Új Szó, 1958. január (11. évfolyam, 1-31.szám)

1958-01-24 / 24. szám, péntek

M ost, amikor már nagyrészt isme­retesek az elmúlt esztendő gazdasági eredményei, megelégedéssel jelenthetjük: a Gömörhorkai Celluló-^ zegyárban nem maradtunk adósak népgazdaságunknak — az évi tervet tavaly 100,1 százalékra teljesítettük. Ha visszagondolunk arra, hogy az utol­só negyedévben az évi terv teljesíté­sében még csak 97 százalékot értünk el, tehát érezhető hiánnyal .léptünk az utolsó szakaszba, — okunk van a n jgelégedésré. Hiszen éppen 1957-ben k&rültünk hosszú idő után újra azon üzemek közé, amelyek hiány nélkül zárják az évet. Nemcsak az összterme­lésben, hanem más fontos gazdasági mutatószámokban: az önköltség, a munkatermelékenység, á pénzügyi terv stb. teljesítésében is teljesítettük az előirányzatot. A jó eredmények persze nem szü­lettek maguktól. Komoly, sokszor na­gyon nehéz akadályokkal kellett meg­birkóznunk. Toronysavat gyártó üze­münkben például nagyon gyakoriak voltak az üzemzavarok. Nemcsak a to­ronysav mennyisége, hanem rossz mi­nősége is befolyásolta a cellulóze­termelést. A munkások, technikusok összefogása azonban meghozta az eredményt. S ez az egyik legfonto­sabb tapasztalatunk, amelyet ebben az évben feltétlenül érvényesítenünk kell. Komoly javulás a toronysav gyártá­sában csak szeptemberben mutatko­zott, amikorra sikerült kicserélni az összes, már nagyon rossz állapotban levő gázvezetéket. Megjavult a forgó­kénkemence üzeme is, ami ugyancsak hozzájárult a pörgázok (kéndioxid) tartalmának növeléséhez. E gázok tar­talmát 7—8 százalékról 10—11 száza­lékra sikerült növelnünk. Ebben az évben értékesítik a tavalyi tapasztalatokat a Gömörhorkai Cellulóze-üzem dolgozói A negyedik negyedév jó eredmé­nyét — amikor nemcsak a negyedévi tervet teljesítettük, de sikerült be­hozni az egész évi elmaradást is — nagymértékben elősegítették a főző­részlegen bevezetett újítások is. Ezek segítségével a főzés közben elillanó kéndioxidot nagymértékben sikerült visszatartani. Az új eljárás és módo­sított berendezések segítségével az év végén már a 3,33 százalékos kén­dioxidtartalmat 6,18-ra növeltük. Az így felerősített főzősavban azután rö­videbb idő alatt lettek készen a fő­zetek. 1958-ban a ránk bízott feladatok jó­val nagyobbak a tavalyiaknál. Igaz, hogy a tavalyi sikerek biztatást je­lentenek számunkra, de igazán jó eredményt csak a gépberendezés ma­ximális kihasználásával és odaadó, fi­gyelmes munkával érhetünk el. Az egyes gépberendezések korszerűtlen­ségére való tekintettel karbantartó­részlegünk dolgozóinak alaposan fel kell készülniök, hogy az esetleges üzemzavarokat gyorsan és szakszerűen elháríthassák. Ez idén további újításokat és mű­szaki-szervezési intézkedéseket való­sítunk meg, amelyek minden bizony­nyal segítenek feladataink teljesíté­sében. Még ebben a hónapban üzembe helyezzük az új osztályozót, amely munkájától a cellulőze minőségének javulását várjuk. Ez ideig nem sikerült kielégítő meg­oldást találnunk a szennyvizekben el­folyó cellulózeszálak felfogására. E problémát is ebben az évben szeret­nénk megoldani. A továbbiakban fi­gyelmünket elsősorban arra fogjuk összpontosítani, hogy megkönnyítsük a fizikai munkát, és túlteljesítsük az ál^mi tervet. Az idei terv teljesítésének érde­kében szükséges megemlítenünk még néhány problémát, amelyek közvetle­nül érintik dolgozóinkat és jelentősen befolyásolják munkájukat. Elsősorban meg kell említeni azt a jelenséget, hogy amikor a hőmérséklet 0 alá csök­ken, sűrű párafelhő lepi el a cellu­lózegyártó-gép utolsó szakaszát. Az ilyen ködben bizonytalanabb, nehezebb a munka, és ami a legrosszabb, egész­ségtelen is. Az eddigi próbálkozások — a pára megszüntetésére — nem jár­tak nagy eredménnyel. Újítóink és műszaki dolgozóink figyelmét hívjuk fel ezért e probléma megoldására. Szükséges lenne gépesítenünk a rak­tári munkát is. A raktárban ugyanis nagyon nehéz bálákat kell kézi erővel szállítanunk, mert csak nagyon kevés szállítószalag működik. A cellulőze vagonbarakásának megkönnyítésére már folynak a munkálatok. A gömbfával dolgozó, munkások gyakran panaszkodnak arra, hogy a van még javítanivaló A zselízi járásban lévő Szódó köz­ségben, mint az ország többi helyein, összefogtak a falu kis- és középgaz­dai, a földnélküli mezőgazdasági dolgozók és megalakították, az EFSZ-t. A közös gazdálkodás kezdeti nehéz­ségeivel küzdöttek az első években. Nem volt megj az állattállomány, külö­nösen a fejőstehénállomány, munkaerő­vel sem nagyon dicsekedhettek. Vol­tak olyan nézetek is, hogy csak föld­del bírók léphetnek be a szövetkezet­be. Szódó lakosainak több mint a fele ács, kőműves és a városba jár dol­gozni. A szövetkezet 96 tagja 566 hektáron gazdálkodik, de nem minden tag dolgozik a szövetkezetben. Az ipari dolgozók családtagjai, különösen az asszonyok, sok esetben azt mond­ják: „Keres az uram, minek járjak dolgozni én is". Az ilyen nézeteket vállóknak vissza kellene kissé lapoz­niok a múltba, mikor a falvakon le­kő ipari dolgozók az év jó részét munka nélkül töltötték, no meg a kevés kereset az asszonyoka. is a család fenntartásának gondjaival súj­totta. Hányszor csak nagy utánjárás­sal sikerült biztosítaniok egy kis fe­les, vagy harmados földet. Szocializmust építő szép hazánkban mindenkit az elvégzett munkája után jutalmaznak. Boldogabb életet él -a dolgozó ember, mint bármikor, öröm­teljes életünk egyre több szorgos ke­zet kíván a mezőgazdaságba is. Ha a férj jól is keres, jő egy másik kereset is, ahogy mondani szokás: két kereset a további jólét emelkedését jelenti a családban. Az 1957-es évben a szövetkezet a tervezett 46 ezer munkaegységet 12 ezerrel túllépte. Nem teljesítette a tej és tojás beadási tervét. A természet­beni járandóságot minden tag ledolgo­zott munkaegysége után kapta. A ke­nyérgabonából 1,85 kg helyett csak 1,80 kg-ot, ugyanakkor azonban a kukoricából Vi kg helyett 3/i kg-ot. A szövetkezet az e'múlt évről fenn­maradt adósságára 76 000 koronát fi­zetett ki. Az oszthatatlan alapra biz­tosította a 7 százalékot, az üzemelte­tési alapra 37 000 koronát. A tervezett munkaegvf*- 18 korona volt. A tagok év közben 9 korona előleget kaptak, a zárszámadáskor további 3 koronát fog­nak kapni. A tojás, tej termelésének a nem teljesítése, a 12 000 munkaegy­ség túllépése további ezreket tesz ki. Ha mindent egybe vetnének a szö­vetkezet tagjai, rájönnének, hogy már év közben kimerítették a munkaegysé­gekre járó összeget. Vannak még Szódón és másutt is szövetkezeti ta­gok, akik úgy gondolkoztak: „Az a biztos, ami már a zsebünkben van". Év közben halaszthatatlan munkák elvégzésekor állandóan a munkanor­mák megváltoztatásán törték a fejü­ket. Így lépték túl 12 000-el a terve­zett munkaegységet. Elhangzottak olyan hangok is, miért kell az üzembiztosítási alapra 37 000 korona? Abból és még miegymásból Viía után a kassai építővállalat autójavítóinál A Kassai Magasépítészeti Vállalat autójavító részüzemének pártszerve­zete aktivistái útján igen nagy gon­dossággal készítette elő a CSKP KB levelének vitáját. Ez a jó előkészítés eredményezte aztán, hogy az üzem dolgozói nemcsak megértették a párt levelének fontosságát, de számos ér­tékes javaslattal is kifejezték egyet­értésüket a párt levelével, a párt po­litikájával. A javaslatok legnagyobb része a termelőmunka megjavítására irányul. Több javaslat megvalósítását már meg is kezdték, vagy bevezetését ké­szítik elő. Az egyik felszólaló arra figyelmez­tetett, hogy ez idén még jobban meg kell javítani az üzemanyagokkal való gazdálkodást. A javaslat szerint ezt úgy lehet a legjobban elérni, ha az üzem a nagyobb központokban saját benzinkutakat létesít. A javítóműhely jobb munkája ér­dekében az egyik dolgozó kijelentet­te: — A gépkocsik egy része munka­közben megrongálódik, s mert nem kap azonnali javítást, egy bizonyos időre kiesik a forgalomból. Ezen úgy lehetne segíteni, hogy a javítóműhe­lyekben két váltásra szerveznék meg a munkát. Ebben az esetben az egyik nap elromlott autók másnap már üzemképesek lennének. Egy további felszólaló az eddig ér­vényben levő bérrendszer hibáit bí­rálta. Az 1952-től érvényben levő D­2-es rendelet ugyanis nem teszi ér­dekeltté a dolgozókat a munkaterme­lékenység növelésében. A gépkocsi­vezetők például — függetlenül a kocsi teherbírásától, - a megtett út hossza szerint kapják a fizetést, így aztán megtörténik, hogy a gép­kocsivezetők érdeke kisebb mennyi­séget is többszőrre elszállítani, ami természetesen nem gazdaságos. Ugyanígy a rakodómunkások szállítás közben ugyanolyan óranormát kap­nak, mint a kocsivezetők. Ezért az­után az ő érdekük is minél többet utazni, hiszen így emelkedik a fize­tésük. Többen javasolták, hogy a kassai kerületi vállalatból összevont vállalat létesüljön. Több felszólalás a munka­szervezés egyéb kérdéseivel, a gaz­daságossággal és a gépek kihasználá­sának módjával foglalkozott. A vita után ma már kijelenthetjük, hogy a Kassai Magasépítészeti Vállalat autó­javító részüzemének dolgozói az or­szágos vita folyamán bebizonyították, hogy szívügyüknek tekintik üzemük munkájának további javítását, s mun­kájuk eredményesebbé tételét. Kremmer László kitelne az egész 9 korona kifizetése, Az így gondolkodó szövetkezeti taq elfelejti, hogy az év eleje igen ne­héz, a szövetkezetnek nem igen van mit pénzzé tennie, a munkaegységek­re és a szövetkezet menetére bizto­sítani kell a pénzt. Ha a kommunisták a helyi nemzeti bizottsággal együtt megértetik a szö­vetkezeti dolgozókkal, hogy a szö­vetkezet jó gazdálkodása nemcsak az elnök és a könyvelő, hanem valameny­nyi szövetkezeti tag érdeke, és a ta­gok az egyéni érdeket felcserélik a közösség érdekével, minden feltétele meglesz annak, hogy a szódói szövet­kezet ez évben jobb gazdasági ered­ményeket érjen el. Mózes Sándor. A szlovákiai ifjúság társas utazásai Csehországba (ČTK) - A szlovákiai tanulóifjúság közül tavaly több mint 200 ezer fiú és leány vett részt iskolai, kulturális és színjátszó társasutazásokon. A fia­talok szívesen emlékeznek vissza a Csehországban töltött napokra. A Turista utazási iroda az idei is­kolai szünidőkre rendkívüli Dél­Csehországba irányítandó vonat-ki­rándulásokat készít elő és már biz­tosította 600 szlovákiai diák elszál­lásolását. Az általános és szakisko­lák tanulói négynapos kirándulás al­kalmával megismerkednek majd Dél­Csehország történelmi és kulturális múltjával. Felkeresik Tábort, a dicső huszita hagyományok városát, České Budejovicét, Český Krumlovot, a lip­nói duzzasztógátat és máshová is el­látogatnak. szállítmányokban 50 centiméternél vastagabb átmérőjű fákat is találnak, ami gépesítés hiányában nemcsak a kirakodási munkát nehezíti, de veszé­lyezteti a dolgozók testi épségét is. Ezen az erdészeti hivatal berakodó és osztályozó csoportjai segíthetnének azzal, hogy betartanák az előírásokat, és a megengedettnél vastagabb fákat a helyszínen széthasítanák. Nagyon régen húzódik már az üzemi étterem építése is. A legújabb; ígé­retek szerint erre csak 1959-ben ke­rül sor. Nagyon időszerű lenne az üzemi étkezche határidő előtt való fel­építése. Üzemünk vezetőségének — éppúgy, mint minden dolgozónak — ebben aj évben a múlt évinél sokkal komolyabb erőfeszítést kell tennie annak biztosí­tására, hogy munkánk könnyebb és biztonságosabb legyen. A tavalyi ta­pasztalatok felhasználásával arra kell törekedni, hogy tervünket ez idén ne­csak az utolsó negyedévben, hanem minden negyedévben egyenletesen tel­jesítsük és túlteljesítsük. Barna Kálmán, Gömörhorka f Bratislava a műkorcsolyázó Európa bajnokságokra készül. Nemcsak a spor­tolók készülnek erre a nemzetközi' sporteseményre, hanem kereskedel­münk is. Képünkön az egyik brati­slavai árúház tetején új csokoládé reklámot szerelnek. J. Teslik (ČTK) felv. NEM HIÁNYZIK MAJD AZ ÖSSZEG Nagy az öröm Tőrincsen. Hogyne lenne, amikor a losonci járás e kis községében a járás szövetkezetei közül az elsők között tartják meg évzáró közgyűlésüket. Január 27-én lesz a nagy nap, amikor sor kerül a múlt évi részesedés kiosztására. Ez lesz aztán a meglepetés ... A ve­zetőség igazi meglepetésnek tartja a részesedés kifizetését. Ezt csak a közgyűlésen kívánják közölni a tag­sággal. A falu dolgos népe ma még ab­ban a „tévhitben" él, hogy 6 koro­nát fizetnek majd részesedésre. — Nagy eredmény ez nálunk — mondja Bednár Lajos szövetkezeti tag. Hiszen tavaly még csak 3,50 ko­ronát fizettek. Bodnár Lajos a tagsággal együtt örül a 6 koronás részesedésnek is. Hát ha majd megtudják, hogy nem 6, de 8 koronát fizetnek majd. — 1956-ban a 6 koronás előlegen kívül 3,50 korona részesedést fi­zettünk — mondja Ottmár Sámuel, a szövetkezet elnöke. De ma a 6 koronás előleg után 8 koronát tu­dunk már fizetni. — Szövetkezetünk tagsága az múlt évben általánosságban nagy előrehaladást mutat a munka javu­lása terén. Meg kell dicsérni »ö­tagjainkat, akiknek nagy tevékeny­sége nagymértékben hozzájárult a munkaegység pénzbeli értékének emelkedéséhez. Sajnos, ezt ma még nem lehet elmondani minden férfi­tagunkról. Nagyon sokat segített a női tagok között folyt egyéni mun­kaverseny. S ugyanígy a 2 istállónk kocsisai között lefolyt húsz csoport­verseny is. S arról sem szabad meg­feledkezni, hogy 1957-ben az Ipoly folyó néni okozott kárt sem a ter­mésben, sem pedig a takarmányban. Az 1952. augusztus 3-án alakult tőrincsi EFSZ-ben lassan haladt a munka.-1957-ben azonban már a ter­vezett 667 ezer korona bevétel he­lyett 724 725 korona bevételt értek el. — Kiadásaikat pedig a tervezett 650 000 koronáról 457 647 koronára tudták csökkenteni. így érték el a 267 000 koronás tiszta jövedelmet. A tagság szép pénzt vesz majd fel január 27-én. Hiszen pl. Ponicz­ky Mihálynak 1467 munkaegysége van. Rácz Vilmos 996, Rácz Lajos 919, Csomány János 853, Kovács Pál 783, Belko János 716, ifj. Ottmár Já­nos ,705, Bednár Lajos 635 munka­egységet dolgozott le az elmúlt év­ben. Poniczky Mihály több mint 11 000 koronát kap kézhez január 27-én. — Nagy a család — mondja Po­niczky Mihály —, fel akarom öltöz­tetni. S gondolok a nagyobbik lá­nyomra is, amikor bútorra teszek neki félre. — A pénzre nagy szükségem lesz - mondja Kovács Pál —, hiszen Spartak autót akarok venni. Az en­gedély ma érkezett meg, s már csak ez az összeg hiányzik a vételárhoz. Sólyom László, Losonc Ezer női ruhaanyag-minta A Tiba nemzeti vállalat összeállí­totta 1959. évi textilmintagyűjtemé­nyét. Az eddigi évi kb. 700 minta he­lyett az idén 1000 különféle mintát gyűjtöttek össze a gyártás számára. Természetesen szerepelnek köztük az örökké divatos minták is — csíkos, pettyes, pepita- és kockás anyagok —, de sok meglepő ötlet is akad, Egymás mellé helyeztek elméletben össze nem illő színeket is, pl. stili­zált smaragdzöld virágokat festettel' kék alapra. A jól megválasztott ár­nyalatban mégis szép ez a kombiná­ció. ' ÚJ HAJÓ A DUNÁN E napokban új személyhajó érkezett a bratislavai ki­kötőbe. Ezt az alumíniumból készült, korszerűen beren­dezett hajót dunahajózási vállalatunk a Magyar Népköz­társaságtól vásárolta, hogy bővíthesse a dunai személy­szállítást. Az új hajó 150 személyt szállíthat, van benne nemdohányzó szakasz, büfé, társalgó. Ez idén tavasszal további két ilyen hajóval bővül dunai forgalmunk. Ké­peinken az új hajót láthatjuk a bratislavai kikötőben (jobboldalt) és a szabad Dunán (lent). Beluš és J. Teslik (ČTK) felv. ÜJ SZO 4 6 1958. január 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom