Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-19 / 108. szám, szombat

A falusi pártmunkának egyre nagyobb a felentősége Gottwald elvtárs a CSKP IX. kongresszusán hangsúlyozta, hogy a szocializmus építésénél egyre nagyobb jelentősége lesz a falusi pártmunkának. És valóban, a falun végzett pártmunka az a hatalmas erő, amely a mezőgazdasági termékek nagyobb bőségéhez s a falu népe magasabb életszínvonalához vezet. Gottwald elvtárs előrelátásának, határozott szavainak jelentősége még nagyobb lett, amikor pártunk Központi Bizottsága a szocializmus építése betetőzésének történelmi feladatát tűzte ki elénk. A párt prešovi kerületi konferen- | Nagyon sok függ majd a nemzeti ciája amellett, hogy foglalkozott a bizottságok szervező munkájától, hogy kerület fejlődését érintő összes kér- az önkéntesség szigorú betartásával désekkel, a hangsúlyt a mezőgazda- : meggyorsuljon a szövetkezetesítés a sági termelés további gyors foko- prešovi kerületben is, hogy így a zására, a szövetkezetek továbbfejlesztésére és megszilárdítására helyezte. A küldöttek a kétnapos konferencián Vasil Biľaknak, a kerületi bizottság vezető titkárának a kerületi bizottság munkájáról szóló beszámolója után, higgadt megfontolással és őszinte lelkesedéssel beszéltek a párt munkájáról. S nem is csoda, mert a küldöttek olyan időben jöttek öszsze a konferenciára, amikor kerületük rohamos fejlődésnek lendült. A burzsoá köztársaság alatt az egész kerületben alig néhány száz munkás dolgozott az iparban és a legnagyobb üzem is kevesebb mint 100 munkást foglalkoztatott. Most pedig Svidníken, Stropkőn és Bardejovban tavaly új gyárak építését kezdték el, amelyek több mint 6000 embert tudnak foglalkoztatni. A legrövidebb időn belül Medzilaborcén és Stará Lubovňán kezdik meg az új üzemek építését. A humennéi Kapron-üzem kibővítésével és modernizálásával a dolgozók további százai jutnak állandó foglalkozáshoz s csupán ez az üzem évente több mint ötvenmillió korona keresetet biztosít a munkásoknak. Tavaly például több mint 100 millió koronával haladta meg a beruházások összege az előző évi befektetéseket és az üzemek 1957-ben 170 millió koronával több ipari terméket adtak nemzetgazdaságunknak, mint 1956-ban. A falu is elindult a felemelkedés útján A fejlődés a prešovi kerületben azonban nem korlátozódik csupán az ipari termelés fejlődésére. Komoly előrehaladást tett a falvak népe a mezőgazdasági termelés fokozásában. Amíg 1953-ban az egész kerületben mintegy 70 kis létszámú szövetkezet működött, addig 1956-ban 28, tavaly 85 új szövetkezet alakult, amelyek túlnyomó részébe beléptek a falvak összes dolgozó parasztjai. A párt leveléről folyó vita során pedig 8500 egyénileg gazdálkodó paraszt több mint 35 000 hektár földdel lépett be a szövetkezetekbe. Ma már sok olyan szövetkezet van a kerületben, amelyek már tavaly több mutatószámban elérték az 1960. évre előirányzott termelési szintet. A michalovcei járásban levő med'ovi EFSZ például mindenben túl is szárnyalta az 1960-ra kitűzött feladatokat. Tovább ... tovább ... Bármennyire is nagy az előrehaladás a mezőgazdaságban a prešovi kerületben, a kerületi konferencia mégis megállapította, hogy még mindig nagyon lemaradt a kerület mind a mezőgazdasági termelés fokozásában, mind a szövetkezetesítésben. Viliam Široký elvtárs miniszterelnök, a CSKP KB politikai irodájának tagja, aki mint a CSKP küldöttségének vezetője vett részt a konferencián, a vita során felszólalásában többek között rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság fejlődésének a szocializmus építésének mostani időszakában döntő jelentősége van. A prešovi kerületben a mezőgazdaság még mindig komoly fékezője a termelésnek. Pártunk Központi Bizottsága azt a célt tűzte ki mezőgazdaságunk elé, hogy mihamarabb elérjük a mezőgazdaságban a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országok termelési színvonalát. Ez nem kis feladat, de reális és teljesíthető. És különösen a szlovákiai kerületi pártszervezeteknek kell elgondolkozniok azon, milyen konkrét intézkedéseket tegyenek e cél elérése érdekében. Csehországban például a növényi tetmelésben tavaly is 18 százalékkal nagyobb hozamot értek el átlagosan hektáronként, mint Szlovákiában, és egy mezőgazdasági hektáron 28 százalék az eltérés a csehországi és a szlovákiai eredmények között. Ez a tény új feladatok eié állít bennünket a szocializmus építése betetőzésének útján. Arról van szó, hogy a mezőgazdaságban döntő többségbe kerüljoh a szövetkezeti termelés. szövetkezeti termelés túlsúlyba kerüljön és biztosítsa a mezőgazdasági termelés fokozását a kerületben. Milliós tartalékok A továbbiakban Viliam Široký elvtárs világos példákkal mutatott rá, hogy mit jelentene a prešovi kerületben, ha egy hektár mezőgazdasági területen elérnék a csehországi termelési szintet. A búzánál ez 54 millió korona, a rozsnál 17 millió korona, az árpánál és zabnál — amelyből értékes szemestakarmány-többlethez jutnának — évente 93 millió korona jövedelemnövekedést érhetnének el. A mezőgazdasági termelés további szakaszán újabb milliókkal növekedik a jövedelem és csak a több termelésért összesen 407 millió koronával kaphatna többet a kerület mezőgazdasága. Ha figyelembe vesszük azokat az eredményeket, amelyeket a med'ovi, bardejovi, nagykaposi, haniskai és más szövetkezetek elértek, világosan látjuk, hogy a prešovi kerületben óriási tartalékok vannak kihasználatlanul mezőgazdaságunkban. A kerület földterületének csupán a 28,5 százalékán folyik szövetkezeti gazdálkodás. A szövetkezetek által elért hektárhozamok átlaga egyharmadával magasabb az egyénileg gazdálkodó parasztok által elért hektárhozamoknál. Hasonló a helyzet az állattenyésztésben is. Ez mind arra figyelmezteti a párt kerületi bizottságát, az összes kommunistákat, hogy nem lehet kihasználatlanul hagyni ezeket az óriási tartalékokat, de az sem képzelhető el, hogy ezek a tartalékok szövetkezetesítés nélkül felszínre kerülnek. Az eddigi eredmények a szövetkezeti gondolat. határozott előretörése ellenére sem kielégítők. Ha az eddigi ütemben haladna a szövetkezetek alakítása, sok évre volna szükség, hogy a kitűzött célt elérjék. Nagy hiba, hogy a szövetkezetek fejlesztésénél kevés figyelmet szentelnek a már meglévő szövetkezetek kiszélesítésére. Ha minden EFSZ-t egészközségi szövetkezetté alakítanának át, akkor újabb 45 000 hektár földdel növekedne a szövetkezetek által megművelt terület. A párt munkáján van a hangsúly A konferencia rhegállapította, hogy sok helyütt a pártmunka még mindig sok kívánnivalót hagy maga után. Egyes járási párt- és nemzeti bizottságok igen helytelenül önelégültségbe estek. Nem szeretnék, ha több gondjuk lenne a szövetkezetekkel, mint eddig van. Emellett az új szövetkezeteknek sem nyújtanak mindenütt megfelelő segítséget. Hivatkoznak különféle objektív okokra, különösen az állatállomány összpontosításánál. A kerületi pártbizottság tevékenységével foglalkozó beszámoló hangsúlyozta, hogy a beruházási építkezéseknél van a baj gyökere. A jelenlegi állapot ezen a téren komoly fékezője a további fejlődésnek. A sokszor emlegetett érvek, objektív okok nem állják meg a helyüket. A falun dolgozó kommunistáknak sokkal nagyobb " figyelmet kell szentelniök a helyi Párt]a X

I- kongresszusa előkészítésé források feltárására. Csaknem minrások számos példával igazolják, hogy a szövetkezetesek saját erejükből egy-kettőre megfelelő gazdasági épületeket építenek s haladéktalanul összpontosítják az állatállományt, ha a falusi pártszervezet a kommunistákon keresztül érvényesíti vezető szerepét. Nem elég azonban határozatot hozni, de a kommunistákat konkrét feladatokkal kell megbízni és a pártbizottságoknak ellenőrizni, hogyan teljesítik a kommunisták a rájuk bízott feladatot. Papp Sándor, a nagykaposi járás küldötte határozottan beszélt arról, hogy a falvakon végzett szervező munka hiányosságát nem lehet kifogásokkal mentegetni. A kommunisták munkájának sikere attól függ, hogyan tudnak beszélni a parasztokkal, szövetkezetesekkel, hogyan tudják megmagyarázni, hogy a szövetkezet gyors fejlődése attól függ, milyen gyorsan, olcsón építkeznek és ha a szövetkezet megalakulása, vagy kiszélesítése után mihamarabb bevezetik a közös állattenyésztést, tehát az állatállomány összpontosítását. A kommunisták j* munkájának köszönhető, hogy a csicseri EFSZ tagjai mindjárt, ahogy a szövetkezet egészközségivé lett, nyomban elvégezték az állatok összpontosítását. A michalovcei járásban a szövetkezetesek felajánlották, hogy már 1959-ben elérik az 1960. évre megszabott termelési szintet. A járási pártbizottság úgy irányítja a falusi pártszervezeteket, hogy azok a történések élén álljanak. A kommunisták a szövetkezetben, a nemzeti bizottságokban és a társadalmi szervezetekben elsőrendű feladatul kapták, hogy teljes mértékben érvényesítsék a párt befolyárát a feladatok teljesítéséért. A szövetkezetek a háztáji gazdaságokból felvásárlás útján töltik fel állatállományukat, s a járási nemzeti bizottság állategészségügyi szolgálata meg arra ügyel, hogy egyetlen üsző sem maradjon meddő. Egyes községekben a marhahús beadását sertés beadásával helyettesítik, hogy ezáltal meggátolják a szarvasmarhaállomány csökkentését. Ugyancsak nagyobb gondot fordítanak a vágómarhák súlyának gyarapodására. A siker biztosítéka az egység A prešovi kerületi konferenciát az idén a párt ideológiai egysége jellemezte. Most nyoma sem volt az előző konferenciákon gyakran hangoztatott sérelmeknek, mentegetődzéseknek. A küldöttek nemcsak bíráltak, de helyet adtak az önbírálatnak. A fejlődésnek indult kerület legjobb fiainak határozott hangja hangzott el a konferencián. A szavakból átérződött a határozott tenniakarás s annak kifejezése, hogy a kommunista sohasem kételkedik a párthatározatok helyességében. Mindig elengedő türelemmel világítják meg a környezetükben élő embereket a párt politikájának helyességéről. A kommunisták sohasem vesztik el a perspektívát, bíznak a jövőben. A konferencia határozottan. megszabta az új kerületi bizottságok munkájának irányát, amely az összes építőfeladatok teljesítéséért folyó harcban csúcsosodik ki. A konferencia jelentős alkotórésze a Szlovákiát" Kommunista Pártja májusi kongreszszusa és Csehszlovákia, Kommunista denütt megvan a lehetőség arra. hogy gyorsan és olcsón építkezzenek. A prešovi, michalovcei, sabinovi jáA galántai traktorállomás dolgozói pártunk XI. kongresszusának tiszteletére egészüzemi szocialista kötelezettségvállalást tettek. Elfogadták a kroméŕíži traktorállomás felhiváegyéni és 20 kollektív A szövetkezetekben vállalás képezi. növelik a cuktrrépa Megtakarítanak a ter- hektárhozamát mégpedig vezett önköltségen 16 százalékkel, vagyis 209 439 koronát, a gép- 288 mázsáról 355 májavításon 111 939 koro- zsára hektáronkint. nát, az üzemanyagon A szocialista vallalá'st sát s egyúttal felhívták gy 50

0 koronát, A bevé- a traktorállomás valaa bratislavai kerület teli tervet — az állami mennyi munkaszakaszán valamennyi traktorállo- költségvetés számára — és a traktorosbrigádon mását, kapcsolódjanak 100,5 százalékra teljebe a szocialista munka- sitik és az állami költversenybe. ségvetés számlájára Az összüzemi szocia- 45 000 koronával többet lista munkavállalást 178 küldenek a tervezettnél. nek s újabb határkövet jelentett a szocializmus építésének betetőzéséért folyó harcban. Miklya János A bmói kerület legnagyobb állami birtokának dolgozói nagy örömmel fogadták az Agrolet pilótáit, akik segítenek nekik a kedvezőtlen időjárás okozta elmaradás behozásában a tavaszi munkáknál. A hrušovanyi állami bú-tok földjein e tavasszal kilenc és félezer hektáron szórnak műtrágyát repülőgépről. E. Bican (ČTK) felv. A megtakarított millió titka is megvitatták. A vállalás teljesítését negyedévenkint értékelik. A gépállomás üzemi bizottsága. El gaz, a valóságban nem is El titok. A szímői szövetkezetesek szívesen elbeszélgetnek bárkivel, legyen az ismert, vagy ismeretlen érdeklődő. Ha éppenséggel szűkszavú, akkor kurta, komoly hangú válaszokat kap —, de ez a ritkább eset. Gyakoribb az, ha az idegen tövlről-hegyire vallatja kísérőjét az mosolyogva válaszolgat osztja örömét, gondjait... Szándékom, hogy portaszemlét tartsak. Kísérőt keresek — s választásom Kasík Józsefre esik. ö a szövetkezet elnöke, ő a leghivatottabb árra, hogy beszámoljon a szövetkezet sikereiről, gondjairól. De hol, merre van? Az irodában csak annyit mondanak: „Vagy a határban, vagy az istállóknál Jesz ..." Késő délután, hat óra Is van már, amikor az istállók felé tartok. A falu szélétől kitaposott gyalogúton ballagok, s velem párhuzamosan a hepe-hupás kocsiúton szalmával, megrakott szekerek nyikorogva mellőznek. Munkából hazaigyekvő emberek haladnak s közöttük az elnök is. — Sasszeme legyen annak, aki megtalálja — mondom, hogy barátságosan üdvözöltük egymást. — Keresem, várom az irodába, és ... — Hogyisne! Ilyen munkaidőben — szól közbe mosolyogva, és hogy elmondtam, mi járatban vagyok, kerékpárját az istállók irányába fordítja, mondván: — Hát, gyerünk akkor, nézzünk szét. Majd megebédelek azután. BS emmi jelét sem látom, hogy fi© haragudnék. Ilyen dologidőben ..., bizony megtörtént már ővele többször is, hogy besetétedett mire ebédhez ülhetett. S mi mindent megtud az ember tőle egy ilyen elmulasztott „ebédidő" alatt. Én most csak a megtakarított millió „titkáról" akarok beszámolni. Ott kell kezdenem, hogy egy rövid hír, mindennek az oka: „A szímői szövetkezetben jól halad a beruházási építkezés." Szóval ez a rövid hlr annak az oka, hogy most a szövetkezet elnöke ebéd helyett velem barangol az istállókban s magyarázza, milyen munkát végeznek a beruházási építkezések terén. — ötvenegy óta építkezünk öt sertésól, négy tehén- és borjúistálló, ötven vagonos gabonaraktár, autógarázs, műhelyek és miegymás. — Hét évi munkának gyümölcse. — Hallom, egy-egy istálló költségeit negyven-negyvenöt százalékkal csökkentették. — Ogy igaz. — Hogyan érték ezt el? — Van egy építőcsoportunk, Leskó János a vezetője. A kőművesek, ácsok és segédmunkások munkaegységre dolgoznak. Tehát a szövetkezet saját maga végzi az építkezési munkákat. Ahogy mohdani szokás: önsegéllyel. így aztán az egy istálló felépítésére tervezett összeget nem merítjük ki, s a szövetkezetnek bizony ez többezres megtakarítást jelent. lóistállóban többen körülvesznek, mosolyognak, bólogatnak s látom egyetértenek az elnökkel, aki most éppen azt magyarázza, hogy a lóistállót is most építették, nemrégiben. — T-29 típus. Ha például ezt az építkezési vállalat építi, a beruházási ter/ szerint négyszázezer koronába kerül. Mivel azonban önsegéllyel végeztük a munkálatokat, csak az anyag került pénzbe és a költségvetésből mindössze kétszázhuszonkétezer koronát merítettünk ki. Sikerült megtakarítanunk majdnem felét a költségeknek. — És a növendékmarhaistállóval hogy állnak? — Még nincs egészen kész, most fejezzük be külső vakolást —, de a növendékállatokat már a múlt év végén bekötöttük, százkettőt... — Ennek mi az értéke? — ötszázhétezer korona. De a valóságban a költségeket majdnem a felére csökkentettük. — Most építenek valamit? — Már hogyne építenénk. Szaporodik az állatállományunk, kell az istálló. A T-2 típusú anyasertésól már félig kész, most tetőzik. Ahogy már mondtam: ha ezt az építkezési vállalattal építettjük, háromszáznégyezer koronába kerül. A mi építkezési csoportunk körülbelül száznyolcvanezer koronáért felépíti... Aztán egy 98 férőhelyes T-27-es tehénistállót építünk. Ezt még csak most kezdjük, ez időtájt az alapokat készítik A tipizált terv szerint belekerülne hatszázhetvenhatezer koronába. Remélem azonban az önsegéllyel végzett munka itt is meghozza eredményét. Ogy számítjuk, hogy csak négyszázezer koronát merítünk ki, vagyis ennyibe fog kerülni az istálló. — Ezek szerint a szövetkezet már megtakarított pár százezret. — Jóval többet egy milliónál. Pénzt — Talán mást is? — Időt. Az építkezési csoport egy-egy istálló felépítésének határidejét egy-két hónappal lerövidítette. Például a tehénistállót terv szerint az év végére kellene befejezni, de mi már októberben be akarjuk kötni a jószágot az istállóba. Szót szó követ, s a szövetkezet elnöke nemcsak örömét, hanem gondját Is megosztja velem. — A tehénistállóhoz már megkaptuk az első téglaszállítmányt, csakhogy a tégla rossz minőségű. Nem bírja a nyomást. Várjuk a többit is, sürgősen — de jobb minőségűt. Ez a bírálat a Gútai Téglagyárnak szól. De van itt valami az útépítési vállalat címére is. — A település mellett vezet ez a hepe-hupás út — Andódon keresztül Érsekújvárra. Meg kellene javítani Andódig — ez mintegy tíz kilométer —, mert több kárt okoz, mint hasznot. Mi az állattelepig megjavítjuk, de tovább... Aztán nem kellene kerülő úton menni Érsekújvárra. sztozván a szövetkezet örömeiben, gondjaiban, észrevétlenül bealkonyodott. Kasík József ebédelni ment... Otra keltem én is, s az elnök szava minduntalan a fülemben csengett: „Önsegéllyel." „Igen, ez a titka", a megtakarított milliónak S ez a követésre méltó példamutatás dicséretet érdemel. Kerekes István ÜJ SZÖ '5 * 1958. április 18.