Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-28 / 59. szám, péntek

A népgazdaság irányításának új ^ alapelveihez (Folytatás a 4. oldalról) a polgári ellenőrzés helyes megszervezése, valamint a polgári ellenőrzésnek és az állandó bizottságok el, lenőrző tevékenységének célszerű , együttműködése. Az összes előző elvi kérdéseknek — • melyek megoldásának pártunk és • kormányunk jelentős figyelmet szen*te!t — magyarázata lehetővé kell • hogy tegye a nemzeti bizottsági ta.nácsok apparátusa szervezeti össze, tétele kérdésének célszerű megoldását is, és az apparátus olyan egységes ' szervezetének kialakítását, amely 'megfelelne a demokratikus centralizf mus elvének és amelyben teljes mér„tékben kitűnnének a kettős alárendeltség elvének következményei, 'természetesen nem bürokratikus ér• telemben. Az a fontos, hogy megtaláljuk a legjobban megfelelő és legcélszerűbb szervezési módot, ami egy' részt megköveteli a demokratikus •centralizmus alapelvének következe. tes kidolgozását és a kettős alárendeltségnek a nemzeti bizottságok ' végrehajtó szerveire vonatkozó, be' lőle eredő elvének kidolgozását úgy, , hogy nagy lehetőségeket teremtsünk az alsóbb szervek kezdeményező és • önálló munkája számára és hogy egy" idejűleg kitűnjön és megszilárduljon , az egységes országos politika a nem_ zeti bizottságok tevékenységének va' lamennyi szakaszán. Ez megköveteli ' továbbá a dolgozó tömegeknek az állami igazgatásban való részvétele elvének további elmélyítését, elsősorban a polgárok soraiból toborzódó ' önkéntes dolgozókkal való együttműködés összes formáinak sokoldalú • kihasználásával, valamint a nemzeti . bizottságok albizottságai és a szakbizottságok jelentőségének fokozásá• val. A nemzeti bizottságok végrehajtó ' szerveinek küldetésében és munkájának tartalmában bekövetkező minőségi változásol-: tovább növelik a nem• zeti bizottságok plénumai munkájá, nak súlyát és fontosságát, ülésének , jelentőségét és a nemzeti bizottságok t egyes tagjainak felelősségét. Ez abból ( ered, hogy a nemzeti bizottságok pléi numainak fokozniuk és elmélyíteniök kell tanácsaik gazdasági tevékenysé• ge fölött gyakorolt ellenőrzésüket és • egyre fokozottabban részt kell ven• niök a tömeges szervezőmunka fel' adatainak elvégzésében, amely a gaz| dasági irányítás hatékonyságának ] fokozásával igényesebb és felelősségteljesebb lesz. A nemzeti bizottságok valamennyi ' fokon népi demokratikus államunk • építésének rend'cívül fontos elemét képezik. Feladatuk a kerület, járás, " község gazdasági fejlesztése és kul, turális építése feladatainak biztosítása. A kerületi és járási nemzeti bizottsá' gok msgfelelő osztályokkal os igaz. gatéságokkal rendelkeznek, területük , gazdasáoi és kulturális építésének iránvítására. Annak az érdeknek megfe' lelően, hogy a helyi érdekeket harmo• nikusan egyeztessék össze az állam és - az eoócz társadalom érdekeivel, az , os"tályok és igazgatóságok az alapvető kérdésekben a minisztériumoknak vannak alárendelve, éppúgy mint ahogy a kerületi nemzeti bizottságok tanácsait az alapvető kérdésekben a kormány irányítja. A kettős alárendeltségnek ezt az elvét, mely szervesen összeköti a társadalom és az illető ke1 rület, vagy járás trdekeit. nemcsak elvi, hanem gyakor)3ti okból sem adhatjuk fel. Ugyanis nem követelhetjük például, hogy minden irányelvet , és feladatot csak a kormány rendeljen el a nemzeti bizottságoknak. Ez új centralizálás lenne. Elviselhetetlen lenne egyrészt a kormány munkájának ' szempontjából, másrészt pedig egyál. talán vitás, vajon arról van-e szó, hogy a kormány részletesebb utasítá' sc -at adjon a kerületi nemzeti bizott' ságok tanácsainak tevékenységük minden ágára vonatkozóan, sőt méq tech'^nikai utasításokat is. Ezért be kell • tartani azt az alapelvet, hogy a mi. niszterek a demokratikus centralizmus , alapelveiből és az irányítás új mód, szerének elveiből kiindulva továbbra is alapvető Irányelveket fognak adni a ' nemzeti bizottságok osztályainak és • igazgatóságainak. Természetesen te. kintettel arra, hogy a nemzeti .bizottságok tanácsai teljes mér.tékben felelnek körzetük népgazdaságának irányításáért, elengedhetetlenül fontos, hogy a tanácsok 'rendesen megtárgyaJjáik ezeket az • irányelveket. Ha a nemzeti bizottsá.gok tanácsai nem fognak egyetérteni a miniszter irányelveivel, fellebbezhetnek 'a kormányhoz és a kormány majd a .kerületi nemzeti bizottság képviselőinek jelenlétében megoldja a vitás kérdéseket. • A nemzeti bizottságok most a népgazdaság terjedelmes részét igazgatják. Az olyan, ágakra, mint amilyen a helyi ipar, közszolgálatok, stb. for"dítandő fokozott gondoskodás mellett a nemzeti bizottságok kötelessége biztosítani, hogy a nemzeti bizottságok egész irányító és gazdasági-szervező munkájában kitűnjön a mezőgazdasági termelésről való gondoskodás és a mezőgazdasági termelés irányítása. Nemcsak azért, mert a mezőgazdaság képezi a nemzeti bizottságok legerősebb gazdasagi szakaszát, hanem azért is, mert a parasztgazdaságok szövetkezetesítésével éppen a mezőgazdaságban oldjuk meg a szocializmus építésének szempontjából a fő politikai feladatot. A mezőgazdasági termelés irányításáról való gondoskodás fokozása, ennek az irányításnak magasabb színvonalra emelése is döntő feladat abból a szempontból, hogyan nyilvánulnak majd meg a nemzeti bizottságok jogkörének bővítésére voratkozó intézkedéseink alapvető láncszemeikben, azaz a helyi nemzeti bizottságokban. A nemzeti bizottságok nemcsak a mezőgazdasági termelésért felelősek. Minden eszközük megvan a mezőgazdasági termelés fejlődésének biztosítására, mint például a beadási kötelezettségek tervezése és szétírása, a gép- és traktorállomások operatív irányítása, a mezőgazdasági beruházási építkezés irányítása, döntő módon befolyásolják a mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátását is. Most az a fontos, hogy a gazdasági fejlődés irányítása színvonalának emelésével összefüggő kérdések megoldásakor kellőképpen kidolgozzuk azokat a módszereket is. amelyekkel a mezőgazdasági termelés irányításának ezeket az eszközeit a legcélszerűbben és leghatékonyabban használjuk fel a mezőgazdasági termelés rendszeres.növelésére, mivel a nemzeti bizottságoknak a mezőgazdaság irányításában elért munkasikereit egyedül abból a szempontból kell megítélnünk, vajon a mezőgazdasági termelés sikeresebben fejlődik-e most, mint a régi centralista irányítás mellett. Kell, hogy elsősorban a járási nemzeti bizottságok különös figyelmet szenteljenek a gép- és traktorállomások munkájának, annak, hogy olyan kapcsolatok alakuljanak ki a gép- és traktorállomások és az egységes földművesszövetkezetek között, amelyek a gépesítő eszközök maximális kihasználása és minimális költségek mellett biztosítanák az öszszes mezőgazdasági munkálatoknak agrotechnikai határidőben történő minőségileg kiváló elvégzését és a mezőgazdasági termelés gépesítése új korszerű módszereinek gyakorlati bevezetését. A párt Központi ' Bizottsága és a kormány az országos Dártkonferencia irányelveinek szellemében már határozatot hozott, hogy az egységes földművesszövetkezeteket fokozatosan könnyű traktorokkal, elsősorban vontató traktorokkal kell ellátnunk és olyan gépesítő eszközöket is el kell adnunk nekik, melyeket szakszerű kezelés mellett ésszerűen felhasználhatnak a szövetkezetekben. A CSKP KB politikai irodája és a kormány 1956 augusztusi határozata szerint a múlt év végéig körülbelül 4000 mezőgazdasági vontató traktort juttattunk az egységes földművesszövetkezeteknek és egyidejűleg fokoztuk további gépesítő eszközök szállítását. Az idén további 4200 traktort kell juttatnunk az egységes földművesszövetkezeteknek. Számítunk továbbá arra, hogy bizonyos mennyiségű cséplőgépet és szalmapréselőt, traktoros aratógépet, szénaforgatót és gyűjtőt, valamint kisebb mennyiségű szilázskombájnt adhatunk a szövetkezeteknek. Ügy véljük, hogy ez a megkezdett út helyes és hogy tüzetesen tanulmányozni kell az új tapasztalatokat. Lehet, hogy kiderül, hogy távlatilag célszerű lesz további qépesítő eszközökkel ellátni az EFSZeket, a traktorállomásokon pedig meghagyni a traktorokat, valamint a különieges és egy célt szolgáló gépeket, melyeknek alkalmazása az EFSZ-ekben túl költséges lenne és amelyek szövetkezeteink nagy többségének aránylag kis földalapja mellett ki sem lennének használva. Minden esetben biztosítanunk kell, hogy a gép- és traktorállomások fokozatosan javftóköznontokat építsenek az egységes földművesszövetkezetek gépei számára. Ez semmi esetre sem jelenti azt, hogy csökken a aép- és traktorállomások szerepe. Ellenkezőleg, a gép- és traktorállomások a jelenlegi időszakban, amikor befejezzük a mezőgazdaság szövetkezetesítését és egyidejűleg a mezőgazdasági termelés lényeges növelésének feladata előtt állunk, e feladatok teljesítésének nagyon fontos eszközét képezik. Gazdaságunk irányítása színvonalának emelésére foganatosítandó intézkedéseink nemcsak feltételeket teremtenek, hanem egyszersmind meg is követelik, hogy elválaszthatatlan szerves részükként oldjuk meg annak kérdését is, hogyan módosítsuk legjobban az új feltételek mellett az irányítás legfelső szerveinek megszervezését, és hogyan érjük el, hogy a párt irányelveinek teljesítését az állam és gazdasági apparátus az irányítás valamennyi fokán következetesen biztosítsa. Arról van szó, hogy a kormány munkáját, az Állami Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium és az összes további központi szervek munkáját úgy szervezzük meg és irányítsuk, hogy ne csak minden irányban, idejében és komplex feltételek alakuljanak ki, melyekre a gazdasági irányítás új módszerének előnyei épülnek, hanem hogy a gazdasági és kulturális építés kérdéseit az alsóbb szervek egyidejűleg a központi irányzatnak, a párt vonalának megfelelően irányítsák. Az irányítás legfelső szerveinek új szervezeti módosítása ezért abból a követelményből induljon ki, hogy erősítsük és minőségileg javítsuk a népgazdaságfejlesztés távlati tervezését, emeljük a szocialista tábor országai közötti gazdasági kancsolatok megvilágításán és stabilizálásán végzett munka színvonalát, hogy kitartó, céltudatos munkát fejtsünk ki a gazdasági fejlődés koordinálására ezekkel az országokkal, s a nemzetközi szocialista munkamegosztás alapelveiből induljunk ki úgy, hogy a technika fejlődésének alapján céltudatosan irányítsuk a munka termelékenységének fokozását. Nem utolsó sorban abból kell kiindulnunk, hogy erősítsük és lényegesen javítsuk a párt irányelvei és határozatai teljesítésének ellenőrzését és a kormányhatározatok ellenőrzését.Pártunk második országos konferenciája határozatainak megfelelően ezzel kapcsolatban a kormány és elnöksége munkamódszereit is meg kell javítanunk úgy, hogy a kormány jobban törődhessen az alapkérdések megoldásával és szorgalmazhassa a párt- és a kormány szervei által hozott döntések és határozatok következetes megvalósítását. E fő szempontból, a mai állapot és az új irányítási módszer alapelvei összehasonlításából kitűnő fogyatékosságok tudatosításából, a legfelső szervek munkája fogyatékosságainak jogos bírálatából kiindulva kell megkezdenünk az említett összes kérdések megoldását. Ezeknek az alapelveknek következetes megvalósítása a legfelső apparátus összetételének egyszerűsítésére, nanyobbfokú ruqékonyságára és az eddig felmerülő kettősségnek kiküszöbölésére vezet. Az irányítás legfelső szerveinek megszervezésére és kölcsönös kapcsolataik módosítására tett konkrét javaslatok, a munkastílus és módszerek megváltoztatásának követelményeit is beleszámítva, úgy készülnek el, hogy az ipar szervezeti felépítésében, a tervezés módszerében, a pénzellátás módjában és a statisztika rendszerében bekövetkező változásokból induljanak ki. Számítsunk arra, hogy a megfelelő javaslatokat már a párt Központi Bizottságának legközelebb ülése elé terjesztik. A dolgozóknak az irányításban való részvétele további fokozása Elvtársak! Az ipar és az építészet irányításának új megszervezése, a tervezés és pénzellátás új módja, a gazdasági ösztönző erő bevezetése nem valami véletlen dolog. Mindezek az intézkedések szükségszerűen erednek a társadalom átépítésének folyamatában elért színvonalból. Megfelelnek a szocialista építés mind gazdasági, mind kulturális és politikai téren elért jelenlegi fokának. Már bevezetőben hangsúlyoztam, hogy ezeknek az új intézkedéseknek jelentősége nemcsak gazdaságilag, hanem elsősorban politikailag is kihat. Politikai jelentőségük abban van, hogy egyikét képezik azoknak a legfontosabb feladatoknak, amelyeket hazánk szocialista építésének betetőzésével kapcsolatban meg kell oldanunk és amelyek ebben a törekvésünkben sikerünk feltételét jelentik. Az ipar és az építészet irányítása nagyvonalú átszervezésének, a tervezés, pénzellátás és anyagi érdekeltség új módjának alapvető lényege az a törekvés, hogy az irányítás egész rendszerében helyesebben érvényesítsük a demokratikus centralizmus lenini alapelvét, ami azt jelenti, hogy jobban összekössük a kommunista párt politikájának egységes megvalósítását a dolgozók kezdeményezésének maximális kihasználásával és fejlesztésével. Üj intézkedéseink célja ezért elsősorban az, hogy lehetővé tegyék a dolgozóknak a népgazdaság irányításában való részvétele további fokozását és ezzel az irányítás színvonalának javítását és hatékony fokozását. Önmagukban ezek az intézkedések nem lennének elegendők. A szóban forgó fő dolog abban áll, hogyan fogjuk tudni ezeknek az új intézkedéseknek alapján fejleszteni a dolgozók irányításban való részvételének legkülönfélébb formáit és módjait. Emellett éppen a gazdasági ösztönző erő és az anyagi érdekeltség kérdései fognak fontos szerepet játszani a tömegeknek a népgazdaság irányításába va. ló egyre szélesebbkörű bevonásának folyamatával kapcsolatban. A dolgozók az irányításban való széleskörű aktív részvételükkel a gazdasági ösztönzőerők teljes kihasználása mellett megteremtik és fokozatosan elsajátítják azt a nagy tömegtapasztalatot, hogy közvetlen részvételük annak meghatározásában, hogy a népgazdaság a lehető legjobban szolgálja a társadalom szükségleteit, egyszersmind a legsajátabb érdekük is. A társadalom és a dolgozó egyén érdekeinek egységéről szerzett tömegtapasztalat a szocializmus közepette fontos tényező az új szocialista ember nevelésében, a munkához, munkatársaihoz, a társadalmi tulajdonhoz stb. való új helyes viszonya kialakulásának az alapja. S éppen ez az egyik alapvető tényező, mely biztosítja a szocialista rendszer fölényét a tőkés rendszer fölött, olyan erő ez, melyet a kapitalizmus soha sem tud mozgásba hozni. A szocializmus építésében szerzett tömegtapasztalat kialakítása óriási folyamatának megszervezése és egyúttal meggyorsításának elérése elsősorban a szakszervezet feladata, ez ma a szakszervezet fő küldetése. Ám az államnak, a gazdasági apparátusnak és munkatársaiknak is bizonyos szerepet kell itt játszaniok. Fontos, hogy az állam és gazdasági apparátus dolgozói megértsék azt a naoy küldetésüket, amely teljesen eltér a régi tőkés gazdasáqi és államapparátus dolgozóinak feladataitól. S nemcsak az a fontos, hogy ezt megértsék, hanem hogy lelkesedéssel töltse el őket az a gondolat, hogy a szó új értelmében vett államapparátus dolgozói ők, hogy küldetésük, gyakorlati tevékenységük társadalmilag fontos. Ezek ma már nem a polgári társadalom élősdi apparátusának tagjai. Tevékenységük alkotó jellegű. Az állam és a gazdasági apparátus dolgozója tevékenységének ez a jellege természetesen elválaszthatatlan a doLgozók irányításában való részvétele állandó fokozásának elvétől. A lényeg abban van, hogy az állam és a gazdasági apparátus dolgozója felül tudja vizsgálni gyakorlati tevékenységét a dolgozó tömegek vélekedésén, hogy tevékenysége megfeleljen a dolgozó tömegek vélekedésének, és viszont, hogy gyakorlati tevékenységében át tudja venni és általánosítani tudja a tömegek tapasztalatait. Eszerint kell állandóan keresni és választani új formákat, új munkastílust teremteni. Ez az, ami egyedül teszi lehetővé, hogy mentesüljünk a bürokratizmus csökevényeitől. így, elsősorban politikai szempontból kell megítélnünk az állami és gazdasági apparátus dolgozóinak feladatait, küldetését, ez legyen a mérték képességeik s politikai előfeltételeik megítélésében. Az állami és a gazdasági apparátus dolgozóival szemben támasztott további magától értetődő követelmény, hogy gyakorlati tevékenységében vegye igénybe a párt és a szakszervezet segítségét, tanácskozzék velük, mert csak ez segítheti ki az első benyomásra gyakran megoldhatatlan s kilátástalan helyzet megoldásában, a nehézségek áthidalásában, és lehetővé teszi számára, hogy konkrétan s részletes tárgyismerettel foglalkozzék az adott kérdésekkel. Sokan úgy képzelik, hogy mindehhez elegendő a kellő szakszerűség. Mi kommunisták sosem voltunk és nem is vagyunk a szakszerűség ellen, de azt mondjuk, hogy ha tárgyismerettel kell megoldanunk bizonyos problémákat,. ez még nem jelent elszigetelt szakszerűséget. A szó Igazi értelmében vett szakszerűség alatt ml azt értjük, hogy a dolgozók alapos szakismeret mellett kellő politikai hozzáállással foglalkozzanak az adott problémák megoldásával s rendelkezzenek azzal a képességgel, hogy kellő megvilágításban lássák a megoldásra váró kérdés valamennyi összefüggését és távlatait. Mindezeknek a szempontoknak és követelményeknek befolyást kell gyakorolniok az állami és gazdasági apparátus munkamódszereire, egészen új jelleget kell e munkának kölcsönöznlök és ki kell küszöbölniök az irodaszerű, formális paplrosfogyasztő elintézéseket. Az állami és gazdasápi apparátus dolgozóinak meg kell érteniök és hozzá kell járulniok ahhoz, hogy mindig az adott feladat legfőbb láncszeme kerüljön elsősorban elintézésre, gyakorlati tevékenységükkel támogatnlok kel! a párt arra irányuló törekvéseit, hogy minden erő az alapvető problémák megoldására összpontosuljon, támogatniok kell a dolgozók tömegei kezdeményezésének, valamint a szocialista mut!kaversenyn<>!( kibontakozását Is Elengedhetetlenül szükséges, hogy az irányítás bármely fokozataban . ténykedő állami, valamint gazdasági apparátus szolgálatában álló dolgozó biztosítani tudja pártunk és kormányunk határozatainak eleven, konkrét s reális tartalmát és helyesen értelmezze az e határozatokban kitűzött politikai és gazda-,, sági célokat, hogv értsen ezen hstérozatnk alkotó módon való feldolcrozásához fs kl tudja választani az e feldolnozá-shoz szükséges kellő módozatokat, stb. El kell érnünk. hoqy magától értetődővé váljék annak tudata, hogy az Irányítás és a döntés másik oldalát a határozatok végrehajtásának ellenőrzése képezi. Minden dolgozónak tudatában kell lennie annak a kötelességének, hogy biztosítania kell a határozatok végrehajtását és fejlesztenie kell az ellenőrzés. különösen az alulról iovo ellenőrzés leghatékonyabb formáit AT állami és oazdaságl atmarítus űi tfnusú doloozóiának nem utolsósorban a? a jellegzetessége, hogy helyes magatartást tanúsít a bírálattal szemben, a bírálat kibontakoztatására törekszik, a dolgozókat arra vezeti, hogy bírállanak, s nem fogia fel bírálatukat ellene Irányuló megnyilvánulásnak, nem tér ki e bírálat elől, nem szégyenkezik a dolgozók előtt, hanem ellenkezőleg, saját képességei fejlesztése szempontjából hatékony segítőeszközt Iát a dolgozók bírálatában. Az előkészületben lévő új szervezés megteremti mindennek, a munkamódszerek tökéletesítésének, valamint a korszerű típusú állami apparátus dolgozója nevelésének összes feltételeit. A dolgozók joggal bírálják a bürokratizmus és az irodaszerű módszerek megnyilvánulásait, melyeket gyakran észlelnek állami és gazdasági apparátusunk munkájában, látnunk kell azonban azt ls, hogy a párt érdekeit gyakran eltorzító és elferdítő bürokratizmus nem sajátossága népi demokratikus állami apparátusunknak, mint olyannak, nem lényeges jellegzetessége, hanem olyan csökevénye, melyet a régi burzsoá államapparátustól örököltünk. Magától értetődik, hogy előnyös táptalaja alakul kl a bürokratizmusnak az esetben, ha a szervezés formái s az Irányítás módszerei már elavultak és nem felelnek meg a társadalom elért fejlődési fokának. A bürokratizmus e csökevényei, valamint hordozói ellen éppen az államapparátus új módszerelnek segítségével kell állandó, engesztelhetetlen harcot vívnunk. Hiba volna azonban, ha az ezen tagadhatatlan fogyatékosságok elleni harcot egy kalap alá vennők az államapparátus elleni harccal úgy vélve, hogy ilyen apparátusra már nincs szükségünk, hogy az túlhaladott, stb. Éppen az új szervezési intézkedések megvalósításával kapcsolatosan tudatában kell lennünk annak, hogy az államapparátusnak a szocializmus építése feltételei között, mint a munkásosztály kezében lévő eszköznek fontos társadalmi és alkotó funkció a küldetése. Ez már nem olyan államapparátus, mely a burzsoázia kezében a dolgozók elnyomását és kizsákmányolását szolgálta, s nem dolgozhatott másként, mint parancsoló, adminisztratív módszerekkel, távol állva a néptől és tetszelegve a felsőbbrendűség szellemétől áthatott szerepében. Az államapparátus ma a munkásosztály kezében nélkülözhetetlen, mert a munkásosztály nélküle nem irányíthatná a népgazdaság fejlesztését, nem láthatná el a szocializmus építésével kapcsolatos többi funkciókat sem. Az államapparátus kapcsolata a dolgozó néppel ma teljesen ellenkezője annak a kapcsolatnak, melyet a burzsoá államapparátus tartott fenn a néppé*. A ml államapparátusunk célkitűzései közé tartozik a dolgozó tömegekkel való alkotó együttműködés, e tömegek aktivizálása és egyre nagyobb mértékű bevonása a szocialista építőmunka irányításába. E helyes úton haladva elérhetjük a népgazdaság Irányításának legnagyobbfokú hatékonyságát, ez az út mutatja meg nekünk, miként mozgósítsuk az összes tartalékokat és forrásokat, hogy társadalmunk szolgálatába állíthassuk őket. Ez leg lényenbevág óbb kezessége annak Is, hogy előbb vagy utóbb utol kell érnünk s tű' kell szárnyalnunk az ilyen forrásokkal nem rendelkező legfejlettebb kapitalista országokat is. Természetes, hogy az államapparátus e nagy küldetésének csak olyan dolgozókkal tehet eleget, akik helves magatartást tanúsítanak a népi demokratikus rendszerrel szemben, politikailag mcobízhatók és szakmai szempontból hivatásuk magaslatán állanak. Az új szervezés lehetővé teszi, hogy csökkentsük államapnarátusunk túlméretezettségét, ami joggal képezte a dolgozók bírálatának tárgyát. Arra számítunk, hogy a termelési minisztériumokban, a Postaügyi, valamint az Egészségügyi Minisztériumban és megbízotti hivatalokban mintegy 7500 fővel, vagyis 54 százalékkal csökken a dolgozók létszáma. E létszámcsökkentés az alárendelt szervezetekben mintegy 29 ezer személyt érint majd, beleszámítva azt a csökkentést, melyet a műszaki-adminisztratív apparátus előkészületben levő fizetési módosításai érdekében valósítunk meg. Az állami és gazdasági app-irátus ezen csökkentése, mely sz apparátus gazdaságosabbá tételét eredményezi majd, nem irányul az alkalmazottak ellen és ezér( helytelen volna, ha a csökkentés kerelé•vn szabaddá tett dolgozókat a megbízhatatlanság bélyegével bélyegeznék meg Pártunk és kormányunk ezeket az intézkedéseket a társadalom érdekében foganatosítja és annak az érdekében, hogj kel(Folytatás a 2. oldalook