Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-29 / 118. szám, kedd

\ A Szovjetunió Legfelső Tanácsa figyelmezteti a francia parlamentet A békeszerető országoknak állást kell foglalniok Nyugat-Németország atomfelfegyverzése ellen Moszkva (ČTK) — A moszkvai Izvesztyija vasárnapi számában közölte P. Lobanovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsa elnö­kének és J. Peivének, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsa elnökének André Le Troucquer-hez, a francia nemzetgyűlés elnökéhez és Gaston Moneroillehez, a köztársasági tanács elnökéhez intézett üzenetét. Az üzenet a többi között így szól: A párizsi egyezmények hívei orszá­gaik közvéleményének megnyugtatá­sára rámutattak a nyugati hatalmak' „ellenőrzési jogára" a nyugatnémet hadsereg felett, ami szavaik szerint állítólag elegendő kezességet nyújt arra, hogy ez a hadsereg sohasem fog atom- és rakétafegyverekkel rendel­kezni. Hol vannak ezek a kezességek és hol van a nyugati hatalmak ellen­őrzése ? A Szovjetunió Legfelső Tanácsa kénytelen figyelmeztetni a franc-,a parlamentet arra, hogy a Bundeswehr atom- és rakétafelfegyverzéséről szóló határozatot éppen akkor hozták meg, amikor megkezdődött a csúcsértekez­let előkészítése, melynek hozzá kell járulnia a nemzetközi feszültség eny­hítéséhez, a fegyverkezés csökkenté­séhez és az atomháború kirobbanása veszedelmének elhárításához. Teljesen világos, hogy a Bundeswehr atom- és rakétafegyverekkel való felfegyverzé­séről szóló határozat egyáltalán nem járul hozzá a csúcsértekezlet össze­hívása és sikere kedvező légkörének megteremtéséhez. Ellenkezőleg, a szö­vetségi parlament határozata már eleve komoly akadályt gördít a kö­zép-európai atomfegyvermentes övezet megteremtésére irányuló lengyel ja­vaslattal kapcsolatos megállapodás elérésének útjába. Csodálkozást és sajnálatot kelt, hogy a francia kormány nem támogatta a közép-európai atomfegyvermentes övezet létesítésére vonatkozó javas­latot. Ezenkívül Pineau francia kül­ügyminiszter és Adenauer nyugatné­met kancellár március végén folyta­tott tanácskozásai arra mutattak, hogy Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság kormányai megegyeztek abban, hogy a csúcsértekezlet előké­szítése során együttesen állást foglal­nak a közép-európai atomfegyver­mentes övezet létesítése ellen és hogy még a részleges leszerelés kér dését is Németország egyesítésének problémájával kapcsolják majd össze. Érthető, hogy a francia kormány ezen álláspontja egyáltalán nem járulhat hozzá a csúcsértekezlet összehívásához és sikeréhez. A szövetségi parlament határozata folytán bekövetkezett hely­zet megköveteli, hogy a békeszerető országok egyesítsék erőfeszítésüket Nyugat-Németország atom és rakéta­felfegyverzésének és. a béke fokozott veszélyeztetésének elhárítására. Ez irányban jelentős szerepet tölthet be Franciaország — hangsúlyozza az üzenet —, amelyre a többi nagyha talommal — a Szovjetunióval, az USA val és Nagy-Britanniával együtt — külön felelősség hárul a német béke szerződés megkötéséig azért, hogy Németország ne veszélyeztesse szom­szédait. Franciaország a többi nagy­hatalommal együtt felelős az európai és a világbéke megőrzéséért. A, I. Mikojan a Német Szövetségi Köztársaságban A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese kíséretével együtt a Német Szövetségi Köztársaság kormányának meghí­vására vasárnap reggel kétnapos körutazásra indult a Német Szövetségi Köztársaságban. A szovjet vendégek Bonnból különvonattal utaztak Han­noverbe. Duisburgnak, a Ruhr-vidéki ipari központok egyikének lakossága rend­kívül szívélyes fogadtatásban része­sítette A. I. Mikojant. A szovjet kül­döttség a pályaudvarról a duisburgi kikötő megtekintésére indult. Itt A. I. Mikojan beszédében üdvözölte Észak­Rajna-Vesfália tartományi kormányá­nak, Duisburg városnak és a folyami kikötőnek képviselőit, valamint a többi jelenlevőt. „Továbbá bizonyíté­kát láttam itt annak, - mondotta -, hogy a német nép nagy értékeket képes teremteni. Ez tetszik nekem. De legjobban tetszenek nekem önök, szemük és nyílt arcuk, amely kifejezi azt a hő óhajt, hogy a Szovjetunió­val békében éljenek." „E körutazás a Rajna-vidéken csak kirándulás, úgy vélem azonban — - folytatta A. I. Mikojan -, hogy politikai aktusnak is minősíthető, amely megerősíti a közelséget közöt­tünk és a barátság szükségességét. Harcoltunk a múltban, ma azonban az a jelszavunk: Le a háborúval, él­jen az örök barátság!" A jelenlevők A. I. Mikojan szavait tetszésük jeléül tapssal fogadták. A hannoveri főpályaudvaron A. I. Mikojant H. Hellweg, Alsó-Szászor­szág miniszterelnöke és más hivata­los személyiségek fogadták. A pálya­udvar peronján a város lakossága gyúlt össze. A. I. Mikojan a pályaudvarról kísé­retével a Szovjetunió és más államok azon polgárainak emlékmüvéhez ment, akiket a hitleri fasiszták 1945 április 8-án meggyilkoltak Hanno­verben. A Szovjet kormányküldöttség nevé­ben az emlékműre „Örök emlékezet azoknak, akik hazájuk szabadságáért és függetlenségéért haltak meg" fel­iratú koszorút helyeztek el. Ezután A. I. Mikojan L. Erhardnak, a Német Szövetségi Köztársaság gaz­A DNYEPROPETROVSZKI kohászok gya­korlatilag bebizonyították, hogy bádogot közvetlenül az izzó acélból lehet henge­relni. Az ú.i módszerrel hengerelt acélbádog 1=5—20 százalékkal olcsóbb az eddigi mód­szer szerint készített bádognál. (ČTK) TAJVAN szigetén a legutóbbi időben nagy­mértékben drágultak a közszükségleti cik­kek. A szappan ára 40 százalékkal emel­kedett. (ČTK) BUKARESTBEN április 28-án kezdődött a Román Népköztársasáa Nagy Nemzet­gyűlésének 4. ülésszaka, amelyen a többi között megtárgyalják a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának a viláo valamennyi par­ismentjéhez intézett felhívását az atom­fegyverek azonnali és feltétlen betiltása írgekében. (ČTK) R. NIXON, az USA alelnöke április 27-én 18 napi látogatásra Latin-Amerika orszá­gaiba utazott. (ČTK) AUSZTRIA SZOCIALISTA PÁRTJA több osztrák városban és községben lemondta a május elsejei felvonulásokat. Bécsben május elsején megrendezik a hagyományos felvonulást, azonban Salzburgban, Bécsúj­helyen és mäs városokban a munkások csak a májusi ünnepi gyűléseken vesznek részt. (ČTK) AKIRA IVAI, a Japán Szakszervezeti Fő­tanács vezértítkára kijelentette, hogy s Főtanács a választások előtt széleskörű kampányt Indít Kisi miniszterelnök kor­mánya ellen. (ČTK) daságügyi miniszterének kíséretében megtekintette az ipari kiállítás több pavilonját. A Siemens A. E. G. cég pavilonjá­ban A. I. Mikojan nyilatkozatot tett a televízió- és filmtársaság tájékoz­tatására. A. I. Mikojan kíséretével a késő esti órákban különvonattal Stuttgart­ba utazott. * * * Berlin (ČTK) - A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek helyettese, a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányának meg­hívására április 28-án Berlinbe uta­zott. Az NDK fővárosában mindössze egy napig tartózkodik. Svédországnak nincs szüksége atomfegyverekre Stockholm (ČTK) — A sajtó közlése szerint a svéd Riksdag 45 szociálde­mokrata képviselője azt a követelést terjesztette elő, hogy • Svédország fegyveres erőit ne szerelje fel atom­fegyverekkel. E képviselők nyilatkozata rámutat arra, hogy Svédországnak nem sza­bad atomfegyvereket használnia, sem katonai, sem erkölcsi, sem pedig po­litikai jellegű okból és nem szabad előkészíteni ezen fegyverek hazai gyártását. Ollenhauer a szovjet-német kapcsolatokról Bonn (ČTK) - Ollenhauer, Német­ország Szociáldemokrata Pártjának elnöke, aki a párt más vezető té­nyezőivel Bonnban A. _I. Mikojannal a Szovjetunió Minisztertanácsa elnö­kének első helyettesével tárgyalt, kijelentette, hogy amennyiben el akarják érni a két ország közötti kapcsolatok rendezését, a tárgyaláso­kat folytatni kell. Nagyon sok fog függni attól, milyen politikát követ majd a szövetségi kormány. „A Miko­jan és a Németország Szociáldemok­rata Pártja képviselői között folyta­tott megbeszélések igazolták, hogy szovjet részről megvan a jóakarat a kapcsolatok ápolására" — mondotta Ollenhauer. Indonézia kormánycsapatai elfoglalták Tarutung városát Dzsakarta (ČTK) - Az Antara hír­ügynökség jelentése szerint a láza­dók ellen az észak-szumatrai Tapa­nuli térségében harcoló indonéz kor­mánycáapatok április 27-én elfoglal­ták Taratung városát. A kormányhü haderők nem ütköztek a lázadók ellenállásába. Mintegy 150 lázadó katona megadta magát. Tarutung el­foglalásával a Tapanuli terület ismét az indonéz kormány ellenőrzése alá került. A kormánycsapatok Közép-Szumat­rán elfoglalták Padang Pandjang és Sawah Luto városokat. Nyugat-Németországban tovább folyik a harc az atomhalál ellen Bonn (ČTK) — Nyugat-Németor­szágban e napokban ismét növekedett azok száma, akik nyilvánosan adnak kifejezést felháborodásuknak Adenauer atompo'itikája felett. Dr. Bedhert professzor, fizikus, HeiVbronnban a tüntetők gyűlésén le­írta az atomfegyverek romboló ha­tását. A mannheimi tiltakozó gyűlé­sen dr. Ludwig Ratzel, szociáldemok­rata parlamenti képviselő megállapí­totta, hogy a szövetségi alkotmány­nem tiltja a népszavazást. „Helyén volna inkább azt kérdezni, — mon­Görögország népe az atomtámaszpontok ellen Athén (ČTK) — Passalidis, a de­mokratikus ellenzéki baloldal; koalí­ció egyik vezetője április 26-i, sza­loniki választási beszédében a többi között ezeket mondotta: „Kötelességünk kijelenteni, hogy az amerikai rakétafegyvertámaszpontok építése országuk területén nagyoh is időszerű, éš háború esetén fennáll or­szágunk teljes elpusztításának reális veszedelme. Ezért nem engedjük meg, hogy országunkat az a veszedelem fe­nvegesse, hogy romhalmazzá változ­zík." Az amerikai rákétatámaszpontok­nak Görögország területén való épí­tése elleni tiltakozó mozgalom Görög­országban egyre nagyobb méreteket ölt. dotta dr. Ratzel — vajon az alkot­mány nem tiltja-e a Szövetségi Köz­társaság atomfelfegyverzését. Az al­kotmány kifejezetten hangsúlyozza, hogy a nemzetközi jog a szövetségi jog felett áll, ami a hágai konvenció szerint annyit jelent, hogy tilos a tömegpusztító eszközök használata a lakosság ellen." Az atomhalál elleni mozgalom tel­jes támogatását fejezik ki a náciz­mus által üldözöttek szövetségének flenzburgi tartományi értekezletén és a háború áldozatai szövetségének saarbrückeoi gyűlésén a megjelent küldöttek. Az atomfegyver elleni harc a fő gondolata ama jelszavaknak és felszólításoknak, amelyeket a nyugat­német szakszervezeti dolgozók és bé­keharcosok május elsejére készítenek elő. Algéria egész területén heves harcok dú'nak Alqír (ČTK) — Algéria egész területén továbbra is heves harcok dúlnak az algé­riai felszabadító hadsereg és a francia gyarmati egységek között. Április 26-án Zegla térségében Sidi-bel­Abbestől 70 km-nyire délre kemény ütkö­zet folyt. Francia adatok szerint 65 algé­riai életét vesztette és 10 megsebesült. Közép-Algériában, Medeától délkeletre az algériai hazafiak 65 embert vesztettek. Catinat térségében, Constantlne megyé­ben a gyarmati haderők széleskörű „át­fésülő" akciót végeztek, amelynek során 215 algériait megöltek és 8-at foglyul ejtettek. A franciák saját veszteséfleikről nem számolnak be. Dr. Schweitzer Nobel-díjas tudós fel­hívja a nagyhatalmakat, szüntessék be az atomfegyverkísérleteket A norvég rádió hétfőn, április 28-án kezdte meg dr. Schweitzer felhívásának soJ rozatos közvetítését, amelyben a tudós elsősorban az atomfegyverkísérletek beszün­tetését követeli, mert e kísérletek már • béke idején is jelentős károkat okoznak az egyes nemzeteknek és az egész emberiségnek. DR. ALBERT SCHWEITZER, teológus, fi­lozófus és orvos, a Nobel-Béke-díj vise­lője már múlt évben csatlakozott azokhoz, akik síkraszálltak a világnak a rádioakti­vítás mérgével történő megfertőzése el­len. A tudós Lambaréné (Francia-Afrika) kórházából a norvég rádió közvetítésével felszólította a világ közvéleményét, hatá­rozottan követelje a további kísérletek be­szüntetését. A felhívást akkor 52 ország rádióállomásai is közvetítették, azonban egyesek, így például az USA rádióállomásai nem voltak hajlandók a felhívást közölni. Mivel az atomfegyverekkel rendelkező nagyhatalmak — a Szovjetunión kívül — eddig nem nyilvánítottak készséget arra, hogy abbahagyják az atomfegyverkísérle­teket, dr. Schweitzer ismét a világ köz­véleményéhez fordul. A Nobel-díjas tudós örömmel fogadta a Csehszlovák Sajtóiroda újságírócsoportjá­nak tavalyi akcióját, amelynek során ar újságírók megkérdeztek világhírű tudomá­íwos dolgozókat, milyen intézkedéseket ja­vasolnak a fenyegető veszedelem ellen. Dr. Schweitzer ezért ismét a Csehszlovák Saj­tóirodához fordult, rendelkezésére bocsá­totta felszólításainak teljes szövegét, és kifejezte azt a meggyőződését, hogy Cseh­szlovákia sajtója és rádiója e felhívások közlésével hozzájárul a kísérleti robban­tások betiltásáért, az atomfegyverek kikü­szöböléséért és a leszerelési problémák megoldásáért küzdő mozgalom nagyobb ha­tékonyságához. „Le kell mondani a kísérleti robbantá­sokról" címii első felhívásában dr. Schweit­zer utal arra, hogy az atomfegyverekkel rendelkező államokat már tavaly arra kér­te, állapodjanak meg mielőbb az atomfegy­verkísérletek beszüntetésére nézve és ez­zel egyszersmind juttassák kifejezésre azori elhatározásukat,' hogy valóban készek le­mondani az atomfegyverek alkalmazásáról. Dr. Schweitzer rámutat, hogy ilyen egyezményt már a Szovjetunió is javasolt. Kifejezi azt a nézetét, hogy valamennyi félnek egyet kellene értenie ezzel. A/ atomfegyverek eddigi készlete nem csök­kennék,- és az a hátrány, hogy további fegyvereket nem próbálgatnak "ki, vala­mennyiüket egyenlően érintené. Ennek el­lenére az USA és Nagy-Britannia — foly­tatja dr. Schweitzer — nem akarnak rá­állni erre a megállapodásra. Makacsul bi­zonyítgatják. hogy a kísérletek által elő­idézett radioaktivitás veszedelme nem olyan nagymérvű, hogy megkövetelné a kísér­letek abbahagyását. Az állami atombizott­ságok és a tudósok, akik kötelességüknek tartják, hogy ilyen értelemben nyilatkoz­zanak, az amerikai és európai sajtónak gaz­dag anyagot bocsátanak rendelkezésére a propaganda céljaira. Dr. Schweitzer példaképpen néhány mon­datot idéz az amerikai atomerő-albizott­ség nyilatkozatából: „Célszerű lenne meg­tenni a szükséges lépéseket, hogy hely­rehozzuk azt a zűrzavart, amely jelenleg a közvélemény körében uralkodik". Á leve­gőben levő rádioaktivltás állandó fokozódá­sénak jelenlegi potencionális hatásait az örökölhető tulajdonságokra állandóan a megengedett határok között tartják... A kísérletek folytatása a nemzet bizton­sága érdekében szükséges és igazolható." Dr. Schweitzer ehhez hozzáfűzi, hogy „a közvélemény körében uralkodó zűrzavar, amelyet helyre kell hozni" fogalom alatt azt kell érteni, hogy az emberek egyre sürgetőbben követelik, hogy magyarázatot kapjanak arról a veszedelemről, amely a kísérleti robbantásokból ered. „A levegőben levő rádloaktivitás állandó fokozódásának jelenlegi potencionális ha­tásait az örökölhető tulajdonságokra állan­dóan a megengedett határok között tart­ják" ködös mondat alatt azt kell érteni, hogy az emberi szaporodási sejtek rádio­aktív sérülése következtében torzszülöttek jönnek világra, azonban ezek száma nem lesz oly nagy. hogv ezért a kísérletek be­szüntetését lehetne követelni. Dr. Schweitzer a továbbiakban új éne­léssel foglalkozik, amelytől a propaganda sokat ígér, vagyis hogy lehetséges lesz az úgynevezett „tiszta" hidrogénbomba előállítása. Rámutat arra, hogy e bomba robbantó szerkezeteként a Hirosimára dobott kis bombákhoz hasonló hatású urán­bombát használnának. További rádioaktlv sugárzást ezenkívül a robbanásnál felsza­badult elektronok okoznának. „Edward Teller. a szennyes hidrogénbomba alkotója" — folytatta dr. Schweitzer — egy bizonyos amerikai folyóiratban ez év elején lírai hangon énekelte meg az idillikus atomhá­borút, amelyet valamikor teljesen tiszta hidrogénbombákkal fognak folytatni. „A tiszta atombombát nem használatra, hanem a kirakatba szánták — jelentette ki dr. Schweitzer. — Arra szolgál, hogy az embereket meggyőzze, hogy a további kísérleti robbantások kevesebb rádioaktí­vítést okoznak, és ezért nem lehet ko­molyan ellenezni folytatásukat." , Dr. Schweitzer felhívja a figyelmet ar­ra, „hogy azok az eredmények", amelyeket egyes tudósok nyaktörő számításai kimu­tatnak. azt igyekezve bizonyítani, hogy a robbantások által okozott veszedelem cse­kély mérvű, egyáltalán nem megbízhatóak. A rádioaktív sugárzás megengedhető hatá­rát szükséges volna állandóan csökkenteni és dr. Lauritson Taylon (USA), aki a su­gárzás káros hatásának kérdéseiben elis­mert szaktekintély, más tudósokkal egyiítt kétségesnek minősíti, vajon Iétezlk-e a sugárzás oly csekély mérve, amely ne len­ne veszedelmes? „Mindegyre csak „a sugárzás' megenge­dett maximuméról" esik szó, — folytatja dr. Schweitzer. — KI engedte meg ezt a maximumot? Kit hatalmaztak fel arra, hogy ezt megengedhesse ?" A rádioakttvítás folytán bekövetkezett veszélyeztetés! kérdésben nemcsak a kül­ső sugárzás hatásaira, hanem a szerveze­tünkben levő rádioaktív anyagok hatásaira Is tekintettel kell lenni. Hogyan keletkezik ez a belső rádioakti­vltás? A kísérleti robbantás után a leve­gőben levő rádioaktív anyagok nem ma­radnak egy helyben, hanem rádioaktív eső és rádioaktív hó formájában a földre hul­lanak. Ezek az anyagok leülepednek, a le­veleken és a gyökereken át a növényekbe jutnak, ott felhalmozódnak. A növények­ből a szervezetünkbe jutnak, ami részint a növényekkel táplálkozó tehenek tejének, vagy a növényekkel táplálkozó állatok hú­sának fogyasztása révén történik. A ra­dioaktív eső olyképpen okozhat kárt szer­vezetünkben. hogy rádioaktív vizet iszunk. Dr. Schweitzer ezután a testünkbe ható legveszedelmesebb elemek egyikével, a stroncium 90-eI foglalkozik. „Ez felhalmo­zódik a csontokban, kisugározik a vérsej­tekbe és gyakorta halállal végződő megbe­tegedést okoz. A rádioaktív sugárzás fő­képpen a szaporodás elősegítését szolgáló sejteket támadja meg. Még akkor is vég­zetes következményekkel járhat, ha csupán nagyon csekély mérvű a sugárzás. „A külső- és belső sugárzás hatásaiban — állapítja meg dr. Schweitzer — a leg­alattomosabb az, hogy évek múltán is meg-' nyilvánulhatnak. Az utódokra gyakorolt kfr­ros hatás még sokkal későbben is meg­nyilvánulhat, sem az első, sem a második nemzedékben, hanem a további generációk­ban. Ez a sugárzás évszázadokon keresztül szörnyszülötteket eredményezhet egyre nö­vekvő mérvben". Dr. Schweitzer ezután utal valamennyi állam 9235 tudósának nyilatkozatára, ame­lyet dr. Rimus Pauiing ismert amerikai kutató adott át 1958. január 13-án az ENSZ főtitkárának, és kijelenti, hogy ez a nyilatkozat halálos csapást mért a meg­nyugtató propagandára. „Nem vállalhatjuk a felelősséget azért, — figyelmeztet dr. Schweitzer. — hogy va­laha a világra a gyermekek ezrei szüles­senek a legsúlyosabb testi és lelki fogya­tékosságokkal. Csakis az, aki nem volt jelen egy szörnyszülött születésénél, aki nem volt tanúja az anya kétségbeesésének, merészkedik arra az állításra, hogy a to­vábbi kísérleti robbanások bizonyos koc­kázatot jelentenek ugyan, azonban egyes körülmények 1 között, ezt vállalni kell. Jean Rostand, ismert francia bioló­gus a robbantások további folytatását a jövőn elkövetett gaztettnek minő­síti. Ezen gazság elleni küzdelem bi­zonyos mértékben a nők feladata. Elsősorban az ő feladatuk, hogy fel­emeljék intő szavukat." Dr. Schweitzer hangsúlyozza, a nagyhatalmakat senki sem jogosította fel arra, hogy békés időben olyan kí­sérleteket folytassanak, amelyek a legsúlyosabb károkat okozhatják az egész emberiségnek. Figyelmeztet ar­ra, hogy ma is élnek olyan emberek, főképpen Japánban, akik kénytelenek stronciumot tartalmazó rizst, vagy megfertőzött halat fogyasztani. Rá­mutat arra is, hogy a különböző in­tézmények azon kívánságát, hogy a nagyhatalmak szüntessék be az atom­kísérleteket, azzal a kifogással uta­sítják vissza, hogy állítólag előbb megegyezést kell kötni. A lapok na­gyobb része ezeket a követeléseket csupán rövid táviratok formájában közli, azonban nem ír erről vezércik­ket, nem figyelmezteti az emberisé­get, mennyi szörnyű szenvedés rej­tőzik a szűkszavú távirat mögött, nem kelti fel a közvélemény figyelmét. Ezért közömbösségével a sajtó is bűnt követ el az emberiségen. Dr. Schweitzer visszautasítja azt az állítást, hogy legelőször is megálla­podásra kell jutni a teljes leszerelési tervet illetőleg. Még a kísérletek be­szüntetése után is minden állam ren­delkezni fog a már előbb gyártott fegyverekkel. „Az atomkísérletek veszélyeztetik az emberiséget — hangsúlyozza dr. Schweitzer. Az emberiség követeli a kísérletek beszüntetését, ehhez teljes joga van. Nem szabad az időt veszte­getni, nem szabad megengedni, hogy a további robbantások fokozzák azt a veszedelmet, amely már ma fenyeget minket. A további kísérletekről való mielőbbi lemondás megteremti az atomfegyverek használatán kívül he­lyezéséről szóló tárgyalások kedvező légkörét." Dr. Schweitzer felhíváséinak befejező részében megállapítja, hogy a Szov­jetunió határozata a kísérleti robban­tások egyoldalú beszüntetéséről rend­kívül fontos. „Amennyiben Nagy-Bri­tannia és az USA elszánja magát arra, hogy hasonló ésszerű az emberi jo­goknak megfelelő határozatot hozzon, — az emberiség megszabadul attól a félelemtől, hogy a légkörnek és a földnek a kísérleti robbantások által fokozódó rádióaktív megfertőzése az emberiségnek magát a létét veszé­lyezteti majd." ÚJ SZÖ 3 * M58. április 2S. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom