Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-27 / 116. szám, vasárnap

Szép eredmény Április 19—20-án Ipolybalog községben 250 lakos dolgozott szorgalmasan a falu szépítésén. 35 hektár rétet és legelőt tisztítottak meg és többszáz topolyafát ültet­tek el az Ipoly partján. A fiatal­ság lelkesen munkálkodott a sport­pálya építésén. Két nap alatt meg­javították a községi utakat és hi­dakat, mindenki rendbe tette a kerítéseket és háza táját. Az akcióból kivette részét a ta­nuló ifjúság is. Kitisztították a £alut átszelő patak medrét, példás rendet teremtettek az iskola udva­rán és környékén. A falu lakosai 4800 órát dolgoz­tak le társadalmi munkában. A si­keres akció eredményének láttán elhatározták, hogy máskor is szí­vesen kiveszik részüket a falu szé­pítéséből. Illés József, Ipolybalog Orvosi rendelőt kapott Bolyk Ipolybolyk község lakosságát nagy öröm érte, orvosi rendelőt kapott a falu. Az orvosi rendelőt a volt iskola épületében helyezték el. Az épü­letet társadalmi munkával alakí­tottál- át új rendeltetésének meg­felelően. Mindenki szíves-örömest kivette részét a munkából, hogy az állami támogatást minél gyü­mölcsözőbben kamatoztathassák. Hiszen a falu életében nagyjelen­tőségű eseményről van szó. Ezután nem kell már a városba menni orvosért. Különösen a kisgyerme­kes anyák örülnek annak, hogy helyben van az orvosi rendelő. Egy gonddal kevesebb — egy lépéssel újból előrehaladt a falu. Bize Ferenc, Ipolybolyk 1642 óra Április 19—20-án Ajnácskő köz­ség lakosai szép számmal kapcso­lódtak be a faluszépítési munkába. Különböző munkaszakaszokon 1642 órát dolgoztak le. Most folynak a község villanyosításával kapcsola­tos munkálatok. 151 brigádos se­gédkezett a gödrök kiásásában ts a vi'lanyoszlopok felállításában. A helyi sportkör számára készülő öltözők építésén 32-en 192 órát dolgoztak le. A nőbizottság tagjai az egészségügyi központ környékét hozták rendbe. Mások vízlevezető árkokat, ástak és a közutakat tisz­tították. Kivették részüket a munkából a tanulók is. ötven tanuló 23 hektár rétet hozott rendbe, 30-an pedig az új középiskola építésén segéd­keztek. Ezenkívül 25 mázsa hulla­dékvasat gyűjtöttek össze. A szomszédos Sőreg községben 120 méter vízlevezető árkot ásott kí a falu lakossága, a tanulók pe­dig 70 mázsa ócskavasat gyűjtöt­tek össze. Agócs Vilmos, Ajnácskő A dunaszerdahe­lyi önkéntes tűz­oltó testület tagjai a CSKP XI. kong­resszusa és az SZLKP kongresszu­sa tiszteletére tett kötelezettség­vállalásukat becsü­lettel teljesítették. A faluszépítési ak­cióban 100 órát dolgoztak le. A tűz­oltók május 9. tiszteletére további 50 óra ledolgozását vállalták. Tóth Árpád, Dumaszerdahely Teljesítették felajánlásukat A Csemadok losonci járási konferenciájáról Az ellnúlt napokban folyt le a Csemadok losonci járási konferenciája. Ä konferencián Csák István járási titxár számolt be a múlt évi munkáról. Ebből kitűnt, hogy a .járásban 36 különböző témájú népnevelő előadást tartottak a szervezetek. Ezenkívül 8 irodalmi vitaestet és két irodalmi es­tét rendeztek a járásban, s jól sikerült Gorkij-estet rendezett a losonci szervezet. Két nyelvtanfolyam, és 6 szabászati és varró tanfolyam folyt le a járásban. Két mezőgazdaságiszakkört szerveztek. A járás szerve­zetei 23 háromfelvonásos színdarabot adtak elő 84 esetben. Jelentősen fel­lendült különösen a Csemadok falusi csoportjainak tevékenysége. Ez év­ben már 162 új taggal szaporodott a tagság száma. A járási vezetőség mellett megalakult az irodalmi szakkör is, mely az év elején már kiadta az Indulás című folyóiratot. A beszámoló után élénk vita keletkezett, melyekben a küldöttek nagy része részt vett. Sólyom László, Losonc Az orvosság nem mindig gyógyszer Az emberek között forogva gyakran halljuk, hogy a legkülönfélébb válto­zatokban jó egészséget kívánnak egy­másnak. A család, az apa, az anya, a gyerekek, a rokonok és ismerősök mindig egészségesnek szeretnék látni egymást. Egészségünk megőrzése, a betegségek megelőzése és leküzdése céljából az orvost keressük fel, a gyógyszerért pedig a gyógyszertárat. Megesik azonban, hogy túlzott figyel­mességből hibát követünk el és kárt okozunk ott, ahol segíteni akartunk. Ezt az állítást igazolja a gyakorla­tomban megtörtént következő eset. A gyógyszertárban egy anya receptet nyújtott át, melyen csecsemője szá­mára Hysteps volt felírva. Visszaem­lékeztem azonban, hogy az anya az­nap már volt e recepttel a gyógyszer­tárban. Megállapítottam, hogy a gye­rek számára aznap hasonló orvossá­got már kiadtunk. Hogyan történhetett ez? Kiderült, hogy az anya két or­vosnál volt. Az egyik orvos által fel­írt orvosságot kiváltotta. Túlzott gon­dosságból azonban — hogy gyermeke hamarább meggyógyuljon — felkereste a gyerekszakorvost is. A szakorvos az előbbihez hasonló orvosságra új recep­tet adott. Az anya — amint később megállapítottam — mindkét orvos­ságot adagolni akarta, gondolván, hogy valamelyik majd csak segít. Nem tudta, hogy csecsemője számára a két orvosságban levő szer kétszeres adagja sok, s a gyermek állapotán csak ronthat. Ez az eset tanulságul szolgálhat arra, hogy ha netán saját magunk megnyugtatására szükségesnek tart­juk még egy másik orvos felkeresését is, nem szabad elhallgatnunk semmit a betegség eddigi lefolyásáról, gyó­gyítási módjáról és mindig meg kell mondani, hogy használtunk-e gyógy­szert és milyet. Az orvosságot otthon, különösen az olyan háztartásban, ahol gyerekek vannak, gondosan kell kezelni. Ne történjék meg, hogy a gyerek játék­ből kézbe, esetleg szájba vehesse az orvosságot. Hány balesetnek volt már okozója, hogy a gyerek hozzáférhetett a gyógyszerhez. Szükségesnek tartottam mindezt megmondani a túlzottan gondos anya esetével kapcsolatban. Ilyen és ha­sonló esettel még napjainkban is so­kat találkozunk. Ä segíteni akarás nem jelenti minden esetben az igazi se­gítséget. Dr. Spiegel Béla gyógyszerész, Királyhelmec. Levél Buzita községből A szepsi járásnak erről a falujáról nem sokat hallott még az újságolvasó közön­ség. Pedig falunk lakossága a szövetke­zetben, az állami birtokon és más munka­helyeken Is becsülettel teljesíti kötelessé­gét, valóra váltja a hazánk építésében rá­ja háruló feladatokat. A múlt év végén Buzita szövetkezeti fa­lu lett. Az összes földművesek beléptek a m... 1954 óta működő EFSZ-be. A nagy szövetkezeti családban mintegy 170 föld­műves munkálkodik a közös gazdálkodás gyarapításán, a mezőgazdasági termelés fejlesztésén. Az elért eredmények a szö­vetkezet tagjainak jó munkáját Igazolják, akik bíznak abban, hogy lépést tudnak tartani a régebbi F.FSZ-ekkel is és dere­kasan helyt állanak mind a növényter­mesztésben, mind az állattenyésztési ter­melésben, valamint a CSKP XI. kongresz­szusa tiszteletére tett felajánlások telje­sítésében. A tavaszi mezőgazdasági munkák sike­resen folynak. A szövetkezet tagjai mln­i den percet kihasználnak, hogy behozzák 1 a késői tavasz okozta lemaradást. Az állat­tenyésztés terén is fokozatosan megvalósít­ják a feladatokat. Szükségesnek tartom azonban megje­gyezni, hogy fájó pontja az állattenyésztési termelés fejlesztésének a vízvezeték lassú megépítése, amely a gazdasági ud'^ar szá­mára szolgáltatná a vizet. A múlt év nya­rától készül már luca-szék módjára, nem tudjuk azonban elérni, hogy folyamatosan építsék és minél előbb befejezzék. Pedig nagy szükség lenne rá, mert az állátok egv kis patak vizéből isznak, amelybe sajnos a faluból kifolyó szennyvíz is bele­ömlik. Kérem az illetékeseket, intézked­jenek már végre, hogy tiszta vizet kapjon szövetkezetünk állatállománya. Másik fájó pont a falu életében az a tény, hogy a helyi kocsma meglehetősen nagy látogatottságnak örvend, kiváltképpen az ifjúság részéről. Sokat segítene ezen a téren, ha végre sportpályát kaphatna a község. A sportot kedvelő ifjúság azután minden bizonnyal kevesebbet lépné át 'a kocsma küszöbét. A PINB tanácsának a sportpálya létesítéséről szóló Irományai 1952-óta már egy aktatáskára valót tesz­nek kl, pálya azonban még ma sincsen. Mégpedig azért nincs, mert az EFSZ és az állami birtok vezetősége sehogy sem tud megegyezésre jutni ebben a fontos kérdésben. Jő lenne pedig, ha minél előbb megtalálnák a megoldás módját, a falu If­júsága hálás lenne a megértésért. A helyi nemzeti bizottságnak ugyancsak el kellene intéznie végre az óvoda áthelyezésének kérdését is, mert a mostani épület erre a célra egyáltalán nem alkalmas. Bízom abban, hogy az itt felvetett problémákat az illetékesek magukévá te­szik és megtalálják a megoldás módját. BARTA GÁBOR, Buzita Tanulságos kiállítás Bratislavában, a Klement Gottwaldról elnevezett Pionír-házban a pionír­szervezet közelgő 10. évfordulója alkalmából kiállítást rendeztek a pionír­szervezet forradalmi hagyományairól. A kiállítás bemutatja a pionír­szervezet életét kezdetétől fogva egészen napjainkig és ismerteti az ifjúság részvételét a nemzeti felkelésben. Szerepelnek a kiállításon azok az aján­dékok, is, melyeket a pionír-szervezet a baráti országokból kapott. Herec J. Bratislava oooo Beszélgetés az ifjúsággal Április elején a galántai járási Kajal község helyi nemzeti bizottsága be­szélgetést rendezett az ifjúsággal. A beszélgetést Korim Mihály, a HNB elnöke nyitotta meg. Arról beszélt, milyen volt az Ifjúság élete a ka­pitalista rendszerben. A jelenlevők párhuzamot vonhattak a mostani fia­talok és az akkori fiatalság élete kö­zött. A HNB elnöke továbbá rámuta­tott a falu anyagi és kulturális fejlő­désére, amelyet a felszabadulás utáni években ért el. Az aránylag kis falu­ban 73 új családi ház épült tíz év alatt, mozihelyiség létesült, autóbusz­járatot kapott a község, készül a he­lyi híradó, és ami a legszebb, sike­resen befejezték a kultúrház építését, s már át is adták a falu lakosainak. Utána a helyi nemzeti bizottság tit­kára szólalt fel, aki ismertette az EFSZ nagy fejlődését. A község la­kosságának túlnyomó része már a kö­zös gazdálkodás útját járja, az egyé­nileg gazdálkodókra mindössze 83 hektár esik a falu határában. A még kívül álló néhány földműves meg­győzésébe a fiataloknak is be kell kapcsolódniok, hogy a község mielőbb szövetkezeti falu legyen. A vitában a fiatalok ígéretet tettek, hogy tevékenyen részt fognak venni a feladatok teljesítésében. A CSISZ helyi szervezetének elnöke megígérte, hogy a faluszépítési akcióban legalább 300 órát dolgoznak le. Az elvégzésre váró munkát felosztják egymás között. A CSISZ-tagok a beszélgetésen azzal a kérdéssel fordultak a HNB-hez, hogy addig, amíg a kultúrházban felépülnek az ifjúsági otthon szobái, gondoskod­janak megfelelő helyiségről a fiatalok részére, ahol szabad idejüket hasznos szórakozással, olvasással tölthetnék el. Itt helyeznék el a könyvtárat is. A HNB elnöke megígérte, hogy a he­lyi nemzeti bizottság ebben az ügy­ben a legrövidebb időn belül intéz­kedni fog. Kamenár Ervin, Kajal Nénye egykor és ma,.. TS ülönös hírneve sosem volt a fa­lunak, nem volt itt semmi nevezetesség. Csak annyi, hogy több volt tán a szegényember, mint másutt. Került is belőlük szolgalegény, tehén­pásztor Ebeckre, Palojtára, és jónéhá­nyan a falu akkori elejinél — Ivánká­nál, Boldogéknál eszegették a pana­szos szolgakenyeret. A Majthényi­nagybirtokon és a környékbeli ura­dalmakon is szívesen dolgoztattak a nényei napszámosokkal. Négy-öt koro­nát fizettek akkoriban, amikor egy kiló cukor hat korona húsz fillérbe került. Valamennyi dolgos kéz azonban mégsem dolgozhatott. Kevés volt a munkalehetőség. Nem csoda tehát, hogy sok nényei dolgozó Amerikáról, Franciaországról álmodozott, jobb kere­setről, könnyebb életről. Persze, oda ki­jutni nem igen tudtak. Nem volt pénz az útiköltségre. Csak Ohajda Béla, Görcsös Pali és Beviz Béla jutottak el a tengeren túlra. Az első kettő nem sok hasznát vette Amerikának. Hazatoloncolták őket. Igaz, az öreg Balga Jancsi bácsi is megjárta Ame­rikát. Vásárolt is a faluban földet, szép új házat, de ő sem vette sok hasznát. A pénz nem futotta, hát a bankhoz folyamodott. Törleszteni, fi­zetni nem bírt, aztán kiebrudalták őt portájáról. Elárverezték. Az öreg Ocs­kó bácsi portája is dobszóra került és még másoké is. Ilyen volt Nénye valamikor. A gazdák is gyenge lábon álltak. Jól emlékezem, hogy az első köztár­saság idején alig épült a faluban öt­hat új ház. Azt is csak az első gaz­dák építették. Gyermekkocsi csak a báróéknál volt. Rádiója csak a papnak, jegyzőnek, kocsmárosnak volt, motor­kerékpáron csak a doktor fia, Fischer Gyurka futkosott és Fábry Kálmán, a molnár, — amíg össze nem törte magát jó néhányszor. Szégyen ide, szégyen oda, de bizony már György ­nap táján nemcsak a zsellérnél, de sok gazdánál is vékonyabb volt a kenyér. Tovább rosszabbodott a falu helyzete a hétéves Horthy-meg szállás idején. Ezután még több munkás vándorolt messzebb tájakra a mindennapi betevő falat után. Aztán jött a háború. Vo­nultak a szép szál legények a frontra. Sokan ottmaradtak, meghaltak. Cven­gel Pista, Barta Jóska, Ocskó Jani s még sokan nem tértek többé vissza az akáclombos faluba. A szebb, jobb életet ők már nem élték meg. Mert az igazi életet csak 13 év óta lehet szá­mítani. Attól a ködös, nyirkos reggel­től, amikor Csurgó felől megérkeztek az első szovjet katonák, — a szabad­ság, a jobb élet első hírnökei. Azóta a községben nagyobb változás történt, mint azelőtt fél évszázad alatt. A Majthény báró birtokát szét­parcellázták. A cselédek, zsel­lérek a saját maguk urai lettek. Né­nye kiépült, megszépült. Közel 90 csa­ládi házzal nagyobbodott a falu. Ügy nőttek az új házak, akár eső után a gomba. S még valami, 1952-ben meg­alakult az EFSZ is. Igaz, a gazdák ecfy része még kívül maradt, de remélhe­tő, hogy már nem sokáig. Közösen 623 hektáron gazdálkodnak a szövetkezetesek, akik az egyénileg gazdálkodókat minden tekinteten túlszárnyalják. A szövetkezeti tagok árpából 31, búzából 26, őszi árpából 34 és cukorrépából 480 mázsát takarítot­tak be hektáronként. Természetes tehát, hogy a beszolgál­tatásban is a szövetkezet vezet. Pél­dául 81 tehéntől az EFSZ ez év január­jában és februárjában majdnem 20 ezer liter tejet adott a dolgozók asztalára, míg a magángazdák 90 tehéntől csak 13 800 litert. Az egész évi tojásbeadást a szövetkezet már április elején tel­jesítette, holott a magánszektor még a negyedévit sem adta be. Ezek után aztán nem csoda, hogy eddig minden évben gazdag volt az osztalék évzáráskor. Tavaly is 8 korona helyett 10-et fizettek. Még többet is fizethettek volna, de ők a jövőre is gondolnák: az oszthatatlan alapra 180 ezer koronát helyeztek, a szociálisra 90 ezret, a kulturális alapra is jutott 20 720 korona. A sokgyermekes szö­vetkezeti családokra is gondolnak. Ha­vonta 25 koronát fizetnek minden gyermek után, 200 koronát kapnak az anyák szüléskor és halál esetén 500 korona temetkezési költséget tudnetk a családnak kifizetni. Arról nem is szólva, hogy az összpontosított állo­mánynak *is az 50 százalékos értékét már kifizették a tagságnak. f azdagok tehát a nényei szövet­^ kezetesek és ezután még gaz­dagabbak lesznek. Az ötéves tervben előirányzott feladatokat a növényter­mesztés egyes szakaszain már túl is teljesítették. Semmijük sem hiányzik a szövetkezeti tagoknak, szép jövedel­mük van. Elégedetten élnek. Bartók János, T. Polianka Harcolni keii a kereskedelem fejlődésé! gátló hibák eilen A közelmúltban tartották meg a Jednota fogyasztási szövetkezet járá­si konferenciáját Rimaszombatban a Népművelési Ház nagytermében. A konferencián több mint 200 küldött vett részt. A beszámoló mérlegelte az eddigi eredményeket és rámutatott az előforduló hibákra is. A Jednota el­árusító helyei a múlt évben több mint 56 millió 756 ezer korona értékű áru­forgalmat bonyolítottak le. Nagy hiba azonban, hogy 115 esetben kisebb­nagyobb értékű mankó keletkezett az elárusítóhelyeken. Az előző évek man­kója így több mint 351 ezer koronával emelkedett. A kereskedelem fejlődését gátló eme hiba ellen következetes harcot kell folytatni. Réthy István Rimaszoittbaj ÜJ SZÖ 4 * i95>. \/

Next

/
Oldalképek
Tartalom