Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-03 / 34. szám, hétfő

Közérdekű tudniva lók az egyénileg gazdálkodó parasztok járadékbiztosításáról I 5 'Az egyénileg gazdálkodó parasztok és más önálló kereseti tevékenységet folytató személyek járadékbiztosítását ismertetjük most olvasóinkkal az érvényben lévő jog­szabályok alapján. Ki tartozik járadékbiztosítás alá? Járadékbiztosítás alá tartoznak mind az egyénileg gazdálkodó személyek, mind a velük közösen dolgozó családtagjaik. Egyénileg dolgozó személynek azt te­kintik, aki személyesen, saját számlájára kereseti tevékenységet folytat a mezőgaz­dasági termelés szakaszán, vagy egyéb ön­álló munkakörben. Egyénileg gazdálkodó parasztoknak számítanak ebből a szem­pontból az I. és II. fokú EFSZ-ek tagjai is. Saját számlájára folytatott kereseti te­vékenységnek az a tevékenység számít, mely a parasztnak egyetlen, vagy fő be­vételi forrása. Amennyiben 0,4 hektárt meg nem haladó területen gazdálkodik, feltételezendő, hogy ez biztosítási köte­lezettség alá nem eső kereseti tevékeny­ség. Amennyiben a gazdaság üzemeltetésével a család több tagja foglalkozik, a saját számlájára önállóan, vagyis egyénileg kere­seti tevékenységet folytató személynek azt tekintik, aki a gazdaságot vezeti. A csa­lád többi tagja, mint vele közösen dolgozó családtag van biztosítva. Ilyennek számí­tanak a szülők, após, anyós, vő. özvegy meny, élettárs, testvérek, az iskolaköteles évek elteltével azok a gyermekek, akik áz egyénileg gazdálkodó személlyel közös háztartásban élnek, tartósan részt vesznek a kereseti tevékenységben és egyébként szükségei munkaerőt pótolnak. Ki nem esik járadékbiztosítás alá? Áz egyénileg gazdálkodó személyek jára­dékbiztosítása aiá nem esnek az egyénileg gazdálkodó parasztok feleségei, továbbá azok, akik mint alkalmazottak tartós mun­kaviszonyból kifolyólag vannak biztosítva, valamint azok, akik aggkori. vagy baleseti (esetleg részleges baleset után járó) jára­dékban részesülnek. Tartós alkalmazotti viszonyról akkor beszélünk, ha megszakítás nélkül legalább hat egymás Után követő hónapig tart és családi pótlékra is jogo­sít. Ez az igény csupán azt az alkal­mazottat illeti, aki a naptári hónapban legalább 20 munkanapot ledolgozott. Biztosítási díj S biztosítási díj összege a megművelt terület nagyságától, minőségétől és végül attól függ, vajon különleges kultúráknak szolgál-e. A megművelt terület nagyságába beszámítják nemcsak a saját tulajdont ké­pező földet, a család közösen dolgozó tag­jainak a földjét, hanem az egyénileg gaz­dolkodó parasztokkal közös háztartásban élő személyek földjét és a bérelt földterüle­tét Is. Amennyiben a földek különleges kultú­ráknak szolgálnak, a földterületet a tényle­ges földterület bizonyos szorzószámának alapján állapítják meg. Komló-, szőlőter­mesztésnek szánt területekről van szó. A föld minősége természetesen Itt is sze­repet játszik. A biztosítási díj összegének kiszámítása szempontjából számításba jövő földterület­be ném számítják be azt a területet, melynek megművelését hivatalosan elren­delték, továbbá a terméketlen és a beépí­tett terület. Az egyénileg gazdálkodó pa­raszt által megművelésbe vont parlagon heverő földterületet 5 évi időtartamra szin­tén nem számítják be, csak külön kére­lemre. A munkaügyi balesetek biztosításának fedezésére szolgáló pótlékkal együtt a biz­| A sokolovói bányakörzetben | | januárban 53521 tonna | |szenet fejtettek terven felül | tosítási díj havi 10,80 korona és 216 korona ' fc A sokolovói bányakörzet dolgozói, fc között mozog. Az elmúlt hónapra szóló | s akiknek a múlt évhez visz 0nyítva| biztosítási dn a kővetkező hónap 15-iq ; i n, , ..... í esedékes. Befizetésére családjának közösen i szénfejtesben 9,64 /o-kal, a fota-^ dolgozó tagjaival együtt az egyénileg gaz- | % eltakarftéistíap 2,75 %-kai maoa-i muamm 1 A használt filmszalagokat mikroorganizmusok segítségével tisztítják Ííi Köbölkúton példásan teljesítik az akció-programtervet Köbölkútnak már közel 3000 lakosa van; már mezővárosi jelleget kap. Itt van a járás traktorállomása, több el­árúsítóhelye van, vasútállomása és a környékbeli falvakkal rendszeres au­tóbusz-összeköttetése. Lakossága kulturális téren is jó hír­névre tett szert. A köbölkútiakat úgy ismerik, mint a kulturális megnyilvá­nulások és a szórakoztató műsorok szervezésének mestereit. A lakosság nagy gondot fordít a falu szebbé téte­lére. Míg sok más községben azon gon­dolkoznak, mit tehenek, mit építse­nek a köz hasznára, addig Köbölkúton egyetlen nyilvános népgyűlés elegendő volt ahhoz, hogy társadalmi munkával parkosítsák az utcákat, virágokat ül­tessenek a házak elé. A'lakosság ösz­szefogásának eredményeként 760 mé­ter hosszú járdát és fél kilométer hosszú utat építettek. Ezek a létesít­mények többek között a HNB akció­programtervében is szerepeltek. Ondrej Lečko, a HNB titkára arról is tájékoztatott, hogy a múlt évben a lakosságnak nyújtott szotgáltatá o­kat is kiszélesítették. Kőművescsopor­tot szerveztek, mely a lakóházak javí­tását, esetleg új lakások építését vég­zi. Ez idén újabb szolgáltatást vezet be a helyi nemzeti bizottság, mégpe­dig az eddig magánalapon működő bor­bélyok beszervezésével. Ezenkívül megnyitják a téglagyárat, melyben öt­venezer darab téglát készítenek. Ebből a kisüzemből további 30 ezer koronát nyer a helyi nemzeti bizottság pót­költségvetése m dálkodó paraszt köteles. Amennyiben biztosítási díjat idejében nem fizette be, pönálé (bírság) fizetésére köteles. Ez a pönálé a tartozás 0,01 százalékát teszi min­den késedelmes nap után. A kivetési alap A fenti szempontok szerint minden egyé­nileg gazdálkodó parasztot az évi kivetési alap huszonöt fokozatának egyikébe beso­rozzák. Ennek alapján állapítják meg a biztosítási díjat és a járadék összegét. A közösen dolgozó családtag kivetési alapja: évi 1200 korona a 18 évet be nem töltött személynek 11,40 korona havi biztosítási díjért, évi 1800 korona a 18 évet betöltött és a 21 évet be nem töltött személynek 17,10 korona havi biztosítási dijért, évi 5400 korona a 21 évesnél idősebb személynek 47,88 • korona havi biztosítási díjért, Amennyiben a 21 évesnél idősebb kö­zösen dolgozó családtag munkaképessége legalább 50 százalékkal tartósan csökkent, kivetési alapja 1800 koronára mérsékel­hető. éspedig a legalacsonyabb biztosítási díjtételért. A parasztok kötelezettsége A parasztok kötelesek magukat és közö­sen dolgozó családtagjaikat biztosításra be­jelenteni a járási nemzeti bizottság taná­csának szociális biztosítási osztályán, és­pedig a biztosítás keletkezésétől számított hét napon belül. Ugyancsak hét napon be­lül kötelesek kijelentkezni, amennyiben a biztosítás megszűnt. A közösen dolgozó családtag jogosult — ha az egyénileg gaz­dálkodó paraszt kötelességét nem teljesí­tette — magát személyesen is biztosításra bejelenteni. • A családtagok baleseti kártalanítása Az egyénileg gazdálkodó parasztok és közösen dolgozó családtagjaik­nak baleset-, vagy részleges balesetbiztosí­tási járadék állapítható meg, amennyiben 1956. december 31-e után mezőgazdasági üzem munkájával kapcsolatos munkabalese­tet szenvedtek. Munkabaleset következtében elhalálozott családtag esetében a temetést rendező személynek 500—800 korona fi­zethető ki. Az egyénileg gazdálkodó paraszt és közösen dolgozó családtagja feleségé­nek balesetjáradéka munkabaleset követ­keztében havi 210 korona és 243 korona között mozog és külön elbírálást érdemlő esetekben még havi 50 koronával emel­hető. A család többi tagjainak balesetjára­déka 210 korona és havi 50 koronával emelhető. A részleges balesetjáradék 126 korona és 146 korona között mozog és havi 30 koronával emelhető. Ezeket a jut­tatásokat csupán abban az esetben fizetik ki, ha a biztosítási díjat az egyénileg gazdálkodó paraszt vagy közösen dolgozó családtagja, biztosításának egész időtartama alatt rendesen befizették. A szocializmus építésének betetőzése előtt álló népi államunk kellőképpen gon­doskodik az egyénileg gazdálkodó parasz­tokról és családtagjaikról is aggkoruk és balesetük esetére. Célunk azonban — a dolgozó parasztok és egész társadalmunk érdekében — a mezőgazdasági termelést mielőbb szövetkezeti nagyüzemi termeléssé változtatni. A szocialista nagytermelés te­szi igazán lehetővé, hogy a falusi dolgozó lakosság, sőt az egész dolgozó társadalom életszínvonala szüntelenül emelkedjék. Példa van rá elég: jól működő szövetkezeteink százai, ezrei. SZIL Y IMRE maga- ^ § sabb a tervük, a féléiméit feladatok ^ $ ellenére januárban 53 500 tonna ^ $ szénnel többet fejtettek és 143 666$ | köbméter földdel többet takarítót-1 ^ tak el. A sokolovói vasutasok meg-^ § felelő számú vasúti kocsit állítót- ^ S tak be a sokolovói szénmedence S O O Š bányászainak, úgyhogy a szén el- Š O ..... - , ALJIO A mikroorganizmusok ipari fel­használásának érdekes példája az az i eljárás, amelyet a Szovjetunió Tudo­; mányos Akadémiájának mikrobioló­; giai intézetében dolgoztak ki. Hosszas • kísérletezés után sikerült baktérium­'. fermentumok (enzimek) segítségével ; felújítani (regenerálni) az éghetet­• len, használt filmszalagokat. Eddig a filmszalagok emulziós ré­tegét s az alsó zselatinréteget savak­kal vagy lúgokkal kezelték. Csakhogy ' ezek káros hatásúak és korróziót ; okoznak. Ehelyett most olyan folya­dékot ajánlanak, amely baktériumok termelte proteolitikus enzimeket tar­talmaz. Az ilyen enzimek a fehérje­molekulákat részeikre bontják. Mint­hogy a zselatin is fehérje, ezeknek az enzimeknek a hatására oldható álla­potba kerül és eltávolítható. Az új­fajta folyadékkal kezelt film néhány perc alatt teljesen regenerálódik. Az intézet kidolgozta azt az eljárást is, amellyel az enzim folyékony prepa­rátuma készíthető. Az új módszerrel regenerált filmeket az Össz-szövet­ségi Ipari Kiállításon is bemutatták. • • Onrakodó uszály S lásoknak köszönhetik, s í S x yss,ssssfsssssssfsŕss*sfssssssfrssssssssssssss*ss*s TOVÁBB FEJLŐDIK a tőrei EFSZ Nyolc esztendő telt el azóta, hogy Tőrén megalakult a szövetkezet. A tőreiek voltak az első úttörői a szö­vetkezeti gondolatnak a zselízi járás­ban. A tőreiek figyelemre méltó gazdasági eredményeket értek el. Egy hektár mezőgazdasági földterület jövedelme 3 920 korona volt. A kukorica terve­zett hektárhozamát 18,28, a cukorré­páét 141-.1 métermázsával lépték túl. Alapvetően növekedett a gabonane­műek hektárhozama is. A szövetkezet 573.785 koronával több bevételt ért el a tervezettnél. Ennek ellenére állattenyésztésük még nem a legjobb. Az első lépést a fogyatékosságok helyrehozására má megtették az idei egész évi mun­katerv kidolgozásánál. Ügy tervezték, hogy 1 hektárra számítva 217 tojást, 92 kg sertéshúst, és 45.1 kg marha­húst termelnek. Továbbá több mint 400 liter tejet. Habár a tőreiek túllépték a mun­kaegységeket, a bevételt mégis túl­teljesítették. A részesedésre három koronát fizettek munkaegységenként. A szövetkezet az oszthatatlan alapba 199 000 koronát helyezett. Ez idén a munkaegység értékét a természet­beniekkel együtt 32.1 koronára ter­vezték, 10 koronával többre, mint ta­valy. A tőreiek a Februári Győzelem év­fordulóját merész kötelezettségválla­lásokkal üdvözlik. Elhatározták, hogy alapvetően megszilárdítják a normát az állattenyésztésben, s ezzel 20 ezer munkaegységet takarítanak meg. Az évzáró gyűlésen a tagság elfo­gadta az egész évi munkatervet. Nem is csoda, hisz többen voltak olyanok, akik részesedésre több mint 10 ezer koronát kaptak. Slér István Pobjeda személyautót vesz, többen vásárol­nak mosógépet, rádiót és bútort. Nem feledkeznek meg a takarékosságról sem s betétkönyvre 75 ezer koronát helyeztek el. V. Fapso, Zselíz. Alekszandr Lukovickijt, egy erdő­' gazdaság uszálykormányosát aktív ; újítónak ismerik az Irtis vidékén. Leg­• utóbbi találmánya nagy távlatoknak ! néz elébe és jelentős segítséget nyújt ; a szovjet vízi forgalomnak a kitermelt fa elszállításában. Lukovickijt régen nyugtalanította az uszályok gyakori veszteglése a fa­szállítás idején. Több évig dolgozott az önkirakodó uszály megszerkesztése problémájának megoldásán. Újítási kí­Többköteles emelőmű A Donyeci Állami Szénipari Gépter­vező Intézet tudományos munkatársai, mérnökei és tervezői nagyban hozzá­járultak a műszaki haladáshoz. Oj többkötelű emelőművet szerkesztet­tek, amely előnyeive! felülmúlja az ed­digieket. Az emelőmű billenő feneke sokkal szilárdabb rögzítésű, mint a kö­zönségesé, mivel nem egy, hanem négy vagy hat vékony drótkötélen függ. F.z a szerkezet biztosítja az eme­lőmű működésének biztonságát és ki­zárja a biztonsági forgókészülékek szükségességét. A többkötelű emelő­mű űrszelvényei sokkal kisebbek mint az egykötelű és mintegy kétszerte könnyebbek. A sztalinói gépgyárban nemrégen kipróbálták az új emelőmüt. A próba jó eredményekkel járt. Elektronarkôzis A szovjet tudósok hazai és külföldi tapasztalatok felhasználásával egyre mélyebbre hatolnak a természet tit­kainak feltárásában, mindent az embe­rek szolgálatába állítanak és komoly tudományos problémákat oldanak meg. A szovjet sebészeket, fiziológusokat és orvosokat már régóta foglalkoztatja az érzéstelenítés problémája. A napjain­kig alkalmazott érzéstelenítőszerek nem mindig ártalmatlanok és hatásuk nem mindig szüntethető meg nyomban a műtét befejezése után. A szovjet tudósok és szakértők sokkal tökéletesebb érzéstelenítési módszereket keresve eljutottak az elektronarkózisig. Több gépezetet szer­kesztettek, melyek által a magasfrek­venciájú áram hat az idegrendszerre. J. Hudijnak, a Kísérleti Sebészeti Gépezetek és Műszerek Tudományos Kutatóintézete mérnökének a gépe­zete bizonyult a legsikeresebbnek. Az állatokon végzett számtalan kísérlet igazolta, hogy a szív és a légzőszervek rendes működése mellett az áram ere­je növekedésének arányában narkoti­kus állapot áll be az állatoknál. A szervezetben azonban nem észlelhető semmilyen mellékhatás, mint más ér­zéstelenítő szerek alkalmazásakor. Az új érzéstelenítési módszer előnye az előbbi érzéstelenítő szerekhez vi­szonyítva abban van, hogy nem hat ká­rosan a szervezetre és hatása tetszés szerint bármikor megszüntethető. Az említett intézet már többfajta elektronarkotizálógépezetet készített, közülük eggyel már kísérleteznek az Első Moszkvai Orvosi Intézet klinikáin. sérleteit siker koronázta: az általa el­készített önkirakodó uszály kiállta a próbát és igazolta tervezője számítá­sait. Az újító a dőlés alapelvét használta fel találmánya megszerkesztésénél. (Az uszály merőlegesen oldalára dűl.) Lu­kovickij uszálya az egyik oldalán, a fedélzet alatt kiegyenlítő tartállyal van ellátva. A faanyag kirakási helyén a tartály megtelik vízzel és az uszály merőlegesen bedűl. A faanyag kigördül az uszályból. Utána a tartályból ki­engedik a vizet, s az uszály elfoglal­ja normális helyzetét. Sem munkások­ra, sem darukra nincs szükség a fa­anyag kirakásánál. Az önkirakodó uszályok jóval lerö­vidítik a folyami faszállító hajók vesz­teglési idejét és fokozzák a fa folyami szállításának ütemét. Bevált pótanyag A szovjet villanygépgyártásban nem­régen még drága természetes csillá­mot használtak szigetelőanyagnak. A szovjet tudósok és szakemberek ki­tartóan kerestek pótanyagot a drága csillám helyébe. Aránylag rövid idő alatt sikerült megoldaniuk ezt a bo­nyolult feladatot. A moszkvai Izolit gyárban már üzembehelyeztek egy részleget, ahol a természetes csillám helyébe pótanyagnak villanyszigetelő csillámszegecses papirost gyártanak, Ez a nagy szigetelő képességű papír 8-szorta—10-szerte olcsóbb, mint a természetes csillám. A csillámszegecses papírt gyártó üzemrészleget korszerű önműködő fu­tószalagberendezéssel látták el. A „robbanásálló" üve^ab'a'* Érdekes eljárást szabadalmaztatott egy pittsburgi üveggyár. Az ablakke­keretbe illő üvegtáblát átlós irányban elvágják, s a négy részt hajlékony ra­gasztó tapasszal összeerősítik. Ha a teremben robbanás történik, a ragasz­tószalagon levő parányi nyílásokon át a keletkező nagy nyomású levegő el­távozhat. A négy táblarészt úgy fog­lalják a keretbe, hogy befelé fordul­hatnak el. A kísérletek tanúsága sze­rint az így készített ablakok nagy nyomást bírnak ki. De ha a túlnyomás akkora, hogy a táblaüveg eltörne, a ragtapaszok elszakadnak, s a sajtolt levegő utat talál magának. Az ablakot ilyenkor ragasztó tapasszal megjavít­hatják. (Glass) Oxigénhiány az Arab-tengerben Az Arab-tenger halállománya roha mosan csökken. A szakértők szerint évente több hal pusztul el, mint amennyi halat kihalásznak a világ összes tengerében. Valószínű, hogy a tengervíz oxigénhiánya pusztítja el a halakat. Svájc a gyógyszermérgezések hazája A műkorcsolyázó Európa-bajnokságok részvevői felett egyes bratislavai üzemek védnökséget vállaltak. Az üzemek dolgozói rneghíuták maguk közé a műkorcsolyázókat, elbeszélgettek velük, megmutatták üzemüket. Képünk Tóth Aranka és Jurek Eda műkorcsolyázókat mutatja be a bratislavai BEZ üzemben, amint Helena Strapáková esztergályossal beszélgetnek. V. Pŕibyl (CTK) felv. A betegek és a képzelt betegek talán sehol sem élnek annyira vissza a gyógyszer­rel, mint Svájcban. Áll ez elsősorban az altató- és a- fájdalomcsillapító-szerekre. Ezek majd mind tartalmaznak fenacetint is, ez pedig túlzott adagolásban egyik leg­alattomosabb méreg. A basell idegklinikán kezeltek egy ház­tartásbeli nót, aki 17 éven át naponként átlagosan 18 Soridont vett be. (A Sori­donban van fenacetin ls.) Ez 25 kilogramm fenacetinnek felel meg, a 10 000 franknyl kiadásról nem is beszélve. A beteg gyó­gyíthatatlan vérszegénységben halt meg, mint annyi más sorstársa. Hogy a gyógyszerekkel űzött visszaélé­sek valóban vészesen elharapództak, azt az alábbi adatok is ékesen bizonyítják. A ba­sell klinikára fölvett gyógyszermérgezéses betegek száma 1946 óta megtízszereződött. A zürichi poliklmikán a győgyszermérgezé­sek száma a legutóbbi 4 évben az előző időszakhoz viszonyítva hússzorosára szö­kött. Egy nagyobbacska vállalat 14 női alkal­mazottja közül 12 állandóan hordoz magá­nál fájdalomcsillapítót. A szertelen pirula­szedés leginkább az óragvári munkások közt dívik. A nagyjtóüveg állandó használata itt makacs fejfájást okoz. A Jura-vidék 28 óraiizemében az órások fejenként na­ponta 5—15 tabletta fájdalomcsillapítót fo­gyasztanak. Kétségkívül nehéz leszokni a tabletta­szedésnek valósággal rögeszmévé fajult szokásáról. A fejfájásosak az első Időben azt is tapasztalják, hogy a pirulák nem­csak fájdalmukat szüntetik, hanem még élénkítő hatással is vannak. Ha pedig nem szedik a rég megszokott gyógyszert, le­vertség, rosszullét, szorongás jelentkezik és ájulás keriilgetl őket. E tünetek ellen 'a tabletták rabjai úgy próbálnak véde­kezni, hogy hovatovább már óránként be­lenyúlnak a pirulás dobozba. Orvoshoz pedig csak akkor mennek, ha a fenacetin hatá­sára cyanosls (szederjesség) lép fel. Ez rendszerint a tabletták szertelen fogyasztá­sának második vagy harmadik esztendejé­ben következik be. Az ajak ekkor kékesen elszíneződik. Ez annak .iele, hogy a vérben rendellenes a vérfesték állapota. Később vérszegénység és vérkeringési zavarok tá­madnak. Ezenkívül a fenacetin gyakran megtámadja a vesét Is. A mérgezetteket rendszerint 6—8 heti elvonó-kúrára fogják. Ezt lélektani kezelés követi. Téljes eredményt azonban az ilven betegek csak mintegy 40 százalékánál sl­kerUl elérni. OJ SZO 2 * 1958. február 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom