Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-24 / 113. szám, csütörtök

A csehszlovák-szovjet gazdasági együttműködés j (Folytatás aj l. oldalról) Gazdaságunk fejlesztésének feltételei Dolanský elvtárs arról, hogy a moszkvai tárgyalások milyen jelen­tőségűek Csehszlovákia népgazdasá­gának továbbfejlesztésére nézve, ki­jelentette: A moszkvai tárgyalások eredményeinek jelentősége népgaz­daságunk szempontjából igen nagy horderejű és sokoldalú. Azzal kezd­hetjük, hogy ezek az eredmények hosszú időre szilárdan biztosítják az alapvető és népgazdaságunk fejlesz­tése szempontjából létfontosságú nyersanyagok rendszeres szállítását. Olyan nyersanyagokról van szó, amilye­nekkel a Csehszlovák Köztársaság vagy nem elegendő mennyiségben rendel­kezik és amelyeket vagy egyáltalában nem szerezhetünk be, vagy csak igen nagy nehézségekkel juthatunk hoz­zájuk behozatal révén Elsősorban a vasérc behozataláról van szó. amely 1965-ig az idei behozatalnak mintegy háromszorosára emelkedik majd, s ez lehetővé teszi számunkra kohá­szatunk és ezzel egyidejűleg gépipa­runk további gyors fejlesztését. A Szovjetunióból az eddiginél lé­nyegesen több nyersolajat is szállí­tunk majd hazánkba. A nyersolaj be­hozatala több mint 5,5-szörösével lesz nagyobb, ami lehetővé teszi a motorizálás fejlesztésével kapcsolatos szükségletek teljesmérvű kielégítését, ezenkívül hozzájárul ahhoz is, hogy a folyékony tüzelőanyagok nagyobb tételt képeznek majd energetikai mérlegünkben. Megegyeztünk továbbá egyéb fontos nyersanyagok, színes fé­mek, kőszén, élelmiszeriparunk és közszükségleti cikkeket gyártó ipa­runk számára szükséges nyersanya­gok szállításában is. Különösen rend­kívül nagy fontosságú az egyezmeny a kenyérgabonának a Csehszlovák Köztársaságba való rendszeres szál­lításáról, ami 1965-ig teljes mérték­ben biztosítja majd a gabonabehoza­tallal kapcsolatos szükségleteinket. A nyersanyagok szállítására vonat­kozó tárgyalások során megegyez­tünk kölcsönös együttmüködésünk lehetőségeiről azon egyes problémák megoldását illetőleg, amelyek nyers­anyagalapunkra, valamint gazdasá­gunknak vasérccel és egyes színes fémekkel való ellátására vonatkoznak. A gépipari termelés távlatai Arra vonatkozó megegyezésünk, hogy a jövőben jelentős mennyiségű gépet és egyéb berendezéseket szál­lítunk majd a Szovjetunióba, nagy távlatokat nyit meg gépiparunk to­vábbi gazdasági és műszaki fellendü­lésében; lehetővé teszi munkásaink és műszaki dolgozóink magas szakmai színvonalának és szakképzettségének eddiginél jobb kihasználását, nehéz­gépiparunk egyes ágazatainak szako­sítását, ezen ágazatok termelési programjainak állandósítását, a fo­kozott mértékű sorozatgyártást és technikánknak új színvonalra emelé­sét. Különösen ki kel! emelnünk a villamosáramra berendezett és a Die­sel-villanymozdonyok szállítását a Szovjetunióba, mert ez lehetővé teszi számunkra az ilyen mozdonyok elő­állításának növelését. Szállítani fo­gunk továbbá a Szovjetunióba vegyi, könnyű és élelmiszeripari berendezé­seket, megmunkálógépeket, valamint egész automata-gépsorokat is. Ezen nagyvonalú távlatok és lehe­tőségek, amelyeket megbeszéléseink nyújtanak gépiparunk szakosításának növelésére, szükségessé teszik gép­iparunk erőinek bizonyos átcsoporto­sítását, hogy elérhessük e jelentős célkitűzéseinket. Ebben a szellemben meg kell találnunk ugyancsak to­vábbi útját-módját annak is, miként növeljük kifejezően a termelést azok­ban az ágazatokban, amelyek meg­felelnek a szovjet gazdaság rohamos kibontakoztatásával és műszaki fel­üdülésével kapcsolatos távlati ikségleteknek és ezért meg van 1 minden feltételünk a termékek állan­dó eladására. Ez szintén egyik mód­ja annak, hogy ezek az ágazatok állandóvá tegyék termelési program­jaikat. A Hlinka-gárda rohamosztagosai elleni btínper Banská Bystricán A Banská Bystrica-i kerületi bíróságon a tegnapelőtti tárgyalás során a vádirat felolvasása után elsőnek Ferdinand Mikšík vádlottat hallgatták ki. Kijelentette, hogy a vádiratban felsorolt bűncselekmények teljes terjedelmében bűnösnek érzi magát. Mikšík dicstelen pályafutását már mint a Hlinka Ifjúság tagja kezdte meg és 1944-ben mint e célra kiválasztott ..ifjú" a Hlinka-gárda rohamosztagának Nemsila parancsnoksága alá tartozó szakaszába lé­pett. Rövid kiképzés után. amelyet Laco, a parancsnok helyettese irányított, már részt vehetett első „akciójában". Az emlí­tett szakasz más tagjaival letartóztatott több személyt. A vádlott leírta, hogy a gár­dista fasiszták egysége miként hagyta el teljes felszerelésben Bratislavát, miként tisztelgett a klerofasiszta rendszer hír­hedt képviselője, Tiso előtt, aki a Hlinka­gárda menetelő egységét palotája erkélyé­ről Integetve üdvözölte. A Hlinka-gárda rohamosztagának ezen egysége Banská Bystricára érkezve, azonnal „hozzáfogott a munkához". A legborzalmasabb benyomásl azonban a vádlott vallomásénak az a rész? kelti, amikor leírja, hogy Banská Bystrí cára visszaérve az osztag parancsot ka­pott, hogy induljanak tehergépkocsikkal, amelyekben letartóztatott egyének voltak, a közeli Kremníčkába. A tehergépkocsikról egy árokhoz vezették a letartóztatottakat, elvették tőlük arany értéktárgyaikat és ru­házatukat, megparancsolták nekik, hogy feküdjenek a földre és azután beléjük lőt­tek. Ügyész: „Gyerekek is voltak közöttük?" Vádlott: „Igen, voltak. Kétségbeesett szaladgálás és kiáltozás volt ott. a gyere­kek sikoltoztak a borzalomtól. Osvald pa­rancsot adott nekünk, hogy mi, a Hlinka­gárda rohamosztagosai segítsünk a néme­teknek az áldozatok agvonlövésében. Én hat vagy hét lövést adtam le. Osvald go­lyószóróval. Záuška pedig könnyű gépfegy­verrel lőtt. Az áldozatok használati tárgyait felraktuk a tehergépkocsikra és elszállítot­tuk a színhelyről, azután ebédelni men­tünk. Egységünk tagjai közül néhányan késő éjszaka részegen tértek vissza az ipariskolában levő szállásunkra." Ügyész: „Becslése szerint hány embert gyilkoltak meg ezen a napon?" Vádlott: „.Feltételezem, hogy mintegy 300-at. A qyllkolás reggel kezdődött és délután ért véget." A kerületi bíróság tanácsa azután Pavel Párničan vádlottat hallgatta kl. aki 1936­tól tagja volt a Szlovák Hlinka Néppárt­nak és buzgó követője a klerofasiszta Ideológiának. Párničan vádlott, miután ta­nácskozott Sllačannal, Šepitkóval és Kraj­čival, arra törekedett, hogy Kruplnára fegyveres alakulatokat hozzon be, ame­lyeknek a partizánok, a haladó szellemű polgárok és más hazafiak ellen kellett felíépniök. Párničan, Šepitko, Krajci és Sliačan 20 személyt jelentettek fel Nemsilának. a Hlinka-gárda rohamoszta<; parancsnoká­nak, hogy lehetővé tegyék számára a „te­ŰJ SZÖ 2 * 1858. április 24. vékenységet". A Hlinka-gárda rohamoszta­ga röviddel azután letartóztatta ezeket a személyeket. Ezek, valamint » már előbb letartózta­tott egyének azután tragikusan' fejezték be életüket a Kremnička melletti tömeg­sírban. A vádlott más módon is támogatta a Hlinka-gárda rohamosztagainak tevékenysé­gét. Miq az özvegyek megsiratták férjeiket és gyermekeiknek nem volt betevő falat­juk, a vádlott cimboráival együtt Mikulás­estet rendezett a gárdista latroknak. Ezen az esten disznótorral és ivászattal szóra­koztak. A vádlott a községi pénzekből előbb 3000, később pedig 70 ezer koronát adott át a Hlinka-gárda rohamosztagának. Mivel a gárdisták igen jól védelmezték ér­dekeit, saját pénzéből még ezer koronát adott nekik. A kerületi bíróság tanácsa előtt, mint harmadik. Július Krajči vádlott, a Hlinka­gárda egykori Krupína-járási parancsno­ka. a hírhedt úgynevezett „krupinai vezér­kar" tagja tett vallomást gonosztetteiről. Ebben a „vezérkarban" Párničan, Sliačan, róm. kat. pap. Šepitko, Nemsila és más ön­magukat kinevezett „bírák" döntöttek a legjobb krupinai hazafiak életéről és halá­láról. Kra.jčí kitérő válaszokat ad a bíróság­nak, nem akar visszaemlékezni a vezér­kar összejöveteleire, de a bizonyítékok sú­lya alatt és Párničan vádlottal való szem­besítése után beismeri, hogy ő is részt vett minteqv négy ilyen összejövetelen. Kraičf vádlott Sllačannal és Nemsilá­val újból életre keltették Krupinán a Hlinka-gárda tevékenységét a Szlovák Nemzeti Felkelés részbeni elnyomása után. Kra.ičí, mint a Hlinka-gárda parancsnoka e célból mlnegy 40 behívót küldetett a Tiso-rendszer megbízható híveinek, akik­ből meq akarta alapítani Krupinán a Hlin­ka-gárda rohamosztagát. A Hllnka-qárda egykori 12 rohamos/ta­gosa elleni bünper első napja a Banská Bystrica-i kerületi bíróság előtt Štefan Masaryk vádlott vallomásával végződött. A nevezptt tagja volt a Hlinka Ifjúságnak és mert iqen buzgó volt, beosztották a Hlinka-gárda egyik osztagába. Szakasza röviddel Banská Bystricára érkezte után börtönbp vetett 11 embert, akik a Kosti­vtarska mögötti barlangban rejtőztek. Ma­saryk ezek közül néhányat akkor látott vi­szont, amikor már Kremničkán meggyil­kolták őket. Ebben a gyilkosságban ő is részt vett. A bíróság előtt részletesen le­írta a tankelhárító árok mellett elköve­tet gyilkosságokat. A Hünka-qárda rohamosztagosai ellen 8 Banská Bystrica-i kerületi bíróság előtt folyó bünper második napja Ľudovít Laco vádlott kihallgatásával folytatódott, aki mint a századparancsnok helyettese Krupi­nán. a tömeges letartóztatásokat szervez­te. Gazdaságunk további ágazatainak kilátásai A jövőben nagy jelentőségűek lesz­nek a közszükségleti cikkek és az élelmiszerek kölcsönös szállításai is. A Csehszlovák Köztársaság a Szov­jetunióba különösen készruha- és kö­töttárut, bútort, cukrot, valamint gépiparunk és közszükségleti cikke­ket gyártó iparunk egyes termékeit szállítja majd. A Csehszlovák Köztár­saság és a Szovjetunió közötti 1965­ig megvalósítandó további gazdasági együttműködésről szóló moszkvai tárgyalások jelentősége abban áll te­hát, hogy egyrészt biztosítja Cseh­szlovákia számára azokat a létfon­tosságú nyersanyagokat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek nép­gazdaságunk továbbfejlesztésében, másrészt gépeink eladásának hosszú időre való biztosításával lehetőséget nyújt feldolgozó iparunk, elsősorban nehézgépiparunk továbbfejlesztésére. Árucsereforgalmunk a Szovjetunióval, mely már ma is külkereskedelmünk több mint egyharmadát képezi, a jövőben még inkább bővül. Tudományos ismeretek kölcsönös kicserélése Nagy jelentősége van annak a ténynek is, hogy olyan konkrét lépé­sekben egyeztünk meg, melyek ér­telmében a tudományos műszaki együttműködés keretében a szovjet szakemberek műszaki segítséget nyújtanak majd Csehszlovákiának népgazdaságfejlesztésünk alapvető kérdéseinek megoldásában. Főleg a terilén-rost előállításával kapcsolatos kutatásra, valamint az ehhez szük­séges berendezések tervezésére és előállítására vonatkozó együttműkö­désről és arról van sző, hogy a Szovjetunió műszaki segítséget nyújt majd nekünk a polietilén és szinteti­kus fenol termelésének tervezésében és a szovjet nyersolaj feldolgozásá­ban. A tárgyalások során megmutatko­zott, hogy elemzés tárgyává tehet­jük a kölcsönös együttműködés to­vábbi lehetőségeit is. Milyen feladatok várnak ezzel kap­csolatosan munkásainkra és műszaki dolgozóinkra? Munkásaink és műszaki dolgozóink munkája a Szovjetunió­ban jó hírnévnek örvend. Gondoskod­nunk kell arról, hogy a kölcsönös együttműködés további kibontakozta­tása hozzájáruljon termékeink jó hír­nevének további terjesztéséhez. El­sőrendű feladatunk a legnagyobb gondot fordítani arra, hogy termé­keink kitűnő minőségükkel megfelel­jenek a fejlett műszaki színvonal támasztotta követelményeknek és nem utolsó sorban arra is, hogy be­tartsuk a szállítási határidőket. Üdvözlő táviratok a csehszlovák-bolgár szerződés aláírásának 10. évfordulója alkalmából GEORGI DAMJANOVNAK, a Bolgár Népköztársaság Népgyűlése Elnök­sége elnökének, TODOR ZSIVKOVNAK, Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, ANTON JUGOVNAK, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, i Szófia Tisztelt Elvtársak! A Csehszlovák Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság barátságáról, együttműködéséről és a kölcsönös segélynyújtásról szóló szerződés aláírá­sának 10. évfordulója alkalmából őszinte és testvéri üdvözleteinket küldjük Önöknek és az egész bolgár népnek. Nemzeteinknek a távoli múltban gyökerező hagyományos barátsága még jobban megszilárdult a német fasizmus elleni harcban. Amikor a Szovjet­unió felszabadította Bulgáriát és Csehszlovákiát és amikor országaink népe kezébe vette a hatalmat, kialakultak nemzeteink örök barátságának mara­dandó alapjai. Az országaink közötti szövetségi szerződés megkötésével, a politikai, gazdasági és kulturális élet valamennyi szakaszán megvalósuló szoros és testvéri együttműködésünk új időszaka vette kezdetét. Országaink a Szovjetunió vezette szocialista tábor szilárd alkotó részét képezik. Ebben az egységben van szabadságunk, függetlenségünk és békés szocialista építőmunkánk biztosítéka. Barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésünk aláírása 10. évfordulója alkalmából kifejezésre juttatjuk azt a szilárd meg­győződésünket, hogy ezen egységben és elvtársi együttműködésben további sikereket érünk el országainkban a szocializmus építése terén és a nemzetek közötti békéért és barátságért vívott harcunkban. ANTONÍN NOVOTNÝ, a Csehszlovák Köztársaság elnöke, a CSKP KB első titkára. VILIAM ŠIROKÝ, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke, • • • ANTONÍN NOVOTNÝ elvtársnak, a Csehszlovák Köztársaság elnökének, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, VILIAM ŠIROKÝ elvtársnak, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöké­nek, Prága Tisztelt ""'' társak! A Bol^á Népköztársaság Népgyűlésének elnöksége, Bulgária Kommunista Pártjának Központ Bizottsága és a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa az egész bolgár t,.p nevében, valamint saját nevében elvtársi üdvözletét küldi Önöknek és önök útján a testvéri csehszlovák népnek uz országaink közötti baráti együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírá­sának 10. évfordulója alkalmából. Ez az 1948. április 23-án megkötött szer­ződés szilárdan és örök időkre megerősítette a bolgár és a csehszlovák nép közötti hagyományos testvéri kapcsolatokat és kölcsönös karcolataink további kibontakoztatásának megingathatatlan alapjává, országaink függet­lensége, biztonsága, valamint gazdasági és kulturális fejlődése biztosításá­nak megbízható eszközévé vált. Nagy közös célunk, — az új szocialista társadalom felépítése — melynek elérésére a kommunista pártok vezette bolgár és csehszlovák nép törekszik, eddig soha nem tapasztalt feltételeket hoz létre nemzeteink igazi barátsá­gának felvirágoztatására és az eddiginél nagyobbmértékű egybetömörülésére a Szovjetunió vezette szocialista országok nagy családjának keretében. Ez alkalomból a jogos büszkeség érzésével kijelentjük, hogy ez a szer­ződés gazdagon gyümölcsözött és gyümölcsözik ma is a Bolgár Népköztár­saság és a Csehszlovák Köztársaság közötti kapcsolatok fejlesztése, gazda­sági fejlődése, valamint nemzeteink anyagi és kulturális színvonalának emelése szempontjából. Ezen sikerektől ihletve kifejezésre juttatjuk ama szilárd eltökéltségünket, hogy továbbra is mindenképpen országaink eddi­ginél is szorosabb közeledésére, nemzeteink testvéri együttműködésének kiterjesztésére törekszünk Európa és az egész világ állandó békéjének diadalra juttatása érdekében. Tartson örökké a bolgár és a csehszlovák nép barátsága! GEORGI DAMJANOV, a Bolgár Népköztársaság Népgyűlése Elnökségének elnöke, TODOR ZSIVKOV, Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, ANTON JUGOV, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A Szlovák Nemzeti Tanács bizottságai Szlovákia 1958. évi költségvetéséről tárgyalnak A Szlovák Nemzeti Tanács gazda­sági és költségvetési bizottsága ked­den, április 22-én folytatta Szlovákia 1958. évi költségvetése további feje­zeteinek megtárgyalását. A bizottság ülésén jelen volt Dénes Ferenc, az SZNT alelnöke is. A Közszükségleti Ipari Megbízotti Hivatal költségvetési fejezetének ja­vaslatát Vladimír Kriško képviselő ismertette, Hangsúlyozta ezen ágazat jelentőségét, mely a pénzügyi forrá­sok szempontjából a második helyen áll Szlovákia költségvetésében. Ennek az ágazatnak ez évben 492 millió ko­ronával többet kell az állami költ­ségvetésbe juttatnia, mint 1956-ban. Ez a fokozott mértékű juttatás kife­jezi azon feladatok lényeges növe­lését is, amelyek teljesítésétől függ a lakosság jó minőségű és nagyvá­lasztékú termékekkel való ellátása. A gazdasági és költségvetési bi­zottság azután Ján Marko pénzügyi megbízott jelenlétében megtárgyalta a Pénzügyi Megbízotti Hivatal költ­ségvetési fejezetét. Jozef Mésároš képviselő a szóban forgó fejezettel kapcsolatosan rámu­tatott, hogy a Pénzücfti Megbízotti Hivatal feladata elsősorban biztosítani Szlovákia költségvetésének betartá­sát és hathatós eszköznek kell lennie a népgazdaság irányításában az ipar és az építészet átszervezésének meg­valósítása során. Először hárul ez idén az a feladat a Pénzügyi Megbí­zotti Hivatalra, hogy összeállítsa Szlovákia költségvetésének zárszám­adását és azt megtárgyalás és jóvá­hagyás céljából a Megbízottak Tes­tülete és a Szlovák Nemzeti Tanács elé terjessze. A Kereskedelmi Megbízotti Hivatal költségvetési fejezetének javaslatát Gejza Ján, az SZNT képviselője is­mertette. A javaslat indokolásában megállapította, hogy a lakosság élet­színvonalának állandó emelkedése megköveteli a lakosságnak nyújtandó szolgálatok bővítését és a kereske­delem feladatainak növelését. Meg­említette, hogy a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó tervfeladatokat tavaly 352 milliárd 300 millió koro­nával túlteljesítették és az idei terv az 1957. évivel szemben 4 százalékkal nagyobb teljesítést irányoz elő. A szolgálatok terjedelme ez idén 8,5 százalékkal lesz nagyobb. Az élelmi­szerek szállítása átlag 4.7 százalékkal, az iparcikkeké pedig 12,9 százalékkal fokozódik. „A Geodéziai és Kartográfiai Igaz­gatóság" költségvetési fejezet javas­latát Anton Mrázik képviselő ismer­tette és indokolta. A Szlovák Nemzeti Tanács bizott­ságai a szóban forgó javaslatokat jóváhagyásra ajánlották a Szlovák Nemzeti Tanácsnak. A Szlovák Nemzeti Tanács szociális és egészségügyi bizottsága megtár­gyalta az Egészségügyi Megbízotti Hivatal, a Szlovák Szociális Biztosítási Hivatal, az FSZM betegsegélyezési igazgatása költségvetési fejezeteinek javaslatát, valamint a kisipari szö­vetkezetek tagjai betegsegélyző biz­tosításának költségvetési fejezetét. Juraj Ondrejka. az Egészségügyi Megbízotti Hivatal költségvetési fe­jezetének előadója hangsúlyozta, hogy a szlovákiai dolgozók egészsé­géről való gondoskodásra fordított kiadások évről é (vre nagyobbak. Szlo­vákiában az egésiségügy fejlesztésére 1957-ben 40 millió koronával többet fordítottak, mint 1956-ban és az 1958. évi költségvetés további 80 millió koronával nagyobb tételt fordít erre a célra. A képviselők a beszámolót követő vitában leszögezték, hogy az egészségügy Szlovákiában maradék­talanul a dolgozók szükségleteit szolgálja és egyre fokozódó egész­ségügyi gondoskodást biztosít szá­mukra. A Szlovák Nemzeti Tanács gazda­sági és költségvetési bizottsága szer­dán, április 23-án, Dénes Ferencnek, az SZNT alelnökének jelenlétében megtárgyalta a Helyi Tüzelőanyag- < Kőolajipari Megbízotti Hivatal költ­ségvetési fejezetét. Ján Krbavec képviselő-előadó hangsúlyozta, hogy a nyerstermelés értéke a bányaépít­kezésekkel és a széntermelő iparral kapcsolatos ipari termelést beleszá­mítva tavaly a tervben előirányzott érték 100,6 százalékát tette ki. A szénfejtési tervet azonban csak 93,8 százalékra teljesítették úgy, hogy a hiány tavaly 127 654 tonna szenet tett ki. A szénfejtés ennek ellenére az 1956-ban elért eredményekkel összehasonlítva 11,4 százalékkal nö­vekedett. A szlovákiai szénfejtés lemerado­zása azonban állandó jelenség és a Megbízotti Hivatalnak még nem si­került teljesen kiküszöbölnie egyes fogyatékosságokat. A népgazdaságfejlesztési állami terv meghagyja a Helyi Tüzelőanyag­és Kőolajipari Megbízotti Hivatalnak, hogy ez idén 14,9 százalékkal bővít­se az ipari tevékenységgel kapcso­latos nyerstermelés terjedelmét, 20,8 százalékkal növelje a szén- és a lig­nitfejtést. A gazdasági és költségvetési bi­zottság egyhangúlag jóváhagyta az előadó javaslatát és a Szlovák Nem­zeti Tanácsnak a szóban forgó költ­ségvetési fejezetet jóváhagyásra ajánlotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom