Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-19 / 108. szám, szombat

inka-gárda ©sila A tárgyalás negyedik napja A Hlinka-gárda egykori rohamosztagosai elleni bünper tárgyalásának negyedik napja a bratislavai kerületi bíróság tanácsa előtt 18 tanú vallomásának felolvasásával, valamint írásbeli és fényképes bizonyító anyagnak a vádirathoz csatolásával folytatódott. Az írásbeli vallomások és dokumentumok a vádlottak büntevékenységére vonatkozó több tényt erősítettek meg. A dokumentumok között volt a Hlinka-gárda főparancsnokának Bunta és Spišiak előléptetéséről szóló parancsa, akiket a partizánok elleni harcban szerzett rendkívüli érdemekért léptettek elő. Egy további dokumentum szerint Spišiak vádlottat kitüntették „kitartásáért" és „bátorságáért", amelyet a Szlovák Nemzeti Felkelés elnyomása során tanúsított. További dokumentumok szerint a Hlinka-gárda számos parancsa, a kötelességek buzgó teljesítésére serkentette a Hlinka-gárda rohamosztagosait. A kerületi bíróság tanácsa a dokumentumok között felmutatta a Hlinka-gárda tábori lelkészi parancsnokságának szervezeti szabályzatát, valamint egy. a gárdisták elveiről szóló brosúrát is, amelyeket Hedera római katolikus papnál találtak, Hedera. a fanatikus iudák, mint értékes emléktárgyakat, fényképeket is' megőrzött a németek nyugati fronton elkövetett embertelen tetteiről. Hedera a nyugati fronton, mint tábori lelkész tevékenykedett és gondosan megőrizte azt a fényképet, amelyen Jozef Tiso fasiszta vezér mellett áll. A kerületi bíróság tanácsa által felmutatott dokumentumok lözött fényképek voltak, a Nemecká melletti mészégetőről, a pöcepödörröl és más helyekről, ahol lejátszódtak a bünper során meqtárgyalt embertelen gyilkosságok. Több fénykép rábizonyítja a vádlottakra, hogy különféle használati tárgyakat tartottak meg maguknak, amelyektől, megfosztották a meggyilkoltakat. A/ egyik fénykép rábizonyítja Knapek vádlottra a fegyverek és töltények törvényellenes elrejtését is. A védő néhány írásbeli dokumentumot terjesztett a bíróság e!é. A bíróság tanácsa ezeket a vádirathoz csatolta. A kerületi bíróság tinácsa azonban elutasította azt a javaslatot, hogy hallgassanak ki további tanúkat is. mert a kihallgatásukkal kapcsolatos körülmények megítélése szempontjából ez nem' döntő fontosságú, miután a szóban forgó körülmények kellóképpen tisztázódtak már a bizonyítási eljárás során is. A bratislavai kerületi bíróság szerda délutáni tárgyalása az ügyész záróbeszédével kezdődött. A bírósági tanács elnöke azután a védelem képviselőinek adta át a szót. A védelem lénvegében abból indult ki, hogy a bűntettek ténye bebizonyosodott és a bűntetteket a vádirat helyesen minősítette. A védő ezért azt indítványozta, hogy a bíróság vegye figyelembe az enyhítő körülményeket, különösen azt. hogy a klerofasiszta ideológia milyen káros hatást gyakorolt a vádlottakra és végeredményben ez az Ideológia vezette őket az emberiesség elleni borzalmas tettekre. A védő továbbá javasolta, hogy a bíróság a büntetés megszabása során ' vegye figyelembe a büntető törvény egyes tavőbbi enyhítő cikkelyeit is. A bírósági tanács einöke az esti órákban a vádlottak zárószavainak elhangzása után félbeszakította a tárgyalást. Kivonat az ügyész vádbeszédéből Megtartom a záróbeszédet ebben a borzalmakkal foglalkozó perben, amelyeket a tömeggyiíko-ok csoportja követett el, akik tetteikkel köztársaságunk összes dolgozóinak határtalan felháborodását és ellenszenvét váltották ki A bizonyító eljárás alapján megállapítom, hogy a főtárgyalás eredménye, mely tárgyalás során részletesen foglalkoztunk ezzel a bűnüggyel, a vádiirat értelmében teljes terjedelmében bebizonyította az összes vádlott bűnösségét. Bebizonyosodott, hoqy az őszes vádlott — akiket a saját nemzetük elleni harcra, a Szlovák Nemzeti Felkelés részvevői, a szovjet hadsereg és a köztársaság szövetségesei elleni harcrr fasiszta ludák ideológiával és gonosztettekre serkentő parancsokkal buzdítottak mind az ún. Szlovák Állam képviselői, mind Hedera vádlott, a Hlinka-gárda Pov. Bystrica-i rohamosztagának lelki tanácsadója Ls — 1944. szeptembere éís 1915. márciusa között Szlovákia külörböző helyein, főleg Pov. Bystricán, Martin, Ružomberok Lipt. Mikuláš, valamint Banská Bystrica környékén, a Hlinka-gárda róhamosztagiának, 3zen gonosztevő fasiszta szervezetnek tagjaiként részt vettek nagy kiterjedésű fegyveres akciókban a partizáncsoportok és a felkelés résztvevői ellen. Emellett többszörösen megtorló 'kciókban vettek részt a felkelés résztvevői, a CSKP tagjai, a forradalmi nemzeti bizottságok tagjai, valamint haladó szellemű és demokratikus gondolkodású polcjárok ellen. Ezeket a személyeket megkínozták, kirabolták, és részt vettek a koncentrációs táborokba való deportálásukban. Közvetlenül részt vettek tömegqyilkossáqokban, melyek során csupán a Nemecká község melletti mészégetőben 400 embert gyilkoltak meg, akik között a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevői, partizánok és olyan polgártásaink voltak, akik segítséget nyújtottak nekik a felkelésben, továbbá faji okokból üldözött egyének voltak. Megállapítást nyert az is, hogy a meggyilkoltak között szovjet és francia partizánok, valamint az an.qol-amerikai katonai misszió tagjai is voltak. A vádlottak túlnyomó többsége ezen tömeges kivégzéseksorán a letartóztatottakba lőtt és nem riadt vissza nők, aggok, fiatalkorúak, valamint egy csecsemő megnyilkolásától sem. Dióhéjban ezek azok a puszta tények. amelyeket a vádirat részletesen leír és amelyek a főtárgyalás során részletes gondos elemzés tárgyát képezték. Az ügyész továbbá rámutatott arra. hoqy a bünper megcáfolhatatlanul bebizonyította, hogy a vádlottakat a Szlovák Hlinka Néppárt ludák-fasiszta ideológiája vezette gonosztetteik elkövetésére, az az ideológia, mely minden feltétel nélkül a szlovák nemzet leqnagyobb ellenségét, — e hitleri fasizmust szolgálta. A fasizmus mindenütt egyforma Ez a búnper megcáfolhatatlanul bebizonyította azt is — folytatta ez ügyész —, hogy nincs semmilyen különbség a német és a szlovák, avagy bármi néven nevezendő más fasizmus között. Ma világosan látjuk, hogy legalább 4000 áldozat 176 tömegsírja Szlovákiában tanúbizonysága annak, hogy a fasiszta kényurak. legyenek bárhol is, terrorra], koncentrációs táborokkal, gázkamrákkai, hullaégető kemencékkei, tömegsírokkal tartják fenn habalmukat és embertelen módon likvidálják a haladó szellemű embereket. A ludák fasizmus és annak kiszolgálói viselik a felelősséget azért, hogy szlovák katonákat gonosztevő módon harcba kergettek a testvéri Szovjetunió ellen, valamint azért is, hogy Tiso ilavai és más koncentrációs táboraiban minden ítélet nélkül legalább 3000 személyt tartottak fogságban. A bíróságok börtöneiben legalább 4000 személy sínylődött politikai állásfoglalása miatt. A náci Németország koncentrációs táboraiban 30 ezer szlovákiai ember pusztult el, a bratislavai Vlčkoyá utcai épületben és Szlovákia különféle más helyein gárdisták embertelenül kínoztak sok ezer szlovákiai fasisztaellenes harcost. A faji megkülönböztetés alaDján Lengyelországban és a náci Németország haláltáboraiba 68 ezer polgárt deportáltak, akik közül csak igen kevesen tértek vissza. A náci megszállók fel- j égették Kíak, Tokajik, Telgárt. Ba- | !áže, Kalište szlovák falvakat és sok j más szlovákiai községet és amint az , ebből a búnperből kiviláglik, részt.vet- I tc . ehben a Hlinka-gárda rohamosz tagainak tagjai is. A ludákság nemzetellenes arculata A Szlovák Hlinka Néppártban megtestesített ludák klerofasiszta ideológia, melyet a legsötétebb reakció Képviselői valósítottak meg, az olyan típusú egyének, mint a demagóg Hlinka, az irredenta és hazaáruló Tuka. a háborús gonosztevő Tiso, a nemzetközi kalandor Ferdinand Ďurčanský es a hozzájuk hasonlók mindig a reakciós erők oldalán álltak és a szlovák dolgozó nép jogai ellen irányultak, azon nép jogai ellen, amely a kommunista párt vezetésével mindig a szlovák nemzet jólétéért és felvirágoztatásáért szállt síkra. Szlovákia dolgozó népe. a Csehszlovák Köztársaság fennállásának első pillanataitól kezdve többször bebizonyította. hogy kizárólag a Csehszlovák Köztársaságban látja természetes és törvénves államalakulatát. A cseh és a szlovák nép évszázados váava az volt, hogy közös államban élhessen együtt. Ez a közös hagyományokban gyökerező ké

f testvéri nemzet haladó szellemű hagyományainak öröke. A szlovák dolgozó nép ezért Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetéÜJ SZÖ 2 * 1958. április 19. sével — amely nemzetiségi politikájában 'mindig minden feltétel nélkül elismerte és érvényre juttatta közös államunkban mindkét nemzetünk nemcsak formális, hanem valóban ténvleges egyenjogúságát — 1938-ban jltökélten a köztársaság védelmére kelt nemcsak számos manifesztácíft során Tornócon, Kassán, és Szlovákia sok más városában, hanem akkor is, amikor a mozgósítás során harci eltökéltséggel felsorakozott. Ezért annál kifejezőbben domborodik ki, üiogy a Szlovák Hlinka Néppárt vezérei okozták a köztársaság feloszlatását, ami még jobban kidomborítja azt is, hogy elárulták a szlovák nemzet létérdekeit. Számos dokumentum tanúskodik arról, hogy ezek a „hazafiak" árulók voltak, sőt mi több, személyes és agyagi előnyeiket a szlovák nemzet érdekei és léte fölé helyezték. Hitler, Mussolini és Franco közelebb állott hozzájuk, mint a testvéri cseh nemzettel együttes demokratikus állam és mint a saját nemzet létérdekei is. Az ezekből az időkből s-ármazó dokumentumok megcáfolhatatlanul leleplezik a ludákság népellenes és nemzetellenes arculatát. A Rodofcrana. a Hiinka-gárda fegyveres osztagai, a Hlinka-gárda rohamosztagai a hitleri terrorista SAnak és SS-nek voltak utánzatai, melyek tevékenysége a forradalmi munkásmozgalom elnyomására irányult. A Szlovák Hlinka-NéDPárt bomlasztó politikájával hozzájárul' München előkészítéséhez. Ez a párt München nhojaiban eladta Szlovákiát Hitlernek A szlovák nép történetében nem forduit elő olyan árulás, mint amilyet a ludák vezérek követtek el, a szlovák nemzet története nem isme - annál sötétebb időszakot, mint azt a hat évet, amikor fennállott a náci Németország szuronyai segítségével létrejött és fenntarístt úgynevezett Szlovák Állam. Ez az időszak a napnál is világosabban megmutatta, hogy a Hlinkapárt vezérei sohasem tartották szem előtt a szlovák nép nemzeti és szociális jogait, hanem csak és kizárólag azt a kiváltságot, hogy könyörtelenül kizsákmányolhassák a dolgozókat Nem volt a véletlen játéka, se nem történelmileg szükségszerű, mint ahogyan azt egyes ludákok még ma is állítani akarják, hoqy a ludák vezérek nagymértékű aktivitással vegvenek részt a köztársaság szétverésében, valamint Szlovákiának Hitler kényére-kedvére való átadásában, hanem ez a ludákság osztály- és ideológiai lényegéből adódik és ezt sokáiq s céltudatosan elő is készítették. Visszaéltek a nép vallásos érzületével Az egyházi papi urajom, mely a vallási ideológia álcája mögé rejtette „a Szlovák Állam" igazi fasiszta arculatát, nagy szerepet játszott a szlovák klerofasiszta állam keletkezese és fennállása során. A papi uralom azt hirdette, hogy a nemzet „Isten műve". A nemzetet azonosította a Hlinka-párttal és kijelentette, hogy aki nem ért egyet a ludákok gondolatvilágával, az nem szlovák és szembehelyezkedik a nemzettel — „Isten müvével". A ludákok úgy, mint I-Iitier, a gondviselésre hivatkoztak, mely állítólag Tisót választotta ki a nemzet vezérévé. Minden szlovák nemzeti és keresztényi kötelessége szerintük az volt, hogy engedelmeskedjen ennek a vezérnek. Ezek a gondolatok képezték a ludákok egész nevelésének alapját. Az ún. Szlovák Államban ezek az ún. „ideológusok" és „lelkivezérek" így kényszerítették rá az emberekre és terjesztették a gonosztevő náci ideológiát és mindezt az „Istenért és nemzetért" jelszó jegyében cselekedték. A ludákok a felnőttek nevelését a terrorista Hlinka-gárdára, a fiatalokét pedig a Hlinka-ifjúságra bízták, amelynek fő vezérei és nevelői egyes lelkiatyák, — papok voltak. Ezt a klerofasiszta nevelést tartotta szem előtt már az a „Szervezeti Szabályzat" is, amely a Hlinka-gárda lelkészed parancsnokságára vonatkozik és hetedik pontjában a következők állnak: „A lelkészet! parancsnokság ezzel elsősorban Hlinka szellemében védelmezőjévé válik a Hlinka-gárdának." A Hlinka-gárda és a Hlinka-ifjúság ezen papi ruhát hordó úgynevezett lelkiatyái és tanácsadói visszaéltek az ifjúság és a felnőttek vallásos érzületével, fasiszta ideológiával mételyezték meg őket és az így nevelt ifjúságot azután németországi kiképzőtáborokba küldték, hogy ott elsajátítsa a hitleri módszereket, j A szlovákokból ilyen neveléssel olyan embereket akartak formálni, akik . nem gondolkoznak jövőjük t'elől és , akiknek elegendő - mint ahogyan j azt Hitler mondotta —, ha „százig" | tudnak számolni. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy az SA egyenruhához hasonló gárdista egyenruha a szlovák nép, különösen a munkásosztály és a többi haladó erő elleni erőszak jelképévé vált. így teljesen természetes az is, hogy néni volt a véletlen játéka, ha az út ezektől az egyenruháktól tömeggyilkosságokhoz és tömegsírokhoz vezetett, hanem ez a fasiszta nevelés törvényszerű következménye volt. A nép áldozatteljes harca a fasizmus ellen A népi tömegek igen hamar meggyőződtek arról, hogy a valóságban mi rejlik a fasiszta jelszavak mögött. A népi tömegek meggyőződése és érzése kimondottan fasisztaellenes volt. A nép határozottan elutasította a fasiszta Szlovák Állam koncepcióját és az elnyomott dolgozó nép minden reményével Moszkva felé, a Szovjetunió felé és annak felszabadító hadserege felé fordult. A szlovák munkások az illegális kommunista párt vezetésével harccal juttatták kifejezésre, hogy nem egyeznek bele a Tiso —Tuka-féle rendszer fasiszta terrorjába. A kommunista párt vezetésével nem hagyták abba a harcot a fasiszta rendszer ellen akkor sem, amikor börtön és halál várta őket a koncentrációs táborokban. A párt számos funkcionáriusa, a szlovák nemzet legjobb fiai életüket áldozták fel ebben a harcban. Közöttük voltak a munkásosztály ügyéhez és nemzetükhöz hűséges olyan emberek is, mint a reményteljes tudományos dolgozó Márkus, Osoha és Cernocký, régi bevált funkcionáriusok, Mirko Nešpor főiskolás, aki igen tehetséges ifjúsági funkcionárius volt, Guderna és Szabó bratislavai munkások, a prievidzai Albin Grznár, a Pov. Bystrica-i Laco Lečko és sokan mások. Amikor a hitleri hordák orvul megtámadták a Szovjetuniót, Tiso, mint Hitler buzgó szolgája, harcba kergette a szlovák katonákat az első proletárállam ellen. A szlovák katonák túlnyomó többsége azonban nem akart harcolni orosz testvérei ellen. Egyrészük átszökött a bjeloruszi és ukrajnai partizánokhoz, velük együtt hősiesen harcolt a fasiszta megszállók ellen. E szlovák katonák közül sokan, közöttük Nálepka kapitány, a Szovjetunió hőse, életüket áldozták fel a Csehszlovák Köztársaság felszabadítása érdekében. A fronton harcoló szlovák katonák másik része átlépte a frontot és tömegesen belépték a csehszlovák hadseregbe. Hősies tetteikkel a felszabadító szovjet hadsereg keretében és annak oldalán kivívták nemcsak a csehszlovák, hanem a szovjet nép elismerését is. A szlovák dolgozó nép ellenállási harca a fasiszta Tiso —Tuka-kormány ellen a Szlovák Nemzeti Felkelésben érte el tetőfokát. Az egész nemzet e harca mindennél világosabban és meggyőzőbben megmutatta, hogy a szlovák nép önkéntesen döntött a két testvérnép közös államában — a Csehszlovák Köztársaságban való együttélés mellett. A szlovák dolgozó nép ezen elhatározása annál kifejezőbb, hogy kezében fegyverrel, Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével pozdorjává zúzta „a Szlovák Állam" fikcióját, mely veszélyeztette a nemzet létét. Beigazolódtak Gottwald elvtárs szavai, hogy a Csehszlovák Köztársaság nemzeteink állami életének egyetlen természetes alapja. A ludák-fasiszták, amikor látták, hogy meg vannak számlálva basáskodásuk napjai és nem helyezkedhetnek többé szembe a nemzet túlnyomó többségének akaratával, a szlovák nép hősi harcának elfojtására segítségül hívták a német SS embereket és Gestapósókat, akik már bőséges tapasztalatokkal rendelkeztek a más országokban elkövetett tömeggyilkosságokban. Az erre felkészült hitleri hordák dr. Tiso háborús gonosztevő hívására 1944. augusztus 29-én átlépték Szlovákia határát és az volt a szándékuk, hogy a Hlinka-gárda rohamosztagainak segítségével vérbe fojtják a Szlovák Nemzeti Felkelést. Mit akarnak Ezek ugyanazok az emberek, akik 1938-ban eladták hazájukat a német fasisztáknak és most az amerikai imperialisták szolgálatában a határon túl a legalattomosabb módszerekkel köztársaságunk népi demokratikus rendszerének megsemmisítésére törekszenek. Ugyanazok az emberek, akiket a vádlottak az úgynevezett szlovák állam idején oly hűségesen kiszolgáltak és gaz parancsaikat teljesítették. Elsősorban dr. Ferdinand Ďurčanský kalandort és hazaárulót kell említeni, aki most épp olyan hűségesen szolgálja az amerikai agreszszív köröket, mint a múltban a hitleri fasisztákat, akiknek végül elárulta a szlovák népet. Továbbá Jozef MiA klerofasiszta kormány Tisóval az élén ezekben a szlovák nemzet számára oly dicső, de végzetes napokban játszotta legszégyenletesebb szerepót. Sürgősen összetákolta és felfegyverezte rohamosztagait, melyeknek tagjai a ludák ideológia aljas és fanatikus híveiből s neveltjeiből, főleg a Hlinka-gárda, a Hlinka-ifjúság és a Szlovák Hlinka Néppárt soraiból regrutálódtak, továbbá különféle kalandorokból és egyéb gonosztevő elemekből állottak. 1944 szeptember elején Tisónak, a Hlinka-gárda 'főparancsnokának parancsára Szlovákia egyes városaiban megalakultak a Hlinka-gárda rohamosztagai. Az ügyész záróbeszéde további részében rávilágított a vádlottak aljas tevékenységére, melyet különböző partizánellenes akciók során Pov. Bystrica, Martin, Ružomberok, Lipt. Mikulás és Brezno környékén fejtettek ki, valamint részvéte'

ujere Sedláček partizán Žilinán végrehajtott kivégzésében. Rámutatott arra, hogy a Nemecká melletti mészégetőben elkövetett tömeggyilkosság, melyet Bunta és Spišiak irányítottak, és amely során főleg Knapek és Cudek viselkedtek oly embertelenül, nem írható csupán Deffnernek, az SD Banská Bystrica-i rohamosztaga parancsnokának és Vojtech Horának, a Hlinka-gárda Pov. Bystrica-i rohamosztaga parancsnokának rovására. Ezeket a borzalmas gonosztetteket a Szlovák Állam vezető tényezőinek együttműködésével és beleegyezésével készítették elő. Az illegális ludák szervezetek ellen lefolytatott több bírósági bünper anyaga arról tanúskodik, hogy a ludák vezérek, amikor már látták, hogy Hitler végérvényesen elvesztette a háborút, és a szlovák nép, hála a Csehszlovák Köztársaság felszabadításának, önmaga dönt majd sorsáról, köztársaságunk ellen irányuló aknamunkára készültek. Már nyolc hónappal a háború befejezése előtt megtették az előkészületeket mind az emigráció megszervezésére, mind arra, hogy földalatti tevékenységet fejtsenek ki a felszabadított Szlovákia területén. Ezekről az előkészületekről tanúskodik dr. Kosorín ludák funkcionáriusnak, az előkészületekkel foglalkozó ülések egyik részvevőjének egyik feljegyzése is. A fiatal ludákok ezen tervek jegyében tartották meg 1945, január 14-én piešťanyi kongresszusukat is, melynek során megegyeztek abban, hogy ha a szovjet hadsereg felszabadítja a Csehszlovák Köztársaságot, a ludák vezetőség egy része külföldre távozik, hogy ott a nyugati hatalmak katonai és politikai tényezőinek körében erőfeszítéseket tegyen az ún. Szlovák Állam megmentése, avagy a Szlovák Állam újból való megalakítása érdekében. Ezen megegyezés szerint a vezetőség másik része a Csehszlovák köztársaságban marad, befurakodik az államapparátusba, az orsžág gazdasági és politikai élete szempontjából fontos helyekre. Az állam kebelében kívülről jövő utasítások alapján arra törekszik majd, hogy bomlassza a felszabadított Csehszlovák Köztársaságot. Ezek a tények a vádlottak bűntevékenységének helyes értékelése szempontjából nem hagyhatók figyelmen kívül. Állandóan gondolni kell arra, hogy az úgynevezett „Szlovák Állam" vezetőinek egy része külföldre szökött és 1945 óta a legreakciósabb és legagresszívabb nyugati körök szolgálatában ármánykodik köztársaságunk ellen. a nép árulói kušt, az úgynevezett szlovák állam volt madridi diplomáciai ügyvivőjét, az amerikai kongresszushoz intézett szégyenteljes levél társszerzőjét. E levélben a szlovák fasiszták, többek között a fenti Mikuš tanúbizonysága alapján durván gyalázták a csehszlovák nép fasisztaellenes harcát. Ide tartozik Jovábbá Jozef Paučo, a „Slovák" című lap volt főszerkesztője, egyébként a Gestapo bevált ügynöke, aki annak idején hitleri zsoldért és most amerikai dollárokért qvalázza a Szlovák Nemzeti Felkelés hőseit. Az árulók eme csoportjába tartozik ÍFolvtatás a 3 oldalon.) i