Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-22 / 53. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek ! 5í SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Éí/en dolgozó népünk! Éljen Csehszlovákia dicső Kommunista Pártja, hazánk dolgozó népének vezére és összes győzelmeinek szervezője 1958. február 22. szombat 50 filter XI. évfolyam 53. szám. M MUNKÁSOSZTÁLYUNK a dicső Februári Gy

őzelem alkotója és ere

kének megvalósítója II— I

1T1I II

BH

illl

l UH M r

r inilíi~ri]lllllMM[IlMlllllllllMIIMIIHIIMI i\mi If II H

i l !

!•

—Illll III

HI

Ill

lll

llI I I

H

IMI i IIII

I Hi

Hl

llll

lil

HII

HWMMgSigS

i 1 JUM.imItIfWTTff'nBTiMlBaBBMWM—B——

i Szlovákia Kommunista Pártja központi, kerületi és városi bizottságának és a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának ünnepi ülése A februári győzelem 10. évfordulójának ünnepségeit Szlovákiában pénteken, február 21-én Bratislavában Szlovákia Kommunista Pártja központi-, kerületi és városi bizottságának, valamint a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának együttes ünnepélyes ülése nyitotta meg. A Komenský Egyetem díszterme — az ünnepi ülés színhelye — ez alkalommal méltó díszbe öltözött. A díszterem bejáratával szemközti falon csehszlovák és vörös lobogók között helyezték el Klement Gottwald nagy arcképét, mellette a következő jelszó: „A CSKP vezetésével előre a szocialista építőmunka betetőzéséért." Az egyetem dísztermében összejöttek Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagjai és tagjelöltjei, az SZLKP kerületi bizottságainak vezető titkárai, az SZLKP bratislavai kerületi és városi bizottságának tagjai, az SZLKP Központi Bizottságának osztályvezetői és helyetteseik, a Szlovák Nemzeti Tanács, valamint a Megbízottak Testületének képviselői, a S/Jovak Nemzeti Front Központi Bizottságának tagjai, az SZNF szerveinek képviselői, akadémikusok, a kulturális élet és a sajtó képviselői, továbbá régi elvtársak és munkások, akik közvetlenül részt vettek az 1948 februárjában lejátszódott eseményekben, a népi milícia tagjai, rendjelek és kitüntetések tulajdonosai, s további vendégek is. Eljöttek, hogy öntudatosan, erejük tudatában, a szocialista építőmunka tízéves távlatából ünnepeljék meg a Kommunista Párt vezette népünk nagy megmozdulásának évfordulóját, ama megmozdulását, mely népünket a csehszlovák s a nemzetközi reakció sötét erői feletti döntő győzelméhez vezette. Az egyetem dísztermében egybegyűlt jelenlevők 10 órakor, a csehszlovák állami himnusz elhangzása után szívélyes tapssal üdvözölték Szlovákia Kommunista Pártjának vezető képviselőit, valamint a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának tagjait. Az elnöki asztalnál helyet foglaltak Karol Bacílek, Ľudovít Benada, Vojtech Daubner, Michal Chudík, Oskár Jeleň, Pavol Maj I ing. Rudolf "trechaj és Jozef Való, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága irodájának tagjai, Milan Rázus, az SZLKP KB irodájának tagjelöltje, Jozef Kríž és Augustín Michalicka, az SZLKP KB titkárai, František Kubač, a Szlovák Nemzeti Taná(.s elnöke, Jozef Gajdošík, a Szlovák Megújhodás Pártjának /ezető titkára, Michal Žákovič, a Szlovák Szabadság Párt elnöke, és SZNF alelnöke, Emilia Muríňová, az SZNF Központi Bizottságának vezettj titkára, az SZNF Központi Bizottsága elnökségének tagjai, valamint bratislavai, kerületi és városi funkcionáriusok. Az ünnepélyes ülést Karol Bacílek elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP KB első titkára nyitotta meg. Az ünnepi beszédet a Győzelmes Február 10. évfordulója tiszteletére Jozef Való, az SZLKP Központi Bizottsága irodájának tagja mondotta. A jelenlevők az ünnepi beszédet hosszan tartó szívélves tapssal fogadták, mely lelkes ovációkban csúcsosodott ki. Az ülés résztvevői felállva éljenezték Csehszlovákia Kommunista Pártját, a Szovjetuniót és népünk februári győzelmét. Az ülés további részében Oskar Jeleň, az SZLKP KB irodájának tagja felolvasta a köztársasági elnök, valamint a CSKP Központi Bizottságának arra vonatkozó határozatát, hogy azoknak a harcosoknak és dolgozóknak, akik érdemeket szereztek a munkásosztály ügyéért, a szocializmus győzelméért vívott küzdelemben, állami és pártkitüntetéseket adományoznak. Karol Bacílek elvtárs, az SZLKP KB első titkára, a jelenlevők szívélyes tapsa közepette 23 elvtársnak átadta „Az építőmunkában szerzett érdemekért", 7 elvtársnak „A kiváló munkáért", 17 elvtársnak „Érdemekért — a népi milícia tíz éve" I. fokozatú és 11 elvtársnak „Érdemekért — a népi milícia tíz éve" II. fokozatú kitüntetését. A kitüntetetteknek az SZLKP KB irodájának tagjai jókívánataikat fejezték ki. A kitüntetettek nevében Juraj Šén elvtárs mondott köszönetet a magas megtiszteltetésért. Az ünnepélyes ülést a forradalmi Internacionále hangjai mellett zárták le. Jozef Való elvtársnak, az SZLKP KB irodája tagjának beszéde Tisztelt Elvtársak! Akkor emlékezünk meg az 1948. évi dicső Februári Győzelem 10. évfordulójáról, amikor Csehszlovákia dolgozó népe pártunk által kitűzött nagy mozgósító jelszót valósít meg — ez pedig hazánk szocialista építésének betetőzése, azon társadalmi rend építésének befejezése, amelyről nemzeteink forradalmi munkásosztályának nemzedékei álmodoztak és amelyért önfeláldozóan küzdöttek és dolgoztak. Hazánk az 1948 februárja óta eltelt tíz év alatt rendkívül nagy történelmi fejlődésen ment át. Ennek a fejlődésnek eredménye az, hogy ma a világ legfejlettebb országaihoz viszonyítva becsülettel megállja helyét a népgazdaság színvonalának, a tudomány és technika figyelemre méltó vívmányainak, a kulturális és művészi alkotó munka fellendülésének tekintetében. Köztársaságunk következetes békés külpolitikájával jelentősen támogatja azt a törekvést, melyet a béke világerői a nemzetközi feszültség enyhítéséért, az új háború veszélyének elhárításáért, a világbéke megszilárdításáért kifejtenek. A népi demokratikíls Csehszlovák Köztársaság a Szovjetunióval, az első szocialista nagyhatalommal, mely biztosítja az egész szocialista tábor legyőzhetetlenségét és erősíti a szocializmus és a béke győzelmébe vetett hitében testvéri barátságban és szövetségben a szocializmust építő nem. zetek családjának szilárd és elválaszthatatlan része. 1948 februárja nélkül nem fejlődhetett volna sikeresen köztársaságunk, nem szerezhetett volna tiszteletet keltő és biztos pozíciót. 1948 februárja nemzeteink forradalmi fejlődésében határkövet jelent, mely gócpontot képez a Csehszlovák Köztársaság belső rendszere forradalmi átalakulásainak sorában. Éppen az 1948. évi februári események döntöttek végérvényesen arról, hogy Csehszlovákia tovább fog fejlődni mint szocialista társadalmi rendszert építő népi demokratikus állam. A munkásosztály és a dolgozó nép a februári eseményekkor elsöpörték a reakciós és ellenforradalmi burzsoáziát Csehszlovákia politikai életének színteréről és kezükbe vették a politikai hatalmat. A hatalom döntő kérdése a munkásosztály javára dőlt el véglegesen. Ez a küzdelem a munkásosztály szempontjából azért végződhetett eredményesen, mert a harc élén Csehszlovákia tapasztalt, osztályharcokban megedzett kommunista pártja állt. Elvtársak! A forradalmi fejlődés 1945 májusától sikeresen folytatódott. Megadattak a kedvező történelmi feltételek, melyek közepette fejlődött és szilárdult Csehszlovákia népi demokratikus rendszere. Ilyen volt elsősorban a német fasizmusnak, a világimperializmus és reakció élcsapatának leverése és az a tény, hogy szocialista állam — a Szovjetunió hadseregének érdeme volt a német fasizmus leverése és hogy a szovjet hadsereg szabadította fel hazánkat. Kedvező feltétel volt továbbá az a tény, hogy a Szovjetunió honvédő háborúja lelkesítette nemzeteinknek a kommunista párt vezette munkásosztállyal az élén vívott nemzeti felszabadító küzdelmét. Kedvező feltétel volt még a szovjet hadsereg hazánkban tartózkodása, amely erőt öntött a cseh és szlovák nemzet haladó erőibe a hazfei reakció elleni küzdelmekben és kizárta annak lehetőségét, hogy külföldi imperialisták sikeres kísérleteket tehessenek a fiatal csehszlovákiai forradalmi hatalomnak fegyveres beavatkozással való elnyomására. Emellett azonban látnunk - kell, hogy 1945 májusától 1948 februárjáig vezető útunkon sok akadály és nehézség tornyosult elénk. Az 1945 májusában megkezdett út bonyodalmas volt. A reakció s a burzsoázia elleni küzdelmek útja volt ez. A reakciós burzsoázia Csehszlovákiában sem lépett le önként a társadalmi küzdelmek porondjáról. A CSKP politikáját követő munkásosztálynak nemcsak saját tagjait kellett aktivizálnia és érdekeltté tennie a harcban, hogy eldöntse a hatalom kérdését, hogy megnyerje az 1945 májusában még eldöntetlen küzdelmet. A dolgozók döntő többségét kellett mozgósítania e küzdelemben. XA harc diadalmas betetőzésése attól függött, milyen mértékben nyeri meg Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikája a dolgozók legszélesebb tömegeinek támogatását, milyen mértékben kerül a kommunista párt nemzeteink vezetésének élére — szóval megnyeri-e Csehszlovákia Kommunista Pártja nemzeteink többségét. Népünk ismerte nemzeteink árulóit — Beranékat, Háchaékat, a hitleri fasiszták Tiso-Tuka féle cinkosait. A dolgozó nép megvetette és elítélte őket. De a népnek a burzsoázia sorába tartozó többi ellenségei 1945 után se voltak leleplezve és elszigetelve a nemzettől. Mint Gottwald elvtárs mondotta, akkor a nemzet még nem látta mi van Šrámek, mi van Lettrich, Mayer és a reakció táborába fokozatosan áttért politikai pártok és csoportok más képviselői mögött. Csehszlovákia népe az 1945 — 1948 évek folyamán szemléltető képet nyert a Nemzeti Front egyes pártjainak politikájáról. Betekintett a nemzeti szocialisták, néppártiak és demokrata-pártiak piszkos politikai boszorkánykonyhájába és látta, hogy politikai programjukat a csehszlovák burzsoázia érdekei szabják meg. A nemzeti szocialista, a néppárt és a demokrata párt képviselői minden esetben szembehelyezkedtek minden olyan dologgal, amelyet a dolgozó tömegek követeltek és Csehszlovákia Kommunista Pártja szorgalmazott. Természetesen a CSKP-nek a dolgozó nép széleskörű aktív támogatását bíró javaslatai népi demokratikus rendszerünk szilárdulását és elmélyítését szorgalmazták. A néptől egyöntetűen követelt és a CSKP által keresztülvitt, vagy a párt által javasolt és a néptől támogatott intézkedések közvetlenül érintették a burzsoázia gazdasági és politikai hatalmának gyökereit. így volt ez minden esetben, akár a kulcsfontosságú ipar, bankok, bányák és kohók államosításakor, a mezőgazdasági törvények javasolásakor, majd külön az első földreform felülvizsgálásának követelésekor, akár a milliomosok megadóztatásának kérdésében. A felülről és alulról gyakorolt nyomás — az osztályharc új történelmi formája hatékony alkalmazásának példája volt annak a helyzetnek megoldására, amely Szlovákiában 1947 őszén a demokrata párt agrár-ludák politikájának következtében állott elő. Szlovákia Kommunista Pártjának politikáját Csehszlovákia Kommunista Pártjának fő irányvonala szabta meg és annak érdekében fejtette ki politikáját, hogy ez az irányvonal Szlovákiában is teljesüljön. A szlovákiai gazdasági és politikai erjedés felszíne alól már 1945 májusa óta kiemelkedtek egyes különbségek. Szlovákia Kommunista Pártjának feladata volt, hogy kiküszöbölje ezeket a különbségeket, melyek negatívan befolyásolták nemcsak Szlovákia, hanem az egész köztársaság helyzetének kialakulását. Az 1946. évi választások után kialakult helyzetre, mindenekelőtt a Demokrata Párt vezetőségének államellenes tevékenységére és a ludák alvilággal való kapcsolatára gondolok. Szlovákia Kommunista Pártja a felszabadulás óta és különösen az 1946. évi választások óta kemény küzdelmet folytatott a Demokrata Pártban menedéket lelt reakcióval. Leleplezte a volt agrárpártiak és ludákok népellenes kilengéseit és intrikáit. Szlovákia Kommunista Pártja persze emellett arra törekedett, hogy más politikai pártok becsületes tagjait, az antifasiszta és demokratikus gondolkozású dolgozókat is megnyerje. Szlovákia Kommunista Pártjának érdeke az volt, hogy a Nemzeti Frontban minden becsületes demokratikus erőt megnyerjen és elszigetelje azokat az államellenes és reakciós elemeket, akik elsősorban az 1946. március 30-i szégyenteljes agrár-ludák egyezmény alapján kerültek a Demokrata Pártba. Mint tudják, elvtársak, ,a Demokrata Párt áruló nép- és államellenes tevékenysége 1947. őszén hágott tetőfokára, amikor a biztonsági szervek lelepleztek egy államellenes összeesküvést, melynek szálai a Demokrata Párt vezetőségéhez vezettek. A szlovákiai eseményeket az egész köztársaság keretében fennálló különlegesen bonyolult helyzetben kellett megoldani. A CSKP abban az időben a milliomos adó törvénybeiktatásáért, a szárazság sújtotta dolgozó parasztok megsegítéséért küzdött. Köztársaságszerte mozgósította a népet és a nép a CSKP által a kormányban felvetett követelések iránt tanúsított magatartásával támogatta a kommunista képviselők javaslatait. Ez a körülmény kedvezően befolyásolta és fokozta a szlovák nép harcát. A cseh és szlovák nép reakció elleni egységes frontja egyre szilárdult. A szlovák nép szlovákiai ellenségei elleni küzdelmében nagy támaszra lelt a cseh dolgozó népben. A szlovák népnek a reakció ellen felgyülemlett haragja 1947 őszén elérte tetőfokát. Manifesztációkat, tüntetéseket rendeztek, küldöttségek keresték fel a vezető tényezőket az üzemekből és falvakból. A dolgozó nép kikényszerítette a Megbízottak Testületének lemondását és új Megbízottak Testületének alakítását, melyben meggyöngültek a Demokrata Párt pozíciói és főként annak legreakciósabb szárnya vereséget szenvedett. Midőn azután a csehszlovákiai egyesült ellenforradalmi burzsoázia 1948. februárjában kísérletet tett államellenes fordulat előidézésére, a cseh és szlovák nép együtt tartott a Kommunista Párttal, Í945 óta és főként az 1946. évi választások óta elég idő telt el ahhoz, hogy a dolgozók megismerjék az egyes pártok igazi politikáját. A CSKP a burzsoázia ellen folytatot küzdelmeiben a maga oldalára vonta nemzeteink döntő részét. A dolgozó nép készenlétben állott, egyre gyakrabban rendeztek tüntetéseket, manifesztációkat, levelek, táviratok, határozatok érkeztek a korcnányhoz, s az áruló miniszterek kormányba való visszatérésének megakadályozását és Kl. Gottwald vezetésével új kormány megalakítását követelték. Az üzemi tanácsok és az FSZM szakszervezeti csoportjainak kongresszusa előterjesztette ezeket a követeléseket. Altalános sztrájk követelte teljesítésüket. Köztársaságszerte megalakultak a Nemzeti Front akció-bizottságai, melyek mutatták a népi tömegek rendkívül nagy kezdeményezését. Népi milíciák védték a gyárakat, üzemeket, hivatalokat és az összes fontos épületeket. A burzsoáziának nem volt támasza a népben, nem volt ereje szembeszállni a néppel. A köztársaság dolgozó népe mind Csehországban, mind Szlovákiában aktívan támogatta Csehszlovákia Kommunista Pártját. A hazai reakció által előidézett események nem végződhettek másként, mint a dolgozó nép győzelmével. Az 1945—48-as évek forradalmi folyamata a CSKP VIII. kongresszusa fő irányvonalának szellemében győzelmesen befejeződött. A népi demokratikus Csehszlovákia a proletárdiktatúra államává vált. A februári győzelem közvetlen eredményei közé tartozott a megújhodott Nemzeti Front megalakulása, az új alkotmány, a nemzetbiztosítás, az első földreform felülvizsgálása és az államosítás második szakasza Csehszlovákiában. 1948. februárja után megérett a CSKP és az SZLKP szervezeti egyesítésének szüksége is. Csehszlovákia Kommunista Pártja Csehszlovákia szocialista építésének egyedüli irányító erejévé vált. n. A dolgozó népnek a burzsoá reakció felett aratott februári győzelme munkásosztályunk javára véglegesen eldöntötte a hatalom kérdését. Äm a politikai hatalom kivívása csupán egyik része volt a munkásosztályunk előtt álló nagy feladatnak. Lenin azt tanítja: „A proletariátusnak ahhoz, hogy győzzön, hogy megteremtse és megszilárdítsa a szocializmust, kettős, illetve kettősségében egységes feladatot kell megoldania: először, a tőke elleni forradalmi harcban tanúsított határtalan bátorságával magával kell ragadnia a dolgozók és kizsákmányoltak egész tömegét, magával (Folvtatás a 2 olrt»lnn> /