Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-03 / 93. szám, csütörtök

Szovjet párt- és kormányküldöttség Budapesten Budapest (ČTK) A Magyar Szocialista Munkáspártnak és a Magyar Népköztársaság kormányának meghívására április 2-án repülőgépen Budapestre érkezett a Szov­jetunió párt- és kormányküldöttsége. A küldöttség ve­zetője N. Sz. Hruscsev, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. A küldöttség tagjai' F. R. Kozlov, az SZKP KB elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, A. A. Gromi­ko, a Szovjetunió külügyminisztere, V. V. Grisin, az Össz-szövetségi Központi Szakszervezeti Tanács elnöke, ľ. J. Sffleszt, Ukrajna Kommunista Pártia kijevi területi bizottságának első titkára, A. P. Bojkova, a Szovjetunió Kommunista Pártja leningrádi városi bizottságának má­sodtitkára, és J. V. Gromov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A magyar és szovjet lobogókkal díszített budapesti repülőtéren a Szovjetunió pári. és kormányküldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkás-parasztkormány miniszterelnöke, Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnökségének elnöke, a párt és kormány további vezető képviselői, a magyar néphadsereg képviselői, a diplomáciai képvise­leti hivatalok Budapesten akkreditált vezetői, a magyar­országi és külföldi sajtó képviselői, valamint a magyar főváros dolgozóinak ezrei fogadták. München (ČTK) — A Sűddeutsche Zeitung bajorországi lap szembeállít­ja Adenauernek „Semmiféle kísér­letezést" hangzatos választási jelsza­vát, amelyet a Bundeswehr atom­felfegyverzéséről szóló határozat kö­vetett, a konkrét szovjet döntéssel „Semmiféle atomkísérletet". Ez a határozat mély hatást kelt nemcsak az ázsiai országokra, első­sorban Indiára és Japánra, amelyeket az atomfegyverkísérletek különösen veszélyeztetnek, hanem Nyugaton is mmt Moszkva megegyezés iránti óha­jának és akaratának elvitathatatlan megnyilvánulása. > A Frankfurter Allgemeine a többi között így ír: Vajon ki nem üdvözöl­né örömmel ezen jelentőségteljes döntést? A Frankfurter Rundschau hangsúlyozza, a Nyugatot ismét túl­szárnyalták egy teljes körrel. A lap megállapítja, hogy a Szovjetunió ha­tározata megfelel az egész világ köz­véleményének. Ezen az alapon tárgyalni lehet London (ČTK) — A Birmingham Post örömmel fogadja a Szovjetunió­nak , a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésére vonatkozó határoza­tát és élesen bírálja az USA külügy­minisztériumának e döntéssé! szem­ben elfoglalt negatív álláspontját. A lap nyugtalanságát fejezi ki afölött, ; hogy a Nyugat negatív reakciója ' kedvezőtlen hatással lesz a világ közvéleményére. A Manchester Guardian kijelenti, hogy a nyugati hatalmaknak nein marad más választásuk, mint a szov­jet javaslat elfogadása. A konzervatív Yorkshire Post arra törekszik ugyan, hogy kétségbe vonja a Szovjetunió szándékának őszinteségét, azonban cikkében hangsúlyozza, hogy a nyu­gati hatalmaknak a Szovjetunió ha­tározatát a tárgyalások kiindulópont­jául el kell fogadmók. Folytasson a francia kormány békepolitikát Párizs (ČTK) - A Francia Kom­munista Párt politikai irodája áp­rilis 1-én este nyilatkozatot adott ki, amelyben örömmel üdvözli a Szov­jetunió történelmi tettét, az atom­és hidrogénfegyverek kísérleti rob­bantásainak beszüntetését és felszó­lítja a francia népet, hogy kényszerít­se kormányát a Szovjetunió ezen békés kezdeményezésének támogatásá­ra. „A Szovjetunió határozata hoz­zájárul a nemzetközi feszültség eny­hítéséhez és a Szovjetunió békesze­rető politikájának bizonyítéka" hang­zik a nyilatkozatban. A hamburgi szenátus népszavazást rendez az atomfegyverkezésről Hamburg (ČTK) - A hamburgi szenátus (országos kormány) április 1-én elhatározta, hogy a hatáskörébe eső területen népszavazást 1 rendez a Bundeswehrnek atomfegyverekkel va­ló felszereléséről és a nukleáris fegyvereknek a szövetségi köztársa­ság területén történő elhelyezéséről. A szenátus döntése szerint ezt a ha­tározatot az országos parlamenthez törvényjavaslatként terjesztik elő, hogyha a szövetségi parlament eluta­sítja Németország Szociáldemokrata Pártjának azon javaslatát, hogy a népszavazást Nyugat-Németország egész területén rendezzék. A japán miniszterelnök örömmel fogadja a Szovjetunió nyilatkozatát Tokio (ČTK) — Kisi japán minisz­terelnök április 2-án a sajtó képvi­selője előtt kijelentette, hogy Japán örömmel fogadja a nukleáris fegyver­kísérletek egyoldalú beszüntetéséről szóló szovjet határozatot. Egész Németországban erősödik az atom az a lom felfegyverzés elleni harcot hirdető A belgrádi Borba: Most a nyugati hatalmakon van a sor, hogy bebizonyítsák jóakaratukat Belgrád (ČTK) — A belgrádi Bor­ba április 2-i számában kommentárt közölt a Szovjetunió Legfelső Taná­csának az atomfegyverkísérletek be­szüntetéséről szóló határozatával kap­csolatban, amelyben hangsúlyozza, hogy ez a döntés rendkívül jelentős lépés, amely a nagyhatalmak előtt megnyitja az utat a fegyverkezési verseny beszüntetéséhez. A további atomfegyverrobbantási kísérleteket előkészítő nyugati hatalmaknak most lehetőségük nyílt, hogy bebizonyítsák jó szándékukat és lemondhatnak a kísérletekről. A felelősség teljes mér­tékben a nyugati hatalmakra hárult. A Nyugat most nyilvánvalóan az el­lenvetések egész sorát fogja érvé­nyesíteni a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának határozatával szemben és megkísérli, hogy csökkentse e döntés jelentőségét. A Borba megállapítja, hogy a Legfelső Tanács határozata kétségkívül hatalmas mértékben elő­segíti a béke ügyét. WH HMHWMWHHH WWW4WWHWWM A CANAVERAL-FOKON az amerikaiak az Atlasz ballisztikus lövedékkel április 1-én további kísérletet akartak tenni. A kísérlet azonban technikai hiba miatt ismét meg­hiúsult. (ČTK) halál elleni harc. Képünkön Düsseldorfban plakát látható. (Zentralbild felvétel) Hangsúlyozta, hogy Japán a nuk­leáris fegyverkísérletek betiltását az emberiség fő parancsának tekinti és benne a nukleáris fegyverek gyártása és halmozása betiltásának első lépé­sét látja. Kifejezte azon reményét, hogy az atomfegyverekkel rendelkező többi hatalom is beszünteti a nuk­leáris fegyverkísérleteket. A TASZSZ nyilatkozata NEM KIFOGÁSOKRA, HANEM tettekre van szükség Í A Szovjetunió Legfelső Taná­csának a nukleáris fegyverkísér ­"" letek egyoldalú beszüntetéséről szóló történelmi határozata kel­tette amerikai külügyminiszté­riumi visszhanggal kapcsolatban nyilatkozatot adott ki. amely a többi között így hangzik: A Szovjetunió vezető körei sajná­latjkat fejezik ki, hogy a Szovjetunió konkrét lépése, amelyet, az az óhaj sugalmazott, hogy megkezdjék a minden nemzete" mélyen érintő leg­égetőbb probléma - az emberiség­nek az atomháború veszedelmétől való felszabadítása gyakorlati meg­oldását, az USA kormányának ilyen állásfoglalásával találkozik. Nem nehéz észrevenni, hogv az USA külügyminisztériumának nyilat­kozatában foglalt indokokat mester­ségesen tákolták össze és hogy az a kísérlet, hogy kétségbe vonják a Szovjetunió lépését és kompromittál­ják azt az országot, amely kezdemé­nyezést tett az atomfegyverkísérletek beszüntetésében, arra szolgál, hogy igazolja az USA álláspontját, amely még mindig nem hajlandó eleget ten­ni a nemzetek követelésének és vé­get vetni az atomfegyverkísérletek­nek. Az USA külügyminisztériuma kije­lenti, hogy nem lehet bízni olyan szándékokra vonatkozó kijelentésben ,,amelyek ellenőrzésére nem szolgál semmi rendszer". Az USA külügymi­nisztériumának azonban észre kell vennie, hogy ezen állításra nincs sem­mi ok, már csak azért sem, mert a világ bármely részén végrehajtott atom- és hidrogénfegyverkísérlete­ket —, amint ezt a tudomány bebi­zonyította — könnyen meg lehet ál­lapítani és feljegyezni, amint azt Eisenhower, az USA elnöke is beis­merte. Ezenkívül jól ismert tény, hogy a Szovjetuniónak nemcsak, hogy nem volt kifogása a megfelelő nemzetközi ellenőrzés bevezetése ellen az atom­fegyverkísérletek beszüntetésére vo­natkozó kötelezettségek betartása fe­lett, hanem maga javasolta ezen el­lenörzőrendszer bevezetését, ameny­nyiben az illető hatalmak között a kísérletek beszüntetéséről megállapo­dás jön létre. A nehézség azonban abban rejlik, hogy az USA kormánya nyilvánvalóan nem kívánja sem az atom- és hidro­génfegyverkísérletek beszüntetését, sem pedig ezen intézkedés ellenőrzé­sét. Másképpen nem lehet magyaráz­ni az említett indokot, amely ellen­tétben áll mind a dolgok valódi állá­sával, mind a tudományos adatokkal. A TASZSZ-nyilatkozat további ré­szében azzal foglalkozik, hogy az USA hiába vádolja a Szovjetuniót, amiért nem vesz részt az ENSZ kom­promittált öttagú leszerelési bizott­ságában, majd így folytatja: A Szovjetunió lelkes híve a lesze­relési probléma megoldásának és szükségesnek tartja a tárgyalások folytatását e kérdésben. Ezért a szov­jet kormány azt javasolta, hogy mielőbb hívják össze a csúcsértekez­letet, amely megtárgyalná a leszere­lés kérdését és a többi égető nemzet­közi problémát. A Szovjetunió haj­landó mindent megtenni, hogy hozzá­járuljon a leszerelés problémájának megoldásához. Kész továbbra is min­den tőle telhetőt végrehajtani, hogy meghiúsítsa a katasztrófát, amelybe az atomháború kirobbantása sodorná az emberiséget. Ez a Szovjetunió álláspontja. Az atom- és hidrogénfegyverkísér-, letek általános beszüntetése kérdésé­nek elodázása a nemzetek kívánságá­nak mellőzését jelentené. A jelenlegi nemzetközi helyzet megköveteli min­den államtól és leginkább a nagy­hatalmaktól, amelyek elsősorban fe­lelősek a béke megvédéséért, hogy ne eredménytelen diplomáciai csatát vívjanak, hanem konkrét lépéseket tegyenek a leszerelés terén. Éppen ez a szándék vezérelte a Szovjetuniót, amikor jóváhagyta az atom- és hidro­génfegyverkísérletek egyoldalú be­szüntetéséről szóló határozatot. Pa­piroshegyeket lehet összeírni és a polemikus nyilatkozatok ezreit elő­adni, azonban mindez nem változtat azon a tényen, hogy a Szovjetunió az atom- és hidrogénfegyverkísérletek beszüntetésével valóban hozzájárult a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és a háború veszedelmének csökken­téséhez. A szovjet nép és a többi or­szágok nemzetei elvárják az USA és Nagy-Britannia kormányaitól, hogy támogatják a Szovjetunió ezen kez­deményezését és szintén beszüntetik az atomfegyverkísérleteket. Ez a dolog lényege. Fasiszta merénylet Párizsban Párizs (ČTK) — A fasiszta garáz-. dálkodók egy csoportja az április eí-> sejére virradó éjjel Párizs keleti részé­ben megkísérelte a Francia Kommunista Párt titkárságának felgyújtását. A me­rénylők az egyik helyiségbe benzin­nel telt üveget és gyújtó anyagot dobtak. A tűzoltóknak a tüzet sike­rült eloltaniuk, mielőtt nagyobb kárt okozott volna. A merénylők elmene­kültek. A franciaországi sztrájk hatalmas sikere Párizs (ČTK) — Franciaország és főképp Párizs gazdasági életét ap i­lis 1-én a közlekedési és közalkalmazottak hatalmas sztrájkja teljesen megbénította. A vasutakon reggel 4 órakor teljesen megszűnt a forgalom. A Franciaországba érkező nemzetközi vonatok kénytelenek voltak a ha­táron vesztegelni. A, nagyobb városokból, Marseilleből, Lyonból, tilleből, Toulouseból, Bordeauxból és Rennesb<; 95 — 100 százalékos részvételt jelentettek a vasutasok sztrájkjában. Párizs helyi közlekedés nélkül ma­radt, mert a földalatti vasút nem volt üzemben és a 2108 autóbusz közül a délelőtt folyamán mindössze 17 közlekedett. A keddi sztrájk légkörére jellem­ző, hogv még a szocialista párt funk­cionáriusainak is állást kellett fog­lalniuk vele kapcsolatban, amely párt helyet foglal a kormányban és közösen felelőr. a kormány irányvo­naláért. A szocialista párt egyes szervezetei kénytelenek voltak kife­jezni „teljes szolidaritásukat a sztráj­koló munkásokkal". A Monde keddi esti számában azt írta, hogy „egymillió munkás e de­monstrációja zajosan vetett véget a néhány hónapos szociális fegyverszü­netnek." A Croix katolikus lap hang­súlyozza, hogy a sztrájkmozgalom si­kerét a szakszervezetek nagy szá­mának részévételével, valamint azzal a nagy elégedetlenséggel lehet ma­gyarázni, amely a dolgozók körében uralkodik. A VILÁGSAJTÓ, valamint a legkü­lönfélébb országok leadóállomásai ma a Szovjetunió azon határozatának je­gyében élnek, hogy egyoldalúan be­szünteti az atomfegyverkísérleteket, tekintet nélkül arra, hogy a nyugati nagyhatalmak mindeddig nem jutot­tak megállapodásra e téren. A világ minden táján felkeltett hatalmas ér­deklődés azt mutatja, hogy a szovjet kezdeményezés a nemzetközi kapcso­latok jelentős tényezőjévé vált. így például az AFC hírügynökség a fran­ciaországi visszhangot így foglalja össze: A Szovjetuniónak a nukleáris fegyverkísérletek egyoldalú beszün­tetésére vonatkozó határozata új fe­jezetet nyit a nukleáris fegyverkezés elleni háborúban. Tizenhárom év multán, amíg a vi­lág közvéleménye szorongva kísérte figyelemmel az atomfegyverkezésről szóló újabb és újabb híreket, a Szov­jetunió most a nyugati nagyhatal­makra való tekintet nélkül jelentős lépést tett előre abban a törekvésé­ben, hogy legalább saját erőivel gátat vessen az atomőrületnek, ha már mindeddig nem talált támogatásra a Nyugaton. A 13 évi diplomáciai egy helyben topogás után, amely nem ve­zetett semmi pozitív eredményre, a Szovjetunió elhatározta, nem bízik többé csupán a rozsdás diplomáciai vágányban és példát szolgáltat. A SZOVJETUNIÓ határozatának óriási gyakorlati és erkölcsi jelentő­sége van. Nem lesz még sem olyan könnyű a nyugati nagyhatalmaknak örökösen ingadozni, kifogásokkal és hamis érvelésekkel élni. Ha a Szov­jetunió beszüntetheti a kísérleteket, attól való aggodalom nélkül, hogy mindeddig nem létezik ellenőrzés, miért ne tehetnék meg ugyanezt a Nyugaton is. A szovjet akció még ha­tározottabb harcra serkenti a nép­tömegeket. A Szovjetunió példát szolgáltatott. Hogyan fogják követni ? Az Egyesült Államok már választ adott mégpedig csupán néhány órával jwwltm, hogy nyilvánosságra hozták a Szovjetunió­nak a kísérletek beszüntetéséről szóló határozatát. Az amerikai vezetők siettek — az elutasítással. Az USA külügyminisztériuma külön nyilatkozatot adott ki, amely örök időkre az amerikai politika további szégyenfoltja lesz. Dulles államtitkár az április 1-i sajtóértekezleten meg­kísérelte, hogy e határozattal kapcso­latban legalább valamit mondjon, ha már egyáltalán nem merészkedett az USA határozatát indokolni és meg­magyarázni. A Reuter hírügynökség közlése szerint kijelentette, hogy „az USA a legutóbbi 10 — 14 napon komo­lyan mérlegelte azt a lehetőséget, hogy egyoldalúan beszünteti a nuk­leáris fegyverkísérleteket, arra töre­kedve, hogy megelőzze a szovjet lépést. Azonban úgy határoztak, hogy az USA felelősségére való tekintettel pusztán propagandaelőny miatt nem teheti ľfieg ezt a lépést." TEHÁT EZ AZ IGAZSÁG. Az USA felelőssége — legalább is Dulles és társai nézete szerint — a kísérletek, az atomfegyverkezés folytatásában rejlik. Kérdés, kivel szemben áll fenn az USA e felelőssége? A néppel szemben biztosan nem, hiszen, a köz­vélemény az egész világon ellene van az atombombák gyártásának, halmo­zásának és felhasználásának. Az USA bizonyára csupán a fegyvergyárosok, a Fordok, a Du Pontok, a Rockefelle­rek irányában érez felelősséget. Dul­les úrnak világosan kellene beszélnie és egyesek gaztetteit nem volna sza­bad a mások óhajának köntösébe öl­töztetnie. Ezenkívül: Dulles véleménye szerint a kísérletek beszüntetésének egye­düli hatása — a propagandaelőny volna. Dulles úr ezúttal sem látja az emberek kívánságát, óhaját, szükség­leteit, csupán csak a versenyt a a Szovjetunióval. Ez égbekiáltó ciniz­mus! Az csak természetes, hogy a Szovjetunió világszerte hatalmas pro­paganda előnyre tesz szert, tekinté­lye mindenütt növekszik. Az USA ve­zetőit csupán az bántja, hogy a Szov­jetuniónak előnye lesz; és ez minden. Ők nem akarják „az előnyt" biztosí­tani, mert nincsen szándékukban a kísérletek, az atomfegyverkezés be­szüntetése. Így válaszoltak tehát az amerikai kormánykörök arra a kérdésre, ame­lyet e jelentős pillanatban az egész világ intézett hozzájuk. A Szovjet­unió határozata további lépést jelent arra irányuló békés törekvésében, hogy a világbékét biztosítsák. Az USA kormányának határozata ugyancsak az akciók egész sorának része, azon­ban olyan akcióknak, amelyek gátol­ják a nemzetközi enyhülést. Amikor a Szovjetunió december elején a világfeszültség csökken­tésére a csúcsértekezletet javasolta, az USA sietett összehívni a NATO tagállamai miniszterelnökeinek, a SEATO és a Bagdadi Paktum veze­tőinek tanácskozását, hogy megerő­sítsék a békeszerető országok elleni agresszív előkészületeket. Amikor Ejrópaszerte mély visszhangot kel­tett a közép-európai atomfegyver­mentes övezet megteremtésére vonat­kozó lengyel javaslat. Norstad a nyugatnémet televízióban hivatalosan közölte, hogy a .Német Szövetségi Köztársaságot atomfegyverekkel kell felszerelni és Adenauer ezt a tenge­rentúli kívánságot keresztül hajszol­ta a bonni parlamentben. És amikor most a Szovjetunió beszüntette az atomfegyverkísérleteket, az USA megtagadta ezt annak ellenére, hogy ez az egész világ óhaja. így feste­nek az USA tettei. Ilyen az a „fele­lősség", amelyről Dulles beszél. EZ A LEGDURVÁBB cinikus fele­lőtlenség a viláq további fejlődésé­ben. ' M. Sz. ÚJ 3 * 1953. április i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom