Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-08 / 97. szám, kedd

Nyolcvan évvel ezelőtt alakult meg a Csehszláv Szociáldemokrata Munkáspárt 1878. április 7-én Brevnovban. Prága egyik negyedében meg­alakult a cseh szociáldemokra­ta párt „Csehszláv Szociáldemok­rata Munkáspárt" néven. E párt megalakításának előzmé­nyei az ausztriai munkásmozgalom kezdetéig nyúlnak vissza. Ausztria­Magyarország és így a cseh ország­részek területén is az öntudatos fnunkások mozgalma 1867-ben in­dult meg, amikor az ugyanabban az évben megadott gyülekezési és egyesülési jog némi lehetőséget nyújtott munkásegyesületek alapí­tására és munkásgyülések rende­zésére. Ekkor indult meg a cseh munkás­mozgalom is. 1867-ben jelent meg a „Délnfk", az első cseh munkás­újság, mely azonban nem az osz­tályharcot, hanem az osztálybékét hirdette, a cseh munkásságnak ön­segélyző egyesületek létesítését aján­lotta és általában a cseh nacionaliz­mus eszméjét terjesztette. Ennek ellenére e munkáslap kiadása pozi­tívumot jelentett, mert a cseh mun­kásság e lap segítségévei tudatára kezdett ébredni különállásának, osz­tályhovátartozásának. A cseh munkásság azonban csak­hamar felismerte, hogy az önsegélyző egyesületek segítségével nem tud sorsán javítani és lassanként tuda­tosítani kezdte, hogy saját érdekei, osztályérdekei eltérnek -a cseh bur­zsoázia érdekeitől. Ebben segítségé­re volt a csehországi német munkás­ság szociáldemokrata alapon való szervezkedése. A csehországi német munkások ugyanis a németországi szociáldemokrata párttal való kap­csolatuk útján előbb ismerkedtek meg az I. Internacionálé és a szociálde­mokrácia programjával és így Cseh­országban ők voltak az elsők a szo­ciáldemokrata alapon való szervez­kedésben. A szociáldemokrácia eszméje a cseh munkásság körében is, kezdett tért hódítani. Terjesztésében különö­sen L. Zápotockýnak és J. B. Pecká­nak, a cseh munkásmozgalom e két vezetőjének voltak nagy érdemei.Cseh szociáldemokrata csoportok kezdtek alakulni, amelyek az osztálybékét már elutasították és az osztályharc állás­pontjára helyezkedtek. Az így kibontakozó cseh szociál­demokrata munkásmozgalomnak erős ösztönzésül szolgált az 1874-es neu­dörfeli kongresszuson megalakult Ausztriai Munkáspárt. Ezen á kong­resszuson a cseh szociáldemokrata szervezetek képviselői is megjelen­tek. A kongresszus kimondotta az Ausztriai Munkáspárt mgalakulását és programot fogadott el, mely elv­ben a németországi szociáldemokrá­cia eisenachi programjából indult ki, de még lassalleánus (revizionista) csökevényeket is tartalmazott. A munkásmozgalom céljául a kapita­lizmus megszüntetését, az osztály­társadalom felszámolását és az ál­lam által szervezett társadalmi ter­melés megvalósítását tűzte ki. Prog­ramjába felvette a nemzetek önren­delkezési jogát is, s egyidejűleg hangsúlyozta a párt nemzetközi jellegét. A neudörfeli kongresszus után a cseh munkásmozgalomban a fellen­dülés időszaka következett be. Az 1873-ban bekövetkezett gazdasági válság kihatott a munkásmozgalom továbbfejlődésére, mert a válság különösen Ausztria-Magyarország gazdasági életét mélyen sújtotta. A fellendülő cseh szociáldemok­rata munkásmozgalomban a neu­dörfeli kongresszus után csakha­mar elkülönülő törekvések kezdtek érvényesülni. Ugyanis a sok nem­zetiségű Ausztriában a szociálde­mokraták között az a nézet 'kez­dett terjedni, hogy az elnyomott nemzetiségek munkásai a szocialis­ta agitációt önálló nemzetiségi szer­vezeteti belül, anyanyelvükön rejt­hetik ki a leghatásosabban. Ezt a nézetet a cseh szociáldemokraták kőzött az a körülmény is tá­mogatta, hogy a cseh munkás és a . német tőkés közötti ellentét gyakran — a felszínen — nemzeti ellentétként mutatkozott. Ugyanis akkoriban még a gyárak, üzemek tulajdonosai nagyobbrészt németek voltak, akkor még nem alakult ki a csch nagyburzsoázia, csak későb­ben. Ennek következtében a cseh munkás a gyárosban nemcsak osz­tátyell<fiségét, hanem nemzeti el­lenségét is látta. Ily módon az osz­tályellentét és a nemzeti ellentét látszólag egybeesett. Mindezen körülményeknek tudható be, hogy a cseh szociáldemokrácia körében erősödni kezdtek az önálló­ságra, elkülönülésre irányuló törek­vések. Ezzel összefüggésben a cseh szo­ciáldemokraták az 1878. április 7-én megtartott bŕevnovi illegális kong­nem emlékezik meg a munkásosz­tálynak szakszervezetek által való megszervezéséről. Ezzel szemben a bŕevnovi kongresszus programjában­hangsúlyozta. hogy a szakszervezetek létesítése a munkásmozgalom szá­mára nagyon is szükséges! 4 A bŕevnovi kongresszuson elfoga­dott programnak fogyatékosságai is vannak. Amint a gothai program átvette Lassalle „vasbértörvényét", úgy a bŕevnovi program is a „makacs bértörvényről" szól. De ez a hiba nem esett annyira a latba, mert nem vonta le belőle a gyakorlati követ­keztetést, t. i. nem becsülte le a szakszervezetek munkáját, sőt ellen­kezőleg: hangsúlyozta fontosságát. A program további fogyatékossága, hogy a gothai programhoz hasonlóan a párt tevékenységét csak a „törvé­nyes eszközökre" korlátozta. A program kifejezésre juttatta, hogy a munkás felszabadítása a dol­gozó nép műve. Ámbár a párt nem­zeti keretben akar működni, nagyon is tudatában van annak, hogy a dol­gozó nép felszabadítása nem helyi vagy nemzeti feladat, hanem szocia­lista feladat, mely az összes orszá­gokra kiterjed, és megoldását csak az egész világ haladó erői közösen végezhetik el. Egyúttal azonban he­lyesnek tartja, hogy még mielőtt megvalósul az összes dolgozók egye­sülése nemzetiségre való tekintet ^f/r^^Mir^^^u 8 J Se h; ' nélkül, minden pártnak nemzetiségek szláv Szociáldemokrata Munkáspárt c, oHn t . .. TÄ<ini p « megalakulását. A kongresszuson beszámoltak a cseh szociáldemokrata szervezetek helyzetéről és tevékenységéről. Majd megállapították a párt programját, mely az ausztriai szociáldemokrata párt Wiener-Neustadt-i program­jából. tehát a Marxtól elvetett gothai programból indult ki, de kiegészült az I. Internacionálé alapszabályzatának egyes cikkelyeivel, és bővült a mun­kásosztály- tömegszervezeteinek je­lentőségéről szóló méltatással. Ily módon a bŕevnovi kongresszus álfal elfogadott program túlhaladta az ausztriai szociáldemokraták Wie­ner-Neustadt-i programját, mert kö­zelebb állott az I. Internacionálé szelleméhez és a marxizmushoz. A bŕevnovi kongresszus nem fo­gadta el a gothai programnak a las­salleánusok hatása alatt tett azt a megállapítását, mely szerint a mun­kásosztállyal szemben „az összes többi osztályok csak egyetlen reak­ciós tömeget alkotnak". Ez a meg­állapítás a kisparasztokat és a kis­iparosokat egy kalap alá vette a burzsoáziával, ami azt jelentette, hogy a munkásosztály lemond szö­vetségeseiről, akik a munkásosztályt a kapitalisták elleni harcában segít­hetnék. A bŕevnovi kongresszus nem követte el a gothai program ebbeli hibáját. * A gothai program további hibája, hogy követelte a szövetkezetek álla­mi segélyezését, amiből a munka szocialista szervezete kiakul. Ez an­nak a lehetetlenségnek elismerését jelentette, hogy a kapitalista állam segítségével új, szocialista társada­lom építhető fel. A bŕevnovi kong­resszus ugyan szintén helyeselte a szövetkezetek állami támogatásának követelését, de csak mint egyik rész­követelést, tehát nem lassallei értel­mezésben. A gothai program fogyatékossága abban is kifejezésre jutott, hogy Lassalle módjára lebecsüli a szak­szervezeteket, és ezért egyáltalán szerint kell szerveződnie, és csak azután kerülhet sor a munkásság nemzetközi megszervezésére. Ez a nézet nyilvánvalóan helyte­len, szöges ellentétben áll a proletár | nemzetköziség elvével. Az ilyen né­j zet ellen különösen Lenin harcolt | igen erélyesen. Ugyanis ilyen törek­i vések az oroszországi szociáldemok­I rata pártban is kezdtek érvényesülni;­ahol a lengyel és zsidó szociálde­mokraták nemzetiségek szerinti szervezkedésre, tehát elkülönésre törekedtek azzal az indokolással, hogy nekik nemcsak az osztály-, hanem a nemzeti elnyomás ellen is kell harcolniok. Lenin rámutatott arra, ezek nem vették figyelembe, hogy a nemzeti elnyomás ellen is csupán közös erővel, egységes szer­vezet segítségével lehet hatékonyan harcolni, és minden nemzeti elkülö­nülés a munkásosztály erőinek szét­forgácsoltához vezet. És valóban - későbben, a további fejlődés kapcsán - a cseh szociál­demokrata párt részben elkülönült az egész ausztriai munkásmozgalom­tól, aminek az ausztriai munkásság vallotta kárát. Ennek ellenére a bŕevnovi kong­resszusnak, illetve a Csehszláv Szo­ciáldemokrata Párt 1878. április 7-én történt megalakulásának számottevő' jelentősége van, mert a cseh mun­kásosztálynak szélesebb szervezeti alapot adott, s ezzel a cseh szociál­demokrata munkásmozgalom további fejlődését segítette elő. Dr. BALOGH-DfiNES 4RPÄD I . Nagyszabású beruházási építkezések a kassai kerületben A kassai KNB tanácsa jóváhagyta az 1958-as évi beruházási tervet. Az állami beruházások terve elsősorban a lakásépítésekre, iskolákra, egészség­ügyi építkezésekre és berendezésekre, az EFSZ-ek, állami gazdaságok, üze­mek fejlesztésére és építésére vonat­kozik. ­Oj lakások A kerületben 1100 lakásegységet adnak át ez idén. Kassán 460, Po|-rá­don 66, Sp. Nová Vesen 117 és a töb­bit az Ipari központokban, Svitben, Krompachyban és Prakovcén Még ez évben további lakäsegységek építését kezdik el: Kassán 500, Poprádon 70. Csernőn 60, Sp. Nová Vesen 102 egy­séget. A lakásépítések és berendezé­sek költségei 159 millió koronát tesz? nek ki. Iskolák A kerületben 7 nyolcosztályos kö­zépiskolát adnak át az új tanév kez­detén a tanulóifjúságnak. Kassán új 23 osztályos modern berendezésű ti­zenegyéves, Szepsiben 15 tantermes tizenegyéves iskolát adMk át az ísko­laéy kezdetén. További II községben építenek új iskolákat, összesen 110 tanteremmel. Kassán befejezik egy 600 áfcyas internátus építését, miáltal sok szülő és diák lakásgondja meg­oldódik. Ezek a nagyszabású iskolai építkezések tanúsítják a párt és a kormány messzemenő gondoskodását az ifjúság további jövőjét illetően. Egészségügy Már a múltban is sok intézkedés tőrtént a dolgozók egészségi helyzete megjavításának, érdekében. Ez évben két bányaipari járási székhelyen — Golnicán és' Rőcéo befejezik az új já­rási kórház építését. Kassán megkez­dik egy százférőhelyes gyermek- és csecsemőintézet felépítését. M. S. fSodrogUö ozi £IO De szép is kora tavasszal a Bodrog­köz. Amikor a természetben minden újraébred, amikor sairmait bontogatja a kirügyezett barack- és cseresznye­fa, vagy az orgonabokor, mely bódító illatával magához csalogatja az apró, dolgozó méhecskék ezreit. Ilyenkor a magasba szálló pacsirta dala messze elhallatszik a csendes bodrogközi ró­nákat borító kék égbolt alatt. S ha ebben az időszakban elnézegeted a to­kaji hegyek alján elterülő gyü­mölcsös- és szőlőkerteket, vagy a Bodrog és a Latorca partjáról a messzire elterülő rónaságot, az az érzésed, hogy sehol sincs szebb vidék ennél. A Latorca partja mentén lakó földművesek még sem várták örömmel a tavasz kezdetét, a fák rügyezését, mert az évtizedek óta nyáron szelíd és jámbor Latorca tavasz kezdetén kiön­tött medréből, több ezer hektár ter­mőföldet változtatva át mocsaras, ná­das területté. A zavaros víz elvitte a reményt, a földműves álmát, mert nem termett már ezen a földön a folyó leapadása után csak dudva és gaz. Ezért volt az itteni népnek oly ijesztő minden éven a tavasz kezdete. S most ezt a rossz, makrancos folyót végre visszaterelik medrébe, hogy so­ha többé ne aggassza és ne tartsa örö­kös félelemben a környék lakóit. 1956 novemberében kezdték meg a Latorca balpartján a töltés építését és ma már 6 kilométeres szakaszon magas gát állja útját a folyó vad vizének. Az eddigi 16 millió korona értékű beruházási építkezés eredmé­nye 600 ha árhullám ellen védett gazdag termőföld. A Kassai Müszaki-építésze­ti Vállalat dolgozói tavaly 190 száza­lékra teljesítették túl a beruházási tervet és ez idén is valószínűleg túl­teljesítik a rájuk háruló feladatokat. Littera Béla énítészmérnök a Lator­ca balparti szabályozási építésének irányítója elmondja, hogy a 65 millió koronás beruházási építkezés befeje­zését 1960-ra tervezték. Ez idén to­vábbi 6 km-es szakaszon építik fel az árvíz elleni védőgátat, és a terve­zett 1 millió 600 ezer köbméter föld­ből az idén több mint egy félmillió köbméter kerül áthelyezésre. A gát­építők mér elhagyták Polyánt és most Boly és Zétény községek határában folyik gyors tempóban a munka. Alighogy kisUtôtť az első tavaszi napsugár, 20 munkás látott újra hozzá az építőmunkához. De tévednénk, ha kubikusokra gon­dolnánk, akik nyikorgó kerekű talics­káikkal hordják a kiásott földet a gát­ra. Nem, ezek a munkások nagy tel­jesítményű gépekkel jöttek ide, bul­dózerekkel és bágerekkel, amelyek több száz ember szorgalmas kezét he­lyettesítik. Most egy báger és 5 bul­dozér dolgozik a gáton, de április vé­gén már három, májusban pedig négy bager és 12—15 D 157-es nagy telje­sítményű buldozér lesz az építkezé­sen.. És ebben a teljesen gépesített építőmunkában az embernek csak irányító szerep jutott. Kézzel itt egyedül csak a töltés gyeptéglákkal való kirakását végzik. Annak ellenére, hogy az építők r héz éghajlati viszonyok között, nn csaras, vadvizes, erdős vidéken d< goznak, munkájukat odaadással szeretettei végzik. Egy sincs közi tük olyan, aki ne értené, mily na jelentősége lesz a jövőben ennek töltésnek. Tavaly négymillió 800 e; koronával teljesítették túl a berul zási építkezés tervét és az ic ugyancsak hasonló munkaeredménye kel akarják befejezni az évet. A XI. pártkongresszus tiszteletére elhatározták, hogy ten felül 1 km töltést építenek fel fél évvel rövidítik le az egész ép kezés befejezésének határidejét. — Áprilisban már 70 munkást lesz. És ebben a hónapban indul n teljes iramban a munka — mom Paluš Michal, az építkezés vezeti akiről már eddig is sok dicséretet h lőttünk. Kiváló szervezőnek bizony és többéves tapasztalatát, amelyet Szövetségi Vasút építésénél szerzi itt sikerrel értékesiti. A földgyalu­kotrógépkezelők ugyancsak a Szöv ségi Vasút építéséről jöttek ide, felkészülve a munka megkezdésére — Az összes gépeink télen gener javításban voltak, a gépkezelök pe egy hónapos szakkiképzésen veti részt — mondja Paluš elvtárs. — Hol laknak munkásaik? — Viihányon építettünk számul barakk-szállást és itt helyeztük el üzemi konyhát is. Tavaly, hogy tűri többé tegyük a mukakörülmények az egész szakaszt hetenként repü gépből permetezéssel fertőtlenített malária ellen. Az idén is szükség 1< ilyen intézkedésekre. ' - Hány hektár termőföldet < meg az árhullámtól a töltés felé tése után? — kérdem Littera B mérnököt* Nyolc és félezer hektár termőfölc — Maguk is átellenőrizték a bei házási építkezés tervét? — Igen, nálunk ez az akció 1 n lió 200 ezer korona megtakarít eredményezett. Az eredeti terv szemben 600 méterrel rövidítettük a töltés hosszát és ez nemcsak anya és munkaerő-megtakarítást jelent s munkra, hanem az építkezés hat idejét is ióva' lerövidíti. A Lato jobbparti töltése a harmadik öté tervben épül fel. Ez az építke szorosan összefügg az egész kel szlovákiai síkság vízgazdálkodásai rendezésével, amely a következő évben valósul meg. Most a terv dolgozásához szükséges geológiai I tatá- .kat végezzük — fejezi be I tera mérnök magyarázatát. S amíg a Lotorca partjain az e tavaszi napsugár vetés alá melegí' földet, addig a folyó közelében r javában folyik az építő manka, A < pek zúgása belevegyül a folyó zava vizének sistergésébe, mely csakhar megváltoztatja rendetlen folyását gátak közé szorítva viszi majd lel ä tavaszi olvadásból eredő zava vizet A környék lakói pedig feliét zenek az évszázados rettegés elmúl után. Horváth Sánc MÉG AZÉVFORDULO ELÖTT... Rendszerint esténként népesedik Bfe a helembai HNB irodahelyisége. A nemzeti bizottság tagjai nem saj­nálják a fáradságot és egész napi munkájuk után az elnökön, titkáron kívül a tanács és a nemzeti bizott­ság többi tagjai is összejönnek. Van miről beszélgetniök, hiszen néhány héttel ezelőtt több kis- és középpa­raszt megnyerésével kiszélesítették a helyi szövetkezetet. Az eszmecsere témája ennélfog­va a sok más közérdekű kérdés meg­oldásán kívül különösképpen a soron levő vetés idejekorán történő elvég­zésére terelődik. Biztosítani kell a gépeket, mozgósítani a fogatokat és minden rendelkezésre álló erőt az időjárás okozta késedelem behozá­sára. Elmondhatjuk, hogy nincs nagyobb akadály, mely visszatartaná a tavaszi munkák zökkenőmentes folytatását. Nem árt azonban, ha számbaveszik a lehetőségeket és jó gazda módjára gondoskodnak a vetés gyors elvégzé­séről. A mezOgazdasági albizottság elnöke bejelentette, hogy a szüksé­ges vetőmag és a műtrágya, valamint a gépi segítség is a szövetkezet ren­delkezésére áll. Hasonlóképpen vég­rehajtották már a határ rendezését is és kijelölték a vetésforgót, mely egyik alapja a gazdagon jövedelmező közös gazdálkodás létrehozásának. A helyi nemzeti bizottság tagjaival folytatott eszmecsere folytán arról is szó esett, hogy tavaly ilyenkor, a választások előtti időszakban csu­pán 33 hektár föld tartozott a szö­vetkezethez. Ma elmondhatják, hogy az akcióprogramtervnek megfelelően 112 kis- és középparaszt-család meg­nyerésével 280 hektáron felül növe­kedett a közös gazdaság. Kétségkívül nagy érdeme van a HNB tagjainak a szövetkezeti gaz­dálkodás kedvező fejlődésében. A HNB tagjainak tömegszervező, ne­velőmunkája persze más irányban, a községszépítési akció keretében is kimutatható. Kormos István, a tanács tagja erről a következőket mondotta: — A közérdekeknek megfelelően úgy osztottuk be a községszépítés munkáit, hogy az elsők között a 800 m hosszú, az állomáshoz vezető utat sártalanítsuk. Ez régi kívánsága vplt a lakosságnak. Ezért igen sokan kivették részüket a munkából és aránylag rövid idő alatt sikerült be­burkolnunk az utat. Más vonatkozásban ugyancsak ar­ról beszélhetünk, hogy a lakossag széles tömegei igen lelkesen bekap­csolódtak a kultúrház építésének munkálataiba is. Bár nem volt egy­szerű előteremteni a szükséges pénz­összeget, építőanyagot, a közös ösz­szefogás és a lakosság támogatása révén ma 17 m hosszú és 7 m széles, minden igénynek megfelelő kultúrte­rem áll tető alatt a községben. Érdemes közelebbről is megismer­kednünk az építés menetével és a HNB szervező munkájával. Közis­mert, hogy a falubeli munkások, ácsok, kőművesek és a többiek rend­kívül kezdeményezők és szívesen veszik részüket a közérdekű mt kából. A szak- és a többi segédmt ka értéke meghaladja a 17 ezer I rónát. Ez az összeg tehát méltón i; zolja előbbi állításunkat. Ézen U a munkák szervezettek voltak. A t sadalmi szervezetek egytől-eg munkaerővel, gyakran kisebb péi összeggel is támogatták a mui gyors elvégzését. A tűzoltószerve tagjai, köztük Kovács Pál és T István szerezték a legnagyobb én meket, mivel a szervezésben és m den munkánál készségesen helytí tak. A lakosság régi vágya a kultúrl felépítésével tehát títeteljesült. M arról van szó, hogy fáradozás eredményeinek gyümölcsét a kult munkában, a nép nevelésében és s rakozásában kamatoztassák. A közi lakói megérdemlik a megbecsülést joggal el is várják a helyi nems bizottság tagjaitól, hogy foglalkoz: nak velük, úgy intézzék a közüg; ket, hogy mindig a fejlődést, eli sorban is a szövetkezeti gazdáikot megszilárdulását segítsék elő. Ez a pár sor csupán pillanat) Helemba község életéből, a H munkájáról. Ennek ellenére mondhatjuk, hogy a nép megvála 1 tott képviselői a nemzeti bízott! gokba való választások közeledő ( fordulóján nyugodt lelkiismeret állhatnak a lakosság elé, mert az t cióprogramterv több mint egy éi eső célkitűzéseit valóra váltották. (< •i ÜJ SZÖ 8 * 1958. április SL

Next

/
Oldalképek
Tartalom