Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-28 / 59. szám, péntek

A népgazdaság irányításának űj alapelveihez (Folytatás az 5. oldalról) lóképpen és célszerűen, az anyagi termelés fokozását szem előtt tartva helyezzük szét a munkaerőket. A szabaddá tett dolgozókat a népgazdaság szükségleteinek szem előtt tartásával kell elhelyeznünk más munkahelyeken. A dolgozók elhelyezését úgy kell megvalósítanunk, hogy egyrészt figyelembe vesszük szakképzettségük és tapasztalataik maximális felhasználásának lehetőségét a valamennyi fokozatú irányítás minőségének megjavítása érdekében, másrészt elhelyezésükkel a legnagyobb mértékben hozzá kell járulnunk népgazdaságunk kulcsfontosságú ágazatainak megerősítéséhez. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoznunk kell a helyesen megvalósított káderpolitika fontosságát. Az igazgatási apparátus létszámcsökkentését a minisztériumokban és a vállalatokban egyidejűleg valósítjuk meg. Elvárható, hogv egyes vállalatok vezetői védekezni fognak az ellen, hogy az irányítással kapcsolatos alkalmazásba vegyenek politikai és szakmai szempontból rátermett dolgozókat, kiket a minisztériumok bocsátottak rendelkezésre — és egyidejűleg csökkentsék saját apparátusukat. Határozottan szembe kell helyezkednünk az ilyen Irányzatokkal. Ha ilyen nézetek és hangulatok alá kerülnénk, ez azt jelentené, hogy gyakorlatilag eltekintenénk az irányító apparátus minőségének megjavítására irányuló követelmenyektől. Az irányítás terén megvalósítandó intézkedések összessége megteremti annak széles alapokra helyezett feltételeit, hogy a dolgozók lényegesen nagyobb mértékben vegyenek részt az irányításban. Azzal, hogy végrehajtjuk az irányítás kiterjedt decentralizálását, azzal, hogy meg "elelő módon megváltoztatjuk a tervezés és a pénzellátás eddigi rendszerét, hogy az anyagi érdekeltség terén új intézkedéseket foganatosítunk, mindezzel az eddiginél sokkal konkrétabb alapját rakjuk le a dolgozók aktívabb részvételének az irányításban és erre a részvételre egyidejűleg hatékony anyagi ösztönző eszközökkel serkentjük őket. Ez az érem egyik oldala. A másik oldala pedig az, hogy amikor a dolgozókat aktivizáljuk az irányításban való részvételre, megteremtjük annak a legfontosabb feltételét, hogy az új irányítás kibontakoztathassa valamennyi előnyös tulajdonságát és megvalósuljanak az ezzel szem előtt tartott gazdasági, valamint politikai célok is. Az új feltételek között rendkívüli mértékben növekszik a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerepe és súlya is. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom felöleli a munkásosztály, valamint az összes dolgozók legszélesebb tömegeit. A szakszervezeteknek egész tevékenységük súlypontját arra kell helyezniük, hogy tömeges alapon mozgósítsák a dolgozókat a népgazdaság további fellendítése, a munkatermelékenység növelése, a technika gyors fejlesztése, az önköltség rendszeres csökkentése, a népgazdaság egyre hatékonyabb fejlesztéséért vívott harc érdekében. A szakszervezetek egyidejűleg arra is kötelesek, hogy a termelési tervekkel kapcsolatos feladatok teljesítését kísérje mindenütt az emberről, az ember egészségéről, munkabiztonságáról, egyéb életérdekeiről, valamint kulturális szükségleteiről való gondoskodás is. Az az eszköz, melynek segítségével a szakszervezetek teljes mértékben kibontakoztathatják az ezzel kapcsolatos munkát, és e téren egyre jobb eredményeket érhetnek el, abban áll, hogy a szakszervezetek közvetítésével állandóan be kell kapcsolnunk a dolgozók legszélesebb rétegeit az irányításban való részvételbe. Emellett szükséges, hogy teljes mértékben kiaknázzuk az ezen részvételt lehetővé tevő, már most is rendelkezésünkre álló bevált módozatokat, melyeket alkotó módon tovább kell fejlesztenünk és kutatnunk kell újabb, hatékonyabb módozatok után is. Az irányítás új módozatai szemmel láthatólag megteremtik annak széies alapokra helyezett feltételeit, hogy a dolgozók az eddiginél nagyobb mértékben vegyenek részt az irányításban. De csak ezek a feltételek még nem elegendők. E feltételeket csak az esetben aknázhatjuk ki, ha a szakszervezetek egyidejűleg széles fronton kibontakoztatják munkájukat, mellyel aktivizálják majd az új, rendelkezésre álló eszközöket, és ha a dolgozókat rendszeresen, a tényeknek megfelelően és nyíltan tájékoztatjuk a termelés, valamint az üzemek öszszes problémáiról, s a dolgozókkal nem ismertetjük rendszeresen csupán közvetlen feladataikat, melyekel az üzemben kell te'.jesíteniök, hanem a vállalat egész távlatait, valamint fejlesztési problémáit is, továbbá azt is, hogy nőiként lehet és kell felhasználnunk mindazokat a nagy msnynyiségű eszközöket és kiterjedt jogokat, melyekkel a decentralizálás során felruházzák vállalatainkat. A szakszervezeti munka ezen új értelmezése kell, hogy áthir.sa a szakszervezetek munkáját a bunagasabb fokú szerveiktől a szaksz">'-vnzeti szövetségekon és tanácsokon keresztül egészen le. a szakszervezeti üzemi bizottságokig. A vezető gazdasági dolgozóknak keil igen fontos küldetést betölteniök a -'-k'zorvezetek munkája ezen új i áiyvonalának érvényre juttatása soIJT C7

A fy -tr fo'mi*r 2ft. rán. Tudatában kell lenniök annak, hogy nemcsak a termelési folyamatok, az ellátás, az értékesítés és egyéb műszaki, valamint gazdasági tevékenységek szervezői, hanem elsősorban politikailag nagymértékben felelős tényezők s a munkakollektívák vezetői is. Arról van szó, hogy a termelésben dolgozók kapcsolatait szervezésileg s politikailag megszilárdítsuk a vezetés új módozataival, az irányító munka új értelmezésével és stílusával. Ez semmiképpen sincs ellentétben az egyszemélyi vezetés elvével, a vezető jogaival és kötelességeivel. Ellenkezőleg, az irányítás ezen lenini elvének egyetlen helyesen megvalósított alkalmazása ez. Az a célunk, hogy a dolgozók ne csak a pártnak a szocializmus építésével kapcsolatosan elfogadott alapvető irányvonalát ismerjék, hanem ennek ismeretét egybeköthessék a vállalatuk és munkahelyük konkrét feladataival is. Ennek érdekében szükséges, hogv felelevenítsük és megszervezzük az aktívák, a termelési értekezletek s bizottságok, a műszaki és gazdasági tanácskozások egész rendszerét mind a vállalatokban, mind a szövetségekben, hogy aktívákat szervezzünk pártunk és kormányunk fontos határozatainak megvitatása céljából, stb. A politikai-nevelő munka kibontakoztatása a -dolgozók körében, a szakszervezetek szervezési munkája színvonalának emelése, a szakszervezetek rendszeres részvétele az üzem legfőbb problémáinak megoldásában — legyen szó termelési, műszaki, beruházási avagy bérpolitikai kérdésekről — mindez szintén a szocialiita miinkaversnny további kibontakoztatásának feltételeit képezi. A szocialista munkavarseny, különösen a Februári Győzelem 10. évfordulójának, valamint a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére indított munkaverseny terén nem eoy pé'.

clá ját láthattuk annak, hogy a szocialista munkaverseny megfelel mai gazdasási követelményeinknek, helyesen irányul népgazdaságunk kulcsfontosságú problémáinak megoldására, s kellő kapcsolatban van a dolgozók anyagi érdekeltségével is. Most pedig arról van szó, hogy a szocialista munkaversenyt emeljük általában ilyen színvonalra és irányítsuk a dolgozók kezdeményezését következetesen a legfontosabb megoldandó problémákra. Vitán felül-.áll, hogy az ilyen feladatok közé tartozik a vállalatok műszaki színvonalának emelése, a termékek minőségének javítása, a termelés olcsóbbá tétele, az üzemek termékeinek magas műszaki színvonala stb. A szocialista munkaversenynek, mint a szocialista építő munka bevált módszerének kibontakoztatása érdekében mindezeken kívül elengedhetetlenül szükséges gondoskodnunk népszerűsítéséről, azaz arról, hogy népszerűsítsük és a többi munkahelyen is érvényre juttassuk a legjobb munkaeredményeket és konkrétan valósítsuk meg a szocialista munkaverseny eredményeinek népszerűsítését. A szocialista munkaverseny fejlesztését, valamint a dolgozók eddiginél nagyobb méretű részvételét a vállalat irányításában s összes kérdéseinek megoldásában az új irányítási rendszerben alátámasztjuk a kollektív anyagi érdekeltség hatékony ösztönző módozataival, mint például a prémiumalap és a doloozők vállalati alapja létesítésévei. Ezen alapok létesítése nemcsak azt teszi lehetővé, hogy egyes személyeket anyagilag hatékonyan ösztönözzük munkájuk tökéletesítésére. A dolgozók vállalati alapja lehetőséget nyújt arra is, hogy a vállalat termelési s gazdasági eredményei megjavításának arányában egyre nagyobb mértékben elégíthessük ki a vállalatban dolgozó kollektívák szükségleteit, mint például a kulturális, szociális, üdültetési, testnevelési szükségleteket, stb. Az ipar, az építészet új szervezésével, valamint az irányítás új módszereivel kapcsolatosan meg kell oldanunk a szakszervezetek szervezési felépítésére vonatkozó egyes kérdéseket is. Arról van szó, hogy ki kell alakítani a szakszervezetek felelős szervét az új termelési-gazdasági egységekben, vagyis a különböző kerületekben működő üzemeket felölelő vállalatokban és szövetségekben s egyben meg kell oldanunk a felsőbb fokú szakszervezeti szervek, azaz a kerületi szaks7"ľv^73ti tanácsok, valamint a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom által való irányításuk kérdését is. Vitathatatlan, hogy ezek az új feltételek az eddiginél sokkal nagyobb igényeket támasztanak majd a kerületi szakszervezeti tanárok, va'amint a szakszervezeti szövetségek munkájával szembsn, és nemcsak az új termelésigazdasági egységek szakmabeli problémáinak eddiginél nacivobb ismeretét követelik meg tőlük, hanem art is, hogy lényegesen emeljék politikai s szervezési munkájuk színvonalát. Növeljük továbbra is pártunknak a társadalmunkban betöltött szerepét A népgazdaság irányítására vonatkozó kiterjedt intézkedések, melyekről ma tárgyal pártunk Központi Bizottsága, mélyrehatóan érintik népi demokratikus köztársaságunk egész gazdasági és társadalmi életét. Ezekkel az intézkedésekkel megszüntetünk egyes elavult szerveket és szövetségeket, módosítjuk az irányítás formáit és módszereit annak érdekében, hogy az eddiginél jobban s hatékonyabban mozgósíthassuk s állíthassuk népünk szolgálatába hazánk összes forrásait, népünk mérhetetlen alkotóerejét s ezzel elérhessük célunkat, betetőzhessük a szocializmus építését köztársaságunkban. Mindezek az intézkedések azonban csak abban az esetben lehetnek hatásosak, ha velük párhuzamosan továbbra is növeljük a kommunista párt vezető szerepét egész társadalmunkban. Csehszlovákia Kommunista Pártja már régen vitathatatlanul és általánosan elismerten népünk, valamint hazánk egész életének vezető tényezőjévé, mozgató erejévé, állandó felvirágoztatásának biztosítékává vált. A párt vezető szerepének állandó szilárdítása a szocialista állam fejlesztésének törvényszerűsége. A most előkészített kiterjedt átszervezés sikere elsősorban tehát attól függ, hogy megvalósítása során valamennyi szervben, életünk minden szakaszán érvényre jusson pártunk vezető szerepe. Éppen most, amikor megkezdjük a gazdaság fejlesztése irányításával kapcsolatos valamennyi módszer oly kifejező megváltoztatását, kétszeresen érvényes, hogy a párt, kizárólag a párt képes biztosítani, hogy az egész nép egységes akarata s érdeke, melyet a Központi Bizottság határozata juttat kifejezésre, kötelező irányelvvé váljék az öszszes állami s gazdasági szervek, valamint dolgozók számára, hogy a helyi érdekek mindenütt és mindig összhangban legyenek az egész társadalom, az egész népgazdaság érdekeivel. Elengedhetetlenül szükséges tehát, hogy egész pártunk, összes szervezer teink, a párt minden funkcionáriusa és tagja annak tudatában, hogy pártunk politikai céljainak elérése érdekében politikailag mily lényegbevágó s nagy horderejű az irányítás ezen új módozata, fáradhatatlanul meggyőzően s konkrétan magyarázzák a dolgozóknak az irányítás terén foganatosítandó új intézkedések legsajátosabb lényegét. Ezen intézkedések megvalósításának sikere ugyanis elsősorban attól függ, hogy az összes dolgozók megértsék az új intézkedések jelentőségét, megértsék azt is, hogy politikai értelmük éppen abban áll, hogy a dolgozóknak ezek az intézkedések az eddiginél sokkal nagyobb lehetőséget nyújtsanak kezdeményezésük és javaslataik érvényre juttatására, minden egyes egyén érdekeinek az egész társadalom érdekeivel valő maximális egybekapcsolására, valamint ezen érdekek anyagi ösztönzésére. Fs éppen annak érdekében, hogy az irányítás terén foganatosítandó új intézkedések legsajátosabb értelme és az ezen intézkedések nyújtotta előnyök a legnagyobb mértékben juthassanak kifejezésre, szükséges, hogy egész pártunk, pártunk szervei s az összes kommunisták bátran harcolják ki az új intézkedések gyakorlati érvényrejuttatását és szálljanak síkra az irányítás régi módozatai s módszerei iránti hajlamosság ellen, az ilyen visszaesések ellen s ezzel biztosítsák, hogy e téren nem kerülhet sor semmi néven nevezendő ingadozásra, óvatoskodásra, kényelmességre, a nehézségek előli meghátrálásra, amely jelenségeknek eleinte szükségszerűen meg kell nyilvánulniok. Az irányításban végrehajtott új intézkedések növelik a pártunk ideológiai-nevelő munkájával szemben támasztott igényeket. Már az elején megmondtam, hogy az irányítás színvonalának emelésére irányuló intézkedések fő értelme, hogy alapvetően növeljék a dolgozók részvételét a termelés és az állami ügyek irányításában. A szocializmus további sikeres építésének érdeke megköveteli, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben bevezessük a gyakorlatban a szocialista társadalmi rend és gazdasági rendszer minden előnyét, amelyek a szocialista társadalom dolgozóinak a termelés szüntelen tökéletesítésére és növelésére, valamint a társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek mind teljesebb kielégítésére irányuló közvetlen életérdekéből fakadnak. Annál nagvobb jelentőségű a dolgozók helyes politikai vezetése, pártunknak a tömegek között végzett ideológiailag egységes széleskörű és hatékony politikai-nevelő és szervező munkájának vezetése. Pártunkra vezető szerepének gyakorlásán kívül igen nagy felelősség hárul hazánk szocialista építésének sorsáért, a szocialista építés összes fő problémáinak sikeres megoldásáért. Bizonyos, hogy az irányításban most végrehajtott intézkedések jelentős mértékben megváltoztatják azokat a feltételeket, melyek között pártunk és a párt szervezetei vezető szerepüket érvényesítik a népgazdaság fejlesztésében. Ez az irányítás az alacsonyabb szervek jogkörének és felelősségének széleskörű bővítéséből fakad, abból, hogy a gazdasági fejlődés irányításában a jelenlegi, nagyrészt adminisztrációs módszerektől eltérően, a jövőben nagymértékben ún. ökonómiai lendítőkerekeket és ösztönzéseket fognak használni, hogy a gazdasági fejlődés kérdéseit a dolgozókkal együtt kell megöl, dani, hogy a szocialista építésben ,a szakszervezetek feladatainak alapvető növelésére törekszünk, hogy új, konkrétabb és hatékonyabb formákat találjunk arra, hogy a dolgozók a szakszervezetek közvetítésével £észt vegyenek az irányításban . Hogy ezen új feltételek között kellőképpen érvényesüljön a párt vezető szerepe, növelni kell a pártmunka hatékonyságát, hogy az egyes ágak és üzemek problémáinak alapos ismeretéből induljon ki és nem csak a pártfunkcionáriusok és dolgozók magasfokú politikai színvonalára, hanem a kellő szakmai, közgazdasági és műszaki ismeretekre is támaszkodjék. Szükséges továbbá, hogy pártunk és a pártszervezetek kellőképpen értékeljék a szakszervezet feladatát a tömegek mozgósításánál, hogy rendszeres figyelmet és politikai-szervezési segítséget nyújtsanak nekik e munkájukban. Már az elején hangsúlyoztam, hogy az új intézkedések alapján milyen jelentős szerepe lesz az állami és gazdasági apparátusnak, hogy milyen követelményeket támasztuiík ennek következtében az állami és gazdasági apparátus dolgozóival szemben, milyen irányban kell vezetni nevelésüket. Ebből feltétlenül igen sürgős és felelősségteljes feladatok hárulnak a pártra, mert ő az a döntő tényező, amely biztosítani képes, hogy az állami és gazdasági apparátus betöltse hivatását. Ez megköveteli, hogy rendkívül nagy figyelmet szenteljenek az apparátusban dolgozó kommunistáknak és pártszervezeteknek, kellő segítséget nyújtsanak nekik az állami és gazdasági apparátus feladatainak teljesítéséért viselt teljes felelősség tudatára, a helyes, a bürokráciamentes munkamódszerek bevezetéséért viselt felelősség tudatára vezessék őket. A pártszervezet feladata megfelelően befolyásolni az állami és gazdasági apparátus munkastílusát és megtestesíteni a néppel való megbonthatatlan kapcsolatát. Az irányítás új szervezésével kapcsolatos célok elérése nagymértékben függ attól, hogyan sikerül emelni a pártszervezetek munkájának színvonalát az állami és gazdasági apparátusban. Az ipar és az építészet szervezeti átépítésével kapcsolatban fontos kellően megvilágítani, hogy mely pártszervek feladata lesz az új termelési ! gazdasági egységek munkájának bej folyásolása, főleg akkor, ha ezen i egységek részei nagyobb területen | oszlanak el. Ma már kétségtelen, hogy ezen a téren mindenekelőtt a kerületi pártbizottságoknak lesz döntő szerepük. Az irányítás új formája mindenekelőtt a vállalatok üzemi pártszervezetei elé állít nagy feladatokat. Ezentúl sokkal nagyobb lesz a felelősségük a vállalatokban és üzemekben levő viszonyokért, mert alapvetően kiterjed a vállalatok és üzemek vezetőségei feletti ellenőrzési jogkörük. Mindez a vállalatok munkájával és gazdálkodásával kapcsolatos összes kérdések mélyreható és helyes megoldására kötelezi őket. Az irányítás új módja nemcsak a termelési és a kollektív szerződések teljesítéséről, hanem a vállalatok és üzemek egész gazdasági és műszaki politikájáról való gondoskodást és azt a gondot is rájuk hárítja, hogy a vállalat műszakilag progresszív módon fejlődjék, a legjobbak színvonalára kerüljön. Mindebben igen konkréten és pártosan kell érvényesíteni az ellenőrzési jogot. be kell hatolni a termelés és a gazdálkodás összes bonyolult problémáiba, nagymértékben fel kell használni a kommunisták aktivitását, pártfeladatokat kell bízni a kommunista szakemberekre és technikusokra és pártvonalon felelőssé kell tenni őket a fontos kérdések megoldásáért,, fel kell hagyni a kampányszerűséggel, az ellenőrzési jog érvényesítésénél és, meghatározott felfogásban mindezt a pártmunka állandó módszerévé kell tenni. Az üzemi pártszervezetek azért iŕ felelősek, hogy vajon a vállalat általános irányításánál betartják-e a köz-, ponti terv szándékait, elgondolásait^ vajon a vállalat érdekeit és problémáit az egész társadalom, az egész! népgazdaság érdekeivel szerves ösz-» szefüggésben oldják meg. Az irányU tás terén tett intézkedéseket nem azért hoztuk, hogy csökkentsük a vállalatok és vezetőségük felelősségét azért, hogy a vállalat és az egésa iparág fejlődése az egész népgazdaság és annak fejlődése szükségleteinek még teljesebb kielégítésére fo^ irányulni, hogy az egész társadalom szükségleteinek mind teljesebb kielégítését fogja elősegíteni. Ellenkezőleg az irányítás új módszereit arra akarjuk felhasználni, hogy az eddiginél jobban érvényesüljenek az egésZf népgazdaság és az egész társadalom érdekei. Ezért az irányítás minden láncszemét, az összes vezető dolgo-i zókat arra kell vezetni, hogy vál-. lalatuk érdekeit egybekapcsolják az országos érdekekkel, hogy vállalatuk érdekeit ne emeljék az országos ér-' dekek fölé. És ezen a téren a pártszervezeteknek is fontos feladata megmagyarázni a dolgozóknak és' meggyőzni őket arról, hogy a válla-, lat érdekeit, a munkakollektívák és egyének érdekeit csupán akkor elé-" gíthetik ki állandóan és megfelelően, ha kellőképpen kielégítik az egész' társadalom szükségleteit, hogy az új^ intézkedések lényege az egyének és a munkakollektívák érdekeinek az, egész társadalom érdekeivel valő_ maximális összehangolására irányuló' törekvés. Ezért egészen természetes* és szükséges, hogy a párt irányelveit, és az egész társadalom érdekeit őrző* pártszervezeteknek joguk legyen a. gazdasági szervek és nemzeti bízott-, ságok azon határozatainak érvényte-, lenítésére, melyek nem állnak összhangban e fenti követelményekkel. t Az üzemek és vállalatok pártszer-, vezetei vezető politikai erők és ke-, zeskednek arról, hogy a vállalat mun-, kájában szigorúan érvényesüljön a> párt irányvonala. Ezért növelniök kell, súlyukat és befolyásukat az üzemek-, ben. Ezért joguk van feladatokat bízni a vállalatokban dolgozó kommunistákra, felelősek azért, hogy a kommu-, nisták helyesen legyenek elosztva a termelés és az irányítás legfontosabb

1 és legfenyegetettebb szakaszain, fe-, lelősek az üzemek és a vállalatok ál-_ talános káderviszonyaiért és politikájáért. Az irányítás új módszere új, igen' hatékony eszközt ad pártunknak,, pártszervezeteinknek és az összes, kommunistáknak a tömegek közti, munka széleskörű fejlesztésére és a párt vezető szerepének további növelésére egész gazdasági és társadalmi életünkben. Most az a fő, hogy határozottan megragadják és helyesen használják fel ezt az eszközt. Pártunk nagy tapasztalatai eszmei egysége és bevált akciőképessége biztosíték arra, hogy teljesíti a tömegek szervezőjének és ösztönzőjének feladatát, maga köré egyesíti az összes dolgozókat és a párt irányelveinek megvalósítására a szocialista társa-, dalom teljes kiépítésére irányuló törekvésben mind nagyobb sikerekre vezeti őket. Elvtársak! Az az alapvető és elsődleges tényező, ami rányomja bélyegét országunk szocialista építésének jelenlegi időszakára, a szocialista erő nagy fejlő-, dése, amely a lenini alapelvek alkotó

1 érvényesítésével nyilvirsul meg pár-, tunk munkájában, egész társadal-, munk fejlődésében, a mezőgazdaság, szövetkezetesítésének gyors fejlődé-^ sében, népgazdaságunk irányításának nagyarányú átszervezésében és a dol-* gozók mindinkább növekvő alkotókezdeményezésében. Ezek az erők. megbízhatóan átsegítenek bennünket, az összes nehézségeken. Társarlalm, fejlődésünkben mind eme pozitív tényezők fejlesztésének és teljes kihasználásának egyik legfontosabb' alapvető feltétele az irányítás terén tett új intézkedések jelentőségének nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is helyes értelmezése é«. a szocialista építés gyakorlatába valíi átültetésük, annak megértése, hogv az irányítás színvonalának emelésére vonatkozó intézkedések igen fontod részét képezik társadalmunk forra>dalmi eme egész átalakulásánali. amely hazánk szocialista építrsénelj betetőzésében éri el csúcspontját. * /