Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-30 / 30. szám, csütörtök

Az Orosz SZSZSZK több nyersvasat és acélt termel, mint Anglia, Franciaország és az NSZK Mint már hírt adtunk róla Moszk­vában a nagy Kreml-palotában ked­den tíz órakor kezdődött az Orosz SZSZSZK Legfelső Tanácsának V. ülésszaka. Az ülésszak első napján megjelen­tek Arisztov, Brezsnyev, Bulganyin, Furceva, Hruscsov, Ignatov, Kiric.sen­ko, Kozlov, Mikojan, Muhitgyinov, Szus^lov, Vorosilov, Poszpjelov, Kaln­berzin, Kirilenko, Hoszigin és Pervu­hin elvtársak. A Szovjetunióban új vízlerómű épUI a Szergejev folyóin. Ké­pünk hátterében az építkezés színhelye látszik, előtérben pedig Adel Vitaljevna Regyanova főtechnológus él Michail Andreje­vics Mamanov fiatal mérnököt ábrázolja. (Trud felvétele) Az ülésen megtárgyalják az Orosz SZSZSZK 1958. évi népgazdasága fej­lesztésének tervét és -a szövetségi köztársaság állami költségvetésének javaslatát. A délelőtti ülésen a kül­döttek meghallgatták aiz előadók mindkét kérdésről szóló beszámolóját. Az Orosz SZSZSZK legfontosabb termékeinek termelése jelentős mér­tékben túlszárnyalja a vezető kapi­talista országokat. Az Orosz SZSZSZK­ban több nyers­1 vasat, acélt, hen­gerelt árut gyárta­nak és villamos áramot fejleszte­nek, mint Nagy­Britanniában, Fran­ciaországban és a Német Szövetségi Köztársaságban. A szövetségi köztár­saságban jelenleg mintegy 130 000 ipari vállalat mű­ködik, amelyek a szovjet ipari ter­melés kétharmad­részét adják. A népgazdaság Irá­nyításának átépí­tése jó «lőfeltéte­leket teremtett a szövetség gazda­ságának további fejlesztésére. A világsajtó Hruscsov minszki beszédjéről News Chronicle: Komoly okok a legfelsőbb szintű tárgyalások mellett • Neue Rheinzeitung: Moszkva az európai feszültség enyhítésére törekszik W. Sz. Hruscsov elvtársnak, a Bjelorusz SZSZK mezőgazdasági dolgozói értekezletén elhangzott beszéde világszerte nagy visszhangot keltett. A 4a­pok legnagyobb része a beszéd azon fejezetét emeli ki, amelyben Hruscsov elvtárs ismét hangsúlyozza a szocialista és kapitalista államok képviselői leg­magasabb szintű értekezlete mielőbbi megrendezésének szükségességét, amint azt a szovjet kormány a nyugati nagyhatalmakhoz és sok más országhoz intézett üzenetében javasolta. A lapok kommentárjaikban az értekezlet mel­lett foglalnak állást, sőt bírálják egyes nyugati körök álláspontját, amelyek elutasítják a Szovjetunióval való legmagasabb szintű tanácskozásokat, azzal az állítással, hogy itt .propaganda manőverről" van szó. Üj összetűzés a szíriai-izraeli határon Damaszkusz (CTK) - Szíria kato­nai megbízottja közölte, hogy január 28-án a szíriai-izraeli határon új ösz­szetűzésre került sor. Egy 60 főnyi iz­raeli katonai csoport három páncél­autó támogatásával gépfegyvertüzet nyitott a határon át szíriai parasz­tokra. Két és félórás tüzelés után az izraeli katonák visszavonultak Dan faluba. A FRANCIÁK az oráni börtönben január 28-án két algériai hazafit kivégeztek. (ČTK) Terjed a nyugatnémet textilmunkások sztrájkja Berlin (ČTK) - A múlt hét elején kitört a Német Szövetségi Köztársa­ság textiliparában dolgozó munkások és alkalmazottak sztrájkja és azóta egyre újabb textilüzemekre terjed ki. Annak utána, hogy Bremenben és Delmenhorstban négyezer textilmun­kás abbahagyta a munkát, most Han­noverben is sztrájkba lépett a tex­tilgyárak kétezer dolgozója. Wil­helmshabenben 700 textilmunkás sztrájkol. így például a News Chronicle angol lap hangsúlyozza, hogy a legmagasabb szintű tárgyalások mellett komoly okok szőlanak. A nyugati hatalmak­nak elvben már nemcsak, hogy régen el kellett volna fogadniok a meghí­vást, hanem válaszolniok és meghatá­rozniok kellett volna az értekezlet összehívásának időpontját... A világ bizonyítékokat kíván, hogy a Kelet­és a Nyugat valamire nézve megálla­podhatna már. A nehezebb kérdése­ket később is meg lehetne tárgyalni. Az Echo francia lap az értekezlet megrendezésének kérdésével kapcso­latban megállapítja, hogy a jelenlegi helyzetben csupán két kiút van: „Vagy a véget nem érő lázas fegyver­kezés és a háború, vagy pedig béke­kötés, amelyet tárgyalások útján le­het elérni, mégpedig olyan fegyver­szünetet, amelyben nem lesz sem győztes, sem vesztett fél." Az amerikai sajtó és politikai körök figyelmet szentelnek Hruscsov az USA álláspontját illető kritikájának, amely szerint az USA a leszerelés problémáját a ballisztikus lövedékek kérdésére akarja korlátozni. Amint ismeretes, e lövedékekkel csupán a Szovjetunió rendelkezik, a nyugati hatalmaknak nincsenek ilyen lövedé­kei. A nyilvánvalóan sugalmazott hí­rek egész sora azt a nézetet fejezi ki, hogy az USA hivatalos körei nem szándékoznak egyetérteni a leszere­lési probléma és a jelenlegi nemzet­közi kapcsolatok további fontos kér­déseinek megoldására vonatkozó tervvel, amint azt N. Sz. Hruscsov ja­vasolta beszédében. Canworthy, a New York Times tudósítója Washing­tonból jelenti, hogy „hivatalos sze­mélyiségek magánbeszélgetésekben hangsúlyozták, hogy a Nyugat bár­milyen egyezmény megkötésének A szövetségi parlamentben a harc nem ér véget Hogy milyen méreteket öltött a nyugatnémet közvélemény elége­detlensége Adenauer szövetségi kancellár állásfoglalása miatt a szovjet békejavaslatokhoz, ezt szemléltetően mutatta a szövetségi parlament múlt hét végén folyta­tott külpolitikai vitája. Ezekben a napokban ez visszatükröződik a nyugatnémet lapok hasábjain is, amelyek kommentárjai a külpoliti­kai vitákkal kapcsolatban elsősor­ban két nyilatkozattal foglalkoznak, amelyek megadták a vita hangne­mét. Két képviselő, dr. Dehler, a Szabad Demokrata Párt és dr. Heinemann, a Szociáldemokrata Párt képviselője éles szavakkal, — amilyeneket a bonni par­lamentben már évek óta nem hallot­tak — elítélte Adenauer militarista po­litikáját, amelyet már 1949-től, a Né­met Szövetségi Köztársaság megalaku­lása óta űz. A két polgári politikus valamikor szorosan együttműködött Adenauerrel. Dehler igazságügyminisz­-ter és Heinemann belügyminiszter volt, akkoriban még mint az Adenauer Kereszténydemokrata Uniójának tagja. A két politikus kivált Adenauer párt­jából. Ennek oka Adenauer Szovjet­unió iránti gyűlölete, valamint azon irányvonala volt, hogy Nyugat-Német­országot militarista állammá alakítsa át Németország egyesítésének hátrá­nyára. Dr. Heinemann beszéde abban a követelésben csúcsosodott ki, hogy Adenauer kancellár mondjon le. Jel­lemző, hogy a Kereszténydemokrata Unió szónokai közül senki sem volt képes megdönteni a két képviselőnek a vita során felhozott argumentumait. Adenauer szerepe, amint arra a két képviselő rámutatott, már régen isme­retes a haladó közvélemény előtt. Azonban az a körülmény, hogy Aden­auer arcáról a szövetségi parlamentben két polgári párti politikus az újságírók és diplomaták jelenlétében a rádió által közvetített beszéd során lerán­totta az álarcot, kétségkívül erős ha­tást tesz a lakosság széles rétegeire és hozzájárul az Adenauer nemzetelle­nes politikájával való növekvő elége­detlenséghez. Ez a külpolitikai vita egyedüli po­zitív eredménye. A vitában nem volt szó semmiféle új problémáról. A szö­vetségi parlamentben az ellenzék már 1950 óta elutasítja a bonni kormány K O MM ENTÁ R ü N K militarista terveit és így a lakosság hangulatát fejezi ki. Annak ellenére, hogy a lakosság többsége nem kívánja az újrafelfegyverzést, Adenauer a nép és a parlament háta mögött a nyugati nagyhatalmakkal egyezséget kötött Nyugat-Németország bevonásáról az Északatlanti Paktumba, Csakis azután, amikor titokban mindenben megálla­podtak, és a közvéleményt Adenauer állandó nyilatkozataival arról biztosí­tották, hogy nem kerül sor a Wehr­macht feltámasztására, kezdték meg a közvélemény ' cseppenkénti előkészíté­sét az újrafelfegyverzésre. Ezt teszi Adenauer ma is, amikor Nyugat-Né­metországnak atom- és rakétafegyver­támaszponttá való átalakításáról és a Bundeswehrnek tömegpusztító fegyve­rekkel való felszereléséről van szó. A szövetségi parlament engedelmes eszközzé válik a nyugatnémet nép többségének véleményével ellenkező politika folytatására. A Keresztényde­mokrata Unió parlamenti többségét Németország egyesítését szolgáló ja­vaslatok elutasítására és bojkottálásá­ra használja fel. Ezen javaslatok közé tartoznak az atomfegyvermentes öve­zet megteremtésére és az idegen kato­naságnak Németország terfiletéről való kivonására vonatkozó javaslatok. Ez a parlament, amelyet gazdasági nyo­más alatt, a demokrataellenes válasz­tási törvény segítségével, a haladó erők terrorizálásával, az egyházi körök be­avatkozásával és a hazug propaganda segítségével választottak, nem beszél a nyugatnémet nép nevében. Vajon nem erre mutat­e az a tény, hogy amíg a lakosság háromnegyedrésze a rakéta­és atomfegyvereknek Nyugat-Német­ország területén való raktározása ellen száll síkra, a Kereszténydemokrata Unió parlamenti többsége e javasla­tokat elutasítja? Ez azonban egyúttal az ellenzék te­hetetlenségét is mutatja, amely elítéli ugyan a kormánykörök veszedelmes politikáját, azonban nem képes, vagy nem akar a néphez fordulni azzal a felhívással, hogy hatalmas tiltakozó akciókkal kényszerítse ki a nyugat­német politika megváltoztatását, hogy döntsön arról, vajon a Keletre irányuló rakéták támaszpontjai között, vagy pedig békében és barátságban akar-e ilyen feltételeiről nem tárgyalhat és nem is fog tárgyalni..." A hivatalos körök továbbra is tar­tózkodnak bármilyen kommentártól Hruscsov beszédével kapcsolatban. Az amerikai hivatalos körük nyil­vánvalóan nem akarják tekintetbe venni, hogy az atombombák és ra­kétatámaszpontok ellen, valamint a nagyhatalmak legmagasabb színtű ta­nácskozása mellett síkraszáll az egész világ békeszerető népe. Sok ország­ból hírek érkeznek tiltakozó tünteté­sekről, amelyeken az egyszerű embe­rek követelik a megnemtámadási egyezmény megkötését és az állam­férfiak legmagasabb szintű tárgyalá­sát. A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság sajtója kiemeli Hruscsov beszédének azon részét, amelyben Németország egyesítésének kérdéséről tesz emlí­tést. A Neues Deutschland rámutat a Szovjetunió azon készségére, hogy hajlandó hozzájárulni Németország egyesítéséhez azzal, hogy az egyesí­téshez vezető utat a német népnek magának kell megtalálnia. Figyelembe veszi Hruscsov beszédének főképpen azon fejezeteit, amelyekben arról van szó, hogy nem lehet mellőzni a két német állam létezésének és különbö­ző társadalmi rendszerének történel­mi tárgyát. A DPA jelentése szerint a bonni hi­vatalos körök álláspontja elutasító. Az ügynökség közli, hogy ezt az ál­láspontot F. Heine, a Nyugatnémet S^pciáldemokrata Párt sajtófőnöke bírálta, aki követelte, hogy Hruscsov minszki nyilatkozatát gondosan átta­nulmányozzák. „A kormánynak — ál­lapította meg Heine —, a másik fél nyilatkozatára az állandóan ismétlődő „nem" helyett az újraegyesítés kér­désében gyakorlati javaslatok és ter­vek formájában végre „igent" kell mondania." A nyugatnémet lapok egész sora megelégedését fejezi ki N. Sz. Hruscsovnak a vitás kérdések békés megoldására vonatkozó új nyi­latkozatai felett. A Neue Rheinzei­tung véleménye szerint Hruscsov ki­jelentései az atomfegyvermentes öve­zetről és az európai kollektív bizton­ság egyezményéről arra mutatnak, hogy „Moszkva az európai feszültség enyhítésére törekszik." A lap hang­súlyozza, hogy a Szovjetunió ezen ál­láspontja hozzájárul a német kérdés megoldásához is. A Bagdadi Paktum tanácsának ülését zárt ajtók mögött tartják Az agresszív Bagdadi Paktum tanácsának ülését január 28-án Ankarában zárt ajtók mögött folytatták. A megbeszélések fő pontját katonai jellegű kérdések képezték, amelyeket a paktum katonai bizottsága jelentésének alapján terjesztettek elő. Ügy hírlik, hogy a megtárgyalt kérdések között volt a stratégiai országutak és vasutak építése a paktum tagállamai kö­zött. élni a keleti szomszédokkal rakéták és atombombák nélkül. Szervezett, irányított ellenállás nél­kül Adenauert nem lehet megállítani militarista útján. Széleskörű népmoz­galom kezdeményezése most a Német Demokratikus Köztársaságból indult ki. O. Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke rádióbe­szédében felszólította az egész német népet, hogy Németország egész terü­letén népszavazást tartsanak arról, va­jon létrejöjjön-e a közép-európai atomfegyvermentes övezet, amelybe mindkét német állam tartozna. Ottó Grotewohl azt javasolta, hogy a szakszervezetek legyenek e népsza­vazás kezdeményezői. Az ellenzék és elsősorban a szociál­demokrata párt vezetői e javaslatról egyelőre hallgatnak. Azonban Német­ország Szociáldemokrata Pártja mun­kástagságának nyomására — amely követelte, hogy a Szociáldemokrata Párt parlamenten kívüli akciókhoz folyamodjon, — Ollenhauer most kénytelen volt kijelenteni, hogy Né­metország Szociáldemokrata Pártjának vezetősége szombati ülésén elhatároz­ta, „gyűlések, plakátok és brosúrák formájában eleget tesz ezen kívánság­nak". Annak ellenére, hogy Ottó Grotewohl javaslatát a nyugatnémet sajtó agyonhallgatja, e javaslatot az üzemekben és az értelmiség soraiban kibontakozó mozgalom magáévá teszi. A Német Demokratikus Köztársaság üzemi munkásai táviratokat és levele­ket küldenek a nyugat-németországi gyárak dolgozóinak. E levelekben, a dolgozók ismertetik a népszavazásra vonatkozó javaslatot és közös harcra szólítanak a nyugatnémet militarizmus ellen. E küzdelem új időszaka megkez­dődött. A szövetségi parlament vitája megmutatta, miképpen nő az elégedet­lenség a NATO politikája miatt. Most arról van szó, vajon a nyugat-német­országi szakszervezetek és Németor­szág Szociáldemokrata Pártjának veze­tői megteszik-e az egyedüli reális lépést, amely közelebb hozhatja a két német államot és meggátolhatja, hogy Nyugat-Németország atom- és rakéta­támaszponttá váljon. Ez a lépés a Német Demokratikus Köztársaság által javasolt népszavazás gondolatának tá­mogatása. Bohumil Schneider Amint Auni Chalidi, a Bagdadi Paktum főtitkára közölte, Ekrem Aka­iin török tábornokot a katonai terve­zés újonnan alakított törzskarának elnökévé nevezték ki. Az elnök he­lyettese továbbra is Daniel Campbell, amerikai repülőtábornok maradt. A törzskar székhelye Bagdad. Chalidi kijelentette, hogy a vezérkar megala­kítása első lépés a Bagdadi Paktum államai egységes katonai vezetésének megteremtésére. Amint az ankarai megfigyelők megjegyzik, a Bagdadi Paktum katonai szervezése ezzel a NATO szerevezetéhez idomul. Chalidi közölte továbbá, hogy sző volt a Bagdadi Paktum tagállamai fegyveres erői fegyverzetének egysé­gesítéséről is. AZ USA MEGKÍSÉRLI A PAKTUM FELBOMLÁSÁNAK MEGAKADÁLYOZÁSÁT Az ülésszakot a nemzetek fokozott függetlenségi és békeharca idején tartják. E harc veszélyezteti az im­perialisták ázsiai és afrikai pozícióit, bomlasztó hatással van a Bagdadi Paktumra is. Az imperialistáknak csak nagy nehézségek árán sikerült a pak­tumot fenntartani. Ebben az irányban különösen nagy törekvést fejt ki az (USA. Hogy Dulles személyesen vesz részt a paktum ülésén, ez annyit je­lent, hogy az USA már kilépett a hát­térből, ahol eddig tartózkodott, hogy nyíltan tárgyaljon és megvalósítsa a Bagdadi Paktum közvetlen amerikai irányítását ms meggátolja teljes fel­bomlását. ANKARÁBAN JS+n, — Vigyázat! Jön Dulles! (Az Előre karikatúrája^ AZ ÉSZAKKELET-KlNAI Fengman gép­igyárban e napokban elkészítették az első i kínai emelődarut, amely 30 tonna súlyú ! teher felemelésére képes. (ČTK) DR. AHMAD SZUKARNO, Indonézia el­l nöke január 29-én a japán kormány meg­hívására repülőgépen Tókióba érkezett. (ČTK) A KOREAI katonai fegyverszüneti bizott­| sáq titkárainak ülésén a koreai és kínai I fél titkára tiltakozott az ellen, hogy az i amerikai katonai repülőgépek megsértet­l ték a koreai és kínai fél légiterét. (ČTK) ' NYUGAT-NÉMETORSZÁGI ipari vállala­j tok Törökországnak 20 millió márka érté­l kű Iőszergyárberendezést szállítanak. (ČTK) LODGE, az USA ENSZ-bell állandó kép­iviselője január 29-én New Yorkból négy­[ heti körutazásra indult. Eisenhower sze­[mélyes küldötteként Iránba, Afganisztán­I ba és Indiába látogat. (ČTK) A HAWAI SZIGETEK fővárosában, Hono­luluban, a kikötő- és rakodómunkások i amerikai szakszervezeti szövetségének 16­itagú végrehajtó bizottsága az amerikai | külpolitikáról kiadott nyilatkozatában hang­i súlyozza, hogy az amerikai nép érdekében ia következő legfontosabb követeléseket i kell elfogadnia: Tárgyalni a vitás kérdések­éről, csökkenteni a fegyverkezést, véget vet­i ni a nukleáris fegyverkísérleteknek és ke­reskedelmi kacsolatokat kötni valamennyi l országgal. (ČTK) A SVÉD Demokratikus Ifjúsági Szövet­ség értekezletének 100 küldötte Gaevle városában határozatot hozott, amelyben tiltakozik a további fegyverkezés ellen és az atomfeqyverek általános betiltását köve­teli. (ČTK) Jóváhagyták az algériai kerettörvényt A francia nemzetgyűlés január 28-an másöUik olvasásban 310 szavazattal 234 ellenében jóváhagyta az úgynevezett algé­riai kerettörvényt és elutasította a köztár­sasági tanács által január 17-én ajánlott egyes változtatásokat. Ezért a kerettör­vényt a köztársasági tanácsban második olvasásban ismét megtárgyalják. A nemzetgyűlés 292 szavazattal 249 el­lenében jóváhagyta az algériai választási rendszerről szóló törvényjavaslatot. A ja­vaslatot a köztársasági tanács által ajánlott változtatásokkal fogadták el, ezért jóvá­hagyása végleges. Lacoste algériai minisz­ter megmagyarázta, hogyan képzeli el a francia kormány a választásokat. Kijelen­tette ugyanis, hogy a választásokat csakis helyi méretekben lehetne megtartani, még­pedig „kellőképpen pacifikált" területeken, míg az általános választásokat csakis a „végleges pacifikálás után", vagyis a fran­cia megszálló haderők zavartalan ellenőr­zésével lehetne megtartani. ÜJ SZO 3 ír 1958. január 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom