Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-20 / 51. szám, csütörtök

A kínai önkénteseket 1958 végéig kivonják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból Á Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányainak közös nyilatkozata Peking (CTK) — Az Űj Kína közölte & Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányai közös nyilatkozatának szövegét. A nyilatkozat a többi között így hangzik: Csou En-lajnak, a Kínai Népköztíirsaság államtanácsa elnökének vezetésével 1958. február 14-től február 21-ig a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban tartózkodik a Kínai Népköztársaság kormányküldöttsége. A Kínai Népköztársaság kormányküldöttsége több koreai városba látogatott, megtekintette az üzemeket, a földművesszövetkezeteket, a kulturális és művelődési intézményeket. A Kínai Népköztársaság kormányküldöttségét a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban töltött baráti látogatása során a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népe és kormánya szívélyes és meleg fogadtatásban részesítette. A látogatás alkalmával tárgyalásokra került sor a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségei között. A tan-áesközás szívélyes és baráti légkörben folyt. A két fél eszmecserét folytatott a két ország közötti barátság és együttműködés fejlesztéséről, a szocialista országok barátsága és szolidaritása megszilárdításáról, a nemzetközi helyzetről és a koreai probléma békés megoldásáról. A két küldöttség valamennyi megvitatott kérdésben azonos álláspontra helyezkedett. A két fél a tárgyalások során egyöntetűen hangsúlyozta, hogy a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között megszilárduló és fejlődő baráti kapcsolatok teljes mértékben megfelelnek a két ország népei érdekeinek és nagy jelentőségűek a távol-keleti és a világbéke megőrzésére. Kína és Korea nemzetei hosszú időn át együtt küzdöttek az agresszió ellen, megszilárdították és fejlesztették a két ország nemzetei között fennálló hagyományos barátságot. A két ország a szocializmus építése támogatásának érdekében gazdasági, kulturális, tudományos és technikai téren széleskörű együttműködést valósít meg és kölcsönös testvéri támogatást nyújt. A két ország közötti barátság és i együttműködés kapcsolatai a nemzetek egyenjogúságáról szóló marxi-lenini elve'ken és a proletár internacionalizmus elvein alapulnak és megfelelnek a békés egymás mellett élés öt elvének. 1 A Kínai Népköztársaság kormányküldöttsége örömmel és megelégedéssel állapítja meg, hogy a Koreai Munkapárt és a Koreai 'Népi Demokratikus Köztársaság kormánya •köré tömörült koreai 'nép népgazdasága háború utáni helyreállításában és a szocializmus építésében hatalmas sikereket ért el. A két fél hangsúlyozza, hogy e sikerek nemcsak, hogy megerősítették a szocializmus anyagi alapját, hanem jelentős mértékben hozzájárultak a Szovjetunió vezette szocialista tábor közös művéhez. A két fél megállapítja, hogy a szocialista erők túlsúlyra tettek szert az Imperialista erők felett. A szocialista országok hatalmas sikereket értek el a szocializmus és kommunizmus építésében és főképp a Szovjetunió ért el nagyszerű tudományos és technikai sikereket, amelyekkel elfoglalta az első helyet a világon. A különböző országok kommunista és munkáspártjai vezetőinek 1957 novemberi moszkvai tanácskozása és az elfogadott deklaráció hatalmas történelmi jelentőségű, és új korszakot jelent a szocialista országok összefogásában és a nemzetközi kommunista mozgalom szolidaritásának megszilárdításában. A két fél ismét kijelenti, hogy az a békeszerető külpolitika, amelyet a két ország és a többi szocialista állam következetesen folytat, hozzájárul a nemzetközi helyzet javításához, valamint a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttéléséhez. A szovjet kormány legutóbbi javaslatai a békeszerető politika konkrét megnyilvánulásai. A két fél kifejezi teljes egyetértését a Szovjetunió kormányának javaslataival, egyúttal aktívan támogatja a közép-európai atomfegyvermentes övezet megteremtésére vonatkozó lengyel javaslatot. A két fél egyöntetűen megállapítja, hogy a Német Demokratikus Köztársaságnak a németországi militarizmus felújítása elleni következetes törekvése, jelentős hozzájárulás az európai békéhez és biztonsághoz. A két fél teljes mértékben támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak Vietnam békés egyesítésére irányuló erőfeszítését. A két fél hangsúlyozza, hogy korunk legjelentőségteljesebb jelensége a nemzeti felszabadító mozgalom rohamos előretörése. A két fél határozottan támogatja az indonéz nép, az arab országok és más ázsiai és afrikai államok nemzeteinek harcát a gyarmatosítás ellen. A két fél egyetért az európai és ázsiai rakétatámaszpontok építése ellen irányuló indiai javaslattal. A két félnek sajnálattal kell megállapítania, hogy a japán kormány Kínával és Koreával szemben továbbra is ellenséges politikát űz. A két fél egyöntetűen elítéli az USA agresszív köreinek politikáját, amely körök kiszolgálóikkal együtt folytatják a lázas fegyverkezést és a háborús előkészületeket. A két fél kiemeli, ho^y amennyiben az USA kormánya nem veszi tekintetbe, hogy erőpolitikája a múltban már kudarcot vallott, és hogyha továbbra is kitart e politikája mellett, akkor ez rossz következményekkel fog járni. A két fél foglalkozott valamennyi idegen haderő visszahívásának lehetőségével Észak- és Dél-Koreából, valamint a koreai kérdés békés megoldásával. A két fél egyöntetűen úgy véli, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának 1958. február 5-i nyilatkozatában foglalt javaslatok nemcsak, hogy kijefezik a hazája békés egyesítését követelő koreai nép nemzeti vágyait, hanem a jelenlegi nemzetközi helyzetben időszerűek és reálisak. A kínai kormány 1958. február 7-i nyilatkozatában teljes mértékben támogatta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának valamennyi javaslatát és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányával folytatott megbeszélés után javasolta, hogy a kínai népi önkéntesek elsőként távozzanak Koreából. A kínai népi önkéntesek a Kínai Népköztársaság kormányának ezen javaslatával teljes mértékben egyetértettek és elhatározták, hogy 1958 végéig szakaszonként elhagyják Koreát. A kiürítés első időszaka 1958. április 30-án ér véget. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya a kínai népi önkéntesek ezen határozatával egyetért és elősegíti az önkéntesek hazautazását. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége a tárgyalások során ismét őszinte köszönetét fejezte ki a kínai népnek anyagi és erkölcsi segítségéért. A két fél köszönetet mond a semleges felügyelő bizottságnak, amely a koreai békeszünet ellenőrzésében és megőrzésében súlyos viszonyok között nagy erőfeszítéssel pozitív szerepet töltött be. A két fél úgy véli, hogy az érdekelt országoknak továbbra is sokoldalú támogatást kell nyújtaniuk a semleges felügyelő bizottságnak kötelességei teljesítésében. A két fél megvan győződve arról, hogy a Kínai Népköztársaság kormányküldöttségének jelenlegi koreai látogatása és a két ország kormányküldöttségei között folytatott tanácskozások nemcsak, hogy megszilárdították a két ország barátságát és öszszefogását, hanem még jobban megszilárdítják és kibővítik a két ország közötti kölcsönös együttműködést. Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság államtanácsának elnöke Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöke. Nehru ismét állást foglalt a csúcsértekezlet összehívása mellett Delhi (ČTK) - Dzsavaharlal NehrU, India miniszterelnöke a parlament ülésén ismét állást foglalt a csúcsértekezlet mielőbbi megrendezése mellett. A miniszterelnök egyúttal elutasította a külügyminiszterek előzetes értekezletének megrendezésére irányuló javaslatokat és kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetben ez az összejövetel nem jelentene előrehaladást, hanem megnehezítené a csúcsértekezlet megrendezését. Dzsavaharlal Nehru egyúttal ismét kijelentette, hogy India hajlandó sokoldalú támogatást nyújtani, és ha a csúcsértekezletre meghívják, természetesen részt is vesz azon. Beszédének további részében elitélte a békés tuniszi falu bombázását. Ezután örömmel üdvözölte az egyiptomi-szíriai unió megalakítását, amely szerinte a nép akaratának megnyilvánulása. Indonézia politikai pártjainak képviselői elítélik a szumatrai lázadókat • Dzsakarta (ČTK) — Szuwirjo, az indonéz nemzeti tanács elnöke február 18-án Dzsakartáiian kijelentette, fiogy most, amikor a Husszein-klikk Szumatra szigetén „kormányt" alakított, szükséges, hogy Indonézia központi kormánya a legerélyesebb intézkedéseket foganatosítsa e kormány ellen. "Wahid VVahasz, a Nahdatul Ulama párt Központi Bizottságának tagja a tpbbi között ezeket mondotta: „Inionézia népe nem akar vérontást, a'zonban a jelenlegi padangi helyzet íiinden megegyezést rendkívül nehézzé tesz." D. N. Aidit, Indonézia Kommunista tártjának főtitkára a „Harian Rákját" című lapban közölt nyilatkozatban kifejezte azt a nézetét, hogy iz indonéz árulók és az imperialisták cözös akciói elérték tetőpontjukat. \-idit hangsúlyozta, hogy az imperiaisták Közép-Szumatra területét, ahol \z árulók ütöttek tanyát — támaszjont létesítésére akarják felhasználíi, ahonnan befolyást akarnak gyacbrolni egész Indonéziára. Ezért a iusszein-klikk aljas áruló tevékenylége nemcsak Szumatrára, hanem az egész országra veszedelmes. Aidit kijelentette, a lehető leggyorsabban erélyes intézkedéseket kell foganatosítani a lázadók ellen, mert bármilyen halogatás csupán az imperialisták és lázadók malmára hajtaná a vizet. A padangi rádió közvetítette Szjafrudinnak, a lázadók „miniszterelnökének" beszédét, aki nyíltan beismerte, hogy a külföldi monopóliumok közép-szumatrai vagyonát védelembe veszik és örömére szolgálna, hogyha Indonéziába visszatérnének a holland kapitalisták. A. GROMIKO, a Szovjetunió külügyminisztere február 18-án a

1 Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság baráti envüttmüködési és kölcsönös támogatási szerződése aláírásának 10. évfordulóján Boldoczki Jánosnak, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének tiszteletére ebédet adott. (CTK) A CSEHSZLOVÁK Légiforgalmi Társaság TU-104 személyszállító repülőgépe február 18-án délután ismét Párizsba repült. Prágából Párizsba az erős szél ellenére 1 óra 20 perc alatt tette -meg az utat. (ČTK) Ukrajna Komszomolját Lenin- érdemrenddel tüntették ki Moszkva (ČTK) — A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége egy nagy feladat sikeres teljesítéséért: 37 donbasziszénbánya kiépítéséért és az építésben nyilvánított kezdeményezés elismeréséül Ukrajna Komszomolját a Lenin-érdemrenddel tüntette ki. A Komszomol mintegy 1270 dolgozóját rendjelekkel és érmekkel jutalmazták. Nyugtalanság Angliában az USA gazdasági válsága miatt London (ČTK) - Lord Alexander, angol munkáspárti vezető komoly nyugtalanságát fejezte ki az USA gazdasági válságának komoly jelenségei miatt. Utalt arra, hogy NagyBritanniának nagyon rossz tapasztalatai vannak az 1929—1931 években bekövetkezett hasonló helyzettel kapcsolatban, és felvetette azt a kérdést, hogy az amerikai munkanélküliség gyors emelkedése nem lesz-e káros hatással a munkanélküliségre Nagy-Britannában. Lord Mancroft, a kormány megbízottja azt válaszolta, hogy „az aktivitás csökkenése az USA-ban bizonyára kihat a világkereskedelemre és az angol exportot is sújtja. Az angol kormány figyelemmel fogja kísérni a helyzetet. Sir Hugh Beaver, az Angol Nagyiparosok Szövetségének elnöke nyilvános gyűlésen elhangzott beszédében kijelentette, hogy Nagy-Britanniában „kevés olyan ember van, aki egyetért Eisenhower elnöknek, az amerikai gazdaság távlatairól szóló derülátó jóslataival". A legtöbben úgy vélik, — fűzte hozzá —, hogy gazdasági válság kezdődik. Lengyelország nincs két tábor között W. Gomulka interjúja a Times tudósítójával London (ČTK) — Wladislaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára részletes interjút adott a Times tudósítójának. A tudósító azon kérdésére, milyen szerepet tölthet be Lengyelország a Kelet- és Nyugat közötti kapcsolatokban, Gomulka hangsúlyozta, hogy Lengyelország nincs a két tábor között, ahogyan azt a Nyugaton sokan gondolják. Az ilyen nézetek helytelenek és megengedhetetlenek. „A mi külpolitikánk az egész szocialista tábor politikájával van és lesz mindig összhangban — mondotta W. Gomulka. Természetes, hogy egységesek vagyunk a többi szocialista országgal, közös nemzetközi politikánkban. Ez igaz. Azonban minden egyes szocialista országnak befolyása van a többi szocialista ország politikájára. Tény az, hogy közöttünk nagyon szoros az együttműködés, és a szocialista tábor országai teljesen fügetlenek és ezért ugyanabban az irányban haladhatunk és működhetünk. Gomulka e tény igazolásának a Rapaczki-tervre utalt. A tudósító azt mondatta, hogy a Nyugaton sok szó esik arról, hogy a Szovjetunió adott utasítást Lengyelországnak, hogy tervet terjesszen elő és Lengyelország ezt csupán a nyugati országok megtévesztésére tette. Mi az igazság? „Ez a lengyel terv — hangsúlyozta W. Gomulka — saját mérlegeléseink eredménye. Meg akartuk tenni az első és nézetünk szerint a legegyszerűbb és leghatékonyabb lépést a nemzetközi feszültség csökkentésére, és ezért kidolgoztuk az atomfegyvermentes övezet létesítésére irányuló tervet. Ezt a tervet természetesen a Szovjetunióval és a többi kelet-európai szocialista állammal folytatott tanácskozások után dolgoztuk ki. Már azelőtt széleskörű eszmecserét folytattunk, és gondolatunkat a szocialista tábor végül elfogadta.. A tudósító azon ellenvetésére, hogy a közép-európai atomfegyvermentes övezet megteremtésére irányuló lengyel terv sok nehézséggel járna, Gomulka azt válaszolta, hogy ezeket az akadályokat gyakran túlozzák. „Bizonyos vagyok abban — mondotta —, ha a problémát kölcsönösen megvitatnák, hogyha ésszerű szemszögből és jóindulattal mesterséges akadályok nélkül fognának a problémához, akkor nem lenne megoldhatatlan nehézség". Gomulka egyúttal kifejezte azon szilárd meggyőződését, hogy sem az ellenőrzés problémája, sem azon fegyverek meghatározása, amelyeket be kellene tiltani, nem képezne legyőzhetetlen akadályt, és hozzáfűzte, hogy a „közvélemény Rapaczki terve mellett áll, és ez a vélemény erősebb, mint egyesek, vagy pedig a kormányok véleménye". A tudósító azon megjegyzésére, hogy Nyugat-Németországban Rapaczki tervét sokan Németország kettéosztottsága meghagyása eszközeként tekintik, Gomulka megmagyarázta, hogy a tervnek ezzel ellenkezőleg a lengyel nézet szerint meg kell teremtenie az egyesítés kedvező előfeltéte-leit. Rámutatott, hogy Németország egyesítése csak akkor válhat valóra, hogyha sor kerül a nejnzetközi kapcsolatokban mutatkozó feszültség enyhítésére. Gomulka a továbbiakban hangsúlyozta: A feszültség enyhítésének fő akadálya elvben nem Németország egyesítésének kérdése. Nem őszinte dolog Németország egyesítését az euymás mellett élés fő feltételei egyikének minősíteni. A fő kérdés ma az, hogy a világot a békés fejlődés útjára vezessük. Az élet logikája nem a halálban és a pusztulásban, tehát nem a fegyverkezési versenyben rejlik. Meg kell találnunk az utat és módot arra, hogy visszajussunk a békés egymás mellett élés vitájára." „Nagy nehézségek rejlenek abban, hogy a nyugati kormányok még mindig az erőpolitika alapján állanak. Ez a politika azonban nem nyújt reményt a megoldásra és az új háború veszedelmét rejti magában — fűzte hozzá Gomulka. — A lengyelek már több ízben utaltak arra, a béke ügyét előmozdítanák, ha Nagy-Britannia elismerné Lengyelország nyugati határait. Ez mindeddig nem következett be, habár ez jelentős mértékben megerősítené a békés fejlődést". A Nagy-Britanniával fenntartott jó kapcsolatok fejlesztésének további akadályaként Gomulka a kereskedelmi korlátozásokat tekinti. A Biztonsági Tanács megkezdte Tunisz panaszának tárgyalását New York (ČTK) — A Biztonsági Tanács A. A. Szobo'jev szovjet küldött elnökletével február 18-án megkezdte Tunisz panaszának tárgyalását arról az agresszióról, amelyet a franciák Szakiet-Szidi-Jusszef tjniszi község ellen követtek el. Egyúttal napirenden szerepel a francia kormány panasza is, amellyel a tuniszi kormányt az algériai nemzeti felszabadító mozgalom támogatásával vádolja, amivel állítólag megsérti „a francia terület integritását". Georges-Picot, francia küldött szólalt fel először, aki igyekezett a tuniszi vádat megdönteni és utalt arra, hogy a francia kormány az egész ügyet elintézettnek tekinti azáltal, hogy elfogadta az amerikai-angol közvetítést. Mongi Szilim tuniszi küldött beszédében hangsúlyozta, hogy a tuniszi panasz a világbékét és biztonságot veszélyeztető helyzetre vonatkozik. Arkadi Szoboljev, a szovjet kormány nevében kijelentette, hogy a közvetítő államoknak nem szabad nyomást gyakorolni a két állam egyikére sem, sem pedig előnyöket kovácsolni a közvetítésből. A Biztonsági Tanács ezután Carbonnier svéd küldött javaslatára elnapo'ta a tárgyalást. A legközelebbi ülés időpontját nem állapították meg. Pineau nem hajlandó kiüríteni Bizertát Párizs (ČTK) — Pineau francia külügyminiszter a nemzetgyűlés hadügyi bizottságában a tuniszi helyzettel foglalkozott. A „Paris Presse — l'Intransigeant" lap közlése szerint Pineau kijelentette, Franciaorszáq sohasem mond le bizertai támaszpontjáról és elutasította a Tunisz-Algéria határmenti semleges övezet megteremtésére vonatkozó javaslatot, mert ez nézete szerint hozzájárulna ahhoz, hogy az algériai konfliktus nemzetközi méreteket öltsön; a francia kormány pedig nem kívánja az események ilyen fejlődését. Pineau beszédében támadta Burgiba tuniszi elnököt. A Ruhr-vidéki bányák korlátozzák a széntermelést Berlin (ČTK) — A Neues DeutschIand február 18-i számában a nyugat-németországi gazdasági helyzet fejlődésével foglalkozik. Rámutat a konjunktúra csökkenésére több iparágban, főképp a bányaiparban. A Ruhrvidéki szénbányákban még e héten műszakokat hagynak ki. Az értékesítési nehézségek miatt főképp a kisebb bányák már a múlt két hét folyamán kénytelenek voltak csökkenteni a termelést. FRANCIA kormányküldöttség érkezett február 18-án Varsóba, hogy a két ország közötti 1958. évi kulturális és tudományos együttműködés programjáról tárgyaljon. (ČTK) COLOMBÓBAN, az ázsiai és afrikai nők nemzetközi értekezletén az indiai nők küldötte rámutatott arra, hogy a nők helyzete főképpen azokban az ázsiai és afrikai országokban javult, amelyek kivívták fügqetlenséqiiket. (ČTK) KAIRÓBAN február 18-án több mint 10 ezer ember részvételével népgyűlést tartottak, amelyen elítélték a Szakiet-SzidiJusszef tuniszi falu ellen Intézett francia agressziót. (ČTK) A szovjet barátság társaságainak össz-szövetségi értekezlete Moszkva (ČTK) — A Külfölddel való Kulturális kapcsolatokat ápoló szovjet baráti társaság szövetségének megalapítása hozzájárul a nemzetek közötti barátság megszilárdításához, minden becsületes, értelmes és egyenes ember egyesítéséhez a háború sötét erői ellen a világbékéért folytatott harcban, - jelentette ki Nikolaj Cicin akadémikus, a szovjet barátság társasági végrehajtő bizottságának elnöke. Ljubov Ananeva asszony, moszkvai texti'lmunikásnő, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője és a „Szovjetunió—Nagy-Britannia társaság" megalakítására alakult kezdeményezd bizottság tagja az értekezlet részvevőinek nevében kijelentette: „Ha ma egy egyszerű ember a világ bármelyik táján megkérdezné, mi a legközelebbi és legdrágább óhaj számára, — vonakodás nélkül így felelne: A béke, a barátság és az együttműködés." i ÜJ SZO 3 $ 1958. február 20.