Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-08 / 8. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. január 8. szerda 30 fillér XI. évfolyam, 8. szám Még több kezdeményezést a falun Ezekben a napokban, hetekben a kézzelfogható tények összegezésé­ben, a számok tükrében bontakoz­nak ki az elért sikerek a falun. Igaz, hogy a szövetkezetek, vala­mint az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok, állami gazdaságok részleg­eredményei már évközben is isme­retesek voltak, de átfogó képet gazdálkodásukról csak az év végi összegseés nyújthatott. A gyorsan pergő napok azonban megkövetelik, hogy a falusi pártszervezetek, a nemzeti bizottságok gyorsan, ru­galmasan szűrjék le a tanúiságot az egész évi áttekintésből. A szö­vetkezetekben az egész évi terme­lési terveken dolgoznak és ismere­tesek egyes járások és községek feladatai is. Szükséges, hogy min­den szövetkezetben, minden falu­ban merész, de amellett reális célt tűzzenek ki maguk elé, vagyis olyan tervet dolgozzanak ki, amely ma­gában foglalja mindazokat a fel­adatokat, melyeket mezőgazdasá­gunknak ebben az évben teljesíte­nie kell. Ezekről a feladatokról igen konk­réten beszéltek a kommunisták michalovcei aktíváján. Ebben az év­ben az állami terv szerint a me­zőgazdasági termelést nagyjából 12 százalékkal kell emelni. A növény­termelésben 17 százalékos emelke­dést kell elérni, míg az állatte­nyésztési termékek termelését mintegy 6 százalékkal kell fokozni. A felsorolt adatok világosan mu­tatják a feladat nagyságát, külö­nösen, ha figyelembe vesszük — mint a párt levele is leszögezi — hogy a mezőgazdasági termelés a legutóbbi négy év alatt mintegy 10 százalékos emelkedést ért el. Ez annyit jelent, hogy az idén — te­hát egy év alatt — megközelítőleg annyival kell fokozni a mezőgazda­sági termelést, mint az ezt előző négy év alatt tettük. Nem egy helyen felteszik a kér­dést, megvannak-e erre az előfel­tételek. Erre a kérdésre könnyen megfelel, aki ismeri mezőgazdasá­gunkat és eddig elért eredményeit. De erre a kérdésre határozott fele­letet adott a párt leveléről folyó vi­ta is, amelynek során egyre inkább kiterebélyesedett a mozgalom, hogy egyes járások, szövetkezetek vállal­ták négy év alatt teljesíteni az ötéves terv feladatait. A hradeci kerületben már 400-ra emelkedett azoknak a szövetkezeteknek a szá­ma, melyek maguk elé tűzték^az ötéves terv korábbi teljesítését. A nyitrai kerületben levő bánovcei járás minden szövetkezete ugyan­csak négy év alatt teljesíti a nagy feladatot. Ez a nagy kezdeményezés két­ségkívül azt fejezi ki, hogy egyre több szövetkezetben már most megvannak a feltételek a termelés lényeges fokozására. A járások kö­zött is azok tűzhettek ki maguk elé merész terveket, amelyekben túlsúlyban van a szövetkezeti gaz­dálkodás az egyéni gazdálkodás fe­lett. A vita során a hozzászólások zöme a belső tartalékok kihaszná­lásával foglalkozott. S ez helyes volt, mert valóban a leghatározot­tabb formában kell a belső tartalé­kok kihasználásáról beszélni, ha fo­kozni akarjuk a mezőgazdasági ter­melést. A tartalékok kihasználásán ko­molyan el kellene gondolkoznia minden egyénileg gazdálkodó pa­rasztnak is. Az érsekújvári járás szövetkezetei tavaly gabonafélékből átlag 22,20 mázsás hektárhozamot értek el az egyénileg gazdálkodó parasztok 16,40 mázsás átlagával szemben. Ha a járás egész földte­rületén már tavaly szövetkezeti gazdálkodás folyt volna, akkor 245 vagon gabonával többet takaríthat­tak volna be a járásban. A cukor­A Szovjetunió ^M300ezer fővel csökkenti fegyveres erőine k létszámát répában a szövetkezetesek átlago­san 315 mázsás hektárhozamot ér­tek el, míg a magángazdálkodók csak 160 mázsát takarítottak be hektáronként. Ez 745 vagön cukor­répa, vagy mintegy 120 vagon cu­kor elvesztését jelentette. Hasonló példákat sorolhatnánk fel a többi járásokból is. Mind azt bizonyítják, hogy a legnagyobb tar­talékainkat a maradi gazdálkodás­nak a szövetkezeti gazdálkodásra való áttérésével használhatjuk ki. Nem árt, ha elidőzünk ennél a gon­dolatnál. A szövetkezeti gazdálko­dás fölénye az egyéni gazdálkodás­sal szemben egyre szembeötlőbb s ez a tény nem szorul különösebb bizonyításra. A falusi pártszervezetek és a nemzeti bizottságok szükségszerű­en rá kell, hogy irányítsák tevé­kenységüket a szövetkezetek fejlő­désének, megszilárdításának előse­gítésére és újak alakítására. Tavaly több mint negyedmillió dolgozó pa­raszt lépett be a szövetkezetekbe, de ebben az évben még gyorsabban kell haladnunk előre. Semmi esetre sem lehet helyeselnünk, hogy egyes járásokban lanyhult a meggyőzés munkája. Ezekben a járásokban az ellanyhulás következtében meg­csappant a dolgozó parasztok szö­vetkezetekbe való özönlése. Ahol nem beszélnek a szövetkezetről a parasztokkal, ott a parasztok sem foglalkoznak a kérdéssel. S így üre­sen szalad az idő, a termelési ered­mények összehasonlításánál azután megint megállapíthatjuk, mennyi mindent vesztett a köz és vesztett maga a paraszt is, csak azért, mert még nem tudtuk meggyőzni a nagyüzemi termelés előnyéről. A fent elmondottak mellett ügyelni kell arra is, hogy a falva­kon és a járási szervekben dolgozó kommunisták ne ismételjék meg a tavalyi hibákat. Nem elég ugyanis, ha minden figyelmünket csupán a szövetkezetek továbbfejlesztésére és új szövetkezetek alakítására fordítják s emellett elfeledkezünk a többi feladatokról. A szövetke­zetek megalakítását és továbbfej­lesztését úgy kell elősegíteni, hogy ne szenvedjen kárt a többi feladat teljesítése sem. Nem elég csupán megalakítáni a szövetkezetet, de szükséges, hogy az új szövetkeze­tek tagjai mindjárt a közös gaz­dálkodás elején nagyüzemi gazdál­kodást folytassanak és már az első pillanatoktól kezdve ráirányítsák figyelmüket az állatállomány hasz­nosságának- fokozására, a takar­mányalap biztosítására, a hektár­hozamok növelésére. Minden szö­vetkezetben tartsák be a minta­alapszabályzat pontjait, egyszóval, fordítsanak gondot arra, hogy á termelésben minél nagyobb sikere­ket érhessenek el. Ugyanakkor a mezőgazdaságban dolgozó elvtár­sak, akár falun, akár a járáson működnek, tartsák szem előtt, hogy minden gazdasági egység teljesítse feladatát, tegyen meg mindent a mezőgazdasági termelés fokozásá­ért. Tavaly nem egy esetben elő­fordult, hogy a járásban szaporo dott a szövetkezetek száma, de a termelés és a begyűjtési feladatok teljesítésével alig törődött valaki. Ha tovább is ilyen egyoldalúan folytatnók a munkát a falun, az idei feladatok teljesítését komoly veszély fenyegetné. Meg kell érte­ni, hogy nemcsak arról van szó. hogy a falura kitegyük a szocialis­ta cégtáblát, de az a törekvésünk hogy a szocialista mezőgazdasági termelés annyi mezőgazdasági ter­méket adjon, amennyit a kister­melés soha nem volt képes adni A szövetkezeteseknek pedig tegye könnyebbé a munkát és biztosítson számukra gazdagabb életet. Moszkva (TASZSZ). - A Szovjetunió kormánya a Szovjetunió Legfelső Tanácsa 1957. december 21-i kel­tezésű határozatával összhangban, a népek közötti béke és barátság lenini politikájától és a nemzetközi feszült­ség enyhítésére irányuló őszinte törekvéstől vezettetve elhatározta, hogy az 1955-1956-os 1 millió 840 ezres létszámcsökkentésen túlmenően további 300 ezer fővel csökkenti a Szovjetunió fegyveres erőinek létszámát. A Német Demokratikus Köztársaságból a Szovjetunió területére vojinak vissza, majd feloszlatnak több mint 41 ezer főt számláló katonai egységeket. A Magyar Nép­köztársaságból több mint 17 ezer főt magukban foglaló katonai egységeket vonnak vissza a Szovjetunió terüle­tére és szerelnek le. Amikor a szovjet kormány, még az általános leszere­lési egyezmény létrejötte előtt, egyoldalúan megteszi ezt az intézkedést, úgy véli, hogy ezzel újabb, komoly mértékben hozzájárul a feszültség enyhítéséhez, és az államok közötti bizalom légkörének megteremtéséhez. A szovjet kormány reméli, hogy ez a jóindulatú lépés példát mutat majd más államoknak, elsősorban az Eszakatlanti Szövetség vezető hatalmainak, a nagy fegy­veres erőkkel rendelkező Egyesült Államoknak, Angliá­nak és Franciaországnak, hogy gyakorlati intézkedéseket tegyenek saját fegyveres erőik csökkentésére, a veszé­lyes és a népek vállára súlyos teherként nehezedő fegy­verkezési hajsza megszüntetésére. A fegyveres erők és a katonai kiadások újabb csök­kentése révén felszabaduló összegeket a szovjet kor­mány békés építőmunkára, a szovjet nép anyagi és kul­turális életkörülményeinek további javítására fordítja. A hadseregből és a haditengerészetből leszerelt sze­mélyeknek a kormány határozata értelmében lakóhelyü­kön biztosítanak munkalehetőséget. A csehszlovák kormányküldöttség meglátogatta India legnagyobb vízieró'mú'vét Állami díszebéd Široký elvtárs tiszteletére © A csehszlovák kormányküldött­ségnek filmeket vetítettek Pandzsab építkezéséről ® További állomás: Agra, az évezredes indiai kultúra városa Nehru indiai miniszterelnök a Pand­zsab északindiai állam Szaklets folya­ma mentén emelkedő Bhagra gigan­tikus duzzasztógátról azt írta, hogy ez a vízierőmü India prosperitásának jelképe. Valóban, amikor Široký elvtárs csehszlovák miniszterelnök hétfőn délelőtt megállott a két sziklás, me­redek lejtő egyikén, a duzzasztógát nagykiterjedésű építkezése teljes nagyságában szeme elé tárult. A duzzasztógát építése oly fontos Pandzsab gazdasági fejlődése, a ho­mokkal ellepett Radzsasztán gazdasá­ga szempontjából és oly kifejezéstel­jes mércéje a második indiai ötéves terv sikeres teljesítésének, hogy bár felépítésének határidejét 1961-re tűz­ték ki, ma reálisan feltételezhető, hogy az építkezés már 1960-ban elké­szül. N Az építkezés számadatai valóban nagyszabásúak. Sz. D. Khungar, az építkezés fő vezetője, aki Široký elv­társat kalauzolta, közölte, hogy fa­lainak 224 méteres magasságánál fog­va ez a duzzasztógát a világ első he­lyén fog állani. A duzzasztógát ter­vezett magasságának 50 százalékát már elérték. A gátnak azon oldalán, amelynek hossza 510 méter lesz, két villanymű emelkedik. A beszerelt ka­pacitás 1 millió 60 ezer kilowatt lesz, s ez még növelhető. A földmunkák méreteiről csak úgy alkothatunk ké­pet, ha figyelembe vesszük, hogy a duzzasztógát falának hossza 510 mé­ter lesz, míg azelőtt a partok oly kö­zel voltak egymáshoz, hogy egy tigris átugorhatta a medret. Százhatvan négyzetkilométernyi területen ötven kilométer hosszúságban terül el a duzzasztógát tava. Harmincezer em­ber költözik új házakba, beleszámítva egy ötezer lakosú városkát is. A duz­zasztógát mellett korszerű automati­zált cementgyár épült, amelynek ter­melése révén a vízierőmű építői világ­rekordot értek el a betonozó munkák­ban: egy műszak alatt mintegy há­romezer köbméter betont raknak le. Široký elvtárs több órán keresztül szemlélte az építkezést. Megkérdezte ve­zetőiét, vajon nem volna-e lehetséges a generátorokat közvetlenül a sziklákba he­lyezni, tekintettel a víz jelentős nyomá­sára és ebben a környezetben előforduló földrengésekre. Sz D. Khungar, az épít­kezés vezetője azt válaszolta, hogy ezt a kérdést megvizsgálták ebből a szempont­ból Is, itt azonban a sziklák nem szilár­dak és ezenkívül a választott megoldás olcsóbb. Široký elvtársnak arra a kérdé­sére, hány ember van alkalmazva, tekin­tettel a nagyfokú gépesítésre, az építke­zés vezetője azt válaszolta, hogy tízezer. „Csak azokat a részeket gépesítjük — mondotta — ahol nem lehet kézzel dol­gozni, vagy ahol ez túlsók időt venne igénybe". A duzzasztógát nemcsak épül, hanem már maga is épít, áramot szolgáltat. Amikor Široký miniszterelnök elvtárs meghallotta, hogy 1960-ban a duzzasztó­gát építői már be akarják vezetni a vil­lanyáramot valamennyi ezer lakoson felüli pandzsábi faluba, azt mondotta: „Ehhez jôkivánatainkat kell kifejeznünk önöknek. 1960-ig befejezni a duzzasztőgátat és ilyen mértékű villamosítást megvalósítani nagy és merész lépés." És a nitrogéngyár? — kérdezte Širo­ký elvtárs ezen épületkomplexum további részére célozva, amely magában foglalja még a nem messze levő Nangali-gátat is, a kiterjedt csatornarendszert, a nitrogén gyárat stb. „Hisz ennek az üzemnek ren­geteg áramra van szüksége?" „Százhatvan­ezer kilowattra" — hangzott a válasz. „És ez az egyik oka annak, hogy ide épít­jük." A Bhagrai Duzzasztógát vize hamarosan jobb életet biztosít az egész vidéknek. V. Široký miniszterelnök délben állami dlszebédben vett részt, amelyet a pandzsabi kormány rendezett tiszteletére. Jelen voltak a pandzsabi miniszterek és a politikai élet számos kiváló személyisége. Az ebéd igen szívélyes és baráti légkörben folyt le. A délutáni órákban V. Široký minisz­terelnök meglátogatta e duzzasztógát-rend­szer további gátját Mangalban és a Gan­guval villanymüvet. Este a csehszlovák vendégeknek filmeket vetítettek az új Pandzsab építéséről. Viliam Široký miniszterelnök indiai út­jának további állomása Agra, az indiai kultúra és építészet nagyszerű emlékmű­veinek városa. A csehszlovák kormány­küldöttség január 7-én a reggeli órákban érkezett a városba és megtekintette a mogul királyok uralkodása idejéből itt­maradt emlékeket, az erődöt és más ne­vezetességeket. ••••*•***************** ** ********* * ** ****** ** *** **** * AA*** ***A*** ****** * ***** * *** Csehszlovák berendezések: indiai üzemek számára ; (CTK) - A Hradec Králové-i! Győzelmes Február-üzem dolgozói' e napokban azon a csőrendszeren dolgoznak, amely részét képezi az Indiai Köztársaságnak szállított — sorrendben már harmadik — cseh­szlovák cukorgyári berendezésnek. Ezt a cukorgyárat szerelőink indiai üzemekkel együttműködve Mad­rasz államban építik fel. A pání­patei első cukorgyár már csaknem egy éve naponta ezer tonna cukor­nádat dolgoz fel, a második ugyan­ilyen kapacitású üzem Aszamban június elején kezdi meg a cukor­gyártást. A két cukorgyár számára, amelyek a világ legjobban felsze­relt cukorgyárai közé tartoznak, Hradec Královén mintegy ötezer tonna súlyú, berendezést készítet­tek. A szlovákiai szénbányák a hónap elejétől 100 százalékon felül teljesítik a fejtési tervet A szlovákiai szénipari bányavállala­tok dolgozói január 7-ig 623 tonna barnaszenet és lignitet jövesztettek terven felül. Ezt január 6-i sikeres fejtésükkel érték el, amikor is a Helyi Tüzelőanyag- és Kőolajipari Megbí­zotti Hivatal hatáskörébe tartozó bá­nyavállalatok, az Ifjúsági Bánya kivé­telével, magasan túlszárnyalták a ter­veikben előirányzott feladatokat. A Handlovai Nagybánya a január 6-i eredményes szénjövesztésnek köszön­heti, hogy e hónap eleje óta mintegy 150 csille terven felüli szenet szállí­tott. A handlovai sikeres jövesztés­ből a legnagyobb mértékben a bánya nyugati szakasza vette ki a részét, mely annak ellenére, hogy terv sze­rint a legtöbb szenet kell jövesztenie, a hónap eleje óta 116,2 százalékra teljesíti a tervet. A nyugati szakasz 110,4 százalékot ér el a terv teljesí­tésében. A hónap eleje óta azonban a Nová­kyi Békebánya vájárai érik el a jö­vesztésben a legjobb eredményeket. Eddig 953 tonna lignitet jövesztettek terven felül. A Békebányában Milan Peší mérnök vezetésével igen eredmé­nyesen dolgoznak a második szakasz bányászai, akik a hónap eleje óta na­ponta túlteljesítik a tervben előirány­zott feladatokat és a mai napig 341 tonna lignitet fejtettek terven felül. Az első szakasz Karol Sabol mérnök vezetésével dolgozó kollektívája eb­ben a hónapban 207 tonna lignitet fejtett terven felül. A Békebányában a többi szakaszokon is teljesítik a tervben előirányzott feladatokat. A szlovákiai szénipari bányavállala­tok közül csak az Ifjúsági Bánya jö­vesztett 435 tonna lignittel keveseb­bet a tervben előirányzott mennyiség­nél. M int ismeretes, az utóbbi időben a prešovi kerületben nagy méreteket öltött a mező­gazdaság szocialista átépí­tése. Á legjobb termőföl­dekkel rendelkező járások — a nagykaposi, szobránci és a michalovcei — után az északabbra fekvő járá­sok varasztjai is megmoz­dultak. Hogy mi váltotta ki ezt a nagy pálfordulást, erre igen egyszerű a vá­lasz. Mint hazánk minden kerületében, ugyanúgy a prešovi kerületben is élénk vita folyik a párt levelével kapcsolatban. A falvak dolgozói e nagy jelentősé­gű felhívás minden egyes pontját nagy figyelemmel áttanulmányozzák s utána számos értékes hozzászó­lás és javaslat hangzik el, de nem utolsósorban olyan döntő lépések is, amelyek Ä párt levele nyomán a mezőgazdasági termelés­nek a párt által meghatá­rozott színvonalának el­érését segítik elő. A bardejovi járásban például Gaboltovon és Vyš­ná Poliankán a viták során egészközségi szövetkezetek alakultak. F z a/ esemény a legékesebb b'zonyítéka an­nak, hogy parasztjaink he­lyesen értelmezik a párt célkitűzéseit s azok meg­valósításáért egy síkon ha­ladnak hazánk valamennyi dolgozójával. Gaboltovon 73 mezőgaz­dasági üzem mintegy 896 hektár térületen 183 mun­kaerővel indul a közös úton. Nincs közöttük ké­telkedő. Bizakodó szem­mel néznek a jövő elé. Még a 78 éves Ján Mate­jovič bácsi is szövetkezeti tag lett. — Dehogy is maradok én kívül — mondotta —, ott akarok lenni én is, ahol a többi — s reszkető kézzel, de mosolygós arccal kanya­rította nevét, a belépési nyilatkozat alá. Így volt ez valamennyi­nél. Nem volt szükség he­tekig tartó agitációs mun­kára. Meggyőzte őket a jó példa. Ez pedig bőven akad a bardejovi járásban. A szövetkezetekben egyre szebb eredmények szület­nek. A gaboltoviak példája nyomán Vyšná Poliankán is határoztak. A még szö­vetkezeten kívül állók itt is egyöntetűen a közös mellett döntöttek. Így ez a község is szocialista falu lett. Az új vérrel megerő­södött szövetkezet az első közös gyűlésen egyebek mellett kötelezettséget vál­lalt, hogy a II. ötéves terv feladatait határidő előtt teljesítik. Ennek érdeké­ben számos egyéni és kol­lektív felajánlást tettek, amelyek biztosítékot nyúj­tanak adott szavuk valóra váltására. A bardejovi járás eme ^ két községe pa­rasztjainak az elhatározása a legékesebb bizonyítéka annak, hogy a párt politi­kája szellemében, a szo­cializmus felépítésének be­teljesüléséért és a béke megvédéséért dolgoznak. —ki—

Next

/
Oldalképek
Tartalom