Új Szó, 1958. március (11. évfolyam, 60-90.szám)

1958-03-02 / 61. szám, vasárnap

Á CSKP Központi Bizottságai958. február 25-i ülésének vitája * I

tttttfttMHI I 1111

1) l M Szlovákia fejlesztése — a Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának szerves része Karol Bacílek elvtárs felszólalása Bacílek elvtárs felszólalásában először az országos vitának szlovákiai lefolyásával, a vita kedvező eredményeivel, valamint egyes fogyatékosságaival foglalkozott. Azután a következőket mondotta. Az SZLKP KB teljes ülése számos olyan intézkedést fogadott el, melyeknek az eddiginél hatékonyabb ludákellenes propaganda céljait kel' szolgálnia. Emellett abból indulunk ki, hogy propagandánknak elsősorban pozitívnak kell lennie. Hiszen nem lehet elegendő, hogy csak szidjuk a ludákokat. Az eddiginél nagyobb mértékben és jobban kell propagálnunk a szocializmus építésében elért eredményeket, azon eredményeket, amelyek szemmel láthatóak Szlovákiában. És ezek az eredmények világviszonylatban mondhatom egyedülállók. Valóban büszkék lehetünk az elért eredményekre. Szlovákia az ország gyöngén fejlett iparral rendelkező részéből iparimezőgazdasági országrésszé fejlődött, melyben az ipar és a haladó mezőgazdaság van túlsúlyban. Szlovákia mezőgazdasági termelése az 1937-ben elért eredményekkel szemben 30 százalékkal növekedett, a piaci termelés emellett 85 százalékkal lett nagyobb. A háború előtt egy-egy mezőgazdasági dolgozóra 1,5 hektár termőföld jutott, míg ma az egy-egy mezőgazdasági dolgozóra eső földterület megközelíti az öt hektárt. Szlovákiában rendkívül gyors a kulturális színvonal emelkedése is Nem ismétlem az erre vonatkozó összes számadatokat, ez fárasztó és hosszadalmas lenne. A háború előtt Szlovákiában csak egy egyetem, három tagozattal működött. A főiskolai hallgatók száma mintegy 2100 főt tett ki. Ma már 16 ezer diák folytatja tanulmányait főiskoláinkon. Megemlítek még néhány ilyen adatot. Hazánk szocialista gazdaságának egységes volta nemcsak Szlovákia anyagi termelési ágazatai számára jelent hatalmas haladást, hanem Szlovákia a személyes, valamint a társadalmi fogyasztás terén is hatalmas mennyiségi és minőségi lépést tett előre. Szlovákia kultúrára és szociális intézményekre fordított költségvetési kiadásai sokkal gyorsabb ütemben fokozódnak, mint országos méretekben. A személyes fogyasztás legkifejezőbb mutatója a kiskereskedelmi forgalom növekedése, melynek részesedése az országos terjedelemben Szlovákiában az 1949-ben elért 20 %-ról 1957-ben 23 százalékra emelkedett. Az alapvető élelmiszerek fogyasztása Szlovákiában szintén sokkal nagyobb mértékben fokozódik, mint országos méretekben. így pl. Szlovákia lakosságának húsfogyasztása az 1936-56. években 1,7-szeresen, az egész Csehszlovák Köztársaságban 1,5-szeresen lett nagyobb; a sertéshúsfogyasztás Szlovákiában 1,7-szeresen, míg az egész köztársaságban 1,3-szeresen lett nagyobb; a cukorfogyasztás ez idő alatt Szlovákiában megkétszereződött, míg az egész köztársaságban 1,4-szeresére emelkedett. Magától értetődő, hogy elért sikereink a nép magasabb életszínvonalában tükröződnek. Megszüntettük a munkanélküliséget stb. Végső soron erről tanúskodik a népesedés is. Szlovákia népesedése csak 1^48-ban a Csehszlovák Köztársaság természetes gyarapodásának 34 százalékát, a legutóbbi években mintegy 40 százalékát érte el. Ezekről a kérdésekről azért beszélek, mert mindezek a tények magukban is világosan szólnak hozzánk és az SZLKP Központi Bizottságától függ, hogy a jövőben az eddiginél gyakrabban és kifejezettebben mondja meg népünknek, hogy az ipar hatalmas fejlődését, mint amilyet Szlovákiában évről évre elkönyvelhetünk, az építés ily gyors ütemét csak az egységes csehszlovák gazdaságnak köszönhetjük. Ennek köszönhetjük azoknak az eszközöknek óriási mennyiségét, amelyeket az állam Szlovákia beruházási építkezéseire fordít és hogy ez a mennyiség nagymértékben túllépi Szlovákiának az egész köztársasag nemzeti jövedelmében való részesedésének határát. És nincsen csupán arról szó elvtársaink, hogy Szlovákia pénzügyi segítségben részesül, de részesül anyagi, műszaki és szakemberek nyújtotta segítségben is. Pártunk mindig úgy értelmezte és fogja értelmezni a jövőben is Szlovákia gazdasági fejlesztését, mint az egységes csehszlovák gazdaság fejlesztésének és megszilárdításának szerves részét. Mert csak ez kezeskedik a társadalmi termelés gyorsütemű növekedéséről a maximális népgazdasági hatékonyság egyidejűleg megvalósított elérésével. Ezért a A határozatok ellenőrzése a párt és a gazdasági szervek elsőrendű feladata Bruno Köhler elvtárs felszólalása A vita sokoldalú felülvizsgálati volt gazdaságunknak és irányításának. A dolgozók mindenről szóltak, javaslatokat ajánlottak intézkedések megtételére és helyszínen sok javulást eszközöltek a termelésben és a gazdaságban. A dolgozók legszélesebb tömegeinek éppen ez a részvétele fejezi ki a nép igazi szabadságát és a szocialista rendszer fölényét a tőkés rendszer fölött. Ez abból ered, hogy a termelőeszközök tulajdonosai a dolgozók és köztársaságunk uralkodó osztályát a munk

/>'">k képezik. *** Annak érdekében, hogy az irányítás színvonalának emelését szolgáló új intézkedések helyesen hassanak, meg kell javítanunk a gazdasági tényezők politikai és gazdasági gyakorlati munkáját, valóban jobban kell vezetnünk és irányítanunk a népgazdaság összes szakaszainak munkáját. Az ipar új megszervezése mindenekelőtt megköveteli, hogy mindenekelőtt politikai szempontból lássunk hozzá a gazdasági problémák megoldásához, fokozzuk a pártos szellemet a feladatok teljesítéséért folyó küzdelemben, s támaszkodjunk jobban a tömegek részvételére. A fogyasztás és a források közötti ellentétek kiküszöbölésének súlypontja a termelés és a termelőerők fejlesz Csehszlovák Köztársaság egységes tésében, valamint a nemzeti termegazdasága hatékony fejlesztése | lésnek a felhasználható nemzeti jöveiránt támasztott követelményeknek ' kell képezniök azokat a legfőbb ismérveket, amelyekhez igazodnia kell Szlovákia gazdasági fejlesztése struktúrájának, mint a Csehszlovák Köztársaság népgazdasága szerves részének. Kizárólag az egységes gazdaság teszi lehetővé, az összes természeti, anyagi s emberi források, valamint az egyes ágazatokban rejlő tartalékok maradéktalan kiaknázását a termelőerők gyors fejlesztése érdekében. A látszólag teljesítheieľen feladatok reálissá váltak Karel Poláček elvtárs felszólalása Karel Poláček elvtárs figyelmeztetett a vitából következő tanulságra, mely rámutat arra, hogy az esetben, ha kikérjük a dolgozók tanácsát a konkrét feladatokat illetőleg, sikeresen meg is oldhatjuk a felmerülő problémákat. Az új üzemek, bányák, kohók, energetikai vállalatok, vegyiüzemek felépítése és terveik sikeres teljesítése sok ezer és néha sok tízezer építészeti, kohászati és gépipari dolgozó munkájától függ. Kunčice felépítésének második szakasza egyik döntő feladatunk az egész népgazdaság anyagalapja bővítésének szempontjából. Még tavaly novemberben kétes vplt, hogy üzembehelyezhetünk-e egyes agregátokat. A vitás kérdéseknek a vállalat igazgatósága és a dolgozók közötti megvitatása után a szakszervezetek vezetésével a dolgozók sok száz kötelezettséget vállaltak, amelyek lehetővé teszik egy Siemens-Martin-nagyolvasztó üzembehelyezését, azonkívül egy középerős hengersort és harmadik nagyolvasztó határidőben történő üzembehelyezését is. Újból beigazolódott, hogy a teljesíthetetlennek látszó feladatok az emberekkel való konkrét megtárgyalások után reálissá váltak. Ezeket a Kunčicén szerzett tapasztalatokat ki kell aknáznunk az energetika, a bányászat, a vegyiipar és a kohászat szempontjából döntő fontosságú építkezéseken is. Ezeken a döntő fontosságú építkezéseken ez idén közös erővel biztosítanunk kell, hogy a fontos megrendelések 30 százalékát szilárdan biztosítsuk a tervben és konkrétan megvitassuk őket hasonlóképpen, mint az Kunčice esetében történt. Egy másik ilyen példa a dolgozók munkaversenye az acél- és vasöntvényeket készítő öntődékben, ahol a žďári gépgyárban dolgozó elvtársak felhívása alapján bontakozott ki a munkaverseny. A CSKP KB levelével kapcsolatos vitában a dolgozók bírálólag mutattak rá arra, hogy a gépipar szükséglete öntvényekben nincsen fedezve. A hiányt ez idén behozatallal kell fedeznünk. Az 1958. évi tervben előirányzott feladatok azt a benyomást keltették, hogy maximálisak. A žďári gépgyárban dolgozó elvtársak felhívásának konkrét megvitatása az öntődékben azt eredményezte, hogy ma már 6000 tonnával több öntvényt készítenek a tervben előirányzott menynyiségnél. Poláček elvtárs felszólalásában bírálta továbbá, hogy a téli stadionok felépítésére, melyek ez idén nem voltak törVfeiVe, sok ezer tonna konstrukciós anyagot, sok kilométernyi acélcsövet, sok tízezer kilométernyi kábelt, számos kompresszort stb, használtak fel. A vita egyes részvevői annak az aggodalmuknak adtak kifejezést, hogy az új szervezés nem-e fékezi majd a technika fejlődését. A vita Itt Is rámutatott arra, hogy az új szervezés, új munkamódszerek alkalmazása mellett lehetőséget nyújt arra. hogy az eddiginél jobb eredményeket érjünk el a műszaki fejlesztés terén. A fejlesztés közelebbhozása a kutatáshoz, az új gépek közelebbhozása a műszaki dolgozókhoz és munkásokhoz, akiktől a termelésben való gyors meghonosításuk függ, lehetővé teheti és minden bizonnyal lehetővé teszi, hogy tovább haladjunk a technika fejlesztése útján. Ez a közelebbhozás nagy előnyére válik a feltaláló és az észszerüsltő mozgalom fejlesztésének és nagymértékben hozzájárul az ésszerűsítő javaslatok megvalósításához. mélés pillanatnyi szükségleteinek kielégítésére irányulnak. A munkatermelékenység tartós növelése szempontjából nemcsak az új gépek döntő jelentőségűek. Az új korszerű gépek megkövetelik a termelés új szervezését is. És mindezeket a kérdéseket nem oldhatja meg sikeresen a szakképzettségű egyének aránylag szűk köre. Ezek a problémák sikeresen csak együttműködés útján, a mérnökök, műszaki dolgozók és a munkások együttműködésével oldhatók meg. Az új szervezés megköveteli majd az átszervezett minisztériumok új munkamódszereinek alkalmazását Is. A technika fejlesztésével kapcsolatos tevékenység megköveteli, hogy a minisztériumok politikai, gazdasági irányelvek alapján dolgozzák ki az egyes ágazatok fejlesztésének oly értelmű koncepcióját, hogy e koncepciók valóraváltása biztosítsa politikai-gazdasági célkitűzéseinek elérését. Ez megköveteli az egyes szakosztályok és ágazatok alapvető műszaki értelemben vett A műszaki fejlesztés tervezésével kap- ! tevékenységének tisztázását. A termelőerők csolatos új módszerek összessége ugyancsak kiküszöböli az eddig abban megnyilvánuló fogyatékosságokat, hogy a műszaki fejlesztés évi terveiben gyakran, olyan feladatok foglaltatnak, amelyek csak a terfejlesztésével kapcsolatos problémák öszszességének megoldása során a problémákat mindig abból a szempontból kell megoldanunk, milyen a horderejűk népgazdaságunkra nézve. mellett delem egyidejű növelése történő fokozásában van. Pártunk Központi Bizottsága ezirányban egész sor nagyon helyes határozatot hozott. Ezért nem ezen alapvető problémák megoldásának útját, hanem már a határozatok teljesítése megjavításának útját kell keresnünk. Hacsak részleges sikereket és nem teljes fordulatot értünk el, a források és a fogyasztás közötti jobb összhang elérésére irányuló igyekezetünkben, ennek elsősorban az az oka, hogy nem valósltjuk meg következetesen a népgazdaságunk fejlesztésére vonatkozó döntő jelentőségű határozatokat. Elsősorban a népgazdaság hatékonyságának fokozására, a műszaki fejlő.désre, a beruházási építkezésre, az építészetre, a közlekedésre, a mezőgazdaság fejlesztésére, az állami gazdaságok fejlesztésére vonatkozó és egyéb határozatokról van szó. Ily módon furcsa „dialektika" mu tatkozik gazdaságunk irányításában. Helyesen elemezzük a helyzetet, általában helyes határozatokat hozunk a problémák megoldására. Persze, ha a határozatokat nem teljesítjük, vagy csak részben teljesítjük, az ellentétet tehát nem oldottuk meg, továbbra is fennáll, sőt magasabb színvonalon meg-megújul. Ez arra késztet bennünket, hogy űjra alaposan foglalkozzunk a problémával, új elemzést és határozatot dolgozzunk ki. Rendszerint ismét határozatot hozunk arról, amit már megállapítottunk. Emellett teleírunk egy rakás papírt és sok időt pazarlunk el gyűlésezéssel. Ügy vélem, hogy népgazdaságunk irányításában meg kell szüntetnünk ezt a körhintát. Sokkal több figyelmet kell szentelnünk a helyes határozatok következetes megvalósításának és ellenőriznünk kell, hogyan teljesítik a felelős tényezők a határozatokat. Vegyük csak például energetikai Minden egyes javaslat mögött meg kell látnunk az embert Ján Harus elvtárs felszólalása Jan Harus elvt'rs felszólalásában rámutatott arra, hogy az ipar új szervezésének alapját nagymértékben saját tapasztalatai képezik. A burzsoázia évszázadokon keresztül halmozta az ilyen tapasztalatokat. A munkásosztály azokból az ismeretekből és tapasztalatokból indul ki, amelyeket egv évtized alatt szerzett az ipar irányítása, valamint az egész rohamosan fejlődő népgazdaság terén. A munkásosztály ezeket az ismereteket és tapasztalatokat tettrekészen, célszerűen és bátran felhasználja. Jan Harjs elvtárs a párt Központi Bizottságának levelével kapcsol tos országos vitára vonatkozólag hangsúlyozta, hogy az egész vita lefolvása maradéktalanul igazolta fóirán- maiunk helyességét és kifejezően nyilvánítja a dolgozók egyetértísét a nárt oolitikájával. Most pedig az a célunk, hogy a dolgozók összes helver javaslatait minél előbb valóraváltsuk, és hogy minden javasló megtudja, mi az általa felterjesztett javaslat sorsa. Eddig már sok-sok javaslatot megvitattak és megvalósítás céljából 1 is fogadtak. Választ kell adnunk azonban minden egyes javaslatra és főképpen azokra, amelyek nem kerülnek megvalósításra. Előfordulhat, hogy egyes javaslatok nem vihetők keresztül, mert túlhaladják az adott helyzetet vagy lehetőségeinket. Ezt pedig meg kell magyaráznunk mindazoknak, akik kez. deményezőleg és jóakaratúan terjesztették elö javaslataikat. Iparunk Irányításának, pénzellátásának és tervezésének új módszerel — folytatta J. Harus elvtárs — nem érintik csupán a gazdasági szerveket és szervezeteket, hanem mindazokat a szervezeteket, amelyek mint társadalmi életünk elengedhetetlen szerves részel működnek. Az Uyen szerves részek pedig nemcsak az Ipar, a kii!- és belkereskedelem avagy az építészet. Az ipar Irányításában megvalósítandó új módszereknek visszhangot kell keltenlök iskolaügyünkben, valamint más nem termelési ágazatainkban Is. Már a főiskolai hallgatók káderszempontból való kiválasztásának is maradéktalanul meg kell felelnie azoknak a követelményeknek, melyeket népünk támaszt majd népgazdaságunk fejlesztésének jelenlegi szakaszán és. további szakaszain a főiskolákat végzett fiatalokkal szemben. Ezért lényegesen jobb helyzetet kell teremtenünk a főiskolai hallgatók káderszempontból való kiválasztása terén, például a gazdasági főiskolán, valamint más intézetekben Is, ahol még nemrégen szolgálnia. nem volt megfelelő a szociális összetétel. Jan Harus elvtárs azután rámutatott az ellenőrzés jelentőségére. Megemlítette, hogy a kerületekben, a járásokban s az üzemekben is gyakran tanúja bizonyos a felülről és az alulról jövő ellenőrzéssel szembeni ellenszenvnek. Ami az alulról jövő ellenőrzéssel szemben való ellenszenvet Illeti, ez rendszerint annak a bizalmatlanságnak megnyilvánulása, melyet egyes egyének tanúsítanak az Iránt, hogy a dolgozó nép tömegei képesek-e a felfelé irányuló ellenőrzés megvalósítására. A felülről jövő ellenőrzéssel szembeni ellenszenvet Illetőleg állítanunk kell, hogy ez a legtöbb esetben olyan előítélet, amely az emberekbe gyökeret vert még azokban az Időkben, amikor még léteztek az „elöljáróság" és az „alantasok" közötti kapcsolatok. Az ellenőrzéssel szemben tanúsított Ilyen magatartást meg kell változtatnunk. A lefelé irányuló pártellenőrzés, valamint szakosztályok által megvalósított ellenőrzés nem az arra irányuló törekvések megnyilvánulása, hogy bárkit Is „elcsípjenek", hogy bizonyos .esetet" találjanak és meghurcolják az embereket. Az ellenőrzést úgy kell értelmeznünk, hogy ez segítséget nyújt a fogyatékosságok feltárásában és kiküszöbölésében. Az ellenőrzést nem szabad géplesen végeznünk. Minden beavatkozásnak indokoltnak kell lennie, meg kell felelnie az adott irányelveknek és a szocializmus érdekeit kell iparunkat. 1954-ben a helyzet elemzése után határozatokat hoztunk, mennyi új kapacitást kell létesítenünk a következő években. A beruházási intézkedést például 1957-ben általában 100 százalékra teljesítettük. Am a rossz minőségű és gyakori üzemzavarral dolgozó gépek beszerelése odavezetett, hogy az újonnan épült kapacitásoknak csak 53 százalékát helyeztük üzembe. így „teljesítjük" a Központi Bizottság egyik legfontosabb határozatát, a termelés műszaki fejlesztéséről és minőségéről szóló határozatot. Ha tovább folytatnánk e határozat nem teljesítését, az év végén újból) elemeznünk kellene az energetika helyzetét, emellett egész biztosan a régi következtetésre jutnánk, hogy mennyi új kapacitást kell létesítenünk és üzembe helyeznünk. Ez a körhinta ártalmas hatású és ki kell küszöbölnünk azzal, hogy jó minőségű, megbízható és főként a hozzájuk fűzött hatékonyságot beváltó gépeket és berendezéseket fogunk gyártani. A gazdaságunk hatékonyságának fokozásáról és ezzel a felhasználható nemzeti jövedelem növeléséről szóló határozat többek között feladatunkká teszi megtakarítások elérését az acél, hengerelt anyag, tüzelőanyag, energia, stb. fogyasztásában,, éspedig a jobb szerkezet útján, a nehezen kapható anyagnak más hozzáférhető anyag pótlásával stb. Tavaly anyagmegtakarítási verseny indult. Köztársaságszerte halmozódtak a kötelezettségvállalások. Šimúnek elvtárs azonban semmilyen megtakarításokat nem inkasszált, hanem fokozott igényeket kapott a kohászati anyaggal szemben a tervfeladatok teljesítésére. Hol maradtak a megtakarítások? Vagy talán nem teljesítették a brnóiak és a többiek felajánlásaikat ? Teljesítették, mégpedig becsülettel teljesítették őket. Azonban amit egyes üzemek megtakarítottak, mások elpazaroltak. Ez a jelenség nagyon elterjedt az egész népgazdaságban, és az ska a helyes határozataink elégtelen teljesítése. Hatékonyan kell ellenőriznünk a határozatok teljesítését, biztosítanunk kell következetes teljesítésüket. Hiszszük, hjjjy a tervezés új megszervezése, újrormái és módszerei, a pénzellátás alapelve stb. ezt a célt fogja szolgálni. Hová vezet ezeknek az alapelveknek megkerülése, és hogyan segíti elő érvényesítésük a helyzet megjavítását, vasúti forgalmunk példáján szeretném megmutatni. Mindnyájan tudják és bizonyos formában érzik vasutalnk kedvezőtlen helyzetét. A vasutak munkájában mutatkozó fogyatékosságok a múlt év végén a karácsonyi ünnepek előtt hágtak tetőfokra, Hogyan reagáltak erre a helyzetre a vasúti forgalmunk egyes vezetői, az úgynevezett szakemberek, párttagok? Azt mondták: Mit akartok tőlünk? A vasutak teljesítik, sőt túlszárnyalják a tonnakilométerek tervét. Az azonban egyáltalán nem mozgósította ezeket a szakembereket, hogy az üzemekben halmozódik az elszállitatlan áru mennyisége, hogy a bányászok ezer tonnás fejtési kieséssel dolgoznak a be nem állított vagonok miatt, ők teljesítették a tervet. Ha szemükre hányjuk a közlekedés feladatai teljesítésének nem politikai kezelését, azzal a régi, de mindenkor előszeretettel alkalmazott érvelésükkel állnak elő, hogy a vasutak kapacitása ki van merítve, és milliárdos beruházások nélkül nem biztosítható, hogy a vasúti forgalom eleget tegyen a népgazdaság követelményeinek. Amikor érveiket megcáfoltuk, a gőzmozdonyok fűtésére szolgáló szén hiányára és rossz minőségére hivatkoztak. Fogyatékosságok voltak, de kiküszöbölésük éppen a Közlekedésügyi Minisztériumtól függ. Ahelyett, hogy a vasutak rendelkezésére álló minden eszközt és erőt kihasználnának és főként a vasutasokhoz fordulnának és megnyernék őket a vasúti forgalom feladatainak teljesítésére, a vasút súlyos helyzetét valóságban előidéző saját nagy fogyatékosságaikat, úgynevezett objektív okokkal igyekeztek leplezni. A Központi Bizottság intézkedései új szellemet vittek a vasút vezető szerveinek és dolgozóinak munkájába. Merész feladatokat tűztek kl, versenyt Indítottak az adott feladatok teljesítéséért. A Közlekedésügyi Minisztérium új vezetősége végre biztosítja a vasúti problémák megoldásának politikai kezelését. Ezt követeljük mindenütt gazdasági vezetőinktől: politikai szempontot, pártos szellemet, dolgozókra támaszkodást, nem pedig siránkozást és meghátrálást a feladatok, a párt- és kormányhatározatok teljesítésében felmerülő nehézségek elől. Ily módon Ieküzdjük a munkánkban felmerült nehézségeket, melyekkel az utóbbi években küzködünk. Gazdaságunk óriási tartalékokkal, eszközökkel és erőkkel rendelkezik, bizalommal kell lenni ezekhez az erőkhöz és eszközökhöz, még nagyobb mértékben és helyesebben kell felhasználnunk eszközeinket, számítanunk kell dolgozóink elszántságára és lelkesedésére. UJ SZÓ 413 * 1958. március 1.