Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-01 / 32. szám, szombat

DRÁMAI VAGY EPIKAI SZÍNHÄZ B. Brecht: Galilei élete c. darabja bratislavai bemutatójának margójára A Nemzeti Színház drámai együttesének legutóbbi bemutatója nagy port vert fel színházi életünkben. Méltán, mert Brecht Galilei élete című darabja egyik a£ évad legfigyelemreméltóbb (ez a szó kívánkozik tollamra) dramaturgiai és rendezési műveinek. Az utóbbi években világszerte, de nálunk is, főként a szakértők köreiben sokat vitáznak a modern színházról és ezzel kapcsolatban gyakran emlegették — nálunk sajnos csak emáll távolabb tőlem Brecht forradalmi és forradalmasító kezdeményezésének lebecsülésétől, a világszínművészet és hazai színmű vészetünk további fejlődéséhez való hozzájárulásának lekicsinylésétől, ám ennek ellenére egyáltalán nem úgy vélem, hogy a kérdés ma ilyen határozottan állna: „drámai" vagy „epikai" színház. Egyik vagy másik. Azt hiszem, hogy Brecht sem így állította fel a kérdést. A drámaiasság sajátos értelmezésével akarta kiegéA Brecht-darab egyik jelenete. (V. Pŕibyl felv.) legették — Brechtet is, azaz Brecht epikai színházát. Nézőközönségünk és a gyakorlati színi életben jártas szakértő is most végre (jobb későn, mint soha) a mi színpadunkon találkozik Brechttel, természetesen, ha nem számítjuk ide a Koldusopera 1947. évi bemutatóját az Oj Színpadon. A bemutatót gazdagon követő bírálatok, beszámolók bevezetőjükben, de gyakran a cikk magvában is ezzel a problémával viaskodtak: „drámai" vagy „epikai" színház. Dicséretükre váljék, álláspontjukat temperamentumosán, szenvedélyesen védelmezték. Sőt, úgy tűnt, hogy néha túl messze mentek, szélsőségbe estek, Brecht színházát normának és kötelezőnek tartják. Ogy vélem, nem szükséges különösképpen hangsúlyoznom, mi sem Mao Ce-tung: szíteni, mint ahogy gyakorlatilag kiegészítette és továbbfejlesztette is a drámaírás arisztotelészi elveit. Ebben van nagysága és jelentősége a színművészet elmélete és gyakorlata szempontjából. Még a bemutató előtt sok hang ütötte meg a fülünket, Egyetértettek ugyan Brechttel, de felvetették a kérdést, miért éppen Galilei életét. Ezeknek válaszul csak annyit, hogy Galilei élete kétségtelenül Brecht drámai alkotásának tetőfokát jelenti. Másodszor kevés darabja reagál ily élénken és szenvedélyesen a ma számos problémájára, mint éppen ez a darabja, melyet húsz évvel ezelőtt a német fizikusoknak az atommag hasításában elért sikeréről szőlő első hírek közvetlen hatására írt. PEJTAJHO Zápor zuhog észak felett, tajték csapkodja az eget, túl Csingihuangon kis csónak lebeg — a tenger végtelen, semmitse lát a szem —, hová tart, ki mondhatja meg ? n. Ezer évnél is több lehet, hogy Véj császár nyergeltetett s Keletre jött, emléke leng a Tysieső felett. Ma is úgy zúg a zordon őszi szél — de mások lettek már az emberek. Hegedűs Géza fordítása) KUO MO-ZSO: CSATAZAJ Ogy hullámzik a harci lárma, Miként a tenger ár-apálya; A szív, az ér, mind hangosabban Dobog, majd túlhamar lecsappan; Felforr, - de újra rest lesz és Megrontja renyhe tespedés; Ahogy lelanyhul, majd kikel, Ez népünk sorsát dönti el; - Rohadjunk így, rabláncra szántan, Vagy nőjünk nagyra en-hazánkban? Fel! Talpra hát! Ütött az óra, Ne korhadj! Üss a martalócra! Hisz' mindegy - Kard vagy bomba tép-e, Dacolj a vésszel, állj elébe' Nincs semmi célja életednek, Ha gyáva koldusként vessed meg! E nép csodára várt szünetlen ötezeréves révületben, — De most megérthetjük mi végre: Igaz szabadság, tiszta béke Csupán a harcokban megedzett Szilárd közösségben születhet! Fordította: FRANYÖ ZOLTÁN E rövid színházi beszámoló keretében sajnos nem foglalkozhatom részletesen Brecht epikai színházának alapelveivel. Röviden ismételni szeretném', hogy Brecht színháza meggyőző hatásának és — ne féljünk e szótól — hatásosságának hevében fittyet hány a drámaírás eddig érvényes elveinek. A múlttői eltérően nem akar meghatni, csak gondolkodásra akar ösztönözni és minden továbbit e fö célnak rendel alá. Epikai színháza filozófiai színház. A vita, a polemizálás színháza és ebben Brecht felülmúlhatatlan, igazi nagymester. Soha sem tagadta, hogy a nézőt meg akarja nyerni gondolatának, álláspontjának, az igazságnak. Soha sem volt elégedett, ha meggyőződöttet győzött meg erről. Nem, Bre: h* ncm>"Sfk a K "iniunirták és a rokonszenvezők számára alkot. Brecht alkot — és érveinek meggyőző hatásával kényszeríti gondolkodásra és nyeri meg számunkra az ingadozókat is. így értelmezték Brechtet művének bratislavai rendezői is, főként Tibor Rakovský, a tehetséges fiatal rendező. A Berliner Ensemble (Brecht-színháznál) tett látogatása során szerzett alapos elméleti ismereteivel és saját tapasztalatokkal gazdagodva, a Berliner Ensemble példájától ihletve, de nem annak uszályában, alkotta meg saját — de bevezetőül mindjárt meg kell jegyeznem, — helyes és a mi nézőnk számára érthető elképzelését, melyet mutatis mutantis (hisz színművészetünk történetében a maga nemében első ilyen rendezésről van szó) a Nemzeti Színház színpadán érvényesített. Rendezői műve annál jelentősebb, mert szertefoszlatta azt a legendát, hogy Brecht darabjait csak saját színháza tudja játszani. Igazolta Fritz Erpenbeck, kiváló német színművészeti teoretikus szavait, hogy Brecht darabjai tartalmának helyes értelmezése mellett azoknak előadása nagyon változatos lehet. Ha a rendező és a szereplők igyekszenek (persze a tehetség feltétele) Brecht drámáit úgy színre vinni, amint azokat a költő megírta, nem pedig úgy, amint elképzelik, miként rendezné Brecht, akkor saját kifejező eszközeikkel is eljutnak Brecht eredeti elképzeléséhez. A bratislavai rendezőknek ez teljes mértékben sikerült. Ha nem is megható, mégis erős sodróerejű színielőadást nyújtottak. Ebben a rendező és a főszereplők mellett érdeme van Ladislav Vychodilnak, a rendkívül hatásos díszletek és kosztümök tervezőjének és Jaromlr Dlouhýnak, a kísérőzene szerzőjének is. A drámai együttes egyes kiváló tagjai bizonyára nem véletlenül és Brecht szövegétől nem függetlenül arattak nagy sikert e rendezésben és bármenynyire is hihetetlennek tűnik, a leghatásosabbak éppen azok voltak, akiket nézőközönségünk mint kiváló szavalóművészeket ismert. Első helyen figyelmet érdemel a főszereplő Vilŕam Záhorský, aki sok sikeres és hatásos szerep után lehetőséget kapott rendkívül nagy tehetségének, számára új színművészeti irányban való kifejlesztésére. A darab elején előforduló néhány hibától eltekintve bravúrosan élte magát szerepébe. Nagy és kellemes meglepetés volt Huba Barberíni bíborosa, de főként VIII. Orbán pápája. Ogy látszik, Huba sok keresés után ismét megtalálta markáns színészi kifejező képességét. Sajnos, Filöík Sartija Brecht szempontjából túl színpadias volt és csak két képben —, ahol megtudja, hogy Galilei visszavonta tanítását és az utolsó képben, de ott nagyon erőteljesen — tudta meggyőzően megjátszani alakítását. A kisebb szerepek közül figyelmet érdemel főképp Valach és Romančík alakítása, A. Mrvečka filozófikusan értelmezett szerzetésének alakja. Nagy színházi élmény volt Ladislav Chudík szerzetesének epizódalakja. A női szereplők közül Oľga B. Országhová mellett, aki művészi értelmezésével és natürelljével is kitűnt az előadás általános keretéből, nagy sikert aratott Mária Kráľovičová. Eléggé szegényes szerepében a legtöbbet tudta produkálni, főként, mint az öregedő elkeseredett Virginia. Sikere főként a darab második részében, meggyőzően igazolja, milyen helytelen volt a tehetséges színésznőnek állandóan naiva szerepet osztani. Galilei életének a Nemzeti Színházban tartott bemutatója után közönségünk még nagyobb várakozással tekint a Berliner Ensemble bejelentett látogatása elébe. Kétségtelen, hogy a múltban Berthold Brecht állandó ihlete és vezetése alatt álló együttes előadá sában a leghatásosabb lesz a költő szava. De ez semmilyen mértékben nem csökkentheti a bratislavai rendezés kimagasló sikerét, amely a szlovák színművészet fejlődését jóval előre vitte. HP Csehszlovák filmek j3udapesleyi A osehszlovák filmgyártásról a külföldi filmszakembereknek jó véleményük van. Ezt a véleményt évről évre öregbítik a cannesl, a velencei és főleg a Karlovy Vary-i filmfesztiválok csehszlovák filmsikerei. A filmek igazi sikerét azonban a mozilátogató közönség elismerése jelenti. A csehszlovák filmgyártás — a budapesti tapasztalatok alapján — e milliószemü zsűri elismerését is megnyerte. Mik ezek a budapesti tapasztalatok,, amelyekre e kijelentést alapozzuk? Röviden a követKezőkben foglalhatjuk össze: Az elmúlt évben a budapesti filmszínházak műsorán több, mint harminc, egész estét betöltő csehszlovák játékfilm szerepelt. Ezenkívül számos bábfilm — mint például a Svejk-sorozat első három része — művészeti, tudományos és egyéb ismeretterjesztő kisfilm is. Az 1956-ban gyártott 22 csehszlovák játékfilmnek közel felét bemutatták és hosszú heteken át játszották a budapesti bemutató és utánjátszó mozik. így például az „Olmer bűne" c. bűnügyi film 47 hétig, az „Elveszett nyom" 43 hétig, a „Játék az életért" 35 hétig, a „Nehéz anya nélkül" c. kalandos film kerek félévig volt az elmúlt évben a különböző budapesti filmszínházakban műsoron. E filmeket a bemutató mozik is több héten át játszották megszakítás nélkül. A csehszlovák filmek kedveltségét mutatja, hogy a romantikus és a realista film, legyen témája vígjáték vagy dráma, mesejáték, vagy a mai élet valósága, egyaránt vonzza a magyar közönséget. A statisztika szerint a történelmi filmek (pl. Jan Hus, Žižka stb.) kerültek le leghamarabb a műsorról, amit főleg a cseh történelem ismeretének hiánya, s ezáltal a film mondanivalójának nehezebb érthetősége magyaráz. Megemlíthetjük azt ls, hogy a múlt év elején — amikor az ellenforradalom eszmei hatása a szovjet és népi demokratikus filmek bojkottálásában is jelentkezett, ami átmenetileg a müsorpolitikát irányító szervekre is hatással volt — az ellenforradalom fagyos közönyét elsőnek a csehszlovák filmek törték át, utat nyitva a többi szocialista filmalkotásnak. Az újonnan bemutatott és játszott csehszlovák filmek közötti nagy különbség azt mutatja, hogy számos olyan film van, amely évek óta minduntalan vlssza-visszatér és nem is kis közönségsikerrel a budapesti mozik műsorára. így például a „Rágalom tüzében" c. film még az elmúlt évben is 11 héten, a „Senki nem tud semmit" c. filmszatíra 9 héten, a „Légből kapott zenekar" 7 héten keresztül volt műsoron, pedig ezek bemutatója már jó néhány évvel ezelőtt volt. Érdekességként megjegyezzük, hogy a régi szép filmemlékeket felújító Filmmúzeum műsorán ls szerepel csehszlovák film, az 1937-ben készült „Miénk a világ". Ennyi talán elég ls annak alátámaszd tására, hogy a csehszlovák filmeknek külföldön — legalább is Budapesten — komoly közönségsikerük van. De az elmondottak ennél többről Is tanúskodnak. Ha megnézzük a Budapesten játszott külföldi filmek rangsorát, a csehszlovák filmet a nagyhatalmak — Szovjetunió, Franciaország, Anglia, Németország, Olaszország — filmjei sorában találjuk. Megállapíthatjuk az újonnan gyártott filmek budapesti bemutatásának nagy számából azt is, — de a prágai és bratislavai moziműsorból a magyar filmekre vonatkozóan ls, — hogy a film a népek közös kincsévé vált, mert könnyű szerrel le tudta győznf a nyelvi nehézségeket (felirat, szinkron), és ezáltal új tartalommal bővültek Lenin szaval: az összes művészetek közül legfontosabb számunkra a film. Legfontosabb, mert a szocialista kultúrának és egymás megismerésének leghathatósabb eszköze. Ebben az évben Budapesten 130 új külföldi filmet mutatnak be. Nem kétséges, hooy ebben a csehszlovák filmek a korábbihoz hasonló mértékben részesednek. Ezt igazolja, hogy már az első filmhét is hozott csehszlovák filmbemutatót. Január 3-án tűzték műsorra a „Világos ablak" c. filmet, amelyről a filmkritika is elismerően írt. Az elmondottak — bár csak Budapestre szorítkoztak — természetesen az egész országra vonatkozóan is fennállnak. A csehszlovák filmek Budapest után eljutnak vidékre Is. s mivel majd minden faluban van mozi, a csehszlovák filmek kedveltségét alátámasztó fenti adatok csak hiányosan támasztják alá a csehszlovák filmek külföldi sikeréről alkotott — de egyébként így is hiteles — képet. Befejezésül csak annyit, hogy a csehszlovák-magyar filmkapcsolatok — mint látjuk — elevenek, gyümölcsözőek, amit csak továbbmélyíthetnek a közösen gyártott filmek (koprodukció), mint a már hírül adott „Szent Péter esernyője" c. film közös magyar és szlovák felvétele. S ó k y Dezső, Budapest. • Munkásosztályunknak 1948 február havában aratott dicső győzelme képezi az „1948-1958 februárja" cí, mű szlovák film tárgyát, amelyet a I filmhíradó stúdiója készít. A Július | Kúdelka rendezésében készülő film felvételeket fog tartalmazni az 1948as februári eseményekről s megmutatja, hogy napjainkban miként bontakozik ki és szilárdul a Győzelmes Február forradalmi öröke. A csehszlovák filmgyártás 60 éve A bratislavai Metropol-moziban a csehszlovák filmgyártás 60. éve évforduló-ünnepségeinek keretében felújították a csehszlovák filmgyártás régebbi, témájukkal és művészi formájukkal kiemelkedő alkotásait. A folyó (Rieka) Rovenský rendező filmje a hazai hegyek romantikus világába vezeti a nézőt. A természet megannyi szépségén keresztül hegyi tanyára jutunk, melynek lakói naponta megújítják küzdelmüket a természettel a boldogulásért. Rovenský filmje nem vádol egyenesen. Amit az emberben keres — az a szív, mely akár az öreg igazgatótanító búcsúszavaiban, akár a vadorzó életmentő tettében dobog, idillikusán és meghatóan lüktet Pavlík és Pepička tiszta gyermekszerelmében, amikor Pavlík életveszélyes küzdelmet vív az örvényes vízben az óriási csukáért, hogy árán cipőt vehessen a szegény mezítlábas Pepičkának. És ez az Idillikus képekben bővelkedő film mégis vádol: vádolja azt a társadalmat, melyben egyesek mulatókban élik • • • világukat, dúslakodnak a javakban, míg mások mezítláb róják a természet ösvényeit, hogy az elemek elleni küzdelemmel szerezzék meg a létfenntartásukhoz szükséges javakat. Szegények ügyvédje Advokát chudobných Vladimír Slavinský szintén 1933-ban készült filmje az előbbinél drámaiabban mutat rá a társadalmi egyenlőtlenségekre. Azt tárja fel, hogy a polgári társadalomban a társadalom biztosította jogok és a hozott törvények csak annak nyújtanak védelmet, aki kiismeri magát bennük, vagy jó pénzért ügyvédet fogad, míg a kisember egyedül igazának hangoztatásával nem sokra viszi. De ez a társadalom, a farkasok társadalma, a saját kiszolgálóival szemben is könyörtelen. Dr. Kiliánt, az egykori vizsgálóbírót az őt ért igazságtalanság vezeti a szegények körébe, hogy jogi tanácsaival segítse őket megnyerni az uzsorások, a zsarolók és vérszopók elleni pőréikét. A saját sérelme teszi őt a szegények ügyvédjévé. Slavinský ezt az éles társa^alombírálatot szép emberi megnyilvánulásokban gazdag jelenetek sorával fűzte át. A figyelmet Kilián nevelt lányára és zenei tehetségének kibontakoztatására tereli, és a lány szülei életének hátterében bontakozódik ki a történet konfliktusa, amely azonban a végén megoldódik. A becsületességet végül a jutalom — teljes rehabilitálás — koronázza. Fény derül az igazságra, de ez csak egy esetben történik meg ezer közül. Mai filmgyártásunk sokat tanulhat gazdag hagyományaiból. Elsősorban azt, hogy haladó eszmei mondanivalóját a kor követeléseinek megfelelő vonzó hatású, magas színvonalú, művészi köntösbe öltöztesse. (L) ÜJ SZÖ 5 Ä 1958. február ]»