Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-01 / 60. szám, szombat

Milyenek az új típuslakások? A lakáskérdés napjaink egyik legége­tőbb problémája. A megoldásához vezető utak egyik legfontosabbika a megfelelő tl­puslakás megtervezése. Ez a cikk ugyan nem a tipizálás szerepe fejtegetésének szántam, mégis szeretnék rámutatni néhány körülményre, melyek a tlpustervezés szükségességét indokolják. A tipizálás lehetővé teszi a produktívabb építkezési módszerek felhasználását. Az épületet előgyártott szerkezeti elemekből lehet összeállítani. Az unifikálást és az döntők az egyes módszerek megválasztásá­nál. Az eddig használt típusok elavultak, fo­kozatosan elvesztették a tipizálással járó ff előnyeiket és csak az említett hátrányok maradtak meg. A nagyszámú használatban lévő típus (Tll, T13, TI4, T15, T16, T22) lehetetlenné teszi az előgyártott elemek unifikálását, ami a gyártás drágulását, az épületek anyagellátásának zavarát okozza. Az eddigi típusok nem állanak a korszerű technika színvonalán. A lakások magas ára ta, amely különféle nagyságú lakások ösz­szeállltását teszi lehetővé. A lakások beosztásának, valamint a szer­kezeti kérdéseknek megoldása az uniflkáció és a legmesszebbmenő gazdaságosság fel­tételezésével készült. Mindegyik sorozatnál a lépcsőházból emeletenként három lakás nyílik (kivételt képez a 4—5 emeletes épületek egyik változata, ahol a személyfelvonó jobb kia használása érdekében 4 lakás van egf emeleten lépcsőházanként). A lakás össz­1700 T-OÍB ">nn JBQÚ T-03B f 1—3 emeletes lakóházak alaprajza. Oldalt: beiktatható félmodul „kisszobák". 4—5 emeletes lakóházak alaprajza. Központi fűtés, gázzal ellátott konyha és felvonó. ebből folyó kifizetődő tömeggyártást éppen ez egységes típustervezés teszi lehetővé. A típustervezés segítségével biztosítható a lakáskultúra megfelelő alsó és megenged­hető felső határa az ország eqész területéR. Egyszerűbbé válik mind a tervezés, mind az építkezés megszervezésének folyamata, ami az időtartam csökkentéséhez vezet. TOlB-sorozat homlokzati megoldása (példa). A tlpustervezés lehetővé teszi a megfelelő pontosságú költségvetés előzetes elkésdté­sét. Ennek a lehetőségnek nemzetgazdasági szempontból óriási a jelentősége. Szükséges azonban rámutatni a tipizálás néhány hátrányára is. Az épület előgyár­tott elemeinek rentábilis előállítása érde­kében a gyártási vonalat hosszabb időn keresztül (4—5 év) változatlanul kell hagy­ni. Ennek következtében szükséges, hogy a típusterv szintén hosszabb időszakra ké­szüljön, ami viszont a lakásépítés bizonyos megmerevedéséhez vezet és fékezi a ter­mészetes fejlődést a lakáskultúra, az archi­tektúra, a városépítészet és az építkezési technika terén. Az egész ország területén egységes tervek alapján készített épüle­tek nem alkalmazkodhatnak megfelelően a helyi viszonyokhoz, a környezethez és ne­hezen tudják kielégíteni az egyes lakók egyéni követelményeit. Amint az említettekből láthattuk, a tl­pustervezésnek, a lakásépítkezésben óriási gazdasági előnye, ezzel szemben bizonyos minőségbeli hátránya van. Jelenleg, amikor a lakáshiány gyors 1 leküzdése első felada­taink közé tartozik, a gazdasági okok 8 (átlaglakás 80 ezer korona) lehetetlenné te­szi a lakáshiány gyors felszámolását. Az említett hiányok kiküszöbölése érdekében még 1955. szeptember 2-án egy kormány­dokumentum jelent meg, mely elrendelte az 1958-tól életbelépő új típustervek elké­szítését. A típusterveket az Állami Tipi­zálási Intézet, majd kétéves — sok ne­hézséggel járó — munka után befejezte és ezeket 1957. október 4-én jóváhagyta az Állami Építkezési Tanács. Az új típus­tervek bevezetése a folyó évtől kezdve fokozatosan indul. Ebben az évben az új tervek szerint 3640, 1959-ben mér 22 930, 1960-ban pedig 31 420 lakás épül. Az új típusok a következő sorozatokból állanak: A TOIB-sorozat, az 1—3 emeletes építkezést öleli fel, központi fűtés nél­kül, széntűzffellyel a konyhában, villany­bojlerrel a fürdőszobában. A szerkezeti elemek súlyának felső határa 1000 kg, mi­vel számolnak az SJ 16-os emelődaru használatával. A T02B sorozat a 2—3 emeletes, köz­ponti fűtéses, gázzal rendelkező lakástl­pusok számára készült. A szerkezeti ele­mek súlya 2000 kg-ig térjed, (Wolf 30 eme­lődaru). A T03B sorozat épp oly feltételekre szá­mít, mint az előbbi, de a 4—5 emeletes építkezésnek szánták. Minden sorozatnak van néhány váitoza­pontosltott mellékhelyiségei képezik a disz­pozíció magvát, amely a következő részek­ből áll: előszoba 5,5 négyzetméter, konyha 7,6 négyzetméter,, WC 1 négyzetméter, fürdőszoba 2,5 négyzetméter. A konyhában 75 cm széles beépített éléskamra, az elő­szobában 50, illetve 100 cm széles szekrény van elhelyezve. A konyhában ezenkívül komplett berendezés van. A lakóhelyiségek méretei úgy vannak megválasztva, hogy lehetővé tegyék a rendszeresen gyártott bútorok elhelyezését. Ehhez igazodnak az ajtó és ablaknyílások. A szekció szélső lakásainál a konyhából nyílik a hálószoba, ebből a lakószoba, amely az előszobával is közvetlenül össze van kapcsolva. A középső lakásnál a konyhából a lakószoba nyílik. Itt mind a két szoba külön bejárattal ren­delkezik. Az új típusok egyik előnye, hogy a lakásokat úgynevezett „kisszobákkal" lehet bővíteni félmodulok beiktatása által. Ez a méltóság és ez az erő, mely régi rossz életet űz el örökre, ökölbeszorul a fasisztaverő kéz, hogy irtsa és döntse a rögökre. Tűzben az ország, vérben van bőség, abban fürdik az álnok, az igaz. Becsület, dinamit! Holtnak dicsőség! Élőnek fegyver! Arriba parias!... Katalán parasztok, bányászok, szövők egyazon síkban, szerte a hazában védik a műhelyt, a népet, a jövőt, közösségünket száz gyilkos csatában. Mindenki, aki szabadságot óhajt, védelmedre siet spanyolok hona! Nehogy új igába döntsön és sóhajt váltson ki belőled főurak sora. Szabad életét drágán adja Madrid, — guadarrámi csata, samosiéri! — Nem hull a munkás a földre addig, míg állva harcolva golyó nem éri. Drága elvtársak! Rossz e világon! Csupa háború, csupa Titanik ... ... Mint kézigránátot vetem át a hágón költői szívem: becsület, dinamit! Sipos Győző fordítása A lakások felszereléséhez tartoznak az épü­let bejáratánál elhelyezett bevásárlási szekrények, a megfelelő pincerészlegek, a közös helyiségek a gyermekkocsik és ke­rékpárok elhelyezésére, mosodák, szárító és vasaló helyiségek. Az épület architektúráját egyszerű esz­közökkel oldják meg, balkonok, francia-ab­lakok, ablakkeretek, színes vakolat segítsé­gével. Az egyes tipussorozatok szerkezeti meg­oldása egységes. Az épület két hosszanti 5 m mélységű traktusból áll. Az emeletek konstruktív magassága 3 m. A falak lu­kacsos téglatömbökbői állanak, a mennye­zet 50, illetve 100 cm széles panellekből készül. A tetőszerkezet előgyártott vasbe­tón. Amint már említettük, a tervezésnél az első szempont a gazdaságosság volt. Az új típusoknál egy átlaglakás (2 szobás) ára kb. 59 ezer korona, ami több, mint 20 ezer koronás megtakarítást jelent az eddigi tí­pusokkal szemben. Ezt a megtakarítást el­sősorban a lakás beépítési területének csökkentésével érték el úgy, hogy a mel­lékhelyiségeket méretezték szűkebbre, míg maga a lakóterület bővült. Az eddigi T13-as típussal szemben a beépített terület (egy lakás egész területe 17,3 százalékkal kisebb, a lakóterület — a szobák területe — 2,9 százalékkal nagyobb, a T16-os típussal szemben a beépített terület 13,4 százalék­kal csökkent, a lakóterület 7,2 százalékkal nagyobbodott. Végezetül néhány egyéni megjegyzést szeretnék az új típustervek kérdéséhez SQ E Bt SB ffl El caOin > /////////////////////////////////////^^^ T02B-sorozat homlokzati megoldása fűzni. Előnyüket elsősorban .e gazdaságos megoldásban találom, 'Vnely lehetővé teszi, hogy 20 százalékkal növeljük az új laká­sok számát a költségek emelése nélkül. Helyes az az út is, amelyet a tervezők választottak, amikor a beépítési terület csökkentését a mellékhelyiségek optimális méretezésével érték el. Ugyancsak jó gon­dolat volt a „kisszobák" beiktatása, melyek segítségével lehetővé válik a lakásban folyó élet megfelelő differenciálódása. A lakások beosztásánál ázonban találni kivetnivalót is. Elsősorban a meglehetősen konzervatív megoldást, amely nem elégít­heti ki megfelelően a modern ember köve­telményeit. (Figyelembe kell venni, hogy jó néhány éven keresztül csak ilyen lakások épülnek és lesznek használatban hosszú év­tizedeken át.) A korszerű lakásnak sokkal szabadabb megoldásúnak , kellene lennie, amely simábban idomulhat a lakó egyéni, gyakran változó követelményeihez. Magában a diszpozícióban ls néhány szembetűnő hi­bát találunk. Nem mondható logikusnak, sőt a higiénia követelményeivel ellentétben áll a konyha és a hálószoba összekapcso­lása. A konyha mellett a hálószoba van, de a lakószoba, — ahol az étkezés folyik — a lakás távoleső részébe kerül. Ezzel szemben a hálószobából a fürdőszobába csak két helyiségen keresztül lehet el­jutni. (A középső lakások kivételt képez­nek.) Hibának lehet felróni azt is, hogy a központi fűtéssel nem rendelkező lakások­nál a fürdőszoba fűtése nincs megoldva. A konyhában elhelyezett élelmiszeres szek­tény nem illeszkedik be az alaprajzba. Valószínű, hogy az említett hibák nagy részét ismerik maguk a tervezők is. A tí­pustervek kidolgozásánál azonban oly sok egymással ellentétes követelményt kell fi­gyelembe venni, hogy minden kérdés megnyugtató megoldása lehetetlenné válik. A sok követelmény közül kl kellett válasz­tani a lényegbevágóakat és ezek maradék­nélküli megoldására kellett törekedni. Vége­zetül megállapíthatjuk, a tervezők megtet­tek mindent, amit az adott körülmények között lehetett, hogy a lakásépítkezést az eddiginél sokkalta gazdaságosabbá tegyék. JANKOVICH IMRE, mérnök ~Kesúf - a kitüntetett {atu* Noha sajtónk csak rövid hírt közölt arról, hogy a galántai járáshoz tartozó Kosút községet a Köztársasági Érdemrenddel tüntették ki, mindenki tisztában van e kis község jelentőségével, amely fénylő csillagként ragyog Csehszlovákia munkásmozgalma harcos történeté­ben. A magas kitüntetés azt bizonyítja, hogy a múló évtizedek nem­csak el nem homályosítják, hanem egyre fényesebbre csiszolják Kosút népének dicsőségét, az osztályharchoz, a párthoz való hűségét. Kosút harcos kiállása a múltban, bátor magatartása pártunk célkitűzései mellett példaképévé vált a cseh, szlovák és magyar dolgozók megingat­hatatlan egységének, annak a szilárd összefogásnak, amely gyümölcs­ként a Győzelmes Februárt érlelte meg számunkra. A kosúti dolgozók vére nem hullott hiába. Kosúton ma a járás egyik legszebb kultúrháza épül, amelynek nem keve­sebb, mint 34 helyisége lesz. A kultúr­termet 260 férőhelyesre, korszerű siüy­lyesztős színpadát 8x8 méterre ter­vezik. Az olvasóterem 5x15 métert tesz ki. A kultúrház egyébként ruhatárral, biiffével, öltözőkkel, házmester-lakással és egyéb szükséges helyiséggel rendel­kezik majd. Az építkezést tavaly augusztusban kezdték meg. A lakosság eddig 25 ezer korona értékben végzett önkéntes brigádmunkát. A kosúti kul­túrház építésére előirányzott költség­vetés 1 millió 400 ezer koronás össze­géből a mai napig közel 350 ezer ko­ronát használtak fel. ' Minderről Molnár Sándor elvtárs, a kosúti nemzeti bizottság titkára ad fel­h világosítást. A község funkcionáriusai között ö az egyetlen, aki otthon ma­radt, a többiek, a pártelnök, a nem­zeti bizottság elnöke, az iskolaigazga­tó Prágába utaztak, hogy személyesen átvegyék a község magas kitüntetését Novotný elvtárstól, köztársaságunk el­nökétől. — Valakinek itthon kellett maradnia — mondja Molnár elvtárs némi kese­rűséggel. Hangján határozottan érezni, hogy ó is Prágában szeretett volna lenni az ünnepi átadásnál. No de igaz, valakinek otthon is kellett maradnia. A nemzeti bizottság igen forgalmas hely, állandóan jönnek-mennek az em­berek. Most is egy elvtársnő jött be Galántá­ról, aktatáska van a kezében. Benne kartotékok, amelyeken a járás a tü­dőbetegeket tartja számon. Kiderül, hogy az elvtársnö időközönként kijön a községbe, mint ahogy a járás többi községeibe is ellátogat, házról házra járva személyesen felkeresi a betege­ket, és érdeklődik állapotuk felöl. Ha szükség mutatkozik, akkor a járás intézkedik, hogy a beteg kórházi keze­lésben részesüljön. A betegek egyéb­ként állandó orvosi ellenőrzés alatt áll­nak. A galántai elvtársnö, aki végig­járta betegeit, most a nemzeti bizott­ságon azok iránt érdeklődik, akiket nem talált a régi bejegyzett lakásban, hogy hová mentek lakni. Itt pontos felvüágosítást kap róluk. E tárgyalás folyamán arra gondo­lunk, mennyire megváltozott a világ képe a felszabadulás óta. Itt Kosúton a hatóságok azelőtt is számontartották az embereket, de azok nem betegek, hanem egészsfges kommunisták voltak. Ezekre vigyáztak a kapitalisták. Ezek­nek minden lépését ellenőrizték és mint ahogy a kosúti példa bizonyítja, nemhogy a betegek egészségére ügyel­tek volna, hanem egészséges embere­ket a sírba fektettek. A felszabadulás áldásairól további képek tanúskodnak a kosúti helyi nem­zeti bizottságon. A kosúti napszámo­sok, akik egykor a napi munkabér né­hány filléreiért ádáz, véres harcot foly­tattak a földbirtokosokkal, ma a szövetkezetbe tömörülve maguk gaz­dálkodnak azon a földön, amelyet vé­rükkel áztattak. A napszám eltűnt, mint valami rossz álom, helyébe a munkaegység értéke lépett. Nem kell többé harcolni a munkáért és a sivár napszám emeléséért. A kosútiak a föld gazdái lettek és a termelt érték ará­nyában jut nekik. Ma arra törekednek, hogy minél többet termeljenek. Ez a törekvés eredménnyel is jár. Igazolja ezt Tóth Béla, aki 1955 óta a szövet­kezet elnöke. A fejlődést, az életszínvonal növeke­dését a szövetkezet elnöke a következő számokban fejezi ki a községházán le­folyt beszélgetésünk folyamán. — 1955-ben a szövetkezet 8 korona előleget és 5.50 koronát fizetett az év­végi elszámolásnál a ledolgozott mun­kaegységekért, 1956-ban 11-re ugrott az előleg, az évvégi juttatás pedig 6 koronára. 1957-ben ugyancsak 11 koro­na volt az előleg, de eltérően az előbbi esztendőktől az évvégi juttatás is 11 korona volt. Tehát a munkaegység ér­téke 22 koronára emelkedett, a ter­mészetbenieket nem számítva. Ezenkí­vül tavaly százezer korona adósságot is kifizettek, amely még 1953 óta terhelte a szövetkezetet. Emellett 60 ezer ko­ronát tudtak félretenni a szociális alap­ra. A szövetkezet egyébként 8 kiváló tag egyhetes rekreációjáról is gondos­kodott. A nyolc szövetkezeti tag közül hatan a Tátrában jártak, ketten pedig Prágában, hogy megismerjék hazánk fővárosát. A kosútiak a kulturális életre is gon­dot fordítanak, amit az is b'zonyít, hogy Dunajevszkij Szabad szél című operettjét szabadtéren, óriási sikerrel adták élő. A kosúti kultúregyüttes munkáját a szövetkezet is támogatta, amennyiben az együttes tagjait a szomszédos falvakba szállította, ahol folytatták sikersorozatukat. így Alsó­és Felsószelin, továbbá Pozsonypüspö­kin és még két községben játszottak. A szlovák kultúresoport tavaly az év végén ugyancsák sikerrel tartotta meg kultúrelőadását. A kultúréletet egyéb­ként a népnevelódési otthon irányítja, amelynek vezetője Jozef Dobiáš, a szlo­vák nemzeti iskola tanítója. Kosúton szlovák és magyar ötosztá­lyos nemzeti iskola működik. A tanulók száma 150. A továbbtanulást lehetővé teszi a diószegi nyolcosztályos és a galántai 11 éves iskola. A tanulókat naponta autóbusz szállítja mindkét községbe, amelyek mindössze néhány kilométernyi távolságra fekszenek Ko­súttól. Arra a kérdésre, vannak-e sokan a kosúti dolgozók gyermekei közül, akik érettségiznek, Molnár elvtárs moso­lyogva azt válaszolja, hogy hirtelené­ben nem is tudná megmondani számu­kat, viszont azt határozottan tudja, hogy a felszabadulás előtt Kosút mun­kásainak és kisparasztjainak gyermekei közül mindössze egy érettségizett és az az ő öccse volt, akire hat testvér dolgozott, hogy letehesse az érettségit. De mindez már a múlté, mint ahogy a 650 magyar holddal rendelkező Ab­rahámfi József hatálma is a múlté. Kastélyában az aggok házát helyezték el. 48 munkaképtelen, elhagyott agg asszonyról és férfiről gondoskodnak ma abban a kastélyban. Az aggok há­zát Farkas Margit vezeti két nővér, egy mosónő és egy szakácsnő segítsé­gével. Az aggok négyszer hetenként húsos, háromszor pedig tésztás ebédet kapnak. Nem kell félni, van ennivaló­juk bőven. Múlt héten vágtak le pél­dául két maguk nevelte sertést. Az éléskamrában rengeteg hús, zsír, disznósajt van. Nem kétséges, hogy Kosút dolgozói­nak éléskamráiban is bőven van zsír és sonka. Fiatalok és öregek egyaránt el vannak látva mindazzal a jóval, ame­lyért Kosút dolgozói pártunk irányítá­sa mellett bátran és elszántan harcol­tak. A párt elismerése, a nagy kitün­tetés, a Köztársasági Érdemrend oda­ítélése arra kötelezi a falu minden egyes dolgozóját, hogy ereje teljéből munkálkodjék hazánk felvirágoztatá­sán. • SZABÖ BÉLA IIT 1 • 1 * " • < «* u.. '| ^pp||iii'. Tj Hj M ' ŕ", I I? V. A. Favorszkij szovjet festőművész Szekér című mű­ve. (F. Jezsevszkij felvétele). UJ SZÖ 6 * 1958. március 1.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom