Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-04 / 4. szám, szombat

Jeruzs álemi tudósí tónk írja : KORMÁNYVÁLSÁG, vagy a kormánypolitika válsága ? ESEMÉNYEKBEN GAZDAG napok vonulnak el Izrael politikai életében s olyan bonyodalmakat okoznak, amelyek megoldása pillanatnyilag még a közeli szemlélő számára is rejtély marad. Mi is történt Izraelben? 1955-ben nem sokkal a parlamenti választások után két baloldali szoo­dem. párt, a „MAPAM" és a „Munka Egységéért" az ország legnagyobb pártjával, a jobboldali szocdem „MÄ­PAJ" párttal — néhány kisebb polgári párt bevonásával — koalíciós kormányt alakított. Ügy hirdették, és számsze­rűleg is úgy látszott, hogy a koalíciós kormány középpontjában a három cio­nista munkáspárt áll. December 18-án hírt közöltek a reggeli lapok a kormány üléséről, amelyen Ben Gurion miniszterelnök javasolta, hogy egy magasállású sze­mélyiséget küldjenek Nyugat-Német­országba, a bonni kormánykörökkel való tárgyalások céljából. Az ülésnek ezt a tárgyát a baloldali szocdem párt­nak a kormánytárgyaláson résztvevő miniszterei hozták nyilvánosságra. El­mondták azt is, hogy a kormányban a kiküldetés terve a szavazás során sze­rény többséget kapott. Amikor Ben Gurion miniszterelnök tudomást szer­zett arról, hogy terve a nyilvánosság elé került, elállt a magas állású sze­mélyiség kiküldésének tervétől. A mi­niszterelnök pártja, a MAPAJ még aznap este vezetőségi ülést tartott, és elhatározták, hogy a Munka Egysé­géért párt minisztereit felszólítják, mondjanak le, mivel megsértették a kormányülés titkosságának kötelező elvét. Ügy határoztak, ha ezek a mi­niszterek nem hajlandók lemondani, s esetleg még más baloldali szocdem. pártiak is szolidaritást vállalnak velük, a miniszterelnök feloszlatja a kor­mányt és újat alakít a Munka Egysé­géért párti és a velük esetleg szoli­dáris MAPAM párti miniszterek nélkül. A Kneszetben — izraeli parlament — ugyanis a MAPAJ-nak amúgyis több­sége van. BEN GURION valóban lemondott, s jelenleg még nem lehet tudni, mi­lyent alakít, s milyen irányban fej­lődnek az események. Néhány tényre azonban már most is rámutathatunk. A Munka Egységéért pártnak a kor­mányfő javaslata elleni fellépése, elvi alapot nélkülöző akció volt. Ugyanis nem a bonni kormánnyal való kapcso­lat felvétele ellen, hanem csupán a küldött személyek ellen tiltakoztak. Sőt még szolgálatot is tettek a mi­niszterelnöknek azzal, hogy okot ad­tak neki méltatlankodásra, mivel meg­sértették a kormányülés titkosságának Üvét. EGYES VÉLEMÉNYEK szerint a baloldali szocdem. pártok magatartá­sa nem egyéb, mint választási trükk. Ezek szerint kormányellenes fellépé­süknek az a célja, hogy kiléphessenek a kormányból és a választási harcot mint ellenzéki pártok vívhassák meg. Ennek alapja az, hogy amely párt Iz­raelben a szavazásokban sikert akar elérni, annak állást kell foglalnia a jelenlegi politikával szemben. A jelen­legi kormánypolitikával szemben ugyan­is egyre nagyobb az elégedetlenség. Ben Gurion kormánya annak idején csatlakozott az Eisenhower-Dulles doktrínához, és most, hogy ez a dokt­rína csődöt mondott, a NATO felé ka­csint. A Šol Iiaam, az izraeli kommu­nista párt napilapja szerint a minisz­terelnök é? Golda Meir külügyminisz­ter egy kormányülésen bejelentették, hogy lépéseket tettek, hogy a NATO­tanácskozás nyilatkozatára izraeli alá­írás is kerüljön. A Maariv polgári lap szerint ez a nyilatkozat a „Szabad világgal" közli majd, hogy a szovjet­ellenes politikájuk folytatásával el­nyerhetik Amerika és Anglia védnök­ségét. IZRAEL KÖZVÉLEMÉNYE azonban egyre inkább tiltakozik a ben-gurioni politika ellen. Követeli, hogy a Dulles­Hans Speidel-féle háborús előkészüle­tekkel való kapcsolat helyett keresse Izrael a semlegességi politika útját. Izrael népének nem érdeke, hogy a NATO háborús előkészületeinek forga­tagába kapcsolódjék; Izrael népe bé­két akar, s a békét csakis a jelenlegi imperialista terveket támogató poli­tika felszámolásával és a semlegességi politika követelésével érheti el. Ez a felfogás egyre inkább népszerűvé vá­lik Izraelben. Az érte folytatott küz­delem erői összefogásának és vezeté­sének a feladatát az izraeli kommu­nista párt tölti be. December 15—16­án központi bizottságának hatodik tel­jes ülésén fontos határozatokat hozott e kérdést illetőleg. Megállapítja, hogy az izraeli nép körében egyre erösebb a követelőzés, hogy változzék meg az izraeli politika iránya, a Szovjetunió, a szocialista és más békeszerető or­szágok iránti viszonya. Kijelenti, hogy a Ben Gurion vezetése alatt álló ural­kodó körök az országot egyre inkább S 680 000 négyzet­kilométer kiterjedésű, húszmillió lakosú, Burma ötvenéves an­gol gyarmati uralom után 1948. január 4­én nyerte el függet­lenségét. A szelíd, jóakara­tú burmai nép min­dig gyűlölte az ide­gen megszállókat és a szolgálatukban álló hindu és burmai nagybirtokosokat. De csak lelkében élt és dalaiban fejeződött ki a szabadság vágya. Nem volt olyan párt­ja, szervezete, amely a szabadságtörekvé­seket irányíthatta és győzelemre vihette volna. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével új korszak kezdődött a gyar­mati országok és népek életében. Az im­perialista elnyomás alatt álló népeket a Szovjetunió példája lelkesítette és lel­kesíti a gyarmatosító rabság alóli felsza­badulásért vívott harcra. A második világháborúban az angol el­nyomást a japán követte. A japán agresz­szorok gyorsan megtörték a burmai had­erő ellenállását. A háború és a japán meg­szállás megbénította a termelőerőket. A ja­pán megszállás az angolokénál is kegyet­lenebb gyarmati kizsákmányolást hozott. A burmai szabadságmozgalom sok vezető­je ült börtönben. Ezek a háború kitörése után megszöktek és nyomban a japán megszállás után illegalitásban készítették elő a nép szabadságharcát a megszállók ellen. A harc vezetője az 1941-ben meg­alakult kommunista párt volt. Megszervez­ték az antifasiszta ligát, amely felszaba­dító harcában a szakszervezeti kongresz­szusra, a parasztszervezetekre és a parti­zánokra támaszkodott. Burmában szörnyű pusztítást okozott a háború. A japán fasiszták leverése után az an­golok visszatértek Burma területére és visszaállították kegyetlen gyarmati ural­mukat. A főkormányzó bevezette a háború előtti közigazgatási rendszert. Rendeletet adott ki a partizáncsapatok feloszlatásá­ról, a nemzeti hadsereg létszámát 5000 fő­Burma szabadságának tizedik évfordulója re csökkentették, állományába reguláris angol csapatokat iktattak be. Rendőri tá­madásokat intéztek a demokratikus szer­vezetek ellen, üldözőbe vették a vezetőket. Az angol kormány megalakította az öttagú népélelmezési tanácsot, amelynek teljha­talmat adott az áruforgalom terén. Ezen tanács segítségével az angol és indiai mo­nopóliumok hamarosan visszatértek gazda­sági pozícióikba. A tömegek életlehetősége egyre rosszabbodott, az élelmiszerárak emelkedtek, hatalmas hiány kezdett mu­tatkozni még rizsben is. A háborúban el­menekült hindu és helyi földbirtokosok, ül­tetvényesek visszatértek és követelték gazdasági pozícióik helyreállítását. A tömeg megmozdult és a kommunista párt vezetésével a függetlenség kivívására törekedett. A harc nem maradt eredmény nélkül. 1948. január 4-én Burmában meg­ünnepelték a függetlenség napját. Az an­gol parlament ratifikálta az Anglia és Bur­ma között megkötött szerződést. Az al­kotmány szeriúí Burma szövetségi köz­társaságot alkot. Formálisan parlamentáris országgá vált, amelyben a törvényhozást a négy évre választott 250 tagú országgyűlés és a 125 tagú nemzetiségek kamarája gyakorolja. A végrehajtóhatalom a mi­nisztertanács kerében van, mely a parla­mentnek felelősséggel tartozik. Az USA már régen kinyújtotta csápjait Burma természeti kincsei után. Megnöve­kedett az érdeklődése azóta, amióta az ú.jabb kutatások uráh- és tóriumtartalmú érceket fedeztek "fel. Sz ÜSA-monop'óliu-i mok mind nagyobb részesedésre tesznek szert Burma külkereskedelmében. Főleg a nagy fontosságú wolframnak kivitelét, igyekeznek teljesen a kezükbe kaparinta­ni. Az USA megkezdte a mingaladi repü­lőtér átépítését nehéz bombázók számára Az ország északi részében garázdálkodó Csang Kaj-sek-bandák is amerikai irányí­tás alatt állanak, amerikai fegyverekkel látják el őket. Ezek városokat, falvakat el­lenőriznek, a lakosságból adót préselnek ki. Az amerikaiak Thaiföldön át szállítják számukra a felszerelést, a sót, egyéb anya­gokat, ők pedig ópiumot csempésznek Thaiföldre. A burmai nép jól tudja, hogy az impe­rialisták nem függetlenségének és gazda­sági alapjainak megszilárdításra töreksze­nek. Tudatában van annak, hogy mind­ezeket csak úgy érheti el, ha békepoliti­kát folytat és jó baráti viszonyt tart fenn minden országgal, akármilyen politikát folytat Is az. Burma külpolitikája a nem­zetközi együttműködésen alapszik. Az 195Í5­ben összehívott bandungi konferenciának is Burma volt az egyik fő kezdeményezője. A múlt év végén Kairóban megtartott ázsiai és afrikai államok konferenciáján is képviseltette magát. Az ország küldöttje felszólalt ezen a konferencián, s beszédé­ben követelte a gyarmati rendszer meg­szüntetését, a bandungi szellem még mar­kánsabb alkalmazását, a tömegpusztító fegyverek gyártásának eltiltását, minden nemű támadó katonai szövetség megszün­tetését. Burma már régebben élesen fel­szólalt a SEATO ellem Is. Jól látta, mennyi­re veszélyes ez a délkelet-ázsiai agresszív katonai blokk a nehezen és nagy áldozatok árán kivívott függetlenségére. Függetlenségének megerősítéséért foly­tatott harcában, Burma a Szovjetunió bé­keszerető politikájára támaszkodik és a Kínai Népköztársasághoz is szoros baráti kapcsok fűzik. Hazánk is nagyban segíti Burmát Ipara és kereskedelme kiépítésé­ben. A csehszlovák árucikkek nem Isme­retlenek az országban. Különösen erős ösztönzést kaptak kölcsönös kapcsolataink 1955-ben. Rangunban kiállításokat és vásárt rendeztünk. Számos Ipari központot, gyá­rat rendeztünk be, építészeink szép szám­mal keresik fel az országot és tanácsadá­saikkal segítik a víaduzzasztó-gátak meg­építésében a burmai szakembereket. A gyarmatosítás idejéből származó hiá­nyok és nehézségek még nincsenek teljesen megoldva, sem leküzdve, Burma népe azon­ban a nehézségeket eredményesen leküzdi és reményteljes jövőnek néz elébe. <-y-r-) az imperialista háborús táborba so­dorják. Izrael népe nem lesz a Hitler- vw//////////////////////^^^^ generálisokkal, hatmillió testvérének ^ gyilkosaival egy táborban! § — „ HARMINCÖTTAGÜ TURIS­A határozatba pártnak azt a remé- š TACSOPORT TAGJAKÉNT nyét fejezi ki, hogy a kormánnyal i három hetet töltöttem Bulgá­szembeszálló erők egyesülnek az or- áriában a kéklő Fekete-tenger szág megmentése érdekében, majd % partján. Kéklő ez a tenger, s felszólít minden felelősségteljes, be- ^ habár a neve úgy állítja: „fe­csületes polgárt, kettőzzék meg erő- ^ kete", — fürkészheted, vizs­feszltéseiket, éberségüket abban a ^ gálhatod a felkelő nap ragyo­harcban, amelynek célja, hogy elsza- ^ gásában, hatalmas hullámai­kítsák Izraelt az imperializmus tábo- ^nak viharos tobzódásában, rától s elérjék semlegességét. fc vagy éjszaka a hold ezüstös EZ HÄT A HELYZET IZRAELBEN. | fényénél, nem találsz benne Jelenleg Ben Gurion újra kormányala- $ fekete színt. S hogy miért kítási megbízást kapott. Ha a két bal- ^éppen Fekete-tengernek ne­oldali szociáldemokrata párt a MAPAM § vezték el egykor, azt még a és a Munka Egységéért valóban és \ tengerpart lakói sem tud­valóságos munkásegységet akarnak, ^ ják... most van alkalmuk, hogy kifejezzék § Szeptember végi ködös őszi reggel bizalmatlansagukat a Ben Gurion kor- * indu lf el a Mr 0£ gépmadá r, hogy él­mény politikája iránt. így kialakulhat ^ vigye utasait a bolgár nép egyik nagy és megerősödhet az izrae,'munkás- | b^ zkeségéne k színhelyére, a Várna SS fiTUS* SSSfífi ^ ^^ . érvényesüljön. DAN JEHUDA S Nem n aM a távolság Praga es § Szófia, majd Várna között, de a gyors­k vonattal utazónak két és fél napig Levegőben — tengerein és mm m * r r Irta I * • » ^ ülnie a fülkében, míg eljut a Fe­Kína tíz ev alatt megketszerezi Ä mezőgazdasági termelését i kiadós ebéd után, 2 óra múlva a vár­\nai repülőtéren a földre értünk. Innen \ autóbusszal folytattuk utunkat. Peking (ČTK) - Több mint 500 millió^ kínai paraszt szeresen kezdte | VÉGIGROBOGUNK A VÁROSON ­meg a tanai mezőgazdasagfejlesztésenek 1967-ben végződő 12 eves ter- | rnboghattunk a szó szoro s értelmé­T™', f"® ?'Jlí le9 f° n tľ Sabb felada t° t tüz elsó f e, ladat a z" *}oqy U h% zen Várnábarli az ország ha r. 1962-ig el kell erm valamennyi kínai paraszt eletszinvonalanak oly mervu S „„i-,. „ A', ň h„„ „„„,, emelését, hogy elérje a jobbmódú középparasztok életszíntjét. I máso- IH^Ä^Ä elhaauva dik feladat, hogy 1967-ig meg kell kétszerezni a Kínai Népköztársaság Safpkocsijorgcuom. A varost elhagyva, mezőgazdasági termelését Ezt a felülvizsgált tervet Kína Kommunista \ffogynak az ut mellett a szolotablak, Pártja Központi Bizottságának III. plenáris ülésén hagyták jóvá. rasztok életszínvonalát. A Hupey ^lámpák. Ez az út vezet az üdülőköz­tartományban ezt a színvonalat a ^ pontba. Ügy érzem, nem lehetünk már szövetkezetek egyharmada már el is § messze a szállodánktól. Jobbfelől fel­érte. ^ csillan a tenger kéklő vize s belátha­A Kvantungi tartomány parasztjai btatlan messzeségben csak víz, víz és a kitűzött színvonalat nagyobb részt !$ oíz. már 1960-ban elérik. A Hopey tartó- ^ A kollektív gazdálkodás előnyeinek érvényesítése nagymértékben hoz­zájárul a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. A szövetkezetek tag­jai egyes vidékeken már elérték és túlszárnyalták a jobbmódú középpa­mánybeli Tchien-San körzetben a ^ jobbmódú középparasztok életszintjét ^ a szövetkezeti tagok on lók a s> Elmerengve nézem a tenger lágyan már 1960-ban eléri. 90 százaléka § Š A szövetkezeti tagok életszinvona- i Iának emelése a földműves termelő- !; szövetkezetek megszilárdítására vezet. ^ Több hogy helyről hírek érkeznek arról, ^ a szövetkezetbe belépni vona- ^ kodó középparasztok most már aláír­ják a belépési nyilatkozatot, amikor ^ látiálk. honv életszínvonalukat túl­A jereváni Armelektro üzem dolgozói a Kínai Népköztársaságnak készítik ezt a sorozat áramfejlesztőt. (A. Ekekjana felvétele — TASZSZ). látják, hogy életszínvonalukat túl­szárnyalták. S Kína mezőgazdasági termelésének N megkettőzéséi-e vezető út a gabona S és gyapot hektárhozamainak fokozá- ^ sa és a sertésnevelés fejlesztése, s A hektárhozamiijc növelésének kiváló 5! módszere az öntözőberendezés készi- ^ tése, valamint a trágyázás javítása, g Hopey tartományban az öntözőberen- | dezés a mezőgazdasági termelést már a jövő évben 11 ezer tonna gabonával í növeli. Az ország valamennyi részében § fokozódik a műtrágyagyártás. 1962- J; ben a műtrágya-termelés eléri a hét ^ millió koronát. hullámzó vizét. A nap sugarai éles fénybe verődve táncolnak az autóbusz ablakain, s e vakító fényben nem is ljí­tom, hogy egy virágos teraszos szállo­dához értünk. Az autóbusz fékez, majd egy zökkenés és megáll. Itt vagyunk a Lebed szállóban, háromhetes lakásunk színhelyén. A szobák erkélyéről, né­hány pillantás a ragyogó napsugártól csillogó víztömegre, majd lakótársam indítványára előhalásszuk a bőröndök­ből a fürdőnadrágot és irány: a tenger. NAGY VOLT AZ ÖRÖM másnap reggel is. Az égen egyetlen egy felhő­folt, a nap sugarai, akárcsak nálunk júliusban, úgy perzselnek. „Jaj a fehér­bőrű csehszlovákoknak" — így mondo­gatták egymásnak a csaknem négerek­hez hasonló, feketére sült bolgárok. Tudniillik itt a tengerparton a bőrszí­nükről ismerik fel az idegeneket. Tud­ják, hogy a túl fehérek „újak" nemrég jöhettek a tengerpartra, a barnák az „öregek" — 10—15 napos tengerparti vendégek —, s végül a feketék a bol­gárok. S miért mondják a bolgárok a „fehérekre", hogy jaj nekik? Egysze­rűen azért, mert tudják, a különféle napolajjal való kenegetés ellenére is úgy elég a bőrük a forró homokban, fürdés közben, hogy egy-két nap múl­va olyan vörösek lesznek mint a rák. Kiváltképpen nagy élmény a száraz­földi ember számára, aki a tengert mindig hatalmas hullámveréssel, há­borgó, viharzó, haragos vizével látja képzeletében, ha csendes mozdulatlan a A tajtékzó tengeren Végre a parton tenger. Ilyenkor nem veszélyes a fürdés és 80—100 méter távolságra is be lehet úszni, pedig itt már 15—20 méter mély a víz. Örültünk is mi ennek, de nem so­káig tartott örömünk, mert Mityko, a feketebőrű bolgár fürdőmester más­napra nagy vihart jósolt. Nem is akar­tunk hinni néki, azt hittük, csak ug­rat bennünket. Az esti tengerparti séta közben is kételkedtünk Mityko szavaiban ... Fényesen világított a ten­gerparti sétány ezernyi neonlámpája­Minden csendes volt, még tán a szellő is ágyat vetett magának valahol a nagy hegyek tövében. KORA HAJNALI ALMUNKAT hatal­mas morajlás zavarta meg. Mintha sok száz bombázó-repülőgép volna felettünk, olyan robajjal csapkodtak a hullámok. A négy méter magas mó­lónak olykor-olykor csaknem a tetejéig értek. A három vagy a négy méteres hullá­mok még a komolyabb hajókat is meg­táncoltatják, mintahogy aznap is „talpalávalót" húztak egy személyszál­lító hajónak, amely Balcsíkból, a 60 ki­lométerre levő kirándulóhelyről érke­zett Várnába. Az említett személyszállító hajó a vi­har miatt nem tudott kikötni. A mó­lótól mintegy 300 méternyire horgonyt vetett. Az utasokat valamilyen úton­módon a partra kell szállítani, mert sokat elkapott már a tengeri betegség, s halálra rémülten várták a megmentő­ket. Nézni sem volt kellemes, amikor egy katonai motoros hajó első „rakományá­val" megérkezett a mólóhoz. A hullá­mok olykor a fedélzetre csaptak. A benne levők ruhája csurom víz, a tengerészek, a matrózok erejük megfe­szítésével dolgoztak. Ügyesség, találé­konyság, nyugodtság jellemzi ezeket a bátor embereket. Emberfeletti munkát végeztek, amíg az ijedt embereket a szárazföldre juttatták. Sokan nem tud­tak lábra állni, forgott velük az egész világ. Ezeket a „súlyos sebesülteket" ölbe fogva vitték a hajó fedélzetéről ki a mólóra. Azokat, akik saját lábukon tudtak mozogni, csak felsegítik. Nyit­ko, a kapitány, a mentés után nevet­ve mondta: „Gyenge viharocska voU ez." HAT ILYEN EZ a máskor szelíd, kék­lő, csendes Feket e­tenger. Egyik nao csendes, szelíť, mint a bárány, másik nap meg ha­ragszik, toporzéko', dühöng, s dühében háznyi hullámokkal ijesztgeti a hajón utazókat és a für­dővendégeket. Akik a partján állnak mégis szeretik. (J. Frýba felvételei) MÉR Y FERENC ÜJ SZ Ô 4 T£ 1958. január 7.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom