Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-04 / 63. szám, kedd

Világ proletárjai, egysü 'eiek UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. március 4., kedd 30 fillér XI. évfolyam, 63. szám. Készülünk a párt járási konferenciáira A pártkonferencia mindig nagy eseményt jelentett építő életünk­ben. Nem csoda tehát, hogy a já­rások minden pártszervezete a közelgő járási pártkonferenciára való előkészületek jegyében él. Az előkészítő munka — azonkívül, hogy a választott szervek a beszá­molókon dolgoznak, a káderek kér­désében javaslatokat, megfelelő intézkedéseket tesznek — kihat politikai és gazdasági életünk min­den szakaszára. A kommunisták az alapszervezetekben értékelik a fel­adatok teljesítését, igyekeznek mi­nél többet tenni, hogy a párthatá­rozatok minden pontja valósággá váljék. Ez többek között annyit jelent, hogy az üzemekben telje­sfcék a tervet, a falvakon bizto­sítsák a mezőgazdasági termelés fokozását. Nem hangsúlyozhatjuk eléggé, hogy az alapos előkészítő munká­tól függ, milyen gazdag lesz a konferencia vitaanyaga, s ez biz­tosítja a párt nagyvonalú aktivitá­sát is. Erre annál is inkább szük­ség van, mert a konferenciák­nak Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusa és a CSKP XI. kong­resszusa előkészítésében is nagy szerepük van. S az előkészítő mun­kának a jelentőségét még jobban növeli az a tény, hogy a két kong­resszus történelmi feladat megol­dásával foglalkozik majd, a szocia­lizmus építésének betetőzésével. Ha csak röpke pillantást vetünk vissza arra a tartalmas s mindent átfogó vitára, amely során a dol­gozók a hasznos észrevételek és értékes javaslatok tömegével vála­szoltak a párt levelére, ha felmér­jük, hogy népünk milyen nagy lel­kesedéssel ünnepelte a februári győzelem 10. évfordulóját, a pár­tot, a győzelem biztosítékát, akkor nyugodtan állíthatjuk, hogy a jelen időszakban minden feltétel megvan arra, hogy a pártszervezetek tel­jesítsék azokat az igényes felada­tokat, amelyeket a nagy mű be­tetőzése állít eléjük. A milliós értékű felajánlások, amelyeket a dolgozók tettek a feb­ruári győzelem 10. évfordulója és a XI. kongresszus tiszteletére, a szövetkezetesek kezdeményezése, mely szerint számos helyen négy év alatt érik el az 1960. évre elő­irányzott termelési szintet, és hogy a parasztok egyre nagyobb töme­gekben lépnek a szövetkezetbe, alakítanak új szövetkezeteket, mind azt mutatja, hogy a párt po­litikáját maradéktalanul magukévá tették a dolgozók tömegei. Ugyan­ekkor egyre gyarapodnak, erősöd­nek a párt sorai a legjobb dolgo­zókkal. Az évzáró taggyűlések úgy az üzemekben, mint a falvakon élénk tevékenység jegyében zaj­lottak le. Ezekből és más jelentős tényekből a kommunista és mun­káspártoknak a moszkvai deklará­cióban és a Békekiáltványban erő­teljes kifejezésre jutó egységéből és hazánk politikai és gazdasági sikereiből indul majd ki a konfe­renciák előkészítésének munkája. A járások pártszervezetei, ame­lyek a pártmunka legfontosabb ré­szét végzik és a párt politikájának érvényesítői, vannak hivatva arra, hogy fontos szerepet töltsenek be a szocializmus építésének betetőzé­sénél. Ilyen tartalomnak kell ki­töltenie a járási konferenciákat. A járási konferenciák előkészítésé­ben nagy 'jelentőségű alapot nyújt az országos vita és az évzáró tag­gyűlések értékelése. A vita során tett javaslatok helyes elintézése és az évzáró taggyűléseken elhangzott felszólalások s az elfogadott hatá­rozatokhoz való helyes állásfogla­lás lehetővé teszi a járási bizott­ságok számára, hogy úgy készít­sék elő a konferenciákat, hogy azokon olyan kérdésekkel foglal­kozzanak, melyek egyik-másik já­rásban a legfontosabbak. A falusi páftmunkával kapcsolatosan nagy segítséget nyújt a pártszervezetek­nek a CSKP KB — a falusi párt­szervezetek munkájára vonatkozó — határozata. Világosan rámutat arra, milyen tartalommal teljék meg a falusi pártmunka, hogyan kell belekapcsolni a szövetkezetek megszilárdításának és továbbfej­lesztésének munkájába, a mező­gazdasági termelés fokozásába az összes kommunistákon kívül a já­rás mindén tömeg szervezetét és intézményét. Számos falusi pártszervezet gaz­dag sikerekkel fogadja a járási pártkonferenciákat. De vannak még olyan pártszervezetek is, amelyek sokat vehetnek át a jó példákból. A konferenciákon elhangzó beszá­molóknak ezért alapos körültekin­téssel, a való helyzet higgadt fel­mérésével kell foglalkozniok min­dennel, ami elősegíti a pártmunka további javulását. Igaz, hogy ne­héz lesz beszélni a falusi pártmun­ka további javulásáról, ahol a fa­lusi pártszervezete^ még mindig nem foglalkoztak behatóan a CSKP KB — a falusi pártszervezetek munkájával kapcsolatos — határo­zatával. A beszámoló nem lehet egy em­ber, de még néhány egyén müve sem. Elkészítésébe be kell vonni a kommunisták széles aktíváját. Erre azért van szükség, hogy az elmondottak minél konkrétebbek legyenek. Az ilyen beszámoló után komoly Vita fejlődhet ki. Hiszen a küldötteknek nemcsak joguk, de kötelességük is, hogy állást fog­laljanak egyes kérdésekben, tol­mácsolják alapszervezeteik állás­pontját a járási pártbizottság és az egész járás pártszervezetei munkájával kapcsolatban. Saját ta­pasztalataikkal — az üzemekben, szövetkezetekben folytatott párt­munkáról — gazdagítsák a konferenciákat, hogy a jó módsze­rek, tapasztalatok közkinccsé vál­hassanak. A konferencia részvevői beszéljenek a politikai, gazdasági kérdésekről, tegyenek javaslatokat és határozzanak arról, hogyan va­lósítják meg legjobban a párt ál­tal kitűzött feladatokat. Az izsai elvtársak bizonyára el­mondják majd az ógyallai járási konferencián, hogyan lendítették előre a pártmunkát a nemrég még egy helyben topogó pártszervezet­ben. Mondják el, mit jelent, hogy minden kommunista teljesíti a rá­bízott feladatot. Náluk ez azt je­lentette, hogy a pártszervezet tag­jai a haladó pártonkívüliekkel együtt alig néhány hét alatt — közel 400 hektár földdel — a szö­vetkezeten kívül álló parasztok túl­nyomó részét megnyerték a közös gazdálkodás számára. Különösen a perbetei kommunisták tanulhatnak majd az izsaiak példájából, de má­sokra is ráfér még egy kis tapasz­talatcsere. Hasonló példákkal találkozhatunk más járásokban is úgy a falvakon, mind az üzemekben. Ezért tegyünk meg mindent a konferenciák elő­készítése során, hogy azok nem­csak jó iskolául szolgáljanak a kommunisták számára, de erőtel­jesen arra serkentsék a z összes dolgozókat, hogy nagy akarással vegyék fel a harcot a feladatok teljesítéséért, a szocializmus bete­tőzéséért. Nagyobb hatékonyság, jobb munkaszervezés, amit dolgozóink a CSKP KB határozatának megvalósításától várnak A BANSKÁ BYSTRICA-I KERÜLET GÉPIPARI DOLGOZÓINAK KONFERENCIÁJA Piesokon tartották meg a Banská Bystrica-i kerület gépipari vállalatai dolgozóinak konferenciáját, amelyen a termelés hatékonyságának növelé­séről és az ipar irányításának új alapelveiről tárgyaltak. A konferencia résztvevői a tárgya­lások befejezése alkalmával határo­zatot fogadtak el, mely szerint 1958 március végéig többek között alapo­san megismertetik a gépipari üzemek minden dolgozóját a párt határoza­tával, a tervfeladatok teljesítésével és túlteljesítésével megteremtik a feltételeket az új szervezés és irá­nyítás alapelveinek érvényesítésére. Azt is elhatározták, hogy a fejlet­tebb munkakollektívák, mint például a Piesoki Gépgyár, védnökséget vál­lalnak fiatalabb gépipari munkacso­portok felett, hogy ily módon a ta­pasztalatok és ismeretek cseréjével még jobban hozzájáruljanak a terv fő feladatainak túlteljesítéséhez és a munkatermelékenység növeléséhez. A J. DIMITROV ÜZEM VEZETŐ VÁLLALAT LETT. A CSKP KB-nak az ipar és az épí­tészet irányítása gazdasági haté­konysága növeléséről szóló határo­zatát a bratislavai J. Dimitrov Köztár­sasági Renddel kitüntetett Üzem dol­gozói is részletesen megtárgyalták. Az üzem jövendő helyzetéről és ar­ról, hogy mit várnak az új szervezés­től, Dušan Svoboda főmérnök a kö­vetkezőket mondta: „Az új szervezetben üzemünk ve­zető vállalat szerepét kapta, és a jövőben az agrokémiai technológiai intézeten kívül két műselyemfonal­és viszkózafonal-üzem — a bratisla­vai Béke-üzem és a senicai Slovenský hodváb is hozzánk fog tartozni. Ez az intézkedés megalapozottnak lát­szik egyrészt a vállalaton belüli ren­tabilitás növelése, másrészt a más vállalatokkal, szállítókkal és fogyasz­tókkal való viszony szempontjából. A vállalat a hagyományos vegyiipari gyártmányok, mint például kénsav, műtrágya stb. mellett főleg a nö­vénykultúrák kártevőit pusztító esz­közök, gumigyári vegyszerek stb. gyártásával fog foglalkozni. Az áruel­helyezőkre háruló fontos feladat fel­tételei megkövetelik, hogy gyártmá­nyainkat a tervben meghatározott mi­nőségben és mennyiségben állítsuk elő. Az új szervezés támogatja az áruelhelyező alkalmazottak kezdemé­nyezését, ami a.kereslet mélyreha­tó kutatásában és a fogyasztók kö­vetélményeire való rugalmasabb rea­gálásban nyilvánul meg." A NYITRAI KERÜLET SZAKSZERVEZETI DOLGOZÓI NÉPGAZDASÁGUNK IRÁNYÍTÁSÁNAK ÜJ MÓDSZEREIRŐL Nyitrán a napokban tartották a kerületi szakszervezeti tanács ülé­sét, melyen egyéb problémákon kívül a CSKP KB-nak az ipar és az építé­szet irányítása gazdasági hatékony­sága növelésének alapelveiről szóló határozatról is tárgyaltak. A CSKP KB határozatából és Viliam Široký elvtárs beszámolójából követ­kező intézkedések értelme és célja megvilágításának érdekében a szak­szervezeti szövetségek kerületi bi­zottságai aktívákat rendeznek a gaz­dasági dolgozók és a szakszervezeti funkcionáriusok számára. A szakszer­vezeti nevelés kabinetjeinek közve­títésével előadássorozatot és a kabi­net központjaiban beszélgetéseket és konzultációkat rendeznek. Az ülés résztvevői a tárgyalások befejezése során további intézkedé­seket fogadtak el a szocialista mun­kaverseny megjavítására. A nyitrai kerület szakszervezeti dolgozói arra törekednek, hogy minden vállalatban, üzemben és minden munkahelyen tel­jes mértékben kifejlesszék a szo­cialista munkaversenyt a CSKP XI. kongresszusának ^szteletére. KIBŐVÍTIK AZ ÁSVÁNYI KINCSEK KUTATÁSÁT Az ipar irányítása új szervezésének bevezetésével összefüggésben a ke­let-szlovákiai ásványkutatók az érc­készletek feltárásával népgazdasá­gunk számára szükséges más ásvá­nyok kutatásában is segédkeznek. Szerződéssel vállaltak kötelezettsé­get a prešovi Csehszlovákiai Állami Sóbányákkal sólelőhelyek félkutatásá­ra. Prešov északi körzeteiben fúró­szondákkal fogják megállapítani a sótartalékokat, nyomással vizet ve­zetnek a feltárt lelőhelyekbe és segédkeznek a sóoldatok kiszivaty­tyúzásában. E munkák elvégzése je­lentősen meggyorsítja a kutatómun­kákat a további új sólelőhelyek feltárásánál és csökkenti a termelési költségeket. A kelet-szlovákiai érc­kutatók ily módon a fúrószerkezetek kapacitásának teljes kihasználásával kétmillió koronával akarják növelni az idei kutatómunkák tervét. Bányáink kommunistái a szénfejtés növeléséért folyó harc élén Egészüzemi bányászkonferenciákról jelentik: Vasárnap, március 2-án leg­nagyobb szénbányáinkban egészüzemi pártkonferenciá­kat tartottak. A Handlovai Nagybányában rendezett kon­ferencián az SZLKP KB kül­döttségét Rudolf Strechaj, az SZLKP KB irodájának tagja, a Megbízottak Testületének el­nöke vezette. A Novákyi Bé­ke-bányában rendezett konfe­rencián az* SZLKP KB küldött­ségét Vojtech Daubner, az SZLKP KB irodájának tagja, a Szlovák Szakszervezeti Ta­nács elnöke vezette. A konfe­renciákról a következőket je­lentik: Handlová A handlovai konferencián a vitá­ban felszólalt a párt küldöttségének vezetője, Rudolf Strechaj elvtárs. Felszólalásában méltatta annak a ha­tározatnak a jelentőségét, amelyet Szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának irodája fogadott el a szlovákiai szénbányákkal kap­csolatban. Elemezte a CSKP KB le­veléről szóló országos vita eredmé­nyeit a bányákban, és rámutatott annak szükségességére, hogy hiány­talanul váltsák valóra a Handlovai Nagybányában is Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak február 25-i határozatát az ipar és az építészet irányítása hatékony­ságának növeléséről. A vita után a handlovai konferencián határozatot fogadtak el a munkaszervezés és a politikai nevelőmunka megjavítá­sára. Nováky A Novákyi Béke-bánya kommunis­tái az egészüzemt konferencián ön­kritikailag értékelték munkájukat Leszögezték, hogy a tavalyi elmara­dozás után ebben az évben már si­került teljesiteniök, sőt túlteljesite­niök a tervet. Hiszen januárban a Novákyi Béke-bánya volt az, amely 104.5 százalékos teljesítésével a szlovákiai szénbányák között folyó verseny élére került. A szlovákiai szénbányák fejtési feladatai hónapról hónapra növekednek. Erről beszélt felszólalásában az SZLKP KB kül­döttségének vezetője, Vojtech Daub­ner elvtárs is. A Béke-bánya bányá­szai az országos konferencia alkal­mából megszilárdították eredeti fel­ajánlásukat, amelyet a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére tettek, ígéretet tettek arra, hogy az első negyedévben 8000 tonna szenet fej­tenek terven felül. A galántai GTÁ is felkészült a tavaszi munkákra Az S-4-es kombájnt Ollé Béla kombájnossal együtt ja- Övári György, Gaál Ferenc és Győry Boldizsár egy Zetor vítja Mészáros László. javítása közben. A z idei enyhe tél már a vége Jelé közeledik. Hamarosan megindulhatnak a tavaszi mezőgazda­sági munkák. A tavaszi munkák meg­indulásához természetesen elsősorban gép- és traktorállomásaink jó felké­szültsége, akcióképessége szükséges. Egyre-másra érkeznek a büszke je­lentések, ez is, az is elvégezte a ta­vaszi munkákhoz szükséges gépek ja­vítását, megkötötte a szerződéseket, összeállította tervét. Ezek között van a galántai gépállomás is. Az első menethez szükséges gépeket és eszközöket: mütrágyaszörókat, vetőgépeket, hengereket, fogasolókat, boronákat, simítókat 100 százalékban, a traktorokat 80 százalékban kijaví­tották. Ugyancsak felkészültek már a tavaszi munkák második ütemére is: a kaszálásra, takarmánysilózásra, sa­rabolásra. A tizenöt brigádközpont kö­zül vezetnek a galántai, vízkeleti, vezekényi és a tallósi, legjobban lema­radt a diószegi, amely csak 78 száza­lékra teljesítette tervét. A gépállomás terve 105,100 átlag­hektár, ebből február 20-ig már 83 676 hektárra megkötötték a szer­ződéseket a járás 21 szövetkezetével. A többire az állami gazdaságokkal és az egyénileg gazdálkodó parasztokkal, esetleg más járásokkal kell szerződést kötnie. A gépjavítások terén elért szép eredmények elsősorban Tankó Gyula, Csmelka Mihály — aki 1956-ban mint a kerület legjobb mestere, elismerés­ben részesült —, Kollárik Vilmos (hi­daskürti brigádközpont), Kontár Zoltán (taksonyi BK), Kovácsik János (víz­keleti BK) és Ruzsics János (felsöszeli BK) érdeme, de a sikerekhez a GTÁ mind a négyszáz dolgozója szorgalmas és lelkiismeretes munkával járult hoz­zá. A tél folyamán azonban nemcsák a tavaszi mezőgazdasági munkákhoz szükséges gépeket javították ki, nagy ütemben folyik a kombájnok javítása is. Minden kombájnos egyúttal kitanult vagy begyakorolt lakatos is, maga végzi gépe karbantartását, javítását. r\rülünk a galántaiak sikereinek ^ s reméljük, hogy rövidesen a diószegi brigádközpont is behozza a lemaradást és büszkén jelenti: Száz százalékra elkészültünk a javításokkal. T. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom