Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-26 / 26. szám, vasárnap

A szovjet mezőgazdaság fejlődésének jelenlegi jellemző vonása a termelés gyors növekedése N. Sz. Hruscsov beszéde a Bjelorusz SZSZK- példás mezőgazdasági dolgozóinak értekezletén Moszkva (ČTK) — A moszkvai lapok jar.uár 25-én közölték N. Sz. Hrus­csovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első tit­kárának, a Bjelorusz SZSZK példás mezőgazdasági dolgozóinak e napok­ban Minszkben tartott értekezletén elhangzott beszédét. N. Sz. Hruscsov a többi között kije­lentette, hogy a szovjet ipar növeke­désével egyidejűleg állandóan fejlődik a szocialista mezőgazdaság is. Adato­kat közölt, amelyek a szovjet kolhoz­és szovhoztagok, valamint a traktor­úllomások dolgozóinak sikerét mutat­ják. így például a szarvasmarhabe­gyűjtés élősúlyban x 1957-ben az 1956. évhez viszonyítva 550 ezer ton­nával és 1955. évhez viszonyítva X 400 000 tonnával emelkedett. 1957­ben 77 000 tonnával több vajat ter­meltek, mint 1956-ban és 282 000 tonnával többet, mint 1953-ban. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára beszédében ezután megállapította, hogy növekedett a kolhozok jövedel­me is. 1952-ben a kolhozok teljes jö­vedelme 42 milliárd 800 millió rubel, 1956-ban 94 milliárd 600 millió rubelt tett ki, vagyis a jövedelem 2,2-szere­sére emelkedett. 1957-ben a kolhozok jövedelme még magasabb volt. A szovjet mezőgazdaság fejlődésé­nek jelenlegi jellemző vonása — N. Sz. Hruscsov szavai szerint — a ter­melés gyors növekedése. Ha összeha­sonlítjuk a mezőgazdasági termékek termelésének és begyűjtésének évi növekedését a legutolsó három-négy évben az előző évekkel, az eltérés még szembeötlőbb lesz. 1954 — 1957 években az átlagos évi gabonatermés 27 százalékkal volt magasabb, mint 1950-1953 években. Az utóbbi évek­ben 27 százalékkal többet szolgáltat­tak be. Ugyanabban az időben a nyersgyapot-termelés 13 százalékkal, a beszolgáltatás 12 százalékkal, a hús­termelés 26 százalékkal, a beszolgál­tatás 51 százalékkal, a tejtermelés 29 százalékkal, a beszolgáltatás 62 szá­zalékkal volt nagyobb. Ebből arra le­het következtetni, — jelentette ki N. Sz. Hruscsov —, hogy a termelés ma­gasabb színvonala az utolsó években a Szovjetunió mezőgazdaságában elért tartós sikerekről tanúskodik. A gép- és traktorállomások jelen­tőségéről szólva Hruscsov elvtárs kijelentette: „A gép- és traktorállo­mások történelmi szerepet töltöttek Január 27-én, tehát holnap Anka­rában összeül a Bagdadi Paktum tag­államainak (Anglia, Törökország, Pa­kisztán, Irak és Irán) kormányfői ér­tekezlete. Érdekes felfigyelnünk arra, hogy röviddel a szovjet technikai és diplomáciai világsikerek után ez im­már a második agresszív katonai tömb „csúcsértekezlete", amely lát­ványos egységfitogtatással törekszik politikai egyensúlyozásra és tekin­télypótlásra. Az értekezlet szenzáció­ja és „fénypontja", hogy részt vesz rajta Dulles amerikai államtitkár is; ez a tény egyben meghatározza az ülés világpolitikai jelentőségét és hi­vatását is. Amerika nem teljes jogú tagja en­nek a szövetségnek. Ez azonban ko­rántsem jelenti azt, hogy nem érdek­lődik a tömb tevékenysége iránt, sőt ellenkezőleg, különféle bizottságaiban való részvételével, főképp pedig az alelnöki tisztség betöltésével — Da­niel Campbell tábornok személyében — egyenesen kezében tartja és irá­nyítja azt. A múlt év elején az USA szövetségesei azt remélték, hogy csatlakozik ehhez a tömbhöz, s a volt angol államminiszter Mr. Nutting elhamarkodottan nyilatkozott is a New York Herald Tribunenek, misze­rint a „USA csatlakozása a bagdadi tömbhöz az együttműködés (USA és Anglia között. Szerk.) lehetőségének a legfényesebb példája. Ez a látszat­íeltés azonban csupán az Eisenhower­slv elfogadását akarta elősegíteni Kö­zép-Keleten. Amerika továbbra is a tömbön kívül maradt, sőt Washington dilügyminisztériuma Szíriának adott :ájékoztatása szerint még Ankara itán sem kíván tagjává válni. Ez per­ize csupán átlátszó fogás, hiszen ak­for miért nem küld, úgy mint eddig s, csupán megfigyelőket e paktum ilésére, miért fontos, hogy részt ve­jyen rajta személyesen az államtit­cár? Az Egyesült Államok a legújabb lolitikai fejleményekre való tekintet­ei komoly szerepet szán a Bagdadi 'aktum államainak. A tömb eddigi :üldetése (amerikai sugalmazásra!) iz volt, hogy egyensúlyozza a függet­snségükért és önállóságukért küzdő irab országok erejét a Nyugat javára. :zt a szerepet eddig elég gyatrán öltötte be: az egyiptomi kudarccal, emrég pedig a Szíriával kapcsolatos be a gazdálkodás új szocialista mód­szerének bevezetésében. Most, amikor a kolhozok megszilár­dultak és megerősödtek kádereik, akik minden .feladat teljesítésére ké­pesek, amikor a pártszervezetek a falvakban gyökeret vertek és a párt­bizottságok részletesebben kezdtek foglalkozni a gazdálkodással — amely bizottságok élén rendszerint elméle­tileg magasan képzett funkcionáriu­sok vannak —, nem kell azt kívánni a gép- és traktorállomásoktól, hogy szervezzék a termelést. Nem volna talán jobb, ha a gépeket átadnák a kolhozoknak — mondotta N. Sz. Hrus­csov —, hogy maguk használják őket a gazdaságban? Elvitathatatlan, hogy a gépek átadása közvetlenül a terme­lőknek hozzájárulna a gazdálkodás emeléséhez és így a termelés növe­kedéséhez, ami annyit jelent, hogy a beszolgáltatott termékek mennyisége nem hogy csökkenne, de még bizony­nyal emelkedne N. Sz. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a gép- és traktorállomások munkájá­nak átszervezése a mezőgazdaság to­vábbi fejlesztése alapvető kérdései­nek egyike. N. Sz. Hruscsov beszédet mondott a Szovjetunió Kommunista Pártja moszkvai városi értekezletén Moszkva (ČTK) - Moszkvában a Szakszervezetek Házának oszlopcsarno­kában január 23-án és 24-én tartották a moszkvai városi pártértekezletet. A moszkvai városi bizottság tevékeny­ségéről Usztyinov, a bizottság első tit­kára tartott beszámolót. N. Sz. Hrus­csov elvtárs az értekezleten beszédet mondott. Az értekezleten Brezsnyev, Bulga­nyin, Vorosilov, Ignatov, Kiricsenko, Kozlov, Mikojan, Muhidinov, Szuszlov, Furceva, Poszpelov, Koszigín és Per­vuhin elvtársak is részt vettek. Viliam Široký miniszterelnök dzsakartai tartózkodásának második napja Látogatás indonéz vezető személyis é g éknél • A függetlenségi emlékmű megkoszorúzása • široký elvtárs a csehszlovák-indonéz labdarúgómér­közésen • Esti fogadás az indonéz miniszterelnöknél Dzsakarta (ČTK) - Viliam Široký miniszterelnök dzsakartai tartózko­dásának második napján délelőtt hivatalos látogatásokat tett kíséreté­nek tagjaival. Václav Dávid külügy­miniszterrel, Ernest Sýkora iskola­és kulturálisügyi megbízottal, Ja­roslav Kohout mérnökkel, a külke­reskedelmi miniszter helyettesével és Ján Zítekkel Csehszlovákia indo­néziai nagykövetével, Ruslan Abdul­ganinál, az indonéz nemzeti tanács alelnökénél és Zainul Arifinnél, az indonéz parlament első alelnökénél (a parlament épületében), valamint Dzsuanda Kartawidzsazsa indonéz miniszterelnöknél hivatalos székhá­zában. Viliam Široký miniszterelnök kíséretével innen a híres „Proklamáciu épületé"-hez ment, ahol dr. Ahmad Szukarno, indonéz elnök kihirdette Indonézia függetlenségét. Viliam Ši­roký miniszterelnök a függetlenség emlékműve előtt koszorút helyezett el. Valamennyi utcán, amelyen Viliam Široký kíséretével a szombat délelőtti legnagyobb forgalom idején áthaladt, az emberek százai álltak meg, hogy barátilag üdvözöljék a csehszlovák kormány miniszterelnökét. Jantiár 25-én a délelőtti órákban Viliam Široký miniszterelnök részt vett a bratislavai Červená Hviezda labdarúgó-csapat utolsó indonéziai mérkőzésén, Indonézia válogatott csapatával. Indonézia miniszterelnö­ke az esti órákban ünnepi fogadást rendezett Viliam Široký miniszterel­nök tiszteletére. Menderes villámlátogatása Irakban Bagdad (ČTK) — Menderes török miniszterelnök a január 25-re vir­radó éjjel katonai repülőgéppel vá­ratlan villámlátogatást tett Bagdad­ban, Irak fővárosában, ahol Abdul Illah trónörökössel és Mirdzsan mi­niszterelnökkel tárgyalt. Az AFP hírügynökség tudósítója jól értesült bagdadi körökben nyert információkra hivatkozva úgy tudja, hogy egyes pontokat tisztázni kellett az iraki vezetőkkel, még a Bagdadi Paktum értekezletének megnyitása előtt. Bagdadi és ankarai körök hí­re! arra mutatnak, hogy Törökország és Iraik között komoly ellentétek me­rültek fel. Venezuelában feszült a helyzet Caracas (ČTK) - Venezuelában ha­zafias frontot létesítettek, amely az általános sztrájk megkezdésében és Jimenez diktátor megbuktatásában jelentős szerepet töltött be. A haza­fias frontban tömörült néptömegek nyomására január 24-én a katonai összeesküvő csoportból két ezredest eltávolítottak, akik Jiménez tábornok legközelebbi munkatársai közé tartoz­tak. Ezek Abel Romero Villante, akit nemrég Jiménez a légierők főparancs­nokává nevezett ki és Roberto Casa­nova, akinek legnagyobb része volt a Maracay városában kirobbant újévi felkelés letörésében. Fabricio Ojeda, a hazafias front el­nöke felszólította a munkásokat és a Holnap kezdődik Ankarában a Bagdadi Paktum értekezlete Mit szeretne Dulles Ankarában? @ Belép-e az USA a Bagdadi Paktumba ? ® Egyre gyengül a kommunis­taellenes arcvonal @ A Szovjetunió közép-keleti ja-­vaslatai felsüléssel nem sok dicsőséget szer­zett. Az ázsiai és afrikai országok kairói értekezlete pedig egyenesen aggodalmakat keltett a Nyugaton azzal a megállapításával, hogy a gazdasági és politikai önállóságukra tö.rekvő ál­lamok nincsenek csupán a nyugati segélyre utalva, számukra sokkal elő­nyösebb a Szovjetunió önzetlen, min­den feltétel nélküli segélynyújtása. Ezek a tények indokolják Dulles részvételét az ankarai értekezleten s amint látható, nem szenzáció, ha­nem inkább kényelmetlen kényszerű­ség. Az Egyesült Államok a Bagdadi Paktumot a másik két agresszív ka­tonai tömb (NATO és SEATO) „méltó testvérévé" akarnák avatni, s esze­rint fekvésénél fogva az e két tömböt összekapcsoló láncszem szerepét töltené be. Ezzel növelnék a Bagdadi Paktum tagállamainak az önbizalmát is, és biztosabban remélhetnék azon céljuknak elérését, hogy ez államok területén nukleáris fegyvertámasz­pontokat helyezzenek el. Mac Ri­chardes, Eisenhower elnöki irodájá­nak képviselője, főnökének megbízá­sából kijelentette, hogy „Ankarában elvi megállapodást akarnak elérni egy erős kommunistaellenes arcvonal kiépítését illetőleg a Közép-Keleten". Ennek az arcvonalnak azonban eléggé homályos a láthatára, hiszen a Közel­és Közép-Kelet legtekintélyesebb 41­— Látod, az a szívtelen angol lehúzta az utolsó ingedet is!... Most pedig gyorsan ide a nadrágot! (A Rudé právo karikatúrája). diákokat, akik fegyelmezett fegyveres alakulatokba tömörültek, hogy segít­senek az országban a rendet fenntar­tani és meggátolni a különféle eleme­ket gaztettek elkövetésében. Pedro Marquez, Venezuela Kommu­nista Pártja politikai bizottságának titkára felszólítást adott ki arra, hogy a katonai csoportot a Nemzeti Front ideiglenes kormánya váltsa fel. „A harcot folytatjuk, mert többet akarunk, nemcsak őrségváltást." M. Torrealba Losi, az „Accion demok­ratica" párt vezére — amelyet 1948­ban feloszlattak, — hangsúlyozta, hogy Venezuela népe nem mond* le arról a jogáról, hogy maga döntsön sorsáról. lamai nem tagjai a szövetségnek, sőt nem is rokonszenveznek vele. A föld­golyónak tehát ez a része még önma­gában sem biztos talaja az amerikai stratégiai elgondolásoknak, s annál kevésbé ígérkezik biztos támaszpont túl a szocialista államok ellen. Dulles ankarai útjától viszont azt is várja, hogy személyes megjelenésével eset­leg kölcsön-beígérésekkel vonzóbbá és elfogadhatóbbá teszi e tömtiöt s vele az amerikai terveket néhány kívül álló ország számára. Az amerikai államtitkár ilyen céljai mellett gazdasági kérdésekkel is kíván foglalkozni. Az Eisenhower­doktrina csődjével ugyanis nem szűnt meg az amerikai monopolistáknak a homoki olaj iránti érdeklődése, s most a Bagdadi Paktum révén szeretne Dulles e dologban közbenjárni. Az államtitkárnak tehát nagyon sok intézni valója lesz Közép-Keleten és nincs sok remény rá, hogy mindezt sikerül nyélbe ütnie. Bulganyin a nyugati államfőkhöz intézett levelé­ben felhívta a figyelmet a Közép­Kelet kérdésének békés úton való megoldására. A Bagdadi Paktum értekezletével kapcsolatban a TASZSZ nyilatkozata szintén figyelmeztetett arra, milyen veszély eredhet abból, ha a közép-keleti országok alávetik magukat az amerikai stratégiai elgon­dolásoknak. Mindezek a józan figyel­meztetések megegyeznek a semleges­séget és önállóságot követelő arab államok érdekeivel, belőlük táplálkoz­nak. Éppen emiatt a szovjet felhívá­sok nagy visszhangot keltettek e te­rület közvéleményében. A Közép-Ke­let népei, beleértve a Bagdadi Paktum tagállamait is, s a világ közvéleménye is helyeslik azt a szovjet javaslatot, hogy létesítsenek a Közép-Keleten is egy Rapacki-terv féle atommentes övezetet. E terv megvalósítása bizto­sítaná, hogy a Közép-Kelet a világbé­kének jelentős bástyájává válna s egyben kielégítené a békét és a megegyezést óhajtó népek követelé­seit. Biztosra vehetjük tehát, hogy az ankarai tervszövögetés egyedülálló sziget lesz majd a józan, meggondolt; szovjet javaslatokkal élő, békét óhaj­tó közép-keleti országok népeinek széles tengerén. (-trik-) Az amerikai ENSZ-lársaság tárgyalásokra szólít fel New York (ČTK) - Az amerikai ENSZ-társaság nyilatkozatot közölt, amelyben felszólít az USA és a Szovjetunió közötti tárgyalásokra. A szövetség az USÄ-t a katonai fel­készültségre szólítja, egyúttal azon­ban kénytelen beismerni, hogy vi­lágszerte „terjed až a követelés, hogy a nyugati hatalmak tárgyalja­nak a szocializmus országaival, hogy újabb kísérletet tegyenek a nemzetközi feszültség enyhítésére és megtegyék a leszereléshez vezető első lépést és hogy az USA-ban egyre terjed az a követelés, hogy az Egyesült Álla­mok mondjon le makacs álláspontjá­ról". A NATO tagállamainak képviselői a Szovjetunióval való tárgyalások mellett New York (ČTK) - A NATO tag­államainak tíz képviselője, akik az Amerikai Egyesült Államokban az amerikai légelhárító védelmi rend­szert tanulmányozzák, e napokban kijelentette a sajtó képviselői előtt, hogy Eisenhower elnöknek el kellene fogadnia a miniszterelnökök értekez­letére vonatkozó szovjet javaslatot. Norman dán képviselő, a csoport megbízottja a tagok többségének ne­vében kijelentette: „Azt hisszük, az Amerikai Egyesült Államok hibát követ el, ha elutasítja a megbeszélésekre vonatkozó orosz javaslatot. Ügy véljük, minden lehe­tőséget meg kell ragadni a béke megszilárdítására." Spaak Bulganyin levelének vonzóerejéről Párizs (ČTK) - Paul Henri Spaak, a NATO főtitkára a január 24-i pá­rizsi sajtóértekezleten panaszkodott, hogy a szovjet kezdeményezés a Nyugaton „rendkívüli nagy figyelmet keltett". Spaak megjegyezte, hogy amíg a nyugati sajtó örömmel közöl­te Bulganyin levelét, Eisenhower el­nök válasza sokkal kisebb hatást kel­tett. | JHéhfiny sorban A CSEHSZLOVÁK IFJÚSÁGI SZÖ­I VÉTSÉG Központi Bizottságának kül­döttsége - Vladimír Meisner, a CSISZ KB titkára és Ján Skoda, a CSISZ bratislavai kerületi bizottságának ve­zető titkára — január 24-én Belgrád­ba érkezett, hogy január 27 - 29-én részt vegyen a jugoszláv népi ifjú­ság VI. kongresszusán. (ČTK) FRANCIA-NYUGAT-AFRIKA Koton kikötőjében január 24-én heves ösz­szeütközésre került sor a rendőrök és az elbocsátás ellen tiltakozó sztrájkoló munkások között. A sztráj­kolók ellen dakari katonai egysége­ket és ejtőernyősöket vetettek harc­ba. Az eddigi hírek szerint az össze­ütközések során két munkás életét vesztette, és sokan megsebesültek. (ČTK) AL BADR, jemeni trónörökös, aki jelenleg Szíriában van, a sajtó kép­viselői előtt kijelentette, hogy a Bagdadi Paktum és minden imperia­lista egyezmény az arab nemzetek függetlenségének és szabadságának veszélyeztetését jelenti. (ČTK) JUGOSZLÁVIÁBAN e napokban vá­lasztási ülések folynak, amelyeken megvitatják a Szövetségi Népi Szkupstinába és az egyes köztársa­ságok szkupstináiba való választások előkészületeit. Az üléseken a március 23-i választásokra ajánlják képvise­lőjelöltjeiket. (ČTK) LI SZIN MAN dél-koreai elnök megerősítette azt a hírt, hogy az USA amerikai irányítható lövedékek szál­lításáról tárgyal a Távol-Kelet szá­mára. Kijelentette, örömmel fogadná az interkontinentális, ballisztikus vagy más rakétalövedékeknek Dél­Korea területén való elhelyezését. (ČTK) WERNER STEINBRING, a nyugat­berlini parlament képviselője beje­lentette kilépését a Keresztényde­mokrata Unióból és a képviselőházi csoportból. Steinbring irfdokolásul azt hozta fel, hogy nincs meggyőződ­ve a Kereszténydemokrata Uni'(5 cél­jainak helyességéről. (ČTK) TÖRÖKORSZÁGBAN ismét megdrá­gult a hús. Az UIus című török lap beszámol arról, hogy a demokratikus párt kormányának hétéves idősza­kában, vagyis 1950-től 1957-ig a hús­árukészítmények ára 3,5-szeresére emelkedett. (ČTK) ÜJ SZÖ 2 # 1958. január 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom