Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-26 / 26. szám, vasárnap

'Ugyik legkere­settebb ex­portcikkünk a ma­láta. A malátagyár­tás leghíresebb köz­pontja Olomouc, amely e téren nagy hagyománnyal ren­delkezik. A sörárpát az O'omouci Malá­tagyárban dolgoz­zák fel. Itt készült képünk is, amely a jeldolgozás egyik folyamatát mutatja be. Az üzemben — amint az a képen is látható — az árpa áztatását teljesen gépesítették. František Nesvadbc. (ČTK) felvétele. Több mint Hü NE MARADJON MEDDŐ "Á DOLGOZÖK SZAYl A lévai Pal ma-üzemben megkétszerezte a termelést A JAVASLATOK GYORS MEGVALÓSÍTÁSA : 3 e 156 ezer koronát fizettek ki az ostrava-karvinai bányakörzet győztes kollektíváinak Az ostrava-karvinai bányakörzet kombinátjában az előkészítő és feltáró munkacsoportok elővájár­jai, valamint a szénkutató intéze­tek és az ostrava-karvinai bánya­körzet kiépítésénél dolgozó kollek­tívák csoportvezetői január 23-án értékelték a múlt év utolsó ne­gyedében folyó verseny eredmé­nyeit. A győztes kollektíváknak 156 950 koronát fizettek ki. A Tü­zelőanyagügyi Minisztérium és a Bányászalkalmazottak Szakszerve­zeti Szövetsége Központi bizottsá­ga vándorzászlaját, valamint 10 ezer korona jutalmat a Generál Jeremenko-bányában működő Zde­nék Maralik 19 tagú gyorsfejtő kollektívája nyerte el, mely három hónap alatt 540 méter folyosót vá­gott. A kollektíva ez alkalomból kötelezettségvállalást tett, mely szerint november 7-ig 2 km-es bányafolyosót ad át, vagyis min­den hónapban 50 méterrel túltel­jesíti az előírt tervet. A bejelentett kötelezettségvál­lalások terven felül néhány vonat szenet és több száz méter folyosó vágását jelentik. Handlová már utolérte a novákyi Bike-bányet A handlovai Nagybánya fejtési eredményeinek segítségével pénteken, január 24-én 1 százalékkal túlhaladta a Béke-bányát a hagyományos válla­latközi versenyben. A handlovai bá­nyászok dolgoznak a legsikeresebben a Februári Győzelem 10. évfordulója és a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére tett kötelezettségvállalásaik teljesíté­sében is. Vállalásuk szerint január végéig 2122 tonna barnaszenet fejte­nek terven felül és 33,8 fm bányafo­lyosót vágnak. Péntek reggelig már 2666 tonna szenet fejtettek és 132,7 méter folyosót vágtak terven felül. A handlovai Nagybánya egyes kol­lektíváinak kongresszus előtti szocia­lista versenyében Michal Pekár mér­nök vezetésével vezetnek az északi szakasz munkacsoportjai. Önfeláldozó munkájával tűnik ki a nyugati sza­kasz kollektívája is, amelyet Ján 2a­bensky vezet. Annak ellenére, hogy a nyugati szakaszon víz tört fel az egyik falon, amelyet ideiglenesen el­jártak, a munkacsoportok ezen a sza­kaszon az utóbbi napokban száz száza­lékon felül teljesítik tervüket. A szlovákiai bányászok január 24-ig összg^en 5586 tonna szenet és ligni­tet fejtettek terven felül. Az utóbbi három nap alatt az Ifjúsági Bánya is teljesíti fejtési tervét és fejtési hiá­nyát 1077 tonnára csökkentette. Két hónapon keresztUl gyárainkban, falvainkban, hivatalainkban száz­és százezer ember vitatta meg a párt levelét és tett javaslatot a ter­melés még hatékonyabbá, még jobbá, még olcsóbbá tételére. Elegendő lenne-e azonban ez a tömegmegmozdulás a párttól várt eredmények teljesedésére? Nem lenne elegendő, üres szó maradna minden felszó­lalás, ha a vezetők, az üzemek és egyéb termelő szektorok funkcioná­riusai nem igyekeznének minél gyorsabban megvalósítani a munkások értékesebbnél értékesebb javaslatait. No, nem valami bonyolult technikai • javaslatok voltak ezek, egyszerűek csupán, — de ha megvalósítják, óriási eredményeket érhetnek el általuk. Az egyik javaslatot az üzem tech­nikusai indítványozták, a másikat az olajpalackozó műhely munkásai. Az olaj gyártása maga nem problé­ma az üzemnek, — mondták a tech­Nagy feladatok előtt Hazánkban évről- évre emelkedik az étolaj fogyasztása. Nem a szegény­séget, az életszínvonal emelkedését bizonyítja ez, — hiszen étolajat csu­pán csak egyes ételfélék ízesítésére használnak háziasszonyaink. Ez a fo­koz&ló étolajkereslet szorongatta meg az utolsó két évben a lévai Pal­ma-üzem gyártási menetét. Ez az üzem ugyanis az egyetlen Szlovákfá­ban, ahol étolajat gyártanak, — őket szorongatják hát: „Még többet gyárts, még többet, még többet!" íme egy kis bizonyíték termelésük, tervük nö­vekedésére: Ha mondjuk 100-nak vesszük a Palma-üzem 1956-ban elért termelését, 1957-ben már 126 száza­lékra kellett emelniük azt. Erre az idei esztendőre pedig 186 százalékra emelték termelési tervüket! Szinte teljesíthetetlen feladatnak látszott ez, pláne ha azt is figyelembe vesz­szük, hogy a lévai Palma-üzem nem­csak étolajat gyárt, hanem szappant és mosóport is. Hogyan oldhatják hát mégis meg, az 1958-ban rájuk háruló feladatot? Segítenek a munkások Október elején még reményvesztet­ten ingatták fejüket a vezetők.'1958­ban megtörténik az a szégyen —> mondogatták — hogy lemarad terv­teljesítésben az üzem étolaj-részlege. A dolgozók maximumot teljesítenek már, gémeinket sem lehet jobban ki­használni. Nincs üzem, amely az adott feltételek mellett a kívánt mértékre fokozza termelését! Ám legjobbkor jött a párt levele. A Palma-üzemben is megkezdődtek a pártlevélviták, s mert e viták jól megvoltak szervezve, még a legegy­szerűbb dolgozók is megismerkedtek az üzem problémáival, azzal, hogy az ő segítségükre is nagyon számít a párt. Es nem is számított hiába. Egy­re-másra jöttek javaslataikkal a dol­gozók, — 21 javaslatot nyújtottak be, — s ezek közül kettő az étolajterme­lés gyártási menetére vonatkozott. üzem vezetősége úgy gondolkodott volna, mint ahogy gondolkodtak nem egy helyen. Ők bizony nem tették székük alá a dolgozók javaslatait, hanem azon melegében hozzáfogtak megvalósításukhoz. Ahhoz, hogy az új töltőgép már január 1-én működhes­sék, hogy a gépet átalakíthassák és felszerelhessék — legalább 10 szabad napra volt szükség. Ha azonban de­cember 20-ára befejezik az évi ter­vet, a gép decembé* 20-ről január 1­ig elkészülhet és újévre üzemképesen új helyén állhat,/ És a Palma-üzem december 20-án évi tervének utolsó mozzanatain dol­Kvaka Ilona, a töltőműhely legjobb dolgozója és Szecső József főmérnök ki­próbálják az új töltőgépet. nikusok, — csupán az a kerékkötője a gyártás fokozásának, hogy csupán egyetlen töltőgéppel történik a palac­kozás. Több töltőgépük nincs, újat nem vehetünk, anélkül viszont nem tudjuk fokozni a termelést. Hanem csinálhatnánk mi magunk egy másik töltőgépet. Van az üzemnek egy ha­sonló berendezésű gépe, igaz, hogy ennek más funkciót kellene végeznie, de ezt nélkülözni tudná a gyár. Áll­junk hát össze, alakítsuk át ezt a gé­pet, szereljük fel. A kommunistákhoz szólunk ommunistának lenni, a mun­kásosztály élcsapatának so­raiba tartozni dicsőség. A kommu­nisták soha, egy percre sem tévesz­tették szem elől a dolgozók érdekeit, mindig és csakis azok érdekeiért szálltak síkra. Ezt mindenki tudja és minden egyes becsületes dolgozó em­ber bátran hirdeti. Pártunknak, a kommunistáknak nagy tekintélye van a dolgozó tömegek szemében, tisz­telik, becsülik őket, s úgy tekinte­nek rájuk, mint a viharos tengeren hánykolódó hajó utasai a biztoskezű kormányosra. A párt tagjának lenni kitüntetés, de emellett nem könnyű. A kom­munista párttagság a múlt rend­szerben üldöztetéssel, börtönnel járt s ma, a szocializmus építése idején sem jelent semmilyen anya­gi előnyöket, sőt komoly megpró­báltatásokkal jár. A kommunisták, személy szerint is felelősek népgazdaságunk fejlődésé­ért s végeredményben hazánk dol­gozói egyre emelkedő jólétiért. A múltban a kommunisták vezették harcra a kizsákmányoltakat kizsák­mányolóik ellen s ma, hogy hazánk­ban a dolgozó nép vette kezébe sa­ját sorsának irányítását, pártja ve­zetésével a termelés színvonala terén sikert sikerre halmoz. Ez áll az iparra," ez a helyzet a mezőgaz­daságban is. Mindenki előtt ismeretes, hogy a múlt év során a mezőgazdaság terén túlsúlyba került a közös gazdálko­dás. Ez elsősorban a kommunisták aktív tevékenységének az eredmé­nye. A kommunisták munkája azon­ban nem merült és nem merülhetett ki csupán a szövetkezetek megalakí­tásával járó munkában. A falusi pártszervezetek — egy­néhány kivételével — a szövetke­zet megalakítása után sem pihen­tek. Most már arra törekedtek, hogy szövetkezetük minél maga-, sabb gazdasági eredményeket ér­jen el. Munkájuk súlypontját a szövetkezeti tagok politikai neve­lésére összpontosították, törődtek azzal, hogy érvényre jusson a szövetkezeten belüli demokrácia, a tagok igazán magukénak tekintsék a szövetkezetet, betartsák a szö­Akkor jó a javaslat, ha valóra is váltják Hát bizony, nem ért volna sokat egyetlen javaslat sem, ha a Palma­tilHItlHIIIiillliUtnilHltHtHIHtHHHHItmiHlltMH gozott már. Az új töltőgépen pedig december 30-án már a csinos töltő­lányok dolgoztak. És az üveggyárak megbízottjai Tomkovics Gusztáv igaz­gatóval és Szecső József főmérnökkel egy újfajta, egységes nagyságú, Pal­ma védjegyű üvegtípus szállításának feltételeit fektették írásba. A pártlevélvita javaslatainak meg­valósítása folytán csupán a lédaátala­kítások kiküszöbölésével 25 000 koro­nát takarít meg az üzem, s az új töl­tőgép segítségének köszönhetően 1958-ban kétszeres olajmennyiséget vásárolhat az ország lakossága. (n. j.) vetkezeti alapszabályzatot, állan­dóan gyarapítsák a közös vagyont. J|\ kissallói kommunisták egész évben, helyesebben mondva éveken keresztül törődtek a szövet­kezet ügyeivel. Mondhatnánk talán úgy is, hogy munkájuk gerincét — a szervezeti problémák mellett — a szövetkezettel kapcsolatos tennivalók képezték. Az agitációs munkát főképpen arra irányították, hogy a szövetkezet pártonkívüli tagjait is a közösség iránti felelősségérzetre neveljék. Törődtek a munkafegyelem meg­szilárdításával, határozottan fellép­tek azokkal szemben, akik a kö­zösség kárára saját egyéni érde­keiket helyezték előtérbe. A múlt év folyamán a taggyűlések jegyzőkönyvei is azt igazolják, hogy a megbeszélések fő tárgyát a szö­vetkezet problémái képezték. Szilár­dan, egységesen léptek fel a munka­egységek pazarlása ellen. Érvényt szereztek a szövetkezeti alapszabály­zat azon cikkelyének, mely kimondja, hogy a szövetkezetesek összbevételük 7 százalékát az oszthatatlan alap bő­vítésére adják, hogy bővített újra­termeléssel, a munkaeszközök gyara­pításával és korszerűsítésével évről évre nagyobb gazdasági eredménye­ket érjenek el. A falu kommunistáinak, a szövet­kezet-érdekében való törekvése ese­tenként pillanatnyi ellentétbe került a szövetkezet egyes tagjainak néze­tével, de az évek, a gazdasági ered­mények a kommunisták igazát bizo­nyították.. A hektárhozamok, az állatok hasz­nossága évről évre emelkedett, ez­zel párhuzamosan nőtt a munka­egységek értéke, s végeredmény­ben a tagok jövedelme is. Az idén már 22 korona pénzjutalmat ter­veztek munkaegységenként. Most, hogy megejtették az évvégi zárszámadást, kellemesen csalódtak a tagok. Az előre tervezett 22 korona helyett egy munkaegységre 25 korona 50 fillér jut. A szövetkezet fennállá­sa óta eltelt évek során a szövetke­zet vagyonának értéke is majdnem a háromszorosára emelkedett. Nem is panaszkodnak a kissallóiak, elégedettek helyzetükkel s igazán csak most látják, hogy a kommu­nisták - ha néha erélyesebben is léptek föl a hibák láttára - mind­annyiuk érdekében tették. IIü éviden szólva a kissallőiaknak 1!^ nincs okuk panaszra, nem is elégedetlenek, mint pl. a szódőiak (szintén zselízi járás). Hogy mi szü­li az elégedetlenséget? Az, hogy a szódóiaknak az egy munkaegységre tervezett 18 korona pénzjutalom he­lyett csak 11 korona jut, vagyis a zárszámadáskor csak 3 korona része­sedés jut egy-egy munkaegységre. Sző sincs róla, nem a legszebb ered­mény, különösen ha figyelembe vesz­szük, hogy a szövetkezet már nem újkeletű. Úgyszólván nem volt a termés sem a legrosszabb. A legtöbb termelési ágazatban elérték a terv által meghatározott irányszámokat. Hol van hát a baj ? Ott, hogy a Csáki szalmája mód­jára bántak a munkaegységekkel. Ki-ki saját magának szabta meg az elvégzett munka után járó mun­kaegységek számát. így a terve­zett munkaegységet több mint 12 ezerrel lépték túl. A szövetkezeti tagok jutalmazásán felül még így is 64 ezer koronával lépték túl a termelési költséget. Ehhez hozzájárult még az is, hogy a szövetkezet éveken keresztül a szö­vetkezeti alapszabályzatban meghatá­rozott összeget, vagyis a jövedelem 7 százalékát nem fordította az oszt­hatatlan alap bővítésére. A felsőbb szervek utasítására most ezt az ösz­szeget pótolni kellett. Ez az intéz­kedés persze most nem népszerű a tagok között, bár ez az ő érde­kükben történt. Maguk a kommunis­ták sem látják tisztán az oszthatat­lan alap állandó gyarapításának fon­tosságát. Pedig ha alaposabban ta­nulmányoznák az oszthatatlan alap bővítésének rendkívüli fontosságát, nemcsak a mát látnák, hanem a hol­napra is gondolnának, rájönnének, hogy az oszthatatlan alapra elhelye­zett összeg az ő érdekeiket szol­gálja. Beláthatják, hogy enélkül úgy­szólva csak máról holnapra tengetik az életüket, rossz gazdához hason­lítanak, olyanra, aki csak aratni sze­ret, de vetni nem. A szódói helyzet elemzésekor már elöljáróban le kell szögezni, hogy a helyi pártszervezet nem viselte elég­gé szívén a szövetkezet ügyeit, úgy­szólván liberális állást foglalt el a szövetkezet érdekeit sértő problé­mákkal szemben. Nem folytattak következetes harcot a rendbontók ellen, nem léptek fel egységesen azok ellen, akik a tag­gyűlés határozata ellenére önké­nyesen szabták meg maguknak az egyes munkákért a munkaegysége­ket, sőt egyes kommunisták is jó­nak látták ezt az „elméletet" kö­vetni. Buda Anton pl., aki a szövetkezet anyasertéseit gondozza, saját maga szabta meg, hogy neki havonként mennyi munkaegység jár. A dolog­ugyanis úgy történt, hogy a szö­vetkezet minden anyasertéstől. 11 malacot tervezett és a gondozót, már mint Buda Antont, az elért eredmé­nyei alapján jutalmazza. Buda Anton azonban csak úgy volt hajlandó az anyasertések, gondozását' elvállalni, ha a szövetkezet vezetősége össze­számolja, hogy ha kocánként 11 ma­lacot nevel fel, mennyi munkaegysé­get keres akkor egy év alatt, azt el­osztja a hónapok számával és az így nyert munkaegység mennyiségét kap­ja minden hónapban. A szövetkezet vezetősége kényszerből elfogadta Bu­da Anton ajánlatát és egész éven ke­resztül úgy jutalmazta, mintha min­den egyes* anyától 11 malacot ne­velne fel, holott az év végén kide­rült, hogy még a nyolc anyasertésen­kéríti szaporulati átlagot sem érte el. Nem kell sok magyarázat ahhoz, hogy megértsük, mit jelent a munka ilyenformán történő jutalmazása. Buda Anton érdemtelenül kapta a munkaegységek egy részét a közös­ség rovására. Júlyos és gyors orvoslásra váró baj még az is Szódon, hogy a szövetkezet tagságának soraiban felütötte fejét az „egyenlősdi", ez a káros szociáldemokrata ideológia. Ez az összes.eddig felsorolt hibáknak a legsúlyosabbika, hisz komolyan fé­kezi a termelés növekedését. Nekünk kommunistáknak az a nézetünk, hogy mindenkit a végzett munkájának, megfelelően jutalmazzunk. Ez a he­lyes és igazságos és végeredmény­ben ez a jutalmazási forma segíti elő a termelés szüntelen növekedé­sét. Vajon helyén volna-e az, hogy aki egy hektáron 30 mázsa kukoricát termel az is annyi pótjutalmat kapjon, mint az, aki csak 10-17 mázsát termel. Minden józan gon­dolkozású ember azt mondaná er­re: nem! Szódón mégis ezt tették, sőt egyes kommunisták is támo­gatták az egyenlősdi meghonosítá­sát, sőt a pártszervezet mint egész sem lépett fel a szociáldemokratiz­mus e legismertebb formájának megnyilvánulása ellen. A szódói kommunistáknak és mind­azoknak a falusi pártszervezeteknek, ahol ilyen esetek előfordulnak - a leggyorsabban meg kell tenniök a hibák eltávolítására a kellő lépése­ket. A szövetkezet problémáinak megoldása nem tűr liberalizmust. Erős, egészséges szövetkezet csak ott lehet, ahol elsősorban is a kommu­nisták erélyesen és egységesen lép­nek fel minden olyan megnyilvánu­lással szemben, amely a közösség ér­dekeit sérti. A szódói kommunistáknak pedig még annyit, hogy tegyenek meg mindent, hogy a hibákat a . legrö­videbb időn belül eltávolíthassák. Gyökerestől irtsák ki a szociálde­mokratizmus megnyilvánulásainak csíráit. ||»"ran. kommunista módon néz­EGU zenek szembe a nehézségek­kel, arassanak győzelmet a hibák fölött, éppen úgy, mint ahogy év­tizedes küzdelmeik során kiharcolták Szódó népének a jobb életet, s na­gyobb darab kenyeret. Szarka István ÜJ SZO 1 tfr 1958. január 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom