Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-01 / 1. szám, újév

Ez idő tájt az aktivista Skarlátó a láthatatlan kard pengésétől megsiketiü­ve katonás léptekkel járta az utcákat. Időnként hangosan kikívánkozott belő­le: Kár, hogy semmi örökséget nem ha­gyott! Mondabeli lovagi Apám azt mondta, hogy a csernyigovi kormányzó­ságban volt a birtoka. Biztos, szovhoz van most ott. Eh, bátran előre, szól a trombita, hívnak a fekete huszároki Érdekes, meg tudnék-e most inni egy üveg rumot az ablakban ülve? Meg kell próbálnom! De persze, egy szót sem szólhatok, mert Talmudovszkij és Pru­zsanszkij irigységükben még megfoj­tanának egy kanál vízben. Be jó lenne feleségül venni egy igazi grófnőt! Reg­gel belépnék a boudoirejába ... Elsőnek Pruzsanszkij ért haza. Min­den porcikájában reszketve levetette magát a"t ágyra és hétrétgörnyedve be­bújt a málnaszínü takaró alá. Alig me­legedett meg, nyílt az ajtó és belépett Talmudovszkij. Arca sötét és komor polt. — Hallod-e Jaska — mondta kurtán —, mit tennél, ha egyikünkről kiderül­ne, hogy grófnak a fia? Pruzsanszkij alig tudta türtőztetni meglepetését. „Aha, — gondolta — már kezdődik." — Mégis, mit tennél hát? — szor­galmazta a feleletet Talmudovszkij. — Miféle hülyeséget kérdezel? — mondta megrettenve Pruzsanszkij. — Ugyan szép kis grófok lennénk mi! — Mégis, mit tennél ebben az eset­ben? — En-e? — Igen, te magad. — Hát ami engem illet, megszakíta­nák vele minden kapcsolatot. — S nem is beszélnél vele? — jaj­dult fel Talmudovszkij. — Nem én, semmi pénzért! De hagy­juk ezt az ostoba fecsegést! — Nem szópazarlás ez —, mondta elkomorodva Talmudovszkij, Elet függ ettől. (Folytatás a 7. oldalról) — „El vagyok veszve" — gondolta Pruzsanszkij és izgett-mozgott a taka­ró alatt, mint a szorítóba került egér. „Persze, senki sem áll velem szóba — gondolta Talmudovszkij. — Pru­zsanszkijnak tökéletesen igaza van." Gondterhelten lerogyott a bécsi asz­tal gömbölyű székére. A komszomolista egészen eltűnt a takaró alatt. Hosszas vésztjósló hallgatás állott be. At elő­szoba felől egyszerre energikus léptek hallatszottak, Skarlát ó lépett be a szo­bába. Hosszú ideig fitymáltia méregette te­kintetével a szoba berendezését. — Micsoda bűz — jegyezte meg nagyképűen — akárcsak egy éjjeli menhelyen. Nem is tudom megérteni, hogyan tudtok itt élni. Egy arisztok­rata határozottan nem bírná ki. E szavak borzalmas csapásként ha­tottak mind a két diákra, Azt hitték: a láncos istennyila csapott be a szobá­ba és megállapodott a levegőben, hogy kiszemelje áldozatát. — De jó is földbirtokosnak lenni — mondta bizonytalan hangon Skarlátó, miközben kihívó pillantásokat lövellt társaira. Eladhatja vagyonát és nyu­godtan élhet a kamataiból Párizsban. Akár egész életét kerékpározással tölt­heti. Igaz-e, Talmudovszkij? Te mit gondolsz, Pruzsanszkij? Elég, kiáltott fel Talmudovszkij — mondd, Skarlátó, mit tennél, ha kide­rülne, hogy egyikünk rangrejtett gróf? Most Skarlátó is megrettent. Arcán sárga verejték gyöngyözött. — Hát, gyerekek, tulajdonképpen semmi rossz nincs abban, hisz nemso­kára úgyis megtudjátok, hogy gróf va­gyok. Persze, egy kicsit kellemetlen ... — No és ha én lennék az? — kiál­tott fel Talmudovszkij. — Mit, te? — Igen, ha rólam tudnátok meg, hogy gróf vagyok? — Te gróf? Nevetséges. — ügy bizony, gróf vagyok... ­mondta kétségbeesetten a párttag, — Gróf Talmudovszkij? — Nem vagyok Talmudovszkij, — válaszolta a diák —, hanem Szregyi­zemszkij. Igaz, nem az én hibámból, de ez a való. — Hazugság — kiáltotta Skarlátó. Szregyizemszkij én vagyok! A két gróf haragos pillantásokkal méregette egymást. A szoba sarkából fájdalmas jajveszékelés tört fel. A har­madik gróf nem bírta ki a várakozás gyötrelmeit és a takaró alatt siránkozni kezdett. • — En ártatlan vagyok! — kiabálta. Talán én akartam grófi csemete lenni? 4 velejéig rothadt cári rendszer egyik képviselőjének szerelmi kilengése miatt... A diákok negyedórán belül Pruzsan­szkij parafakemény matracán ültek és kicserélték rövidéletű grófságuk ta­pasztalatait. — Beszélt neked őfelsége, a dán ki­rály ezredéről? — Beszélt. — Nekem is. És neked, Pruzsanszkij? — Persze, hogy beszélt róla, még azt is mondta, hogy anyám zsidó létére tiszta lélek volt. — Azt a vén csirkefogó mindenségit! Az én anyámról is azt mondta, hogy görög létére tiszta lélek volt. — S kért, hogy öleld meg? — Kért. — S te megölelted? — Nem én, és te? — En igen. — Te marha! — Másnap a diákok az ablakból fi­gyelték, mint viszik ki az utcára a gróf földi maradványait tartalmazó sárga koporsót. Az egylovas ezüstözött gyász­kocsi végigdöcögött az utca kövezetén. A jámbor pára fejét ékítő hófehér bó­bita minden lépésnél megrezdült. Két szúrósszemű nénike bandukolt a távo­lodó koporsó után. A világ nagy izgágá­tól szabadult meg. Fordította: Lőricz László K. Rotova rajzai IRODALOMRÓL-künyvekröu^ MOLNÁR GÁBOR: KALANDOK A BRAZÍLIAI ŐSERDŐBEN. 352 oldal, ára kötve 22.55 Kčs. Dél-Amerika embernemjátta dzsungel­jelbe viszi el az olvasót az ismert nevű író legújabb könyve. Molnár Gábor a har­mincas évek elején a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából indult állattani gyűj­tőútra Brazíliába. Hosszú éveket töltött a trópusi növények, mocsarak, kajmánok, óriáskígyók egzotikus világában, amit szí­nes képekben mutat be a közönségnek. Szép stílusban megkomponált természetle­Irásai, kalandjainak lélegzetelállító fordu­latossága bizonyára nagy tömegek kedvenc kötetévé fogják, avatni. TETZNER LIZA: HAJÓTÖRÖTTEK SZIGETE. 272 oldal, ára fűzve 3.— Kis. Közvetlenül a második világháború előtt zátonyra fut egy kivándorlóhajó. Utasai elpusztulnak, két gyerek azonban egy la­katlan szigetre vetődik. Akárcsak Robin­son, ők is — korukat meghaladó erőfe­szítések árán tartják fenn életüket. Ha­lásznak, nyíllal vadásznak, állatokat szelí­dítenek. Hónapok múlva egy hajó menti meg őket. A bajtársiasság és az akaraterő szép példáját mutatja a regény. ' STASEK ANTAL: HAJNALODIK. Az MKBK 32. tagilletmény-könyve. 292 oldal, egészvászonkötés, ára tagok számára 14.25 Kčs. A XIX. század első felének forradalmi szele a feudális elnyomás béklyójában sínylődő cseh falut is elérte. Az ismert cseh író a forradalmár Matous varga és barátainak életéről irt müvében. A könyv érdekessége, hogy a regény története foly­tonos kapcsolatban áll az 1848—1949-es magyar eseményekkel. GÁRDONYI GÉZA: A LÁTHATATLAN EMBER. 387 oldal, egészvászonkötés, ára kötve 19.50 Kis. Zéta, a művelt görög ifjú, aki Príszkosz rétor házában nevelkedett, gazdájával a hunok nagy. Tiszamenti sátorvárosába, At­tila székhelyére érkezik. Olthatatlan sze­relemre lobban Emőke, az egyik hun főúr leánya iránt. Kedvéért hunná lesz, rab­szolgasorsot vállal, sőt a katalaunumi csa­tába is elmegy vitézkedni. A történetet maga Zéta mondja el, rajta keresztül is­merjük meg a nomád hunok életét, ő me­séli el a nagy hun fejedelem halálának és temetésének drámáját. 2. Oxigén és urán vegyjele. 3. Kis Sá­muel Ferenc. 4. A vérkeringés központi szerve. 5. A finn tavak egyike. 6. Kató fele. 7. E. K. K. 8. Toscanini része. 9. Világtáj. 10, Illat. 11. Latin kötőszó. 12. Csillagkép az égbolton. 13. Árusít. 14. Diszprozium és argón vegyjele. 20. Mezte­len emberi alak ábrázolása a művészetben. 23. A Szovjetunió ifjúsági szövetsége. 25. Vércsatorna. 27. Finnországi kikötőváros. 29. I. U. 32. Elemző, bíráló. 34. Nyílás. 35. Lakat (névelővel). 38. Életadó égitestünk. 41. Olasz város (betühiány). 42. Nem jobb. 46. Hol — szlovákul. 51. Női név. 53. Lát peremei. 56. Erdei madár. 57. Néz. 58. U, Ú 59, Hozzá. 61. Ausztria fővárosa. A zsivány * Ott a végállo­máson Modern cseh filmdrá­ma egy villamosmegálló végén épült panzió la­kóinak életéből. Törté­netének központja a gyermek — a család kincse, a gyermekáldás problémája, melyet Jan Kádár és Elmar Klos rendezők a panzió kü­lönböző embertípusai­nak esetein fejt ki szív­hez szólóan és meg­győzően. A bájos gyermeksze­replőkön kívül Martin Ružek az iszákos apa szerepében nyújtott reális alakítást. A film szelleme egyébként ki­fejezi, hogy a gyermek­áldás, a szülők legna­' gyobb boldogsága a nemzet jövőjének ügye és társadalmunk köte­lessége küzdeni az egészséges nemzedé­kért. (L) <Á ŰJ SZÓ Kívánságunk az újesztendő küszöbén a vízszintes 1. és a függőleges 17. számú sorokban (a nyíl irányában folytatva) van elrejtve, VÍZSZINTES: 15. Sportolnak. 16. Iskolai tanteremhez tartozó. 18. Gyermeke. 19. Mezőgazdasági szerszám. 21. Cseh pianista és zeneszer­ző. 22. Kicsinyítő képző. 24. Vissza: ok. 26. Török megszólítás. 28. Város a kenyai fő vasútvonal mentén. 30. Hivatalos okmá­Inyok. 31. Bánat. 32. Kert fele. 33. Mandzsúriai folyó (hosszú ékezettel). 35. Művészet — idegen nyelvekben. 36. Nitro­aén és kén kémiai vegyjele. 37. Személyes névmás. 39. Öv. 40. Szokása (latin szóból). 43. „L" betűvel: figyelő. 44. Vissza: Csen­des ... — (Solohov regénye). 45. Névelő­vel: orosz félsziget a Fekete-tengeren. 47. Köménymag — szlovákul. 48. 499 római számmal. 49. Z. U. 50. Ottó, Oszkár és Nándor. 52. Hév, lendület. 54 Azonos be­tűk 55. A fa része. 56. Kémiai elem. melynek sóit főleg műtrágyaként alkalmaz­zák. 60. TLK. 62. Kréta melletti hegység. 64. Fontos textilipari alapanyag. 66. A cse­csemő sírása. 67. Névelővel: terület. 70. Japán kikötőváros. 73... — Palmas (sziget-csoport a spanyol Szahara mel­lett). 75. Színkép, színes csík. 77. Dom­bormű. FÜGGŐLEGES; 63. Gríz. 65. Gyermekes, tapasztalatlan. 68. Alszik — szlovákul. 69. Azonos betűk. 71. 'Fohász. 72. Szigetcsoport Oj-Guineától délre. 74. A baleset következménye. 76. Tamás Nándor névjele. 78. Bosszús fel­kiáltás. 79. Vas vegyjele. TUDNIVALÓK Beküldendő a vízszintes 1. és a fUggőIe­ges 17. számú sorok megfejtése, legké­sőbb 5 napon belül. A címzésnél szívesked­jenek feltüntetni: „Keresztrejtvény". A megfejtéseket lehetőleg levelezőlapon kérjük szerkesztőségünk címére elküldeni: Bratislava. Gorkého 10. Múltkori keresztrejtvényünk helyes meg­MEGFEJTÉS fejtése: „A háború nem elkerülhetetlen, megakadályozható a háború és megvédhető a béke." Sorsolással a következők nyertek könyv­jutalmat: 1. Cetli Imre, Matuškovo 2. N.yitrai Dezsőné, Radvaň n Dunajom 203 3. Volcsko Gyula, Dlhá Ves 4. Klisky Ferencz, Dubník 5. Konecsný József, Čierna nad Tisou A könyveket postán küldjük eL (Huncút) A nálunk bemutatott számos indiai filmből ismert színésznek és rendezőnek egyaránt ki­váló Rádzs Kapur új filmjében a gazdagok álszent, bűnös világát leplezi le, amelyben a tehetségek a becsüle­tesség útján csak kol­dusbotra juthatnak, vi­szont a milliókat hará­csoló és a legbecstele­nebb eszközökkel gaz­dagodó vagyonos osz­tály tagjai a mammonra épülő hatalmuk miatt tekintélynek, tisztelet­nek és közmegbecsü­lésnek örvendenek. A rendi társadalmat Tüske (Trieska) erősen bíráló film te­le van groteszk jelene­tekkel (Rádzs Kapur mozdulataival Chap­lint utánozza). Ez ko­mikumot visz a drámá­ba, melynek szelleme akkor tűnik ki, amikor Rádzs monológjában a polgári társadalom sze­mébe vágja a könyör­telen Igazságot. N. Szanisvili grúz rendező filmjének fő­szereplője, a hasonló tárgyú filmekből ismert bájos Leila Abasidze itt is a csipkelődő, nyug­talan fiatal teremtést játssza, csakhogy pergő nyelve itt a bürokrata korlátoltság, a haszon­lesés, a hivatallal való visszaélés ellen irányul, amit egy kibóntakozódó szerelem történetén keresztül mutatnak be. Az operettszerű filmal­kotásban jól hatnak a fülbemászó melódiák; / # * • ÜJ SZÖ 8 1958. • ÜJ ÉV

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom