Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-04 / 4. szám, szombat

VITÄ A CSKP KÖZPONTI BIZDTTS Egy járás vitája ötven nap tükrében Előző cikkünkben megemlítettük már, hogy a komáromi járási pártbizottság és a Komáromi Járási Nemzeti Bizottság hogyan szervezte meg a járás falusi lakosságának pártlevél vitáját és hogyan reagált arra főképp a 16 szövetkezet parasztsága. Lapozzunk hát tovább ma a járás krónikájában és nézzük meg magában a városban is hogyan folytak a pártlevélviták? A lakosság hang'a A járás székhelyén, Komáromban 146 összejövetelt terveztek. Ebből november vécéig 101 gyűlést már meg is tartottak, melyeken mintegy ezer ember jelent meg. Természetesen a város lakossága többnyire a helyi problémákkal kapcsolatban szólalt fel, így bírálta a mellékutcák gyenge esti megvilágítását, az üzletek iparicikkekkel (pl. szög) való hiányos ellátását, továbbá az utcák tisztátalanságát. E bírálatokból azonban, — éppenúgy, mint ahogyan a falusi emberek bírálataival kapcsolatban már megjegyeztük - hiányoztak a pártlevél vitáihoz méltó konstruktív indítványok. Az utcák tisztátlanságával kapcsolatban elismerték ugyan a felszólalók, hogy ők (a lakosság) is ^libákat követnek el, de mennyivel szebben hangzottak volna ezek a felszólalások, ha indítványozták volna, hogy a maguk köréből ellenőröket választanak, akik ellenőrzik a házak előtti kötelező tisztaságot és figyelmeztetik a járókelők közül azt, aki gyümölcshéjat, papírost, szemetet dobál a gyalogjáróra. Sokkal értékesebb indítványuk volt a komáromiaknak az, hogy létesítsen a város tisztító-és vasalóüzemet, tekintve, hogy sok a nőtlen ipari munkás. Ezenkívül indítványozták, hogy szüntessenek meg egyes fölösleges, inkább csak italozásra használt vendéglátóüzemet. Ilyen például a Centrál kávéházzal és étteremmel szemben lévő „Vörös csillag"-étterem, melynek helyén inkább diétás éttermet kellene berendezni. Viták az üzemekben Természetesen a legértékesebb felszólalások Komárom ipari üzemeiben hangzottak el. Bár Komárom legnagyobb üzemének, a Steiner Gábor Hajógyárnak pártlevél-vitájáról majd külön cikkben emlékezünk meg, még igy is, a kisebb üzemekben is, 52 olyan értékes termelő jellegű javaslat hangzott el, melyeket meg lehet az üzemeken belül is valósítani. Persze a bírálatoktól sem volt mentes a munkásság vitája. Három bírálatot egyenesen a párt és a szakszervezet, 16 bírálatot pedig a felsőbb szervek címére küldtek a felszólalók. A kommunisták a járási pártszervezet munkáját különösen a pártiskolázással kapcsolatban bírálták. A komáromi közszolgálati üzem párttagjai- kifogásolták például, hogy náluk négy év óta nem volt ellenőrizve a pártiskolázás. Mások hiányolták, miért nem törődik még jobban a párt az üzletek dolgozóival? Főképp a vezetők körében kevés a párttag. A JNB és HNB-vel kapcsolatban azt kifogásolták, hogy néha kis ügyeket is bürokratikus módon intéznek el. Az elhangzott bírálatok alapján a hibák kiküszöbölésében különösen a vasút és kikötő kommunistái érdemelnek dicséretet. A vasúton az állomásfőnök azonnal összeült az üzemi pártszervezet tagjaival, elemezték a hibákat és a technikai tanácsban kidolgozták a hibák eltávolítására szükséges utasításokat. Ugyanúgy történt a kikötőben is, ahol a funkcionáriusok a ČSD funkcionáriusaival közösen beszélték meg a hibák eltávolításának módjait. A vitákban többen kifogásolták még a kereskedelem több rétű rendszerét és javasolták, létesítsenek a járási székhelyeken egyetlen kereskedelmi igazgatóságot. ermelésí avaslatok Említettük már, hogy mintegy 52 olyan javaslat hangzott el az üzemekben, melyek nemcsak megvalósíthatók az üzemeken belül, de azokat meg is kell valósítani, mert támogatják a pártlevél célját és kedvezőbb irányba terelik az ország részére oly fontos termelést. Persze sem idő, sem hely nincs arra, hogy felsoroljunk minden üzemben elhangzott minden javaslatot, azért egy két üzem vitájával foglalkozunk. Vegyük elsőnek a komáromi „Vývojové dielne"-t (Fejlesztési műhely). A „Vývojové dielne"-ről alig tudnak a komáromiak, (pedig érdekes A vita nyomán született meg az elhatározás A maskovai szövetkezetetekről a losonci járásban jó a vélemény. Azonban ott is volt fogyatékosság. A szövetkezet fejősteheneit ugyanis több istállóban helyezték el. így történhetett meg, hogy 43 tehéntől naponta át'ag csak 50 liter tejet fejtek. Pártunk levelének megvitatása után a szövetkezetesek elhatározták, hogy befejezik a már megkezdett tehénistálló építését. A Pavluš elvtárs vezetése alatt dolgczó építőcsoport be is fejezte az építkezést és november 18-án oda összpontosították a szövetkezet 43 tehenét. Az eredmény rövidesen megmutatkozott: most ugyanattól a 43 tehéntől naponta átlag több mint 130 liter tejet fejnek, ami havonta 2400 literrel több, mint eddig. Pavel Filka, Madačka. munkát végző, kitűnően dolgozó üzem ez. Gyártmányait tekintve egyedülálló Szlovákiában. Mezőgazdasági gépeket gyártanak, de nem akármilyeneket, hanem a legújabb tervezésűeket. A prototípusokat építik itt és gyártják tömegmennyiségben. így például tőlük kerülnek mezőgazdaságunk használatába a kazalrakó gépek, az önműködő disznóetetők, t kukoricaszárítók. Most gyártják egyik jelentősebb újdonságukat, az összerakható és szétszedhető 72 méter hosszú és 11 méter széles marhaistállókat is. S hogy még jobban tisztában legyünk e kis üzemmel, említsük meg azt is, hogy már augusztus végén teljesítették ez évi tervüket. Októberben például 150,1 százalékra dolgoztak, s az év három negyedében 612 081 koronával csökkentették az önköltséget, azaz 293,99 százalékra teljesítették ez irányú, a Nagy Október tiszteletére tett felajánlásokat). íme pár felszólalás e kiváló üzem pártlevél vitájáról: Tóth Zoltán mester javasolta, hogy az üzem a jövőben ne kilókban számolja a munkadarabok öntését. Egy fogaskerék öntésén pl. sokkal több a munka mint egy ugyanolyan súlyú rostély öntésén. Így az eddigi árkalkulációval rosszul jár az üzem is, meg a dolgozó is. Szander elvtárs konstruktőr kéri, hogy a kiadott munkadarabokhoz adjanak normalapot is. Lényegesen javul a munkatermelékenység, ha a dolgozó tudja, mennyi idő alatt kell a kiadott munkát elvégeznie. Dolezsál János dolgozó arra neheztelt, hogy üzemükben, ahol fontos a technikai felkészültség, nincs üzemi iskola. E hiba orvoslását kérte. (Azóta már teljesítették is Dolezsál János kérelmét, a dolgozók több mint 60 százaléka máris tanul az üzemi klubban megrendezett iskolázáson!) Vanko Lajos tervező javasolta végül, hogy minden munkánál előre tudassák a dolgozóval, mennyi anyagot lehet a munkával kapcsolatban felhasználnia. Ha ez megtörténik, eredményesebb anyagmegtakarltási vállalásokat ajánlhatnak fel. Mintegy 20 javaslat hangzott el november végéig a Vývojové dielne pártlevél vitáin. Jellemző azonban az üzemi pártszervezet becsületességére, hogy még ezzel az eredménynyel sem voltak megelégedve. így aztán újabb vitagyűlések összehívását határozták el. És még egy jellemző vonás a november elsejétől már a kitüntetettek sorába tartozó üzem levélvitájára: Vanko Lajos tervező és Sperkel lakatos a vita folyamán a párt levelének alapján értették meg és tették magukévá pártunk politikáját. Ez győzte meg őket teljes mértékben arról, hogy rájuk is szükség van a párt soraiban. Az egyik vitagyülés után maguk is felvételüket kérték a pártba. Állandóan szem előtt tartják a termelési problémákat kívánná. Sajnos, a bányász-lakótelepeket csak nagyon drágán tudják éoíteni. Még nagyobb baj, hogy amióta a lakótelepek építését a KNB vette át, úgyszólván semmi javulás sem állt be az építkezésben. Az építkezési vállalat nem képes biztosítani a legfontosabb építkezések, mint például a kultúrház, az egészségügyi központ, vagy a legfontosabb utak befejezését. Az eddig klubként használt ŕ—

J'yiséqet már a jövő taniévber. út kell adni a bányásziskolának, tehát az A Kékkői Szénbányákban a párt levelével kapcsolatos vita ľ? során pénzben szinte kifejezíH hetetlen értékekeket tártak fel •

a bányaüzem dolgozói. A hozzászólásokat két csonortba osz^ tották. Az egyflíbe azok keriil•

tek, amelyek az üzem keretében is megoldható problémákéi ról szólnak, a másik csoportba pedig az országos kérdésekkel foglalkozó hozzászólásokat sorolták be, amelyekkel a felsőbb szerveknek is foglalkozniok kell. Az első csoportba főleg a közvetlenül a termelésben dolgozó elvtársak hozzászólásait osztották be. Konkrét javaslatok vannak itt arról, hogyan biztosítják a jövőben az anyagmegtakarítást, ami főként a bányaíára vonatkozik. A legértékesebb javaslatokat Dulaj András és Springo Rudolf csoportjai adták be. A jövőben naíjy figyelmet kívánnak szentelni az új bányafolyosók feltárásának is. Gyakran éppen az itt elmulasztott munka veszélyeztette a terv teljesítését, mert az előkészített munkahelyekről nem távolították el idejében a vizet. • A robbanóanyaggal is jobban akarnak gazdálkodni a Dul

aj csoportjának tagjai munka közben bányaüzemben. Itt Siuka J. felvétele legtöbbet a lomesterek tehetnének. Dulaj kollektí- egész, — mintegy 3000 lakost számvája felhívással fordult a bánya lő- láló - bányásztelep megfelelő mozimestereihez, melyben javasolja, min- helyiség nélkül marad. Különösen a den egves dolgozó tegye magáévá a kultúrház építésével keltene nagyon robbanóanyaggal való takarékosko- sietni, mert ellenkező esetben a bádást. nya fiatal dolgozói szívesebben menA vita tárgyául azonban nemcsak nek Novákyba, Handlovára, vagy közvetlenül a termelést érintő kér- máshova dolgozni, ahol jobban gondések szolgáltak Pupala Tamás doskodnaác kultúrigényeikről. diszpécser például javasolta, hogy Mé

q ^ nagva

n égető kérdése van foglalkozzanak a tömegszervezetek a kékkői'bányaüzemnek: a szállítás, tevékenységével is, hogy azok az Mivel a termelt szenet magyar terűeddiginél jobb munkával segítsenek lete

n keresztül kell szállítani. az ott az üzem dolgozóinak. A vitafelszólalások első csoportiába tartoznak még a munkafegyelem megszilárdításáról, a szociális gon levő nem megfeleli vasútvonal miatt a vagonokat csaik 50%-ban tudják kihasználni. Tekintettel a jelentősen (Folytatjuk) (n. j.) doskodásról és a dolgozók munkába megnövekedett termelésre, fontos szállításáról szóló megjegyzések is, lenne vagy az eddigi vasútvonal melyek szintén jelentős mértékben megerősítése, vagy egy teljesen új hozzájárulnak majd a bányaüzem építése. Ideje lenne már a majd ha.rjobb munkasikereihez. minc év

e emlegetett új Hontianske felszólalások második csoport- N

emce-vasútvonatet felépíteni, hi' .iába az egész népünkét . _ . . ., , . , szen ezzel Szlovákia egyik legjelenérintő kérdések tartoznak. A Kékkői Bányákban eddig még nem sikerült _

ebb az építészet olyan arányú fejlesztése, mint ahogy azt a bánya érdeke megmunkáját bányaüzemének könnyítenénk meg. Ján Lipták, Pótor. Akkkkkkkk

k+klrk+irkrkirHrkirkMckk

kkk

kk

kkkk

kk^ A gép- és traktorállomásoknak a munkálatok gépesítésének kibővítésében és gazdaságosságában, továbbá a a szövetkezetek megerősítésében levő egyre növekvő feladatai megkövetelik, hogy a GTA-kon nemcsak a munkamegszervezést kell javítani, hanem a gép- és traktorállomások dolgozóinak anyagi érdekeltségét is növelni kell az elért eredményekben. A gépállomások dolgozóinak eddigi jutalmazási rendszerében sok a fogyatékosság. A legnagyobb fogyatékosság az, hogy az alapfizetések nem eléggé fejezik ki az egyes funkciók munkájának fontosságát és társadalmi jelentőségét, és a GTÁ dolgozóinak anyagi érdekeltsége nem irányul az egyes jelentős értékmutatókra, amelyek alapján a GTÄ-k munkájának ökonómiai eredményeit értékelik. A 442-es számú kormányhatározatnak értelmében, amely a bérezés egyes , problémáiról szól és a CSKP KB levelének élteimében, kiindulva a GTA-k dolgozói anyagi érdekeltségének eddigi fogyatékosságaiból, javaslat született, hogy halaszthatatlanul hozzá kell látni a GTA dolgozói jutalmazásában r egyes kérdések megoldásához. •<3-.rv='ni kell az alapfizetéseket minden funkció után, s főleg azokét, akik* nek a munkáját eddig nem értékelték a termelési feladatok teljesítéséért járó felelősség szempontjából. E csoportba tartozik az igazgató, a főmérnök, a gépész-technikus, a brinádvezető és a normázó. A bérmegállapítás Növeljük az anyagi érdekeltséget a gép- és traktorállomásokon eddigi redszerét, amely az elért műveltségi szakképzettségen alapul, ^ javaslat szerint meg kell szüntetni és helyette új fizetési rendszert bevezetni, amelynek keretében az alapfizetést végérvényesen az igazgató állapítja meg, az üzemi bizottság véleményének meghallgatása után, figyelembe véve a dolgozók szakképzettségét és eddigi gyakorlati munkáját. Lényegesebb változásokat javasolnak a prémiumrendszerben. Prémiumot csak azok a dolgozók kapnak, akik közvetlenül befolyásolják a GTA-k termelési és gazdasági eredményeit. Javaslat van a brigádközpontok dolgozói prémiummutatóinak megváltoztatására is. A brigádközpontok dolgozóinak eddigi prémiumrendszere, amely a dolgozókat az egy hektáron átlagosan egy traktorral ledolgozott műszaki teljesítménynormák száma szerint értékelte a jutalmazásban, hiányosnak mutatkozott, főleg abban, hogy a brigádvezetőket és a sza. kasz-agronómusokat a műszaki teljesítménynorma lazítására csábította, s eqyúttal megengedte, hogy a dolgozók akkor is kapjanak prémiumot, ha a brigád nem teljesítette a teljesítmsnytervet. Ez a prémiumrendszer nem kezeskedett arról, hogy a ledolgozott műszaki teljesítménynormákat helyesen lehessen vezetni, főleg a szállításoknál, ahol a nyilvántartás nehézkes, s pontos nyilvántartást és ellenőrzést követel meg, ami a brigádközpontokban nincs biztosítva. Ezért javasolják, hogy a brigádvezetők kapjanak prémiumot az átlaghektárok utáni teljesítményterv teljesítéséért és túlteljesítéséért, továbbá a szakaszagronómusok a mezőgazdasági munkák teljesítéséért és túlteljesítéséért, beleszámítva a mezőgazdaságban történő szállításokat is. A GTA-k és a brigádközpontok dolgozóinak a hektárhozamok teljesítéséért és túlteljesítéséért eddig kapott prémiumát meg kell szüntetni, s helyette a GTA vagy a brigádközpont körzetében levő szövetkezet tervezett jövedelmének túlteljesítése után kapják a prémiumot. Az eddigi, a hektárhozamok teljesítéséért és túlteljesítéséért járó prémiumrendszernek az volt a nagy hibája, hogy a GTA dolgozóit csak az egyes növénykultúrák termelésében tette érdekeltté, nem pedig a szövetkezet teljes gazdaságosságában. Megtörtént, hogy valamelyik szövetkezetben a növénytermelésben a terven felüli termelésnek nem natfyobb az értéke annál, amit a GTA dolgozóinak prémiuma a hektárhozamokért kitesz a GTÄ-knak azokban a körzeteiben, ahol a szövetkezeteknek kevés a földje, vagy ahol elemi csapás érte a vetést. Az egyes szövetkezetek gazdasági eredményei rosszabbodnak, ezzel szemben a GTA dolgozói magas prémiumot kapnak a hektárhozamok után. Az eddigi prémiumrendszer fogyatékossága az is, hogy az egyes növénykultúrák hektárhozamát nehéz megállapítani előre, gyakran csak úgy szemre becsülik meg, mint pl. az erőtakarmányoknál, s ez a tény nem biztosítja az igazságos jutalmazást az elvégzett munkáért, és a népgazdaságnak nagy károkat okoz. A javasolt prémiumrendszer anyagilag érdekeltté teszi a GTA dolgozóit a szövetkezet elért gazdasági eredményeiben, azaz a növénytermelésben, állattenyésztésben, segédtermelésben elért eredményekben, s egyúttal az önköltség csökkentésében is. Megnövekszik a GTA-k dolgozóinak érdekeltsége abban, hogy a szövetkezetekben tökéletesebb legyen a munkamegszervezés, s a szövetkezetesek munkája hatásosabb legyen a termelésben. A prémium összegét haladó módon a szövetkezetek mezőgazdasági földterületének figyelembe vételével kell megállapítani a GTA-k és brigádközpontok körzeteiben oly módon, hogy a GTA-k dolgozói érdekelve legyenek a szövetkezeti' gazdálkodás gyarapításában körzeteikben. Javasolják továbbá, hogy ki kell bővíteni a GTÄ-k dolgozóinak anyagi érdekeltséget a gép- és traktorállomás egész évi gazdálkodásában olymódon, hogy a dolgozók kapjanak prémiumot az önköltségek tervezett csökkentése után. Ezt a prémiumot azok az alkalmazottak kapnák, akik munkájukkal, közvetlenül befolyásolják a GTA-k gazdasági eredményeit. Hogy megelőzzük a teljesítményterveknek az egyes évnegyedekre való spekulatív szétírását a célból, hogy magasabb prémiumokra lehessen igény, javasolják, fizessék ki a prémium ötven százalékát az évnegyed minden hónapjára, s a másik felét csak az egész évi értékmutatók teljesítése után. A GTA-k azon dolgozóinak, akiknek nem jár a javaslat szerint prémium, de kötelességüket becsületesen teljesítik, és munkájukkal hozzájárulnak a gép- és traktorállomások jó eredményeinek eléréséhez, javasolják a külön jutalmat a béralap viszonylagos megtakarításából. A GTA-k dolgozói anyagi érdekeltségének megjavítása és kibővítése a további fontos ökonómiai értékmutatók alapján bizonyosan hozzájárul a GTA-k munkájának megjavításához A GTA-k jobb eredményei elérésének' a nagyobb anyagi érdekeltség hatásosságának alapvető előfeltétele továbbra is a munkamegszervezés, mint alao amely nélkül lehetetlen lenne a GTAkon megjavítani az ökonómiai eredményeket, hatásosabban érvényesíteni az anyagi érdekeltséget. Dr. Peter Gašper, Bratislava. m SZO 5 6 193S. i *