Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-25 / 114. szám, péntek

Az új helyzet új feladatokat szül A párt Irányvonala és célkitűzése, jgy mennyire felel meg a dolgo)k érdekednek, ezt minden szónál lágosabban bizonyítják a múlt év •edményei. A múlt év volt az a irténelmi jelentőségű esztendő, ami>r a szocializmus építése terén •iási haladást értünk el. A szövetheti mozgalomban — mely a szoalizmus építésének egyik döntő és lyben a legnehezebb és legbonyoltabb problémája — történelmi jentőségű eredmények születtek. Ez matkozik az egész országra. Az elért sikerek azt igazolják, hogy pártunk politikája egyezik a parasztok, sőt mi több, az egész ország dolgozóinak érdekeivel, sonban minél nagyobb utat teszünk eg a szocialista társadalmi rend ütése terén, annál több megoldásra író probléma adódik. A problémák egoldása mindenekelőtt a pártervekre, -szervezetekre és személy érint minden egyes kommunistára nagyobb feladatokat ró. Azt mondtuk, hogy a múlt év sort történelmi jelentőségű sikerek ülettek a mezőgazdaság szocialista építése terén. A helyzet, tehát léregesen megváltozott a népgazdaság ne döntő szakaszán. És íz a döntő iltozás újabb feladatok megoldását ;nta maga után. Tulajdonképpen mi>1 is van sző? Arról, hogy hogy a pártszerveknek, szervezeteknek továbbra is komoly harcot kell folytatniok azért, hogy a még szövetkezeten kívül levő földműveseket megnyerjék a közös gazdálkodásnak, s emellett a legfőbb ideje, hogy a falusi pártszervezetek munkájának második és az előbbinél semmivel sem kisebb problémáját, a szövetkezetek gazdasági és politikai megszilárdítása képezze. rről van szó. hogy a ma még roszul gazdálkodó szövetkézetek is az emjárók színvonalára emelkedjenek. >gv ez megvalósítható —, ahhoz nem r kétség. Ezt maga a gyakorlati et igazolja, mely minden elméleti telnek a legjobb kritikusa, illetve azolója, vagy ellentmondója. Tehát iről is van szó? Arról, hogy mininekelőtt maguknak a helyi pártervezet tagjainak kelj körűinézniök saját portájukon és meq kell kesniök azokat a lehetőségeket, meek segítséflével szövetkezetüket az 3njáró szövetkezetek sorába segítenék. Az idén különösen nagy feladat eg valósítása vár a kommunistákra, irtunk Központi Bizottsága nyíltan egmondta, hogy az eltelt két év itt a mezőgazdaság nem váltotta ! a hozzá fűzött reményeket. Kerem kimondva: adősa maradt a dol(ző nép államának. Ezt a lemaraist már az idén helyre kell hozni, ni annyit jelent, hogy országos métben a mezőgazdasági termelés ínvonalát 12 százalékkal kell nölni. Igaz, ez a célkitűzés nem kicsiség, i nem megvalósíthatatlan. Hogy a ezőgazdaság megvalósíthassa a látólaci neihéz feladatot, az állam gon«skodott róla, hogy az idén 27 szálékkal több mezőgazdasáqi gépet és százalékkal több műtrágyát kapjark, mint az elmúlt évek során. Mindez azonban önmagában még :m elég, hanem teljes mértékben ki 11 használni a helyi lehetőségeket, embernek alkotó kezdeményezését. A helyi pártszervezeteknek minden erejüket arra kell összpontosítaniok — ahogy már szó is esett róla, — hogy a rossz eredményekkel záró szövetkezetek elérjék azt a színvonalat, amelyen a legjobbak állanak. ; ez lehetséges, ha a kommunisták képletesen mondva — a sarkukra ínak. Ezt igazolja például az ipolygi szövetkezet rohamos fejlődése Mint ismeretes, az ipolyviski szötkezet már évek óta hírneves jó ^dálkodásáről. A „Vörös Lobogó" ivet viselő szövetkezet kiváló gazlkodásának híre már évekkel ez5tt túljutott az ipolysági járás harán. Róluk országszerte beszéltek ég akkor is, amikor az polyságiak1 még a járásban is alig tudtak, jm is nagyon volt mivel dicsekedők, hacsak nem a szilárd elhatároissal, hogyha már szövetkeztek, nem szn^k utolsók a járásban. Két éve lehet annak, amikor részt >ttem a helyi pártszervezet gyűléin. Egész este a szövetkezet problémáiról vitatkoztak. A kommunisták már akkor meg voltak győződve róla, hogyha nem is egy, de két éven belUl a járás első szövetkezetei közé tartoznak, agy mi adta nekik a bizalmat? Iserték a népet, tudták róluk, hogy jó vezetéssel szinte csodákra képes. Két év telt el azóta. Két röpke esztendő és az ipolysági szövetkezet nevét már a viskiekével emlegetik. Az ő hírnevük is túljutott már nemcsak saját szűkebb hazájuk, de a járás, sőt a kerület határain is. Ma már a viskiek is méltó versenytársat látnak az ipolyságiakban ... A kommunisták példamutatók és állandó meggyőző, szervező munkájuk nem volt hiábavaló. Ma már azzal dicsekedhetnek, hogy egy s más termékben nemcsak utolérték a járás legjobb szövetkezeteit, hanem túl is szárnyalták őket. Kukoricából például a viskiek 28 mázsás hektárhozamot értek el, az Ipolyságiak pedig 34 mázsát takarítottak be minden egyes hektárról. A tejtermelés terén szintén megelőzték a viskieket. Míg a viski Vörös Lobogóban egy tehén évi fejési átlaga 2300 liter, az ipolyságiak elérték a 2785 literes fejési átlagot. Tehát van lehetőség arra, hogy a gyengébben gazdálkodó szövetkezetek is az élenjárók színvonalára emelkedjenek! Van, csak akarni kell! Ha a helyi pártszervezet, de különösen a közösben dolgozó kommunisták szívükön viselik a szövetkezet ügyét, ha helyesen magyarázzák a szövetkezés lényegét, a közös gazdálkodás nem juthat kátyúba s biztos a törvényszerű előrehaladás. Az ipolysági kommunisták mindig helyes irányba igazították a szövetkezet szekerének rúdját. A jól szervezett és irányított szocialista munkaversenyen és az érdem szerinti jutalmazás elvének szigorú betartásán keresztül a pártonkívüli szövetkezeti tagok érdeklődését is felkeltették a termelés növelése iránt. A szövetkezeti tagok belátták, hogy mindenekelőtt ők látják hasznát, ha többet terem a szántó, jobban tejel a jószág, s ezért javaslataikkal alkotó módon valamennyien hozzájárultak a közös ügy intézéséhez. Az előrehaladás mérője azonban az ipolysági járásban sem minden szövetkezetben mutat ilyen emelkedő irányzatot. A pereszlényi szövetkezetben például - bár minden föltétel megvan az előrehaladáshoz még igen sok a tennivaló, hogy až élvonalba kerüljenek. A szövetkezet visszamaradása s a fegyelmezetlenség a kommunisták munkájáról ad rossz bizonyítványt. Hogy csak egy példát említsünk! Míg a járás területén a legtöbb szövetkezet 300-500 mázsás hektárhozamokat ért el a cukorrépából, addig a pereszlényiek csak 50-90 mázsát takarítottak be egy-egy hektárról. Ezért az óriási különbségért sem a pereszlényi határ, sem az időjárás nem felelős, hanem magukban a szövetkezeti tagokban kell a hibát keresni. A helyi pártszervezet, a helyi nemzeti bizottság, a szövetkezet vezetősége közösen hibás azért, hogy a cukorrépa nagy része kapálatlan maradt, sőt ki sem egyelték. Ennek a mulasztásnak káros hatását maguk a szövetkezeti tagok is megérezték. Míg Ipolyvisken, ahol 508 mázsás átlagtermést értek el, egy hektár föld majdnem 14 ezer koronát jövedelmezett, addig a pereszlényiek ráfizetéssel termeltek. Természetesen ez a munkaegységek értékére is kihatással volt. Szűk látókörű ember azt is mondhatná, mit kell velük törődni. Ahogy dolgoztak, úgy veszik hasznát. Ha nem dolgoztak, hát ne legyen nekik. Más azonban a helyzet, ha társadalmi szemszögből vizsgáljuk a helyzetet. A pereszlényiek hanyagságuk folytán, ha jól felszámoljuk, még annyi cukrot, illetve cukorrépát sem termeltek, amennyi saját szükségletüket kielégítené. Most, amikor arról van szó, hogy minden talpalatnyi földet meg kell művelni, s a lehető legnagyobb terméshozamot kell elérni, a dologra úgy kell nézni, hogy hanyagságukkal nemcsak saját magukkal szemben, de a társadalommal szemben is súlyosan vétkeztek. Befejezésül még csak annyit, s ez már minden egyes falusi pártszervezetnek, minden egyes kommunistának szól, hogy pártunk Központi Bizottsága határozatának értelmében legyenek aktív • harcosai falun a szocialista építés ügyének. Tegyenek meg mindent azért, hogy a ma még gyengén gazdálkodó szövetkezet is minél előbb a lehető legjobb eredményeket érje el. Ne tűrjék, hooy hanyagság miatt úgyszólván parlagon heverjen a föld. E halasztást nem tűrő feladatok megvalósítása érdekében folytatott küzdelem élére maguk a járási pártbizottságok álljanak. Ügy irányítsák a falusi pártszervezeteket, hogy a kitűzött feladatok kézzelfogható valósággá váljanak. Szarka István A kassai kerületi pártkonferenciáról Az elért sikerek után, további feladatok előtt A kassai kerület gazdag nyersanyagforrásai, állandóan fejlődő ipara, a közlekedés és nem utolsósorban mezőgazdasága révén egyre fontosabb helyet foglal el hazánk népgazdaságában. A múlt év a kassai kerületben is a további jelentős előrehaladás esztendeje, az ipari termelés gyarapodásának, a mezőgazdasági termelésben pedig a szövetkezeti szektor kibővülésének, megerősödésének esztendeje volt, ami természetszerűleg a lakosság anyagi és kulturális jólétének további fokozódását eredményezte. Jelentős lépés előre A mostani időszakban egész pártunk, hazánk minden dolgozója a CSKP XI. kongresszusára készül, amely kongresszus pártunk és népünk elé a szocialista építés betetőzésének konkrét feladatát fogja kitűzni. Az egész országban tapasztalható fokozott aktivitás, melyet a CSKP KB levelének, ezen történelmi jelentőségű dokumentumnak megvitatása, eddig elért eredményeinknek és a megvalósításra váró feladatoknak megtárgyalása váltott ki, teljes mértékben éreztette hatását a kassai kerületi pártkonferencián is. A konferencia lefolyása megmutatta, hogy a kerület pártszervezetei, az üzemekben, a falvakon és a többi munkaszakaszon dolgozó kommunisták világosan látják kötelességüket, a gazdasági feladatok megoldását helyesen egybekapcsolják a párt ideológiai, nevelő- és szervezőmunkájával, erősítik a párt vezető szerepét életünk minden szakaszán. A kerületi pártbizottságnak a konferencián tartott beszámolója átfogó képet adott a kommunistáknak a múlt évi konferencia óta kifejtett tevékenységéről, a kerületben elért eredményekről és az előforduló hibákról. Bátran mondhatjuk, hogy az elmúlt időszakban a kerület jelentős lépést tett előre, s amint azt Pavol Dávid elvtárs, a CSKP KB küldöttségének vezetője a vitában hangsúlyozta, a párt vezetésével a kerület dolgozói nagyban hozzájárultak az egész népgazdaságunkban elért sikerekhez. Az ipari termelési tervet 103,5 százalékra teljesítették és a termelés terjedelme egy év alatt 12 százalékkal növekedett. A legnagyobb növekedés a gépiparban — 34 százalék — és a közszükségleti cikkeket gyártó iparban — 28,7 százalék — volt. Emellett a termelés növekedését 71,7 százalékban a munkatermelékenység fokozódása biztosította. Az egyes szakaszokon, vállalatokban és üzemekben elért jó eredmények mutatják, hogy a pártszervezetek helyesen mozgósították a dolgozókat a legfontosabb feladatok teljesítésére, nagy gondot fordítottak a tervteljesítés biztosítására. A kerület egyik legfontosabb ágazatában, a vásércbányászatban a bányászok és a műszaki dolgozók becsülettel megállták helyüket. A gömöri és szepesi bányászok terven felül 60 ezer tonna vasércet adtak hazánknak. A Szepesi Vasércbányák és Rudňany bányászai jó munkájukkal elnyerték a kormány, illetve a minisztérium vörös zászlaját. Megmutatkozott, hogy a szocialista verseny, amelynek élén kommunisták állnak, legyőzi a nehézségeket és meghozza a várt eredményt. Az űj fejtési módszerek alkalmazása és a gépesítés is nagyban hozzájárult az eredmények megjavulásához. Hazánk dolgozó népének életszínvonala gazdaságunk szüntelen fejlődésével párhuzamban állandóan fokozódik. A kassai kerületi pártkonferencia ezen a szakaszon is további örvendetes előrehaladásról tehetett tanúságot.'A múlt évben a kerület lakosai 154 millió korona értékű áruval vásároltak többet, mint 1956-ban. Egy év alatt húsból 6, szalonnából 17, tojásból 24 százalékkal növekedett a fogyasztás. A vásárlóerő fokozódása meggyőzően mutatja az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók jövedelmének gyarapodását, jólétének emelkedését. További fejlődés mutatkozik az egészségügy, a kulturális élet és a szociális gondoskodás szakaszán is. A tömegek erejére támaszkodva le kell győzni az akadályokat Az ipari termelés szakaszán általában elért szép eredmények mellett azonban látnunk kell — mint ahogy a kerületi konferencia küldöttei is részletesen foglalkoztak vele —, hogy a még gyorsabb előrehaladás útjában számos akadály áll, amelyeknek eltávolítására mozgósítani kell a pártszervezeteket és a kommunistákon keresztül a kerület összes dolgozóit. A terv általános túlteljesítése mellett számos üzemben nem váltották valóra a kitűzött feladatokat, mint például a Keletszlovákiai Téglagyárak kassai üzemében, a poprádi Tatra Vagongyárban, a Keletszlovákiai Gépgyárban bár a tervet teljesítették, elmaradtak egyes fontos termékek gyártásában. A kassai húsipari dolgozók sem gazdálkodtak jól a gondjaikra bízott üzemben. Tizenegymillió korona nyereség átutalásával maradtak adósak. A CSKP XI. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa tiszteletére széleskörű munkaverseny bontakozott ki a kassai kerületben. A küldöttek büszkén számolhattak be az üzemek, falvak dolgozóinak milliós értékű kötelezettségvállalásairól. Szükséges, hogy a dolgozók ezen nagy aktivitását a kommunisták helyesen az egyes szakaszokon előforduló hibák felszámolására is irányítsák. Fokozott agitációs munkával kell odahatni, hogy az üzemekben, a bányákban és az építkezéseken megszűnjön a magas munkamulasztás és ne rontsa a becsületes dolgozók igyekezetének eredményét. Hogy mennyire fontos feladat ez, azt abból is láthatjuk, hogy pl. a múlt évi 8,74 százalékos munkamulasztásnak 1,5 százalékkal való csökkentése mintegy 30 millió korona értékű áru termelését eredményezné. A bányákban a terv egyenlőtli teljesítése, a hóvégi rohammunka még mindig rontja a minőségi mutatók teljesítését. A kerület sok üzemében a bérek emelkedése túllépte a gazdaságosság fokozódását. Csaknem minden vállalatban óriási tartalékok vannak még a munkaidő és a termelési kapacitások kihasználásában. A kerületben hatalmas jelentősége van a beruházási építkezések teljesítésének. Az építészetben mutatkoztak azonban a legnagyobb fogyatékosságok, aminek következtében több mint 62-miílió korona értékű tervezett építkezést nem hajtottak végre. Tovább növekedett a befejezetlen építkezések száma, ugyanakkor a Magasépítkezési Vállalatban, ahol nagyon elmaradtak a terv teljesítésével, a béralapot 4 százalékkal túllépték. A szocialista építés sikeres előrehaladása, a béke megszilárdításáért vívott harc és dolgozó népünk életszínvonalának állandó gyors fokozása megköveteli, hogy a terv teljesítését, a gazdaságosság fokozását, gazdaságunk hatékonyságának növelését gátló hibák ellen az összes pártszervezetek és minden kommunista lankadatlan harcot folytasson és erre mozgósítsa a kerület valamennyi dolgozóját. A párt vezető szerepének elmélyítése, az agitációs munka színvonalának állandó tökéletesítése az eredmények további javulásában mutatkoznak majd meg. Számos példa bizonyítja, hogy ahol a kommunisták helyesen mozgósították a dolgozókat a legfontosabb feladatok megoldására, az eredmény nem maradt el. A Keletszlovákiai Gépgyárban pl. az üzem vezetősége a feladatok teljesítése érdekében a költségeknek kétmillió koronával való növelését kérte. A CSKP KB-nak a hatékonyság fokozásáról szőlő határozata után az összes dolgozók kezdeményezően láttak a feladatok megoldásához. A tartalékok feltárásával és a lehetőségek jobb kihasználásával megmutatkozott, hogy nincs szükség a költségek növelésére, ellenkezőleg, több mint négymillió koronával csökkenteni lehet az önköltséget. A kommunistáknak a tömegek erejére támaszkodó munkája hasonló jő eredményeiről a konferencia számos küldötte számolhatott be. Az EFSZ megalakításával kezdődik az igazi munka — Az egységes földmüvesszövetkezetek gazdasági megszilárdítása sokszor nagyobb erőfeszítést követel meg, mint a megalakításuk — mondta a vitában Ondrej Oláh, a trebišovi járás küldötte. — Éppen ezért erre, mint járásunkban a pártmunka fő feladatára tekintünk. A kerületi konferencián a szövetkezeti gazdálkodással és általában a mezőgazdasági termelés fejlesztésével kapcsolatos kérdésekkel sok küldött foglalkozott. Természetes ez. hiszen a kerületben az egyik fő feladat a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés továbbfejlesztése, egyúttal az EFSZ-ek gazdálkodásának megszilárdítása. A második ötéves tervben 36 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termelést, ebből 44 százalékkal az állattenyésztési termelést, 30 százalékkal pedig a növénytermesztést. E feladat megoldása nagy erőfeszítést igényel a földművesek részéről, ugyanakkor a párt falusi szervezeteinek fokozott gondoskodását, politikai és szervezői munkájuk további javítását, a CSKP KB-nak a falusi pártszervezetek munkájával kapcsolatos határozatának szellemében. A múlt év a kassai kerületben is a szövetkezeti gazdálkodás jjyors ütemű fejlődésének éve volt. A múlt évi konferencia óta több mint 86 ezer hektárral bővült a szövetkezetek földalapja. A kommunisták, az aktivisták igyekezete, a falvak és városok dolgozóinak közös összefogása a munkás-paraszt szövetség erősödésében, a szövetkezeti gazdálkodás fejlődésében és megszilárdulásában mutatkozott meg. A mezőgazdasági termelés szakaszán továbbra is nagy feladatok várnak megoldásra. A kerületi konferencián elhangzott felszólalások arról tanúskodnak, hogy a kommunisták és a kerület dolgozói, a földművesek helyesen látják kötelességeiket. Mindenekelőtt a szövetkezeti gazdálkodás kiszélesítéséről és a meglevő szövetkezetek megszilárdításáról van szó, hogy a kerületben egyetlen ráfizetéssel működő EFSZ sem legyen. Ennek minden feltétele adva van és elsősorban a kommunistákon, valamint a helyi nemzeti bizottságokon múlik, hogy a kerületi és a járási pártszervek irányításával az ezzel kapcsolatos legfontosabb feladatok megoldására irányítsák a falvak dolgozóit. Tóth Imre, a kenyheci falusi pártszervezetből, arról beszélt a vitában, hogy a pártszervezet, miután gondosan mérlegelte a szövetkezet helyzetét és a lehetőségeket, a szövetkezeti tagokkal egyetemben arra a megállapításra jutott, hogy az 1960ra kitűzött termelési szintet már 1959-ben elérhetik. A pártszervezet erre vezeti a szövetkezeti tagokat, a kommunisták versenyt szerveztek és a felajánlások a legfontosabb célkitűzések elérésére irányulnak. Az 1960-ra kitűzött termelési szint 1959-ben való teljesítéséért a kassai kerület falvaiban széleskörű mozgalom bontakozott ki. Több mint 140 EFSZ-ben konkrét kötelezettségvállalások alapján versenyeznek e célkitűzés eléréséért. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb feladatok megoldásának kérdéseit részletes elemzés tárgyává tette a kerületi konferencia. Mindenekelőtt a tervezett állatállomány eléréséről és ezzel kapcsolatban a takarmánytermesztés biztosításáról van szó. A Kassa-vidéki járás földművesei mozgalmat indítottak arra, hogy az állattenyésztési termelés növelését saját takarmányalapból fogják fedezni. Ennek feltételei a kerület vala* mennyi járásában megvannak és ért* hető, hogy a Kassa-vidéki járás földműveseinek kezdeményezése követésre serkenti a kerület szövetkezeti tagjait. Konkrét feladatokat tűzött ki a konferencia a kommunisták elé a szántóföldalap bővítésére, a meliorációs munkák és az EFSZ-ek beruhá* zási feladatai teljesítésének biztosítására, az egyes növényfajták tervezett vetésterületeinek, elsősorban at ipari növények, a cukorrépa, valamint a kukorica vetésterületének be* tartására. A kommunisták felelőssége A szocialista építőmunka mostani döntő szakaszában az eddiginél is jobban kidomborodik a kommunisták felelőssége a pártunk és kormányunk által kitűzött feladatok teljesítéséért. Az üzemekben, a vállalatokban, mindenekelőtt a pártszervezetek feladata, hogy az irányítás átszervezése lehetőségeinek teljes mértékű kihasználására mozgósítsák a vállalatok és az üzemek vezetőségeit és egész kollektíváját. A falvak törté* nelmi jelentőségű átalakulásának hatalmas mozgalmában a kommunistáknak kell az élen járniuk. Mindez megköveteli, hogy állandóan erősödjék a párt vezető szerepe, szüntelenül erősödjék a dolgozókra való befolyása, politikai-, nevelő- és szer* vezőmunkéja. Életünk minden szakaszán, az üzemekben és a falvakon, a nemzeti bizottságokban és a tömegszervezetekben állandóan tökéletesíteni kell a pártmunkát, emelni színvonalát, hogy az teljes mértékben megfeleljen a mostani nagy követelményeknek. Nagy súlyt keli fektetni a párt sorainak bővítésére az ifjúság, a munkások és a földművesek köréből. Valamennyi pártszervezetnek törődnie kell azzal, hogy a párttagok ideológiai és szakmai felkészültsége megfeleljen mai nagy követelményeinknek. Pártunk egységesen készül XI. kongresszusára. A kassai kerület kommunistái a CSKP és az SZLKP kongresszusára legméltóbban azzal készülhetnek, ha a kerület összes dolgozóit a kerületi pártkonferencia által kitűzött konkrét feladatok következetes teljesítésére mozgósítják. GAt LÁSZLÓ ŰJ SZŐ 5 TjpiqpS. áprtf£ 34