Új Szó, 1958. február (11. évfolyam, 32-59.szám)

1958-02-20 / 51. szám, csütörtök

V t/dg proletárjai, egyesüljetek i UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. február 20. csütörtök 30 fillér XI. évfolyam, 51. szám Szövetkezeti mozgalmunk szilárd és életerős Valamikor, úgy 8—9 évvel ezelőtt sok szó esett az Üj Szó hasábjain a tőrei szövetkezetről. Róluk írtunk, őket idéztük és állítottuk példaképül a földművesek elé, Szlovákiában ők voltak az új paraszti élet első hírnökei. Huszonhét tőrei ember — volt urasági cseléd meg kisparaszt — felismerte és megértette a nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét és szövetkezetet alakított. Szövetkezetet alakítottak és nagyüzemi gazdálkodásba kezdtek, de hogyan, milyen körülmények között? A ma szövetkezetbe lépő földműves ember számára szinte hihetetlen .módon. Mert ki, melyik szövetkezetbe lépő paraszt hinné ma el, hogy ez a 27 tőrei ember, ezek az első szövetkezeti tagok a saját megtakarított pénzecskéjükből adtak össze tízezer koronát, hogy a traktorállomást kifizethessék? Megvolt a tízezer korona, dolgozhattak a traktorok, de most meg a vetőmagot és a műtrágyát kellett valahonnan előteremteni, mivelhogy az sem volt. Pénze már senkinek se volt, hogyan, miből beszerezni hát a vetőmagot meg a műtrágyát? Nagy utánjárásra Zselízen kaptak volna hitelbe is, viszont a raktárszövetkezet csak úgy lett volna hajlandó hitelt nyújtani, ha arra bank által biztosítékot kapnak. Szóval kölcsön kellene, de mire? Äm a szövetkező, a jobb és az új életért küzdő huszonhét ember ezt az akadályt is legyűrte. A vetőmag és a műtrágya árát rátáblázták Dudás meg Boros szövetkezeti tagok házára. _ így, ilyen körülmények között alakult meg Szlovákiában az első egységes földművesszövetkezet, s így indult meg hódító útjára a szocialista nagyüzemi gazdálkodás gondolata. Aztán a párt Gottwald elvtárs emlékezetes kilenc pontjában kiadta a jelszót a szövetkezetek alakítására, az 1948 februárjában a hatalmat végleg magához ragadó munkásosztály pedig mind kézzelfoghatóbb bizonyítékát nyújtva a munkás-paraszt szövetségnek, egyre hathatósabb támogatásban és segítségben részesítette a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépő dolgozó parasztokat. A falu, a dolgozó parasztság a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodásra való áttéréssel a szocializmus építésének útjára lépett. Az 1948-as Februári Győzelem, a munkásosztály, az egész dolgozó nép hatalma megteremtette minden feltételét annak, hogy a dolgozó parasztok előtt is megnyíljanak a jövőtől és a lét bizonytalanságaitól való félelem nélküli, a jobb, a kizsákmányolástól mentes emberi élet kapui. Győzelmes volt az út, melyet a ' szövetkezeti mozgalom az 1948— • 49-ben alakult első szövetkezettől _ napjainkig megtett. A szövetkezeti gondolat, a nagyüzemi gazdálkodás 'hatalmas és legyőzhetetlen életere. jét bizonyítja, hogy nem egészen .tíz esztendő alatt — 1957 végéig — hazánk földterületének több 'mint a felén 11 090 EFSZ gazdálkodik. S a szövetkezés, a nagy.üzemi gazdálkodás gondolata feltartóztathatatlanul tovább tör elő,re, egyre több és több földművest •győzve meg arról, hogy gazdálkodásába vetett számításait és embe.ri boldogulását csak a nagyüzemi gazdálkodásban találhatja meg. És nem lehet kétséges egy pillanatra •sem, hogy nem is oly sok idő múl,va mezőgazdaságunkban a szövetkezeti gazdálkodás teljes győzel•met arat és ezáltal győzelemre visszük azt az ügyet, amelyért 10 évvel ezelőtt, 1948 februárjának •napjaiban hazánk dolgozó népe oly elszántan küzdött: a szocializmus felépítését; Ámde a szövetkezeti mozgalomban elért eredmények semmiképpen sem kelthetik fel bennünk az elégedettség, a „minden rendben van" hangulatát. Mert hát nézzük csak: egyrészről jelentős még az egyénileg gazdálkodók száma és a birtokukban levő föld az ország mezőgazdasági területének 40 százalékát képezi, másrészről pedig a szövetkezetek megalakítása csak az első lépés a nagyüzemi gazdálkodás útján. Vagyis úgy is mondhatjuk, hogy akad feladat, munka és tennivaló azokon a helyeken is, ahol már van szövetkezet, sőt, nem hagyhatjuk magukra még a legjobbak közé tartozó szövetkezeteket sem, mivelhogy a fejlődés állandóan új meg új problémákat vet fel, amelyek megoldásánál bizony elkel és jólesik az okos szó és a segítő kéz. Hogy másról ne is beszéljünk, a szövetkezetek előtt évről évre nagyobb termelési feladatok állnak, egyre többet kell kihozni a földből, a szövetkezeteknek egyre inkább be kell bizonyítariiok, hogy a nagyüzem többre, jobbra és olcsóbbra képes, mint a kisparaszti egyéni gazdaság. Igen ám, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a mi szövetkezeteink jelentős része még nem rendelkezik a nagyüzemi termelés olyan tapasztalataival, hogy ki is tudná aknázni a nagyüzemi termelésben rejlő lehetőségeket. Hiszen elsősorban maguknak a tagoknak, az egykori néhány holdas földműveseknek nincs meg a nagyüzemi gazdálkodásban való jártasságuk. Mennyire elkel és mennyire szükséges hát a tanácsadás, az állandó irányítás ahhoz, hogy a szövetkezetek valóban a többet, jobbat és olcsóbbat termelő nagyüzemi gazdaságokká váljanak. De ha most a szövetkezeti mozgalomról, a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérésben elért eredményeinkről és sikereinkről, valamint az ezzel kapcsolatos feladatainkról beszélünk és arról, hogy mik voltak azok a történelmi jelentőségű események, amelyek a dolgozó parasztság előtt megnyitották a szocializmushoz vezető utat, akkor szólnunk kell néhány egészségtelen jelenségről is. Irtunk már az Új Szóban arról az egyes szövetkezetekben megnyilvánuló esetekről, hogy beadási kötelezettségüket teljesítik ugyan, viszont az állami szabad felvásárlás útján semmit, vagy csak nagyon keveset adnak el, holott termelnek annyit, amiből bőven jutna az állami szabad felvásárlásra is. Ám nem ezt teszik, hanem termékeiket szétosztják a munkaegységekre, a tagok viszont azokat — többek között a tejet is — feletetik állataikkal. Elítélendő esetek ezek, amik ellen, ha bárhol és bármilyen formában is fordulnak elő, a leghatározottabban harcolni kell, s a szövetkezeti tagokat arra kell nevelni és vezetni, hogy mást és mások érdekeit is lássák meg, ne csak a sajátjukét, hogy felelősséget és kötelességeket érezzenek a társadalom, az állam iránt, amely éppen oly súlyos áldozatokat hoz a dolgozó parasztság boldogulása érdekében. Nem kevésbé veszélyes jelenségek mutatkoznak az egyes EFSZek most lezajló zárszámadásai alkalmával is. Csak örülni lehet annak az elvitathatatlan ténynek, hogy egyre több azon szövetkezetek "száma, amelyekben magas a munkaegység értéke, jól keresnek, fFolvtatár a 2 oldalon) A budmericei EFSZ évzáró taggyűlése Karol Bacílek, az SZLKP KB a szövetkezeli tagok körében titkára A pezinoki járásban levő Budmerice községbeli szövetkezeti tagok kedden, február 18-án tartották évzáró taggyűlésüket, melyen szívélyesen üdvözölték a körükben megjelent Karol Bacílek elvtársat, a CSKP KB politikai irodájának tagját, az SZLKP KB első titkárát. Az évzáró beszámoló, melyet Alfréd Skalka, az EFSZ elnöke adott elő, rámutatott a taglétszám és földalap gyarapodására, mely a földművesszövetkezet további növekedését tükrözte. A

z EFSZ vagyona az 1953. évi adatokkal szemben 284 százalékkal gyarapodott és mai értéke mintegy 6 millió koronát tesz ki. Például csak a törzscsorda értéke mintegy 4 millió korona, azaz 375 százalékkal nagyobb, mint 5 évvel ezelőtt. A szövetkezeti vagyonból egy-egy szövetkezeti tagra 40 ezer korona érték esik. Az EFSZ a múlt évben túlteljesítette a tejhozam, a hús, a gabona, a cukorrépa és más termékek termelési tervét. Az EFSZ az elért hozamból több mint 3 millió korona értékű termékeket adott el. Az oszthatatlan alapba több mint 200 ezer koronát és a többi Az észak-csehországi \ barnaszén-körzet koielezettség-! vállalásai már túlhaladják \a 840 ezer tonnát! b Az észak-csehországi barnaszén- o körzet bányászainak tervét 1958-jj ban csaknem 10%-kal emelték.'^ u Az idei eredmények azt mutatják, V íj hogy a mosti bányakörzetben ' j megvannak a feltételek nemcsak l a felemelt terv teljesítésére, de a múlt évekhez hasonlóan annak túlteljesítésére is. E törekvéseket a február közei péig tett kötelezettségvállalások \ is megerősítik. Értékük már túl- X haladja a 840 ezer tonnát és \ azonfelül 3 millió köbméter föld J )! eltakarítását vállalták terven felül. \ A szénfejtéssel kapcsolatban^ J tett bányakörzeti kötelezettségÍ

vállalásból legjobban vette ki részét a Šverma Bánya, melynek) dolgozói 180 ezer tonna szenet i fejtenek terven felül ebben az) évben. A múlt évhez viszonyítva a bányakörzetben levő méiybányák is (sokkal nagyobb kötelezettségvál- i lalást tettek ez idén mind a fej; tésben, mind az előkészítő mun< kákban, mint tavaly. Magas kitüntetésben részesítették a Garam menti Gépgyárak dolgozóit A Hliník nad Hronom-i Gépgyár dolgozói kedden immár másod ízben nyerték el a minisztérium és a Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottságának vörös zászlaját. A dolgozók a magas kitüntetés átvétele alkalmából a dicső februári napok tiszteletére csaknem negyedmillió korona értékben újabb szocialista kötelezettségvállalásokat tettek. A gépszerkesztők kötelezettséget vállaltak arra, hogy 1958. július 15-ig kidolgozzák az alapokat az elektromágneses szeparálású mozgő javítóműhely tervére. Az öntöde dolgozói ígéretet tettek, hogy a negyedévi nyerstenmelési és árutermelési tervet 106%-ra teljesítik és a kovácsműhelyek dolgozói rendszeresen 101 %-ra fogják teljesíteni tervüket. alapokba is jelentős összegeket juttatott. A munkaegységek értéke a természetbenieket beleszámítva 21,60 koronára emelkedett és a szövetkezeti tagok között munkaegységenként 1 millió 289 ezer korona került elosztásra. A szövetkezeti tagok a beszámolót követő vitában megbeszélték, miként akarják végezni ez idén teendőjüket, hogy az eddiginél is jobb eredményeket érjenek el és eleget tegyenek kötelezettségeiknek annak érdekében, hogy egy évvel előbb teljesítsék az ötéves terv alapján reájuk háruló feladataikat. A vita keretében felszólalt Karol Bacílek elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP KB első titkára is. Felszólalásában főképpen azokat a feladatokat hangsúlyozta, melyek a kommunistákra hárulnak a CSKP XI. kongresszusát megelőző időszakban, megemlítette továbbá a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos legidőszerűbb kérdéseket és azt is, hogy pártunk és kormányunk miképpen gondoskodik dolgozóink életszínvonalának állandó emeléséről. Azután köszönetet mondott a budmericei szövetkezeti tagoknak múlt évi jó munkájukért és sok sikert kívánt további tevékenységükhöz. C£E3 A februári díszszemlére készülnek Néphadseregünk kiválasztott egységei, a Belügyminisztérium egységei, valamint a Néüi Milícia alakulatai nagy szorgalommal készülnek a íebruár 23-án, vasárnap sorra kerülő díszszemlére. Képünk a prágai díszfelvonulásra készülő belső őrség alakulatát mutatja be. K. Mevald (ČTK) felv. A tavaszi munkák sikeréért 53* 0 0 A Füleki Járási Nemzeti Bi. zottság a napokban foglalkozik a tavaszi munkák előkészítésével. S ezt nemcsak a korai tavasz, hanem az is sürgeti, hogy a múlt évben huszonegy szövetkezet alakult a járásban s biztosítaniuk kell a tavaszi munkák idejében való és jó elvégzését. .'em henyéltek a télen, de... Az előkészületi munkák egyike a traktorok és egyéb gépek megjavítása. Különösen hangsúlyoznunk kell ezt akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a múlt év a járásban a fordulat éve volt. A szövetkezetek száma ma harmincegy, s a járás földterületének 77 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Ez az ugrásszerű fejlődés a traktorállomástól megköveteli, hogy alaposan felkészüljön fokozott feladatának teljesítésére. Ha ebből a szempontból nézzük a traktorállomás munkáját, korántsem beszélhetünk henyélésről, hiszen 39 traktort és 268 munkagépet javított meg, amivel a javítási munkák tervét átlag 76 százalékra teljesítette. Nem árt azonban megjegyeznünk, hogy a tavasz igen korán köszöntött be, s rövidesen munkára szólíthatja a gépeket. Ami a járási Tegnap közöltük, hogy a stupavai G1 Devínska Nová Ves-i brigádközpont jának traktorosai kihasználták a kedvező időjárást és elvetették az első tavaszi árpát. Képünk a brigádközpont két traktorosát, Ján Badrňát és František Badrňát mutatja be munka közben. Az előbbi a tavaszi árpát veti, az utóbbi a talajt készíti elő a vetésre. K. Cích (ČTK) felv. nemzeti bizottságot illeti, gondol erre, és a gépek felülvizsgálásának végső határidejét március 5-ig szabta meg. Ugyanakkor gondolt arra is, hogy a tavaszi munkák sikeres elvégzése érdekében megszervezik a traktorosbrigádok, valamint a traktorosok közötti szocialista munkaversenyt s ezt rendszeresen értékeiig A vetőmagok előkészítése Igen fontos, hogy az új szövetkezetekben befejezzék a vetőmag összpontosítását s tisztítását. A hektárhozamok emelkedése nagyrészt függ a vetőmag qýnôségétôl s ezért a járási agronőm^sok feladatul kapták, hogy ellenőrizzék ezek minőségét és elraktározását. Hasonló intézkedések történtek a többi vetőmagok — kukorica, krumpli, lóhere, stb. — biztosítására is. A járási nemzeti bizottság továbbá meghatározta a vetés agrotechnikai határidejét és a tavaszi mezőgazdasági munkák operatív irányításának biztosítására bizottságot • szervez. Me * kell gyorsítani a műtrágya vásárlását Az ez évi műtrágya-szükségletei szétírták az egyes szövetkezetekre, s ez a szükséglet több tízezer mázsát jelent. Hiányosság mutatkozik azonban a vásárlás terén. Az egyes régebbi szövetkezetekben ugyanis bizonyos mennyiségű és minőségű műtrágyával rendelkeznek, viszont nem rendelkeznek a szükséges raktárakkal. Ugyanez a helyzet az új szövetkezeteknél is — kevés a hely az elraktározásra. Több helyen így csak közvetlen a felhasználás előtt vásárolják meg a szükséges mennyiségű műtrágyát. Mindennek ellenére szükséges ennek meggyorsítása, hogy amikor szükség lesz rá, ne állhasson be zavar, folyamatosan biztosítani lehessen a műtrágya szállítását és elosztását. A járási nemzeti bizottság ezenkívül súlyt helyez arra, hogy a szövetkezetekben a legcélszerűbben felhasználják az istállótrágyát és a trágyalét. A tavaszi munkák sikeres elvégzésének érdekében a járási nemzeti bizottság még egész sor intézkedést hozott. (ks)