Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-25 / 114. szám, péntek

Az új helyzet új feladatokat szül A párt Irányvonala és célkitűzése, jgy mennyire felel meg a dolgo­)k érdekednek, ezt minden szónál lágosabban bizonyítják a múlt év •edményei. A múlt év volt az a irténelmi jelentőségű esztendő, ami­>r a szocializmus építése terén •iási haladást értünk el. A szövet­heti mozgalomban — mely a szo­alizmus építésének egyik döntő és lyben a legnehezebb és legbonyo­ltabb problémája — történelmi je­ntőségű eredmények születtek. Ez matkozik az egész országra. Az elért sikerek azt igazolják, hogy pártunk politikája egyezik a pa­rasztok, sőt mi több, az egész or­szág dolgozóinak érdekeivel, sonban minél nagyobb utat teszünk eg a szocialista társadalmi rend ütése terén, annál több megoldásra író probléma adódik. A problémák egoldása mindenekelőtt a párt­ervekre, -szervezetekre és személy érint minden egyes kommunistára nagyobb feladatokat ró. Azt mondtuk, hogy a múlt év so­rt történelmi jelentőségű sikerek ülettek a mezőgazdaság szocialista építése terén. A helyzet, tehát lé­regesen megváltozott a népgazdaság ne döntő szakaszán. És íz a döntő iltozás újabb feladatok megoldását ;nta maga után. Tulajdonképpen mi­>1 is van sző? Arról, hogy hogy a pártszerveknek, szervezeteknek továbbra is komoly harcot kell folytatniok azért, hogy a még szövetkezeten kívül levő földműveseket megnyerjék a közös gazdálkodásnak, s emellett a leg­főbb ideje, hogy a falusi pártszer­vezetek munkájának második és az előbbinél semmivel sem kisebb problémáját, a szövetkezetek gaz­dasági és politikai megszilárdítása képezze. rről van szó. hogy a ma még rosz­ul gazdálkodó szövetkézetek is az emjárók színvonalára emelkedjenek. >gv ez megvalósítható —, ahhoz nem r kétség. Ezt maga a gyakorlati et igazolja, mely minden elméleti telnek a legjobb kritikusa, illetve azolója, vagy ellentmondója. Tehát iről is van szó? Arról, hogy min­inekelőtt maguknak a helyi párt­ervezet tagjainak kelj körűinézniök saját portájukon és meq kell ke­sniök azokat a lehetőségeket, me­ek segítséflével szövetkezetüket az 3njáró szövetkezetek sorába segít­enék. Az idén különösen nagy feladat eg valósítása vár a kommunistákra, irtunk Központi Bizottsága nyíltan egmondta, hogy az eltelt két év itt a mezőgazdaság nem váltotta ! a hozzá fűzött reményeket. Kere­m kimondva: adősa maradt a dol­(ző nép államának. Ezt a lemara­ist már az idén helyre kell hozni, ni annyit jelent, hogy országos mé­tben a mezőgazdasági termelés ínvonalát 12 százalékkal kell nö­lni. Igaz, ez a célkitűzés nem kicsiség, i nem megvalósíthatatlan. Hogy a ezőgazdaság megvalósíthassa a lát­ólaci neihéz feladatot, az állam gon­«skodott róla, hogy az idén 27 szá­lékkal több mezőgazdasáqi gépet és százalékkal több műtrágyát kapja­rk, mint az elmúlt évek során. Mindez azonban önmagában még :m elég, hanem teljes mértékben ki 11 használni a helyi lehetőségeket, embernek alkotó kezdeményezését. A helyi pártszervezeteknek minden erejüket arra kell összpontosíta­niok — ahogy már szó is esett ró­la, — hogy a rossz eredményekkel záró szövetkezetek elérjék azt a színvonalat, amelyen a legjobbak ál­lanak. ; ez lehetséges, ha a kommunisták képletesen mondva — a sarkukra ínak. Ezt igazolja például az ipoly­gi szövetkezet rohamos fejlődése Mint ismeretes, az ipolyviski szö­tkezet már évek óta hírneves jó ^dálkodásáről. A „Vörös Lobogó" ivet viselő szövetkezet kiváló gaz­lkodásának híre már évekkel ez­5tt túljutott az ipolysági járás ha­rán. Róluk országszerte beszéltek ég akkor is, amikor az polyságiak­1 még a járásban is alig tudtak, jm is nagyon volt mivel dicseked­ők, hacsak nem a szilárd elhatáro­issal, hogyha már szövetkeztek, nem szn^k utolsók a járásban. Két éve lehet annak, amikor részt >ttem a helyi pártszervezet gyűlé­in. Egész este a szövetkezet problé­máiról vitatkoztak. A kommunis­ták már akkor meg voltak győződ­ve róla, hogyha nem is egy, de két éven belUl a járás első szö­vetkezetei közé tartoznak, agy mi adta nekik a bizalmat? Is­erték a népet, tudták róluk, hogy jó vezetéssel szinte csodákra képes. Két év telt el azóta. Két röpke esztendő és az ipolysági szövetkezet nevét már a viskiekével emlegetik. Az ő hírnevük is túljutott már nem­csak saját szűkebb hazájuk, de a já­rás, sőt a kerület határain is. Ma már a viskiek is méltó versenytár­sat látnak az ipolyságiakban ... A kommunisták példamutatók és állandó meggyőző, szervező munkájuk nem volt hiábavaló. Ma már azzal di­csekedhetnek, hogy egy s más termékben nemcsak utolérték a járás legjobb szövet­kezeteit, hanem túl is szárnyalták őket. Kukoricából például a vis­kiek 28 mázsás hektárhozamot értek el, az Ipolyságiak pedig 34 mázsát takarítottak be minden egyes hektárról. A tejtermelés terén szintén megelőz­ték a viskieket. Míg a viski Vörös Lobogóban egy tehén évi fejési átla­ga 2300 liter, az ipolyságiak elérték a 2785 literes fejési átlagot. Tehát van lehetőség arra, hogy a gyengébben gazdálkodó szövetkezetek is az élenjárók színvonalára emelked­jenek! Van, csak akarni kell! Ha a helyi pártszervezet, de különösen a közösben dolgozó kommunisták szí­vükön viselik a szövetkezet ügyét, ha helyesen magyarázzák a szövet­kezés lényegét, a közös gazdálkodás nem juthat kátyúba s biztos a tör­vényszerű előrehaladás. Az ipolysági kommunisták mindig helyes irányba igazították a szövet­kezet szekerének rúdját. A jól szer­vezett és irányított szocialista mun­kaversenyen és az érdem szerinti jutalmazás elvének szigorú betartá­sán keresztül a pártonkívüli szövet­kezeti tagok érdeklődését is felkel­tették a termelés növelése iránt. A szövetkezeti tagok belátták, hogy mindenekelőtt ők látják hasznát, ha többet terem a szántó, jobban tejel a jószág, s ezért javaslataikkal al­kotó módon valamennyien hozzájá­rultak a közös ügy intézéséhez. Az előrehaladás mérője azonban az ipolysági járásban sem minden szö­vetkezetben mutat ilyen emelkedő irányzatot. A pereszlényi szövetke­zetben például - bár minden fölté­tel megvan az előrehaladáshoz ­még igen sok a tennivaló, hogy až élvonalba kerüljenek. A szövetkezet visszamaradása s a fegyelmezetlenség a kommunisták munkájáról ad rossz bizonyít­ványt. Hogy csak egy példát em­lítsünk! Míg a járás területén a legtöbb szövetkezet 300-500 má­zsás hektárhozamokat ért el a cukorrépából, addig a pereszlé­nyiek csak 50-90 mázsát takarí­tottak be egy-egy hektárról. Ezért az óriási különbségért sem a pereszlényi határ, sem az időjárás nem felelős, hanem magukban a szö­vetkezeti tagokban kell a hibát ke­resni. A helyi pártszervezet, a helyi nemzeti bizottság, a szövetkezet ve­zetősége közösen hibás azért, hogy a cukorrépa nagy része kapálatlan maradt, sőt ki sem egyelték. Ennek a mulasztásnak káros hatását maguk a szövetkezeti tagok is megérezték. Míg Ipolyvisken, ahol 508 mázsás át­lagtermést értek el, egy hektár föld majdnem 14 ezer koronát jövedelme­zett, addig a pereszlényiek ráfizetés­sel termeltek. Természetesen ez a munkaegységek értékére is kihatás­sal volt. Szűk látókörű ember azt is mond­hatná, mit kell velük törődni. Ahogy dolgoztak, úgy veszik hasznát. Ha nem dolgoztak, hát ne legyen nekik. Más azonban a helyzet, ha társadal­mi szemszögből vizsgáljuk a helyze­tet. A pereszlényiek hanyagságuk folytán, ha jól felszámoljuk, még annyi cukrot, illetve cukorrépát sem termeltek, amennyi saját szükségle­tüket kielégítené. Most, amikor arról van szó, hogy minden talpalatnyi földet meg kell művelni, s a lehe­tő legnagyobb terméshozamot kell el­érni, a dologra úgy kell nézni, hogy hanyagságukkal nemcsak saját ma­gukkal szemben, de a társadalommal szemben is súlyosan vétkeztek. Befejezésül még csak annyit, s ez már minden egyes falusi pártszerve­zetnek, minden egyes kommunistának szól, hogy pártunk Központi Bizott­sága határozatának értelmében le­gyenek aktív • harcosai falun a szo­cialista építés ügyének. Tegyenek meg mindent azért, hogy a ma még gyengén gazdálkodó szövetkezet is minél előbb a lehető legjobb ered­ményeket érje el. Ne tűrjék, hooy hanyagság miatt úgyszólván parlagon heverjen a föld. E halasztást nem tűrő feladatok megvalósítása érdekében folytatott küzdelem élére maguk a járási párt­bizottságok álljanak. Ügy irányítsák a falusi pártszervezeteket, hogy a ki­tűzött feladatok kézzelfogható való­sággá váljanak. Szarka István A kassai kerületi pártkonferenciáról Az elért sikerek után, további feladatok előtt A kassai kerület gazdag nyersanyagforrásai, állandóan fejlődő ipara, a közlekedés és nem utolsósorban mezőgazdasága révén egyre fon­tosabb helyet foglal el hazánk népgazdaságában. A múlt év a kassai ke­rületben is a további jelentős előrehaladás esztendeje, az ipari termelés gyarapodásának, a mezőgazdasági termelésben pedig a szövetkezeti szek­tor kibővülésének, megerősödésének esztendeje volt, ami természetszerű­leg a lakosság anyagi és kulturális jólétének további fokozódását ered­ményezte. Jelentős lépés előre A mostani időszakban egész pár­tunk, hazánk minden dolgozója a CSKP XI. kongresszusára készül, amely kongresszus pártunk és népünk elé a szocialista építés betetőzésének konkrét feladatát fogja kitűzni. Az egész országban tapasztalható fokozott aktivitás, melyet a CSKP KB levelé­nek, ezen történelmi jelentőségű do­kumentumnak megvitatása, eddig elért eredményeinknek és a megvalósításra váró feladatoknak megtárgyalása vál­tott ki, teljes mértékben éreztette hatását a kassai kerületi pártkonfe­rencián is. A konferencia lefolyása megmutatta, hogy a kerület pártszer­vezetei, az üzemekben, a falvakon és a többi munkaszakaszon dolgozó kommunisták világosan látják köteles­ségüket, a gazdasági feladatok meg­oldását helyesen egybekapcsolják a párt ideológiai, nevelő- és szervező­munkájával, erősítik a párt vezető szerepét életünk minden szakaszán. A kerületi pártbizottságnak a kon­ferencián tartott beszámolója átfogó képet adott a kommunistáknak a múlt évi konferencia óta kifejtett tevékeny­ségéről, a kerületben elért eredmé­nyekről és az előforduló hibákról. Bátran mondhatjuk, hogy az elmúlt időszakban a kerület jelentős lépést tett előre, s amint azt Pavol Dávid elvtárs, a CSKP KB küldöttségének vezetője a vitában hangsúlyozta, a párt vezetésével a kerület dolgozói nagyban hozzájárultak az egész nép­gazdaságunkban elért sikerekhez. Az ipari termelési tervet 103,5 százalékra teljesítették és a termelés terjedelme egy év alatt 12 százalékkal növeke­dett. A legnagyobb növekedés a gép­iparban — 34 százalék — és a köz­szükségleti cikkeket gyártó iparban — 28,7 százalék — volt. Emellett a termelés növekedését 71,7 százalékban a munkatermelékenység fokozódása biztosította. Az egyes szakaszokon, vállalatok­ban és üzemekben elért jó eredmé­nyek mutatják, hogy a pártszervezetek helyesen mozgósították a dolgozókat a legfontosabb feladatok teljesítésére, nagy gondot fordítottak a tervteljesí­tés biztosítására. A kerület egyik leg­fontosabb ágazatában, a vásércbányá­szatban a bányászok és a műszaki dolgozók becsülettel megállták he­lyüket. A gömöri és szepesi bányászok terven felül 60 ezer tonna vasércet adtak hazánknak. A Szepesi Vasércbá­nyák és Rudňany bányászai jó mun­kájukkal elnyerték a kormány, illet­ve a minisztérium vörös zászlaját. Megmutatkozott, hogy a szocialista verseny, amelynek élén kommunisták állnak, legyőzi a nehézségeket és meg­hozza a várt eredményt. Az űj fejtési módszerek alkalmazása és a gépesítés is nagyban hozzájárult az eredmények megjavulásához. Hazánk dolgozó népének életszín­vonala gazdaságunk szüntelen fejlő­désével párhuzamban állandóan foko­zódik. A kassai kerületi pártkonfe­rencia ezen a szakaszon is további örvendetes előrehaladásról tehetett ta­núságot.'A múlt évben a kerület la­kosai 154 millió korona értékű áruval vásároltak többet, mint 1956-ban. Egy év alatt húsból 6, szalonnából 17, to­jásból 24 százalékkal növekedett a fo­gyasztás. A vásárlóerő fokozódása meggyőzően mutatja az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók jövedelmé­nek gyarapodását, jólétének emelke­dését. További fejlődés mutatkozik az egészségügy, a kulturális élet és a szociális gondoskodás szakaszán is. A tömegek erejére támaszkodva le kell győzni az akadályokat Az ipari termelés szakaszán általá­ban elért szép eredmények mellett azonban látnunk kell — mint ahogy a kerületi konferencia küldöttei is részletesen foglalkoztak vele —, hogy a még gyorsabb előrehaladás útjában számos akadály áll, amelyeknek eltá­volítására mozgósítani kell a párt­szervezeteket és a kommunistákon keresztül a kerület összes dolgozóit. A terv általános túlteljesítése mellett számos üzemben nem váltották valóra a kitűzött feladatokat, mint például a Keletszlovákiai Téglagyárak kassai üze­mében, a poprádi Tatra Vagongyárban, a Keletszlovákiai Gépgyárban bár a tervet teljesítették, elmaradtak egyes fontos termékek gyártásában. A kassai húsipari dolgozók sem gazdálkodtak jól a gondjaikra bízott üzemben. Ti­zenegymillió korona nyereség átutalá­sával maradtak adósak. A CSKP XI. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa tiszteletére szé­leskörű munkaverseny bontakozott ki a kassai kerületben. A küldöttek büsz­kén számolhattak be az üzemek, fal­vak dolgozóinak milliós értékű köte­lezettségvállalásairól. Szükséges, hogy a dolgozók ezen nagy aktivitását a kommunisták helyesen az egyes sza­kaszokon előforduló hibák felszámo­lására is irányítsák. Fokozott agitációs munkával kell odahatni, hogy az üze­mekben, a bányákban és az építkezé­seken megszűnjön a magas munka­mulasztás és ne rontsa a becsületes dolgozók igyekezetének eredményét. Hogy mennyire fontos feladat ez, azt abból is láthatjuk, hogy pl. a múlt évi 8,74 százalékos munkamulasztás­nak 1,5 százalékkal való csökkentése mintegy 30 millió korona értékű áru termelését eredményezné. A bányák­ban a terv egyenlőtli teljesítése, a hóvégi rohammunka még mindig ront­ja a minőségi mutatók teljesítését. A kerület sok üzemében a bérek emel­kedése túllépte a gazdaságosság foko­zódását. Csaknem minden vállalatban óriási tartalékok vannak még a mun­kaidő és a termelési kapacitások ki­használásában. A kerületben hatalmas jelentősége van a beruházási építke­zések teljesítésének. Az építészetben mutatkoztak azonban a legnagyobb fogyatékosságok, aminek következté­ben több mint 62-miílió korona értékű tervezett építkezést nem hajtottak végre. Tovább növekedett a befejezet­len építkezések száma, ugyanakkor a Magasépítkezési Vállalatban, ahol na­gyon elmaradtak a terv teljesítésével, a béralapot 4 százalékkal túllépték. A szocialista építés sikeres előre­haladása, a béke megszilárdításáért vívott harc és dolgozó népünk élet­színvonalának állandó gyors fokozá­sa megköveteli, hogy a terv teljesí­tését, a gazdaságosság fokozását, gazdaságunk hatékonyságának növe­lését gátló hibák ellen az összes pártszervezetek és minden kommu­nista lankadatlan harcot folytasson és erre mozgósítsa a kerület vala­mennyi dolgozóját. A párt vezető szerepének elmélyítése, az agitációs munka színvonalának állandó tökéle­tesítése az eredmények további javu­lásában mutatkoznak majd meg. Szá­mos példa bizonyítja, hogy ahol a kommunisták helyesen mozgósították a dolgozókat a legfontosabb felada­tok megoldására, az eredmény nem maradt el. A Keletszlovákiai Gép­gyárban pl. az üzem vezetősége a feladatok teljesítése érdekében a költségeknek kétmillió koronával va­ló növelését kérte. A CSKP KB-nak a hatékonyság fokozásáról szőlő ha­tározata után az összes dolgozók kezdeményezően láttak a feladatok megoldásához. A tartalékok feltárá­sával és a lehetőségek jobb kihasz­nálásával megmutatkozott, hogy nincs szükség a költségek növelésé­re, ellenkezőleg, több mint négymil­lió koronával csökkenteni lehet az önköltséget. A kommunistáknak a tömegek erejére támaszkodó munká­ja hasonló jő eredményeiről a kon­ferencia számos küldötte számolha­tott be. Az EFSZ megalakításával kezdődik az igazi munka — Az egységes földmüvesszövet­kezetek gazdasági megszilárdítása sokszor nagyobb erőfeszítést követel meg, mint a megalakításuk — mond­ta a vitában Ondrej Oláh, a trebišovi járás küldötte. — Éppen ezért erre, mint járásunkban a pártmunka fő feladatára tekintünk. A kerületi konferencián a szövet­kezeti gazdálkodással és általában a mezőgazdasági termelés fejlesztésé­vel kapcsolatos kérdésekkel sok kül­dött foglalkozott. Természetes ez. hiszen a kerületben az egyik fő fel­adat a szocialista nagyüzemi gazdál­kodásra való áttérés továbbfejlesz­tése, egyúttal az EFSZ-ek gazdálko­dásának megszilárdítása. A második ötéves tervben 36 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termelést, ebből 44 százalékkal az állattenyész­tési termelést, 30 százalékkal pedig a növénytermesztést. E feladat meg­oldása nagy erőfeszítést igényel a földművesek részéről, ugyanakkor a párt falusi szervezeteinek fokozott gondoskodását, politikai és szervezői munkájuk további javítását, a CSKP KB-nak a falusi pártszervezetek munkájával kapcsolatos határozatá­nak szellemében. A múlt év a kassai kerületben is a szövetkezeti gazdálkodás jjyors ütemű fejlődésének éve volt. A múlt évi konferencia óta több mint 86 ezer hektárral bővült a szövetkeze­tek földalapja. A kommunisták, az aktivisták igyekezete, a falvak és városok dolgozóinak közös összefo­gása a munkás-paraszt szövetség erősödésében, a szövetkezeti gazdál­kodás fejlődésében és megszilárdu­lásában mutatkozott meg. A mezőgazdasági termelés szaka­szán továbbra is nagy feladatok vár­nak megoldásra. A kerületi konferen­cián elhangzott felszólalások arról tanúskodnak, hogy a kommunisták és a kerület dolgozói, a földművesek helyesen látják kötelességeiket. Mindenekelőtt a szövetkezeti gaz­dálkodás kiszélesítéséről és a meg­levő szövetkezetek megszilárdításá­ról van szó, hogy a kerületben egyet­len ráfizetéssel működő EFSZ sem legyen. Ennek minden feltétele adva van és elsősorban a kommunistákon, valamint a helyi nemzeti bizottsá­gokon múlik, hogy a kerületi és a járási pártszervek irányításával az ezzel kapcsolatos legfontosabb fel­adatok megoldására irányítsák a fal­vak dolgozóit. Tóth Imre, a kenyheci falusi párt­szervezetből, arról beszélt a vitában, hogy a pártszervezet, miután gon­dosan mérlegelte a szövetkezet hely­zetét és a lehetőségeket, a szövetke­zeti tagokkal egyetemben arra a megállapításra jutott, hogy az 1960­ra kitűzött termelési szintet már 1959-ben elérhetik. A pártszervezet erre vezeti a szövetkezeti tagokat, a kommunisták versenyt szerveztek és a felajánlások a legfontosabb célki­tűzések elérésére irányulnak. Az 1960-ra kitűzött termelési szint 1959-ben való teljesítéséért a kassai kerület falvaiban széleskörű mozgalom bontakozott ki. Több mint 140 EFSZ-ben konkrét kötelezettség­vállalások alapján versenyeznek e célkitűzés eléréséért. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb feladatok megoldásának kérdéseit részletes elemzés tárgyává tette a kerületi konferencia. Mindenekelőtt a tervezett állatállomány eléréséről és ezzel kapcsolatban a takarmány­termesztés biztosításáról van szó. A Kassa-vidéki járás földművesei mozgalmat indítottak arra, hogy az állattenyésztési termelés növelését saját takarmányalapból fogják fedez­ni. Ennek feltételei a kerület vala* mennyi járásában megvannak és ért* hető, hogy a Kassa-vidéki járás föld­műveseinek kezdeményezése köve­tésre serkenti a kerület szövetkezeti tagjait. Konkrét feladatokat tűzött ki a konferencia a kommunisták elé a szántóföldalap bővítésére, a meliorá­ciós munkák és az EFSZ-ek beruhá* zási feladatai teljesítésének biztosí­tására, az egyes növényfajták terve­zett vetésterületeinek, elsősorban at ipari növények, a cukorrépa, vala­mint a kukorica vetésterületének be* tartására. A kommunisták felelőssége A szocialista építőmunka mostani döntő szakaszában az eddiginél is jobban kidomborodik a kommunisták felelőssége a pártunk és kormányunk által kitűzött feladatok teljesítésé­ért. Az üzemekben, a vállalatokban, mindenekelőtt a pártszervezetek fel­adata, hogy az irányítás átszervezése lehetőségeinek teljes mértékű ki­használására mozgósítsák a vállala­tok és az üzemek vezetőségeit és egész kollektíváját. A falvak törté* nelmi jelentőségű átalakulásának ha­talmas mozgalmában a kommunisták­nak kell az élen járniuk. Mindez megköveteli, hogy állandóan erősöd­jék a párt vezető szerepe, szüntele­nül erősödjék a dolgozókra való be­folyása, politikai-, nevelő- és szer* vezőmunkéja. Életünk minden sza­kaszán, az üzemekben és a falvakon, a nemzeti bizottságokban és a tö­megszervezetekben állandóan tökéle­tesíteni kell a pártmunkát, emelni színvonalát, hogy az teljes mérték­ben megfeleljen a mostani nagy kö­vetelményeknek. Nagy súlyt keli fek­tetni a párt sorainak bővítésére az ifjúság, a munkások és a földműve­sek köréből. Valamennyi pártszerve­zetnek törődnie kell azzal, hogy a párttagok ideológiai és szakmai fel­készültsége megfeleljen mai nagy követelményeinknek. Pártunk egységesen készül XI. kongresszusára. A kassai kerület kommunistái a CSKP és az SZLKP kongresszusára legméltóbban azzal készülhetnek, ha a kerület összes dolgozóit a kerületi pártkonferencia által kitűzött konkrét feladatok kö­vetkezetes teljesítésére mozgósítják. GAt LÁSZLÓ ŰJ SZŐ 5 TjpiqpS. áprtf£ 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom