Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-17 / 106. szám, csütörtök

Áz 1958. évi állomi költségvetés bSztosžfjq a népgazdaság további gyors fejlődését (Folytatás a 2. oldalról.) példás teljesítéséért, a kiviteli feladatok teljesítésében mind a termelésben, mind a .külkereskedelemben való érdekeltség alapelveinek helyes érvényesüléséért folyó szocialista munkaverseny további fejlesztését. Közigazgatás A közigazgatási kiadások 5 milliárd 353 millió koronát, azaz az általános költségvetési kiadások 3,6 százalékát képezik. A pártnak és a kormánynak a közigazgatási apparátus minőségi megjavításara, csökkentésére és gazdaságossá tételére irányuló tartós törekvése a közigazgatási kiadások fokozatos csökkentésében nyilvánul meg. Az ipar átszervezése, az irányítás, tervezés és pénzellátás hatékonyságának fokozása és a nemzeti bizottságok jogkörének növelése összefügg a közigazgatási apparátus további javítására tett intézkedésekkel. Az irányítás megjavítása az állami és gazdasági apparátus dolgozói gazdasági szervező funkciójának elmélyítését és szerepének növelését ielenti a szocialista építésben. A Népgazdaság fontos ágainak új szervezeti módosítása következtében a minisztériumok és megbízotti hivatalok dolgozóinak száma 7500-zal csökken és tovább csökkennek a közigazgatási kiadások. A vállalatokban kb. 29 ezerrel csökken az adminisztratív dolgozók száma. Ez a csökkenés összefügg a vállalatok műszaki és adminisztratív dolgozóinak fizetésrendezésével és munkájuk megjavításával. Honvédelem és biztonság A honvédelm és biztonsági költségvetési kiadások évről évre csökkennek. Ez a tény igazolja köztársaságunk béketörekvését. A költségvetés 3 milliárd 933 millió koronát irányoz elő a honvédelemre J és biztonságra, ami az összes költj ségvetési kiadások 9,4%-át képezi, i E kiadások 1956-ban 9 milliárd 605 millió koronát, képeztek, azaz az egész költségvetés 9,5%-Ĺt tették ki. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának az atom- és hidrogénfegyverekkel folytatott kísérletek egyodalú beszüntetéséről szóló határozata és az összes országok parlamentjeihez intézett, felhívása, hogy a nukleáris fegyverrel rendelkező államok hasonlóképpen szüntessék be e fegyverfajtákkal folytatott kísérleti robbantásaikat, ismét igazolja a béke megőrzésére irányuló törekvést. Ez a határozat teljesen megfelel nemzeteink létérdekeinek éppúgy, mint az egész e.-nberiség érdekeinek. Életszínvonal A termelés és a gazdaságosság további növelése alapján 1958-ban magasabbra emelkedik a dolgozók életszínvonala. A személyes fogyasztás 4,9 százalékkal lesz nagyobb. Az előző tíz év alatt elért jelentős sikerek teljes mértékben kifejezésre jutnak a lakosság anyagi és kulturális színvonalának emelkedésében. Pártunk XI. kongresszusa azt a feladatot tűzi elénk, miként kell továbbra is biztosítanunk a dolgozók életszínvonalának szakadatlan emelkedését. A lakosság pénzbevételei 1953 óta E7 milliárd 800 millió koronával növekedtek. A lakosság ezenkívü} árleszállítások révén 11 milliárd 900 millió koronával gyarapította jövedelmét. A lakosság vásárlóereje ezzel 60 százalékkal növekedett. Az állami kereskedelem és a fogyasztási szövetkezetek 1949-ben összehasonlítható árakban 49 milliárd 470 millió korona értékű élelmiszert és iparcikket adtak el. 1957-ben már 89 milliárd 247 millió korona értékű árut adtak el. Az eladott áru értékének az 1958. évi terv szerint 93 milliárd koronát kell kitennie. A személyes fogyasztás e gyors ütemű növekedése mellett biztosítanunk kell, hogy a nemzeti jövedelem a személyi fogyasztás üteménél gyorsabban gyarapodjék, úgyhogy állandóan biztosítva legyen a források és a szükségletek közti összhang. Mindnyájunk feladata arról gondoskodni. hogy a felhalmozási alapban a termelőerők további fejlesztésére kijelölt eszközök ne tolódjanak át a fogyasztási alapba. A beruházási építkezések tervben előirányzott további fejlesztése elengedhetetlen a szocializmus építésének betetőzése, valamint az életszínvonal további emelése érdekében. A szállítások 5,3 százalékos általános növekedése mellett az egyes árucikkek szállításai a következőképpen növekednek: háztartási jégszekrények 14 százalékkal, motorkerékpárok 10 százalékkal, televíziós vevőkészülékek 20 százalékkal, villanyfőzők 37 százalékkal, fából készült bútor 11 százalékkal, bőr lábbeli 16 százalékkal, cement 12 százalékkal, tégla 29 százalékkal. A piacra 20 900 személygépkocsi kerül. Élelmiszereket illetően .elsősorban a jobb minőségű élelmiszerek szállítása növekszik majd. A lakosság által fizetett szolgálatoknál 7,6 százalékkal kell növekedniök. A fizetett szolgálatok fejlesztése azonban még így sem kielégítő. Ezért nagymértékben szükséges, hogy a nemzeti bizottságok használ* ják fel bővített

1 jogkörüket a hoszszan tartó fogyatékosságok kiküszöbölésére, különösen a közüzemi szolgálatok, az építészeti karbantartás és a vendéglők terén. A nemzeti bizottságoknak a lakosság részvételével az eddiginél gyorsabb ütemben kell bővíteniök a helyi forrásokra támaszkodó termelést, valamint a Tábor—Tfebič —Lipt. Mikuláš járásokban indított mozgalom nyomán a fizetett szolgálatokat is. A lakosságnak nyújtott szolgálatok egész terjedelmének mintegy egyharmadát fedezzük a lakosságtői befolyó bevételekből és kétharmadát állami eszközökből. Az iskolaügyre, kultúrára, egészségügyre, szociális biztosításra, betqgbiztositásra és egyéb kulturális és szociális intézkedésekre fordított költségvetési kiadások összege 1958ban összesen 36 milliárd 927 millió koronát tesz ki. Ezek a kiadások a múlt éviekkel szemben összehasonlítható alapon 4,8 százalékkal lesznek nagyobbak. A társadalmi fogyasztás a legutóbbi évek alatt igen gyors ütemben fokpzódott. A nemzeti jövedelemből sokkal nagyobb rész jut a társadalmi fogyasztásra, mint amennyi kellő arányban lenne a személyi fogyasztás növekedésével és a felhalmozási alap gyarapodásával. A nemzeti jövedelem az 1950. évi adatokkal összehasonlítva 1957-ben folyó árakban kifejezve 73 százalékkal növekedett. A kulturális, egészségügyi és szociális célokra fordított kiadások azonj ban 09 százalékkal lettek nagyobbak. Ezen kiadások állandó növekedését (összehasonlítható alapon) a következő számadatok is szemléltetik: ban tízmillió néző, 1957-ben pedig már több mint 15 millió néző látogatta. Á nemzeti bizottságok által irányított kulturális és népművelési intézmények 1957-ben 832 ezer rendezvényt szerveztek meg. az FSZM klubjaiban pedig több mint százezer előadást tartottak. liz a sokoldalú kulturális fejlődés arról tanúskodik, hogy a szocialista gazdaság fejlődésével párhuzamosan a szocialista kultúra is eddig soha sem tapasztalt méretekben ós formabóségben lendül fel. Az állami költségvetés az egészségügy fejlesztésének céljaira 5 milliárd 861 millió koronát irányoz elo. A kórházi ágyak száma minden ezer lakosra számítva ez idén az 1937. évi 3,35-ről 7.34-re növekszik. Az orvosok száma minden tízezer lakosra számítva ugyanazon ido alatt 7,6 százalékról 15,1 százalékra emelkedik. Csak az egy kórházi ágyra számított tárgyi kiadások évente mintegy tízezer koronát tesznek ki. Az egy-eg.v kórházi ágyra vonatkoztatott beruházási költség 110 ezer koronát tesz ki. Azzal, hogy társadalmunk ily nagy mértékben gondoskodik az emberről, a csecsemők elhalálozásának száma ezer élve született csecsemőt véve alapul az 1937. évi 117,41gyel szemben 1957-ben 33/1r o csökkent. A? átlagos emberi életkor az 1929—1932-es években megállapított átlagkorral szemben férfiaknál 51,9 évről 66,6 évre, a nőknél 55,2 évről 71,6 évre emelkedett. Az állami költségvetés betegbiztosításra 7 milliárd 254 millió koronái juttat. Ez 31,9 zúzalékkal több. mint 1956-ban, amikor a beteg biztosításra vonatkozó előírásokat módosították. Az ezen hatalmas eszközökkel való viszszaélések elleni intézkedések, melyeket a vállalatok, a szakszervezetek és az egészségügyi J dolgozók összefogva valósítanak meg, már bizonyos kedvező eredményekkel járnak. Szükséges, hogy az összes dolgozók érdekében továbbra is következetesen szerezzünk érvénvl ezeknek az intézkedéseknek. A költségvetés a szociális biztosításra 10 milliárd 349 millió koronát irányoz elő. Ez az 1956. évi összeggel szemben 32,3 százalékos növekedést jelent. Ez idén 9 millió 135 ezer nyugdíjasnak U milliárd 581 millió koronát fizetünk ki. A mezőgazdaságban az év végéig már 192 ezer fot tesz majd ki a nyugdíjasok száma. A lakásgazdálkodás terén a lakbérekből befolyó bevételek, valamint a lakásgazdálkodás eg.véb bevételei 726 millió koronát tesznek ki. A lakbérek és a lakásgazdálkodásra fordított 1 milliárd 552 millió koronát kitevő költségek közötti különbözetet a beruházási kiadásokon kívül ai állam fedezi. A költségvetés lakásépítkezésekre 3 milliárd 787 millió koronát irányoz elő. A családi házak építésével kapcsolatban nvúitott állami segély kérdésén kívül megtárgyaljuk a szövetkezeti építkezések fejlesztésére vonatkozó intézkedéseket is. Nemzeti Bizottságok Az egy lakosra eső nem beruházási kiadások koronákban kifejezve Mutatószám Az 1953. évi Az 1958. évi 1958. évi terv valóság terv 1953. évi valóság Iskolaügyi és kulturális célokra Egészségügyre Nemzeti biztosításra (egy biztosított egyénre számítva) Ezeket a sokmilliárd koronát kitevő értékeket ezért mindnyájunknak gazdaságosan kell kezelnünk és következetesen érvényre kell juttatnunk a gazdaságossá tételükre vonatkozó intézkedéseket. A szolgálatok minőségének további feljavítása során el kell érnünk, hogy a társadalmi fogyasztásra fordított kiadások növekedése kellő arányban legyen a nemzeti jövedelem növekedésével. E téren jelentős szerep jut a nemzeti bizottságoknak, amelyek az iskolaügy, a kultúra, az egészségügy és a lakásgazdálkodás terén közvetlenül gazdálkodnak az e célokra fordítandó költségvetési kiadások 89 százalékával. Az állami költségvetés iskolaügyi és kulturális célokra 7 milliárd 078 millió koronát irányoz elő. Társadalmunk egyre nagyobb összegeket biztosít bölcsődék óvodák, és napközi otthonok számára. Az állam egy-egy bölcsődében gondozott gyermekre évente 389 322 1905 493 403 2983 126,6 125,3 156,6 4850 koronát, egy-egy óvodában lévő gyermekre 1723 koronát és napközi otthonban lévő egy-egy fanulóra 481 koronát fordít. 1936-ban minden százezer lakosra 163 főiskolás jutott és ez a szám 1957-ben már 570-re emelkedett. Csehszlovákia a főiskolások számát illetőleg a Szovjetunió után a második helyet foglalja el a világon. Az állam tetemes összegeket fordít költségvetéséből a színilázak fejlesztésére is. A csehszlovákiai színházak hálózata a legsűrűbb a világon. A színházak bevételei csak 37 százalékban fedezik kiadásaikat. A 165 millió koronát kitevő különbözetet az állami költségvetésből fedezik. Az állami filmszínházak látogatóinak száma 1957-ben összesen 187 milliót tett ki. A csehszlovákiai filmszínházak belépődíjai a legalacsonyabbak az egész világon. (lazánkban népművelési rendezvényeket, mint például műkedvelő előadásokat, kultúrakciókat és táncmulatságokat 1956-ban 71 millió személy és 1957-ben már 77 millió személy látogatott. A széles tömegeknek a kulturális életben való részvételéről tanúskodik az a tény is, hogy a népművelési intézmények filmszínházait 1956Az állam a nemzeti vagyon óriási értékeit bízta a nemzeti bizottságolt gondjaira. A nemzeti bizottságok ma közvetlenül iránítják népgazdaságunk fontos ágazatait és egyidejűleg nagyobb lett részvételük a központilag irányított ágazatok feladatainak teljesítése terén is. A termelés fejlesztéséről való gondoskodás s az ezzel járó felelősség a nemzeti bizottságok munkájának döntő fontosságú alkotó részévé vált. Ezzel egyidejűleg egyre nagyobb a nemzeti bizottságok szerepe a népgazdaság hatékonyságának biztosításában, valamint az irányítás, a tervezés és pénzellátás tökéletesítésében is. A nemzeti bizottságok költségvetései összesen 51 milliárd 025 millió koronát ölelnek fel. Ez az összeg 18,5 százalékkal nagyobb a tavaly e célra előirányzott összegnél. A nemzeti bizottságok költségvetései az 1955. évben feltüntetett adatokkal szemben 100 százalékkal nagyobb összegekre terjednek ki. A nemzeti bizottságok részesedése az állami költségvetés összes kiadásaiban az 1955. évi 18 százalékról ez idén 33 százalékra emelkedett. A nemzeti bizottságok bővült jogköréről és nagyobb felelősségéről a termelés fejlesztéséért világosan tanúskodik az a tény is, hogy a gazdaságra fordítandó költségek 1955 óta 460 százalékkal és a kulturális, valamint szociális intézkedések! e fordítandó költségek 45 százalékkal emelkednek. A nemzeti bizottságok költségvetési kiadásait 19,3 százalékban a nemzeti bizottságok bevételeiből 16,5 •százalékban az állami bevételekbői való részesedésből, 64,2 százalékban pedig a központi költségvetésből való juttatásból fedezik. A nemzeti bizottságok saját bevételei 5 milliárd 996 millió koronát tesznek ki. Jóllehet az 1956. évi bevételekkel szemben e bevételek több mint kétszeresére emelkednek, nem aknázzák ki az összes lehetőségeket, mert a nemzeti bizottságok bevételei sokkal gyorsabb ütemben növekedhetnének főként a helyi termelés, valamint a lakosság által fizetett szolgálatok kiterjesztésével és tökéletesítésével, a vendéglőkben és éttermekben nyújtott szolgálatok jobb minőségre emelésével, továbbá a kulturális szolgálatok fejlesztésével is. A lakosság által fizetett szolgálatoknak a helyi gazdálkodás szakaszán előirányzott tervét azonban eddig csak 95,1 százalékra teljesítették. Az építészeti és lakáskarbantartási, .valamint javítási tervet csak 85,5 százalékra, a rendelésre végzett munkák tervét pedig csak 79,7 százalékra teljesítették. A filmszínházak bevételi tervét 96,7 százalékra teljesítették. A vendéglők és az éttermek veszteséggel gazdálkodnak. A nemzeti bizottságok a lakásépítkezések terén 99 százalékban viselik a felelősséget a polgári lakásépítkezésekre fordítandó egész összeg arányában. A nemzeti bizottságok felelőssége az eddiginél is jobban fokozódott mind az építőanyagok előállításában. mind az építészetben eszközölt kiterjedt decentralizálás következtében. A nemzeti bizottságoknak ezért még nagyobb gondot kell fordítaniok mind az építkezési tervek teljesítésének, mind pedig az építészet gazdaságosságának biztosítására. A nemzeti bizottságok részesedése az állami bevételekből nagyobb, mint 1957-ben. Ezek a bevételek elsősorban a termelésből adódnak. A nemzeti bizottságok költségvetésének bevételeibe folyik a helyi gazdálkodási vállalatok, valamint a kisipari szövetkezetek forgalmi- és teljesitményI adója, a szövetkezetek Jövedelmi adója, a : mezőgazdasági adók, a lakosság bevéteieií bői folyó edók, az ipari adók és a GTÁ-k összes bevételei. A nemzeti bizottságoknak ezért a termelés, valamint a szolgálatok fejlesztésére forditott fokozott gondoskodással és a lakosság aktív részvételével » hatáskörükbe tartozó egész körzetben következetesen biztosítaniok kell mind sa.iát bevételeiket.' mind az állami bevételekel és ily módon további forrásokat kell feltárniok pótköltségvetéseik céljaira A nemzeti bizottságok irányító tevékenysége és a lakosságnak az irányításban való széleskörű részvétele közötti szoros kapcsolat létrehozásának jelentős eszköze az új költségvetési rend. amelyet a 2000 foi meg nem haladó lakosságú köiségekben már bevezettünk és 1959. január l-ig fokozatosan bevezetünk a többi községekben is. Ez az új költségvetési rend jelentós mértékben kibővíti a nemzeti bizottságok jogkörét a termelés fejlesztése és az általuk létrehozott források kihasználása terén. A pótköltségvetés is a nemzeti bizottságok ió gazdálkodásának, valamint annak eredménye, hogy az egész lakosság részt vesz a nemzeti bizottságok feladatainak megoldásában. \ nemzeti bizottságok számára nagy lehetőségek nyílnak a fizetett szolgálatok és a helyi forrásokon alapuló termelés fejlesztésére a Tábor—

Tŕebič—Lipt. Mikulás járások példája nyomán indított versenymozgalom további kiterjesztése és elmélyítése terén is. Szlovákia Szlovákia dolgozó népe a múlt év folyamán jelentős eredményeket ért el. Az ipari termelés 13.'3 százalékkal növekedett és az ország ipari termelt sében való részesedése az 1"48. évi 13 százalékról tavaly 16.7 s'ázalék-a emelkedett. Szlovákia mezőgazdasági termelésének terjedelme az 1956-bar elért eredményekkel szemben 6,5 százalékkal növekedett. Kifejezően megnyilvánult a cukorrépahozamok növekedése is: a hektárhozamok e téren 41,8 százalékkal növekedtek és 285 mázsát tettek ki. A kukoricahozam 28,4 százalékkal növekedett. A mezőgazdasági termékek begyűjtése a tejnél 16,4 százalékkal, a tojásnál 19,6 százalékkal, a kukoricánál 39,8 százalékkal, a cukorrépánál pedig 71,1 százalékkal volt nagyobb. A szlovákiai beruházási építkezések egvre növekvő üteméről tanúskodik az a tény, hogy tavaly csak az állami beruházási építkezések keretében 6 milliárd 175 millió koronát fordítottak erre a célra. 1958-ban 7 milliárd 12 millió koronát tesz ki a beruházási építkezésekre fordított összeg, ami az 1948-ban e célra fordított összeggel összehasonlítva 236 százalékos emelkedés. Csupán Kelet-Szlovákia gazdasági fejlesztése keretében a kassai és a prešovi kerületben olyan jelentős ipari építkezések folynak, mint például a humennéi műrostgyár 537 milliós költséggel, a lubeníki kohóüzem 240 milliós költséggel, a heneoveei faipari üzem 500 milliós költséggel, valamint továbi üzemek is. A* közeljövőben megkezdjük egy 180 ágyas kórház építését.Sninán és egy száz férőhelyes csecsemőgondoző építését Kassán. A kassai és a prešovi kerületben 300 osztállyal gyarapszik majd az általános iskolák osztályainak száma. A kiskereskedelmi forgalor. összehasonlítható árakban 1957-ben 10,7 százalékkal növekedett. A munkatermelékenység az iparban 7,3 százalékkal, az építészetben 10,9 százalékkal növekedett. Szlovákiában teljesítették az önköltségcsökkentés tervét. N Szlovákia 1958. évi költségvetése biztosítja a Megbízottak Testülete által irányított qazdíság további fejlesztésére szükstges eszközöket. A bevételek összege 15 milliárd 824 millió koronát, a kiadásoké pedig 17 milliárd 517 millió koronát tesz ki. A kiadásokat a következő célokra fordí ják: • * A Megbízottak Testülete által irányított gazdaság fejlesztésére 7721 oiill. koronát Kulturális, egészségügyi és szociális intézkedésekre 8999 mill. koronát Ügykezelésre 797 mill. koronát Szlovákia költségvetését mint az össz-állami költségvetés alkotó részét kell látnunk, amely további hatalmas eszközöket biztosít Szlovákia sikeres gazdasági felépítésének c •'jaira.' Szlovákia gazdaságának távlati fejlesztése szempontjából igen nagy jelentőségű azon kulcsfontosságú összállami problémák sikeres megoldása, melyek Ostravában és i Szocialista építőmunka többi központjában merültek fel. Ezen problémák meyoldása Szlovákia dolgozó népének legsajátabb feladatai közé tartozik. A sz.ovákiai dolgozók ezért szintén hozzájárulnak hazánk döntó fontosságú helyein a szocialista építőmunkával kancsolatos feladatok közös teljesítéséhez. A költségvetés a mezőgazdaság fejlesztésére a vetőmag műtrágya és építőanyag bevásárlásánál nyújtott engedményeken kl vül 2 milliárd 774 millió koronát irányoz elo. A költségvetés a mezőgazdasági hoszszúlejáratú hitelekre 972 millió koronái irányoz elo. Az iskolaUgvi és kulturális célokra forditott kiadások 7.9 százalékkal lesznek nagyobbak. Az iskolaépítésre forditott kiadások az. országos iskolaépítkezés! beruházások 45 százalékát teszik ki. Az egészségügyre forditott kiadások 1 milliárd 491 millió koronát tesznek '1il. A kórházi ágyak száma minden ezer lakosra számítva az 1937. évi 2,4 százalékról 1958-ban 3.8 százalékra emelkedik. A szlovákiai nemzeti bizottságok bővített jogkörének leglényegbevágóbb gazdasági eredménye abban nyilvánul meg, liogy az eddiginél jobban és hatékonyabban aknázhatják ki a belső tartalékókat, amelyek jelentősége, mint Szlovákia gazdasági fejlődését, és további iparosítását biztosító források jelentősége egyre kifejezőbben lép az előtérbe. Ea elsosorban a mezőgazdasági termelésre vonatkozik, ahol *i eléri sikerek ellenére még mindig nem használják ki kellőképpen a lehetőségeket. Ezért a mezőgazdasági termelés növelésének nagyszabású feladatát ez idén is azzal » feladattal összefüggésben kell látnunk, hogy rövid idon belül meg kell szüntetnünk Szlovákiában a mezőgazdasági termelés lemaradását. A nemzetgyűlés elé terjesztett költségvetés kifejezésre juttatja azokat a feladatokat, amelyeket ez évre vállaltunk a szocialista országépítés bfctetőzéso felé vezető utunkon. Oiyan feladatokat vállalunk, amelyak teljesítését lehetővé teszik a népgazdaságunk fejlesztése terén elért eredmények és Csehszlovákia Kommunista Pártja, valamint a Nemzeti Front kormánya vezette népünk arra irányuló megingathatatlan akarata, hogy megoldja a szocializmus építésével kapcsolatos összes problémákat. Köztársaságunk dolgozó népe ezért saját költségvetésének tekinti az állami költségvetést. Ez- pedig döntő jnlentóségü biztosítéka a költségvetéssel összefüggő feladatok sikeres teljesítésének. A kormány nevében javaslom, hogy a nemzetgyűlés hagyja jóvá a költségvetési törvény, valamint az IÍI58. évi állami költségvetés javaslatát. A nemzetgyűlés szerdán, április 16-án folytatta az 1958. évi állami költségvetéssel kapcsolatos vitát. A vita során több képviselő foglalkozott a költségvetés egyes fejezeteivel. A nemzetgyűlés a vita után egyhangúlag jóváhagyta a kormánynak az idei költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatát. A déli szünet után megnyitották a nemzetgyűlés további, sorrendben 25. ülését. Az ülés megkezdése előtt megválasztották az ülés elnökségét. A targvsorozat további pontjaként Stanislav Chtlanek képviselő tartott beszámolót arra vonatkozólag, hogy a nemzetgyűlésnek polgári ellenőrzési bizottsága milyen tevékenységet fejtett ki a szabadságvesztés büntetésének végrehajtását illetőleg. Bedŕich Štvndl képviselő beszámolója, valamint erre a pontra vonatkozó felszólalása arról tanúskodott, hogy rendszerünk mily nagyvonalúan és emberségesen jár el azokkal szemben is, akik szembehelyezkedtek rendszerünkkel. A nemzetgyűlés azután jóváhagyta a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió között létrejött egyezményt a kettős állampolgársággal rendelkező személyek állampolgárságának rendezéséről, valamint a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió közötti konzuláris szerződésről, melyet a múlt év októberében írtak alá Prágában. Ehhez a napirendi ponthoz František Komarek képviselő tartott beszámolót. A nemzetgyűlés azután április 17-re napolta el ülését. tJJ SZÖ 103 * 1958. április 19,