Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-01 / 60. szám, szombat

Honoré Daumier születésének 151 évfordulója H. Daumiernek, a nagy francia karikaturistának, grafikusnak és festőnek 150-ik születési évfordulóját ünnepelte február 26-án a Béke-Világtanács ösztönzésére a kultúremberiség. A művésznek korát kell kifejeznie, * — vallja Daumier. S hogy másfél év• század után is annyi közösséget ér. zünk alkotásaival, nemcsak azzal magyarázható, hogy az eszmék: a béke, haladás, szabadság, amelyekért har* colt, a mi eszményeink is. Műve * annyira a valóságban gyökerezik, s . ennek olyan utolérhetetlen és megis, mételhetetlen formában ad kifejezést, A háromnegyed éve adós bérlő • hogy neve és alkotása korok és iráw nyok fölé emelkedett, az emberiség kulturális közkincsének részévé, — . tehát időtlenné vált. Élettörténete megbonthatatlanul függ össze hazája és kora történe• tével. Ez a kor magában foglalja a • napjainkba érő szociális világfejlő• dés magvát. A polgárságnak, amely > időközben megfeledkezett az őt fel• szabadító Nagy Forradalom eszmé'nyeiről, most kezdődik tulajdonkép'peni emelkedése. S ennek nyomában "indul a nagy tömegek későbbi meg' mozdulása. EZ a kor a félmegoldások t kora; egyrészt kicsinyes és nyárs. polgárias, másrészt nagyképű és • pompakedvelö. Fö célja a meggazda• godás, amire tisztátlan eszközökkel »törekszik. Daumier művészetének .hátterét az 1830-70 időszak képezi. Az események s művei a kor három " gócpontja köré csoportosulnak. Ezek: • az 1830-as júliusi forradalom, az , 1848-as februári forradalom, az 1870 —1871-es porosz-francia háborút követő Kommün. Daumier Marseilleben született kis• polgári környezetben, igazi hazája • Párizs, ahová 1818-ban költöznek. ' A családnak itt rövidesen a nyomor. ral kell szembenéznie, úgyhogy a tízéves Honoréból kenyérkereső ' lesz: kifutófiú egy végrehajtónál. Egy jóval későbbi kőnyomatának szövege szerint: „A kifutófiú keveset , eszik, sokat rohan s még többet kóborol." — A kóborlások közben szerzett ezerféle benyomás s az igaz' ságügy labirintusában tett megfigyeA reakciós sajtó megtestesülése iések a csalhatatlan emlékezetű Daumier számára a jövő szempontjából rendkívül jelentősek. Az érzékeny lelkű gyerek únja foglalkozását, mert S művészet ellenállhatatlanul vonzza. Sokat jár a Louvreba, a klasszikus szobrokat másolja, s tanulmányozza á holland mestereket. Végre eléri, hogy apja egy festőismerőse oktassa. A tananyag nem elégíti ki korán fejlptt egyéniségét. Egy barátjától elsajátítja az akkortájt még kezdetleges íőnyomás technikáját. Rövidesen üdvözlő kártyák, meghívók, címlapok készítésével , tudja megélhetésüket valamiképp biztosítani. 1829-ben adja ki első litográfiáit, melyek természetesen még laposak, homályosak, beérkezett kortársai hatása alatt állnak. 1830-tól kezdve, mikor a liberális reformokat ígérő, ravasz Lajos Fülöp kerül a trónra, az újonnan alapított újságokban, a Caricatúrában és a Charivariban jelennek meg 40 éven keresztül Daumier politikai karikatúrái. A kor bőséges anyagot szolgáltatott a szatírára. Daumier, a hazafi és republikánus fanatikusan kereste az igazságot, becsülte az emberi méltóságot s megvetéssel sújtotta a zsarnokságot, hazugságot és képmutatást. A kispolgár gyengéit, furcsaságait szelíd iróniával gúnyolja. De szenvedélyesen gyűlöli a polgárkirályt, a kormányt, a nagypolgárságot és különösképp az igazságszolgáltatás szerveit: a közönyös, egyúttal kegyetlen bírákat és az államügyészt, a védőket és prókátorokat. Nem az egyéneket, — az intézményt gyűlöli, melynek szennyes üzelmeit gyerekkorából ismeri. Éles és maró szatírával ostoroz, bírál és ítél karikatúráiban, melyek a műfaj értékes megnyilvánulásai. Politikai meggyőződése párhuzamos művészi meggyőződésével. Ebből az összhangból születnek meg élményt jelentő művei, melyek hatalmas alkotóképességéről és áradó képzeletéről tanúskodnak 4000 kőnyomat, több száz festmény és rajz és 30 plasztika formájában. A naponta megjelenő karikatúrákban bámulatos fiziognőmiai ismerettel fejezi ki a politikusok alantas emberi ösztöneit, az önzést, a megvesztegethetőséget, a közönyt és gonoszságot. Van egy plasztikus terrakotta arcképsorozata, amely emlékezet után készült, s mégis teljesen életszerű. A pontosan fizető bérlő Érdekes, hogy ez a realista felfogású művész nem dolgozott modell után. 1832-ben egy karikatúrája a nemzet vagyonát elnyelő, telhetetlen királyt ábrázolja s ezért 6 hónapi börtönre ítélik. Itt új tapasztalatokat gyűjt s erkölcsileg, politikailag megerősödve hagyja el a fogházat. Külön lapokon megjelenő, nagyobb kőnyomatai közül csak a Sajtószabadságot említem, melynek védelmezője nem szimbólum, hanem erős, elszánt, győzelmében biztos munkás. A rengeteg igazságtalanság s a fokozódó nyomor felkeléshez vezet, melyet Lyonban elnyomnak. De két év múlva az egész ország munkássága láz»ag és tüntet. A kormány megtorlásaképp Párizsban a katonaság munkás- és kispolgárlakásokba nyomul és vérengzéssel akarja a rendet helyreállítani. „Paris, 15. avr. Rue Transnonain" c. művében tárja Daumier elénk döbbenetes kifejezéssel, mély lelkitartalomnak megfelelő tömör egyszerűséggel egy négytagú család egyéni tragédiáján keresztül a nép tragédiáját. Betiltják a Caricaturát, s 1835-48-ig a Charivariban jelennek meg a polgárság ellen irányuló sorozatos gúnyrajzok: a Párizsi típusok, Házassági erkölcsök. Párizsi események. Aktualitások stb. A polgári osztály átütő erejű sokrétű kifejezése ez, mely minden helyzetben és viszonylatban, tekintélyüktől megfosztva nevetségessé teszi őket, de rámutat romlottságukra s veszélyes voltukra. 1848 februárjában Párizs utcáin újból megjelennek a barrikádok A király megszökik. Daumier még az utolsó kormányülésről mesteri szatirikus rajzot készít. Most születik meg a II. Köztársaság, melynek képét izzó lelkesedéssel festi meg egy monumentálisan ható, gyermekeit tápláló nőalakban. Júniusban győzelmeskedik a pénzarisztokrácia és 1850-ben Lajos Napoleon lesz a köztársaság elnöke. Daumier a Korszerű eseményekben s a Parlamenti idillekben kérlelhetetlenül támadja az új rendszert, az elnök személyét, a militarista és bonapartista agitátorokat, akik államcsínnyel rövidesen trónra ültetik III. Napoleont. Feloszlatják a nemzetgyűlést, a sajtószabadságnak vége, a politikai szatírát betiltják. Most következnek Daumier magánjellegű olajképei s rajzai, melyeknek tárgya: a család, a munka, a cirkusz és a színház, a művészet és ennek kedvelői, 's az elmaradhatatlan bíráskodás. Daumier eddigi alkotásaiban is tökéletessé fejlesztette a vonal kifejező erejét. Most a grafikában eléri a legnagyobb technikai tökéletességet, a kifejezés legfinomabb árnyaltságát. Minden vonásnak, színértéknek jelentősége* van. Ugyanekkor kész festő is, formanyelve egyre intenzívebb, mondanivalójában a leglényegesebbre szorítkozik. Szobrászi tehetsége képeit plasztikus remekművekké emeli. Fantasztikus igazságkeresése vezérli továbbra, is; eszméinek elmélyültebben, összhangzóbban ad kifejezést. Humorába bölcs fölény vegyül, emberi nagysága határozottabban domborodik ki s szatírája kevésbé maró. Daumier pálcát tör a militarizmus fölött, erélyesen harcol a békéért. 1870-ben már Goyával vetélkedő művészettel, tragikus látomásként mutatja meg a porosz-francia háborút. -Nincs itt helye, a karikatúrának, csak a megrendítő hangú ítéletnek. A monarchia bukásának szükségszerű bekövetkezésére is rámutat. Majd a Párizsi Kommünt üdvözli. Franciaországot megtépázott, villámsújtotta fatörzs példázza, mely egészséges gyökereivel továbbra is életképes. A Kommün bukása után is harcol a reakció ellen, félig vakon s elkeseredetten, de meggyőződéssel és hisz tovább az emberben, a fejlődésben, az értelem diadalában. Daumier a karikatúra nagymestere, az ország legtehetségesebb rajzművésze, a 19. század francia festészetének első alakja. Műveiben, mint Balzac Emberi dokumentumaiban, szenvedélyektől, bűnöktől, csalódásoktól forrongó világot épített fel. Kora még nem ismerte el, nem látta meg benne az eredeti alkotó művészt. — „Politikát csinál" — mondták fanyar fitymálással. Tévedtek. Daumier történelmet csinált. Ez a korszakalkotó lángelme mindvégig szegény mdradt. Feleségül kis varrónőt vett el. A tiszta, példás, szerény, de önérzetes művész életét élte. Büszkén A halál köszönetet mond Bismarcknak utasította vissza a Becsületrend keresztjét, mellyel III. Napoleon szerette volna megvesztegetni, öregségére vak és koldusszegény. Barátja: Corot közbenjárására nyugdíjat kap a III. Köztársaságtól. 1878-ban művésztársai kiállítást rendeznek alkotásaiból, melynek megvolt az erkölcsi sikere, — de elmaradt az anyagi siker. 1879-ben halt meg Daumier, államköltségen temetik el. Csak jóval halála után értékelik méltóan, s nevét a francia kultúra nagyjaival. Moherével és Balzacéval emlegetik együtt. Sírfelirata a „jó emberről" és a „nagy művészről" emlékszik meg. Ez oly sokat jelent, hogy mi talán csak annyit fűzhetünk hozzá: a társadalmi haladás nagy harcosa volt. BÄRKÄNY JENÖNÉ Kelet és Nyugat művészeinek találkozója Brüsszelben Brüsszel nevének említésére mindenekelőtt megelégedéssel gondolunk filharmonikusainkra, akik sikeres szereplés után csak nemrég tértek viszsza a belga fővárosból, a világkiállítás jövendő színhelyéről. A Szlovák Filharmóniát rögtön a helyszínen arra kérték fel, hogy jövőre Antwerpen városában is rendezzen további négy hangversenyt. A brüsszeli világkiállítás április 17-én nyílik meg. Ezen — mint a Szlovák Filharmónia tagjai mesélik — Kelet és Nyugat legjobb művészei békés versengésben egyaránt bemutatják tudásukat. Számos ország művészei és együttesei már jóelőre bejelentették részvételüket, neves színtársulatok, balettek és zenekarok világhírű karmesterekkel és szólistákkal szorgalmasan készülődnek a világ színe előtt való fellépésre. Több földrész különböző népei ún. „nemzeti napok" rendezését tervezik a világkiállítás idején, be fogják mutatni népművészetük zenei és egyéb alkotásait. Szakértők véleménye szerint azonban e nemzeti napokat művészi szempontból messze túlszárnyalják majd a világ csaknem valamennyi országából származó művészek közreműködésével megtartandó ünnepi játékok, melyeken olyan államok legjobbjai is fellépnek (Népi Kína és a Német Demokratikus Köztársaság), melyek magán a kiállításon nincsenek képviselve. Hogy egy kis ízelítőt adjunk, csak egynéhányat ragadunk ki a világhírű nevek sokaságából: A brüsszeli szépművészeti palotában a zenei műsort Bochum városának filharmonikusai nyitják meg április 19-én bevezető hangversenyükkel. Ugyanezen helyiségben vendégszerepel április végén Wolfgang Sawallisch vezényletével az aacheni opera kara, június közepe táján a berlini filharmonikusok, élükön Herbert von Karajan karmesterrel. A magas színvonalú zenei teljesítmények képviselői közül ki kell emelnünk a közismert szovjet Szvecsnyikov-énekkart, Moszkva és Prága filharmonikus zenekarát, a Varsói Filharmóniai Társaság ének- és zenekarait, a bukaresti filharmonikusokat, a belga állami, a Iondoni szimfonikus és a madridi nemzeti énekkart. A kelet-németországi drezdai filharmonikusok megnyerése ügyében ugyancsak tárgyalások vannak folyamatban, a szólisták sorából pedig a világhírű Ojsztrah és Menuhin fogják gyönyörködtetni a hallgatóságot. A színpadi művek közül a keletberlini német színház Peter Hacks Lobosici csatáját és a bochumi színház Shakespeare Sok hűhó semmiért című alkotását hozza színre. A balett- és táncrajongók osztatlan érdeklődését a maga nemében páratlanul álló moszkvai Nagyszínház és a Mojszejev Együttes fogják magukra vonni. A Nagyszínház előzőleg május végén a párizsi operában lép fel négy előadás keretében, amelyekre az előjegyzések alapján máris minden jegy elkelt. Balettszámokkal mutatkozik be a londoni Sadlers Wells Ballet Margót Fonteyn nevű tánccsillagával és a madridi Antonio Balettegyüttes. Népi tánc- és énekkarok érkeznek a Szovjetunióból, Bulgáriából, Romániából, Magyarországból és Lengyelországból, valamint Francia- és Spanyolországból, Izraelből és Skóciából. Fellép a Nagy Kínai Népi Együttes is. •Az exotikumot a belga gyarmatról, Kongóból származó négeregyüttes, a Watussi-törzs tagjai képviselik, akik bemutatják „lándzsa"-táncukat. Nem lesz hiány a könnyebb fajsúlyú élvezetekben sem. A híres kínai cirkuszon kívül Imsszabb ideig fog Brüsszelben tartózkodni a ragyogd műsorával mindenkit lenyűgöző Moszkvai Állami Cirkusz. Műsorának fénypontja a közismert Popov, a nevetőgörcsöket kiváltó bohóc. Brüsszelen kívül az ünnepi játékok második központja Antwerpen városa lesz, míg a Liége közelében fekvő Span üdülőhelyen hegedűfesztiválokat rendeznek. Mindent egybevetve, a valóban hatalmas méretű előkészületek eredménye nem lehet kétséges. Kelet és Nyugat művészei bizonyára békésen fognak versengeni a legjobb művészi teljesítmény nyújtásáért ezen a szó szoros értelmében vett „világszínpadon". K. E. Fidéliő Walter Falsenstein rendezésében Beethoven Fidéliő című halhatatlan operájának filmváltozatában gyönyörködhetünk az azonos című osztrák filmben. Egy operafilm értékelésekor többféle szempont érvényesül, ezért ez nehezebb feladat. A Fidélióban a rendező merészen változtatott a mű formáján. Ennek előnye az, hogy a széles tömegek, tehát a zenemüveltséggel nem rendelkező nézőközönség tömege is megértheti Beethoven szabadságdalának tartalmát és értelmét, továbbá gyorsabb folyást ad a cselekménynek. A szerepeket alakító tehetséges művészeken kívül — az egyes jelenetekben zavaró technikai hibáktól eltekintve—a Bécsi Opera kiváló énekesei énekelték a főszerepeket, ami emelte a film értékét. Egy fejhosszal (O dĺžku hlavy) Rendkívül szórakoztató Intermondia produkciójú film Norbert Carbonnaux Egy fejhosszal című filmje a párizsi szélhámosok rokonszenves figuráinak világából. A mű nem készült hatáskeltésre, szenzációra, nélkülöz minden komoly mondanivalót, de minden apróságra kiterjedő finom jellem- és helyzetábrázolása élethűen megrajzolja a francia társadalom nagyobb- vagy kisebbvonalú szédelgéssel foglalkozó alakjait. Nem bűnözők, alvilági alakok ők, hanem élelmes emberek, akik a longchampsi lóversenypálya hátterében kihasználják azoknak hiszékenységét, akiket rabul ejtett a fogadás szenvedélye. Az igazság győzelmének kedvéért a rendező úgy oldja meg a filmcselekmény bonyodalmát, hogy Ollvier Parker, a nagystílű világfi a végén póruljárjon. A film beavatja a francia életben járatlan nézőt a nagyváros mulatóhelyeinek életébe, finom intimitásaiba. <L) U J S7Ö 7 * 1958. március 1.