Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-31 / 31. szám, péntek

Világ prolet árjai, egyesül jetek ! ŰJSZÖ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. január 31. péntek 30 fillér XI. évfolyam, 31. szám. A Békekiáltvány és a Pancsa Sila szellemében \*jliam Široký elvtárs Ceylon ba érkezett A Csehszlovák Köztársaság és az Indonéz Köztársaság miniszterelnökének KÖZÖS NYILATKOZATA A nézetek egyöntetűsége a legfontosabb nemzetközi problémákban ® Bővül a kölcsönös együttműködés ® A közeljövőben a Csehszlovák Köztársaság és Indo­nézia kulturális egyezményt köt Dzsakarta (ČTK) — Dzsakartäban Január 20-én a Csehszlovák Köztár­saság és az Indonéz Köztársaság miniszterelnökei közös nyilatkozatot írtak alá. A nyilatkozat így hangzik; D Az Indonéz Köztársaság kormányának meghívására Viliam Široký úr, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke, Václav Dávid úr, külügyminiszter és további hivatalos személyiségek kíséretében január 24 —30 között hivatalos látogatáson Indonéziában tartózkodott. Ezen látogatás alkalmával a két ország miniszterelnökei szívélyes ba­ráti megbeszéléseket folytatott az Indonézia és Csehszlovákia közötti kapcsolatokról, valamint a nemzetközi problémákról, (Folytatás a 2. oldalon). tyobb munkánál a Februári Győzelem 10. évfordulója elé Dolgozóink növekvő aktivitással készülnek a Februári Győzelem 10. évfordulójára. Ogy a mezőgazdaságban, mint az iparban napról napra sok és értékes felajánlást tesznek, hogy méltóképpen megünnepelhessük a reakció felett aratott győzelmünket. Vasutasaink, bányászaink, a gép­állomások dolgozói, szövetkezeteseink értékes felajánlásokkal, minden­napi munkájuk javításával akarják bebizonyítani, hogy dolgozó népünk állama jobb életet tud biztosítani mindnyájunk számára. Két hónappal ezelőtt adták ki Moszkvában a kommunista és munkáspártok értekezletén jóváha­gyott Békekiáltványt, mely a nem­retközi helyzetet elemezve biztos vezérfonalat mutat a háborús ka­tasztrófa elkerülésére és a jelenlegi nemzetközi feszültség feloldására. A Békekiáltványnak világszerte ki­váltott visszhangja megmutatta, •milyen nagy rokonszenvvel visel­tetik a világ nagy nyilvánossága az említett okmány tartalma és alap­eszméi iránt. Široký elvtársnak, köztársasá­gunk miniszterelnökének indiai, burmai, kambodzsai, indonéziai látogatása is igazolta, hogy a Béke­kiáltvány és a Nehru indiai minisz­ter által hirdetett Pancsa Sila (a békés egymás mellett élés öt alap­elve) azonos érdekeket követ és a széles népi tömegek támogatását élvezi. Hasonló rokonszenvvel fogadták á tömegek Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnö­kének a nyugati államok kormány­főihez intézett üzenetét is, melyben kifejtette a jelenleg legégetőbb és már most megoldható nemzetközi problémákkal foglalkozó csúcsérte­kezlet mielőbbi összehívásának szükségét. Mi kölcsönzi ezt az erőt a béke híveinek világszerte? A felelet egy­szerű: nagyságuk tudata és az a tény, hogy létezik egy tömör, számbelileg is jelentős béketábor, melynek élén a Szovjetunió áll. A békeharcosok táborának jelentős részét az a lÍ5 ország képezi, mely ma az űj társadalmi rendet, a szo­cializmust építi, és a földgolyó területének 26 százalékát képezi, lakossága pedig felülmúlja a világ lakosságának egyharmad részét. Közel egymilliárd ember rázta le örökre a tőke igáját és épít új tár­sadalmat. A szocializmus építésének útjára tért országokon kívül a gyarmati rendszer bomlása következtében a gyarmati sorban sínylődő né­pek nemzeti felszabadító harca győzelmeinek nyomában egymás után alakulnak a független nem­zeti államok, s ily módon több mint 700 millió ember számolt le a gyar­mati uralommai. A második világ­háború óta a hajdani gyarmatok területén 25 űj állam alakult. A Szovjetunió vezette szocialista világrendszer gazdasági és kultu­rális téren elért sikereivel, béke­politikájával, világító toronyként utat mutat a gyarmati járomban sínylődő népeknek. Méltán látják benne példaképüket. Kelet nemzeti szabadságharcot vívó arab népei. A Szovjetunió tekintélye mentette meg tavaly Egyiptomot és Szíriát az imperialisták komoly következ­ményekkel járó beavatkozásától. „Honnan fenyegeti veszély a bé­két és a nemzetek biztonságát? A tőkés monopóliumok érdeke a háború. A háborúról álmodoznak, mivel a két világháború és a mos­tani lázas fegyverkezésen rendkívül meggazdagodtak", — fejti ki vilá­gosan a Békekiáltvány. Noha a szocialista tábor orszá­gai és a világ térképén megjelent űj független nemzeti államok kö­zött a társadalmi rend, a gazda­sági rendszer, világnézet stb. te­kintetében nagy a különbség, egy táborba tereli őket közös érdekük: a világbéke megőrzése. Hisz békére van szüksége a Szovjetuniónak, hogy diadalmasan folytassa a kom­munizmus építését, béke kell a né­pi demokratikus államoknak, hogy lerakhassák a szocializmus alapjait, béke kell köztársaságunknak is, hogy a Szovjetunió után elsőnek tetőzzük be a szocializmus építé­sét. Békét követelnek a gyarmati sorsból nemrégen felszabadult or­szágok népei, hogy a sajátjuk épí­tésével mielőbb kiheverjék a gyar­mati uralom következményeit, be­hozzák az elmulasztottakat. E cél érdekében eltörpül minden nézet­beli és rendszerbeli különbség a szocialista országok és a volt gyar­mati területeken új nemzeti életet kezdő független országok között. A nacionalizmus távol áll a szo­cialista rendszertől, mégis melegen támogatjuk a gyarmati uralomtól megszabadulni akaró országok, ne­vezetesen az arab államok nacio­nalizmusát, mivel ezt a nacionaliz­must nemcsak a nemzeti burzsoá­zia, hanem főképpen a széles népi tömegek legfőbb érdekei sugallják. Široký elvtárs jelenlegi látoga­tása még jobban megerősíti ben­nünk a szabad keleti népekhez fűző hagyományos barátság szálait. Ši­roký elvtársnak és Dzsavaharlal Nehrunak megbeszéléseiről kiadott közös nyilatkozat megerősítette ezt a tényt: „A két miniszterelnök megelégedéssel vette tudomásul országaik gazdasági, kulturális és műszaki együttműködésének ki­bontakozódását és eredményeit." Igen, kölcsönös kereskedelmi és gazdasági egyezmények támasztják alá a szóban forgó országok irá­nyában tanúsított békepolitikánkat, mely így konkrét formát ölt. A szo­cialista tábor részéről, főként az iparilag fejlett Szovjetunió és Cseh­szlovákia részéről nyújtott önzet­len segítség növeli barátaink szá­mát. Az amerikai monopóliumok részéről megnyilvánuló naftaszomj, értékes lelőhelyek megkaparintásá­nak politikájával szemben álló ön­zetlen kölcsönös baráti támogatás reális erő, mely további harcosokat toboroz a béke zászlai alá. A béke pedig megoltalmazható, ha „mindazok, akik számára a béke drága, egyesítik törekvéseiket, fo­kozzák éberségüket a háborús uszítók intrikáival szemben és tu­datosítják, hogy szent kötelessé­gük fokozni harcukat a veszélyben forgó béke védelméért." S a nemzeti szabadságharcukat vívó, vagy pedig már független nemzeti államukat építő ázsiai­afrikai országok új erőt jelentenek a béke küzdőterén, mert mint a Békekiáltvány mondja: „Az Októ­beri Forradalom által életrekeltett gyarmati nemzetek lerázták, vagy pedig lerázzák az évszázados füg­gőség igáját és békében kívánnak élni, s nem engedik az imperialista erők beavatkozását belügyeikbe. Az ismert „öt alapelv" — a területi sérthetetlenség és szuverenitás kölcsönös tiszteletbentartása, a meg nem támadás, a belügyekbe való kölcsönös be nem avatkozás, egyenlőség, kölcsönös előnyben részesítés, békés egymás mellett élés — politikáját, a béke és sem­legesség politikáját folytatják, hogy véget vessenek az elmaradottság­nak és .nyomornak." Több szenet a hazának Szénipari dolgozóink a Februári Győzelem tiszteletére szintén értékes felajánlásokat tettek. A bányászoknak több mint 100 kollektívája arra köte­lezi magát, hogy az ostrava-karvinái szénmedencében a győzelmi évforduló tiszteletére 5 ezer tonna szenet fejte­nek terven felül. A Roosewelt Nagy­bánya dolgozói Ervénicében az első negyedévre tett felajánlásuk alapján 12 ezer tonna, a Lezáky Bánya — amely a köztársasági elnök zászlajának tulajdonosa — pedig 19 500 tonna szénnel fejt ki többet, mint amit a negyedévi terv számára előírt. A szlovákiai szénbányák dolgozói is jelentős felajánlásokat tesznek. A Bé­ke-bánya dolgozói 2 ezer tonna szén terven felüli termelésére kötelezték magukat és — mint a kötelezettség­vállalás további része írja — az ön­költséget 800 ezer koronával csök­kentik. Ha összehasonlítjuk az első köztár­saságban elért széntermelési eredmé­nyeinket a maiakkal, büszkék lehetünk az elért eredményekre. 1937-ben Cseh­szlovákiában 16 677 000 kő- és 17 496 000 tonna barnaszenet bányász­tak. Tavaly bányászaink 25 328 000 tonna kő- és 48 782 000 tonna barna­szenet adtak köztársaságunknak. De bányászaink — mint a fentiekből ki­tűnik -r- ma már a gazdaságosság kérdését is szem előtt tartják. Ezt az igyekezetet fokozni, most egyik leg­fontosabb feladatunk. Gyorsabb, biztonságosabb közlekedést Vasutasainkat talán kellemetlenül érintette a Központi Bizottság leg­utóbbi róluk szóló határozata. Nem is csoda, hiszen minden népünket és családját szerető dolgozó szívügyének tekinti köztársaságunk minden oldal­ról történő fejlődését. A kassai, bra­tislavai és ostravai vasúti körzetbe tartozó dolgozók a hibák tökéletes elemzése után szocialista kötelezett­ségvállalást tettek. ígérik, hogy a jö­vőben betartják az összes rájuk vo­natkozó előírásokat, a szállítási gra­fikonok szerint fognak dolgozni. Jobb munkaszervezéssel bizonyára elérik, hogy képesek lesznek teljesíteni a rájuk háruló feladatokat. A kötelezett­ségvállalás súlypontját a rövidlejáratú feladatok képezik. Ide tartoznak: a szerelvények helyes rendezése, a szállítási határidők pontos teljesítése, a mozdonyok és a többi gépek az ed­diginél tökéletesebb kihasználása. A Bratislava Nové Mesto-i állomás dolgozói elhatározták, hogy 5 száza­lékkal csökkentik a vagonok állomá­VÁLASZ a CSKP KB-nak a vasúti közlekedés helyzetéről szóló határozatára. A kassai vasúti osztályon e na­pokban megtartották a Cierná nad Tisou-tól Bohumlnon át Valašské Meziŕící-ig levo vasúti állomások ve­zető gazdasági dolgozóinak aktívá­ját. Az aktíván a vasúti közlekedés feladatainak elvégzésére vonatkozó intézkedésekről és főleg arról tár­gyaltak, hogyan szüntessék meg a jelenleg felmerülő nehézségeket és fogyatékosságokat a Čierna nad Ti­sou—Bohumín fővonalon. A žilinai vasúti állomás alkalmazottai tl CSKP KB-nak a vasúti közlekedés helyze­tére vonatkozó januári határozatára vála­szolva üj összüzemi kötelezettségvállalást tettek a Februári Győzelem 10. évforduló­ja és a CSKP XI. kongresszusa tiszteleté­re. Kötelezettségi* vállaltak arra. hogy minden hónapban teljesíteni fogják a Čierna nad Tisou-i vasúti állo­más számára juttatott üres szénkocsik éa fedett kocsik szabályozási feladatait. A vasúti kocsik benntartózkodását a múlt év IV. negyedévéhez viszonyítva a helyi kocsiknál 7,2 százalékkal, a tranzit-ko­csiknál feldolgozással együtt 34,9 százalék* kai csökkentik. A kiinduló vonatok járat* grafikonjának teljesítését a személyvona­toknál 8,2 százalékkal, a tehervonatoknáj 10,2 százalékkal akarják megjavítani és ár­traneit-kocslk késését is csökkentik, A vasúti állomás alkalmazottainak koílek-: tívájához a žilinai • mozdooycsmnok dolgozói is csatlakoztak és kStelezetteépvátlaHst tettek a gőzmoz* donyok javítási százalékának a tervvel síemben 5 százalékkal való leszállítására és az éjieti műszakok bevezetésére egy javítóműhelyben. A žilinai vasúti állomás dolgozói a munka megjavítására irányuló fenti szocialista kötelezettségvállalással i versenyre hfvják a boíumtnl. Valašské Meziŕídl-i, vrútkyi. Spišské Nová Ves-i, kassai, Čierna nad Tisou-i és zvoleni vasútállomásokat. Az összüzemi kötelezettségvállalás . teljesítését és a versenyfelhívás elfogadásét havonta figyelemmel fogják kísérni a csomópont pártbizottságának ülésein a végrehajtó egységek főnökeinek, az üzemi pártbizott­ságok és az üzemi szakszervezeti bizottsá­gok elnökeinek jelenlétében. son való tartását, baleset nélkül 130 ezer vasúti kocsit továbbítanak az ál­lomásról. Ezekhez hasonló kötelezettség-válla­lásokat készítenek elő hazánk többi fontos vasútállomásai is. > A žarnovicei fafeldolgozó üzem dolgozói félmillió korona értékben gyártanak több árut a Februári Győ­zelem évfordulójának tiszteletére. A kötelezettségvállalások szerint töb­bek között 18 köbméter furnírlemezzel, 140 köbméter vízhatlan furnírlemezzel gyártanak többet. Ezek a gyártmányok külföldön is keresett árucikkek, úgy­hogy kötelezettségvállalásukkal devi­zagazdálkodásunkat is segítik. (t. m.) Készül a 128 koronás szilonruha A Kutná Hora-i Mira vállalat dolgozói megkezdték egy újfajta női szi­lon-ruha gyártását. A ruha ára valóban olcsó. Az alacsony árat azzal érték el, hogy jelentősen csökkentették a termelési költségeket és a mun­katermelékenységet '15—22%-kai növelték. Képünk a ruhagyár egyik futó­szalagjának munkáját mutatja be. B. Krejčí (ČTK) felv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom