Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-29 / 118. szám, kedd

Nagy és igényes, de teljesíthető feladatokat tűzünk ki Ján Marko pénzügyi megbízott beszámolója a Szlovák Nemzeti Tanács ülésén Egy évvel ezelőtt fontos törvényt hagytunk jóvá Szlovákia költségvetéséről a Szlovák Nemzeti Tanács fórumán. A törvény megtárgyalása alkalmul szolgált nemcsak a szlovák nemzeti szervek és az összes dolgozók bővült jogkörének, hanem a költségvetésben a Megbízottak Testülete által irányított gazdasági szakaszokon kitűzött feladatok teljesítéséért való felelősségének hangsúlyozására is. Dolgozóink örömmel és lelkesedéssel magukénak nyilvánították a költségvetési törvény és nagy igyekezetet fejtettek ki teljesítéséért. Ma egész évi munkánk eredményeit értékelhetjük és ennek alapján megbizonyosodhatunk megkezdett utunk helyességéről. Szlovákia dolgozó népe éppúgy, mint köztársaságunk népe Csehszlovákia Kommunista Pártjának és a Nemzeti Front kormányának vezetésével tavaly további jelentős sikereket aratott. A munkások, parasztok és Az év elején ünnepeltük a dolgozók februári győzelmének 10. évfordulóját. A tavalyi gazdasági eredmények értékelésekor szeretnék rámutatni népünk alkotó munkájának ezen jelentős időszakára. Szlovákia eddiq soha nem tapasztalt gazdasági és kulturális fellendülése a szocialista Csehszlovákia keretében az eltelt tíz év alatt lelkesedéssel tölti el minden barátunkat. Az ipari ágakban tavaly minden feladatot teljesítettünk. Az nari nyerstermelés terjedelme az előző évhez viszonyítva tavaly 15,3 százalékkal bővült. Szlovákiában eddig a termelés növelésében elért legnagyobb eredmény ez. Három és félszeresen túlszárnyaltuk az 1948. évi ipari termelést. Az 1948. évi 830 millió kilowattórához viszonyítva 3 milliárd 200 millió kilowattóra áramot fejlesztünk, két és félszeresére fokoztuk a barnaszén és lignitfejtést. 1948-hoz viszonyítva 2 és félszer annyi égetett téglát gyártottunk, -zaz évente 483 millió darabot. Az idén tovább növeljük a cementgyártást, mely eléri az 1948. évi cementgyártás háromszorosát, amikor Szlovákiában körülbelül félmillió tonna cementet gyártottunk. A fokozott építőanyaggyártás alapján tavaly 1948-hoz viszonyítva 3-szor annyi lakást adhattunk át rendeltetésének. A pénzügyi megbízott az ipari termelés tervfeladatainak teljesítésében elért eredményeket tovább elemezve rátért a mezőgazdaság! termelésre. A mezőgazdasági termelés terjedelme 6 és fél százalékkal bővült. Megjavult a mezőgazdasági termékek beII. Szlovákia 1958. Szlovákia 1958. évi költségvetésében, melyet a Megbízottak Testülete a Szlovák Nemzeti Tanács elé terjeszt, a bevételek 15 milliárd 824 millió korinát, a kiadások 17, milliárd 516 millió koronát, tssznek ki. Szlovákia költségvetési bevételei és kiadásai természetesen nem adnak teljes képet Szlovákia kulturális és gazdasági fejlődéséről. Szlovákia költségvetése csak a szlovák nemzeti szervek által irányított szakaszokat öleli fel. Ezek azok a szakaszok, melyeken keresztül naponta megvalósul a dolgozókról való gondoskodás, így. például az iskolaügy, kultúra, egészségügy, szociális és egyéb feladatok. Szlovákia költségvetése a gazdaságnak csak azt a részét öleli fel, amely közvetlenül kielégíti a lakosság szükségleteit, mint például a közszükségleti cikkeket és élelmiszert gyártó ipart, mezőgazdaságot, építészetet, helyi tüzelőanyagipart. utiforgalmat, kereskedelVnet stb. Szlovákia költségvetési bevételeinek terjedelme 1957-hez viszonyítva öszszehasonlítható alapon 10,3 százalékkal bővült. Szlovákia 1957. évi költségvetésének összehasonlítható teljesítéséhez viszonyítva a kiadások 5,4 százalékkal növekednek. A költségvetési kiadásokból a Megbízottak Testülete által irányított gazdaság fejlesztésére 7 mil,llárd 721 millió koronát; kulturális, egészségügyi és szociális fntézkedésekre 8 milliárd 999 millió koronát; közigazgatásra 796 millió koronát irányzunk elő. Jelenleg a mezőgazdasági termelés gyors fejlődésétől függ döntő mértékben a dolgozók életszínvonalának dolgozó értelmiségiek közös munkája a szocializmus építésében tovább erősítette a dolgozók szövetségét, szilárdította államunk gazdaságát és pénzügyét, lehetővé tette népünk életszínvonalának emelését. Szlovákia költségvetésének teljesítése a népgazdaság hatékonyságának és gazdasági, hatásosságának fokozásába tett intézkedésekkel együtt reális feltételeket teremtett násodik ötéves tervünk harmadik éve feladatainak teljesítésére. Az 1958. évi . költségvetési javaslat a pénzügyek terén biztosítja e faladatokat. A költségvetés teljesítésében a múlt évek során elért eredmények és szerzett gazdag tapasztalatok felhasználásával Szlovákia 1958. évi költségvetése a népgazdaság 'rányításának, tervezésének és pénzellátásának új megszervezése folytán a dolgozó tömegek mind hatékonyabb eszközévé válik a szocializmus építésének Sikeres betetőzésére irányuló nagy törekvésükben. gyűjtése. 1956-hoz viszonyítva egyhatodda! több tejet, egyötöddel több tojást, 3,8 százalékkal több szarvasmarhát és sertést és %-eI több cukorrépát gyűjtöttünk be. A cukorrépa és burgonya begyűjtésében az eddigi legjobb eredményeket értük el. Jelentős sikert értünk el az egységes földművesszövetkezetek taglétszámának és földterületeinek bővítésében. Az EFSZ-ek száma 430-al növekedett, a közösen megművelt mezőgazdasági földterület mennyisége pedig 370 ezer hektárral bővült. A szövetkezetek gazdaságilag is megszilárdultak. Tovább bővült a beruházások terjedelme. Szlovákiában az állami beruházási építkezésre tavaly 6 milliárd 175 millió koronát fordítottunk. 1957ben az állami és egyéni lakásépítés keretében 32170 lakást adtunk át rendeltetésének. Fokozott figyelmet szenteltünk Kelet-Szlovákia építésének. A lakosság pénzbeli jövedelme 1956-hoz viszonyítva 7,6 százalékkal növekedett. A pénzügyi megbízott a kereskedelem, a gazdasági és kulturális építés sikereinek részletes felsorolása után rátért Szlovákia 1957. évi költségvetésének elemzésére, melyet a következőképpen teljesítettünk: a bevételeket 101,6 százalékra, a kiadásokat 98,8 százalékra. A tavalyi tervezett gazdasági eredménveket fnr'llió koronában) a következőképpen teljesítettük: terv valóság százalék nyereség 2 231,9 2 425,7 108,7 veszteségek 1 293,0 1384,2 107,1 évi költségvetése további emelkedése. Szlovákia költségvetése ebből a tényből indult ki és a gazdaságra fordított anyagi eszközök legnagyobb részét,- azaz 2 milliárd 571 millió koronát (az EFSZ-eknek 972 millió korona összegben folyósított hosszúlejáratú hitelen kívül) a mező- és erdőgazdaság fejlesztésére irányozza elő. A mezőgazdasági termelés tervében feladatul tűztük ki, hogy Szlovákia mezőgazdasági termelését 1960-ig 1955-höz viszonyítva 39,8 százalékkal növeljük. A pénzügyi megbízott a mezőgazdaság jövőbeni fontos feladatait elemezve kijelentette: Az egységes földművesszövetkezetek sürgős feladata a beruházási építkezés megjavítása, meggyorsítása és olcsóbbá tevése, mivel ez lényegesen befolyásolj^ a termelőerők konszolidálását és fejlődését a falvakon. Az EFSZ-ek beruházási építkezésére előirányzott eszközöket az utóbbi években nem használtuk ki teljes mértékben. 1956-ban 45 és félmillió korona, 1957-ben pedig több mint 61 millió,, korona maradt kihasználatlan. Ä költségvetés 960 millió korona összeget irányoz elő a gép- és traktorállomások fokozott feladataínak biztosítására, míg e téren csak 426 millió korona bevétellel számol. A különbséget a szövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak nyújtott segítség képezi. A gép- és traktorállomások az idén 1676 traktort, 260 gabonakombájnt, 276 silókombájnt, 1245 kévekötőgépet stb. kapnak 213 millió korona értékben. A gépesített munkálatok fokozott terjedelme lehetővé teszi a gép- és traktorállomások költségeinek lényeges csökkentését. A költségvetés az egy átlaghektáron kifejtett teljesítmény önköltségét 115 korona 60 fillérben irányozza elő, ami a tavalyihoz viszonyítva 2 százalékos csökkentést jelent. Szlovákia költségvetése 743 millió koronát, ebből 444 millió koronát szilárd állami dotációként irányoz elő az állami gazdaságok feladataira. A pénzügyi megbízott ezután rátért a költségvetési kiadások kultúrára, egészségügyre, járadék- és betegbiztosításra fordítandó kiadásaira. Szlovákia 1958. évi költségvetési kiadásának legnagyobb része kulturális, egészségügyi és szociális intézkedéseket szolgál, melyre összesen 8 milliárd 999 millió koronát irányoznak elő. A tavalyihoz viszonyítva ez 667 millió koronával, azaz 8 százalékkal több. Az iskolára és kultúrára fordított kiadásokat 1 milliárd 987 millió korona összegben irányozzák elő. A nem beruházási jellegű kiadásokra 1 milliárd 801 millió korona esik. A költségvetés az iskolaügy és kultúra szakaszán fokozott kiadásokat irányoz elő az általános műveltséget nyújtó és szakiskolák további fejlesztésére. 1958-ban a tanulók száma mintegy 40 ezerrel növekszik. A költ-f ségvetés jelentős összeget irányoz elő az iskolaköteles kor előtti és az iskolán kívüli nevelésre. Szlovákia költségvetése évről évre nagyobb összegeket irányoz elő az egészségügyre. 1958-ban ezek a kiadások 1 "milliárd 463 millió koronát, tavalyhoz viszonyítva 79 millió koronával többet tesznek ki. Ezek az eszközök lehetővé teszik, hogy a kórházi férőhelyek számát 1347-tel, a bölcsődék férőhelyeinek számát pedig 718-caI növeljük. Míg 1948-ban 3,6 kórházi ágy esett 1000 lakosra, 1958-ban már 5,9. Az egészségi gondoskodás az EFSZ-ek tagjaira, a biztosítást nem élvező anyákra és az ifjúságra is kiterjed. Noha az egészségügyi gondoskodás színvonala évről évre emelkedik, tavaly túlléptük a tervezett munkaképtelenséget, ami 45 millió koronával többet emésztett fel Szlovákia költségvetéséből. Járadék- és betegbiztosítási illetékek fejében 1953-ban 2 milliárd 63 millió koronát fizettünk ki a dolgoA nemzeti bizottságok gazdálkodásában 1957-ben további sikereket értünk el. örvendetes tény, hogy a nemzeti bizottságok felelősségteljesen biztosították a rájuk bízott fokozott feladatok teljesítését. A városok és községek fejlesztéséről való fokozott gondoskodás eredményeképpen a nemzeti bizottságok a tervezeten felüli bevételekből és a költségvetési kiadásokban elért megtakarításokból 133 millió korona összegű 2444 pótköltségvetést állítottak össze. A pótköltségvetések száma és terjedelme 1956-hoz viszonyítva több mint kétszeresére növekedett. A lakosság aktív részvétele a gazdasági kérdések megoldásában szembetűnően megnyilvánult a városok és községek szépítési akciójának teljesítésében. 103 millió brigádórát dolgoztak le, és 325 millió korona értékű müvet alkottak. Ezenkívül 10 alsó fokú iskolát, 83 kultúrotthont, 34 HNB épületet, 167 kilométer új helyi utat építettek. A városok és községek szépítési akciójának jó teljesítését, elősegítette a helyi forrású szolgálatok és termelés fejlesztéséért a nemzeti bizottságok között Tábor — Tŕebič — Mikuláš mintájára megindult mozgalom. 1957ben a szlovákiai helyi nemzeti bizottságok már 987 üzemmel rendelkeztek, melyek hozzájárultak a helyi építkezés építőanyagellátásának megjavításához. A nemzeti bizottságok tavaly a nemzeti vagyon igazgatásában is aránylag jó eredményeket értek el. és 1957 folyamán kiküszöbölték a nemzeti vagyon nyilvántartásában és igazgatásában mutatkozó fogyatékosságok jelentős részét. Nem teljesítettük a névleges beruházási feladatokat főként a lakásés iskolai beruházási építkezésben. A beruházási építkezés gyakran drága és minőségileg meg nem felelő volt. A helyi iparban 1Ó4.3 százalékban túlléptük az átlagbéreket, míg a munka termelékenységét csak 104 százalékra teljesítettük. A helyi gazdálkodás szakaszán, noha a nyerstermelést az építészeti szerelési munkálatok terén túlteljesítettük, a javítások, karbantartások és a lakosság számára készült megrendelések minőségi mutatószámát a helyi ipar- j ban csak 83 százalékra, a kommu- ' nális építészetben pedig 66 száza- j lékra teljesítettük. zóknak, 1958-ban már 3 milliárd 826 millió koronát fizetünk ki. 1958-ban 504110 járadékélvezőre számítunk. A járadékélvezőknek továbbá minimális díjért lehetővé tesszük a kiadós közös étkezést. Tavaly összesen 3950 férőhelyes 60 agghajlék állt rendelkezésre a magukra maradt járadékélvezőknek. Ez idén további ezerrel emelkedik a férőhelyek száma. A közigazgatásra fordított kiadásokat 796 millió összegben irányozza elő a költségvetés. Ebből 555 millió korona a nemzeti bizottságokat illeti. A költségvetésben következetesen érvényesül az adminisztratív kiadások csökkentésének elve. Ez a megtakarítás 1957-hez viszonyítva 37 millió koronát tesz ki. Szlovákia költségvetése 4 milliárd 196 millió koronával, a tavalyihoz viszonyítva 3 százalékkal többel biztosítja a beruházási építkezés pénzelését. Szlovákia általános beruházási építkezése azonban 7 milliárd 12 millió koronát tesz ki. A pénzügyi megbízott ezután felsorolta mindazokat a tényezőket, melyek lényegesen befolyásolhatják a termelés és a munkatermelékenység növekedését, majd rátért a költségvetési bevételek elemzésére. Szlovákia 1958. évi költségvetése a következő bevételekre számít: a szocialista szektortól 12 milliárd 853 millió koronára; a lakosságtól befolyó adók és illetékek révén 2 milliárd 307 millió koronára : a többi bevételek révén pedig 664 millió koronára. Szlovákia költségvetési bevételeinek legnagyobb részét a forgalmi adó és a termelési adó képezi. 1958-ra 8 milliárd 399 millió korona összegben tervezzük, ami az általános bevételek 53,1 százalékát képezi. Szlovákia költségvetésének második felhalmozási forrását a vállalatok nyeresége képezi. A Megbízottak Testülete által irányított gazdaság (a helyi gazdaságot is beleértve) nyereségét 1958ban a költségvetés 2 milliárd 92 millió koronával irányozza elő, ami tavalyhoz viszonyítva 26,6 százalékkal több. A nemzeti bizottságok jogkörének további bővítésével egyidejűleg 1958ban költségvetésük terjédelme 14,9 százalékkal növekszik és 8 milliárd 784 millió koronát tesz ki. A nemzeti bizottságok költségvetéseinek részaránya Szlovákia költségvetésének általános terjedelmében az 1957. évi 45.3 százalékról 1958-ban 50,1 százalékra növekedett. A nemzeti bizottságok munkája színvonalának emelkedése lehetővé tette, hogy fontos ágak gazdálkodását bízzuk gondjaikra, ezzel fokozzuk felelősségüket a kerületek, járások, városok és községek gazdasági és kulturális építkezésében. A nemzeti bizottságok az önállóan tervezett szakaszokon végeredményben 5 milliárd 700 millió korona felhasználásáról döntenek, ami költségvetéseik összkiadásainak 65 százalékát képezi. A nemzeti bizottságok 1958. évi költségvetései mind a gazdaság, mind a kultúra szakaszán biztosítják az egyes kerületek közötti különbségek kiegyenlítődését. Különös tekintettel vannak Kelet-Szlovákia, főként a prešovi kerület fokozott szükségleteire. A prešovi és kassai kerületben a kulturális és szociális szükségletekre fordított kiadások részaránya egy lakosra eső átlagban 9,2 százalékkal haladja meg a szlovákiai átlagot. A nemzeti bizottságok 1958. évi fokozott feladatai sikeres teljesítésének feltétele saját bevételeik és az állami bevételek tervének teljesítése és túlteljesítése, a teimelés bővítésének és hatékonysága fokozásának, valamint a lakosság által fizetett szolgálatok fejlesztésének és minőségi javításának alapján. A nemzeti bizottságok 1958-ban költségvetési kiadásaiknak csupán 16,7 százalékát fedezik saját bevételeikből; 83,3 százalékukat az állami bevételekben való részarányuk és a Szlovákia költségvetéséből való átutalás egyenlíti ki. Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front kormánya politikai-gazdasági célkitűzéseinek sikeres teljesítése feltételezi a dolgozók még szélesebbkörű részvételét gazdaságunk kérdéseinek megoldásában és hatékonyságának fokozásában. Ez irányban az a felelős feladat hárul a nemzeti bizottságokra, hogy a maguk hatáskörében még jobban vezessék s nagyfokú szocialista öntudatosságra és aktivitásra neveljék lakosságunkat, mint a társadalmi kincsek tulajdonosát. A nemzeti bizottságok irányítása gazdasági hatékonyságának fokozására tett intézkedések feltételeket teremtenek arra is, hogy még tökéletesebben érvényesüljön a nemzeti bizottságok költségvetéseinek funkciója. * * * Szlovákia dolgozó népe tavaly jelentős sikereket aratott hazánk szocialista építésében. Az idén továbl kell fokoznunk ipari, főként azonbar mezőgazdasági termelésünket és emelnünk kell népünk anyagi és kulturális színvonalát. Nagy és igényes de teljesíthető feladatokat tüzünk ki A tavaly elért jó eredmények a legjobban bizonyítják, hogy tőlünk füge a terv és a költségvetés feladatainal egyenletes, jó minőségű és takarékos teljesítése. A terv és Szlovákia költségvetést feladatainak teljesítése az idén jelentős mértékben attól függ, hogyai használjuk ki az ipar és az építészet új irányításának előnyeit, valamint az országos vita gazdag eredményeit. A megbízotti hivatalok, a: újonnan létesült vállalatcsoportosulások és gazdasági termelőegységei mindjárt kezdettől fogva tegyenel meg minden erőfeszítést, hogy a; átszervezés a gazdaság hatékonyságának feltételezett fokozódását eredményezze. Nem szabad megengednünk, hogy főként az átmeneti időszakban gyengüljön a fegyelem él rosszabbodjanak a pénzügyi eredmények. Népgazdaságunk irányítása új alap elveinek érvényesítését szorosan ösz sze kell kötnünk a vállalaton belül önálló elszámolás rendszerének elmélyítésével, a dolgozók szociálist! munkaversenyének és kötelezettségvállalási mozgalmának továbbfejlesztésével. A népgazdaság irányítása haté konyságának fokozására tett intézkedések végrehajtásával kapcsolatba! a pénzügy szerepe is egyre jobbal előtérbe lép. A pénzellátás új módji mellett nem csupán metodikai módosításokról, hanem a vállalatok gazdálkodásában és az irányítőszervekben bekövetkező mély változásokró van szó. A pénzügy és a hitel kell hogy a termelésre és a termékforgalomra gyakorolt aktív gazdasági ha tásnak sokkal hatékonyabb eszközé vé váljék. A pénzügy terén teendi új intézkedések megkövetelik i pénzügyi szervek munkájának meg javítását és törekvésüknek a dönti feladatokra való összpontosítását. Politikai és gazdasági életünk jelentős eseménye — Csehszlováké Kommunista Pártjának XI. kongreszszusa előtt állunk — kitűzi hazán! szocialista építése betetőzésének feladatait. Ismét idézzük Antonín Novotn; elvtársnak, a köztársaság elnökének a CSKP KB első titkárának tavai; decemberben a Szlovák Nemzeti Ta nács fórumán elhangzott szavait: „Mirťden kedvező feltételünk meg van a szocialista építés betetőzésé^ hez. Népgazdaságunk magas fokoi áll, társadalmi rendszerünk lehetővi teszi a dolgozó népnek, hogy aktívai részt vegyen mindenben, ami hazánk ban történik. A Szovjetunióval és i szocialista tábor többi országaiva folytatott testvéri együttmüködé feltételei mellett tehát megvan a alapfeltétele annak, hogy Csehszlová kia betetőzze a szocialista építést Most elsősorban tőlünk, mindnyájunktól, munkásoktól, parasztoktól é: dolgozó értelmiségiektől függ, hogyat tudjuk kihasználni az eddigi feltételeket iparunkban és mezőgazdasá gunkban, egész gazdaságunkban köz- és államéletünkben úgy, hog; a kitűzött feladatot teljesítsük." Szlovákia dolgozó népe szilárdar és egyöntetűen kiáll ezen szava! mellett és felajánlásainak ezreive' fokozott munkalendülettel és a szocializmus építése rövid időn belül va!< betetőzésére irányuló elszántsággá üdvözli Csehszlovákia Kommunisti Pártjának XI. kongresszusát. Szlovákia előterjesztett költségvetési javaslata kifejezi népünk akaratát, hogy szilárdan kíván haladni a kitűzött úton és a testvér cseh nem zettel, a magyar és ukrán nemzetiségű dolgozókkal szoros és megbonthatatlan szövetségben fel akarj? építeni a szocializmust, a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal ápolt testvéri együttműködéssel meg akarja szilárdítani a világbékét. I. Az 1957. évi feladatok teljesítése és a gazdasági eredmények III. Nemzeti bizottságok ÚJ SZŐ 29 * f958. április 20.