Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-17 / 106. szám, csütörtök

f Ä Hlinka-gárda rohamosztagosai elleni bűnper A Hlinka-gárda rohamosztagosai elleni bűnper a bratislavai kerületi bíróság előtt kedden, április 15-én Leon Bunta vádlott kihallgatásával folytatódott, aki mint a Hlinka-gárda Považská Bystrica-i rohamosztaga parancsnokságának első helyettese aktívan részt vett a Szlovák Nemzeti Felkelés harcosai, valamint mindazok elleni összes akciókban, akik nem rokonszenveztek az úgynevezett szlovák állam fasiszta rémuralmával. Bunta vádlott 1940 óta volt a Hlinka-gárda tagja, Bojnicéban elvégezte a Hlinka-gárda különleges" tanfolyamát, ahol kiképezték az antifasiszták és a haladó szellemű polgárok elleni harc módszereiben. Külön instruktorok vezették és nevelték és Németországban részesült kiképzésben. Ezen előkészítéséhez „nagymértékben hozzájárultak" Mach és más ludák vezető egyéniségek előadásai. Bunta vádlott, csak amikor a tanács elnöke bizonyító anyagot mutat fel, ismeri be, hogy részt vett a Miőinában végrehajtott terrorakcióban, melynek során több egyént letartóztatott, akiket átadott a németeknek. Azután elmondta a bíróság előtt, miként irányította a Nemecká melletti mészégetőben végrehajtott gyilkosságot. Naivan azt állította, hogy mielőtt Banská Bystricából Nemeckába indult, még nem tudta, miről lesz ott szó. Ján Valient vádlottal való szembesítése során azonban beigazolódott, hogy mint a parancsnok első helyettese, mindenről előre tájékozva volt, és ő irányította Nemeckában az akciót, amelyet ellenőrzött is. A vádlott arra sem akart visszaemlékezni, hogy hány áldozatot Szállítottak Nemeckába, és ki fűtött be először a mészégető kemencéjébe A tárgyalás során azonban beismerte, hogy mindenről tudott, ami ezen akció során történt, és hogy a Nemecká melletti gyilkosságokban a Hlinkagárda rohamosztagának tagjai játszották a főszerepet. Bunta vádlott tagadni igyekezett azt is, hogy bátorította bűntársait, hogy ne riadjanak vissza a tett színhelyére szállított emberek meggyilkolásától és cinikusan beszélt arról, hogy Banská Bystricáró! úgynevezett „zsíros transzportok" érkeznek. Ezeket a transzportokat aszerint jellemezte „zsírosaknak", milyen öltözetű és vagyoni állapotú egyénekről volt szó. A Valient vádlottal való további szembesítése során már nem tagadhatta, milyen buzgón szervezte és biztosította a Nemecká melletti tömeggyilkosságok végrehajtását. Valient vádlott a szembesítés során a következőt mondotta Bunta vádlottnak: „Bunta úr, ne iegyen most gyáva a bíróság előtt, ha annak idején olyan buzgó volt." Leon Bunta vádlott akár a tárgyalás elején, most is azt a benyomást akarja kelteni, hogy nem tudta miről van szó, amikor a Nemecká melletti mészégetőben elkövetett gyilkosságok után nyilatkozatot írt alá. A bíróság tanácsának elnöke felmutatja a pörirat azon mellékletét, mely szerint a Nemecká melletti gyilkosság résztvevői írásbeli nyilatkozatban szigorú hallgatásra kötelezték magukat és ezt a nyilatkozatot Leon Bunta vádlott is aláírta. A vádlott most már beismeri, hogy a Nemecká melletti gyilkosságok során szerzett „érdemeiért" hadnagyi rangról főhadnaggyá léptették elő és dicsérő elismerésben is részesült. A vádlott annak ellenére, hogy a Nemecká mellett végrehajtott akcióban ő játszotta a főszerepet, a bűnper további folyamán különféle mentegetőzéssel arra igyekszik, hogy elhárítsa magáról a felelősséget. A szembesítés során Mikuláš Spišiak vádlott azonban rábizonyítja, hogy az ő felettese is volt, és személyesen irányította a mészégetőben végrehajtott akciót. E szembesítés során Spišiak a következőt mondotta Buntának: „Csodálkozom azon, hogy a nyilvánosság előtt így beszél hogy igy blamálja magát és ily módon akarja magát tisztára mosni. Ön a felettesem volt és az osztagparancsnok első helyettesének funkcióját töltötte be. A kerületi bíróság tanácsa előtt azután Leon Bunta azon további akciók részleteiről tett vallomást, amelyeket Sásová és Rudlová községek között Slovenská Lupča mellett és Malachovban hajtottak végre. Igazolta, hogy ő maga is elolvasta a Hlinka-gárda főparancsnokának parancsait, megszervezte e parancsok teljesítését, melyek szerint a helyszínen agyon kellett lőniök minden olyan gyanús személyt, akit a rohamosztagok az akció során letartóztattak. Ezek a parancsok továbbá azt követelték, hogy a rohamosztagok álljanak szoros együttműködésben^ a németekkel a Szlovák Nemzeti Felkelés felszámolásában és tevékenységüket irányítsák főleg a partizánok, a felkelők, az illegálisan dolgozó haladó szellemű polgárok és mindazok ellen, akik nem értettek egyet az úgynevezett szlovák állam fennállásával. Éppen a Rudlová és a Slov. Lupča melletti akció során, ahol a vádlottnak alkalma lett volna néhány olyan egyén megmentésére, akiket a németek a gárdistáknak adtak át kihallgatás céljából, megmutatkozott, hogy a vádlott milyen elvetemedett módon irányította és szervezte szlovák polgárok meggyilkolását. A vádlott az úgynevezett „pöcegödör" akció során, ahol szintén kezdeményezően szervezte a gyilkolást, segített az ártatlan Javor-házaspár likvidálásában és a nyomok eltüntetésében. Ezzel Spišiak vádlottnak tett szolgálatot, akit a Javor-házaspár személyesen ismert. A tárgyalás folyamán rábizonyították a vádlottra azt is, hogy szadista módon végezte malachovi lakosok kihallgatását, akiket azután Banská Bystricába szállíttatott. Bunta vádlott azt tervezte, hogy a Nemecká melletti mészégetőben végrehajtott akcióhoz hasonlót valósít meg a manini völgyben is és erről a Hlinka-gárda rohamosztagának szállásán oly értelemben beszélt, hogy „át kell fésülni a Považská Bystrica-i járást". A rohamosztagosoknak a következőt mondotta: „Bajtársak, ne féljetek, ha Ausztriába is kell evakuálnunk, új fegyverekkel térünk majd vissza Szlovákiába és akor jaj az árulóknak." A bíróság tanácsának elnöke elrendeli Bunta és Valient szembesítését. Valient a következőt mondja: „Bunta szállásunkon azt mondta nekünk, hogy át kell fésülni a Považská Bystrica-i járást." „Bunta úr, ön azt mondta nekünk, hogy Trencínből egy olyan osztagot rendelnek majd ide, amelynek tagjait senki sem ismeri Považská Bystricán. Meg kell jegyeznem, hogy ön 1945-ben igen buzgó és vakmerő volt, most pedig nevetségessé teszi magát. Bunta úr, tegye kezét szívére és gyónjon meg mindent." Bunta: „Én már száz százalékra meggyóntam. Meggyóntam mindent, és a lelkész azt mondta nekem, hogy amit tettem, az kötelességem volt, mert a szlovák állam és az egyház ellenségeiről volt szó." Ezután Ján Knapek vádlott kihallgatása következik. Kijelenti, hogy bűnösnek érzi magát. Mint a Hlinkagárda rohamosztagának tagja részt vett a partizánok és a fasiszta rendszerrel nem rokonszenvező egyének elleni akcióban, mégpedig Martin, Ružomberok, Palúdzka, Zázrivá környékén a Szentjánosvölgyben és Bocán. Elmondja, hogy Zázriván Suchter vádlott agyonlőtt egy partizánt, aki megadta magát. A partizánt kifosztották, és megegyeztek abban, hogy éjszaka elviszik a tett színhelyéről, eltemettetik és az embe»eknek azt mondják majd, . hogy egy harcban elesett gárdistát temetnek. •Ügyész: „ön előadásokat is hallgatott, megszilárdították ezek önt cselekedeteiben ?" Vádlott: Igen. Karácsony estéjén, amikor Považská Bystricáről Banská Bystricára kellett elindulnunk. Fiala a Hlinka-gárda helyi parancsnoka egy papot, Hederát mutatott be nekünk, mint osztagunk lelki tanácsadóját. Ez a pap azt mondta nekünk, ne féljünk, ha agyon kell lőnünk az ellenséget, hogy ez nem bűn, csak jöjjünk el hozzá és gyónjuk meg neki, mert ő azért van itt, hogy feloldozzon bennünket öszszes bűneink alól. A vádlott a továbbiakban a mészégető mellett végrehajtott akcióról beszélt. Beismeri, hogy Hora parancsnok megmondta neki, miért mennek a mészégetőhöz. „Hora távozása után másnap Bunta vette át a vezényletet a mészégető mellett. Mi a Hlinka-gárda rohamosztagosai harmincan és a németek közül talán ketten-hárman voltak ott." Elnök: „Hány áldozatot ölt meg on : Vádlott: „Mintegy 34 személyt. Nem tudom hányat lőtt Čudek agyon." Elnök: „Nőket és gyerekeket Is gyilkoltak ott?" Vádlott: „Igen. Mindenkinek, akit a mészégetőhöz cipeltek, egy kissé előre kellett hajolnia, és én tarkón lőttem őket, azután a mészégető kemencéjébe estek. Gyerekeket nem öltem. Meggyilkoltam három nőt." Az elnök elrendeli a vádlott szembesítését Valienttel. Megkérdezi tőlük, kényszerítette-e őket valaki a gyilkolásra. Valient: „Gyilkolásra senki sem adott nekünk parancsot, ezt mindegyikünk saját kezdeményezéséből tette, senkit sem kellett kényszeríteni erre. Láttam, hogy Knapek részt vett a gyilkolásban." Knapek: „Egy német azt mondta nekem, hogy lőjjek, hát lőttem." Knapek vádlott továbbá beismeri, hogy az áldozatokat meggyilkolásuk előtt levetkőztették és kifosztották. Elnök: „Hogyan hívták önt bajtársai?" A vádlott hallgat. A tanács egyik tagja: „önt a szlovák hóhérnak nevezték." Számos bizonyíték igazolja, hogy Knapek gárdista gonosztetteiben semmiben sem különbözött Deffner nácistától; bizonyítja ezt Valient is, aki a következőket mondja: „Knapekről úgy beszéltek, hogy ő a második Deffner". Knapek vádlott azután megerősíti a francia partizánok meggyilkolását, valamint azt, hogy a holttesteket elégették a mészégető kemencéjében. Beismeri, a német parancsnok az akció végeztével megdicsérte őket, hogy 400 korona jutalomban részesültek, és az egyik napiparancs szerint őt csoportparancsnokká léptették elő. Beismerte, hogy a „pöcegödör" mellett végrehajtott gyilkosságok során sajátkezűleg agyonlőtt égy embert. A Javor-házaspár meggyilkolásáról elmondja, hogy Spišiak annak idején megjegyezte, hogy Javorék ismerik őt, és ezért meg kell őket gyilkolni. Arra a kérdésre, miért szökött ki Ausztriába, azt válaszolja, hogy félt a büntetéstől. A délutáni órákban a Hlinka-gárda rohamosztagai egykpri tagjai elleni bűnper Albert Hederának, a Hlinkagárda Pov. Bystrica-i rohamosztaga lelki tanácsadójának kihallgatásával folytatódott. Hedera vádlott a magas egyházi hierarchia neveltje, 1939-től a szlovák Hlinka Néppárt tagja volt. Elmondja, hogy a Hlinka-pártban a kultúrreferens funkciójával bízták meg. Beismeri, hogy bár nem függött össze lelkészi tevékenységével, politikai előadásokat is tartott, amelyekben dicsérte a ludák-fasiszta rendszert és annak vezéreit Jozef Tisot és Hlinkát. Knapek, Valient és Bunta vádlottakkal való szembesítése során bebizonyosodott a bíróság előtt, hogy Hedera vádlott előadásaival a ludákfasiszta őrület szellemében nevelte a Hlinka-gárda rohamosztagainak tagjait és arra lelkesítette őket, hogy aktívan vegyenek részt a Szlovák Nemzeti Felkelés harcosai elleni harci tevékenységben. Hedera vádlott azután elmondja a bíróság előtt, milyen tevékenységet fejtett ki a prešovi tábori lelkészi parancsnokságon és mint „lelkész" annak idején, amikor a fasiszták a Szovjetunió ellen indultak harcba. A továbbiakban elmondja, hogyan vette át a Hlinka-gárda Pov. Bystrica-i rohamosztaga lelki tanácsadójának funkcióját. Knapek Hederával szembesítve a következőket mondja: „Akkor azért jött hozzánk, hogy a Szlovák Államért és az egyházért való harcra lelkesítsen bennünket. Azt mondta nekünk, hogy ne féljünk meggyónni, ha a harcban megöljük ellenségünket, hogy ezt ne tartsuk magunkban, hanem jöjjünk el önhöz, gyónjunk meg, és ön feloldoz bennünket." Valient: „Hedera úr, ön ugyan azt mondta nekünk, hogy a jövő karácsonyt békében töltjük majd, de ha. a bolsevikek idejönnek, akkor templomainkat raktárakká változtatják. Azt mondta, hogy ha a partizánok elleni harcban gyilkolnánk is, ez nem is olyan bűn és ha meggyónjuk, megbocsátásban részesülünk. Szégyellem, magamat, hogy egy papot kell meggyőznöm arról, hogy ne hazudjék. Annak idején azt hirdette nekünk: „Ha Szlovákiában a kommunisták kerülnek uralomra, bemocskolják a házasság szentségét és a nők az összes férfiaké lesznek." További tanúvallomások alapján bebizonyosult, hogy Hedera miként emelte „az erkölcsöt" röviddel az előtt, mielőtt a Hlinka-gárda rohamosztagosai Banská Bystricára és a mészégetőhöz indultak, ahol az osztag tagjai oly borzalmas gonosztetteket követtek el. A vádlottak közül többen elmondották, hogy amikor a mészégető mellett gyilkoltak, Hedera szavai „Fel lesztek oldozva" merültek fel emlékezetükben. A bírósági tárgyalás rövid félbeszakítása után további vádlott, Ján Čudek lépett a tárgyalóterembe. A bíróság tanácsa elnökének kérdésére, hogy hány embert lőtt agyon, a következőket válaszolja: „Én csak egy tölténytárt lőttem ki. ^ Ogy emlékszem, hogy mintegy négy ^ vagy öt személyt öltem meg." A bí- ^ róság tanácsának elnöke összehason- | lítja a vádlott vallomását azzal a val- ^ lomással, amelyet kihallgatása során ^ tett, amikor beismerte, hogy nyolc ^ személyt gyilkolt meg. A bíróság ta- 5; nácsa e kérdésben Knapek vádlottat ^ is kihallgatta. Knapek kijelentette, ^ hogy Čudek a Nemecká melletti „ak- ^ ció" során sokkal több embert ölt $ meg, mint ahogyan beismeri. Az ál- ^ dozatok száma legalább 16 volt. A kerületi bíróság tanácsa elé ez- | után František Tresa vádlott lép, ^ aki most 33 éves. Előbb a levente ^ magyar fasiszta szervezetben és az- | után a Hlinka-gárdában nevelték a ^ fasizmus szellemében. Tizennégy év- ^ vei ezelőtt a Hlinka-gárda többi ro- § hamosztagosaival együtt megrendítő ^ 1 Elnök: „Hogyan került sor arra, b • ' ' gonosztetteket követett el. hogy gyilkolni kezdett? Tresa vádlott: „Mint a többiek, én ^ is meggyőződésből gyilkoltam. A imeg- ^ gyilkoltakat annak idején ellenségünk- ^ nek tartottam." ELNÖK: „Nők és gyermekek is vol tak közöttük?" VÁDLOTT: „Igen." ELNÖK: „Mit vétettek?" VÄDLOTT: „Nem tudom". ELNÖK: Akkor hát miért gyilkolta § meg őket?" VÁDLOTT: „Fasiszták voltunk. Bun- ^ ta az akciók előtt ezt mondta nekünk: ^ „Nos, hát most aztán bosszút állunk. | Kivégezzük a Szlovák Állam ellensé- & geit." A meggyilkoltak között francia par- ^ tizánok is voltak. Tresa bevallja, hogy ^ amikor szökést kíséreltek meg, utá- ^ nuk lőtt és a többiek is lőttek. El- § mondja továbbá, hogy a mészégető | melletti hét-nyolc napig tartó „akció" i után dicséretben részesültek és min- k degyikület egy rangfokozattal előlép- ^ tették. Tresa megerősíti, hogy Bunita terv- ^ be vette a Nemecká mellett végrehaj- ^ tott „akcióhoz" hasonló akció megva- ^ lósltását a manini völgyben is. Ez a | terv azonban a szovjet hadsereg gyors ^ előrenyomulása következtében nem ^ valósult meg. ^ Tresa a többi vádlottakkal való ^ szembesítés során ragaszkodik valló- ^ másához. ^ Hederával szembesítve a következőt | mondja: „Ön azt mondta nekünk, hogy le- ^ gyünk mindig a Szlovák Állam hű- ^ séges hívei és védjük meg érdekeit ^ a jfertizánok, felkelők, a kommunis- ^ ták és a keletről felénk közelgő el- ^ lenség ellen. Azzal, hogy megvédjük ^ a Szlovák Állami érdekeit, megvédjük ^ az egyház érdekeit is. Azt mondta ^ nekünk, hogy ne féljünk a gyilkolás- ^ tói, hogy ezeket a bűnöket megbo- ^ F csátják nekünk. Mintha csak ma lát- | nám, amikor felemelt kézzel (a vád- ^ lott felemeli kezét) arról prédikál, ^ Ausztria nagykövete átadta megbízólevelét a köztársasági elnöknek (ČTK) — Antonín Novotný köztársasági elnök április 16-án fogadta a prágai Várban dr. Rudolf Endert, Ausztria rendkívüli nagykövetét és meghatalmazott miniszterét, aki átadta megbízólevelét a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök és az osztrák nagykövet rövid beszédeket tartottak. Az osztrák nagykövet beszédében hivatkozott a két ország közötti hagyományos jószomszédi viszonyra. Kijelentette, hogy a semleges Ausztriának a^Világ összes nemzeteivel való béícés és baráti együttélésre irányuló akarata azonos a csehszlovák nép gondolkodásmódjával. A köztársasági elnök válaszában megemlítette, hogy a békés együttműködés Csehszlovákia és Ausztria között, mely állandó semlegességére hivatkozva biztosította sokoldalú fejlődésének feltételeit, mind a két ország nemzeteinek érdekeit szolgálja. A köztársasági elnök beszédében értékelte a két ország több szakaszon megnyilvánuló kapcsolatainak eddigi fejlődését; annak a reményének adott kifejezést, hogy az együttműködés a jövőben is sikeresen bontakozik majd ki és ami a nyílt kérdéseket illeti, azt a kívánságát nyilvánította, hogy e kérdéseket a kölcsönös megértés szellemében kell megoldani. Á Magyar Szocialista Munkáspárt tanulmányi küldöttsége Csehszlovákiában (ČTK) — A Magyar Szocialista Munkáspárt 16 tagú küldöttsége Orbán Lászlónak, az MSZP Központi Bizottsága tagjának vezetésével tanulmányi látogatásra érkezett Csehszlovákiába. A magyar elvtársak csehszlovákiai tartózkodásuk alatt az ideológiai és kulturális munkát tanulmányozzák. Üdvözlő táviratok (ČTK) — A Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság külügyminiszterei a két ország baráti, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződése aláírásának 9. évfordulója alkalmából üdvözlő távira- ' tokát váltottak. A CSISZ Központi Bizottságának felhívása az ifjúsághoz (ČTK) — A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága kedden, április 15-én felhívást intézett az ifjúsághoz, hogy vegyen részt a rétek és legelők rendezésével kapcsolatos nemzeti műszakban, mely április 19-én, 20-án, 26-án és 27-én lesz. HÍREK—, hogy gyilkoljunk megbocsátásban § részesültök." s A Hlinka-gárda egykori rohamosz- ^ tagosai elleni bűnper második napjá- ^ nak befejező részében Pavol Žierik ^ vádlott lép a kerületi bíróság tanácsa ^ elé. Részt vett a Szlovák Nemzeti Fel- ^ Kelésben, azonban elárulta bajtársait ^ és gyűlöletét a nép ellen, mely fegy- ^ vert emelt a német fasiszták és hazai ^ segítő társaik ellen azzal juttatta ki- § feje^ésre, hogy belépett a Hlinka- § gárda rohamosztagába. Amikor a $ szovjet hadsereg felszabadította Szlo- ^ vákia területét, Žierik vádlott megkí- | sérélte, hogy Nyugatra szökjék, de ^ a határon letartóztatták. § A oíróság előtt részletesen elmond- ^ ja hogy a Hlinka-gárda rohamosz- $ tagában mint Hora osztagpa-rancsnok $ gépkocsivezetője milyen magatartást § tanúsított. Részt vett az vsztag vala- $ mennyi akciójában. A nemeckái tö- § meggyilkosság során egy gépfegyver- § né' teljesített szolgálatot és amikor $ a francia partizánok szökést kíséreltek | n eg, közülük egyet gépfegyverével $ agyonlőtt. & A bírósági tárgyalás második napja § Pavol Zierok vádlott kihallgatásával § véget ért. § A Hlinka-gárda rohamosztagosai § ellen bflnper harmadik napján, szer- $ dán, április 16-án a tárgyalás Rudolf $ Potrok vádlott kihal'gatásával folyta- $ tódott. * ® A szlovákiai EFSZ-ek már elvetették a tavaszi gabonafélék és a szemes vegyestakarmányfélék mintegy 60 százalékát. ® G. Ny. Jevsztafiev tanár, a gazdasági tudományok doktora, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája ipari gazdasági szektorának vezetője Banská Bystricán előadást tartott a Szovjetunió Iparának átszervezéséről és az átszervezés eddigi eredményeiről. S A Város- és Faluszépítési Állami Bizottsághoz a köztársaság egyes kerületeiből érkező jelentés szerint" a lakosság ez idén a szépítés! akció keretében két és félmillió különféle facsemetét ültet el. • © A Csehszlovák Tudományos Akadémia küldöttségei Bohumil Némec akadémikus vezetésével kedden a brüsszeli világkiállításra utazott. ® A Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia Prágában rendezett mfcsurini agrobiológiai tanácskozásán előadást tartott április 16-án V. N. Sztoletov, e Szovjetunió főiskolaügyi miniszterének helyettese. Nagy érdeklődést keltett beszámolójában rámutatott a micsurini tanítás egy kulcsfontosságú gondolatára, mégpedig arra, hogy az ember meggyorsíthatja és kedvezően befolyásolhatja a növények és az állatok különféle formáinak alakulását. ® A prágai Szláv-szlgeten megnyitották a Német Demokratikus Köztársaság szobrász-, festő- és grafikai művészetének kiállítását. a Gheorghe Vidrascu, a Román Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott prágai nagykövete szerdán április 16-án befejezte egyheti szlovákiai tartózkodását. ® Plzeňben megnyitották „A magyar nép a szocializmus útján" jelige jegyében rendezett kiállítást. ® Ez év január 1-től április 15-ig Szlovákiában 202 EFSZ alakult. ÜJ SZÖ '104 * 1958. április 18.