovjet kormány csúcsértekezlet ösz­szehívására irányuló javaslatának jelentőségéről, valamint a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának a.nukleáris fegyverkísérletek egyoldalú beszün­tetésére vonatkozó határozatáról. A bizottság tagjainak legnagyobb ré­sze azt a nézetet vallotta, hogy amennyiben valóban sor kerül a csúcsértekezletre, ez a legnagyobb valószínűség szerint döntő átalaku­lást idéz eiő a nemzetközi gazdasági együttműködés kibontakozásában. Azonban az európai gazdasági bi­zottság ez évi ülésszaka felett is felhők tornyosultak, amelyeket nem sikerült eloszlatni. E sötét felhők sok nyugat-európai küldött aggodalmának és nyugtalan­ságának megnyilvánulásai voltak, akik borúlátóan szemlélik az Ame­rikai Egyesült Államok gazdasági válságának növekedését, mert a vál­ság jelei zavaróan hatnak a nyugat­európai országok gazdasági életére is. Az amerikai küldött több ízben ismételt azon biztosítása ellenére, hogy „a gazdasági helyzet irányítása nem síklik ki az amerikai kormány kezéből", a nyugat-európai országok küldöttei az USA kormányának in­tézkedését kérik az amerikai gazda­sági élet helyzetének javítása érde­kében és felhívták a figyelmet arra, hogy a termelés további csökkenése beláthatatlan következményekkel járhatna az egész kapitalista világra. Azt a tényt, hogy a gazdasági nehéz­ségek; amelyek az USA-ban kezdőd­tek és lassan megnyilvánulnak to­vábbi kapitalista országok egész so­rában is,-és hogy nagy veszedelmet jelentenek, kénytelen volt beismerni Tomijoja, az európai gazdasági bi­zottság végrehajtó titkára is, aki többek között kijelentette: „A közelmúltban az USA és Nyu­gat-Európa gazdasági köreiben a ter­melés csökkenését még a további fejlődéshez szükséges pihenésnek minősítették. Azonban napjainkban az USA-ban bekövetkezett hanyatlás, a nemzetközi piac gyengülése, a nyersanyagokat szállító tengerentú­li országok helyzetének romlása olyan időben folyik, amikor Nyugat­Európa ipari országai kormányainak többsége ugyancsak csökkenti gaz­dasági fejlesztésének ütemét, még pedig a fizetési mérlegekben beállott nehézségek és az inflációtól való félelem miatt. Ez komoly Veszedel­met jelent a további gazdasági fej­lődésre ..." Az ülés alatt nagy nyugtalanságot keltett a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti bő­vített kereskedelmi egyezmény meg­kötéséről szóló hír. Az angol küldöt­tek nyugtalansága rámutat a kapi­talista államok közötti, a piacokért folyó harc kiéleződésére. Itt meg kell jegyezni, hogy egyes kapitalista országok képviselői magánbeszélge­tések során kifejezték azt a néze­tüket, hogy a Német Demokratikus Köztársaság képviselőjének részvé­tele az ENSZ európai gazdasági ta­nácsában rendkívül szükséges. A kapitalista gazdasági élet bi­zonytalan jövője és ezzel szemben a szocialista államok gazdaságának kiegyensúlyozottsága fokozta a nyu­gat-európai országok érdeklődését a Kelettel való kereskedelmi kapcso­latok iránt. Ez az összes európai országok közötti gazdasági kapcsola­tok kibővítésére irányuló határozati javaslatok egész sorának elfogadásá­ban nyilvánult meg, amely javasla­tokat a szocialista országok képvi­selői terjesztettek elő. A Csehszlovák Köztársaság és a Román Népköztársaság által előter­jesztett határozati javaslat hangsú­lyozza a műanyagok és műfonal je­lentőségét és utasítja az európai gazdasági tanács titkárságát, dolgoz­zon ki erre vonatkozó javaslatot. Csehszlovák kezdeményezésre fogad­ták el az ENSZ valamennyi regioná­lis bizottságának, beleszámítva az afrikai gazdasági bizottság együtt­működésének jelentőségét hangsúlyo­zó határozati javaslatot. A Szovjetunió kezdeményezésére egyhangúlag jóváhagyták a közszük­ségleti cikkek termelése fokozásának jelentőségét hangsúlyozó javaslatot. Jelentőségteljes határozatot fogadtak el az európai energetikai problémá­kat illetőleg. Rendkívüli érdeklődést keltett A. V. Zacharovnak, a Szovjetunió kül­ügyminiszterhelyettesének . javaslata, hogy hívják össze az európai gazda­sági bizottság valamennyi tagállamai minisztereinek ülését. A miniszterek kormányaik megbízottaiként jelentős mértékben hozzájárulhatnának olyan komoly problémák megoldásához, mint amilyen a hosszúlejáratú egyez­mények alapján való kereskedelmi kapcsolatok fejlődésének kérdése a Szovjetunió javaslata szerint. A Szovjetunió békepolitikáját jel­lemzi, hogy a gazdasági együttmű­ködés kibővítésére irányuló új ja­vaslatokat olyán időben terjeszti elő, amikor a Nyugaton fokozódik a válság, csökken az ipari termelés és a munkanélküliek száma csupán az USA-ban a hatmillióhoz közeledik. Egyes kapitalista országok, különö­sen az USA képviselőinek ellenzé­sére, nem történt megállapodás a szovjet javaslatról és végleges ér­vénnyel az idei ülésszakon nem is szavaztak róla, A határozati javaslat csupán azt ajánlja a tagállamok kor­mányainak, hogy a jövő ülésszakon javaslatokat terjesszenek elő a köl­csönös kereskedelem fejlesztésének kérdésében. Ennek ellenére az európai gazda­sági tanács ez idei ülésszakát pozi­tívan lehet értékelni. Mind világo­sabban megmutatkozik, hogy a Szov­jetunió vezette szocialista tábor or­szágainak békés és baráti törekvése az egyenjogúság és kölcsönös elő­nyök elvein alapuló szoros gazdasági együttműködés eléréséért a nyugati gazdasági körök egyetértésével ta­lálkozik. Az ülésszak megmutatta, hogy fennállanak a sokoldalú együtt­működés reális lehetőségei. - tt ­Hat- és hétórás munkaidő a Szovjetunióban Moszkva (ČTK) - A Szovjetunió sok ipari vállalatában a munkások, mérnökök és technikusok már most áttérnek a napi hat- hélórás mun­kaidőre. E vállalatok száma az év végéig eléri a nyolc milliót. A donye­cl bányák és kohóművek dolgozóinak eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a rövidített munkaidő folytán a munkások keresete nem csök­kent, sőt egynegyedével, egyharmadával emelkedett. A gépesítés és az új technika a munkások fizikai megerőltetése nélkül lehetővé tette a mun­katermelékenység növelését. ——wrnmm • — Angol lökhajtásos repülőgépek jemeni községet bombáztak Aden (ČTK) — A nyugati hírügy­nökségek jelentése szerint adeni brit haderők május 6-án támadást intéz­tek a jemen-adeni határon Katabától kb. egy kilométernyire levő község ellen. Á támadásnál lökhajtásos re­pülőgépeket is harcba vetettek. Az adeni angol hatóságok nyilat­kozataiból kitűnik, hogy a támadást megtorló intézkedésként hajtották végre azon terület ellen, amelyben rendkívül erőssé vált az angolelle­nes mozgalom. Delhi tudósításunk: JAI GOPAL , ÚJ-DELHIT elhagyva, a város régi, for­galmas részében észak felé haladva, rövi­desen olyan városnegyedben találja ma­gát az ember, amely India fővárosának lá­togatói előtt kevésbé ismeretes, azonban nem csekély fontosságú. Ez a textilgyárak negyede. A Delhi Cloth Mill, a legnagyobb gyárak egyike mintegy 9000 munkást foglal­koztat. Ennek az üzemnek több mint 1800 szövőgépe van. E gépek nagy része auto­mata szövőszék. Az üzem formálisan rész­vénytársaság tulajdona, a vilóságban azon­ban a részvénytöbbség egyetlen család ke­zében van. A gyári munkások túlnyomó többsége az AITUC haladó szakszervezet] szövetség tagja. Ezt a szakszervezeti szö­vetséget az üzem vezetősége formálisan nem ismeri el, a gyakorlatban azonban mégis kénytelen vele tárgyalni a munkás­ság valamennyi kérdésében. Barátunk, Jai Gopal, képzett szövőmes­ter és egyúttal a szakszervezet egyik funkcionáriusa. A mi mértékünk szerint r.em régi szakszervezeti funkcionárius. 1953-ig — ahogy azt nekünk elmondotta a szakszervezeti szövetség helyiségében, a zúgó szellőztető alatt, amely hiába igye­kezett csökkenteni az indiai nyárelei 40 fokos meleget — csupán tag volt. Nemso­kára változás állott be. Az üzem vezető­sége ugyanis elhatározta, hogy automa­tikus szövőgépeket szerez be, felmond a régi tapasztalt munkásoknak, fokozza a munka menetét és az új gépekhez új em­bereket állít, akik hajlandók lesznek ol­csóbb bérért dolgozni. Jai Gopal akkor a munkások mozgaipiának élére állott, agi­tált, küldöttséget vezetett, tiltakozó sztráj­kot szervezett. A gyár vezetősége végül is kénytelen volt teljesíteni a munkások követelését. Rendezte a fizetési és munka­feltételeket. Hogy történhetett, hogy tel­jesítették követeléseiket? Mosolygott, vál­lat vont és így válaszolt: „Mindnyájan ve­lünk voltak, még a felügyelők is; mi ma­radt más hátra a vezetőségnek? — És ma milyen a helyzet? Részletesen elmagyarázta, hogy je­lenleg átmeneti nyugalom uralkodik. A munkások és munkaadók várják a kor­mány által kinevezett munkabér-bizottság javaslatát. Fennáll azonban a napi fel­adatok, az apró harcok egész sora a munkások bérfeltételeinek javításáért, a rossz bánásmód esetei, a ivóvíz-szolgálta­tás a munkahelyen, a villanyáram beve­zetése a munkáslakásokba, a tandíj és sok minden más. Sok követelést - sikerüli Kiharcolni. Jai Gopal fele részben a vál­lalat vezetősége által kinevezett, fele rész­ben a munkások által választott műhely­bizottság tágja. Beszél a bizottság mun­kájáról, beszámol saját nehézségeiről a követelések kiharcolásában. Azonban derü­látó marad, nevetve mondja: „Ma a vállal­kozók már tudják, hogy nélkülünk sem­mit sem tehetnek."' P: F. Közöljük a brüsszeli világkiállítás térképét és kérjük olvasóinkat, hogy tegyék el az\ A térkép szükséges a hónapi számunkban kezdődő és a brüsszeli világkiállításról szóló cikksorozatunk mondanivalóinak megértéséhez. Az alábbiakban megadjuk, hogy a térképen feltüntetett számok milyen fontosabb épületekre vonatkoznak: 1. Bejárati csarnok. 2. A tudományok palotája. — 3. A kiállításon hivatalosan részt • nem vevő országok tárlata. — 4. Előadóterem. — 5. Időnként változó kiállítások. 6. A nemzetközi együttműködés palotája. — 1. A tudományok csarnoka. — 8. A sajtó háza. — 9—33. Különböző belga gazdasági ágazatok csarnokai. — 34. Luxemburg. — 35. Hollandia. — 36. Ausztria. 37. Marokkó és Tunisz. — 38. Finnország. — 39. Norvégia. — 40. Lengyelország. — 41. Franciaország. — 42. Kanada. — 43. Ro­mánia. — 44. Csehszlovákia. — 45. Szovjetunió. — 46. Magyarország. — 47. Bulgária. — 48. USA. — 49.' Vatikán. — 50. Olaszország. — 51. Görögország. — 52. Svájc. — 53. Jugoszlávia. — 54. Portugália. — 55. Liechtenstein. — 56. Nagy-Britannia. — 57. Spanyolország. — 58. Monaco. — 59. Törökország. — 60. Nyugat-Németország. — 61. Venezuela. — 62. Columbia. — 63. Uruguay. — 64. Peru. — 65. Brazília. — 66. India. — 67. Japán. — 68.Fülöp-szigetek. — 69. Irán. — 70. Kambodzsa. — 71. Pa­kisztán. — 72. Izrael. — 73. Nemzetközi Vöröskereszt. — 74. San Marino. — 75. Rotary-klubok. — 76. Protestáns templom. — P = autóiparkoló helyek. ÜJ SZŐ 4 * 1958. májul- 8.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom