Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-01 / 32. szám, szombat

LKA IKMUNB EBSEaEassBBBBESss®®®®®®®®^ második világkörüli útjuk előtt |iŕl Hanzelkát és Miroslav Zikmundot, a két világhírű cseh Utazót Csehszlovákiában megtalálni majdnem olyan nehéz, mintha már második világkörüli útjuk közben, valahol Ázsia mélyén kellene őket felkutatni. Az olvasó talán azt gondolja, hogy túlságosan szabadjára engedtem képzeletem, és bizony a hasonlatom sántikál. Nos, kedves olvasó, hidd el, igazán liem ment könnyen egy órát lefoglalni a két utazó valóban túlzsúfolt idejéből. De nem azért, mintha el akarnának zárkózni a nyilvánosság elől, vagy „primadonnáskodnának". Amikor végre együtt ültünk az egyik prágai étterem asztalánál és elmondták, mennyi feladat vár még rájuk indulásuk napjáig, beláttam, hogy ha egy nap negyvennyolc órából állana, akkor sem dúskálnának szabad időben. De beszéljenek a tények, hallgassuk meg, hogyan készül a két elválaszthatatlan munkatárs és jóbarát második útjára. Hanzelkát és Zikmundot azt hiszem nem kell bemutatnom, ismeri őket mindenki, nemcsak hazánkban, hanem jóformán az egész világon. Három és fél évig tartó afrikai, dél- és középamerikai útjukon sok személyes barátot szereztek. Olvasóiknak pedig könyveiken keresztül váltak jó barátaivá. Eddig megjelent útleírásaik, a háromkötetes „Afrika az álmok világában és a valóságban", „Ott a folyón túl van Argentína", „A Kordillerákon át" óriási példányszámban, több nyelven jelentek meg. Közép-amerikai élményeiket „Koponyavadászok között" elmén írták meg és éppen a napokban adták át a kéziratát. A közeljövőben fejezik be negyedik, Amerikáról szóló könyvük kéziratát és ezzel pontot tesznek első útjuk anyagának irodalmi feldolgozására. |l||allatlan népszerűségükre jellemilltl ző, hogy nemrégen aláírási napot tartottak Prágában és voltak olyanok, akik hét órát álltak az utcán sorba (aznap hideg, fagyos idő volt), csakhogy könyvüket Hanzelka és Zikmund aláírása ékesítse. Iskolás gyerekek, öreg nénikék, prágaiak, vidékiek, (akik kizárólag ezért utaztak Prágába) vártak türelmesen sorukra. Sokan nemcsak a saját példányaikat hozták el, hanem ismerőseik könyveit is, így aztán az eredetileg déli 12-től 15 óráig tervezett aláírási idő elhúzódott éjjel 22,30 óráig, amikor a kétezerötszázadik könyvet írták alá. — Megható az a rendkívül nagy érdeklődés, szeretet és megbecsülés, amelyben olvasóink részesítenek bennünket. Ez lesz a legértékesebb útravalónk, kísérni fog bennünket legnehezebb perceinkben is. Csak úgy tudjuk viszonozni, ha második utunk élményeit legjobb tudásunk szerint megosztjuk itthon maradt kedves barátainkkal — mondotta Zikmund nem kis elérzékenyüléssel hangjában. — Az indulás pontos idejét még nem határoztuk meg, ha minden jól megy, őszre tervezzük, — vette át a szót Hanzelka. Eszébe juttattam másfél év előtti gottwaldovi beszélgetésünket és megkérdeztem változtattak-e az Útirány tervén azóta. — Nem, lényegében az útirány nem Változott. Magyarország, Románia, Bulgária, Törökország, Közel-Kelet, az Arab-félsziget, Irán, Irak, Afganisztán, Pakisztán, India, Nepál, Burma, Thaiföld, Vietnam Laosz, Kambodzsa, Maláj-föld, Indonézia, Ausztrália, ÚjZéland, Oj-Guinea, Fülöp-szigetek, Kífta, Mongólia, Korea, Japán, Szovjetunió és Lengyelország meglátogatását vettük tervbe. — Hát az biztos, hogy lesz miről irniok, ha visszajönnek, — jegyeztem meg — annál is inkább, mivel hallottam, hogy négy és fél, öt évig lesznek távol. — Igen, Nem felületes szemlélődésre készülünk. Meg akarjuk ismerni az Ulető országok népeit, bizalmukba férkőzni, együtt élni velük, tanulmányozni szokásaikat, életmódjukat és ehhez idő kell. Ez alkalommal sokkal több kötelezettséget vállaltunk magunkra, mint előző utunk alkalmával. A fővárosokból rendszeres tudósításokat fogunk küldeni a Večerní Prahának és ezt átveszik a bratislavai, moszkvai, leningrádi, kijevi, varsói, budapesti, berlini és szófiai testvérlapok is. A Kvéty folyóiratnak hetenként küldünk tudósítást, a rádió kétszer hetenként 15 perces adásban fogja utunkról tájékoztatni a hallgatókat, a televízió részére külön filmeket készítünk, amit egyszer hetenként fognak közvetíteni, ezenkívül filmhíradók, 10—15 rövidfilm, négy középhosszúságú film és 2—3 egész estét betöltő film forgatását tervezzük. A külföld kéréseinek teljesítésére is előzetes beleegyezésünket adtuk. Hogy aztán sikerülni fog-e mindezt valóra váltani, az a körülményektől függ, mindent megteszünk, ami tőlünk telik — válaszolták mindketten egymást kiegészítve. Í

beszéd közben figyeltem őket, a © világos, majdnem lenszőke Hanzelkát és a sötéthajú, kicsit kreolbőrű Zikmundot. Két egészen különböző típus, és mégis mintha egyek lennének. Barátságuk több mint húsz éve tart. Első útjukra kilenc évig kérádió vevő leadó készülékek, kézi leadók és más modern technikai berendezések tartoznak még a felszerelésükhöz. Természetesen mindent alaposan kipróbálnak itthon, megtanulják kezelésüket, és mint jól képzett filmszakemberék indulnak útnak. És hol fog ez a sok felszerelés elférni? — kérdi biztosan az olvasó. Ugyanezt kérdeztem én is. A két 805-ös Tatra teherautóhoz, amellyel utazni fognak, két pótkocsit kapcsol- 4 I ftj szó Érvényesülnek a javaslatok A két autóbusz, amelyekkel Hanzelka és Zikmund 100 000 km hosszú világkörüli útját megteszi. szültek megfeszített munkával, vasakarattal, kitartással és az anyag feldolgozásával csak most, nyolc év után lettek készen. Nyelvismeretükön, amit ilyen „foglalkozásnál" természetesnek tartunk, technikai készségükön, szívós természetükön, éles megfigyelőképességükön, művészi érzékükön kívül, a legnagyobb fegyverük hihetetlenül nagy és alapos a tudásuk. Ezt nem azért írom, mert dicshimnuszt akarok róluk zengeni. Inkább csak úgy a margóra szánom annak a sok kalandvágyó fiatalembernek a címére, akik ugyan jóhiszeműen, tele lelkesedéssel, de meggondolatlanul ostromolják „példaképeiket", hogy velük szeretnének menni. Nagy körültekintéssel és megfontolással választották ki útitársaikat, akikről csak annyit voltak hajlandók elárulni, hogy az egyik kiváló autószerelő, karbantartó, aki a filmezésnél is segítségükre lesz, egyszóval afféle ezermester, a másik orvos, aki egyúttal a hangmérnök szerepét Is be fogja tölteni, az adminisztráció az ő feladata lesz, és már mindketten szorgalmasan készülnek feladataikra. Ezt persze ne úgy képzelje — magyarázta Zikmund, — hogy szigorúan szétosztjuk magunk között a „munkaköröket". Mind a négyen azt fogjuk csinálni, amit a helyzet éppen megkövetel. Feladataink annyira megnőttek, hogy ketten képtelenek lennénk mindennek eleget tenni. Orvos útitársunknak nem az orvosi működés lesz az elsőrendű feladata, inkább az utolsó. Nem akarjuk az időnket adminisztratív munkára pazarolni. Hogy csak egy példát említsek, kb. 150 000 fényképet akarunk csinálni, (első utunkon 10 000-et csináltunk) ezek csoportosítása egy külön embert igényelne. Nem is azért választottuk, hogy egészségünk fölött őrködjék, hanem azért, hogy az elhagyott területeken, primitív életkörülmények között élő népeknek segítsen. Még a legvadabb, legzárkózottabb embernél is nyert ügyünk van, ha így próbálunk hozzá, közeledni. Autószerelő barátunk megkímél minket a technikai munkától, mely első utunkon rengeteg időt vett igénybe. És még egy ok: első utunk alkalmával 16 mm-es könnyű felvevőgépekkel dolgoztunk. Most 35 mm-es filmeket fogunk forgatni, nagyrészt szélesvásznút és ehhez feltétlenül szükségünk van segítségre. filmforgatás művészetében a két utazó a Csehszlovák Állami Film gottwaldovi műtermében tökéletesítette magát. A filmezéshez a gottwaldovi műterem a legkorszerűbb felvevőgépeket bocsátja rendelkezésükre, amelyekkel szélesvásznú filmeket készíthetnek. A fényképezéshez szükséges felszerelésük már együtt van, ezenkívül a jénai Zeiss Gyártól kapnak még egy teljes felszerelést, speciálos csomagolásban trópusi használatra. A televízió számára nyugatnémet felvevőgépekkel fognak dolgozni. Magnetofonok, nak, ezekben fogják elhelyezni a technikai felszerelést. A teherautók motorja és alváza ugyanolyan, mint a sorozatban gyártottaknak. Karoszszériájukat viszont átalakították Hanzelkáék kívánsága szerint, úgyhogy inkább kis autóbuszok, mint teherautók. Az autók belseje úgy van berendezve, hogy egyúttal hálószoba, dolgozószoba céljaira is alkalmas legyen, beépített szekrényekkel, fekvőhelyekkel, ülésekkel, kartoték-polcokkal stb. A pótkocsik persze lekapcsolhatók és a két autó között ponyvát feszíthetnek ki, így nagyobb térséget nyernek. Hosszabb tartózkodás esetén ez megkönnyíti munkafeltételeiket. Az autókat tavasszal kapják meg, teljesen készen, és utána alaposan kipróbálják. Igen fontos, hogy az autók a legnehezebb körülmények között se mondjanak csődöt, mert hiszen ez az egyik feltétele útjuk sikerének. A koprivnicei Tatragyárban rendkívül nagy figyelmet és gondosságot szenteltek az autók készítésének, hogy két világrészen keresztül méltóan képviseljék a cseh technikusok munkáját. Hanzelka autójának karosszériáján kék csík, Z:kmundén piros az ismertetőjel. anzelkáék második világkörüli útjukat a Csehszlovák Tudományos Akadémia égisze alatt teszik meg. Útjuk inkább tudományos jellegű lesz, míg az elsőnél gazdasági szempontok voltak előtérben. A filmezés, fényképezés, Írás stb. mellett tudományos munkát is fognak végezni a Csehszlovák Tudományos Akadémia részére. Az Akadémia viszont előlegezi nekik a költségeket, amit majd fokozatosan visszafizetnek a honoráriumokból. Tehát most is, úgy mint először, saját vállalkozásukban fognak utazni. Megtudom még azt. hogy indulásuk előtt búvártanfolyamot akarnak végezni Franciaországban, hogy a tenger titokzatos világát is megörökíthessék. Beszélgetésünk a vége *elé közeledik. Lejárt a nekem szánt idő, és én elismerem, hogy tovább nem tartóztathatom őket. Éppen a határvidékről jöttek, ahol a határőröknek számoltak be előkészületeikről és beszélgettek velük. — Az ilyen meghívásnak, bármennyire is kiszámított az időnk, örömmel teszünk eleget. Hazánk önfeláldozó határőreinek jókívánságait jól eltettük útitarsolyunkba, hogy viszontagságaink közepette erőt merlthesünk belőlük — mondotta Miroslav Zikmund. ível indulásukig már nem valószínű, hogy találkozunk, csatlakoztam a határőrök jókívánságaihoz, magam és az Új Szó olvasótábora nevében. Mi az Új Szó hasábjain fogjuk követni Hanzelkáék 100 000 km hosszúságú második világkörüli útjának gazdag tapasztalatait és csodálatos élményeit. KIS ÉVA A füleki járás községeiben a CSKP KB levelének megvitatásakor a nemzeti bizottságok szakaszán 313 javaslatot tettek, melyek a nemzeti bizottságok munkájával foglalkoztak. Amikor a járási nemzeti bizottságon a vitaanyag feldolgozását végezték, kitűnt, hogy a nemzeti bizottságok a kötelezettségvállalások szervezésében nem mindenütt végeztek kielégítő tevékenységet. Ennek ellenére értékes kötelezettségvállalások születtek a buzitai és a várgedei szövetkezetben, melyek a termelés növelésére irányulnak. A további felajánlások nagy része a helyi nyersanyagforrások jobb és gazdaságosabb kihasználását célozzák. Ezzel kapcsolatban Füleken, Rátkán, Guszonán kultúrház építését tervezzük. Elmondhatjuk, hogy mind a helyi, mind a járási nemzeti bizottság a vitában elhangzott kérdések nagy részét már megtárgyalta, megválaszolta és lehetőség szerint a legrövidebb időn belül érvényesíti. A javaslatok közül érdemes megemlíteni, hogy több községben foglalkoztak a járáson keresztül folyó patakok elhanyagolt állapotával. Itt azonban meg kell említenünk, hogy a patakok szabályozására a már régebben leszállított kőrpennyiség sincs felhasználva, melyet a lakosság társadalmi munkával a szabályozás oéljaira felhasználhatott volna. Sok hozzászólás hangzott el a traktorállomás munkájával kapcsolatban is, mely nem minden esetben végzett kielégítő munkát a szövetkezetekben. Magverő Pál, a csákányházi szövetkezet egyik tagja például megemlltete, hogy szövetkezetükben 170 hektár földterület maradt felszámtatlanul. Ezt a kiesést a traktorok gyakori üzemzavarai okozták. Ezenkívül meg kell még említeni, hogy a traktorállomás munkaerőhiány következtében nem tudott minden gépre traktorost biztositani. A közeljövőben azonban megkezdődik egiy gépkocsivezető-tanfolyam, ahol a traktorosok számára lehetőség nyílik a szakképzettség megszerzésére. A felszólalások egyebek között érintették a járás lakossága élelmiszerrel való ellátásának jelenlegi kedvezőtlen állapotát, amely főleg a kenyér rendszertelen elosztásálban rejlik. Ugyanis 15 község kenyérellátását a füleki sütőüzemek biztosítják, az áru későn érkezik meg az elarusítóhelyekre, s több esetben a kenyér minősége is kifogásolható. Ezeket a rendellenességeket' azonban a közeljövőben az ajnácskői korszerű péküzem felépítésével kiküszöbölik. A lakosságnak nyújtott szolgálatok megjavítására irányuló javaslatok túlnyomó többségét is elintézték a nemzeti bizottságok. Medvesalja és környéke lakóinak minden gyógyszerért eddig a járási székhelyre kellett utazniok. Ez körülbelül 40 —45 km-es utat jelent, s amellett sok felesleges kiadást. A lakossáq kívánságát figyelembe véve a jövőben Ajnácskőn gyógyszertárat építenek. Cipó János korláti lakos a vita sorám községük utcáinak kikövezését kérte a járástól. Ezt azonban a helyi nyersanyagforrások felhasználása útján is meg lehet valósítani, mert a, k.-rláti bánvából nagy mennyiségű hulladékkő nyerhető erre a célra. Egyébként a járási nemzeti bizottság a Z-akció keretében lehetővé teszi a korláti utcák kikövezését. A javaslatok és hozzászólások, melyeket a füleki járás dolgozói a párt levelével kapcsolatban tettek, annak bizonyítékai, hogy járásunk lakossága az egész ország fejlődése mellett nagy súlyt helyez saját környezetének szebbétételére is. Agócs Vilmos, Füleíi Egységeink a CSKP XI. kongresszusa előtf Egységeink CSISZ-szervezetei sokat beszélgetnek a Győzelmes Február 10. évfordulója ünnepségeinek és a CSKP XI. kongresszusának előkészületeiről. Ebből az alkalomból szocialista versenyre hívják az egységek tagjait és kötelezettségeket vállalnak. Egyébként a CSISZ-szervezet nagy gondot fordít katonáink ideológiai nevelésére is, amit azáltal is elősegít, hogy terjeszti a pártsajtót. Egy hónapi agitációs munka eredményeként az egység tagjainak 97 százaléka fizetett elő a napisajtóra. Gottlieber Ferenc, hadnagy FELÉLED A MŰHELY Á szocialista munkaversenyt a munkatermelékenység és a gazdaságosság növelésére irányítják a KeletSzlovákiai Gépgyárakban MÁR NÉHÁNY HONAPJA csend volt a Keletszlovákiai Gépgyárak ifjúsági részlege körül. Ennek a részlegnek a dolgozói 1956-ban elnyerték a vállalat igazgatójának és az üzemi szakszervezeti bizottságnak vörös zászlaját, mert egyenletesen teljesítették a tervet, fejlesztették a szocialista munkaversenyt, szép eredményeket értek el az anyagtakarékosságban, csökkentették az önköltségeket és jól folyt a tömegpolitikai munka is. Az ifjúsági részlegnek hatásos segítséget nyújtott a részlegveze'tő,, az ifjúmunkások többsége CSISZ-tag lett, minden dolgozó tagja volt a szakszervezetnek és ami a legfontosabb, a részleg az üzemi pártszervezet hathatós segítségét élvezte. Elmondhatjuk tehát, minden a legnagyobb rendben volt. Az ifjúsági részleg dolgozói dicséretet is kaptak a Szakszervezetek Központi Tanácsától, mert tervüket minden mutatószámban határidő előtt teljesítették. Tavaly azonban bizonytalan volt a részleg terve és ezért a dolgozók nem is tettek kollektív felajánlást. Végül azonban a részleg kapta meg a fekálkocsik gyártásának, feladatát. E kocsik gyártását azonban sem műszakilag, sem anyagilag nem készítették elő kellőképpen. A gyártásnak májusban kellett volna megkezdődnie és a következő hónapban már 100 kocsit kellett volna gyártani. Sajnos ezt a feladatot nem teljesítették, mert az anyag csak júliusban, tehát két hónappal később érkezett meg. A rlSzleg dolgozói az év végéig azonban teljesíteni akarták a tervet és így hóvégi hajrákra, túlórázásokra került sor. Az elmaradás az év végéig így is 50 kocsi volt. AZ ŰJ ÉV az ifjúsági részleg dolgozóit már nem lepte meg, jól felkészültek az idei feladatokra és elhatározták, hogy nemcsak teljesítik őket, hanem a múlt évi elmaradást is behozzák. Második ötéves tervünk harmadik évének első napjaiban a dolgozók kezdeményező javaslatokkal álltak elő. Az egyéni és kollektív kötelezettségvállalások egymás után érkeztek, és ami a legörvendetesebb, nagy volt a gazdaságosság növelésére tett felajánlások száma. A dolgozóknak ez az igyekezete a legjobban a fekálkocsik szerelésénél mutatkozott meg, ahol az elvtársak jól megértették a CSKP KB levelét és ennek vitájában olyan felajánlást tettek, amely szerint a munkaszervezés megjavításával és a szakképzettség növelésével 20 százalékkal szilárdítják a teljesítménynormákat. így pl. Bonkaló Gyula 12-tagú csoportja felajánlást tett, hogy 102 ezer koronával csökkenti áz önköltségeket ebben az évben. Salgovics Jolán festőcsoportja 33 ezer, Bartolomej Sontra csoportja 32 ezer, Kántor István csoportja 21 ezer, Nagy Lajosné 18, Ján Zádoráé és hegesztőinek 16 500, Lučkai Bertalané 15 ezer, Balázs Gézáé 11 ezer koronát takarítanak meg, illetve ennyivel csökkentik az önköltségeket munkájuknál. De nemcsak a szerelőműhely, hanem a megmunkáló műhely dolgozói is jelentős felajánlásokat tettek. Itt felajánlották, hogy egy sorozat gyártásánál 398 koronával szilárdítják normájukat. Menyhért Pál és Margita Kederová CSISZ-tagok évi 4830 koronás önköltségcsökkentésre tettek felajánlást. A megmunkáló-műhely dolgozói, az esztergályosok, marósok kb. 30 ezer koronás megtakarítást érnek el ebben az évben. A fentebb felsorolt egyéni és kollektív felajánlásokból megszületett az ifjúsági részleg kollektív felajánlása a Februári Győzelem 10. évfordulójának és a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére. A részlegnek ezen felajánlása alapján a dolgozók 307 ezer koronát takarítanak meg. A részleg dolgozói ezenkívül felhívták még a többi részleget, hogy keljenek versenyre a termelés gazdaságossá tételében. A felhívásban nem feledkeztek meg az anyagbeszerző-osztályról sem és azt is felhívták, biztosítsa a folyamatos anyagszállítást, hogy necsak túlteljesíthessék az idei feladatokat, hanem be is hozhassák elmaradásukat. MÉG SINCS csend a Keletszlovákiai Gépgyárak ifjúsági műhelye körül. Az ifjúsági részleg újjáéledt. SADO KÁROLY. Kassa ÜJ SZÖ i 2? 1958. február L