Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)
1958-03-10 / 69. szám, hétfő
A hatékonyság növelésére irányuló felajánlásokkal a CSMP XI. koMílFessziisa elé Újabb győzelemre serkeni a tavasz Tavasz előtti szemle az érsekújvári járásban Ä Dolgozó parasztságunk néhány nap múlva megkezdi az új termésért ® folyó nagy csatát. Az idén az új termésnek többnek, jobbnak, bósége• sebbnek kell lennie, mint amilyen tavaly volt. Fokozódó jólétünk, hazánk gazdagságának alapfeltétel ma a paraszti többtermelés, — ^ ilyen szemszögből vizsgáljuk meg tehát, mit várhatunk azoktól a szö• vetkezeteseinktől, akiket Érsekújvár rónáin serkent még eredményesebb termelésre az idei tavasz .. , Nagyobb hektárhozamok — Minden eddiginél nagyobb hektárhozamot akarunk ebben az esztendőben elérni — mondják a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági osztályán. Bíztat bennünket az, hogy szövetkezeteink idejében elvégezték az őszi munkálatokat, s most tavaszszal is szem előtt tartják a határidőket. Igaz, március eleje kellemetlenkedik kissé fagyával, havával, dehát nem késett el még semmi, s a vén kutyának fogától nem kell megijedni. Készen állnak már traktorosaink is, szövetkezeteseink is, amint puhul a föld, megkezdjük a munkát. A tavaszi vetőmagok biztosítva vannak. Búzából 330 máesa, árpából 21 vagon, zabból pedig 530 mázsa az idei szükséglet, fcindez raktáron van. A takarmányhüvelyesekből és a herefélékből több is lehetne ugyan, mint amennyi van, dehát ezekkel sem lesz baj. Aránylag elegendő a műtrágyaszükséglet is, főleg a nitrogéntartalmú műtrágya, de ezenkívül sok száz mázsa humusz és mástartalmú műtrágyát is kap a járás az idei esztendőben. A hiányzó műtrágyát istállótrágyákkal és zöldtrágyázással pótolják a járás szövetkezetei. Hús, tej és tojástermelés Bár évről évre növekszik a járásban a hús, tej és tojástermelés, ebben az esztendőben különösen nagy feladatok várnak e téren az újvári járás szövetkezeteseire. Amíg ugyanis 1957-ben tehenenként 1855 liter tejet fejtek ki, s egy hektár szántó után 61.3 kg sertéshúst, egy hektár mezőgazdasági terület után 34,9 kg marhahúst, és egy hektár után 82,4 tojást termeltek ki, 1958ban 1940 liter tejre, 72 kg sertéshúsra, és 105 tojásra kívánják emelni a termelést. Csupán marhahúsból termelnek kevesebbet, mint amennyi a múlt esztendő hozama volt. Jellemző kifejezője például az évről évre többet terinelő szövetkezeteknek Tardoskedd és Csehi, ahol ilyen eredményekkel dicsekedhetnek. Tardoskedden 1956-ban 1270, 1957-ben 1755 liter tejet termeltek ki, s 1958-ban 1970 literre akarják emelni ezt az átlagot. Csehin 1956-ban 30, 1957-ben 142 darab volt a tojáshozam, s ebben az évben 150 darabot akarnak elérni. Akarnak, akarnak ... igen ám, de mily módon akarják ... ? Mindennek alapja a — takarmányalap Igen, ha nemcsak szándék marad a takarmányalap biztosításának terve, ezen az úton elérhetik a járás szövetkezetei az állati termékek és a hústermelés idei még nagyobb emelkedését. A többéves takarmányt a szántóterületeken 18 százalékkal akarjuk emelni — mondja Takács járási agronómus, a kukoricatermést pedig a tejes kukorica érlelésével kívánjuk kiszélesíteni. A silótakarmányt egy-egy levágási darabon 42 mázsával akarják növelni, a hereféléket pedig fejtrágyázással kívánják biztosítani. Ezenkívül úgy akarják elérni a szükséges takarmányról való gondoskodást, hogy fokozott figyelmükbe ajánlják ezt a körzeti agronómusoknak, akik csak akkor kapják meg 30 százalékon felüli prémiumukat, ha körzetük tényleg biztosította már a kellő takarmányalapot. A hibákból is tanulhatnak a jók Persze, akadnak olyan közösök is, ahol sok még a hanyagság, kevés a fejlődés. Ilyen például a kürti szövetkezet, a jászfalusiak szövetkezete, és a csúzi is. íme egy pár hibájuk, bátran rájuk olvashatjuk, hiszen a rosszból is tanulhat az okos. Strekovon például azért fejlődött csak keveset a tejtermelés, mert kevés a takarmány — pénzzé teszik mindig a vetőmagot, Jászfalun ugyanez a hiba, a takarmányt munkaegységekre osztják szét, silóval etetnek, s ugyancsak szétosztják vagy eladják az abraktakarmányt. Ha így gazdálkodnak ebben az évben is (az is növeli nehézségüket, hogy az új tagok sem az állatokat, sem a takarmányt nem adták be!), bizony nem érik el hústermelési tervüket sem, s munkaegységük is csökken majd! Csúzon viszont a tojástermelésben mutatkozik hiba, — nagy itt a hanyagság. 1956-ban például 200 ezer korona tiszta bevételt értek el tojásból, idén viszont (ha csak ftem javulnak!) még ötven százalékát sem érik el a tervezett tojáshozamuknak. Folyton cserélik a zootechnikust, a gondozók viszont azt csinálják, amit éppen akarnak, — két marokkal pazarolják a drága takarmányt. Ugyancsak hanyagok a baromfitenyésztésben a strekoviak is. 56-ban 57-ben baromfibetegség miatt ki 1 kellett selejtezni állományukat, s íme, hogy pótolják: Oj csirkéket akarnak beszerezni, s bár az orvos elrendelte, ' hogy fertőtlenítsék a beteg állatokkal 1 fertőzött ólakat, nemcsak nem teszik I ezt, de kukoricát tárolnak bennük. Az újabb küzdelem újabb győzelmet hoz Amint látjuk, nem kis feladatok elvégzésére, nem kis nehézségek legyőzésére ad indulásjelt az idei tavasz. Ha azonban az újvári járás szövetkezetesei kihasználják roppant előnyüket, ha élni fognak a közös erejével, ha a gyengék le akarják és le tudják vetni eddigi gyengeségüket, akkor nem csupán terv marad idei nagy tervük. Reméljük, hogy így lesz, reméljük, soha nem látott győzelemre serkenti Üjvár parasztságát a tavasz! <n. j.) A nyitrai kerületben is egyre több szövetkezet foglalkozik ma már zöldségtermeléssel. Ezek között a legeredményesebb a farkasdi EFSZ, amely 2380 hektáron gazdálkodik, ebből 137 hektár a kertészet. Jellemző, hogy míg a kertészet a szövetkezet összes földjének csak mintegy S százalékát teszi ki, jövedelme az idei tervben a szövetkezet összbevételének 32 százalékát képviseli. A tavalyi eredmények még ennél is nagyszerűbbek. Az 1957-es pénzügyi tervet a kertészet 427 ezer koronával teljesítette túl. Az elért szép eredményekhez a nagy, modern 1700 m? kiterjedésű üvegház nagyban hozzájárult. Az idén is megkezdték már a munkát: elvetették a korai káposztát és a karalábét s ezen a héten már ki is ültetik a zsenge palántákat a melegházakba. Az eredmény a legbeszédesebb agitáció, mivel ezt mindenki megérti. Ennek köszönhető, hogy a farkasdi szövetkezet ma már a falu földterületének 67 százalékán gazdálkodik, s állandóan új és új tagokat szerez. A múlt év utolsó negyedében 150, ez év első két hónapjában 30 földműves választotta a közös gazdálkodás útját. Az év végéig a farkasdiak szeretnének szövetkezeti faluvá válni. Ha továbbra is Uyen eredményekkel dolgoznak, ez biztosan sikerül is nekik. (Sluka T. A. felvétele) Határidő elo t teljesítik az exportterve! A nyitrai azbesztcement üzemek dolgozói már 28 vagon tetőfedő anyagot szállítottak ebben az évben Burmába. E keresett árucikkből további 38 vagont március 26-ig küldenek el a külföldi megrendelőknek, s ezzel teljesítik az első negyedévi export-tervüket. * * * A Közép-Szlovákia i Kerámiai Művek kalinovói üzeme a napokban teljesítette a tűzálló téglák gyártásának első negyedévi exporttervét. Az üzem dolgozói így 8 nappal előbb teljesítették a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére tett felajánlásukat. Március végéig terven felül 200 tonna tűzálló téglát küldenek el a vítkovicei Klement Gottwald Vasműveknek. Hazánk legnagyobb tiidfcanatóriuma Köztudomású, hogy a magastátrai Vyšné Hágyn van nemcsak hazánk, de Közép-Európa legnagyobb tüdőszanatóriuma. A 2663 méter magas Sztálin-csúcs alatt büszkélkedik a nyolcemeletes gyógyintézet. Páratlan a maga formájában. Az épület hossza több mint egy negyed kilométer. (270 méter.) Hatalmas palota, amelyben 1950 helyiség van, 3000 ajtó, 2500 ablak és több mint négyezer villanykörte szórja esténként a fényt. Ha valaki az épületben levő valamennyi ablakot ki akarná nyitogatni, (s minden ablaknál csak egy percig időzne) nem kevesebb, mint 35 kilométer hosszú utat kellene legyalogolnia. Persze, ez a művelet legalább 50 óra hosszat tartana. Nos, ebben az igazi „egészséggyárban" a múlt évben 4921 beteg fordult meg. Köztük igen sok külföldi is. FÓ'eg a Német Demokratikus Köztársaságból, Bulgáriából, Magyarországról. Nem ritkaság azonban a páciens Koreából, Indiából sem, sőt Finnországból és Angliából is elvetődik ide egy-egy beteg. Nem árt tudni erről a híres szanatóriumról, hogy európai viszonylatban is a legelsők között van a tuberkulózis ellen vívott harcban. Főleg a műtétek terén értek el az ottani sebészek kiváló eredményeket. Jónevú sebészeink, dr. Haninec és dr. Bartha főorvosok kollektívájukkal a múlt évben 579 műtétet hajtottak végre. E számból 156 esetben komoly tüdőoperációkat végeztek (reszekció — a tüdő ama részének a mellkasból való eltávolítása, amelyet a Koch bacillus megtámadott.) A tüdőoperálás hazánkban még elégé kezdeti állapotban van. Hiszen 1955-ben az intézetben csak három ilyen műtétet hajtottak végre. Tavalyelőtt már 39 volt a reszekciók száma. A múlt esztendőben 1262 esetben nyújtottak a betegeknek vérátömlesztést. Ez 429 liter vért jelent. A laboratóriumi kivizsgálások száma: 182 558, (húszezerrel több, mint 1956ban.) Az intézet Röntgen-laboránsai is kivették részüket a jó munkából. Több mint 40 000 mellkasfelvételt készítettek a páciensekről. Mindezek láthatólag szürke számok. Megtudhatjuk azonban belőlük, hogy népi demokratikus államunkban az ember a legértékesebb tőke. Igazi kincs. Hiszen a gyógykezelés, operálás. orvosság - nem kerül egy fillérjükbe sem a rászorultaknak. Az állampénztár megtérít mindent a betegeknek, még az útiköltséget is. Kell-e még ehhez kommentár? Bartók János Vildg proletárjai, egyesüljetek t SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. március 10. hétfő 30 fillér XI. évfolyam, 69. szám (v) A CSKP közeledő XI. kongresszusát hazánk dolgozói értékes felajánlásokkal fogadják. A felajánlások többnyire az önköltség csökkentésére és az egy korona értékű árura eső termelési költség csökkentésére irányulnak. Sok üzemből már a félajánlások teljesítéséről is kapunk híreket. Négymülió korona A Žiar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Üzemének dolgozói az egyes részlegeken, megtartott gyűléseken megismerkedtek a CSKP KB legutóbbi határozatával és egyetértésüket egészüzemi felajánlással fejezték ki. Eddig 52 egyéni és 78 kollektív kötelezettségvállalást tettek. A felajánlások értéke meghaladja a 4 millió koronát. Az üzem dolgozói megígérték, hogy lerövidítik az üzemben tartóztatott vasúti kocsik állási idejét, amivel az év végéig majdnem egymillió koronát takarítanak meg. Jelentős felajánlást tett még az oxidáló-részleg és az üzemi villanyerőmű. Március végéig A sninai Vihorlat dolgozói felajánlották, hogy a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére az első negyedévben túlteljesítik mind az árutermelési, mind pedig a nyerstermelési tervet. Eddigi felajánlásaikat sikerrel teljesítették: januárban és februárban a nyerstermelést 105, az árutermelés tervét pedig 101 százalékra teljesítették túl és az önköltségeket 90 000 koronával csökkentették. Az üzemben az év elejétől már több mint 1200 mezőgazdasági gépet gyártottak. Az eddigi eredményekből arra lehet következtetni, hogy új felajánlásukat szintén sikerrel teljesítik majd. Egy tonna szén — egy korona me gta karítás. A szlovákiai szénbányaipari dolgozók értékes kezdeményezéssel fordultaik a bányaipar többi dolgozóihoz, amikor kitűzték a „minden tonna kifejtett szén — egy korona megtakarítás nemzetgazdaságunknak" jelszót. E jelszó jegyében tették meg felajánlásajkat a sokolovói bányakörzet bányászai is. A mcsti bányakörzetben felajánlották, hogy 936 000 tonna szenet fejtenek ki terven felü' és 3 361000 köbméter földet takarítanak el ebben az évben. A fiatalok szav a. Pártunk XI. kongresszusára értékes felajánlásokkal készül a libereci kerület fiatalsága is. A kerületben eddig 321 kollektív kötelezettségvállalást tartanak nyilván, amelyek teljesítése több mint háromnegyed millió koronával csökkenti a termelési költségeket. A jilemnicei járásban a Hrabačovi Gép- és Traktorállomáson a fiata'ok péntekes- mozgalmat indítottak, amelynek az a célja, hogy a heti feladatokat mindig péntekig már elvégezzek. A szombati műszakokban végzett munka tehát már terven felüli lenne. A fiatal traktorosok a kerület többi gép- és traktorállomások dolgozóit is felhívták, kövessék példájukat. 4 farkasdi EFSZ zöldségkertészete 80 méternyi cs?torm eey nap alatt A bratislavai kerület egyik legnagyobb meliorációs létesítménye a malackai járásban épülő vízlevezető csatorna. A szivattyúállomás Zohorban lesz és építése már a befejezéséhez ^özeledik. A fő csatorna hossza 35 kilométer és segítségével 10 ezer hektár földterületet javítanak meg. Képünk az egyik csatornaépítő kotrógépet mutatja be. A gépek segítségével a csatornaépítők naponta 60-80 méteres előrehaladást érnek el. K. Cích (ČTK) felv.
