Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-09 / 98. szám, szerda

Minden brigádon vannak kommunisták , A Feledi Gép- és Traktorállomás dolgozói s velük együtt az egész rimaszombati járás parasztjai hetek óta figyelik az időjárást, a határt. A parasztember máskor is türelmet­lenül várja a tavaszt, de most, ilyen hosszú tél után kétszeresen türel­metlenebb. A gépállomás dolgozói tapasztalatokból tudják, minél ko­rábban vetnek, annál jobb termésre számíthatnak. Várják a szárító ta­vaszi napsütést, hogy necsak helyen­ként, hanem mindenütt teljes erővel hozzáfoghassanak a szántás-vetés­hez. Nem sok sikerre számíthat, aki a gépállomás kijavitott gépein valami­lyen hibát keres. A fedett gépszín alatt és az udvaron olyan „magabiz­tosan" sorakoznak a munkagépek, mintha bizonyítani akarnák, hogy a traktorosok és műhelymunkások megtették a magukét. Farkas Zoltán, Szabó István, Istók László, *Gecső István javítók és traktorosok a jól végzett munka tudatával büszkén járnak-kelnek a gépek között, s meggyőzően állítják mindegyikről, (természetesen mindenki a magáé­ról) „ez aztán gép". A gépjavítást felülvizsgáló bizott­ság alaposan megvizsgálta a trakto­rokat és egy sereg vetőgépet. A szemle a traktorosoknak adott igazat. A jegyzőkönyv körülbelül így foglalja össze a végeredményt. „A feledi gépállomás a tavaszi mun­kára traktorokkal és munkagépek­kel teljesen felkészült". A gépállomás sokat fejlődött a múlt évben. A termelési értekezleteken rendszeresen megbeszélték a követ­kező időszak teendőit. A pártbizott­ság Štefan Koper elvtárssal, a gépál­lomás igazgatójával együtt a pártta­gokat elosztotta a brigádokon s azt adta feladatul valamennyiüknek, úgy dolgozzanak, hogy nc csak ők, hanem a gépállomás valamennyi traktorosa is teljesítse feladatait. Az eredmény­ről nemrégiben az évzáró taggyűlé­sen így számolt be a gépállomás üzemi pártszervezetének bizottsága „A gépállomás nemcsak kerületi, ha­nem Szlovákia méretben is az elsők közé tartozik". A traktorosok mun­kája nyomán növekedett a hektár­hozam, ezzel egyidőben a sertés-, a szarvasmarhaállomány és a tejhozam is. Nem véletlen tehát az sem, hogy az előző gazdasági évhez viszonyít­va átlag 26 százalékkal emelkedett a munkaegység értéke. Eredményes munkájukkal elnyerték a szövetkeze­tek, de az egyénileg dolgozó parasz­tok bizalmát is. Már nincs a járás­ban olyan falu, ahol ne lenne szövet­kezet. Múlt évben 1491 taggal és 8832, az idén pedig majdnem 1000 hektárral gyarapodott, erősödött a járásban a közös gazdálkodás. A szövetkezetek megszilárdításá­hoz jelentősen hozzájárult a gépál­lomás pártszervezetének alapos, kö­vetkezetes politikai munkája a brigá­dokhoz tartozó falvakban. Ružena Strečková és Asztalos Sámuel, a pártbizottság tagjai azzal büszkél­kedtek, hogy múlt évben nemcsak kommunistákat, hanem a jó munkát végző pártonkívülieket, CSISZ-tago­kat is bevontak az agitációs munká­ba, hogy tagjelöltekké, majd pártta­gokká neveljék őket. Az eredmény nem maradt el. Majdnem minden taggyűlésre esett egy vagy két tag­jelöltfelvételi kérelem megtárgyalá­sa. Nem vitás, hogy jól választottak, amikor soraikba fogadták Jan Maruš­tint, Rudolf Čajnákot és még tizen­négy traktorost, akik nemcsak be­széltek a jó munkáról, hanem példá­val adtak nyomatékot szavuknak. És az ilyen szó nem marad hatás nél­kül. Igazolják ezt nemcsak az emlí­tett gazdasági eredmények, de a traktorosok politikai látókörének szélesedése is. A további beszélge­tésből kiderült, hogy a gépállomáson a tagjelöltfelvéteí elválaszthatatlan része a pártszervezet egész munká­jának. A pártmunka nemcsak a napi feladatok megoldását szolgálja, ha­nem a traktorosok nevelését, a párt­szervezet erősítését, tekintélyének növelését is. Gyarapszik is a tagje­löltek száma. Az év első negyedében heten kérték felvételüket a pártba. Közöttük Asztalos István, Vladislav Šiška gépjavítók, Taliga András gép­kocsivezető, mindannyian szorgal­mukkal nyerték mog a pártszervezet bizalmát. Nem töltik tétlenül a javítás befejezése és az indulás napja közötti kényszerű pihenőt sem. Miklóska Jó­zsef elvtárs, a bottói brigád egyik legjobb traktorosa például a szer­számokat, mások a pótalkatrészeket hozzák rendbe, Kihasználják az időt, ütőképesebbé teszik a tavaszi csata fegyverét, a traktorokat, a vetőgépe­ket, a kultivátorokat, a boronát. — Az idén a kedvezőtlen időjárás okozta késés ellenére túl akarjuk szárnyalni a tavalyi eredményeket, mondja Bartomelej László, a rima­szombati brigád vezetője. — Ezért nemcsak a gépeket készítettük elő, hanem traktorosaink is alaposan fel­készültek a tavaszi munkák gyors elvégzésére. Türelmetlenek is már, szeretnének kinn lenni a földeken. Mikó András, az egyik traktoros ezt így fogalmazta meg: „Meguntuk már a falak között, az igazi traktorost ilyenkor a szíve is a határba húzza". A traktorosok kedvére ezekben a napokban szó szerint ráillik az« régi közmondás, „olyan mint az időjárás", ha a nedves föld a nap melegétől szikkad, a traktorosok vidámabbak, jókedvűek, hiszen ez azt jelenti, hogy egy-két nap múlva indulhatnak a határba. Ha borús az idő, mint az­nap, amikor ott jártunk,, alábbhagy a jókedv. A tettvágy azonban még inkább nő ilyenkor. Hiszen - mint Bartomelej elvtárs mondta —, az egy-két napos késés is azt jelenti, hogy amint kiindulnak, méginkább meg kell fogni a dolog végét. S bi­zony az idei késés jóval több, tehát van mit behozni. A traktorosok lelkesedésében nincs hiba, ez is hajtani fogja a föl­deken őket. A gépállomás mind a 18 brigádja és a traktorosai versenyre hívták fel egymást. A versenyválla­lásokban a fő cél a terv teljesítése, a gépek jó gondozása, takarékosko­dás az üzemanyaggal és a jól elvég­zett szántás-vetés. Különösen most, a tavaszi munka kezdetén fontos, hogy nagy gondot fordítsanak a bri­gádokon működő pártcsoportok a gépimunka jő és gyors elvégzésére, hogy kevesebb legyen a kifogásolni való. Bugyikfalán bizony a múlt évben nagyon lemaradtak a kukoricavetés­sel, ami megbosszúlta magát, jóval kevesebb volt a hektárhozam, mint másutt. A jól végzett munkának nagy a politikai jelentősége is. A jól végzett munka — akár a szövetkezet tábláján, akár az egyénileg gazdál­kodó paraszt földjén dolgozzék is a gép — a legjobb agitáció a szövet­kezeti gazdálkodás mellett. Elősegíti a szövetkezet gyors gyarapodását, és a még egyénileg gazdálkodókat, rávezeti a közös gazdálkodásra. A talaj még nem mindenütt szik­kadt, az egyik részén hamarosan szánthatnak, vethetnek, a másikon csak később. Ezért a gépállomás ve­zetőinek az a tervük, hogy az első napokban oda összpontosítják az erőt, ahol a munkát kezdeni lehet. Minden traktorra van két traktoros, így már a kezdet kezdetén két, per­sze hosszabbított műszakban indul a munka. A traktorokon a világítófel­szerelés is rendben van, s így nincs akadálya az éjszakai munkának. Amerre csak jártunk, mindenütt meggyőződhettünk róla, hogy a gép­állomás traktorosai mindent meg­tesznék, hogy a pártunk XI. kong­resszusára tett elhatározásukat való­ra váltsák. Erdősi Ede Üzem a tokaji hegyek alján Mi az a tufabeton? ® Két ® Húsz évre nyersanyag Ha Kassáról Csernő felé utazunk, a csörgői állomás mellett érdekes építkezés ragadja meg figyelmünket. Húsz méter magas toronyszerű épü­let körül munkások szorgoskodnak, s az épülettől 75 méter hosszú acél szállítószalag vezet az állomás irá­nyába. A háttérben egy megkopasz­tott dombocska fehérlik, s onnan az említett épület felé egy több mint két kilométer hosszú drótkötélpálya acéloszlopai láthatók. Ugyan mi épül itt, talán szénbánya? Nem, hanem egy téglagyár. De minek akkor ide a drótkötélpálya? Azért, mert nem az ismert vöröszínü téglákat gyártják majd itt a jövőben, hanem tufabeton formákat. S ehhez szükséges az a nyersanyag, amelyet a gyár raktárába a drótkötélpálya csilléi szállítanak majd a bányából A tufa, mely nagy mennyiségben található a közeli domb belsejében, súlyra könnyű, mészhez, vagy inkább habbetonhoz hasonló ásvány. Ha az összezúzott tufát cementtel keverjük, könnyű, szilárd és egyben hőszigetelő nyers­anyagot nyerünk, mely minőségre semmivel sem rosszabb, mint az egy­szerű tégla. Nos, akkor miért ne nasználnánk fel, amikor téglagyá­raink úgy sem győznek Kelet-Szlo­vákia nagy építkezéseire elegendő mennyiségű téglát gyártani. Különb­ség a kétféle tégla között mégis van. Az, hogy ez a tufabetón-forma jóval szaporább, olcsóbb és gyártása keve­sebb munkát igényel. Gyártása egy­harmadával olcsóbb, mint a rendes tégláé. És egy műszak alatt ez a kis üzem tízezer darabot gyárthat. Ez 5 háromszobás családi ház felépíté­sére elég. Az üzem két műszakban fog dolgozni, azaz egy nap alatt 20 000 darab tuf-.betón-forma hagyja el a termelő épületben elhelyezett nagy teljesítményű formáló gépet, mely óránként 1200 darab tégla gyár­tására van, tervezve. Egy tufabeton óra alatt egy családi házra szükséges téglamennyiség 175 nap egy évben ® Egy óra alatt 1200 darab for­matégla forma tégla kilenc rendes téglát ne­lyettesít. Egy év alatt až üzem 3 360 000 darab ilyen téglát gyárt majd, ami szerény számítás szerint is 1350 családi ház építésére elegen­dő. A gyár felépítésével egy égető problémát oldunk meg, mert az or­szágszerte gyors ütemben folyó épít­kezéseket elegendő mennyiségű épí­tőanyaggal látjuk el. Ez az üzem nemcsak állami építkezésekre szállít majti építőanyagot, de magánépít­kezők számára is. Az üzem kapaci­tása annak ellenére, hogy csak ta­vasz. nyár és kora ősz idejében 175 így néz ki az új üzem fő épülete napig fog dolgozni, meghaladja a legkorszerűbb téglagyár termelését is. Nézzük meg most hát, hogyan áll­nak az építő, a kassai műszaki épí­tészeti, a Sramontúže Chrudim vál­lalatok dolgozói az üzem építésének menetével. Ha végigjárjuk az épülő üzem egyes részlegeit, ahol ma százhúsz munkás, ács, lakatos, kőműves szor­goskodik, meggyőződhetünk arról, hogy itt minden munka pontos idő­terv szerint halad. Több esetben azonban még sem tartották be pon­tosan a harmonogramot. Mert pél­dául a kirakodót március 31-e he­lyett már február 25-én átadták, vagy a berakodót március 10-e he­lyett március l-re készítették el. Ezek a tények azonban csak dicsérik az építők szorgalmas munkáját. Az egyik ács-csoportnál megállunk. Kékruhás munkások baltával a ke­zükben készítik a betonozáshoz szükséges zsaluzást. A felolvadt sá­ros, tapadós földön oly ügyesen mo­zognak gumicsizmájukban, mintha száraz járdán dolgoznának. A hoz­zám legközelebb álló ácstól, Handruk Zoltántól, aki oly ügyesen szögezi össze a fehér deszkákat, hogy alig tudom szememmel kísérni ácsbaltá­jának mozgását, megkérdem: — Mióta dolgozik itt és hová való? — Egy éve dolgozunk már ezen az építkezésen, többen is Bésből. Cso­portunkban van például Varga Béla, Titka Albert, Mudi Sándor, akikkel együtt jöttünk ide. De vannak itt a környékről is sokan, Deregnyőröl, Nagykaposről, Garanyból, Bodzásúj­lakról, Borsiból, akik azelőtt hida­kon és más építkezéseken dolgoztak. S tényleg, észreveszem, hogy a munkások túlnyomó része magyarul beszél. Most a mellékvágány berako­dójának rámpafalát építik, mely már április eleje körül szintén kész lesz. így mondja az építés vezetője, Ja­roslav Macko, aki Ján Fcdkovič mér­nökkel végigkísér az épülő üzem minden szakaszán. Azt is megtudom tőlük, hogy az építők több értékes kötelezettségvállalással köszöntötték a párt XI. kongresszusát. Vállalásaik legfőképpen az építkezés meggyorsí­tására irányulnak. Például Lengyel Alfréd nyolctagú csoportja vállalta, hogy három nappal lerövidíti az egyik Itt ellenőrzik az penicélm-porral töltött üvegeket, jól záródtak-e, nen juthat-e beléjük por, vagy levegő. Képünk Blažena Henrichová ellenőri mutatja be. Sluka J. felvétele híd saluzásának határidejét. Szavu­kat becsülettel be is váltották. Ha­sonló szép eredményekkel dicseked­hetnek Toronyi János, Jan Kaučak, Jozef Paluš és Michal Terefenko Mudi Sándor és Varga Béla ácsok munkaközben szakmunkások is, akikről az építke­zésen mint a legjobb munkásokról beszélnek. Ilyen eredmények alapján jelenthették ki az építkezés vezetői, hogy az üzemet már az év végéig át­adják rendeltetésének. A terv vi­szont ezt a határidőt jövőre állapít­ja meg. Michal Ronis mérnök, a Mű­szaki építészeti vállalat inspektora elmondja, hogy az eredeti beruházás: terv gondos ellenőrzésével az egész építkezési költséget 24 millióról 15 millió koronára csökkentették, ami­ből eddig már 8 400 000 koronát fek­tettek be. Eddig 45 000 köbméter földet helyeztek át, felépült az üzem körüli termelőtérség, a kötélpálya kirakodója, s tavaly augusztus 29-én már meg is kezdték a próbaterme­lését. Hány munkása lesz az új üzem­nek? Mivel a termelés teljesen gépesít­ve lesz, nehéz fizikai munkát senki sem fog végezni. Ezért a munkások száma nem nagy a termeléshez vi­szonyítva, 96 alkalmazottja lesz és ebből 23 nő. Hogy nevezik el az új üzemet? Tufabetonforma gyártó üzem Csör­gő A/29. Több mint húsz évig fog működni, mivel ennyi időre van elég nyersanyag a közeli hegyekben. S ez alatt a húsz év alatt pedig csaknem 35 000 családi házra, üzem­fe, építkezésekre gyárt majd az új üzem elegendő és jó minőségű tu­fabeton téglaformákat. Horváth Sándor A „Biotika" bővíti termelésé! hulladék további felhasználását. Egj új készítmény gyártásáról van szó melynek neve Aureovit-12 lesz, mel; elsősorban mezőgazdasági dolgozóinl érdekeit fogja szolgálni. Ugyanis, hi az eredeti tak^rmányadagofc megtar­tása mellett az Aureovit-12-t, ada­golják, átlag 20-2-5 százalékkal nö­velhetik az állatok átlagos súlygyara­podását. Ez pedig évente sok ezer mé­Penészgombából gyógyszer • Hulladékból takarmány ® Mi az Aureovit-12? © 20-25 százalékkal növelhetik az átlagos súlygyarapodást az állattenyésztők A1 Garam hegyekkel koszorúzott völgyében, a Szlovák Nemzeti Felkelés k' zpontjától, Banská Bystricától né­hány kilométerre aäig néhány évvel ezelőtt egy új gyár — a gyógyszere­ket gyártó Biotika - kezdte meg munkáját. Orvos, anya, gyermek és felnőtt egyaránt hálával gondolnak e gyár dolgozóira, akiik hatásos fegyvert adtak egészségügyi dolgozóink kezébe a haláíthozó beteg­ségek elleni harc­ban. A gyár falain belül a gyártás megkezdése óta éj­jel-nappal folyik a munka. Sistergő gőzök őrzik a kisebb-nagyobb tartályokba vezető nyílásokat, hogy a sterilizálatlan levegő ne juthasson a „kapukon" belül. Ezekben a tartá­lyokban királylányt megillető gondos­sággal csíráztatják Ez nem egy operációs terem, itt töltik üvegecskékbi és nevelik naggyá a kész penicillint. A terembe a belépés csak egy külön­a penicillint ter- ' e9 e s „tisztító szobán" át lehetséges, amelyben zuhanyok i „ „v-.. fertőtlenítő szerek, sterilizált ruhák, köpenyek vannak melo peneszgombat. A fényké csak ü veflablak(m á t kélhetett. S az a nagy jó­létben rohamosan fejlődik. Egymás után növi ki a neki szánt tartályokat. A gyártási folyamat elején csak egy üveglombikot igénylő adag, végül egy hatalmas, nyolc méter magas tartályt tölt be. Itt befejezi küldetését: a pe­nicillin termesztését. A nagy szolgálatokat teljesítő pe­nészgomba immár fölöslegessé válik az emberek számára. Kidobják „komfortos lakásából". Átszűrik, majd újjnyi vastagra préselik. így kerül ki a gyárból sötétszürkén, szivacsos gu­mihoz hasonló alakban, mint hulladék. Hulladék? A penieíl-lingyártás szem­pontjából igen. A környék egységes földművesszövetkezetei azonban jól­tudják, hogy nagy fehérjetartalma miatt kitűnő hizlaló takarmány. Ezért ennek a hulladéknak rendszeres át­vevői vannak. E hulladék felhasználására a gyár vezetősége is gondolt. A gyár dolgo­zói már néhány hete azon fáradoztak, hogy két rozsdamentes tartályt ké­szítsenek, melyek lehetővé teszik e termáasa hústöbbletet s így termesze tesen több bevételt is jelen-t szövet­kezeti dolgozóinknak. Az eddigi kísér letek a sertéseknél és a baromfiak nál hozták a legnagyobb eredménye: ket. Az Aureovit-12-t már az elmúl évben kísérletileg gyártották a Szlor vák Keményítőgyér dolgozói Boleráz? ban. Rendes gyártását a Biotika dol­gozói már e napokban megkezdték Az új gyógyszerek gyártási élőké születei mellett tovább folyik a peni­cillin gyártásának tökéletesítése is Ma már ugyanazon mennyiségű pe­nészgombából sokkal több penicillin tudnak előállítani, mint a gyártás kez­detén. Például ez év januárjában 24.' százaifékkal több penicillint termettel ugyanolyan mennyiségű gombábó ugyanazon költségek mellett, min amilyen a múlt évi átlag. Februárbal és márciusban a termelés intenzitá­sát tovább fokozták s így egy koron i értékű árutermelés költségeit 54 fii­i ÚJ SZÖ 4 * 1958. április 9. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom