Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-09 / 9. szám, csütörtök

LENGYELORSZÁG! JEGYZETEK éjszakát, búbánat III. Richárd (III. Richárd) Az új évben bemutatott filmek közül müvésziességével, megrázó korábrázoló drámai erejével, a rendezés és a szerepek tökéletes kidolgozásával a legsikeresebb alkotásnak Laurence Olivier III. Richárd- ia tekinthető. A nagy Shakespeareszínész itt iránt rendező, s mint e'rnszerepiő is egyaránt művészi tudásának javát adta. A hiteles történelmi adatokra épülő filmtörténetben a fő súlyt Shakespeare gondolatainak hű kifejezésére a cselekmény pozitív és negatív hőseinek jellemábrázolására, a kor életrekeltésére fordította. A közel 3 óráig tartó film a „Fehér rózsa" és a „Piros rózsa", azaz a yorki és a lancasteri hercegség ivadékainak trónviszálykodásáról szól. A korona megszerzéséért folyó versengésben minden eszközt megragadnak, beleértve a politikai gyilkosságok sorozatát is. A fő cselszövő itt Gloster grófja, Richárd, aki bátyjának IV. Eduárdnak halála után kisemmizi, majd megöleti annak két fiát, a trón törvényes örököseit, miután előzőleg minden gyanús személyt, aki a jövőben esetleg útját állhatná, ravasz fondorlattal a vérpadra juttatott. Richárd megAlázatosan jelentem... (Poslušne hlásim) ... hogy megint itt vagyok. Igen, itt van Jaroslav Hašek örökéletű regényhőse, az ártatlan tekintetű Švejk, akinek harctéri viszontagságaival ismertet meg bennünket Karel Stehlý rendező filmalkotásának második része. Ez a rész is lerántja a leplet az Osztrák-Maqyar Monarchia hadseregének és bürökráciájának korhadtságáról, a császári hivatalnokok korlátoltságáról stb., és Švejk alakjában, a cseh kisember megszemélyesítőjében mutatja meg a nép közönyét és elutasító magatartását a trón urának és a monarchia felső tízezrének érdekei iránt. A filmváltozat erőssn ragaszkodik a regény eredeti formájához, aminek az a hátránya, hogv a kevésbé táiékozódott nézőre inkább a mű humoros szerzi a koronát, de sötét lelke nem nyugszik. Féltékennyé válik az őt trónra segítő Buckingham herceggel szemben is, aki a Richmondban Richárd ellen pártütést szervező Tudor Henrikhez, Stanley lord fiához menekül. Richárd lassan magára marad, és amikor kénytelen megütközni Henrikkel, 1485. augusztus 22-én Bosworth mellett csatát veszt és maga is halálos sebet szenved. Ez a shakespearei l*irálydráma tartalma. A feudalizmus kora aljas erkölcseinek ábrázolásán kívül figyelemre méltó és a legfontosabb benne a jellemábrázolás. része hat, míg haladó szellemét nem fogja fel olyan élesen. A második rész azonban kétségtelenül jobban sikerült, mint az első. A főszereplő, Rudolf Hrušinský, aki Švejk szerepében lebilincselő alakítást nyújtott, és az első részből ismert szereplőkön kívül Jaroslav Marvan és más kiváló államdíjas művészek újabb alakításaival találkozunk. (L) \|RODALOMR0L- könyvekröls^ L. Olivier művészi tu- , désa itt is remekelt. III. Richárdja a meg- i testesüit emberi roszszaság, az ecnberbőrbe bújt sátán. Emellett i gyorsabban változtatja színét, mint a kaméleon. Elég egy szemrebbenése, hogy meg- > fagyjon a vér a vele . szemben állóban, viszont < visszataszító rút teste ellenére színlelni tudja a lángoló szerelmet és oly izzó szenvedéllyel környékezi meg áldozata , özvegyét, hogv az nem tud ellent mondani. A színes London-film » produkció tehát az évad egyik legsikeresebb filmjének ígérkezik. Milyen elragadóan és boldogan tudtak írni a régiek magáról az utazásról, a közlekedés kalandjairól és viszontagságairól. Petőfi, Neruda, Hašek hazai utazásaira gondolok. A mai útleírások • ban egyre ritkábbak az ilyen színek. A közlekedés nagyon is megszokottá vált és gyorsabbá, semhogy mást is láthatna az ember a tájból, mint a robogó autó ablaka mellett felgöngyölödö szürke útszalagot. Talán ezért van. hogy ha most visszagondolok pár napos lengyelországi utamra, a városok képet úgy sorakoznak egymás után, mintha nem is lenne köztük távolság, mintha úgy mentem volna egyikből a másikba, ahogy egyik utcából fordul az ember a következőbe. S amellett többnyire az esti órákban ültem a kocsin, valósággal az álom repített egyik városból a másikba. Wroclaw képei tolulnak elém. Rövid wroclawi tartózkodásom homályosan kavargó emlékeiből két tér és két épület emelkedik ki. mintegy a város jelképeként. A hatalmas stadion közelében köralakú épület uralkodik egy széles térségen. Óriási, szürke bádogkupolája nagyobb, mint a római Szent Péter Bazilikáé. Roppant méreteivel úgy terpeszkedik a téren, mint valami ősi kolosszus. Ez Európa egyik legnagyobb befogadóképességű, 30 ezer személyre készült előadóterme, a Népi Csarnok. A háború első heteiben itt hirdette meg Hitler egy tömeggyűlésen az egész világ elleni háborúját. De Wroclavőra, amely akaratlanul is a világháború meghirdetésének színhelye lett, a háború végén még kétesebb dicsőség hárult. Itt volt Hitler első nagy háborús szószéke — de ez lett Hitler egyik utolsó erődje is Berlin előtt. Időközben a német fasisztáknak sikerült az ősi lengyel város házainak 78 százalékát földig rombolniok, 800 ezer lakosából mintegy 700 ezret legyilkolniok vagy hajléktalanná tenniök. A város ostroma 1945 februárjában kezdődött. A szovjet harcosok Wroclawot házról házra vették be. .. város addig nem sokat szenvedett a háborútól, a pusztulás nagy része az elkesejóH I tt van előttem ez a kis, vékony, ' vérszegény Sagan könyvecske, amely írójának több mint ötven millió frankot hozott. Ez a kis könyv, amely a Jó reggelt, búbánat címet viseli, óriási sikere ellenére nekem nagyon keveset mondott. Eleinte arra gondoltam, hogy a hiba bennem van, mert egy másik könyvecske, Camus, a Nobel-díjas író Közöny című regénye ugyancsak érthetetlen maradt előttem, noha mindkét müvet kiváló fordítók (Boldizsár Iván és Gyergyai Albert) tolmácsolták magyarra. Mindkét művet lesújtottan tettem le, bizonyos fajta hiányérzet maradt meg bennem. Arra gondoltam, ez bizonyára azért van, mert nem tartok lépést a fejlődéssel, nem tanulniányozom kellőképp az irodalmi irányzatokat ... egyszóval lemaradtam, nem értem többé Nyugat irodalmát. Mi tagadás, ez a megállapítás kissé fájt és nem hagyott nyugton. Kerestem ellenérveket és hamarosan találtam is. Itt van például Hammingwey könyve. Az öreg halász és a tenger, az viszont nagyon tetszett. Annyira tetszett, hogy kétszer is átböngésztem, sőt előfordul, hogy most is, lefekvés előtt olvasgatok benne, mint egy verseskönyvben. A Sagan kis könyvét viszont nem fogom lapozgatni. Ezt onnan tudom, mert egy hibás példányt vásároltam. Hiányzott belőle körülbelül 10 oldal. Megjelent a Korunk decemberi száma A Korunk decemberi száma többek között közli Tompa István. Respublica, Vietor Cherestesiu: Szocialisták és szociálsoviniszták a román munkásmozgalomban és Veress Endre: A Román Népköztársaság számok tükrében című cikkét. A Világgazdaság, Világpolitika című rovatban Változások és új jelenségek az amerikai finánc-oligarchiában és A munkásosztály elnyomorodása a tőkés országokban című cikkek találhatók. A Korunk legújabb számának a Krónika, Szemle és Bírálat, valamint Disputa című rovata is gazdag anyagot tartalmaz. Az NDK és Jugoszlávia filmegyezményt kötött, mely értelmében az évben 12 jugoszláv film kerül bemutatásra a Német Demokratikus Köztársaságban, miq a .p'ioszláv közönség hat német DEFA-alkotással ismerkedik meg. (Tv) ŰJ SZO 6 £ 1953. január 9. WROCLAW »* * redett ostrom, az elvakult „védelem" műve volt. Teljes utcasorok állnak ma is tövig kiégve. Az ostrom utolsó napjaiban a német parancsnokok földig rombolták az egész belvárosi kerületet, hogy repülőteret építsenek a menekülésre. Nekik megérte, bár az egyetlen óriási tűzvészként lángoló városból mindössze egy gépnek sikerűit az újonnan épített repülőtérről felszáUnia. A tér most is megvan, nem építik be, árnyas szép parkot terveznek a helyére. Most úgyis sok utcanevet változtatnak meg, ezt a teret elnevezhetik „A náci gyalázat terének". A másik tér, melynek fő helyét a világhírű régi városháza foglalja e'., a régi piactér. Európának ei az egyik legszebb középkori vároháza szerencsésen kiállta az ostromot. A csaknem három évszázadot felölelő építkezés szinte lépcsőzetesen öltötte fel itt az egymást követő stílusokat. Ez különösen sajátsága a lengyel építészet, más emlékeinek is. A krakkói Wawel-kastély például olyan, mintha egy építészeti tankönyvből vágták volna ki, a gótikus, a reneszánsz és a barokk építészeti stílusok egymás mellé remekelt illusztrációjaként. Ilyen a wroclawi városháza is. Wroclaw újjáépítése különben nem kisebb dolog, mint Varsóé. Csak nem tart még ott. Evekig készültek a város újjáépítésének tervei s csak most fogtak igazán hozzá a kivitelezéshez. Elkészült már a városháza körül a piactér a székesegyházzal együtt. Szemközt néhány épen maradt XVII. századbeli homlokzat, mellette egy kilencemeletes modern skatulyaház éktelenkedik. A németek műve. Ez a ház szemközt a városházával, akár a megtestesült rútság, szemben a századok szépségévé'.. Bármerre is indulsz a városban, a folyó, az Odera a legváratlanabb irányból bukkan eléd, három ágban kanyarogva keresztül a városqn, csupa kedves hajlattal, apró szigeteket alkotva, melyek felett sirályok csapata köröz és mintAz üres oldalak, amelyek úgy voltak elszórva a csinos kis könyvben, mint a könnyű kuglófban a mazsolák, engem nem zavartak. Nyugodtan olvastam tovább, mintha ennek így kéne lennie, mintha a 17 esztendős kis Sagan így írta volna a könyvet, ezekkel az üres oldalakkal. Mondjuk... akkor nem volt kedvé írni, épp a bosszúállás, vagy a búbánat oly erősen foglalkoztatta, hogy elfelejtett jegyezgetni. Ez a hiányos példány így marad nálam. Nem is megyek a Magyar Könyvesboltba, hogy kicseréljem. Nem, érzem, hogy véletlenül egy tökéletes példányhoz jutottam. Az üres oldalak reflektor fénnyel világítottak rá az egész könyv mondanivalójára, és ha úgy tetszik a nyugati irodalom „fergeteges" sikerére. És itt, a fergeteges sikernél egy pillanatra mégis meg kell állnunk. Ezt nyilván a budapesti Európa könyvkiadó is érezte, ezért íratott előszót Bajomi Lázár Endrével, a francia irodalom kitűnő ismerőjével, aki ugyancsak keresi e siker titkának a nyitját. Fel is sorol néhány szellemes érvet, de a lényeget sajnos ő sem említi, Mi az a lényeg, amelyről Bajomi Lázár Endre rejtélyes módon megfeledkezett. Nos, megmondom: A kis Sagan olyan hangnemben írta meg a könyvét, olyan gondtalanul, mintha a világon soha nem lett volna fasizmus, és ha volt, akkor az sem őt, sem apját, a gyárost nem érintette. Nem akarom ezúttal újra elmondani a kis könyv sovány történetét, nincs annak sok értelme. Egy dolgozó ember alig vonhat le abból valami hasznosat, valami tanulságosat, ha valaki laza és léha életformája kedvéért — amit egyébként szabadságnak nevez, — a halálba kerget valakit. A lelkiismeretfurdalást pedig búbánatnak nevezi... Finom irodalmi kifejezés, azt is mondhatnám tömör és tömény, a fasizmus félreismerhetetlen bűze érezhető rajta. Sagan, ez a tizenhétéves fiatal lány egyetlen szóval sem utal arra, hogy a fasiszták nemrégen szöges csizmával tiporták le Franciaországot, és nyomát sem találni a könyvben, hogy Hirosimára atombomba zuhant, könnyed szellemes hangjával mindezt úgyszólván kinullázza és éppen e könnyedségben, blazírtságban, anélkül, hogy szerzője tudná, anélkül hogy ak&ťná, ott lüktet a fasizmus mérgező légköre. A történet — ellentétben az előszó állításával — nem a szerelemről szól, hanem a szerelem körül zajlik le. De ez a szerelem is pátoszmentes, fájdalommentes, gyerekmentes és jövőegy 80 különböző kis hídját — kettő sincs közöttük egyforma — úgy emelve maga fölé, mint középkori kézművesek a céhjelvényeket. Az Oderaparton áll a régi egyetem hosszan elnyúló, belsejében egész kis középkori várost alkotó épületcsoportja. Most építik hozzá a túlsó parton az új műegyetem hatalmas tömbjeit is, úgyhogy szép egyetemi város épül a parton, mellette Wroclau•} legszélesebb útjával. Itt, a régebbi mMegyetem nagy előadótermében ültek össze 1948-ban a világ értelmiségének legkiválóbbjai, hogy aggódó és figyelmeztető szavakkal, szívükben az embert kultúra megvédésének nagy gondolatával életrehívják a nemzetközi békemozgalmat a még csaknem teljesen romokban álló városban. Méltóbb helyet aligha találhattak volna hozzá. A rombolásnak és az építésnek, a háború pusztításának és 'a békés alkotásnak talán sehol a világon nem találni olyan megrázó ellentétét, mint a fasiszta háború által lerombolt és ma romjaikból újjászülető lengyel városokban. — Mire képes az ember! — szeretne felkiáltani lépten-nyomon az, aki Varsó, Wroclaw, Gdansk téglatörmelékei között botladozik és elragadtatással sétál tündöklően új házsorai között. Mire képes az ember! — ez a felkiáltás itt a szónak mind a két (jó és rossz) értelmét magában foglalja. Hajdan ezeknek az ősi, szép városoknak a köveit sok évszázad rakta egymásra, sok évszázad alakítgatta íveiket és hajlataikat, a lassú fejlődés természetes ütemében. A barbár pusztítás néhány hónap alatt rombolta porig őket. A felszabadult nép akaratereje mindent újjá teremt. Wroclaw városának ma még kettős a képe: mint szép, komoly emberi arcon csontig vájt sebek, olyan szíszorítóan éktelenek a romjai. De másik fele már a vadonatúj falak, újonnan faragott szép homlokzatok ragyogó egészségével fogad. Nem, nem lehet többé, hogy az önmaguk vesztétől rettegő gyilkosok eltorzítsák az emberek városainak .izep arculatát. SZILY IMRE mentes. A válást, a széthullást hordozza magában fogantatása pillanatában. A könyv előszava miint érdekességet felhozza, hogy a könyvet egy tizenhétesztendős lány írta. Ez a tény nem mentő, hanem súlyosbító körülmény. Ez a tény rávilágít arra, hogy ez a nagypolgári réteg, amely Nyugatot irányítja, tizenhétéves korában érett a búbáriatra, mert hiszen apja, aki túl van a négy évtizeden és már pocakot ereszt, ugyanúgy gondolkodik, mint a lánya, e minderre egy szót se vesztegettem volna, — mert mi közöm nékem e búbánathoz, — ha nem ejtett volna gondolkodóba annak a másik fiatal lánynak a könyve, akit Anna Franknak hívnak, akihez határozottan közöm van, és aki ugyancsak Nyugaton írta meg a könyvét és legalább olyan sikere van, mint Sagannak. A kérdés most csak az, hogy miért került hamarabb a kezembe a Sagan-könyv, mint Anna Franké? Miért tartotta az Európa kiadó sürgősebbnek a léha búbánatról hírt közölni, mint ama szenvedésről beszámolni, amely teljesen ellentéte a léha búbánatnak és amely ma is valamennyiünk közös ügye. Miért ? ... A kérdést nyitva hagyom már azért is, mert a kiadó e könyvön kívül igen kiváló könyveket adott az olvasó kezébe. Szabó Béla ****

***********

*****

*

***

** Nemzetközi szoborkiállítás Carr arában A közép-itáliai Carrara a tündöklően fehér márvány hazája. Innét szári. -zott a régi római s a reneszánsz plasztikák nemes anyaga. Michel Angelo maga járta a sziklás tájat s biztos szemmel válogatta a hatalmas tömbök közül azokat, amikbe bsleálmodta halhatatlan műveit. — Itt Carrarában rendezte meg az Olasz Képzőművészeti Akadémia nemzetközi kiálítását, melyen Csehszlovákia is részt vett. Ján Kulich szlovák szobrász „Diáklány"-a díjat nyert. Művét díszhelyen, az Akadémia előcsarnokának közepén állították föl. Karol Lidický Leány aktját is komolyan értékelték. Érdekes és újszerű ötlet, hogy a díjak egyike carrarai márványtömb, amit a szobrász műtermébe szállítanak. Jövő esztendőben ismét lesz egy ilyen praktikus díj, néhány heti olaszországi tartózkodással fogják az egyik díjnyertes művészt jutalmazni. SELLYEI: . NÁDAS HÁZAK 443 oldal, egészvászonkötés, ára 21,10 Kčs. Vágsellyei származású földműves volt az első Csehszlovák Köztársaság legismertebb, legeredetibb magyar népi írója — Sellyei József. A gazdag válogatásban néhány kisregényét, számos elbeszélését, karcolatát, riportját, tanulmányát olvashatjuk. Valamennyi most kerül először könyvalakban kiadásra, kéziratokból és régi újságokból válogatták össze. A kötet elé dr. Csanda Sándor írt bevezető tanulmányt, amely nemcsak Sellyei életét és művét tárgyalja részletesen, hanem az írón túl betekintést nyújt az első köztársaság magyar irodalmi életébe, kulturális és politikai moz0 almaiba. F. P. ZGLINICKI: KUNKORIÉK 24 oldal, félvászonkötés, ára 11,30 Kčs. Bájos kis mese a vadkacsák életéről, a mocsarak, tavak és nádasok lakóiról, a Kunkori család életét lépten-nyomon fenyegető veszélyekről a fáradságos és hoszszú vándorútról, midőn a tél közeledtével a vadkacsák melegebb tájakra költöznek, . hogy tavasszal újra visszatérjenek régi,' meghitt otthonukba. A könyvet díszítő' számtalan szebbnél szebb, s amellett élet- „ hü illusztráció feltárja a gyermekek előtt* a folyómenti nádasok és mocsarak isme--, retlen világát s megismerteti a gyermekekkel a vízi szárnyasok tarkabarka, népes' családját. NYEKRASZOV: A MÁSIK ASSZONY 305 oldal, ára 11— Kčs. Viktor Nyekraszov müvére jellemző az-, őszinte, friss hang, az igazság bátor f*l-, tárása. A másik asszony című regénye a második világháború befejezésével újjáéledő' Kijevben játszódik. Egy fiatal katonatiszt.* Nyikolaj Mityaszov sebesülten hazakerül, szülővárosába. Megtudja, hogy felesége mással él együtt. Egy jó barátja addig' ügyeskedik, amíg a házasok ismét egymás- , ra nem lelnek. De a fiatalok érzik mindketten, hogy házaséletük üres, tartalmat- ' lan: különválnak. Az asszony nem ma- * rad sokáig egyedül: a férj jó barátja mel- , lett megtalálja családi boldogságát. A mind- * végig szórakoztató, érdekes regény őszinte 1 tükre a háború súlyos megpróbáltatásai . után meginduló életnek. I