Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-27 / 116. szám, vasárnap

Szép eredmény Április 19—20-án Ipolybalog községben 250 lakos dolgozott szorgalmasan a falu szépítésén. 35 hektár rétet és legelőt tisztítottak meg és többszáz topolyafát ültettek el az Ipoly partján. A fiatalság lelkesen munkálkodott a sportpálya építésén. Két nap alatt megjavították a községi utakat és hidakat, mindenki rendbe tette a kerítéseket és háza táját. Az akcióból kivette részét a tanuló ifjúság is. Kitisztították a £alut átszelő patak medrét, példás rendet teremtettek az iskola udvarán és környékén. A falu lakosai 4800 órát dolgoztak le társadalmi munkában. A sikeres akció eredményének láttán elhatározták, hogy máskor is szívesen kiveszik részüket a falu szépítéséből. Illés József, Ipolybalog Orvosi rendelőt kapott Bolyk Ipolybolyk község lakosságát nagy öröm érte, orvosi rendelőt kapott a falu. Az orvosi rendelőt a volt iskola épületében helyezték el. Az épületet társadalmi munkával alakítottál- át új rendeltetésének megfelelően. Mindenki szíves-örömest kivette részét a munkából, hogy az állami támogatást minél gyümölcsözőbben kamatoztathassák. Hiszen a falu életében nagyjelentőségű eseményről van szó. Ezután nem kell már a városba menni orvosért. Különösen a kisgyermekes anyák örülnek annak, hogy helyben van az orvosi rendelő. Egy gonddal kevesebb — egy lépéssel újból előrehaladt a falu. Bize Ferenc, Ipolybolyk 1642 óra Április 19—20-án Ajnácskő község lakosai szép számmal kapcsolódtak be a faluszépítési munkába. Különböző munkaszakaszokon 1642 órát dolgoztak le. Most folynak a község villanyosításával kapcsolatos munkálatok. 151 brigádos segédkezett a gödrök kiásásában ts a vi'lanyoszlopok felállításában. A helyi sportkör számára készülő öltözők építésén 32-en 192 órát dolgoztak le. A nőbizottság tagjai az egészségügyi központ környékét hozták rendbe. Mások vízlevezető árkokat, ástak és a közutakat tisztították. Kivették részüket a munkából a tanulók is. ötven tanuló 23 hektár rétet hozott rendbe, 30-an pedig az új középiskola építésén segédkeztek. Ezenkívül 25 mázsa hulladékvasat gyűjtöttek össze. A szomszédos Sőreg községben 120 méter vízlevezető árkot ásott kí a falu lakossága, a tanulók pedig 70 mázsa ócskavasat gyűjtöttek össze. Agócs Vilmos, Ajnácskő A dunaszerdahelyi önkéntes tűzoltó testület tagjai a CSKP XI. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat becsülettel teljesítették. A faluszépítési akcióban 100 órát dolgoztak le. A tűzoltók május 9. tiszteletére további 50 óra ledolgozását vállalták. Tóth Árpád, Dumaszerdahely Teljesítették felajánlásukat A Csemadok losonci járási konferenciájáról Az ellnúlt napokban folyt le a Csemadok losonci járási konferenciája. Ä konferencián Csák István járási titxár számolt be a múlt évi munkáról. Ebből kitűnt, hogy a .járásban 36 különböző témájú népnevelő előadást tartottak a szervezetek. Ezenkívül 8 irodalmi vitaestet és két irodalmi estét rendeztek a járásban, s jól sikerült Gorkij-estet rendezett a losonci szervezet. Két nyelvtanfolyam, és 6 szabászati és varró tanfolyam folyt le a járásban. Két mezőgazdaságiszakkört szerveztek. A járás szervezetei 23 háromfelvonásos színdarabot adtak elő 84 esetben. Jelentősen fellendült különösen a Csemadok falusi csoportjainak tevékenysége. Ez évben már 162 új taggal szaporodott a tagság száma. A járási vezetőség mellett megalakult az irodalmi szakkör is, mely az év elején már kiadta az Indulás című folyóiratot. A beszámoló után élénk vita keletkezett, melyekben a küldöttek nagy része részt vett. Sólyom László, Losonc Az orvosság nem mindig gyógyszer Az emberek között forogva gyakran halljuk, hogy a legkülönfélébb változatokban jó egészséget kívánnak egymásnak. A család, az apa, az anya, a gyerekek, a rokonok és ismerősök mindig egészségesnek szeretnék látni egymást. Egészségünk megőrzése, a betegségek megelőzése és leküzdése céljából az orvost keressük fel, a gyógyszerért pedig a gyógyszertárat. Megesik azonban, hogy túlzott figyelmességből hibát követünk el és kárt okozunk ott, ahol segíteni akartunk. Ezt az állítást igazolja a gyakorlatomban megtörtént következő eset. A gyógyszertárban egy anya receptet nyújtott át, melyen csecsemője számára Hysteps volt felírva. Visszaemlékeztem azonban, hogy az anya aznap már volt e recepttel a gyógyszertárban. Megállapítottam, hogy a gyerek számára aznap hasonló orvosságot már kiadtunk. Hogyan történhetett ez? Kiderült, hogy az anya két orvosnál volt. Az egyik orvos által felírt orvosságot kiváltotta. Túlzott gondosságból azonban — hogy gyermeke hamarább meggyógyuljon — felkereste a gyerekszakorvost is. A szakorvos az előbbihez hasonló orvosságra új receptet adott. Az anya — amint később megállapítottam — mindkét orvosságot adagolni akarta, gondolván, hogy valamelyik majd csak segít. Nem tudta, hogy csecsemője számára a két orvosságban levő szer kétszeres adagja sok, s a gyermek állapotán csak ronthat. Ez az eset tanulságul szolgálhat arra, hogy ha netán saját magunk megnyugtatására szükségesnek tartjuk még egy másik orvos felkeresését is, nem szabad elhallgatnunk semmit a betegség eddigi lefolyásáról, gyógyítási módjáról és mindig meg kell mondani, hogy használtunk-e gyógyszert és milyet. Az orvosságot otthon, különösen az olyan háztartásban, ahol gyerekek vannak, gondosan kell kezelni. Ne történjék meg, hogy a gyerek játékből kézbe, esetleg szájba vehesse az orvosságot. Hány balesetnek volt már okozója, hogy a gyerek hozzáférhetett a gyógyszerhez. Szükségesnek tartottam mindezt megmondani a túlzottan gondos anya esetével kapcsolatban. Ilyen és hasonló esettel még napjainkban is sokat találkozunk. Ä segíteni akarás nem jelenti minden esetben az igazi segítséget. Dr. Spiegel Béla gyógyszerész, Királyhelmec. Levél Buzita községből A szepsi járásnak erről a falujáról nem sokat hallott még az újságolvasó közönség. Pedig falunk lakossága a szövetkezetben, az állami birtokon és más munkahelyeken Is becsülettel teljesíti kötelességét, valóra váltja a hazánk építésében rája háruló feladatokat. A múlt év végén Buzita szövetkezeti falu lett. Az összes földművesek beléptek a m... 1954 óta működő EFSZ-be. A nagy szövetkezeti családban mintegy 170 földműves munkálkodik a közös gazdálkodás gyarapításán, a mezőgazdasági termelés fejlesztésén. Az elért eredmények a szövetkezet tagjainak jó munkáját Igazolják, akik bíznak abban, hogy lépést tudnak tartani a régebbi F.FSZ-ekkel is és derekasan helyt állanak mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztési termelésben, valamint a CSKP XI. kongreszszusa tiszteletére tett felajánlások teljesítésében. A tavaszi mezőgazdasági munkák sikeresen folynak. A szövetkezet tagjai mlni den percet kihasználnak, hogy behozzák 1 a késői tavasz okozta lemaradást. Az állattenyésztés terén is fokozatosan megvalósítják a feladatokat. Szükségesnek tartom azonban megjegyezni, hogy fájó pontja az állattenyésztési termelés fejlesztésének a vízvezeték lassú megépítése, amely a gazdasági ud'^ar számára szolgáltatná a vizet. A múlt év nyarától készül már luca-szék módjára, nem tudjuk azonban elérni, hogy folyamatosan építsék és minél előbb befejezzék. Pedig nagy szükség lenne rá, mert az állátok egv kis patak vizéből isznak, amelybe sajnos a faluból kifolyó szennyvíz is beleömlik. Kérem az illetékeseket, intézkedjenek már végre, hogy tiszta vizet kapjon szövetkezetünk állatállománya. Másik fájó pont a falu életében az a tény, hogy a helyi kocsma meglehetősen nagy látogatottságnak örvend, kiváltképpen az ifjúság részéről. Sokat segítene ezen a téren, ha végre sportpályát kaphatna a község. A sportot kedvelő ifjúság azután minden bizonnyal kevesebbet lépné át 'a kocsma küszöbét. A PINB tanácsának a sportpálya létesítéséről szóló Irományai 1952-óta már egy aktatáskára valót tesznek kl, pálya azonban még ma sincsen. Mégpedig azért nincs, mert az EFSZ és az állami birtok vezetősége sehogy sem tud megegyezésre jutni ebben a fontos kérdésben. Jő lenne pedig, ha minél előbb megtalálnák a megoldás módját, a falu Ifjúsága hálás lenne a megértésért. A helyi nemzeti bizottságnak ugyancsak el kellene intéznie végre az óvoda áthelyezésének kérdését is, mert a mostani épület erre a célra egyáltalán nem alkalmas. Bízom abban, hogy az itt felvetett problémákat az illetékesek magukévá teszik és megtalálják a megoldás módját. BARTA GÁBOR, Buzita Tanulságos kiállítás Bratislavában, a Klement Gottwaldról elnevezett Pionír-házban a pionírszervezet közelgő 10. évfordulója alkalmából kiállítást rendeztek a pionírszervezet forradalmi hagyományairól. A kiállítás bemutatja a pionírszervezet életét kezdetétől fogva egészen napjainkig és ismerteti az ifjúság részvételét a nemzeti felkelésben. Szerepelnek a kiállításon azok az ajándékok, is, melyeket a pionír-szervezet a baráti országokból kapott. Herec J. Bratislava oooo Beszélgetés az ifjúsággal Április elején a galántai járási Kajal község helyi nemzeti bizottsága beszélgetést rendezett az ifjúsággal. A beszélgetést Korim Mihály, a HNB elnöke nyitotta meg. Arról beszélt, milyen volt az Ifjúság élete a kapitalista rendszerben. A jelenlevők párhuzamot vonhattak a mostani fiatalok és az akkori fiatalság élete között. A HNB elnöke továbbá rámutatott a falu anyagi és kulturális fejlődésére, amelyet a felszabadulás utáni években ért el. Az aránylag kis faluban 73 új családi ház épült tíz év alatt, mozihelyiség létesült, autóbuszjáratot kapott a község, készül a helyi híradó, és ami a legszebb, sikeresen befejezték a kultúrház építését, s már át is adták a falu lakosainak. Utána a helyi nemzeti bizottság titkára szólalt fel, aki ismertette az EFSZ nagy fejlődését. A község lakosságának túlnyomó része már a közös gazdálkodás útját járja, az egyénileg gazdálkodókra mindössze 83 hektár esik a falu határában. A még kívül álló néhány földműves meggyőzésébe a fiataloknak is be kell kapcsolódniok, hogy a község mielőbb szövetkezeti falu legyen. A vitában a fiatalok ígéretet tettek, hogy tevékenyen részt fognak venni a feladatok teljesítésében. A CSISZ helyi szervezetének elnöke megígérte, hogy a faluszépítési akcióban legalább 300 órát dolgoznak le. Az elvégzésre váró munkát felosztják egymás között. A CSISZ-tagok a beszélgetésen azzal a kérdéssel fordultak a HNB-hez, hogy addig, amíg a kultúrházban felépülnek az ifjúsági otthon szobái, gondoskodjanak megfelelő helyiségről a fiatalok részére, ahol szabad idejüket hasznos szórakozással, olvasással tölthetnék el. Itt helyeznék el a könyvtárat is. A HNB elnöke megígérte, hogy a helyi nemzeti bizottság ebben az ügyben a legrövidebb időn belül intézkedni fog. Kamenár Ervin, Kajal Nénye egykor és ma,.. TS ülönös hírneve sosem volt a falunak, nem volt itt semmi nevezetesség. Csak annyi, hogy több volt tán a szegényember, mint másutt. Került is belőlük szolgalegény, tehénpásztor Ebeckre, Palojtára, és jónéhányan a falu akkori elejinél — Ivánkánál, Boldogéknál eszegették a panaszos szolgakenyeret. A Majthényinagybirtokon és a környékbeli uradalmakon is szívesen dolgoztattak a nényei napszámosokkal. Négy-öt koronát fizettek akkoriban, amikor egy kiló cukor hat korona húsz fillérbe került. Valamennyi dolgos kéz azonban mégsem dolgozhatott. Kevés volt a munkalehetőség. Nem csoda tehát, hogy sok nényei dolgozó Amerikáról, Franciaországról álmodozott, jobb keresetről, könnyebb életről. Persze, oda kijutni nem igen tudtak. Nem volt pénz az útiköltségre. Csak Ohajda Béla, Görcsös Pali és Beviz Béla jutottak el a tengeren túlra. Az első kettő nem sok hasznát vette Amerikának. Hazatoloncolták őket. Igaz, az öreg Balga Jancsi bácsi is megjárta Amerikát. Vásárolt is a faluban földet, szép új házat, de ő sem vette sok hasznát. A pénz nem futotta, hát a bankhoz folyamodott. Törleszteni, fizetni nem bírt, aztán kiebrudalták őt portájáról. Elárverezték. Az öreg Ocskó bácsi portája is dobszóra került és még másoké is. Ilyen volt Nénye valamikor. A gazdák is gyenge lábon álltak. Jól emlékezem, hogy az első köztársaság idején alig épült a faluban öthat új ház. Azt is csak az első gazdák építették. Gyermekkocsi csak a báróéknál volt. Rádiója csak a papnak, jegyzőnek, kocsmárosnak volt, motorkerékpáron csak a doktor fia, Fischer Gyurka futkosott és Fábry Kálmán, a molnár, — amíg össze nem törte magát jó néhányszor. Szégyen ide, szégyen oda, de bizony már György nap táján nemcsak a zsellérnél, de sok gazdánál is vékonyabb volt a kenyér. Tovább rosszabbodott a falu helyzete a hétéves Horthy-meg szállás idején. Ezután még több munkás vándorolt messzebb tájakra a mindennapi betevő falat után. Aztán jött a háború. Vonultak a szép szál legények a frontra. Sokan ottmaradtak, meghaltak. Cvengel Pista, Barta Jóska, Ocskó Jani s még sokan nem tértek többé vissza az akáclombos faluba. A szebb, jobb életet ők már nem élték meg. Mert az igazi életet csak 13 év óta lehet számítani. Attól a ködös, nyirkos reggeltől, amikor Csurgó felől megérkeztek az első szovjet katonák, — a szabadság, a jobb élet első hírnökei. Azóta a községben nagyobb változás történt, mint azelőtt fél évszázad alatt. A Majthény báró birtokát szétparcellázták. A cselédek, zsellérek a saját maguk urai lettek. Nénye kiépült, megszépült. Közel 90 családi házzal nagyobbodott a falu. Ügy nőttek az új házak, akár eső után a gomba. S még valami, 1952-ben megalakult az EFSZ is. Igaz, a gazdák ecfy része még kívül maradt, de remélhető, hogy már nem sokáig. Közösen 623 hektáron gazdálkodnak a szövetkezetesek, akik az egyénileg gazdálkodókat minden tekinteten túlszárnyalják. A szövetkezeti tagok árpából 31, búzából 26, őszi árpából 34 és cukorrépából 480 mázsát takarítottak be hektáronként. Természetes tehát, hogy a beszolgáltatásban is a szövetkezet vezet. Például 81 tehéntől az EFSZ ez év januárjában és februárjában majdnem 20 ezer liter tejet adott a dolgozók asztalára, míg a magángazdák 90 tehéntől csak 13 800 litert. Az egész évi tojásbeadást a szövetkezet már április elején teljesítette, holott a magánszektor még a negyedévit sem adta be. Ezek után aztán nem csoda, hogy eddig minden évben gazdag volt az osztalék évzáráskor. Tavaly is 8 korona helyett 10-et fizettek. Még többet is fizethettek volna, de ők a jövőre is gondolnák: az oszthatatlan alapra 180 ezer koronát helyeztek, a szociálisra 90 ezret, a kulturális alapra is jutott 20 720 korona. A sokgyermekes szövetkezeti családokra is gondolnak. Havonta 25 koronát fizetnek minden gyermek után, 200 koronát kapnak az anyák szüléskor és halál esetén 500 korona temetkezési költséget tudnetk a családnak kifizetni. Arról nem is szólva, hogy az összpontosított állománynak *is az 50 százalékos értékét már kifizették a tagságnak. f azdagok tehát a nényei szövet^ kezetesek és ezután még gazdagabbak lesznek. Az ötéves tervben előirányzott feladatokat a növénytermesztés egyes szakaszain már túl is teljesítették. Semmijük sem hiányzik a szövetkezeti tagoknak, szép jövedelmük van. Elégedetten élnek. Bartók János, T. Polianka Harcolni keii a kereskedelem fejlődésé! gátló hibák eilen A közelmúltban tartották meg a Jednota fogyasztási szövetkezet járási konferenciáját Rimaszombatban a Népművelési Ház nagytermében. A konferencián több mint 200 küldött vett részt. A beszámoló mérlegelte az eddigi eredményeket és rámutatott az előforduló hibákra is. A Jednota elárusító helyei a múlt évben több mint 56 millió 756 ezer korona értékű áruforgalmat bonyolítottak le. Nagy hiba azonban, hogy 115 esetben kisebbnagyobb értékű mankó keletkezett az elárusítóhelyeken. Az előző évek mankója így több mint 351 ezer koronával emelkedett. A kereskedelem fejlődését gátló eme hiba ellen következetes harcot kell folytatni. Réthy István Rimaszoittbaj ÜJ SZÖ 4 * i95>. \/