Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-29 / 118. szám, kedd

) Vtktg proletdrlaíy egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA | 1958. április 29. kedd 30 fillér XI. évfolyam, 118. szám jtj A szocialista államok gazdasági együttműködésének növekvő jelentősége A szocialista tábor országainak azdasági együttműködése mind agyobb jelentőségű. Ezen orszáok között a nemzetközi kapcsoatok újtípusúak, mivel a proletár emzetköziség elvéből s a közös rdekek és célok egységéből indultak ki. így megszületett annak ehetősége, hogy a közöttük fenn116 gazdasági kapcsolatok új, sokai szélesebb alapokon bontakozanak ki. Már nem egy ízben hangsúlyozuk, hogy az egyes szocialista orzágok közti gazdasági kapcsolatok ényegbevágóan eltérnek a tőkés llamok közötti gazdasagi kapcsoatoktól. A kapitalista országok cözötti gazdasági kapcsolatokban z erősebb állam akarata érvényéül, az imperialista államok kizsáknányolnak más országokat, és fő éljük a minél nagyobb nyereség slérése. Ezzel szemben a szocialista rszágok gazdasági kapcsolataiban érvényesül az elvtársi együttműköés, a testvéri seqítség-nyújtás örvénye. Éppen ezért nem vonhaunk egyenlőségjelet e kétfajta <apcsolatok közé. Természetesen 3rdekünk az, hogy kereskedelmi <apcsolataink a tőkés államokkal ikeresen fejlődjenek az egyenjogúság és a kölcsönös előnynyújtás iveinek tiszteletben tartásával. Néhány kapitalista ország ilyen jelegű gazdasági kapcsolatokat tart enn a szocialista államokkal. Naiak volnánk azonban, ha feltétesznénk, hogy ezek a kapcsolatok kapitalizmus fennállása idején úlléphetik a kereskedelmi árucsere cereteit. Ezzel szemben az elmúlt évek apasztalatai azt igazolják, hogy a zocialista államok között gazdasági téren is teljesen újtípusú kölsönös kapcsolatok létesülnek, melyek messze túllépik az árusere kereteit. Vegyük például a zovjetunió és Csehszlovákia kormányküldöttségeinek nemrégen leajlott tárgyalásait az 1965-ig szóó kölcsönös gazdasági együttműcödés kérdéséről. E tárgyalás során fontos döntések születtek, amelyeket megvalósítva összhangba hozzuk a két ország távlati erveit számos ágazatban és így megteremtjük annak alapját, hogy lazánk gazdasága az eddiginél sokcal gyorsabb ütemben fejlődhessék. A szocializmus építésének beteőzése szempontjából az ilyen együttműködés rendkívül nagy jelentőségű. Elsősorban népgazdaságunkat hosszú időre előre elláthatjuk fontos nyersanyagokkal, amelyek nélkül leállna a munka. Vitathatatlan tény az, hogy a Szovjetunión kívül egyetlen egy szocialista állam sem rendelkezik feltételekkel ahhoz, hogy a szocializmust az egész szocialista táborral folytatott együttműködés nélkül felépíthesse. Az említett egyezmények tov4bbi óriási előnye az, hogy lehetővé teszik népgazdaságunkban a munkatermelékenység eddiginél sokkal gyorsabb növekedését, úgyhogy reálissá válik az a tervünk, hogy az egy főre eső termelés és fogyasztás terén utolérjük és megelőzzük a legfejlettebb tőkés államokat. Ilyen feladatot nem tűzhetnénk maguk elé, ha nem támaszkodhatnánk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folytatott gazdasági együttműködésre. Természetesen ezek az egyezmények nemcsak előnyökkel járnak, hanem komoly felelősséget hárítanak iparunk valamennyi dolgozójára. Elsősorban teljes mértékben ki kell tudnunk aknázni az egyezmények nyújtotta előnyöket és lehetőségeket. Ugyanakkor a lehető legnagyobb gonddal, szorgalommal és pontossággal kell dolgoznunk a Szovjetunióba és a többi szocialista országba irányuló szállítmányok elkészítésénél, hogy a csehszlovák ipar jő neve ne szenvedjen csorbát. Pártunk és kormányunk politikája továbbra is szem előtt tartja az összes szocialista állammal folytatott kölcsönös gazdasági kapcsolatok lehető legnagyobb kibővítését. Nemcsak árucseréről van szó, hanem magasabb fokú kapcsolatokról is, a népgazdasági távlati tervek kölcsönös összehangolásáról, a nemzetközi munkamegosztásról, a tudományos, műszaki és más tapasztalatok széleskörű kölcsönös átadásáról. Ezen politika megvalósítása egyrészt hozzájárul a csehszlovák gazdaság előretöréséhez, a szocializmus építésének gyorsabb betetőzéséhez, másrészt pedig az egész szocialista tábor gazdaságát is erősíti és fejleszti. Egyszóval e politika megvalósítása útján egyrészt saját jől megfontolt nemzeti, másrészt pedig a munkásosztály nemzetközi érdekeit szolgáljuk. Úgy látszik JOBBAN ÉRTÜNK HOZZÁ A Chemosvit gyár Priesvit II-es celofángyártó üzemrészlegén, melyet a gyár többszáz dolgozója épített fel brigádmun'cával, már tavaly megindult a terme',és, de nem. minden ment itt mindjárt a legnagyobb rendben. Karol Finka mérnöknek, az üzemrészleg vezetőjének nem egyszer kellett munkaidő után is ottmaradnia a műhelyben, hogy a Svájcból érkezett új gépberendezés hibáit helyben kijavítsa. A sok javítás és szerelés után a svájci gép végül s simán megindult és gondos kezek rányításával a termelés mutatója már 80 méter celofánpapír gyártását jelzi nercenként. Érdekes, hogy hasonló lép van Finnországban, S'itteri váróÍ f! n f! I Testvéri üdvözlet a világ minden nemzetének, amely a béke, a demokrácia és a haladás megszilárdításáért küzd! (A CSKP KB és az NF KB május l-l jelszavaiból.) A Szlovák Nemzeti Tanács Szlovákia 1958. évi költségvetéséről tárgyal A Szlovák Nemzeti Tanács hétfőn, április 28-án megkezdte kétnapos ülését, melynek során megtárgyalja a gazdasági és költségvetési, a kulturális és népművelési, a mezőgazdasági, a szociális és egészségügyi, valamint a jogi bizottság együttes beszámolóját a Megbízottak Testületének azon javaslatáról, mely a Szlovák Nemzeti Tanács által Szlovákia 1958. évi költségvetésére vonatkozó törvény kiadására irányul. Az SZNT tárgysorozatának második pontjaként — melyet kedden, április 29-én tárgyal meg — foglalkozik majd a kulturális és a népművelési, valamint a jogi bizottság beszámolójával a Megbízottak Testületének ama javaslatáról, amely arra vonatkozik, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács adjon ki törvényt a népművészeti termelésről s a művészi kézműiparról. Az SZNT április 28-i ülésén jelen voltak f'udovit Benada, Pavol Dávid, Vojtech Daubner, Michal Chudík, Oskar Jeleň és Rudolf Strechaj, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága irodájának tagjai, Irena Ďurišová, Dénes Ferenc és Jozel Mjartan, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökei, Ján Marko mérnök és Ján Štencl, a Megbízottak Testületének alelnökei, a Megbízottak Testületének tagjai, Emília Muríňová, a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának vezető titkára, az SZNF elnökségének tagjai, a kerületi nemzeti bizottságok elnökei, valamint kitüntetett és példás dolgozók. Az ülésen jelen voltak a bratislavai konzuli kar tagjai is. A Szlovák Nemzeti Tanács tárgyalását Irena Ďurišová, az SZNT alelnöke nyitotta meg. Megnyitó beszédének bevezető részében hangsúlyozta, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács Szlovákia 1958. évi költségvetésének megtárgyalásával úgy foglalkozik majd, mint a Csehszlovák Köztársaság egységes állami költségvetésének alkotó részével. „A Szlovák Nemzeti Tanács és összes képviselői — mondotta — a legnagyobb erőfeszítést fejtik ki annak érdekében, hogy Szlovákia költségvetésének betartásával biztosítsuk szép hazánk állandó felvirágoztatását és az eddiginél jobban megszilárduljon nemzeteink és a Szovjetunió vezette szocialista tábor országai közötti testvéri szövetség s közös erővel megőrizzük a világbékét." Az ülés tárgysorozatának jóváhagyása után Anton Mrázik képviselőelőadó tartott beszédet és többek között a következőket mondotta: „A Szlovák Nemzeti Tanács bizottságai az 1958. április 21-25 közötti napokban a kerületi nemzeti bizottságok egyes költségvetési fejezetei, valamint költségvetései alapján megtárgyalták Szlovákia 1958. évi költségvetését és a Megbízottak Testületének javaslatát az SZNT Szlovákia 1958. évi költségvetéséről szóló törvénye kiadására vonatkozólag. Az SZNT bizottságainak tárgyalásai hangsúlyozták Szlovákia költségvetésének jelentőségét, különösen figyelembe véve a Szlovákia további gazdasági építéséhez, a dolgozók élet- és kulturális színvonala további emeléséhez, népünk egységének, valamint az állam gazdasági erejének elmélyítéséhez szükséges pénzeszközök biztosítását. A bizottságok részletesen foglalkoztak a költségvetési javaslat egyes fejezeteivel és a képviselők emellett érvényre juttatták a munkahelyeken, valamint a választókörzetekben szerzett bő tapasztalataikat. Rámutattak annak szükségességére és lehetőségére, hogy különösen a dolgozók kezdeményezésének kiaknázásával, az új technika bevezetésével, az anyagi költségek csökkentésével, a beruházási építkezések hatékonyságának, valamint a munka termelékenységének növelésével további anyagi, pénzügyi és munkatartalékokat kell feltárnunk. Az SZNT bizottságai a Megbízottak Testületének arra vonatkozó javaslatát, hogy az SZNT adjon ki törvényt Szlovákia 1958. évi költségvetéséről, valamint Szlovákia 1958. évi költségvetését jóváhagyásra ajánlották a Szlovák Nemzeti Tanácsnak." Anton Mrázik képviselő-előadó beszámolója után Dénes Ferenc, az SZNT aielnöke vette át az ülés tárgyalásának irányítását. Átadta a szót Ján Marko mérnöknek, a Megbízottak Testülete alelnökének, pénzügyi megbízottnak, aki Szlovákia 1958. évi költségvetéséről adott magyarázatot. (Ján Marko beszámolójának lényeges részét lapunk 2. oldalán közöljük.) Ezt tettük s ezt tesszük! Május köszöntése az érsekújvári járásban sában, ahol már több mint egy éve dolgozik, de 70 méternél nagyobb "termelést percenként még nem ért el. Nagy eredmény tehát ez a Chemosvit ben, mert még Svájcban, ahol ezt a gépet gyártják, sem értek el ilyen fordulatszámot a celofán gyártásánál. H. S. Már szerdán kezdődik — Soha ilyen fényes külsőségek között nem ünnepeltük még a munka ünnepét, mint ahogyan az idén — mondja Grilling elvtárs, a Nemzeti Front érsekújvári járási titkára. Nemcsak itt, Üjvárott, de a járás legkisebb falvacskájában is már szerdán délután megkezdődnek a szebbnél szebb ünnepségek; lampionos felvonulások, máglyagyújtások, népünnepélyek. Természetesen ezek csak bevezetői lesznek az elsejei fő ünnepségeknek, melyeken öregek, fiatalok, munkások, parasztok manifesztálnak majd a béke ügye s a még szebb jövő mellett. Nemcsak éljenzéssel, nemcsak zászlók lengetésével, hanem olyan tettekről való beszámolásokkal és olyan még dicsőbb tettek felajánlásával, amelyek ország-világ előtt bizonyítják, hogy a mi népünk, a mi országunk egyetlen lakosa sem akar egyebet, mint békét, a szebb jövő békés építését, íme, ezekről számolnak majd be a felvonulók színes transzparensei. Legyőzték a rossz időt, még többet akarnak A járás parasztsága büszke győzelemmel, s gyönyörű felajánlásokkal köszönti május elsejét. A szövetkezetek a márciusi fagyok s az áprilisi esők ellenére is az utolsó szemig elvetették a tavaszi kalászosokat és a cukorrépát, s több mint a felét kukoricájuknak is elültették. Május elsejéig készen akarnak lenni a kukoricaültetéssel is, sőt az udvardiak négyzetes-fészkesen vétó új vetőgépjük segítségével száz hektárnyi területen a burgonyát is el akarják ültetni. De mindez még nem elég. A járás 18 szövetkezete nem kisebb fogadalommal ünnepli május elsejét, mint hogy az év végéig 21 millió 974 ezer 636 koronával tetézi növénytermesztési és állattenyésztési termelési tervét. Illetve most már sokkal kevesebbel, hiszen felajánlásuk reálisságának bizonyításaképpen ilyen felirat is büszkélkedik majd transzparenseiken május elsején: — Vállalásunk keretében máris 195 081 liter tejet, 82 104 tojást, 30 424 kiló sertéshúst és 705 kiló marhahúst termeltünk terven felül. A palárikovóiak például egymillió 976 ezer 522 korona értékű túltermelési vállalásuk teljesítésére eddig 11956 kg sertéshúst termeltek, a csúziak pedig 10104 kg sertéshússal és 24 762 liter tejjel törlesztették egymillió 958 ezer 801 korona értékű felajánlásukat! Hát a traktorosok? Aki végignézi majd az érsekújvári május elsejei felvonulást, büszkén tapsolhat a járás parasztsága legfáradhatatlanabb harcos társainak, a traktorosoknak is. Hiszen az ő éjjelnappali helytállásuk, áldozatos munkájuk tette lehetővé, hogy a szövetkezetesek oly sikeresen megbirkóztak az időjárás okozta nehézségekkel. Mi sem bizonyítja ezt fényesebben, mint az az értékelés, hogy a kerület összes gépállomásai között az érsekújvári traktorállomás dolgozói végezték legsikeresebben a tavaszi munkákat. A tardoskeddiek például 62,8, a jászfalusiak 62,3, az érsekújvári II. számú brigád traktorosai pedig 60,9 százalékra teljesítették évi tervüket. S a nagy manifesztációnak az sem lesz utolsó pontja, amit a traktorosok írnak fel majd transzparenseikre: 474 943 koronát takarítunk meg az önköltségeken! Ezt tettük s ezt tesszük! Természetesen a gyárak és üzemek munkásainak is lesz mondanivalójuk az érsekújvári május elsejei ünnepen. Elsősorban is a legnagyobb újvári üzem, az Elektrosvit sok száz főnyi munkásleányának és munkásfiának: „400 000 korona értékű anyagot takarítottunk meg az év első negyedében, 124 000 normaórával csökkentettünk a gyártás idejét!" Ezekkel az eredményekkel köszöntik majd május elsejét. S ilyen vállalással: — A második negyedévben 100,5 százalékra teljesítjük nyerátermelésünket, 101 százalékra árutermelésünket, s 101,3 százalékra a munkatermelékenységet. Az első negyedévvel szemben újabb 450 000 korona értékű anyagot takarítanak meg a nemzetgazdaságnak, s újabb 104 000 normaórával csökkentik a gyártás idejét! S mennek szakadatlan ... S mennek szakadatlan, dübörgő léptekkel, zászlóerdők alatt majd a többiek is. A hivatalnokok, diákok, kereskedelmi dolgozók, a tejüzem, autóbuszüzem, dohányüzem... s a vasút büszke dolgozói is. Mert minden ember hivatkozik majd valami szép tettre ebben a menetben, s minden munkaközösség büszke lehet majd valamely május elseje tiszteletére felajánlott új vállalásra. Nézzük csak például vasutasainkat. Nincs hely minden vállalásuk felsorolására, egyet-kettőt említhetünk meg csupán. A vasútállomás dolgozói 150 műszakot ajánlottak fel baleset nélküli ledolgozásra, 150 000 teherkocsit akarnak baleset nélkül szétkapcsolni, és a vonatkísérő csoport 288 000 vonatkilométert kíván baleset nélkül végigdolgozni. Az érsekújvári vasúti osztály dolgozói viszont május 1. és május 9-e tiszteletére 1000 nehéztonnás szerelvényt indítanak útnak, s 204 340 korona értékben 300 000 tonna árut szállítanak majd terven felül. Ilyen május elsejét ünnepel ez idén az érsekújvári járás harcos, dolgozó n

éPe! (n. j.)