Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-02 / 61. szám, vasárnap

f—T-;:-: jékÍL mmmm ll&tó,. - i ' IKfcA, | v. .'.• ..' ' . . * . iteafežaŕ*: l kolhozremiszer további fejlesztéséről; valamint a gép-és traktorállomások átszervezéséről N. Sz. Hruscsov a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésére összeállított téziseinek kivonatos tartalma Az Egyesűit Arab Köztársaság egyik jellegzetes arab városa Aleppo (Haleb) Hasszer elnök az igyesüfil Arab Kö társaság kormányának megalakításáról tárgyal Kairó (ČTK) - A kairói rádió je­lentése szerint Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke február 28­án Damaszkuszban a volt szíriai kor­mány vezető képviselőivel további ülést tartott. Megbeszélték a központi kormány megalakítását és az Egyesült Arab Köztársaság ideiglenes alkotmá­nya kihirdetésének előkészületeit. NASSZER ELNÖK BESZÉDE A LIBANONIAKHOZ Damaszkusz (ČTK) — Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársa­ság elnöke február 28-án a Damasz­kuszba érkezett libanoniakhoz beszé­det intézett. „Az önök Damaszkuszba való jövetele, ahol csatlakoztak az arab népnek az Egyesült Arab Köz­társaság megszületése feletti örömé­hez, az arab Libanonnak ezen köztár­sasággal való szolidaritásáról tanús­kodik, Valamennyien arabok vagyunk, és egy népet alkotunk" -— mondotta. A gyűlésen felszólalt még Kuvatli, 'volt szíriai miniszterelnök, Bitar kül­ügyminiszter és más politikusok. Be­szédeikben hangsúlyozták minden arab szolidaritását. Szíria külügyminisztériuma kpzöl­te, hogy az utóbbi napokban Nasszer elnök üdvözlésére már 200 000 liba­noni érkezett Damaszkuszba. A párt figyelmét a gazdasági feladatokra kell összpontosítani ST. JENDRYCHOWSZKI BESZÄMOLÔJA Varsó (ČTK) — A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságá­nak XI. plénumán, amely február 27-én kezdődött, Štefan Jendrychowszki, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága politikai irodájának tagja tartott beszámolót a párt 1958. évi gazdasági politikájának időszerű problémáiról. Bevezetésül utalt arra, hogy a párt vezető szervei most foko­zottabb mértékben akarják a párt figyelmét a gazdasági feladatokra össz­pontosítani. ként St. Jendrychowszki a munkafe­gyelem megszegését, a munkabéralap átlépését, valamint azt a tényt minő­sítette, hogy egyes parasztok nem teljesítették a beadásukat, továbbá, hogy a párt és a kormány irányelveit a nemzeti jövedelem elosztása terén nem tartották be. Jendrychowszki elvtárs beszámoló­jának további részében az 1958. évi feladatokkal foglalkozott, „Az ország szocialista iparosítása — hangsúlyozta Jendrychowszki —, Lengyelországnak egyedüli kivezető útja a 100 éves elmaradottságbői." Ezután részletesen foglalkozott az árpolitikával. Az infláció közvetlen veszedelme, amely 1957-ben komoly kérdés volt, már nem fenyeget. Döntő szerepe volt ebben a népgazdaság belső tar­talékainak felhasználásával elért fo­kozott ipari, mezőgazdasági termelés­nek. A súlyos gazdasági helyzet le­küzdéséhez hozzájárultak a külföldi hitelek is. Jendrychowszki elsősorban azon hosszúlejáratú hitelek jelentősé­gét hangsúlyozta, amelyeket a Szov­jetunió és más szocialista országok nyújtottak Lengyelországnak. Tavaly romlott a külkereskedelmi fizetési mérleg egyensúlya, azonban javult a helyzet a belpiacon. A gazda­sági élet 1957. évi negatív jelenségei­Strauss utópiának nevezi a korlátolt fegyverkezési övezetet Bonn (ČTK) — Strauss, nyugat­németországi hadügyminiszter február 27-én a külföldi újságírók előtt kije­lentette, hogy a földrajzilag korlátolt fegyverkezési övezetre vonatkozó in­tézkedés, amint azt a lengyel terv feltételezi, utópia. A nyugati hírügy­nökségek rámutatnak arra, hogy első Ízben történt, hogy Nyugat-Németor­szág hadügyminisztere nyíltan állást foglalt a közép-európai atomfegyver­mentes övezet javaslatával kapcso­latban. India 1958-59. évi költségvetésének javas-ata Delhi (ČTK) — D. Nehru, India mi­niszterelnöke pénzügyminiszteri tisztségé­ben február 28-án előterjesztette az 1958 —59. költségvetési év javaslatát. E költ­ségvetési év április 1-én kezdődik. A költségvetési javaslat 7631 millió ru­pla bevételt és 7960 millió rúpia kiadást Irányoz elő. A fedezetlen hiány 329 millió rúpiát tesz ki. Ezt a deficitet pótadók be­vezetésével 270,2 millió rúpiára csökkentik. A műit évi költségvetéssel szemben fő­képpen a katonai kiadások, a közigazgatás, a népnevelés és az egészségügy kiadásai növekednek. Nehru bejelentette, hogy In­dia március végéig idegen államoktól 4630 millió rupla gazdasági és pénzügyi támogatást kap. A tézisek rámutatnak arra, hogy a Szovjetunió mezőgazdasága teljes kollektivizálásának betetőzése után a kolhozrendszer további fejlesztésére, valamint a gép- és traktorállomások átszervezésére irányuló intézkedések új, rendkívi-:! jelentős nagy lépést jelentenek a szocialista mezőgazda­ság fejlesztésében. A tézisek kiemelik, hogy a Szov­jetunióban a gazdasági építés terén közvetlenül az ipar irányításának át­szervezése után jelentős; és halaszt­hatatlan népgazdasági feladatként előtérbe állítják a kolhozrendszer további fejlesztését, valamint a gép­és traktorállomások átszervezését. A szovjet falun egyszer s minden­korra kiküszöbölték az embernek em­ber által való kizsákmányolását. Az ország sikeres iparosítása, a Szov­jetunió mezőgazdaságának traktorok­kal, kombájnokkal és más korszerű gépekkel való felszerelése lehetővé tette a kisüzemi gazdálkodás szocia­lista átépítését. A Szovjetunióban 35 évvel ezelőtt létezett 25 millió apró parasztgazdaság helyett ma mintegy 78 ezer kolhoz, 8 ezer gép- és trak­torállomás és 5800 állami gazdaság (szovhoz) áll fenn. A tézisek hangsúlyozzák azt a ha­talmas szerepet, amelyet a gép- és traktorállomások a falu szocialista átépítéséért, a munkások és parasz­tok szövetségének megszilárdításáért folytatott harcban betöltöttek, A gép­és traktorállomások átépítése tech­nikai forradalmat jelentett a szovjet mezőgazdaságban, hozzájárult a falu kulturális forradalmának további fej­lesztéséhez és egyszersmind döntő lépés volt a kolhozrendszer megte­remtésében és megszilárdításában. A Szovjetunió gép- és traktorállo­másainak a mezőgazdasági termelés szervezésében szerzett tapasztalatai nemzetközi jelentőségűek; a testvéri szocialista országokban nagy mérték­ben felhasználják őket. A szocialista mezőgazdaság építé­sének és a kolhozok megszilárdításá­nak folyamán megváltozott a falu szociális és gazdasági helyzete. A gép­és traktorállomások termelő- és technikai szolgálatának jelenlegi for­mája már nem felel meg a kolhozter­melés növekedése szükségleteinek és gátlólag hat a mezőgazdasági terme­lőerők fejlődésére. A sokmilliós jövedelmmel, az oszthatatlan és termelési alapokkal és káderekkel rendelkező jelenlegi kolhozokat egyáltalán nem lehet ösz­szehasonlítani azokkal a gazdaságilag gyenge, apró kolhozokkal, amelyek fejlődésük időszakának kezdetén fennállottak. A gép- és traktorállomások azelőtt a kolhoztermelés szervezői voltak. Ma ez a funkciójuk megszűnt, mert a kolhozok fennállásuk évei során gaz­dag tapasztalatokra tettek szert a közös nagyüzemi gazdálkodás szer­vezése és irányítása terén. A kolho­zokban új káderek nőttek, amelyek a technikai haladás zászlóvivői. Ezért szükségtelen a gép- és traktorállo­mások ezen funkciója is. A gép- és traktorállomások ma már nem töltik be azt a politikai szerepet, Harc Közép-Szumatrán a lázadók klikkje ellen A sajtó hírei szerint Közép-Szumat­rán az önkinevezte lázadó „kormány" ellen harc bontakozik ki. A Husszein volt alezredes által ellenőrzött terü­letről 12 katona szökött meg a Garjah Mada hadihajóra egy kis csónakon. Ezt a hajót a központi kormány küldte ki a közép-szumatrai tenger­parthoz. A hajó Padang közelében a felkelők központjának tőszomszédsá­gában kötött ki. A menekültek kije­lentették, hogy a katonák Közép-Szu­matrán elégedetlenek a Husszein-klikk tevékenységével és szökésre készül­nek. Mentavai és Sziberut, két nagy szi­get fegyveres erői és népe szembe­szálltak az úavnevezett. forradalmi kormánnyal. Ambon területén, a Molukki szigete­ken 65 szervezetben tömörült 20 000 ember tüntetett. A tüntetés részvevői támogatták a központi kormány in­tézkedéseit és követelték a lázadók „kormányának" és a helyi „tanácsok"­nak eltávolítását. Dzsakartából jelentették, hogy a vá­ros közepén a Capitol mozi előtt az előadás után gránátot dobtak, amely UJ SZÖ 2 * 1958. március 1. azonban nem robbant fel. Egy további fel nem robbant gránátot Senen dzsakartai állomáson találtak. Ismét azzal kísérleteznek, hogy gyilkossá­gokkal és terrorral tartsák izgalom­ban a népet. A köztársaság ellenségei nem riadnak vissza az ártatlan em­berek meggyilkolásától sem. Indonézia több ízben óva intette a nyugati nagyhatalmakat, az ország belügyeibe való beavatkozástól. Szu­perni asszony, az indonéz parlament külügyi bizottságának elnöke február 27-i beszédében ezzel kapcsolatban említést tett az Amerikai Egyesült Ál­lamokról -ma­Moszkva (ČTK) — Moszkvában közölték Nyikita Hruscsov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága első titkára be­számolójának téziseit. A beszámo­lót a Szovjetunió Legfelső Taná­csa közeledő ülésszakára „a kol­hozrendszer további fejlesztéséről, valamint a gép- és traktorállo­mások átszervezéséről" címen ál­* lította össze. Indonéziában a kormány függetlenségi politikáját támogatják a haladó pártok. Ez nem nagyon tetszik a reakciónak és ezért szeretné Indonéziában betiltani az ország egyik legerősebb és leghaladóbb pártját a Kommunista Pártot. Ez a mesterkedés azonban nem sikerül. Képünkön a különféle pártok plakátjai egy dzsakartai utcán amelyet a kolhozépítés első idősza­kában bíztak rájuk. A gép- és trak­torállomások dolgozóinak ma már nincs kit meggyőzniök a nagyüzemi kollektív gazdálkodás előnyeiről, mert a Szovjetunió kolhozrendszere már régen győzedelmeskedett és a kol­hóztagok az életet el sem tudják képzelni kolhozok nélkül. A kolhozrendszer további fejleszté­sének és megszilárdításának, valamint a mezőgazdasági termelés növelésé­nek érdekében célszerű, ha a trakto­rokat, kombájnokat és más mezőgaz­dasági gépeket egyenesen a kolho­zoknak adjuk át. Ez az intézkedés a kolhozoknak korszerű gépeket juttat és lehetővé teszi, hogy termeléke­nyebben használják ki a kolhozoknak örök használatra átadott földet, biz­tosítsák a munkatermelékenység to­vábbi fokozását, valamint az önkölt­ségek csökkentését a mezőgazdasági termelésben. A gép- és traktorállomások átszer­vezése és a gépek átadása a kolho­zok, mint szocialista vállalatok további szervezeti és gazdasági Meg­erősítéséhez, a gazdálkodás új fellen­dítéséhez és a kolhoztagok életszín­vonalának emeléséhez vezet. A gép- és traktorállomások készü­lőben levő átszervezése, a szocialista mezőgazdaság fejlesztésének az utób­bi években lejátszódott folyamatából ered. A párt a kolhozrendszer ere­jéből, nem pedig gyengeségéből indul ki. Ebben elvi eltérés mutatkozik a gépek átadása kérdésének jelenlegi értelmezése között és azon javaslatok között, amelyeket egyes közgazdászok már évekkel ezelőtt előterjesztettek, akik azt javasolták, hogy a kolhozok­nak adják el a gép- és traktorállomá­sok gépeit és a gép- és traktorállo­másokat számolják fel. Itt nem a gép- és traktorállomá­sok felszámolásáról, hanem fokozatos átszervezéséről van sző, amelyet a kolhozok jobb termelési és technikái megsegítése érdekében valósítunk meg. Ez jelentős szakasz a szocialista mezőgazdaság építésében, a kolhoz­rendszer megszilárdításában és to­vábbfejlesztésében. Most a szocialista termelési kapcsolatok feltételei mel­lett a kommunista párt vezette mun­kásosztály irányításával egy kézben összpontosulnak termőföldek és a gé­pek, melyeket az állam örök használat­ra a kolhozoknak ad át. Az állam most közvetlen befolyást gyakorol a kol­hoztermelés fejlesztésére a trakto­rok, kombájnok, és más gépek szol­gáltatásával. A gép- és traktorállo­másokat a különböző területek konk­rét feltételei szerint fokozatosan javító és technikai állomásokká szer­vezik át, amelyek feladata lesz a kolhozok bonyolult szerkezetű gépei­nek javítása, a kolhozok új gépekkel való felszerelése (eladással), pótal­katrészekkel, hajtóanyaggal való el­lítása, valamint azon gépek kölcsön­zésének megszervezése, amelyekkel a kolhozok nem rendelkeznek. A gép- és traktorállomások átszer­vezésével kibővül a kolhozok gazda­sági kapcsolata az iparral, növekszik és sokoldalúvá lesz a falu termelési támogatása a város részéről. A kolho­zok lehetőséget nyernek, hogy új kor­szerű gépeket rendelhessenek, ame­lyek a Szovjetunió különböző gazda­sági övezeteiben megfelelnek a gaz­dálkodás különleges szükségleteinek. A tézisek rávilágítanak az elméleti kérdések egész sorára, a többi között a tulajdon két formájának kérdéseire is. Egyes személyek, főképpen köz­gazdászok aggodalmaikat fejezték ki, vajon a gépek eladása a kolhozoknak nem gyengítheti-e meg az általános néptulajdont. Abból a feltételből in­dultak ki, hogy a kommunizmusra való átmenet megkívánja az általános népi tulajdon sokoldalú megszilárdí­tását, valamint a kolhoz, a szövetke­zeti tulajdonnak az általános néptu­lajdon szintjére való emelését. Egye­sek felvetették azt a kérdést, vajon a kolhozoknak nem kell-e áttérniök a gazdálkodás szovhoz formáira. E kérdésnek ily módon való értel­mezése alapjában véve helytelen éi hibás. Az általános népi tulajdon í tulajdon legfőbb formája. így értei' mezte Lenin, Lenin azonban sohasen állította szembe az általános nép tulajdont a szövetkezeti tulajdonnal A tulajdon mindkét formája szocialis­ta forma. A különbség csak abbat mutatkozik, hogy az eiső az áitalánoc népi tulajdon magasabb fokú, vászon; a második, a kolhoztulajdon az ala­csonyabb fokú társadalmasítás. A me­zőgazdaság fellendülése elsősorban * kolhoztulajdon megerősítésétől és ; kolhozok oszthatatlan alapjainal megszilárdításától függ. Erre törekszil a párt, amikor a kolhozok fejleszté> sére az intézkedéseik széleskörű rend; szerét alkalmazza. A szövetkezeti tu­lajdon nincs ellentétben a kommunistí társadalom kiépítésének útjairól szólt elméleti tézisekkel, mert a kommu; niizmushoz az út mind az általánoi népi, mind a kolhoztulajdon meg! erősítésén át vezet. A kommunista építés tervének meg­valósításában a Szovjetunió pártja éj kormánya a kolhozokat sohasem te : kintette idegen testnek a szociálist! sz rvezetben, hanem mindig úgy te­kintett rá, mint a szocialista gazda­sági rendiszer életbevágóan fontoe részére. Később, ha növekedni fog a kolho­zok közös gazdasága, a kolhoztulajdoi felemelkedik az általános népi tulaja don szintjére. Minél gyorsabban fog­nak fejlődni a termelőerők a mező­gazdaságban, annál gyorsabban tűnil el az általános népi és a kolhoztulajdor közötti különbség. A kolhoztulajdon nem lehet szembeállítani az általána népi tulajdonnal és ezért nem lejhe, szembehelyezni egymással a mezőgaz­dasági szocialista vállalatok két típu­sát, a kolhozokat és szovhozokat. A tézisek ismertetik a gépek átadásánal feltételeit a kolhozok részére. A tézisek az! javasolják, hogy a gép- és traktorállomásol átszervezése az egyes területek sajátos, s ágaira való tekintettel történjék. A kol­hozok legtöbbje a gép- és traktorállomá­soktól azonnal meg tudja venni a gépeket Azonban azokon a területeken, ahol gaz' daságllag gyengék a kolhozok, a gép- é: traktorállomások átszervezése és a gépel eladása a kolhozok részére két-háron évig, sőt tovább is tarthat. A kolhozok oszthatatlan alapjai 1958-bai megközelítő számítások szerint mintegy 25 milliárd rubelt fognak kitenni. A kolho­zoknak eladott gépek teljes értéke a gépel használatáért eszközölt leírások után mint­egy 19—20 millió rubelre rúg majd. A gé­pek vásárlására fordított kiadások ilyei terjedelme, részlettörlesztés megszervezés­esetén teljesen reális a kolhoztermelés je­lenlegi színvonala mellett is. Amint a tézisek hangsúlyozzák, szük­séges, hogy az új traktorokat és mező­gazdasági gépeket 1958-tól a kolhozoknál készpénz ellenében, vagy hitelre adják el Az új mezőgazdasági gépek ára vala mivel magasabb lesz, mint önköltsége. E azért szükséges, hogy az ipar a továbt fejlesztésre és tökéletesítésre anyagi esz közökhöz jusson. A mezőgazdaság gépekkel való ellátásá­nak új módszere hozzájárul a mezőgazda sági gépek termelésének jobb szervezésé hez. Az üzemek kénytelenek lesznek ; mezőgazdasági gépek gyártását javítani. A tézisek kiemelik, hogy azokat a mező gazdasági termékeket, amelyeket a kolho zok eddig a gép- és traktorállomások mun kájáért természetbeni jutalmazás formájá ban nyújtottak, az állam közvetlenül fogj kapni a kolhozoktól, a gépekért, pótalkat részekért, hajtóanyagért, stb. A tézisek a gép- és traktorállomásol átszervezésével kapcsolatban foglalkoznak mezőgazdasági termékek begyűjtésénél egyes kérdéseivel is. A termelési és technikai szolgálat újab! rendszerében a kolhozok a gépeket ra cionálisabban fogják kihasználni, növekszil majd a munkatermelékenység, fokozódii a termelés. Ez elősegíti a mezőgazdaság termelés önköltségeinek csökkentését, s a állam reális lehetőséghez jut az árak le szállítására és a nép életszínvonalánál emelésére. A Szovjetunióban a kommunista építé legfontosabb feladatainak egyike az élei. miszerek bőségének megteremtése a la kosság és a nyersanyagok megszerzése a ipar számára. E cél gyakorlati elérés volt mindig a Szovjetunió Kommunist. Pártiának programfeladata. Gazdasági é' politikai Irányban a mai kolhozok * szovjet rendszer nagy szocialista vállala. tai és törhetetlen támaszai voltak a falur A kolhozok még nagyobb megszilárdítás! nak egyik forrása az elsőrangú technlkí amellyel egyre nagyobb mennyiségben látji el a szocialista ipar a szovjet mezőqazda ságot. A kolhozok munkájának és termelésé­nek helyes szervezése, a korszerű gépel helyes felhasználása az, amitől függ -i Szovjetunió mezőgazdaságának fejlesztési a kommunizmushoz vezető úton. A kommunista párt Központi Bizottsátji ugy véli. hogy ezen kérdés legjobb elinté­zése lehetővé tenni a kolhozoknak, hogj mezőgazdasági gépekhez jussanak és vé­lük rendelkezzenek a koihoztermelés fej­lesztésének az egész nép érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom