Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-09 / 9. szám, csütörtök

VITA Ä ĽSKP KfflZPOHTI BIZOTTSÄGÄMK LEVEĽÉHOL LEVÉL a kassai Keletszlovákiai Gépgyár dolgozóiho z ,—Több millió korona megtakarításról van sző-—, A Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal i gyeim be Képünk M. Ajabačovát mutatja be, ako normáját 140 százalékra teljesíti. J. Kočiš (CTK) felv. A mezőgazdasági munkák zavar­talan menetének szempontjából rendkívül fontos szerepet játszik az erőgépeknek és vonatott eszkö­zöknek pótalkatrészekkel való el­látása. A mezőgazdaság gépesítésé­ben éppen ezen a téren mutatkozik a legnagyobb fogyatékosság. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a hiba nem is annyira »z alkatrészek hiányában keresendő, hanem inkább azok helytelen elosztásában. A szer­vezetlenséget bizonyítja az is, hogy külön vonalon halad a qépállomások ellátása és külön az állami gazdasá­goké, holott egyforma gépekkel dolgoznak. Számtalan példa igazolja, hogy a csúcsmunkák idején pótal­katrész hiányában bekövetkezett gépkiesés milyen érzékeny veszte­séget okoz szövetkezeteinknek és állami gazdaságainknak. A gépállomások és az állami gaz­daságok ezen a hiányon úgy igye­keznek segíteni, hogy saját költség­vetésük keretében költséges raktá­rakat tartanak fenn és minden egyes olyan alkatrészt tartalékolnak, melyről feltételezik, hogy esetleg szükségük lehet rá. Hogy pontosan milyen és mennyi pótalkatrészre lesz szüksége valamely gépállomás­nak, állami gazdaságnak, előre nem lehet megállapítani. így aztán olyan alkatrészeket is tárolnak, melyek használatára nem kerül sor, viszont elvonják az olyan üzemektől, ahol esetleg égető szükség volna rájuk. Ez természetesen nagy pénzügyi megterhelést jelent minden egyes üzem számára. A szenei gépállomás például, hogy feltételezett szükség­letét biztosítsa, kereken 5 millió korona értékű pótalkatrészt kény­telen tárolni. \ Zselízi Állami Gaz­daság 600 000 korona értékűt, a ga­lántai gépállomás pediq 700 000 ko­rona értékűt. Megközelítőleg ugyan­ennyi értékű pótalkatrészt tárol­nak a többi gépállomások és állami gazdaságok is. Mivel mezőgazdasági gépgyáraink felesleges pótalkatrészt nem gyár­tanak, a gépállomások és állami gazdaságok alkatrész-felhalmozása súlyos zavart okoz az ellátásban. Hogy ennek eleiét vegyék, a múlt­ban olyan intézkedést foganatosí­tottak, mely szerint minden olyan alkatrészt, melvet féléven belül fel nem használnak, vissza ' kell szár­maztatni a gyárnak. Ez a meg­oldás sem jó. Megtörtént és még megtörténhet, hogy ugyanerre az alkatrészre két hét múltán szükség lesz. Ilyenkor nem mara-" más hát­ra, mint a már egyszer kiutalt al­katrészt újból kiutaltatni. Ez vég­eredményben bürokratikus eljárás és felesleges idő- és pénzveszteség­gel jár. A gépállomások és állami gazda­ságok tehermentesítése érdekében javasoljuk, hogy a raktárak készle­tének értékét 100 000 koronára csökkentsék. Ez az intézkedés — számításba véve Szlovákia vala­mennyi gépállomását és állami gaz­daságát — szerény számítások mel­lett is 50 millió korona megtakarí­tást jelent. Az alkatrészek zavarmentes ellá­tása érdekében létesítsenek minden kerületben központi raktárt, ahol a kerület gépállomásai és állami gaz­daságai azonnal megkapják a szük­séges gépalkatrészt. Ma'ától érte­tődik, hogy a központi raktáraknak rugalmasaknak kell lenniök, Nem felesleges irattologató intézményre gondolunk, hanem egy olyan köz­pontra, ahol a kívánt alkatrészt percek alatt meglehet szerezni. A kerületi raktáraknak szoros kapcsolatot kell fenntartaniok Szlo­vákia kerületének valamennyi köz­ponti raktárával és egymást kölcsö­nösen scgiteniök keik Fontos az is, hogy a központi raktárakat a kerü­let valamennyi járása számára a le­hető legkönnyebben hozzáférhető helyen létesítsék. A kerületi raktárak felállításával megszűnne az eddigi kétvágányúság. Az állami gazdaságok és qépállomá­sok ellátása központosulna és így egy helyen szerezhetnék be alkat­rész-szükségleteiket. A „Mindenki gazda a maga mun­kahelyén" elv szemmeltartásával az állami gazdaságok és gépállomások a kerületi raktárak létesítésével az üzemfenntartási költségeket legalább félmillió koronával csökkenthetnék. Ez egy üzem számára sem lehet közömbös. Szlovákia valamennyi gépállomását és állami gazdaságát számításba véve ez az átszervezés legkevesebb 50 millió korona meg­takarítást jelentene. Tehát jelentős összeg megtakarításáról van szó, amit népgazdaságunk más helyein ésszerűbben felhasználhatnánk. Fűry József Hosszúréten erősödik és bővül az EFSZ Egy félév rövid idö az egységes földmüvesszövetkezetek életében, melyek feladata a dolgozóknak mezőgazdasági termékekkel való ellátása, de hosszú idő, ha úgy vesszük, hogy kihasználásuktól függ a kollektív gazdálkodás sikere s az, miként bánnak a szövetkezeti tagok kezdettói fogva saját közös tulajdonukkal, hogyan gondoskodnak annak gyarapításáról. Azért helyesen cselekednek az újonnan ala­kult EFSZ-ek tagjai, ha minden percet kihasználnak a gazdasági állatok mielőbbi összpontosításához szüksé­ges alkalmas épületek tatarozása, vagy újak átépítése ér­dekében, és ha minden téren arra törekszenek, hogy a mezőgazdasági nagytermelésbe mielőbb teljesen bekap­csolódhassanak. Tisztelt Elvtársak! Mint régi ismerősötök kívánom nék­tek, hogy a terv teljesítésében ez idén is olyan siker koronázza igye­kezeteteket mint tavaly. Csaknem egy hónap múlt el azóta, amióta nála­tok jártam, őszintén megmondom, .ottlétemkor örömmel vettem tudo­mást arról, hogy az új évben először léptetek tiszta számlával és nyugodt lelkiismerettel. Eddig sajnos csak bí­rálatot írhattunk rólatok, mert mind a tervteljesítés körül, mind a párt­szervezet munkájában sok javítani­való akadt még. Ma már azonban jobb a helyzet. Mérlegelve a pártszervezet tavalyi munkáját, azt tapasztalhatjuk, hogy az üzemben elmélyült a propa- . gáciős munka, részben megjavult az annyiszor bírált káder-politika és sok más irányban értetek el dicséretre méltó eredményeket. Erről tanúskodik az a tény, hogy tavaly 22 tagjelölt­tel és 17 párttaggal bővült üzemetek­ben a komumnisták létszáma. Azzal biztos tisztában vagytok, hogy ez idén is nagy feladatok állnak a kommunis­ták előtt. Tovább kell folytatni a megkezdett politikai meggyőző mun­kát, mert ezen a téren van még sok tennivaló. A párt levelének megvita­tásával kapcsolatban felmerült egy­két olyan kérdés is, amelyre csakis mély meggyőző politikai munkával lehet válaszolni. A gépgyár munkásai jGl reagálnak a párt levelére, amit magam is tapasztaltam. Sok értékes javaslat érkezett a pártbizottsághoz és az erre kijelölt bizottsághoz, amelyek az üzem dolgozói munkájá­nak megjavítására irányulnak. Sokan kérdik, milyen lesz az üzem további ľ->rsa. Felépül-e az öntöde, a pléhmű­•ly, a raktárak, amelyek a generál­tervbe vannak befoglalva. Erre, ba­rátaim, igennel válaszolhatok. Szép perspektíva áll üzemetek előtt, mely­nek kompletizálása ma már nemcsak a ti érdeketek, hanem egész hazánk népének érdeke. Legyetek meggyő­ződve arról, hogy ha ti is jól. fogjátok a többi üzemmel együtt teljesíteni az ez idei tervfeladatokat, akkor hama­rosan sor kerül arra, ami a ti fő vá­gyatok is, azaz az üzemetek építésé­nek befejezésére. Nemrég részt vet­tem egyik üzemi gyűléseteken, ame­lyen a párt levelének megvitatásáról 1 volt szó. Hány értékes hozzászólás, lelkes javaslat vetődött fel ezen a , gyűlésen. Mennyire tapsoltatok, ami­kor egyik munkatársatok felállt és bejelentette, hogy egy 630-as és egy 1600-as légkalapács év vége helyett már december elején elkészül és ezzel adott szavuknak eleget tettek. El­képzelem, mily nagy lenne az öröm, ha mondjuk jő munkáért elnyernétek így cselekszenek a rozsnyói járási Hosszúréten is. Gondosan elvégezték az őszi munkálatokat és amellett szorgalmasan tatarozzák a valaha gróf Maldechen-uradalomhoz tartozott is­tálló épületét. Az idő vasfoga ezt is erősen ki­kezdte. A tetőszerkezet elkorhadt, a fedél részben szétesett s a nagy súlyú téglaboltozat nyomása alatt a falak is dűlőfélben vannak. De | mindezt meg lehet javítani — mond­ták a szövetkezeti — tagok és h nagy kedvvel munkához is láttak. ' Kiszámították, hogy az öreg épület a • tatarozás után még hosszú évekig , szolgálhat jó istállóként 96 tehén és ,120 sertés részére. Lesz hova'összpon­tosítani mindkettőt, lesz hely a szö­vetkezeti állattenyésztés gyarapításá­"nak céljaira. De az új nem is lenne új és hala­'dó, ha nem ütközne akadályokba és ,nehézségekbe. Ez igaznak bizonyult a ..hosszúréti szövetkezeti tagok eseté­ben is. Egyszerre csak nem volt faanyag, hiányzott a tégla, vas és egyéb a tatarozás céljaira szükséges anyag. ' Hosszú napokig tartott a tervek jó­" váhagyása, pedig a KNB tanácsa • mellett működő mezőgazdasági osz­• tálynak EFSZ-eket építő osztályán 1 dolgozó elvtársak megígérték, hogy - a szövetkezeti tagok 6 hét alatt • megkapják a jóváhagyott terveket. 'Ezt az eljárást bírálta a CSKP KB le­.velének megvitatása során Soltész elvtárs, az EFSZ elnöke, Šiškovič, a THNB titkára és több szövetkezeti tag. 4 Az akadályok arra valók, hogy le­győzzük őket, mondogatták elszántan a szövetkezeti tagok, és azt az építő­'anyagot, melyet nem utaltak ki, ön­a minisztérium vagy a kormány vö­rös zászlaját. Ehhez azonban minden műhely hozzájárulása szükséges, kü­lönösen az öntöde munkájának meg­javítása. Biztos nagyon szégyellhették azon a gyűlésen a műhely dolgozói, amikor a többiek szemükre vetették a rossz munkát. „Inkább teljesítsétek terveteket 60 százalékra, de jó mi­nőségű legyen az öntvény, mint 100 százalékra, amiből több mint a fele selejt. Például 84 db. 250-es dugaty­tyúból alig találtunk 2 megfelelőt. A többit mind el kellett dobni selejt­be. Az lenne azonban a legjobb, ha a tervet túlteljesítenétek, š a minőség is kiváló lenne". így mondta az egyik I elvtárs haragosan elkeseredve. S Ti, öntödei dolgozók mit szóltok ehhez, mehet-e ez így tovább? Ogy olvas­tam, a pártbizottság munkájának évi jelentésében, hogy éppen a Ti műhe­lyetekben dolgozik legjobban a párt­szervezet. És hogy a kommunisták itt fejtenek ki legjobb munkát. Ezek szerint azonban úgy látszik a párt­munka és a terv teljesítése, a selejt­csökkentés nincs valahogy összhang­ban. Nagyon sok értékes javaslat szüle­tett üzemetekben a párt levelének megvitatása alkalmából. Javasolták az adminisztratív erők csökkentését 20 emberrel. Erre konkrét terVet is ki­dolgoztatok. Új szervezési intézkedé­sekkel a technikusok létszámát kb. 10 százalékkal csökkentitek. A műhelyek közötti kooperáció csökkentésével meggyorsul a termelés. Bevezetitek az önálió elszámolást is és még sok más hasonló üzemenbelüli intézkedést hajt­tok végre, amivel olcsóbbá válik és megjavul a termelés. Ha az anyagta­karékoskodás terén is ilyen javulás áll be, akkor ez, amint az egyik elvtárs A kassai Tatrasvit­üzemet egy évvel ezelőtt helyezték üzembe. Ma mái nagy feladat előtt állnak az új üzem dolgozói: 12 millió korona értékben több mint 400 000 darab kötött ruha­darabot kell gyár­taniok ez évben. A feladatok megvi­tatása után a csé­véző részleq dol­gozói kötelezett­ségvállalást is tet­tek: az első ne­gyedévben 2373 korona értékben csökkentik a hul­ladékot. segély útján maguk kezdték beszerez­ni. A homok beszerzését a patakból Egri János vállalta. Ezt már azelőtt is csinálta, most jól hasznosítja a nyert tapasztalatokat. A faanyagot akként szerezték be, hogy a szilicei fennsíkon az e célra kijelölt fákat kivágták. Az erdőigazgatóság beleegyezésével a szövetkezeti tagok a fát brigádban le­szállították és Nagy Lajos szövetkeze­ti tag, volt ácsmester vezetésével ácsolták. A falakat veszélyeztető boltozatokat le kellett bontani. Ezt a munkát elő­vigyázattal és hozzáértéssel Ondrej Gebe kőműves, szövetkezeti tag ve­zette úgy, hogy a boltozatból nyert téglákat még felhasználhassák. Orosz Miklós, Bányász Teréz és Simon elv­társnő letisztították a régi maltert a téglákról, hogy a kőművesek a falre­pedések, ablaképftések és keresztfalak emelésénél felhasználhassák őket. Ha a terveket nem tartják vissza, és ha nem állott volna elő a mun­kában egyéb nehézség is, már készek lettek volna a tatarozási munkákkal. De az istálló déli oldala így is el­készült, s ott már több mint 100 sertést tenyésztenek, melyek egy mondta, 9 millió 332 ezer korona meg­takarítást jelent majd ebben az évben. Ez az összeg pedig már elég lenne az új öntöde felépítésére. Azt hiszem, hogy ezen a téren komoly munkát végeztetek, és hogy nem volt hiába­való a sok tanácskozás, ha iiyen eredményekre vezetett. Akik személye­sen vállaltak felelősséget az egyes pontok határozatainak megvalósításá­ért, most már lássanak hozzá a mun­kához. és ellenőrizzék szigorúan az in­tézkedések teljesítését. Egyetértek ve­letek abban, hogy a szerelés az üzem­hez tartozik, nem pedig külön alaku­lathoz. mert ez az üzem keze. A múlt­ban követtünk el hibákat bizonyos in­tézkedésekkel. A párt levele azonban arra szólította fel dolgozóinkat, szól­janak hozzá, hogyan lehetne megja­vítani minden fokon munkánkat úgy, hogy ez idén a párt XI. kongresszusa, kiindulva a széles vitából, bátran ki­tűzhesse a szocializmus betetőzését a közeljövőben. Végül pedig arról, amiről legtöbbet beszéltünk. Hová, kihez tartozzatok. Itt is kell, hogy győzzön az igazság. Az igazság pedig mindnyájunk érdeke, a szocializmus érdeke. Legyetek meg­győződve arról, hogy az elvtársak, akik a kérdés felől döntenek, igazságosan, pártszerúen, megfontolva és figyelem­be véve a javaslatokat, döntenek afe­lől, milyen legyen a kassai Keletszlo­vákiai Gépgyár további sorsa. Megismételve őszinte jókívánságai­mat, még csak azt teszem hozzá, hogy szeretnék mielőbb írni rólatok, de nem a hibákról, nem a nehézségekről, ha­nem inkább a sikerekről, amelyekből újra kívánok Néktek ez évben is igen sokat. Őszinte barátotok Horváth Sándor részét májusban beszolgáltatják a közellátás részére. A többi 30 sertést körülbelül január havában összpontosítják, a marhaállo­mányt azonban csak tavasszal, mert előbb aligha fejezhetik be a tatarozás murtkálatait. A szövetkezeti tagok hangyaszorgal­ma természetesen nincs kedvére szö­vetkezeti mozgalmunk ellenségeinek. Hosszúréten akadnak néhányan, kik még nem szabadultak meg a régi esz­mék maradványaitól. Ezek megkísérel­ték a szövetkezet szétbomlasztását is. Próbálkozásuk néhol be is vált. Ba­lázs Imre és öt társa röviddel az EFSZ megalakulása után azzal az ajánlattal hozakodott elő, hogy belép az EFSZ-be, ha hatálytalanítják a ve­zetőség megválasztását és új vezető­séget jelölnek ki, melyben helyet fog­lalna Balázs Imre és társai is. Arra számítottak, hogy mind a falusi párt­szervezet, mind a szövetkezeti tagok azt kívánják, hogy minél több, sőt va­lamennyi földműves tagja legyen a szövetkezetnek és azért bizonyára tel­jesítik követelésüket, csakhogy hat földművelővel többen írják alá a be­lépési nyilatkozatot. Azonban a helyi pártszervezet elő­vigyázatos volt, az elvtársak felis­merték a „hatok" szándékát, akik semmivel sem tudták indokolni, miért kívánják a szövetkezet veze­tőségének leváltását. Világos volt, hogy csupán meg akarják fosztani az EFSZ-t az alapszabályok szerint .megválasztott vezetőségtől és az­után ők is lemondanak, hogy így az EFSZ is szétbomoljék. A fiatal szövetkezet azonban becsüle­tesen ellenállt az ilyen csaléteknek. A közös gazdálkodás ajtaja nyitva áll a falu minden tisztességes földművelője előtt, ha gyarapításához hozzá akar já­rulni az alapszabályok szigorú betar­tása mellett. A hosszúréti szövetkezeti tagok minden csütörtök este egybegyűltek az iskolai tanteremben, hogy a szö­vetkezeti munkaiskola keretében meg­hallgassák Józsa László elvtársnak, a rozsnyói JNB tanácsa mezőgazdasági osztályvezetőjének szakelőadását, vagy az EFSZ alapszabályainak ismertetését, amit Tömöl Dezső elvtárs igen érde­kes formában nyújt a hallgatóságnak. Az előadások befejezése után min­denkor élénk vita folyik. Szabad La­jos, Borsodi László, Egri János és más szövetkezeti tagok az iskolázás után még sokáig szívesen elbeszél­getnek a mezőgazdasági munka kor­szerű módszereiről vagy az alapsza­bályokról, melyek — mint maguk mondják — nem voltak előttük tel­jesen ismeretesek. Mivel a falu egyénileg gazdálkodó földművesei ez ideig nem vettek részt a szövetkezeti munkaiskola előadásain, a szövetkezeti tagok elhatározták, hogy személyesen, minden kötelezett­ség nélkül hívják meg őket az iskola látogatására. Hiszen Soltész Istvánnak, Korindás Jánosnak, Szabad Ilonának, Jambrich Pálnak és másoknak sem le­het kárára, ha megtanulják a gazdál­kodás új módját, és azt, hogyan gya­rapíthatják hatásosan saját gazdasá­gukat. Az iskolázás rávezeti a község va­lamennyi földművelőjét annak fel­ismerésére, hogy az új gazdálkodási mód, mely falujukban most feltar­tóztathatatlanul előre töt, az ő ja­vukat is szolgálja. Nem a pillanatnyi előny szűk látó­köréből kell a jövőbe tekinteni, hanem a közösség szükségletei szempontjá­ból — melynek az egyes személyek is tartozékai —, így kell saját fejlődé­sük örömteljes kilátásait is kialakítani. Ilyen állásfoglalással alakították meg a hosszúréti földművesek szö­vetkezetüket és ily módon bővítik soraikat újabban Júlia Pladičková és Karol Belopotocký belépésével. Az ő hat hektár földjük is növelte az egyesített táblákat. Jozef šoltýs szö­vetkezeti taq és fia meggyőző agitá­ciója a szövetkezet gyarapításához vezetett és az ő példájuk nyomán a többi elvtárs is felvilágosítja az egyé­nileg gazdálkodó földműveseket a kö­zös munka előnyeiről. A fontos az, hogy szövetkezetük mentől jobban erősödjék, nőjön és virágozzék. Felbert János, Kassa ÜJ SZÔ 5 & 1953. január 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom